Észak-Magyarország, 1959. december (15. évfolyam, 282-306. szám)
1959-12-08 / 288. szám
r fS^9; flecémber 8. BSZAltMAOT AMMCA9 Kozma Miklós kőműves a seiyemréti munkásszálló épMkezésen. — A* őpí$6 wrmtíig más hegyen dolgozik, de emléket hagy maga után ..„ a« épületek' jelzik utunkat! Lesko Valéria ... MINT ANNYI MAS EMBER SEMMI KÜLÖNÖS nincs rajta. Közvetlen, udvarias ember, akivel kellemesen lehet időt tölteni. Köny- nyedén társalog mindenről, de legszívesebben a munkájáról beszél. Sok ilyen ember él nálunk. Gyakran lehet. találkozni velük, csillogó lemez- kigyókal vágó esztergapadoknál, a frissen kelt, zöld vetést ringató földeken, vagy tervekkel, számoszlopokkal tele íróasztal mellett. Nem kapja nevüket szárnyára a hír, nem alkotnak különösebb „földrengetö” dolgot. A hétköznapok emberei, akik talán maguk sem veszik észre, hogy egyre jobban szeretik szakmájukat, egyre több szépet találnak munkájukban. Szepesi László elvtárssal a sátoraljaújhelyi járási tanács mezőgazda- sági osztályán találkoztunk. Nehezen lehet megtalálni. Legtöbbször a falvakat, vagy a határt járja. Főagronó- mus. Javakorabeli *=- 43 éves férfi. Szeme mindig a dolog lázától ég. — Ez a munka „nem megy úgy”, ahogyan szeretnénk! — Hirtelen ösz- szerándul a szeme. — De ezt már elvégeztük — és újra mosolyog. Mivel foglalkozunk most? A vetéssel már készen vagyunk — kezdi. »— A termelőszövetkezetiek is, és az egyéniek is befejezték. A termelő- szövetkezeteknél most már mindenütt a zárszámadásra készülődnek. Jelenleg a vetéseket ellenőrizzük: mindenütt elvetettek-e, helytállóak-e a jelentések? A termelőszövetkezetek egyre erősödnek, egyre merészebb tervek megvalósítását kezdik el. A kenézlői Dózsa tagjai gyümölcsöst telepítenek. A facsemetéket már meg is kapták. Nagyon elégedettek velük, mert szépek. Néhány év múlva már biztosan jól teremnek. A járásban több helyen akarnak szőlőt telepíteni, a sztalinyecek azonban még mindig nem dolgoznak. Pedig forgatná kéne a földet, mert anélkül „nem megy” a telepítés. A gyümölcsösökben a téli munkálatokat végezzük. A szőlőkben szintén a télre készülődünk: betakarjuk a tőkéket, hogy megvédjük a hideg ellen. A permetezőgépeket megvizsgáljuk, rendbehozzuk, hogy az esetleges téli permetezés idejére használni tudjuk... Hát ezek most a legfontosabb munkák nálunk. Aztán másról beszélünk. — HOL VÉGEZTEM? — Meglepődik egy kicsit, majd beszélni kezd. —- Szarvason elvégeztem a négy éve% középfokú mezőgazdasági technikumot. Később pedig Debrecenben a Mezőgazdasági Akadémiát, ami három évig tartott. Aztán Szikszón dolgoztam 15 évig. Itt Sátoraljaújhelyen három éve vagyok. ~ Jó-e itt? ... Nagyon szeretem ezt a vidéket. Bodrogköz — kincses- bánya. Kövér földje, nagyszerű legelője országszerte ismert. Soha nem vész kárba a munka: minden megterem ezen a gazdag vidéken. Az emberek szeretnek, dolgozni, és értik is a munkájukat. Ebben az évben is meghirdettük a „kukorica versenytki tud többet termelni? Két termelőszövetkezet, a cigándi Petőfi és a harcsai Dózsa „nevezett be”, ezenkívül sok egyéni gazda. Összesen 1M „versenyző” indult. A harcsai termelőszövetkezetiek 73 holdon termeltek kukoricát. Átlagos termésük 28,5 mázsa morzsolt — holdanként. A cigándiak eredménye 20 mázsa morzsolt, Ez a termelőszövetkezet 70 holdról takarította be ezt a szép termést. De más növények is szépen fizettek. Búzából a termelőszövetkezetieknél 13,7 mázsa, cukorrépából 229, magrépából 15 mázsa termett holdanként. Persze még ezekkel az eredményekkel nincs megfelelően kiaknázva a bodrogközi kincsesbánya. A jövőben növelnünk lehet és kell is majd a termésátlagainkat. A földek szakszerűbb művelésével, a mező- gazdasági tudomány legújabb vívmányainak a bőségesebb alkalmazásával ez nem is lesz nehéz. Mert a Bodrogköz... ... ÉS BESZÉL. BESZÉL nagy lendülettel, szeretettel a földekről, az állattenyésztésről úgy, ahogyan csak a szakmájukat igazán szerető emberek tudnak beszélni. — A legkedvesebb szórakozásom? El szoktam menni moziba a családdal. A legkedvesebb szórakozásom azonban a természetjárás. Vasárnaponként a fiammal mindig a hegyek között csatangolunk. Itt érzem a legjobban magam. — Tervem? Dolgozni itt, a Bodrogközben . Priska Tibor Modern dolgozó-, ebédlő- és lakószoba berendezések érkeznek ebben a hónapban a miskolci bútorüzletbe Sokszor és sokan keresték egész esztendőben a modernvonalú szobaEltemették Gyurkó István Rossuth-díjas vájárt Vasárnap, 12 órakor temették el Ormosbányán Gyurkó István Kossulb-dsjas vájárt, aki életének 48. évében autószerencsétlenség következteben elhunyt. A temetésen megjelentek a Borsodi Szénbányászati Tröszt vezetői és dolgozói, valamennyi tömegszervezet képviselői, Gyurkó elvtárs bányásztársai, hogy elbúcsúzzanak a kiváló bányásztól. a>* eszméhez hú elvtárstól. A ravatalnál a munkásőrség állott díszőrséget. A koszorúval borított ravatalnál a megyei tanács részéről Csépányi Sándor elvtárs mondott gyászbeszédet, mely után a bányászzenekar gyászindulójának hangjai mellett kísérték utolsó útjára Gyurkó István elvtársat. A sírnál a megyei pártbizottság részéről Iván István, a Bányászszakszervezeti Bizottság és a tröszt részéről Nyilas Sándor, az üzemi pártalapszervezet részéről Svídró József párttitkár búcsúzott a kiváló elvtárstól, akit az Incernacionálé és a Bányászinduló hangjai mellett helyeztek örök nyugovóra. es konyhabútorokat, A nagy kereste tét nem minden esetben tudta kielé gíteni a kereskedelem. Most újabb bútorszállítpiányt várnak a miskolci bútorüzletbe. Ebben a hónapban körülbelül 100 vagon áru érkezik. Ebből 60 vagon külföldi: lengyel, cseh, német, jugoszláv, román és osztrák, modern vonalú dolgozó-, ebédlő-, lakó- és hálószoba be rendezés. Űjabb szállítmányok érkeznek kombinált és kétajtós szekrényekből, kárpitos árukból és konyhabútorokból. 260 darab fényezett asztalt is kapnak —, ez több mint az elmúlt negyedévi mennyiség. Az év utolsó hónapjában 5 millió forinttal akarják túlteljesíteni éves eladási tervüket a Bútorértékesítő Vállalat dolgozói, s ezt a vásárlók fogadják a le^»agyoöb örosaaek » <am Képek a kongresszusról Harmati.Sándor elvtárs, a Fellebbviteti Bizottság elnöke felszólal December 4-én délben az MSZMP Központi Bizottságának ban Kádár János, Kiss Károly, Marosan György es dr, Ferenc elvtarsak fogadták a Szovjet unw Kommunista kongresszusra érkezett küldöttsége tágjáét, eien N Sz.«ruíaev O* társsal, az SZKP Központi Bizottsa ganak első titkárával. N Sz Hruscsov, a pártküldöttség vezetője F. J. Golubkov: „Lenm dolgozószobájában” című festményét ajándékozta a szovjet vaj- küldöttség nevében az MSZMP Központi Bizottságának. Képünkön -- c-y á.tadia a festményt. Af L. Cend, a Mongol Népi Forradalmi Part Politikai tagja, a Központi Bizottság másod titkára, a Mongol Nept Formdalnu Pórt küldöttségének vezetője es Zs. Goncsogdorzs, a Mongol Népi radalmi Párt KB tagja, Hobdo kerület kára a Monqol Népi Forradalmi Part küldöttségének tagja, valamint Larsen Reidar Thoralf, a Norvég Kommunista Part titkára, a párt lapjának főszerkesztője, a Norvég dötte, részt vett a tiszteletükre rendezett nagygyűlésén a Telefongyárban, majd látogatást tettek az üzemben. A küldötteket Révész Géza honvé delmi miniszter kísérte el a gyárlátogatásra. Képünkön L. Cend Harmati Tibor beepitővel beszélget (balról az első). Középen: Zs. Goncsogdorzs. Rasid Dani-bej, az Algériai Kommunista Párt Politikai Bizottságénak tagja, az Algériai Kommunista Párt küldötte és Yrjö Murto, a Finn Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, a párt «!- c’nöke, a Finn Kommunista Párt küldötte látogatást tett a Goldberger Gyár óbudai telepén. A küldötteket Nagy József né, a gyár igazgatója kísérte végig az üzemben. Képünkön Yrjö Murto. Maas „ja?-- . EMELKEDNEK A FALAK... Látogatás a selyemréti építkezésen terelődik a szó. — Nekünk is vannak problémáink — ezt nekem r ondják, kicsit felém fordulva. Pa- i zs vita alakul ki. mindenkit érde- k 1 a kérdés. Miközben tovább vi- t'znak, arról érdeklődöm, milyen li.jz az épület berendezése: központi fries, lift, négy lakás egy szinten, f:írom kétszoba és egy háromszoba, összkomfortos. — A jövő építkezési formája — . ,'ondja Kádas elvtárs —, kis területen, fölfelé építkezni. — Szeretettel beszél az épületekről. mint saját gyermekeiről. — Ha ezek a házak is felépülnek, akkor új helyre mennek dolgozni? ÍNem nehéz megszokni ezt az állandó (Vándorlást és az örökös újrakezdést’ Havonta ezreket. Hulladékfa felhasználás, habarcs fölszedése, darab-tégla hasznosítása — mindez valóságos vagyon. A villamosból számtalan ember alkot naponta „pillanatképet” a toronyházról. — ahogyan az építkezésen dolgozó munkások mondják. — Bár nincs benne semmi toronyszerű, iríkább érezzük, mint értjük az eine-* vezés indokoltságát. Nagyságát csak akkor méri fe! az ember, ha itt áll mellette és nézi a munkásokat. Később derül ki, hogy nem torony házról, hanem házakról van szó. A három épület egymás mögött jókora területet foglal el. Nemcsak méretre tűnik fel, hanem gyors növekedésé is, mintha valami húzná fölfelé. Mindúntalan ‘megbotlok az egyenetlen talajon. Az első épületnél megcsodálom a „gyorsfelvonót”. Hatalmas vasállvány támaszkodik az épület falához, gerendákat, megrakott csilléket cipel a magasba. Fából láttam ikertestvérét más építkezésen. — Uj konstrukció ez az állvány? — fordulok kalauzomhoz. Kádas elv- társhoz. — U j — válaszolja —, vasból van, módosított biztosító berendezéssel. Magyar mérnök munkája. — Elég ennyi ember a külső munkálatokhoz? — kérdezem. — 40 ember — feleli — a vázépítéshez elegendő; ha a belső munkák megkezdődnek, télen, több kell maid. A kongresszusi versenyről beszélgetünk ... — Forintban nem tudom hirtelen megmondani a felajánlást, inkább minőségi és anyagtakarékossági jellegű verseny van nálunk. Mennyi! takarít meg az ács, vagy a kőműves, ha ügyesen és jól gazdálkodik* Az irodában, az epflfeifőu harmad*. hétemeletes épülettel szemben, 4—5 ember csoportosul az íróasztal körül. Értékelik a kongresszusi verseny eredményeit Később a vashiányra
