Észak-Magyarország, 1959. december (15. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-01 / 282. szám

Kedd, 1959. december 1, ftSZAKMAGYAItOlCSZAG 7 A „ragasztás" életeszménye helyébe ITT ÉR VÉGET a Bükk. A hangonyi határ után ‘már a Rima völgye következik Csehszlovákiában. Ha a falu felé mepet megálisz a szentsimoni emelkedőn, még látod, pontosabban tájékozott szemed sejti — a!> őszi ködhomályban — az ózdi gyár kéményeit. Az emel­kedő alatt Szentsimon, nem sokkal utána Hangony. Má­sodik falu az ózdi gyárközponttól. A Bükk kiterjedt, lankáin épült a község, nem úgy mint ürrább a kisebb falvak: Kissikátor és Domaháza. Ha ezekben megálisz a falu közepén, komornak, félelmetesnek érzed a hegy közelségét, mintha fojtó volna ölelése, megálljt mond a messzibb láthatárt kereső tekintetnek. És e zártságot nemcsak a természetben, a falu életében is megtalálod. Mondom, Hangony esetében inkább kegyosztó kedvében volt a természet. A Hangony patak völgyének — innen a neve is — egyik kiszélesedett, enyhén dombosodó ol­dalágában épült s ha tiszta időben megfigyeled. úgy érzed, mintha pöffeszkedön uralkodna, terpeszkedne a falu. Áz idegen, aki futtában vetődött ide, viszonylagos jólétei láthatott a faluban régebben is. Megfigyelhette az itt is, ott is szembetűnő nagy házakat. Ha több Ízlés­sel; fantáziával építik, kúriáknak is beillenének — igy iiomba építmények maradtak. Ízlés ide vagy oda, a nagy ház mégis a gazdagságot jelentette. A nagy ház, meg a sok föld. Azaz, hogy mindenekelőtt a föld. Nos a han­gonyi határ igen nagy. elbírt több nagygazdát, sok mó­dos középparaszíot. Akinek nem jutott, az elment a gyárba, naponként legyalogolta kétszer a tízegynéhány kilométert, aztán élt, pontosabban dolgozott és dolgo­zott, hogy földet vehessen. És ha vett egy-két holdat, akkor kezdődött a második műszak — a földön. Akinek nem jutott föld és akinek a gyár sem adott munkát tovább állhatott — egészen Amerikáig. FÖLD, FÖLD ÉS NAGY HÁZAK. . . Régen a kép­viselő úr választás előtt kiszállt és konstatálta a magyar közép- és kisbirtokos parasztság életerejét, szorgalmát. A szegények, a cselédek itt szétszórtan éltek csciládok- nál tanyákon, ők nem hallatták, nem hallathatták sza­vukat, ígyhát róluk nem is kellett megemlékezni. A bir­tokosok. a gazduramék meg hajlongtak, tetszelegtek a nemzetfenntartók szerepében, bár ezekből az eszmékből igen keveset értettek igazában, hisz, ha foglalkoztak is politikával, az annyi volt, hogy néha újságoi olvastak. Beszélgettek időnként egy-egy eseményről, de az mellé­kes maradt. Mint a faluban mondják a „ragasztás” volt a fő gondjuk: földhöz földet, házhoz házat. Akadt, aki­nek ez ment és akadt, akinek nem. Mindenkinek nem ment egyformán — kevés faluban volt olyan széles es éles a rétegződés, olyan erős a kisebb és nagyobb pa­rasztok közötti ellentét, mint éppen Hangonyban. Tehát a képviselő úr idézte a paraszti őserőt és megállapította a jólétet. Valóban így volt? Jólétben él­tek? Külsőre. Hagyjuk most a statisztikát a tbc-ről es a csecsemőhalálozásról. Csak a kisebb dolgokról szóljunk, ami nem volt ugyan halálos, mégis betegség volt, testi, lelki nyavalya. Elmehettél vasárnap a templomba, szé­pén öltözött embereket láthattál. Igen, a „jó mód” — mondtad. De ... Szépen ruházkodtak — és most talán meghökkentő a párhuzam — például a test tisztaságá­val. a rendszeres fürdéssel — ezzel már nem gondoltak. A templom... Vallásosak, máig is igen vallásosak a hongonyiak. de a „Szeresd felebarátod" és az ehhez hasonló vallási• tételeket nem igen vették komolyan. Az önzés, a harácsolás itt riasztóan embertelen példákat produkált. Még a legutóbbi években is emberéletet kö­vetelt. Két esetben halálos kimenetelű gyilkosság tör­tént ... Nem a szegény, éppenséggel a módosabb csala­doknál. Nem egy szerelmi tragédiára emlékeznek az idősek... A kaszt-rendszer olyan erősen uralkodott, hogy a szülök inkább apácának küldték a lányt, mint­sem, hogy beleegyezzenek egy rangon aluli házasságba. A más falukból odatelepedett ember hamar tapasztal­hatta: mennyire kegyetlen — főleg a rangkórság miatt — a hangonyiak életmódja, lelkivilága. Egymáson, éppen a tehetősebbek, a legritkábban segítettek. Ba­rázdaszántás közben centikén összevesztek, peresked­tek. Az anyagiakban való gyarapodás minden áron való ''ágya lelkisivársággal párosult. A babonák révületében nevelkedtek a gyerekek, az öregebbek „kisebb” bajjal még ma sem mennek szívesen •orvoshoz. Hiába volt a nagy ház, télen mégis a - áporodott szagú kis konyhában Uűzödlak össze. S tovább sorolhatnánk a szép: az iro­dalom, színház, mozi. általában a művelődés igényének maximális hiányát, az egészségügyi kultúra alacsony nívóját. Summázva: azok sem tudtak élni. akiknek adva volt az anyagi lehetőség. ÉS MA? AZ ELMÜLT években sok ember az ózdi gyárban találta meg a számítását. Alig akadt család, ahonnan ne járnának a gyárba. Kevesebb munkaerő maradt a faluban, a föld területe viszont nem változott. Ez a körülmény kényszerítőén meghatározta sok más tényező mellett, hogy az állattenyésztéséről, mezőgazda- sági termeléséről korábban híres Hangony új útra talál­jon. Ez év tavaszán határoztak: d falu többsége aláírta a belépési nyilatkozatot. Most az őszön megkezdődött a közös munka. Az első lépéseket tehát megtették a szo­cialista életmód felé. De azt ne gondolja senki, Han­gonyban sem, s másutt sem. hogy ezzel már minden rendben van és simán, gördülékenyen mennek a, dolgok. Egyrészt még a jövő. a közeljövő feladata, hogy meg­teremtsék a nagyüzemi gazdálkodás anyagi — gépek stb. — alapját. Másrészt, bár aláírták a belépési nyilat­kozatot, a hidegség, az újtól való félelem még nem veszett ki a szívekből. Az ősi földet még mindig sajnál­ják, bizonytalankodnak: vajon hogy lesz a tsz-ben? Még hosszú utat kell megtenniök ahhoz, hogy szocialista mó­don, egyáltalán kulturáltan éljenek. Anyagiakban most sem szegény a falu. A gyó,rbajárók jól keresnek. a mező­gazdaságban pedig igen jól jövedelmez az állattenyész­tés, a szarvasmarha, sertés szerződéses hizlalása. Egy­szóval pénz van, csak nem tudnak vele mit kezdem. Egy-két éve még. különösen 57-ben, sokan vásároltak földet. Ez az eddigi gondolkodásmód, földszerzési vágy most holt vágányra futott. Az új célt, életeszményt még kevesen találták meg. MINDEBBŐL EGYÉRTELMŰEN következik, mi­lyen óriási feladat vár Hangonyban azokra, akik a mű­veltség terjesztésének nemes munkáját magukra vállal­ták. Az ózdi járásnak ez az egyetlen szövetkezeti köz­sége, Nem panaszkodhatnak, patronálásban, segítésben nincs hiány. Az Ózdi Kohászati Üzemek közreműködé­sével hetenként — pénteken — művelődési estet ren­deznek. Ismeretterjesztő előadásokat tartanak — szin­tén a Kohászat segítségével, havonként egyszer pedig a gyár Liszt Ferenc Művelődési Otthona színvonalas mű­sorral látogat el a faluba. A tsz-parasztok részére ezüst- kalászos tanfolyamot szerveztek. Ha a művelődési ott­hon programját nézzük, azt láthatjuk, hogy az gazdag, megfelel a követelményeknek. Csakhogy ennek az a szépséghibája, hogy kevés a helyi kezdeményezés, a helyi produkció. Mondhatnánk,, majdnem mindent tál­cán kapnak. Ezt pedig kevésbé becsülik, mint a maguk munkája eredményét. A község történetében — éppen a múltja: az embe­rek maradi gondolkodása miatt — óriási annak jelen­tősége, hogy szövetkezeti község lett. De a hidegség, a jég még ott lapul a lelkekben, a „ragasztás” életeszmé­nyét még nem cserélte fel az új, a szocialista életmód vágya. Éppen az ózdi munkások segítségével biztató a kezdet. De a munka még előttük, a hangonyiak előtt áll... NAGY ZOLTÁN Az állami gazdaságokból jelentjük rv——*—11 *•**• December 15-ig lehet jelentliezni mezőgazdasági tanulónak Az állami gazdaságok az ősz elején befejezték a mezőgazdasági tanulók szerződtetését, mivel a jelentkezők egy részét korlátozott felvételi lehe­tőségek miatt nem tudták felvenni. A főigazgatóság a korlátozást feloldotta. December 15-ig újra lehet szerződ­ni mezőgazdasági tanulónak! A tanulószerződtetés kiterjed a mezőgazdaság egész területére. Le­het . jelentkezni tejfeldolgozó, sertés­tenyésztő, baromfitenyésztő, méhész, gyümölcstermelő, növényvédő, juh­tenyésztő, szarvasmarhatenyésztő, nö­vénytermelő, traktoros szakmára ta­nulónak. A tanulók havi 400—.600 forint fi­zetést kapnak, ami az. eltöltött ta­nulóidővel arányosan emelkedik. Ezenkívül a gazdaság — akinél indo­kolt — ingyenes szállást biztosít. A tanulók munkakörüknek megfelelően, védő- és munkaruhát’kapnak. Tel jes napi ellátást 80 fillérért biztosítunk. A tanulók minden évben három- hónapos elméleti kiképzésben része­sülnek teljesen díjtalanul. Könyvek­ről és írószerekről, .,zsebpénzről” a gazdaság gondoskodik. Ezenkívül évi 30 nap fizetett szabadság jár a tanu­lónak. Munkaidő napi 8 óra. Tanulmányi idő: 3 év. Eltelte után szakmunkásvizsgát tesznek és mes­terlevelet kapnak. Jelentkezhetnek azok. akik az álta­lános iskola VIII. osztályát elvégez­ték. Felvesszük azokat is, akik 14. évüket betöltötték, de az általános iskola VIII. osztályát nem végezték el. Részükre a 3 év tanulóidő alatt biztosítjuk a lehetőséget az általános iskola elvégzésére. Jelentkezni • lehet a megye vala­mennyi állami gazdaságában, vagy az ÁGF Borsod—Heves megyei Igaz­gatóságán. Miskolc, Barpss Gábor u. 13—15. szám alatt. Hamarosan befejezik a mélyszántást Az őszi betakarítási munkák gaz­daságainkban mindenütt befejeződ­tek. Már csak az őszi mélyszántások kisebb része van hátra. A hátralevő munkák gyors befejezése érdekében kongresszusi versenyhetet szerveztek gazdaságainkban. November 10-től november 20-ig 3800 kh mélyszántást végeztek el a kedvezőtlen időjárás ellenére is. Éhben a dekádon gyor­sítják a szántás ütemét azzal, hogy a nagyteljesítményű lánctalpas trak­toraikat két műszakban üzemeltetik, a többi erőgépet pedig ..megnyúj­tott” műszakban. Amennyiben a fa­gyos időjárás nem teszi lehetetlenné a talaj munkákat, december 1-re gaz­daságaink nagy része befejezi a szán­tást. Első helyen állnak a mélyszántás­ban a Mezőriagymihályi és a Nagy­miskolci Állami Gazdaságok, ame­lyek már majdnem befejezték a szán- tást-és gépeik egy részét már a szán­tásban lemaradó gazdaságoknak át­adták a munkák meggyorsítására. A tervben előírt területeken kiszór­ták és alászántották az istállótrágyát. A tavaszi vetésterület 20 százaléka került már istállótrágyázásra. Ezzel nagy lépést haladtunk előre a talaj termőerejének rendszeres javításá­ban, a terméseredmények ‘növelésé­ben. A keselyűhalmi gazdaság 106, a nagymiskolci pedig 102 százalékra teljesítette novembef 20-ra trágyázási tervét. Az elmúlt dekádban — az igazga­tósághoz beérkezett jelentések alap­ján — traktorosaink közül' a legjobb eredményt Dudás István, az Emődi Állami Gazdaság traktorosa érte el váltótársával, Juhász Gyulával. Sz— 100-as traktorral 6 nap alatt 84 kh területen végezték el az őszi mély­szántást. Gazdaságaink minden erővel azon vannak, hogy december 1-re befejez­zék a szántási munkákat. Ennek ér­dekében vattaruhával még a hideg idő beállta előtt ellátták a traktoro­sokat, és mindennap meleg teát szál­lítanak a dolgozóknak. Miskolc ellátásáért Egészségügy a szikszói járásban A szikszói járás egeszsegugyi helyzetében is lényeges változások löriéntek az utóbbi másfél évtized­ben. A legfontosabb ebben a válto­zásban: az emberek anyagi helyzeté­ben végbement fejlődéssel — mely magában véve is fontos egészségügyi tényező — lépést tartott a járás egészségügyi szakemberekkel való ellátása. A felszabadulásig 4 orvosi körzete volt a járásnak, jelenleg 9 leörzeti orvos védi a dolgozó ember egész­ségét. A fejlődés szembetűnő. A kör­zeti orvosok munlcakörülményeinek megjavítása érdekében öt orvosi la­kást és rendelőt építettek, továbbá ez év október 15-én átadták Szik­szón a járás legkorszerűbben beren­dezett központi körzeti orvosi rende­lőjét. — község fejlesztési alapból fe­dezték az építési költségeket. A fel- szabadulás előtt a közegészségügy­nek nem volt orvosa a járásban — jelenleg közegészségügyi felügyelő- orvos és két egészségügy őr működik. Az orvosi munka tehermentesítését szolgálja az öt orvosírnok és két. házibeteg ápolónő alkalmazása. A járási tanács végrehajtó bizott­sága nemrégiben olyan értelmű ha­tározatot hozott, hogy öt év alatt minden orvosi székhelyen kívüli községben orvosi rendelőt, anya- és csecsemővédelmi tanácsadóhclyisé- get létesítenek — ennek érdelcében már intézkedés is történi a költség- vetés átcsoportosításával. Az orvos­sal nem rendelkező községekben ezentúl úgy építik a kultúrházalcat, hogy azokban váróval ellátott rende­lők legyenek. Jelenleg ilyen kultúr- ház épül Abaújlakon, Abaújszolno- kon és •jövőre Kiskinizs községben. Az egészségügyileg és az emberek anyagi helyzetében olyigen elmara dott járásban aggasztó méreteket öl tött tbc-s megbetegedés, mégsem volt tüdőgondozó és szakorvosi ren­delő — a felszabadulás után ezt is létesítettek. A baj csupán az, hogy lakás hiányában nincs szakorvos; a heti két alkalommal helyettesítő or­vos nem tudja ellátni a még mindig elég nagyszámú rászorulót. A szikszói járás orvossal ás egész­ségügyi létesítménnyel való ellátása kedvezően alakult a felszabadulás után. meghaladja az országos átla­got. Ebben nem kis szerepe van a megyei tanács egészségügyi osztályá­nak, amely minden eszközzel támo­gatta a járás egészségügyi fejlődé­sét. Gondf és nehézség azonban az említett eredmények ellenére is akad. Az egészségügyi kultúra gyors fejlődése szükségessé tenné a járási 11. Rákóczi Kórház bővítését. A gyó­gyítás minden szükséges eszközével felszerelt kórház három járást, az abaújszánióit, az encsit és a szikszóit szolgálja ki. tehermentesítve a me­gyei kórházat. A felszabadulás előtti 67 ágyat százra emelték, de még igy T is kevés, nagyon kevés. A kórház túl- y zsúfolt, moccanni is alig lehet benne a sok pótágy miatt. Jelenleg egy mű- y tő szolgálja ki mind a két műtéti (f osztályt, a sebészetet és a szülésze- V) let. Elképzelhető, mennyi nehézséget (4 okoz ez. A hiányzó műtő megterem- V) lése a kérdések kérdése a szikszói A kórházban. ^ A termelőszövetkezeti m,ozgalom (4 várható fejlődése magával hozza a W) kórházi kezelést igénylők számának (j növekedését. Az egészségügyi kul túra fejlődése mellett a társadalom biztosítás minden emberre való ki-, kiterjesztése is indokolja ezt. ^ Az ágyak szaporítása elengedhe-á) tétlenül fontos a II. Rákóczi Kór-A házban. A gyakorlat cáfolja meg azt A a felfogást., hogy az új miskolci Jcór-ií házváros felépítésével egy csapásrafi megoldódik a betegelhelyezés prob- á lémája. Nem oldódik, meg, — a decent- ' előnye. ^ s az ezer emberre jutó ágy arányá­ban a szikszói járási kórház elérné a kívánt átlagot. A szikszói járás egészségügyi helyzetében mélyreható változások mentek végbe. Az emberekről való gondoskodás nem maradt írott1 ma- laszt, több mint duplájára emelke­dett az orvosok száma a járásban, az egészségügyi létesítmények tekinteté­ben is lényeges fejlődést értünk el. A II. Rákóczi Kórház is fejlődött, új osztályt hoztak létre benne, három új orvossal gyarapodott a gyógyító személyzet. Ha az illetékesek meg­oldják az ágyszaporitás súlyos kér­dését, a kórház még inkább eleget tud majd tenni fontos feladatának. (G. M.) Az állami gazdaságok az áruter­melés fokozása érdekében egyre in­kább szélesítik termelő tevékenysé­güket. Az Emődi Állami Gazdaság, amely eddig piajdpein kizárólag csak szán­tóföldi növénytermeléssel és állat- tenyésztéssel foglalkozott, a múlt év­ben szőlő- és gyümölcstermesztéssel kezdett foglalkozni, és a jövőben még nagyobb mértékben kívánja ezt to­vább fejleszteni. Miskolc talajviszonyai igen alkal­masak a szőlő- és gyümölcstermesz­tésre. Tavaly 16 hektáron, ebbeft az évben pedig 28 hektáron telepítenek szőlőt. 1960 tavaszán újabb 30 hek­tár — főleg csemegeszőlő —telepíté­sét kezdik meg. Emellett tervbe vették 100 kh téli alma telepítését is. A nagyüzemi vi­szony oknak .léfej ob ban megfelelő, tör­pe alanyra oltott Jonathán-fajtát fog­nak telepíteni, s a termésnövelcs ér­dekében Starking és Golden telició- zus fajtákkal vegyesen ültetik. A gazdaságnak 15 kh málnakertje, is van, amelyet ebben az évben tele­pített át a vasút mellől. A jövő ty- vasszal 40—50 mázsa málna kerül majd innen piacra. A keselyűhalmi gazdaság szintén most kísérletezik gyümölcstermelés­sel. Ebben az évben 100 kh almás te­lepítését kezdte meg. 1962-ben 500 kh-ra növeli folyamatos telepítéssel gyümölcsösét. A Léhi Állami Cazdaság 213 kh legelőjét ültette be diófával. Ezzel akadályozza meg többek között a domboldali legelők elkopárosodását. Cukorrépa magtermelés exportra A Szerencsi Állami Gazdaságnak hagyományos növénytermelési ága a répamag-termelés. Évről ‘évre mint­egy 300 kh területen foglalkozik répamagtermeléssei. Ebben az évben németországi ex­portra termelt 69 holdon cukorrépa magot. Két évvel ezelőtt eredeti né­met — kleimanslebeni — cukorrépa vetőmagot kapott az „AGRIMPEX” külkereskedelmi vállalattól. A kapott magból maga állította elő a dugvány­T apasztalatcsere # í ralizálásnak is megvan az Aránylag olcsón megoldható a ágyak számának mintegy ötvennelr/ való emelése. Ak kórházépület föld-x szintjét gazdasági és egyéb irodákv foglalják el. Kevés pénzen lehetnem építeni egy olcsó irodaházat, mély-y ben a konyha is helyet kapna. Ha teljes bővítéssel az ágyak számát 250-re emelnék, lényegesen csökken­ne az egy ágyra eső kórházi költség, Katona Pál (balról). Tóth Lajos föagronómus ((középen) és Horkay Béla zádorfalvi egyéni gazdák a termelőszövetkezeti gazdálkodásról beszélgetnek a szentistváni termelőszövetkezetben. répát és tavasszal 69 holdon elül­tette. A 69 kh-ról átlag 14.5 mázsa répamagot takarított be, aminek eredményeként 10 vagon répamag kerül tisztítás és fémzárolás után exportra. 208 holdon — a hazai szükséglet kielégítésére is — termelt répamagoí. Ezen a területen ugyan átlagban csak 12;5 mázsa termést ért el, de ez is igen szép eredmény. Volt olyan 42 holdas táblája is — az úrréti 9-es —. ahol átlaghozama 16,09 mázsa, ami hektárra átszámítva 27,3 má£sa re- * kordtermésnek felel meg. A kima­gasló eredménynek az a „titka”, hogy Waz állami gazdaság dolgozói elsajátí- Atották az eredményes termeléshez «szükséges szakmai islereteket, hogy A a vezetőség termeléstechnikai utasí­tásait a legszigorúbban betartják. A A gazdaság nemcsak a cukorrépá­it) mag termelésében ért el kiváló ered- •^ményt, hanem a növénytermelés töb- v bi ágában is. Búzából majdnem 1000 kh-n 17,85 mázsát, tavaszi árpából 450 kh-n 20,72 mázsát, kukoficából pedig 17,34 mázsát takarított be. ÉSZAKMAGYARORSZAG A Magyar Szocialista Munkáspárt (Sorsod megyei bizottságának lapja Szerkeszti a szerkesztő Öteoltság: Sárközi Andor felelős szerkesztő. Csak» László, Déri Ernő. Gribovszki Lászlóné 'Szerkesztőség: Miskolc, Tanácsház tár 2. Szerkesztők: 36-343; Titkárság: 16-386; Pártrovat: 16-049; Ipari rovat: 14-082; Mezőgazdasági rovat: 16-078: Kulturális 1 rovat: 16-007: Sport — Levelezés — [ Hírek: 16-046 ■ Kiadja: 'az Eazakmagyarország Lapkiadó Váltál®!. Felelős kiadó: Bíró Péter. J Kiadóhivatal: Széchenyi u. 1*3—17. v Hirdetésfelvétel; 16-213 ^Terjeszti a posta, kapható minden Bor- rsod megyei postahivatalban és kézbesí- ) tőnél. \ Készült a Borsod megyei Nyomdában í Felelős vezető: Kárpáti György

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents