Észak-Magyarország, 1959. december (15. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-09 / 289. szám

ßSZAKMAOYAROUSZAi Szerda,, 1959. dceemfwsr 9. Végeiért as algériai vita: Az ENSZ politikai bizottsága elfogadta az algériára vonatkozó javaslatot New York (MTI) Az ENSZ-közgyűlés politikai bi­zottságának elnöke hétfőn délután szavazásra bocsátotta az algériai ha­tározati javaslatot. Először külön szavaztak a határozati javaslat egyes bekezdései felett. Az 5. bekezdést, amely javasolja, mondja ki az ENsZ-közgyúlés, hogy „Elismeri az algériai nép önrendel­kezési jogát”, 61 küldött elfogadta, egy küldött „nem”-el szavazott,. 10 pedig tartózkodott a szavazástól. A 6. bekezdést, amely szerint • 1 közgyűlést mélyen aggasztja az el­lenségeskedések folytatódása Algériá­ban”, 58 küldött elfogadta, 3 kül­dött elvetette, húsz küldött tartózko­dott. A 9. bekezdés szövegét: „A köz­gyűlés nyomatékosan javasolja a két érdekelt félnek, kezdjen tárgyaláso­kat azoknak a feltételeknek — ide­értve a tűzszünet feltételeit is — megállapítására, amelyek szüksége­sek, hogy az algériai nép önrend,ét­kezési jogát, a lehetőséghez képest a legrövidebb időn belül érvényesít­sék” — a küldöttek közül 38 meg­szavazta, 26 ellenezte, 17 küldött pe­dig nem vett részt a szavazásban. Ezután került sor a szavazásra a határozati javaslat teljes szövege le­lett. A savazatok aránya 38:26 volt. 17 tartózkodással. A bizottság tehát egyszerű szótöbbséggel el­fogadta és az ENSZ-közgyűlés elé terjeszti a határozati javaslatot. Az AP ENSZ-tudósítója hírmagya­rázatában megjegyzi, hogy a politi­kai bizottságban a határozat elfoga­Nyíltan megsértik az egyezményeket London (Reuter) Mint a Daily Worker jelenti, hét­főn három német tábornok érkezett Londonba, hogy tárgyalásokat foly­tasson az angol hadügyminisztérium képviselőivel 30—40 tonnás angol—- nyugatnémet harckocsik gyártásáról a NATO-haderők részére, beleértve természetesen magát Nyugat-Német- országot is. A nyugatnémeteknek szállítandó harckocsik csupán egy részét alkotják annak a hadfelsze­relésnek — egyebek között nukleáris fegyvereknek^ hadihajóknak és repü­lőgépeknek —, amelyeket az ame­rikai, az angol és a francia kormány a Szövetségi Köztársaság rendelke­zésére bocsát, a nyugatnémet fegy­verkezés korlátozásáról kötött szer­ződések nyílt megszegésével. (MTI) dásához elegendő volt az egyszerű szótöbbség, ezzel szemben az ENSZ- közgyűlésben a javaslat csak két­harmadé« többséggel emelkedhetik határozattá. Mivel a politikai bizott­ság és az ENSZ-közgyűlés összetéte­le azonos — mindkét szervnek tagja valamennyi ENSZ-tagország —, a közgyűlésben azonos szavazatarány­nyal nem várható a javaslat elfoga­dása. ^ Francia diplomáciai körök bizal­mas közlése szerint a szavazás ered­ményét francia sikernek tekintik. Értesülések szerint a franciák külö­nösen hálásaié azért, mert NATO- szövetségeseik „nem” szavazatukkal a francia törekvéseket támogatták. i TASZSZ szem "eírófit Allen Dulles beszédéről Moszkva (MTI) Igor Orlov, a TASZSZ szemleírója arról ír, hogy Allen Dulles, az Egye­sült Államok központi hírszerző hi­vatalának vezetője beszédet mon­dott az amerikai gyárosok országos szövetségének évi kongresszusán, s megállapítja, hogy ezt a beszédet szinte a „rettegés ódájának” lehetne nevezni. Vajon mitől retteg s miért aggó­dik annyira Allen Dulles? Legutób­bi beszédéből ítélve, nem bízik abban, hogy az általa képviselt társadalmi rendszer igazságos és becsületes alapon versenyezni tud a szocializmus országaival. Ö maga is látja, hogy „a szovjet ipar lényegesen gyorsabban fejlődhet, mint az %yesült Államok ipara”. Az is nyugtalanítja, hogy sok ázsiai, afrikai és latin-amerikai ország az önálló fejlődés útjára lépve, igyek­szik felhasználni a gazdaságilag fej­lettebb államok tapasztalatait. Ez­zel viszont módjuk nyílik rá. hogy összehasonlítsák a nyugati kapitaliz­mus 200 éves fejlődését, a Szovjet­unió ötödannyi idő alatt elért ered­ményeivel. Dullest aggasztja az összehason­lítás nyomán kiderülő igazság, öms- ga így beszélt erről: Az új és felemelkedőben lévő országokat vonzza a Szovjetunió példája. A Szovjetunióban oly ai országot látnak, amely a forra­dalmi nehézségek leküzdése (kö­rülbelül 1928) őta eltelt 30 év alatt az ipari fejlődésben a má­sodik helyre került, a- világon. -A felcmelkedőben lévő országok eredményt akarnak felmutatni, s lehetőleg már most. Allen Dullest tehát a szocialista;. országok és a gazdaságilag elmara­dott országok bővülő gazdasági é? műszaki .együttműködése aggasztja. • Dulles' fél a világszerte erősödői békemozgalomtól is. Felbőszíti a bé­két, a barátságot és az együttélés' hirdető jelszavak népszerűsége. Eb ben Dulles a kommunisták „fondor­latait”, „cselszövényeit” és „mar.: pulációit” .látja. Azt a törekvés!; hogy ‘az államok a békés együtt élé1 ésszerű alapjaira helyezzék kapcso tataikat,. Dulles „felforgató politika' mozgalomnak” tekinti. Nem meglepő, hogy Dulles rette­gésében visszamenekül az erőpoliti­kához és azt követeli, hogy „tegyék hatékonnyá az elrettentés tényező­jét”. A félelem azonban sohasem volt jó tanácsadó — írja befejezésül Orlov. — A józansággal folytatott versenyben a félelem mindig vere­séget szenvedett. (MTI) Ady Endre szobra IJÉGÍ TARTOZÁSUNKAT tör­tesztjük: még ebben az évben felállítják Budapesten, a Jólcai szo­borral szemközti parkban, Ady szob­rát. Csorba Géza Kossuth-dijas mű­vész alkotása örökíti meg nagy köl­tőnk alakját. Csorba Géza előző munkáinak művészi tapasztalatait, Ady hű bemutatására fordított ko­rábbi erőfeszítéseinek értékes ered­ményeit összegezheti a felemelő, szép f eladat megoldásé ben. A forradalmár költő fellépésével a társaáalmi-polit'kai-irodaírni é elben vihart kavaró, nagy változásokat ér­lelő poéta néz majd ránk a bronz­szoborról. A művészi ábrázolásban a költő a viharral birkózik, feVeqhaj- tóját inelUn-heves mozdulattal össze­vonja, lábát keményen megveti, ne- kidül a szélnek, amely húzza, cihái,ja, haját kuszálja, szeme nyíltan, meré­szen előre tekint.' Ügy véljük; a jelképes megformá­lással a művésznek ■ sikerült kifejez­nie Ady költészetének lényegét, élet­művének történelmi jelentőségét. Budapest ayörvörű színtot'a1 gazdagodéi' „Enni vagy nem enni ? •. „A kövérség fényűzés” — jelen­tette ki a közelmúltban egy dán orvos és a pénzügyminiszterükhöz intézett beadványában azt javasolta, hogy a normálisnál nagyobb test­súlyú embereket kilónként adóztas­sák meg. A névtelenség homályába burko­lózó doktorról meg van a vélemé­nyem. Alighanem vékonydongájú. zörgőcsontú, keszeg alak és sárga ... az irigységtől. Ki tehet róla, hogy a felesége nem ad neki enni?! Méltán bosszús emiatt, és most azokon akarja elverni a port. akik nem olyan kényesek a vonalaikra. Még hogy kilónként vessék ki az adót! Dehát hogy képzeli el a dolgot a dán doktor? Az adóvallomáshoz mellékeljünk ezentúl mérlegcédu- !át?! Fényűzési adóval akar sújtani bennünket, mert szeretjük a sertés- oldalast és a túrós csuszát?! Ö meg csak aludttejet és kétezer- sültet kap az asszonytól! És hogy képzeli el a progresszivi­tást? 70 kiló színhúsig adómentesség, azontúl érvényesül, az új elv: „Fizes­senek a kövérek!” A dán királyfi, Hamlet Shakes­peare világhírű drámájában azon töpreng, gyötrődik: „Lenni vagy nem lenni, — ez itt a kérdés”. Most egy másik dán fenyegetése miatt azon vívódjunk: „Enni vagy nem enni? .. ... Mert a kövérség fényűzés! ? ... A kövérek nevében (nálunk igen népes tábor!) tiltakozunk, és ennek .jeléül „bevágunk” egy nagy tál töl­töttkáposztát. Dagadóval!... (s.) flz amerikai demokrata párt bírálja Eiseniiower külpolitikáját Összeült a Francia Kommunista Párt Központi Bizottsága Párizs (MTI) A Francia Kommunista Párt Köz­ponti Bizottsága kedden Párizsban összeült, hogy Waldeck Hoch el jelen­tése alapján megvitassa a mező- gazdaság helyzeték valamint a mun­kásosztály és a dolgozó parasztság szövetségének alakulását, továbbá Gustave Ansart referátuma nyomán a dolgozók bérmozgalmának fejlő­dését. London (MTI‘ | Az Egyesült Államokban a demok­I ruta párt tanácsadó bizottsága nyilat­kozatot dolgozott ki. A nyilatkozat körvonalazza a párt külpolitikáját.és [elsorolja az Eisenhower-kormány mulasztásainak és tévedéseinek hos­szú lajstromát. A legsúlyosabb vád, amelyet a nyír latkozat a kormány ellen emel: „A republikánusok engedték, hogy Hrus­csov elragadja az Egyesült Államok­tól korábbi vezető szerepét a lesze­relési javaslatok kérdésében: a Nyu­gatnak* nem- lenne -szabad megenged­nie, hogy a kommunista világ sajá­títsa ki magának a béke megterem­tőjének szerepéi”. A nyilatkozat Eisenhower világ­körüli útjára célozva hangsúlyozza' „Jóindulatú körutazások nem pó­tolják az igazi békeállapotok meg­teremtését célzó határozott politika' és programot”. A szovjet tüdősei« rendelkezésére ftnesátiék az amerikai rakétavizsgáló hálózatot Pasadena (Reuter) Az Egyesült Államok felajánlotta, ! hogy a szovjet tudósok rendelkezé­sére bocsátja az amerikai rakétavizs­gáló hálózatot abban az esetben, ha a szovjet űrhajózási program kereté­ben embert küldenek a világűrbe. Keith Glennan, az Országos Űrhajó­zási Hivatal (Nasa) vezetője kijelen­tette, az Egyesült Államok ilymódon hozzájárulhatna ahhoz, hogy a szov­jet tudósok folyamatos ossz’köttetést biztosítsanak űrhajósukkal. (MTI) 900 ezer jönni értékű társadalmi munka az edelényi járásban Az edelényi járás községei a párt- kongresszus tiszteletére indított ver­senyhez csatlakozva, még áprilisban cmatározták, hogy november 30-ra teljesítik éves községfejlesztési ter­veiket. A vállalás teljesítése érdeké­ben a járás 53 községében nemes vetélkedés alakult ki. s ennek kö­szönhető, hogy 120 százalékos terv­teljesítéssel köszönthették a párt VII. kongresszusát, A Hazafias Népfront, a Nőtanács, a KISZ-szervezetek, -a tanácstagok összefogása .eredményeképpen, a ter­vezett .560’950 forint értékű társa­dalmi munkával „szemben napjain­kig a járás lakossága 900 ezer forint értékű társadalmi munkát végzett. E lelkes munka eredményeként Ra- kacaszenden és Nyomár községben kultúrotthont avattak, a hangácsiak ki üt úr házat kaptak, Martonyi köz­ség iskolát, Finke járdát. Ládbese­nyő új ulat, Damakon a villany- hálózat bővült, míg Szeridrő mentő­állomást kapott. Vodiia Barna tanácstitkár an ól tájékoztatta szerkesztőségünket, hogy a járásban újabb vállalások szület­tek, — 1960 április 4. méltó meg­ünneplésére. Megjelent a szőlő-, gyümölcs és borgazdálkodásról szóló végrehajtási utasítás A Magyar Közlönyben közzétették a földművelésügyi miniszter és az élelmezésügyi miniszter szőlő-, gi'ü- mölcs- és borgazdálkodásról szóló együttes rendeletének végrehajtási utasítását. A rendelet és a végrehaj­tási utasítás népgazdasági jelentősé­géről, a Földművelésügy. Minisztéri­um szőlő- és gyümölcstermesztési :ga 7, gat óságán elmondották, hogy az új rendelet az 1936 óta meg­jelent régi rendeletek helyett, most egységesen szabályozza a szőlő,- gyümölcs- és borgazdál­kodást, másrészt alapot vet a korszerű követelmény lku k meg­felelő nagyüzemi szőlő- és y'i- mölcstermesztésnek. borgazdái­KÜLPOLITIKAI JEGYZET Marxizmus és an ti marxi zmus az osztrák szociáldemokrata párt kongresszusán A KÖZELMÚLTBAN LEZAJLOTT osztrák szociáldemokrata pártkong­resszus sokkal érdekesebb volt, mint az osztrák szociáldemokrata párt ezt megelőző, soron kívül összehívott kongresszusa. Annak idején, a rend­kívüli kongresszuson, a»pártveze tőség keresztülhajszolta az új elvi prog­ram elfogadását. Ez a keresztül-ka- sul reformista program nyíltan sza­kított a marxista ideológiával. A mostani kongresszuson, a kongresz- szus vitájában — nem egyszer éles összecsapások formájában — meg­mutatkozott, hogy a szociáldemokra­ta párttagság széles körei elkesere­dett kritikával fogadják azt a párt vonalat és politikai gyakorlatot, amely az említett reformista prog' ramban gyökerezik. Az annak idején elfogadott prog­ram valami joviálisán jóindulatú kispolgári békülékenységet nyilat­koztat ki mindenféle elképzelhető ideológiai irányzat iránt, még azt is megengedi, hogy a maga módján Marxot is „elfogadhatónak” nyilvá­nítsa — anélkül persze, hogy levon­ja a megfelelő következtetéseket. Most kitűnt, hogy az osztrák szociál­demokrata párt funkcionáriusai és tagjai, akik számára Marx még min­dig legalábbis munkásmozgalmi ha­gyományt jelent, most úgy érzik, hogy a kispolgári opportunisták hát­térbe szorítják őket. Nemcsak mun­kásbizalmiak fejezték ki nyugtalan­ságukat emiatt. Még a szociáldemok­rata államtitkár, Weikhart is azzal a követeléssel lépett, fel a vitában, hogy a párt legalább annyi megér­tést tanúsítson az ateisták iránt, mint amennyit a katolicizmus iránt óhajt tanúsítani. S az egyik szak- szervezeti vezető. Hind-els azzal kap­csolatban. hogy a párt vezető^'0 tá­mogatásával egy úgynevezett „kato­likus szocialista munkaközösség működik, kifejtette, hovatovább szűk ségessé válik, hogy munkaközössége', alapítsanak a szocialista szocialisták számára. Különösképpen a katolikus egy­házhoz való viszony, amelyet a vitá­ban ismételten úgy jellemeztek, mint „opportunista térdreborulá-st”, adott okot heves összecsapásokra. Hogy a tulajdonképpeni okok azon­ban mélyebben rejlenek, azt az egyik kongresszusi küldött ezzel a meg­jegyzéssel jelezte: semmiképpen sem szabad a pártot az ideológiától megfosztani. Egy másik pedig kije­lentette: itt nyilvánvalóan a szocia­lista alapelvek feladásáról van szó. AZ ADOTT HELYZETBEN nem csoda, hogy a kongresszus az élénk kritikák ellenére sem volt képes ezen az alapvető jelentőségű területen semmiféle lényeges eredményt e- ni és ami a legfontosabb pontokat ille­ti, minden maradt a régiben. Egy reformista párt politikája semmi­képpen sem fér meg szocialista alap­elvekkel. Az a körülmény azor>b»” hogy ezúttal sok kongresszusi küldött síkraszállt a szocialista eszmék vé­delmében, ezt a kongresszust min­denképpen érdekesebbé teszi .a meg­előzőnél. További érdekes mozzanatot hozott a kongresszuson a párt elnökének. dr. Pittermannak a fej.egetése. A legutóbbi időszak nemzetközi eszmé­nyei kétségkívül gyakoroltak némi hatást dr. Piítermannra, aki ugyan a szocialista országok szocializmusát a maga sajátos terminológiájával még mindig „államkapitalizmusnak” ne­vezte, mindazonáltal azt is hangsú­lyozta, hogy a Szovjetunió, a szovjet gazdasági és társadalmi rendszer tíz év leforgása alatt olyan gazdasági fejlődést .volt képes elérni, amelyhez a nagytőkés ipari államokban egy évszázadra volt szükségük. Kijelen­tette továbbá, hogy a Szovjet­unió feltétlenül képes „fölényét a magánkapitalista rendszer túlszár­nyalására is felhasználni, anélkül, hogy ezzel kapcsolatban háborúra volna szüksége”. RENDKÍVÜL ÉRDEKES VOLT dr. Pittermannak az úgynevezett nyugat- európai gazdasági integrációval kap­csolatos állásfoglalása is. Ezzel kap­csolatban Pittermann kijelentette, hog}' itt tulajdonképpen a konzerva­tív erők kísérletéről van szó. Ezek az erők egy szuperkartell létrehozásá­val, a különböző konszernek összeol­vasztásával és nemzetek feletti piac­szervezetek” kialakításával akarják fotytatni a dolgozó emberek kizsák­mányolását. továbbá ugyanezekkel az eszközökkel arra törekszenek, hogy tevékenységüket messzemenően ki­vonják a parlamentek ellenőrzése alól. Ebben az összefüggésben Pitter­mann szólott az osztrák nem-demok­ratikus. konzervatív erők olyan tor­veiről. hogy az osztrák gazdaság léi- | fontosságú alkatrészeit borravalónak < beillő árért akarják kiszolgáltatni külföldi tőkés csoportoknak. Határo­zottan visszautasította Ausztria bár­miféle csatlakozását az úgynevezett európai gazdasági közönséghez, mert ez az osztrák gazdasági önállóság tél- adását jelentené és ve-zályezletné az ország semlegességét. Nyomatékosan hangsúlyozta azt is. hogy a csatlako­zás az úgynevezett Európai Gazda­sági Közösséghez (amelyet nyugat­német konszernek,, vezetnek) megis­métlése volna a rosszemlékű „An- schlussnak” — azzal a különbséggel, hogy Ausztria ezúttal nem egy állam­hoz, hanem egy állam csoporthoz csatlakoznék. HA MINDEZEKEN KÍVÜL figye­lembe vesszük, hogy a szocialista kongresszussal egyidőben az új­fasiszta osztrák „szabadságpárt” salz­burgi kongresszusán olyan programot dolgoztak ki. amelyben egyebek közt arról van szó, hogv ..biztosítani kell Ausztria németségének fenntartását”. I továbbá, hogy ugyanennek a párt­nak a vezető testületéi nemrégiben a Semmeringen megtartott konferen­ciájukon kimondták a polgári poli­tika fokozott .jobbratolásának szük­ségességét, — mindezt mérlegelve, csak fokozottan szembetűnik a szo­ciáldemokrata pártkongresszus emlí- lett megnyilatkozásainak a jelentő­sége. Végső soron persze a kongresz- szus kül- és belpolitikai jelentőségét nem a viták és a szónoklatok, hanem az' azokat követő politikai tettek ha­tározzák meg. Otto M. Horn kodásnak. , Míg eddig az ország egész területét , borvidékekbe sorolták és mindenütt telepíthettek szőlőt, az új rendelet csak a szőlőtermesztésre legalkalma­sabb területeket sorolja borvidékek* be. A jövőben csak ezeken a bosvi- dékeken és jó bortermő helyeken szabad fejleszteni a szőlőtermesztést. Az ország kevésbé jelentős szőlőter­mő helyeit „bortermő helyek” cso­portjába osztották. itt csupán a jelenlegi szőlőter­mő területeket szabad fenntar­tani, a termőterületek bővítését nem engedélyezik. Az ország más területein, szőlőt csak házikertekben szabad telepíteni. A csemegeszőlő termesztés fejlesz­tése érdekében, külön csemegeszőlő- körzeteket alakítanak ki. A végrehajtási utasítás kimondja, hogy I960 május elsejéig a tanácsi szerveknek mindenütt ki kell jelölniük azokat a községeket (városokat), amelyek határában a szőlőtelepítés és felújítás enge­délyezhető. A borgazdálkodásról szóló rész in* tézkedik arról, hogy a szőlőből élő- áhított bor hamisítás nélkül kerül­jön forgalomba. A gyümölcstermesztés összpontosí­tása érdekében kijelölik azokat a te« rületeket, amelyek a gyümölcstea mesztésre leginkább alkalmasak. El* scsorba” ezeken a területeken ala­kítják ki a nagyüzemi gyümölcster­mesztő gazdaságokat.

Next

/
Thumbnails
Contents