Észak-Magyarország, 1959. december (15. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-01 / 282. szám

6 ESZAVUKAGT AftORSZ AG Kedd, 1959. december 1. Megkezdte tanácskozását a Magyar Szocialista Munkáspárt VII. Kongresszusa (Folytatás az 5. oldalról.) A Központi Bizottság helyreállította az egész pártban a pártélet lenini szabályait, a demokratikus centra­lizmust, a kollektív vezetést és hely­reállította mindazok becsületét, aki­ket Rákosi és az őt támogató cso­port alaptalanul megvádolt. — Van azonban még egy zavaró vonatkozása a kérdésnek, amelyet helyes érinteni és lezárni. Hazánkban sok százezer ember van, akik ; sok éven át bíztak Rákosiban, éltették és támogatták őt, ma pedig kemény sza­vakkal és súlyos kritikával szólnak káros tetteiről. Miről van lényegé­ben szó? Rákosi Mátyás 1919-ben harcolt a Tanácsköztársaságért, ki­emelkedő szerepet töltött be a Hor- thy-íasizmus elleni' küzdelemben és vezetőszerepe volt a felszabadulást köyető politikai harcokban. A pro­letárdiktatúra győzelmét követő időkben azonban eleinte eltűrte, majd maga is ösztönözte a személyi kultuszt és súlyos károkat okozott a szocializmus ügyének. A lényeget tekintve az emberek helyesen tették, amikor a régebbi években támogatták Rákosit hasz­nos tetteiben, helyesen cselekedtek akkor is, amikor látva súlyos hibáit, az azokban való makacsságot, meg­vonták tőle. mint vezetőtől bizalmu­kat és elítélték öt. A személyi kul­tuszért, az abból származó súlyos károkért, az árnyakért, grrt^lyet. ezek a pártra vetettek, nem a magyar kommunistáknak, nem a pártnak, nem -a Rákosit korábban követő tö­megeknek. hanem azoknak kell szé- gyenkezniök, akik ezeket 1'elidézték. magának Rákosi Mátyásnak, s annak a csoportnak, amely hibáiban támo­gatta őt. Kádár János ezután rámutatott arra, hogy a revizionizmusnak is, a dogmatizmusnak is közös vonása a marxista ismeret-elmélet elvetése, a szubjektív szemlélet. A marxista is­meret-elmélet a valóság objektív té- nyeinek szakadatlan tanulmányozá­sát követeli meg. A párt a valóság tényei alapján vonja le azokat a kö­vetkeztetéseket,' amelyek a párt he­lyes politikájának kidolgozásához szükségesek. A jelenlegi helyzet a marxista—leninista propaganda erő­sítését kívánja. A párt feladata mindenekelőtt, hogy a párt tagjainak marxista— leninista tudását mélyítse, to­vábbá az is, hogy segítséget nyújtson a marxizmus-leniniz- mus elsajátításához annak a je­lentős számú pártÖnkívülinék, akik ezt igénylik. A továbbiakban Kádár János a párt­tagság számszerű adatait ismertette, majd a párt élcsapat jellegéről be­szélt, aláhúzva: a párt soraiban ma azok a legöntudatosabb és legállha- tatosabb elvtársak vannak, akik az ellenforradalom elleni harc nehez napjaiban vették kézbe és emelték magasra a'párt, a proletárdiktatúra zászlaját. ,-v Nagy nyereségnek tekintjük, hogy a korábbi évek hibáit jóvá- téve, elfoglalták méltó helyüket a pártban az 1919-es kommunis­ták és azok, akik a Horthy-rend- szer éveiben idehaza illegalitás­ban dolgoztak, a spanyol polgár- háborúban résztvett, valamint más, egy időben oktalanul mel­lőzött elvtársak. így méltó helyre került a pártban a régi forradalmi törzs. Kijavítottuk azokat a hibákat is, amelyek a két muflkáspárt egyesülésével kapcsolat­ban előfordultak. Ma aszerint ítéljük meg az embereket, hogy az ellenfor­radalommal vívott harc idején hűek maradtak-e a munkásosztály ügyéhez, és nem azon az alapon, hogy koráb­ban a kommunista, vagy a szociálde­mokrata mozgalomban tevékenyked­tek-e — s ez jó dolog. Az elmúlt há­rom évben fejeződött be teljesen az egyesülés olyan értelemben, hogy pártunkban most már csak minder tekintetben egyenjogú és összeforrott párttagság van. A régi törzsgárda és a felszabadulás után kommunistává lett ifjúság, is-összeforrott: ahogy ezt más szavakkal kifejezzük: a 40'éves magyar kommunista mozgalom há­rom élő nemzedéke együtt van és jc egyetértésben dolgozik. A párt erős mert ma valóban az azonos elveket valló emberek önkéntes harci szövet­sége. Beszélt a kádermunkáról is. Jc az — hangsúlyozta —, hogy nem egy­mástól elkülönítve végzik immár az emberek irányítását és a kádermun­kát. Tapasztalataink szerint az a dön­tő. hogy mindenekelőtt mun­kája és magatartása alapján ítél­jék meg az embert és ne külön­böző nyilvántartások adatai alapján. Az egész embert tekintsék, jó tulaj­donságaival és esetleges fogyatékos­ságaival együtt. Az a legfontosabb, hogy a kádermunkából végképp el­tüntessük a titokzatosságot, a miszti­fikációt. az egyoldalú megítélést. Feltétlenül kerülni kell, hogy egy embert egyik nap — jótulajdonságai alapján — az egekig emeljenek, a má­sik nap pedig — valamilyen hibája miatt — esetleg örökre elvessék. Pártunk tömegbefolyásának növe­kedésében — folytatta — döntő té­nyező: a párt szavai és tettei soha sem térhetnek el egymástól. A pártnak a tömegekkel vannak közvetlen és köz­vetett-kapcsolatai. A párt a néppel a tömegszervezetek és a tömegmozgal­mak révén közvetett kapcsolatban van. A tömegszervezeteknek és tö­megmozgalmaknak megvan a maguk sajátos rendeltetése, de feladatuk az is. hogy a párt szavát közvetítsék a tömegekhez és a tömegek véleményét, példáséit a párthoz. Ma a tömegszer­vezetek és tömegmozgalmak a párt eszmei és politikai irányításával, ugyanakkor önállóan dolgoznak és betöltik sajátos szerepüket is: alap­jában véve jól töltik be a párt és a tömegek közötti összekötő szerepet is. pasra felemelkedjek az élcsapat szín­vonalára. Viszont a szocialista társa­dalom felépítése az egész nép ügye, csak az egész nép műveként valósul­hat meg. A párt feladata.; hogy a nem kommunistákat meggyőzéssel és türelemmel vezesse ebben a nagy munkában és közülük azo­kat, akik képességekkel, tudással és tehetségekkel rendelkeznek, olyan posztra állítsa, ahol a leg­többet tudják nyújtani a társa­dalomnak. Még ennél is messzebbmenő türe­lemre van szükség az emberek ügyes­bajos dolgaival való foglalkozásban. Nincs semmiféle statisztikai kimu­tatás arról a megszámlálhatatlan kérdésről, azokról aisözérdekű. vagy személyes ügyekről, amelyekkel az emberek naponta fordulnak párt- szervezeteinkhez. 1958-ban kevés hí­ján 20 000 levél érkezett egyenest a Központi Bizottság címére, a Nép- szabadsághoz több mint 30 000. — Ezekben a levelekben különböző em­berek tanácsért vagy segítségért for­dulnak hozzánk. A párt és a párt- szervezetek természetesen minden­nel nem foglalkozhatnak. De a ké­réseket és kívánságokat, amelyeket szóban vagy írásban túlnyomóan pártonkívüliek juttatnak el hozzánk, mindenekelőtt úgy kell felfogni, mint a párt iránti bizalom jelét. A bürokratizmus és lélektelenség ellen kíméletlenül lépjünk fel, s a legnagyobb figyelmességgel foglal­kozzunk az emberek ügyeivel, kér­déseivel, panaszaikkal, kéréseikkel Ezeket az ügyeket a pártszervezetek­nek komolyan kell venni és el kell igazítani az embereket. Ügyeiket to­vábbítsák az illetékes szervekhez és kísérjék figyelemmel azok elintézé­sét. A tömegszervezeteken, tömeg- mozgalmakon és a tömegekkel fennálló közvetlen kapcsolatokon keresztül szövődik és erősödik az a millió és millió szál, amely a pártot és* népünket összeköti. A párt és a nép közötti kölcsönös bizalom és eleven kapcsolat az a -té­nyező, amely nélkül a párt nem él­het és nem dolgozhat. A legközelebbi években befejezzük a szocialista társadalom alapjainak lerakását Elvtársak! Pártunk hazafias és in­ternacionalista párt. Szocialista for­radalmunk csak a nemzetközi, kom-' munisxa mozgalommal együtt és az­zal összeforrva fejlődhet. Feladatunknak tekintjük, hogy ta­nuljunk népünktől és tanuljunk a nemzetközi kommunista mozgalom tapasztalataiból. Ha szüntelenül ta­nulunk saját tapasztalatainkból és népünktől, akkor sohasem hagyjuk figyelmen kívül hazai adottságain­kat, nemzeti sajátosságainkat, ame­lyek történelmileg alakulták ki. Ezekről megfeledkezve lehetetlenség volna hazánkban felépíteni a szo­cialista társadalmat. A párt előtt álló feladatokat ösz- szefoglalva: a legközelebbi években be kell fejeznünk a szocialista tár­sadalom alapjainak lerakását. A gazdasági és kulturális építés feladatainak jobb és lendülete­sebb megoldásával hozzuk köze­lebb azt a napot, amikor a szo­cialista forradalom teljes és vég­leges győzelmet arat hazánk­ban. Ennek feltételei: hogy megőrizzük eszmei alapunk, a marxizmus—leni- n izmus tisztaságát pártunkban, — hogy tudományos elméletünkét alko­tó módon alkalmazva egyértelmű és következetesen kommunista politikái folytassunk. A Magyar Szocialista Munkáspárt a Magyar Népköztársaság most erős a nemzetközi feltételek jók. Arrs van szükség, hogy pártunk, pártunk minden szervezete, minden tagjc dolgozzék még nagyobb lelkesedés­sel, mint eddig. Arra van szükség hogy a párt támaszkodjék még job ban a tömegekre, a nép tömörüljör még jobban a párt köré. Arra van szükség, hogy a ma­gyar nép fűzze még szorosabbra barátságát a Szovjetunió és a szocialista tábor népeivel és zár- < kózzék fel még szorosabban a szocializmus és béke egyre ha­talmasabb nemzetközi erőihez/ Bizton hisszük, hogy ez így lesz, , szocializmus belátható időn belü teljesen győzedelmeskedik hazánk . ban is; felépül a magyar nép töbl . nemzedékének legszebb, és legiga zibb álma. a szocialista Magyaror szág — fejezte be. beszédét Kádá János. ' * A délutáni ülésen Fock Jenő, a MSZMP Politikai Bizottságána tagja, a Központi Bizottság titkár ismertette a Központi Bizottság be számolóját a gazdasági feladató . megoldásának és a második ötéve ■ népgazdasági terv elkészítéséne irányelveiről. Fock Jenő részletese elemezte a magyar népgazdasá ■ helyzetét és azokat a változásoka ’ amelyeket a népgazdaság szerkeze tében és arányaiban a következő ha évben végrehajtunk.. (MTZJ N. Sz. Hruscsov vezetésével az MSZMP VII. kongresszusára Budapestre érkezett a Szovjetunió Kommunista Pártjának küldöttsége Vasárnap a koradélutáni órákban a Magyar Szocialista Munkáspárt VII. Kongresszusára Budapestre ér­kezett a Szovjetunió Kommunista Pártjának küldöttsége. A küldöttsé­get N. Sz. Hruscsov, az SZKP Köz­ponti Bizottságának első titkára, a Szovjetunió Minisztertanácsának el­nöke vezeti. A küldöttség tagjai: A. P. Kirilenko, az SZKP Központi Bi­zottsága elnökségének póttagja, a szverdlovszki területi pártbizottság első titkára, P. N. Gyomicsev, az SZKP Központi Bizottságának tag­ja. a moszkvai területi pártbi­zottság első titkára, I. P. Kaza- nyec, az SZKP Központi Bizottságá­nak tagja, a sztalinói területi pártbi­zottság első titkára, J. Sz. Naumova, Moszkva város leningrádi kerülete pártbizottságának titkára és Ty. F. Stikov,• az SZKP Központi Bizottsá­gának tagja, a Szovjetunió magyar- országi rendkívüli és meghatalma­zott nagykövete, aki Budapesten csatlakozett a küldöttséghez. A szovjet pártküldöttség fogadta­tására a Ferihegyi repülőtéren meg­jelent Kádár János, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának első titkára, dr. Münnich Ferenc, a forradalmi mun­kás-paraszt kormány elnöke, Fehér LMrjos, rock Jenő, Kallai Gyula, Ma­rosán György, aa MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Gáspár Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a budapesti pártbizottság első titkára, dr. Sík Endre külügyminisz­ter, valamint az MSZMP Központi Bizottságának több tagja. Fél három után néhány perccel szállt le a Ferihegyi repülőtér beton­jára a TU 104-es különrepülőgép. A gépből elsőnek N. Sz. Hruscsov szállt ki, aki már a lépcsőről mosolyogva, kalapját lengetve üdvözölte a fogad­tatásra megjelenteket. A szovjet páríküldöttség vezetőjét elsőnek Kádár JátlRfe üdvözölte meleg szívé­lyességgel, a két testvérpárt vezetője megölelte, megcsókolta egymást. N. Sz. Hruscsov ezután kezetrázott a megjelent pártvezetőkkel, bemu­tatta nekik a delegáció tagjait. Szovjet Vendégeink ezt követően elvonultak a repülőtéren összegyűlt többszáz budapesti dolgozó előtt, akik nagy lelkesedéssel, tapssal üd­vözölték a kedves vendégeket. Űttö- rők virágcsokrokat adtak át az SZKP küldöttsége tagjainak, akik ezután gépkocsiba szálltak és szállásukra hajtattak.-----------­A Könnyűgépgyár is teljesítette tervét A párt közvetlen tömegkapesolaíainak alakulásában rendkívül juntos, hogy elvileg és gyakorlatilíig helyes viszonyt teremtsen a pártonkivüliekkel Horváth elvtárs, a tervosztály ve­zetője november 27-én 6 órakor je­lentette a vállalat igazgatójának, hogy a Könnyűgépgyár'teljesítette 1959. évi készáru és teljes termelési tervét. Felkerestük Horváth elvtár­sat, nyilatkozzon, hogyan vált lehető­vé az éves terv 20 nappal hamarább történő teljesítése: — A Könnyűgépgyár dolgozói ma­gukévá tették a párt március 6-i ha­tározatát, s elhatározták, hogy a ko­rábbi vállalással szemben 20 nappal előbb teljesítik éves készáru és tel­jes termelési tervüket. Ennek érdeké­ben kitartó, szívós munkába kezd­tek. A tervosztály dolgozói naponta mérték a termelési mutatókat és a műszakiakat úgy mozgósították, hogy a hiányosságok menetközben meg­szűnjenek. A kongresszus tiszteletére kezdeti munkaverseny lázában égett a gyár valamennyi dolgozója. A versenylen­dület a kongresszusi hónapban ér­kezett csúcspontjához, amikor az üzemek brigádjai eddig még nem lá­tott teljesítményeket értek el. Külö­nösen szép eredményeket találunk a »C” gyáregységnél, Jánosik elvtárs­is.aűar Janos reszieieseuoen szuu. ez­után a szakszervezetek, a Kommunis­ta Ifjúsági Szövetség és a nőtanács munkájáról. A szakszervezetekre a kommunistáknak úgy kell tekinte­niük, mint olyan szervezetekre, ame­lyekhez idővel mind több olyan fela­dat és hatáskör kerül, amelyek ma még állami szerveknél vannak. A Kommunista Ifjúsági Szövetség egy­részről tömegszervezet, más vonat­kozásban pedig a párt saját ifjúsági szervezete. Legfőbb feladata, hogy küzdjön és segítsen a pártnak legyőzni az ellenséges nézetek maradványait, amelyek az if­júság soraiban helyenként még rombolnak. További feladata, hogy segítsen a pártnak az egész ifjúságot tanulásiéi ösztönözni, a munka megbecsülésére és szeretetére tanítani, a szocializmus eszméjéhez, a népi hazához való ren­díthetetlen hűségre nevelni. A Köz­ponti Bizottság megítélése szérint a nőmozgalom szervei, a nőtanácsok hasznos és jó munkát végeznek. Ezért tekintélyük van a pártszervezetek és a tömegek előtt is. Az a feladatuk, hogy a szocializmus építésének köz­ponti társadalmi kérdéseivel foglal­kozzanak és mozgósítsák a nőket a párt politikájának támogatására, az alkotómunkára. Ugyanakkor foglal­kozzanak a nők társadalmi kérdései­vel. A nők a Magyar Népköztársaság­ban egyenjogúsággal rendelkeznek. A nőtanácsok feladata, hogy ennek a törvényben biztosított egyenjogúság­nak az élet minden területén, az ügyek mindennapi menetében segít­senek maradéktalanul érvényt szerez­ni. Nyíltan meg kell mondani, hogy a nők társadalmi kérdéseinek kielé­gítő megoldása még nagy és hosszan- astó munkát kíván. A nők teljes felszabadítása és a szó igaz értelmében vett egyen­jogúság a szocialista forradalom egyik fő feladata. Ezt még nem oldottuk meg és ez nem is feöny­nyu, nem is rövid lejáratú lei­adat. A part közvetlen tömegkapcsola- iainak alakulásában rendkívül fontos, hogy a párt elvileg és gyakorlatilag helyes viszonyt alakítson ki a párton- kívüliekkel. A párt, mint tudvalevő, bizalommal és megbecsüléssel visel­tetik a pártonkívüliek iránt. Oszin- ;én, közvetlenül és nyíltan szól a pártonkívüliek legszélesebb tömegei- lez az eredményekről és a nehézsé­gekről is. Három év alatt a párt- és a pár- tonkívüli tömegek között éppen ez a nyíltság és őszinteség te­remtette meg a kölcsönös biza­lom nagy erkölcsi tőkéjét. A párt sikerei döntően attól függnek, hogy ezt a kölcsönös bizalmat a jövőben tovább erősítsük. Gátolja a pártonkivüliekkel kiépí­tett egészséges viszony további erő­sítését az az elbizakodottság .is, amely sorainkban helyenként ismét felüti a fejét. Vannak olyan elvtársaink, akik elfeledkeztek arról a lenini tanításról, hogy a pártnak a tömegek bizalmát és támogatását napról-napra, újból és újból meg kell nyernie. Sajnálatos — ha szórványosan is, de mégis'találko­zunk olyan esetekkel, amikor a párt­tagok egy része nem érti a Központi Bizottság álláspontját a pártonkívü- liekkel kapcsolatban, s ezért nem jár el helyesen. Helyenként értetlenség és idegen­kedés van az 1957-es pártértekezle­tünk állásfoglalásával szemben, amely?, szerint hazánkban a, párt­iunkéra kivételével pártonkívüli is betöltHet bármely közfunkciót. Van­nak egyes olyan maradi nézetekkel megvert elvtársaink, akik nem értik, hogy a kommunisták nem végezhet­nek mindent maguk. El kell ítél­nünk a pártonkivüliekkel szemben helyenként mutatkozó türelmetlen­séget is. Senki sem várhatja, hogy mindenki egycsapásra kommunistá­vá váljék, hogy mindenki egycsa­nál, a ,,B” gyáregység vegyesüzemé- nél, Tobis elvtársnál, továbbá a »B’’ gyáregység II. üzeménél, ahol Fehér elvtárs irányítja a munkál. Mindhá­rom üzem dolgozói Inár a vállalati tervteljesítést megelőzően teljesítet­ték üzemeik egész éves tervét. Az eredményekhez nagyban hoz­zájárul a rendszeresen megtartott havi egységvezetői értekezlet, melyen minden alkalommal részt vettek a párt és a szakszervezet vezetői is. Ezeket az értekezleteket általában az jellemezte, hogy a viták •igen célra­vezetőét voltak. Itt tisztázódtak a tennivalók éves, negyedéves és havi viszonylatban, melynek alapján a ve­zetők a tervteljesítés problémáit tisz­tán látták. A fizikai és műszaki dolgozók, nagyszerű összefogásából született; meg ez a termelési győzelem. A Könnyűgépgyár kollektívája te­hát büszkén jelenti a kongresszus­nak: a vállalati pártértekezleten vál­lalt kötelezettségének eleget tett. a kongresszus tiszteletére beindított munkaversenyben becsülettel helyt állt. Jávorkay Eászló Röpgyűléseken köszöntötték és sok sikert kívántak a Vil. pártkongresszus munkájához a borsodi építők A Borsod megyei Építőipari Vál­lalat 14 munkahelyén hétfőn reggel több mint 2 500 dolgozó röpgyűlése­ken üdvözölte és kívánt sok sikert a VII. pártkongresszus munkájához. A gyűlések résztvevői az eddig elért termelési sikerekről táviratokban számoltak be a kongresszusnak. Az épületszerelő részleg dolgozói példá­ul a kongresszusi versenyben már 2 millió 600 ezer forintos nye­reségre tettek szert és éves ter­vüket november 18-án befejez­ték. A vegyes szakipari részleg november 30-ig 922 ezer forinttal teljesítette túl évi előirányzatát. A vállalaton belül eleget tettek még éves tervüknek az asztalosüzem dolgozói. Az építők a határidő előtt átlag egy hónappal 830 lakást adtak át. A dolgozók a röp­gyűléseken úgy határoztak, hogy ezen a héten kongresszusi őrsé­get tartanak és az idén még át­adásra kerülő mintegy 70 lakást december 15-ig elkészítik. Hétfőn reggel — a röpgyűlések után — újabb nagyszerű munka­győzelem született a miskolci se­lyemréti új városrészben. A határidő előtt 32 lakás építését fejezték be. Ezzel az idén a szerződésbeli vállalt határidő előtt atiag egy hónap­pal 272 kisméretű, lakókonyhá­val és beépített konyhabútorral ellátott lakást adtak át a város dolgozóinak. A Selyemréten 1949-ben kezdték meg a nagyarányú Íakásépítkezési program végrehajtását. 10 év alatt — az egykori zsombékos részen — 753 lakást., melegvizü strandfürdőt, kor­szerű középiskolai kollégiumot, ket- tösvágányú villamósvasúttal ellátott széles utat építettek. Az új házakban pedig kisvendéglő, cukrászda, külön­féle üzletek nyitották meg kapuikat. A színkép-laboratórium dolgozói megváltozott munkamódszc,reik- kel nagyban elősegítik az acélműt ás a többi üzemet tervük teljesítésében, kongresszusi vállalásuk túlteljesítésében. Sitiid László színképelemző az .ered mények kiértékelését végzi. Szőke fetv.

Next

/
Thumbnails
Contents