Észak-Magyarország, 1960. január (16. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-26 / 21. szám

Kedd, i960, január 26. eSZAKMAOTAKORSZAG Szorongó érzésekkel £ asett a bányairodába. Végigment a folyosón, s megállt, óvatosan körül­nézett. bizonytalan volt. Benyissak? Nem fogom vele zavarni? Elvégre meg kell már mondani, tiszta vizet kell önteni a pohárba. Már tovább nem hallgathatom el. s nem is tud­nám elviselni, hogy rólam beszélje­nek az emberek. Ha felesleges va­gyok. s nem felelek meg. hát elme­gyek. Átmegyek másik brigádba, ahol majd megbecsülik munkámat és értékelni is tudják. Tulajdonkép­pen nevetséges az ok. Hogy meg i szók egy-két pohárral? No. Istenem! Mélyet lélegzett, s a munkában megerősödött nagy bányászkeze na­gyokat koppant az iroda ajtaján. Gyors mozdulattal benyitott. Hangos •jószerencsét-tel köszönt, s odaállt az Igazgató asztala mellé. Ekkor már teljesen nyugodt volt. Meg sem vár-s ta. hogy kérdezzék, beszélni kezdett.« p szinte folyt belőle a szó. « — Helyezzenek át. Nem akarok to-1 Vább ott maradni. Nincs becsületem? előttük, azt mondják, hogy nem va-| gyök közéjük való. Hát nem mara-? dók tovább közöttük. Mint határőr.] becsülettel helytálltam és most.. ] Itt a bányában ne állnám meg a he-] lyemet? S tulajdonképpen miért?? Mert megiszok egy-két pohárral mü-j szak után? De borzasztó! Talán más? nem issza meg a magáét? * — Ha csak egy pohárral innál meg] 6anyi — szólalt meg nyugodtan azj igazgató —. azért senki se 6zólna.S Azonban te alaposan végi gízlelgeted 1 a választékot. S mire a végére érsz...! No meg nemcsak erről van szó... « — Tudtam — vágott szavába T.] Sándor. — Az asszony volt Itt. s az? beszélt... mindennek ő az oka. azt asszony ... íéltékenykedik ... pedig] nem kacsintgatok én itt egy .bá-t nyásztelepi fruskára" sem. j — Es a fizetésed hazaadod?.. 2 — A feleségem mondta el ezt is? ifigye? — villámlott. * — Nem a feleséged, a feleségedről] pzó sincs. A munkatársaid, akik fe-] li-lősséget éreznek irántad, azok] mondták, s akik iránt te is] felelősséggel tartozol. Igazuk is* van. A szocialista munkabri-t gad cím erkölcsi követelményeket •>] állít. S ha csak egy nem tartja be] ezt a ..szabályt", akkor az egész bn-] gádot hátráltatja. — I«aza van. clvtóra:l B vau, Nem vagyok kB.j Kéjük való. helyezzenek át. Megállóm] a helyem másütt is. Más brigádban« szívesen fogadnak. Ismerik a mun-] kámat. Tudják, hogy nem szeretek] ».egy nyomba kettőt lépni”, nem] húzom ki magam a munka alól. ahoi] meg kell fogni keményen a csákány] ayelét. én ott vagyok. ] — Ne hamarkodd el! Nem tuds>] azon változtatni, hogy ne így beszél-] (jenek rólad, hogy mint embert. íér-1 jet Is becsüljenek? ; — Nem tudok, igazgató elvtárs! —] veti fel a fejét T. Sándor. — E Ívál ok. J Nem ért meg a feleségem sem... j — Gondold meg jól. a feleséged* várandós, érte és a gyerekért is fele­lős vagy! A csorba még kiköszörül­hető ... Talán négy hónapja sincs, hogy akaratlanul is tanúja voltam egy borsodi bányaüzem igazgatói irodá­jában ennek a párbeszédnek. Szinte már el is felejtettem a történteket, nem. mintha hidegen hagyott volna az eset. inkább megfeledkeztem ró­la. A közelmúltban a bányatelepen vitt keresztül az utam. A földmű­vesszövetkezeti bolt elé érve. altó- nyikordulásra lettem figyelmes. Ma­gas. barna, zöld bőrkabátos fiatal­ember lépett ki a bolt ajtaján. Kezé­ben bevásárló szatyor, meg tömve áruval. Ahogy jobban megnéztem, ismerősnek tűnt. ö az — ötlött fel előttem — akivel az igazgatói irodá­ban találkoztam. Megismert. S mint régi ismerősök üdvözöltük egymást. — Mi újság van? — érdeklődtem. — Nincs semmi különös... — És a problémája? .. — Megváltoztam... — mondta kissé hunyorkás mosollyal —. a régi brigádban vagyok, dolgozom... sze­retnek. megbecsülnek társaim... higyje el. kevés ilyen jó érzés van még az életben. Igaza volt az igaz­gató elvtársnak, a csorba kiköszörül­hető. no. de sietek. Jó szerencsét! Vi­szontlátásra! Elbúcsúztunk. Már jó pár lépéssel lehettünk egymástól, amikor utánam kiáltott: — Na. és a fiam!... Fiam szüle­tett! Szakasztott az apja. megfordult és tovább szaporázta lépteit. Utána kiáltottam,a akartam érdeklődni, de ö ezt már nem hallotta. Eltűnt a főutcáról el­ágazó mellékutcában ... sietett a családjához... Kovács László Amikor a Vihorlát felett nehéz felhők tor­nyosultak és a villámok keresztiil-kasul cikáztak. félősen tekintettek észak feli a zempléni gazdák, úgyszintén az alsőbereckiek, sárospatakiak, tolcs- vaiak, olaszliszkaiak. Volt mitől félniük. Amikor a Vihorlát lejtőiről lehömpölygött a szörnyű nagy vízmennyiség, a Latorca, a Laborca, az Ung és a Bodrog medre kevésnek bizonyult. S így a viz, ki­törve a folyók medreiből, szélesen széiömlött a szlovákiai és magyar mezőkön és mindkét részen felmérhetetlen károkat okozott. A Bodrog és Tisza völgyének lakói bizonyára emlékeznek még a harminc év előtti ártizre, ami­kor a megvadult víz kitört a folyók medreiből és elöntötte a folyók mentén és a völgyek hosszában épült községeket. Sváta Mara lakói még ma is emlékeznek arra, hogy csak a templom volt az az egyetlen épület, amelyen megjegyezhették a ma­gas viz állását. Az árvíz idején 3—4 hétig állt a viz a földe­ken és mezőkön és azután... azután jött a szá­razság, a kétségbeejtő szárazság, a másik nagy ellenség. A föld olyan lett, mintha azt valaki apró részecskékre vagdalta volna, zöld nélkül, élet nélkül. Szlot>ák részen 100 000 hektár, magyar részen szintén nem kevesebb követelte a viz megféke­zését és a harcot a szárazság ellen. Évszázadokon át beszélgettek a gazdák arról, hogy mi mindent lehetne termelni ezeken a zsíros földeken, ha nem volna árvíz és szárazság. Egész generációk álmodoztak Michalovcétól Tokajig és még tovább a gazdag lapályok megtermékenyítéséről. Mai álmaik valósággá váltak. Az irgalmatlan elemeket az emberi kéz és ész kezdi megszelídí­teni. A kelet-szlovákiai alföld, amelynek néha sok, de legtöbbször kevés vize volt. egynéhány év múlva a bőség kertjévé válik. Nem lesz ez könnyű munka. Azonban a százmilliók befekte­tése kifizetődik, mert a termés, mely a rendezés után megkétszereződik, sőt megháromszorozódik, pár év alatt visszatéríti ezt az összeget. Tulajdonképpen miről is van szó? Mire vál­lalkoztak a kelet-szlovákiai parasztok százai és ezrei? A kelet-szlovákiai alföld a legterméke­nyebb része nemcsak Szlovákiának, hanem az egész Csehszlovák Köztársaságnak. Ennek elle­nére a hektárok tízezrei nem termik meg azt, amit ilyen területből el lehetne várni. Ezért ha­tározta el a Csehszlovák Köztársaság kormánya, hogy segít a zempléni gazdáknak termékenyebbé tenni ezt a területet. Az alföld rendezését három szakaszra osztották• védekezés az árvíz ellen, a talajvizek levezetése és utoljára az ön­tözési rendszer meg­szervezése. Az első szakasz — a Laborca és Latorca medreinek építése — már ebben az évben meg­kezdődött. Ebben a munkában elsősorban a fia­talok járnak élen. Rövid időn belül felépül V. Razkovcén a szivattyú-telep. Ezután látnak hozzá a Latorca jobb partjának a'rendezéséhez a La­borca összefolyásánál, az Ung medrének kotrásá­hoz. Csicsarovce mellett szivattyú-telepet építe­nek. Majd Stretavka mellett az Ung folyón víz­tárolót, ennek közelében pedig halastavat létesí­tenek. Sok más építkezést is megemlíthetnénk, ezek mind azt a célt szolgálják, hogy az alföld minden folyóját megfékezzük, s így biztosíthas­suk a nagyobb termést. De nemcsak a víztelenítésről és az öntözés­ről van itt szó. A hatalmas területeken, ahol ma a tehén is alig talál harapnivalót. tavak és halas­tavak létesülnek. Ültetünk erdő sávokat. Röviden• ez a sarok a felismerhetetlenségig megváltozik. Michalovcétól délre 240 mülió köbméter vizet be­fogadó tavat létesítünk. Ez valamivel kisebb lesz. mint az oravai duzzasztó, amely ma a „szlovák tenger- elnevezést nyerte. Ennél az építkezésnél, amit nagyobbrészt az ifjúság is a szövetkezeti tagság végez, több mint tizenötmillió köbméter földet mozdítanak meg. Az építkezés nagyságát bizonyítja az, hogy megvalósítása a társadalmi munkán kívül több mint egy milliárd korona be­fektetést igényel. Vajon milyen lesz a termés e munkák elvég­zése után? Mennyivel emelkedik a termelés 1965. évben Szlovákia e részében? Csak egynéhámi szám: a növénytermelés két is félszeresével, ebből a kukorica nyolcszorosára, a cukorrépa 685 szá­zalékkal, a takarmánymag tizenkétszeresére, a gyümölcstermelés pedig huszonkétszeresére emel­kedik. A növénytermeléssel egyidejűleg az állat­tenyésztés is fellendül. Már csak ezek a tények is — ha figyelmen kívül hagynánk a többi elő­nyöket, pl. a haltermelést —, nagyon szép jövőt biztosítanak a szövetkezeti tagság részére. Mond­hatjuk azt is, hogy a kelet-szlovákiai alföld ren­dezésével megjavulnak a termelési feltételek a határmenti magyar községekben is. Megszűnik az árvizektől való félelem. így van ez rendben, ha segítjük egymást. Hisz egy a célunk: szocia- cializmus, mindenki részére jobb élet és mind­nyájunk részére boldogság. BOCAK JANOS Kassa A Sátoraljaújhelyi Bútorgyár eredményei és tervei Megfékezzük a vizet is Az elmúlt évben is kiváló mtnó- gű bútorokat adtak a kereskede- emnek. A sikeres munka ..titka" el­sősorban az. hogy a gyár jó szakem- rekkel rendelkezik. Ez a vélemé- e Hegedűs Ferenc üb. elnöknek és gyár valamennyi vezetőjének. Nézzük meg. mit gyártottak 195»- n és milyen feladatokat tűzlek aguk elé most. amikor egyre nö az ény az újfajta, modern búf-orok A múlt évben 7750 darab 5-ös konyhabútor hagyta el a gyár űhelyeit. s mindjárt hozzátehetjük: em akármilyen konyhabútorok. — nőségi munkát végeztek a gyár ztalosai! S ez a 7750 konyhagami- ra mást is jelent a gyár életébem bb nyereséget kapnak a dolgozók, bbet mint az előző évben. A bútorgyárban szépek, biztatóak tervek. A statisztikus és az üb-ef- k szerint több műszaki problémát akarnak megoldani. A rekonstrukciós unkához 200 ezer forintos tervezési összeg szükséges. De még nem kap- végleges választ Pedig fontos enne a gyors döntés, mert ebben az ben is nagy feladatok állnak a ár előtt. 8000 garnitúra 123-ös nyhabútort gyártanak újfajta, vá­lható formában. A prototípust arcius 31-re kell elkészíteniök. A ájusben rendezendő ipari vásáron mintapéldányt akarnak bemih- tni. Ebben az évben növelni akar- a termelés kapacitását. Egy nagy- jesítményű. 180 ezer forint értékű, met gyártmányú hen seres iszoló- pet helyeztek üzembe. Ezzel uz áj ppel a kapacitás növelése mellett helyi asztalosipari ktsz-nek is se- tséget nyújtanak, ezenkívül «-ét vázas, hullámos vaslemeztetős illetet építenek, melyben majd bják és tárolják az anyagokat Szép tervek ezek. melyeknek meg- ósítása újabb örömet szerez a vá­ló közönségnek. dón és környékén is sok egyénileg dolgozó paraszt lépett és lép a ter­melőszövetkezetekbe. Amint hírlik, igen sok dolgozó paraszt a tavasz folyamán akar a közös gazdálkodás útjára lépni. Az előadó tolmácsolta a szabad pártnapon megjelent dolgozó parasz­toknak: A forradalmi munkás-paraszt kormány, a népgazdaság erőiből elhetően, a legnagyobb fokú anyagi és erkölcsi segítséget adja a termelőszövetkezeteknek. Abban a termelőszövetkezetben — 'on gsúlyozta Herczeg elvtára —, ■'melynek alakítására csak tavasszal kerül sor, az első évi zárszámadás még nem jelenthet túlságosan nagy eredményeket, mert a munkák torló­dása miatt előbb-utóbb a tervszerűt- tenség jelentkezne. Herczeg Ferenc elvtárs kongresz- 'zwsi beszámolóját a jelenlévők nagy •ar'ssal. tetszésnyilvánítással fogad­ták. borsodnódasdi dolgozóknak is nag> segítséget ad a munkához. A* új ötéves tervben több mint 126 millió forintos beruházással korszerűsítik a lemezgyárat. A közeljövőben kezdenek hozzá a lemezhengersorok tetőszerkeze­tének felújításához. A második Ötéves tervben a gyát profilja a saválló hengerelt anyagod gyártásával bővül. Ezzel kapcsolat­ban is több, igen fontos beruházási végeznek el. A második ötéves ter\ irányelvei is szorgalmazzák a kor­szerűsítést és gépesítést. Borsod- nádasdon is nagymértékű kisgépes! tésre kerül sor a tervidőszaV alatt. A következőkén Herczeg elvtárs a mezőgazdaság szocialista átszervezé­séről többek között a következőkel mondotta: — Szerte az országban úi termelőszövetkezetek és tsz-községek alakulnak. A párt és a kormány örömmel vette tudomásul és igen nagyra értékeli, hogy Borsodnádas­Az ózdi hengerészek munkájának mintadarabjai is szerepelnek a Lipcsei Nemzetközi Kiállításén a megtiszteltetés is érte. hogy az ősz­szel kezdődő Moszkvai Nemzetközi Kiállításon is szerepelhetnek munká­jukkal. A kiállításon szereplő minta­darabokat nagy gonddal készítik az ózdi finomhengerdében. hogy mind a szocialista, mind pedig a tőkés ál­lamokban elismerje exportképes áruikat a kereskedelem. Az országszerte híres ózdi henge­részek nagy lelkesedéssel készülnek a Lipcsei Nemzetközi Kiállításra. Már készítik a kiállításon bemuta­tandó hengereltáru-mintadarabokat, amelyeket február 28 és március 9 I között mutatnak be Lipcsében. AZ ózdi hengerészeket ezen felül az A múlt hét végén úgyszólván mun­kás—paraszt találkozó színhelye volt a borsodnádasdi Béke Kultúrotthon. A lemezgyár munkásai és a község dolgozó parasztjai jöttek el, hogy meghallgassák Herczeg Ferenc elv­társ, kohó- és gépipari miniszter- helyettes, az ózdi járás képviselőjé­nek beszámolóját az MSZMP VII. kongresszusáról. Herczeg elvtárs beszámolója elején méltatta a kongresszus történelmi je­lentőségét. Elmondotta, hogy az MSZMP megalakulásától kezdve ne­héz és felelősségteljes munkát vég­zett A párt feladata volt, hogy egy­ségbe tömörítse népünk haladó erőit megteremtse az összefogást. A szocializmus építése érdeké­ben pártunk politikáját az el­múlt években dolgozó népünk helyesléssel fogadta és támogat­ta a határozatok megvalósítását. Az MSZMP bel- és külpolitikáját értékelték a kongresszuson résztvevő és felszólaló külföldi küldöttek is. Felszólalásaikban elmondották, hogy a párt VII. kongresszusa számukra is nagy jelentőségű, és igen sok útmu­tatást tartalmaz — mondotta Herczeg elvtárs, majd így folytatta: — Dol­gozó népünk nagy lelkesedéssel ké­szült a VII. kongresszusra. A Borsod­nádasdi Lemezgyár dolgozói amellett, hogy határidő előtt teljesítették évi tervüket, már 1959-ben teljesítették a legfontosabb mutatókat, amelyeket a népgazdasági terv csak 1960-ra irányzott elő. A kongresszus által jóváhagyott második ötéves terv irányelvei — hangsúlyozik Herczeg elvtárs — a A tétovázás akadályozza a mezőgazdaság szocialista átszervezését Herczeg Ferenc miníszterhelyette*. országgyűléti k epri telő tartott txahad pártnapot Bortodnádatdon történik, s valósággal ontják a gépek a ciga­rettát. * A Sátoraljaújhelyi Dohánygyár ma már nemcsak cigarettáiról ismert, hanem arról a baráti segítségadásról is. melyet mint patro- nálók nyújtanak a me­zőgazdasági termelő­szövetkezeteknek. Már évek óta rendszeresen felkeresik az alsó- és felsőberecki termelő­szövetkezeteket, ame­lyek most egyesüllek. Hosszant lehetne so­rolni a Kossuth Tsz- ben eltöltött munka­órák számát. Segítet­ték gépekkel is. A Do­hánygyár küldött a tsz- nek egy G—35-ös trak­tort. hozzá egy pótko­csit. most tekercselik a negyedik villanymo­tort. A dohánygyári munkások segítettek ai aratásban. Szivattyút helyeztek üzembe, s a gyáriak ösztönzésére létesített a tsz 3 ka- tasztrális hold kerté- szetet. Bodnár János aszta­lost pgy ismerik e gyárban, mint a leg­fel kesebb patronáló! ; 950-ben Járt elöszöi termelőszövetkezetben azóta megszerette a pa­rasztembereket. mégis, merte őket. s ahol csali tud. segít. Először ? karcsai Dózsában járt Ma már ez a környék leghíresebb szövetkeze­te. Jól gazdálkodnak Most az alsóbereck '<ossuth-ba jár. Minderről a Dohány, gyár világos, jól fel- zerelt aszta losműhe­lyében beszélgetünk Ttt. az üzemben is be­csületesen ellátja fel- •datát. Mikor idehív. iák, mikor oda, s ami­kor ideje engedi, ak­kor elrándul a tez-be. — Hogy fáraszió-e! Azt a munkát, ámít aa ember szívesen véget abban talán sohasem lehet elfáradni — mondja Bodnár bácsi És ő ezt már mind a két „szakmára” érti. a? asztalosmunkára, meg a patronál ásra la. mégis előbbre tekinte nek, s azt latolgatják hogyan lehetne joobá termelékenyebbé tenni a munkát Ha emel­kedne a csomagológé­pek kapacitása, még nagyobb feladatokat tudnának megoldani. Ezért most egy csoma­gológép házi előállítá­sának terveivel foglal­koznak. Az elkép>.e\i már megvan, csak ép­pen a gépöntvény elké­szítése körülményes, ugyanis vasöntT*ssel Sátoraljaújhelyen r.em foglalkoznak. Az elha­tározás azonban már végleges, az első lépé­sek meg is történtek, s várhatóan az öntés­sel is megbirkóznak... Dohány van elegen­dő. a minőség is jó. s ha elkészül az új cso­magológép. a tervet if jelentősen túlteljesíti az üzem Különben A virágágyakat, ro- bokrokat fehér takaró borítja, az- évtizedes fák ágai szinte meg­hajlanak fehér terhűk­től. Télen is szén a Dohánygyár kertje. S olyan nagy a csend, hogy az Ismeretlen, aki véletlenül téved erre, azt hinné, valamilyen kórház kertjében jár. pedig az épületek ter­meiben szi varkagy ártó és dohányvágó gépek zümmögnek, szögletes ládákban illatozó do­hánylevél lapul A Kossuth-, a Terv- és a Munkás-cigaretta ha­zájában vegyünk. ízes. finom füstölnivalók készülnek itt nagyüze­mi módon. A Sátoral­jaújhelyi Dohánygyár készítményei országo­san elismertek. Az üzem nem ka­pott nagyobb tervfel­JwgPjv NB g* igen érdekes lát­vány elnézni az auto­mata szivarkagyártó gépek munkáját. Min­den automatikusan adatot, mint az elmúlt évben. Változatlanul a már hagyományossá vélt cigarettákat gyárt­ja. Az üzem vezetői Megyénk egyetlen bútorgyára fe sorakozott jól dolgozó üzemeink JÓ ÚTRA TÉRT...

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents