Észak-Magyarország, 1959. december (15. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-05 / 286. szám

ESZAKMAGYAROR5ZÄG Szombat, 1959 december 8. fi VII. kongresszus külföldi visszhangja A Pravda vezércikke MOSZKVA. A több mint egymil- liárd embert egyesítő szocialista vi­lágrendszer minden nap erőseb­bé válik, izmosodik, még szoro­sabbra zárja sorait. A mai nemzetközi kommunista mozga­lom szakadatlanul növekvő erejének újabb tanúbizonysága a Magyar Szo­cialista Munkáspárt e napokban zaj­ló hetedik kongresszusa, amely nagy jelentőségű politikai esemény az pgész nemzetközi munkásmozgalom­ban is. A Központi Bizottság beszámolójá­ban ragyogóan megnyilvánult a marxista—leninista elméletnek az élet által igazolt hatalmas ereje, a néptömegeknek a kommunizmus esz­méi iránt megnyilvánuló odaadása. A hetedik kongresszus egész mun­káját áthatja a prölétárinternaciona­lizmus, amelynek megrendizhetetlen elvei képezik a nemzetközi kommu­nista mozgalom: örök törvényét. N. Sz. Hruscsovnak a kongresszuson el­hangzott ragyogó és mélyen szántó beszédét a világ kommunistái és ál­talában a becsületesen gondolkodó emberek úgy fogadták, mint újabb hozzájárulást a szocializmus és kom­munizmus megerősödéséhez, a béke ügyéhez, öt év telt el a Magyar Szocialista Munkáspárt legutolsó kongresszusa óta. Nehéz időszak volt ez a párt és az ország életében. A magyar nép szocialista vívmányai súlyos veszély­be kerültek az 1956-os ellenforradal­mi lázadás idején. De kudarcba ful­ladtak az imperialisták számításai, hogy összeomlik Maav?’•országon a szocializmus. A rnfp'"'" elölöm és külföldi sugalmazol lelep­leződtek és megsemmisítő vereséget fi Magyar Szociálisig Munkáspárt VII. kongresszusának „Kedves Elvtársak! A Miskolci Nemzeti Színház mű­vészei és dolgozói társulati ülésük­ről forró szeretettel üdvözlik az MSZMP VII. kongresszusának csz- szes' résztvevőit és hálás köszönetü- ket fejezik ki a Magyar Szocialista Munkáspártnak, a forradalmi mun­kás-paraszt kormánynak, az egész dolgozó magyar népnek, hogy lehe­tővé tették több mint száz esztendős színházunk korszerű átépítését. Ez­zel országunk második legnagyobb városa gyönyörű új színházzal gaz­dagodott. A Miskolci Nemzeti Színház mű­vészei ígérik, hogy a kongresszus széliemében tovább mélyítik kapcso­latukat Miskolc város és Borsod me­gye dolgozóivá!. Topább emeljük előadásaink eszmei tisztaságát. Igyekszünk, hogy pártunk útmuta­tásai alapján minél hamarabb szo­cialista színházzá váljunk és így szolgáljak gyönyörű jelenünk és még ragyogóbb jövőnk építését. Miskolc. 1959, december 3. A Miskolci Nemzeti Színház művészei. Eisenhower elindult külföldi kőrútjára Washington (AP. Reuter) Eisenhower elnök csütörtökön este az amerikai légierők egyik légsagár- hajtásos repülőgépén Washington közelében lévő Andreá katonai repü­lőtérről elindult külföldi kőrútjára. Eisenhowert körútja olyan orszá­gokba viszi, amelyeket az Egyesült Államok a legutóbbi 12 év alatt majdnem 21 milliárd dollár katonai és gazdasági segélyben részesített. Ennek az összegnek több mint felét .•*—11 377—millió -dollárt — ágyúkra, tankokra, katonai, repülőgépekre, lő­szerre és más különféle fegyverekre költötték — írja az AP washingtoni munkatársa Eisenhower indulásának előestéjén. Eisenhower elnök félórával eluta­zása előtt a rádióban és televízióban is közvetített beszédet mondott. Há­romhetes utazását „a jóakarat külde­tésének” nevezte. Meg kívánja mu­tatni, hogy az Egyesült Államok őszintén a nemzetközi feszültség enyhítésére törekszik — mondotta. Az enyhüléshez mindenekelőtt a kölcsönös leszerelés kell, ennek első feltétele pedig — mint mondotta — a kölcsönös ellenőrzés. Az elnök ezenkívül igyekszik majd kifejteni, hogy az Egyesült Államok nem tart igényt idegen területekre vagy bár­milyen igazságtalan előnyre. A katonai tömbökről és a „kölcsö­nös biztonság” hírhedt programjáról szólva azt hangoztatta, hogy ezek „a béke sáncai”. Hozzátette, hogy az Egyesült Államok ..eltökélten meg­őrzi fegyveres erejét, amíg nem lép a tárgyalóasztal véglegesen a had­színterek helyébe, mint a nemzetközi kérdések megoldásának eszköze”. (MTI) Megrázó jelentések a délfranciaországi katasztrófáról, a halálos áldozatok számát ötszázra becsülik Frejus (MTI) A francia Rivérián lévő Frejus vá­rosban történt borzalmas katasztró­fa újabb részleteiről megrázó jelen­tésekben számolnak be a hírügynök­ségek. A Reuter tudósítói helyszíni jelentésükben leírják,, hogy a tizen­három és félezer lakosú városnak csaknem minden háza rombadőlt, vagy súlyosan megrongálódott. Te­kintettel árra, hogy a városhoz veze­tő utak nagyrésze még mindig víz alatt vannak, a mentési munkálatokat főként helikopterekkel végzik. A ka­tasztrófa sújtotta városban és kör­nyékén mintegy ötezer katona és há­romezer tengerész vesz részt a men­tési munkálatokban. Csütörtökön temették el a tömeg­szerencsétlenség 90 halálos áldozatát. Az áldozatok megmerevedett teste és arckifejezésük szörnyű haláltusáról tanúskodnak. < Csütörtökön estig 270 holttestet ta-1 láltak meg, de valószínű, hogy a ha-1 láíos áldozatok száma felülmúlja az 500 főt. szenvedtek. A magyar dolgozók az MSZMP vezetésével rövid idő alatt megvalósították a történelmi átalakí­tást városon és falun egyaránt. Tel­jes mértékben felszámolták az 195CJ- os ellenforradalmi lázadás következ­ményeit. A magyar nép minden sikerét el­sősorban a Magyar Szocialista Mun­káspártnak. a párt Központi Bizott­ságának köszönheti, amelynek veze­tője Kádár János, a magyar munkás- mozgalom kiemelkedő harcosa, a magyar nép hű fia. A Magyar Szocialista Munkáspárt­nak és vezetőségének mindenekelőtt az a történelmi érdeme hogy bátran rálépett az előző vezetőség álla’ el­követett hibák határozott kijavításá- » nak útiára. Óriási érdeme az MSZMP-nek. hoev minden eszközzel erősíti a ma­gva >* dolgozók barátságit a S^ovíet- urin és a szocialista tábor minden óriásának népeivel. A szocialista tábor hatalmánál: fontos forrása: a szocialista országok, névéinek megbonthatatlan, testvéri barátsága. A barátság és testvériség ereje ragyogóan megnyilvánult ab­ban a segítségben, amelyet a Szovjet­unió nyuitott a magvar rérmek rn_ lenforrs^Mmi lázadás felszámolásá­ban. — Megnyilvánul most is, .amikór a szoeipHc.tp országok minden dolgo­zóig. a Föld minden becsületes em­bere. együtt a magvar néppel, hatá­rozotton pljtéJi az úgynevezett „ma­gvar kérdés” körül rsa.nott provoká- Piós lármát az ^MS7.bcn _ írja ve_ zércikkében a Pravda. * PEKING. A kínai sajtó továbbra is élénk figyelemmel kíséri az MSZMP VII. kongresszusának eseményeit. A lanok mind kiemelik, hogv a vitában szólalok egyöntetűen helyeslik és támogatják az MSZMP Központi Bi­zottságénak az elmúlt bárom eszten­dő a lat«; köveit onktjkáiót P-óc-de- tasen ismertetik a kínai lanok Fock lenő koneressvucí beszámolóiét. A Pcnmih Pibao. a kínai KP köz­ponti Tanja ..A magvar narasztság ,n c7ov pl izmus útién tör előre” címmel tenedelmes cikket közöl budapesti tudósítójának tollából. A cikk hang­súlyozza. no°¥ ez év tavaszán a me­gvár termel epzövetvoreti mozgalom útabb nagy fellendüléshez érkezei' el. * ULAN BATOR. Ä mongol lapok részletesen közük kz MSZMP hetedik kongresszusával kapcsolatos jelenté­seket. Az Unen (.Igazság”, a Mongol Népi Forradalmi Párt. és a Miniszter tanács lápia) szemleírója ..A szo­cializmus és a béke: oszthatatlan fo­galmak” címmel cikket-írt a lapban A cikk megállapítja, hogy az MSZMP vezetősége félresöpörte az útból a revízión izmust és a dolina tizmust és sikerrel vezeti az országot a szocializmus útján. * KABUL. A kabuli lapok kivonata san közük Hruscsovnak a kongresz szuson elmondott beszédét. Az Anisz kiemeli, hogy a szovjet kormány kész részt venni bárhol és bármikor a csúcsértekezleten. A lap hangsú­lyozza a szovjet külpolitika békesze­rető jellegét. Jön a Télapó] J?ZEK A NAPOK nálunk várako­zással és alkudozással telnek. Ági 10 éves, néha komolykásan vi­selkedikr mint egy felnőtt, de azért még mindig rettenetes . iz­galommal várja Tél­apót. Közben folytono­san. egyezkedik az édesanyjával. Egyetlen dolog érdekli csak: mi lesz a csomagban? Annyira kíváncsi, hogy már ki se bírja. Ezért a maga meg­nyugtatására és bizto­sítására előre tiszta helyzetet igyekszik te­remteni. Ki is jelen­tette, hogy ‘ ő úgyis mindent tud az egész Télapó-ügyről tehát ülj le, anyu. és beszél­jük meg együtt a kér­dést. — Először is a cso­mag ne papír legyen, mint tavaly — kezdte a tárgyalást —. hanem piros nylon-zacskó. Egyötvenért gyönyörűt léhet kapni a fűszer­boltban, és majd meg­látjátok, mennyivel ízlésesebb a krepp-pa­pírnál. ’ Én csak hallgatom, anyu még bólogat is hozzá megadóan. azzal a nyugalommal. hogy úgyis az én zsebemre megy a dolog. — Azután, nem bá­nom, minden marad­hat úgy, mint tavaly volt. A dió, mogyoró, narancs, füge, szalon­cukor, csokoládé. Ak­kor, úgy emlékszem, 40 forint körül volt a csomag értéke. Most is megelégszem ennyi­vel, de... de ... És mint aki megbán­ta e l h amarkodoU ki­jelentését. gyorsan hozzátette: — De csokoládéból ne egy, hanem két táb­la legyen. Szerencsi tej, mert azt szeretem a legjobban... Nem állhattam níeg szó nélkül, és csende­sen megjegyeztem: — De kislányom. így ez már többe kerül a tavalyinál, legalább 20 forinttal... Ennyit nem kelthetünk Tél­apó-csomagra ... — Tudom, édesapám — érvelt tágranyíli szemmel a kis huncut —, dehát... dehát... te újságolvasó ember- vágy, és tudod, hogy mégsem hozhatja a ta­valyi csomagot a Tél­apó ... Hiszen hol van akkor az életszínvonal­emelkedés? (hej) Szállításra kész ... Szállításra készen állnak a korszerű dróthúzógépefe a DIMAVAG-ban. ISKOLA-SZANATÖRIUM A füzérradványi iskolasz anatórium játszószobája ÚTÉPÍTŐK Folytatódott az algériai kérdés vitája az ENSZ-ben New York (TASZSZ) Az ENSZ politikai bizottságának csütörtök délelőtti ülésén folytatódott az algériai kérdés vitája. Jordániái delegátus sürgette a megegyezést és állást foglalt az algériai nép önren­delkezése mellett. Hasonló értelem­ben nyilatkozott a kubai külügymi­niszter is. Szoboljev szovjet megbí­Meghalt Gyurkó kíván Kossuth-clijas vájár Tegnapelőtt délben, életének 48. évében, tragikus hirtelen­séggel meghalt Gyurkó István elvtárs, Ormosbánya nagynevű Kossuth-díjas vájárja. Gyurkó István elvtársat a Borsodi Szénbányászati Tröszt saját halottjának tekinti és gondos­kodik a temetéséről. Temetése vasárnap délben 12 órakor, Ormosbányán lesz. buválódott a legtöbb néző, s ha állhatatos a gyermek a korai pályaválasztásban, nem kell félni attól, hogy kihal az útburkoló-nemzedék, az utánpótlás biztosítva van. S AZ EGYIK novemberi reggelen, amikor ujjnyi dért fagyasztott a fák ruhátlan ágaira az éjszaka, meghatott­ság látszott a járókelők hidegtől vörösre csípett arcán. Állt a munka. A járdán szétdobált kenyérhéj, szalonna­bőr az elköltött reggelire emlékeztetett. A munkások papírzsákból ágyat vetettek a frissen szétvasalt asz­faltra, s mint szurkos gondolatjelek feküdtek egymás mellett, fáradtan, hajlongástól elgémberedett derekukat pihentetve. A meleg aszfalt párákat eregetett a hideg­től dermedt ég felé, a párákat elkapta a jeges reggeli szél, markában dérré porlasztotta s lassan, ünnepélye­sen pergette alá, az emberek arcára, lezárt szem­pilláira, hajára. Amikor feltápászkodtak, hajuk fehér volt, mintha liszteszsákot poroltak volna ki rajtuk. S akkor valaki azt nyilatkoztatta ki ott mellettem, hogy az ő keze is benne van a Szabó Lajos utca új burkolatában. Nyeszlett kis emberke volt, komikus figurája a nagyképűségnek. Mint megtudtam, vérbeli motoros és nem szívlelheti az utcai gödröket. Szóvá tette a dolgot valahol az illetékeseknek — és lön új burkolat a Szabó Lajos utcán. A nézelődők a munká­sokat szemlélgették, és mosolyogtak a megjegyzésen. Belőlem meg egy ősi állatmesét ugrasztott ki az eset, melyet a nagyképűség ellen írt letűnt korok nevetve nevelője. Hol volt, hol nem volt — volt egyszer egy nagyképű légy. Rászállt egy ökrös fogat jármára.. Ugyancsak recsegett-ropogott a járom, lévén a föld kőkemény, melybe az eke mélyedt. Arra röpült egy másik légy, odakúíltott a nagyképű légynek: — Fiát te mit csinálsz, pajtás? — Szántunk — törölte meg homlokát a nagyképp légv, MI EBBŐL A TANULSÁG? — Ne légy nagyképű, s ami a más érdeme, dicsekedni nem szabad vele. (G. M.) HÁT AMI AZT ILLETI, a Szabó Lajos utca már régen megérett arra. hogy helyrepofozzák. Akkora mé- , lyedéseket vájt kockaköves testén a forgalom, hogy bújócskázhattak volna bennük ötvenkilónyi süldők. Persze haszna is van az effajta nyaktörőkkel kicifrázott f útnak. A városi forgalmi korlátozásokat itt nem kell 1 rendőrileg ellenőrizni, a KRESZ-szel hadban álló sofő- i rok is rájönnek egy-két bukkanó után, hogy igazsága , van a jelszónak: „A közlekedési szabályok életedet védik!” Az illetékeseket azonban más szemlélet vezé­relheti, mert egy szép napon útépítő munkások lepték el az utcát s kezdetét vette az, amire már oly régen áhítoztak a sofőrök és az utca lakói. A sofőrök meg­szabadulnak a forgalmi korlátoktól, a -lakók törlik a havi költségvetés „előre várható kiadások” • rovatából a ruhatisztításra beütemezett összeget, mert a Patyolat nem hivatalos statisztikája szerint a Szabó Lajos utcai lakók képezték — a lucsokkaltelt mélyedések jóvoltá­ból— a ruhatisztítók törzsgárdáját. Valamikor a múlt hónap közepetáján kezdtek hozzá. A munka neheze, a kockakövek felszedése nem vívta ki a járókelők érdeklődését, nem találtak benne semmi látványosságot. A rontás-bontás nem kíván különösebb szakértelmet, ebben a fizikai erő játssza az elsődleges [ szerepet. | A kavicsozásnál már megtorpantak a legeslegkíván- [ csibbak, de Ők sem időztek „terven felül”, megnézték l és továbbálltak. * De amikor megkezdték az asz'faltozást! Ez igen, í ennek már akadt nézője, ebben már van fantázia! A l ^zurtos aszfaltozó szakmunkások csúszása-mászása osz- í tatlan sikert aratott. A forró aszfalt gőze körülgomo- I lyogta az izzadtan görnyedezőket, kezükben ügyesen J járt a simítólapát, s olyan feketebársony szőnyeget I vasaltak a néhaivá lön bukkanok fölé, hogy egy „űri” k szabónak is dicséretére válhatna. Szép, szép! — feszült F meg a lajbi az ittlakók mellén s egy vak lóért sem ® cserélnének a Széchenyi utcabeliekkel. A A Szabó Lajos utcai általános iskola tanulóiból vér­zőit kijelentette, az egyetlen megöl- i dás az algériai nép önrendelkezési jogának biztosítása. A szovjet kül-^ döttség véleménye szerint De Gaulle köztársasági elpök javaslatainak fon­tos szerepé lehet, ha nem maradnak papíron, hanem az algériai nép tör­vényes jogain alapuló reális intézke­désekkel párosulnak. Az ENSZ köte­lessége — hangsúlyozta a szovjet küldött —, minden eszközzel segítse az algériai kérdés békés, igazságos rendezését. (MTI) ,-----------o----------­B onn (TASZSZ) A nyugatnémet szövetségi gyűlés csütörtökön törvényt fogadott el a „szabad atomkutatásról és az atom­energia békés felhasználásáról”. Bonni sajtókörökben rámutatnak, hogy ez a törvény megnyitja az utat a nyugatnémet atomipar fejlesztése Í előtt, és megteremti a jövendő fegy­vergyártás 'alapját (MTI)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents