Észak-Magyarország, 1959. december (15. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-05 / 286. szám

ni juunvHi» december 5, esz akmagtarorszag s JELEN1ESEK A KONGRESSZUSI VERSENYRŐL Diósgyőri kohászok brayárja; A kongresszus négy napja alatt terven felül 1300 tonna nyersvasat csapoltak A Lenin Kohászati Művek nagy- oivasztómüvénefe dolgozói bravúros teljesítménnyel gazdagították a kong­resszusi verseny eredményeit. Hétfő­től péntekig a pártkongresszus négy napja alatt — terven felül 1300 tonna hyersvasat csapoltak — még pedig igen jó minőség­ben. A diósgyőri kohász kollektíva nagyszerű teljesítményéből is ki­emelkedik a 700 köbméteres Béke­kohónál dolgozó Antal István, Kalo- tai Sándor és Szakolczai Dezső ol­vasztárbrigádok munkája. A három jól összekovácsolódott munkacsoport négynapos összteljesítménye túl- haládja a 130 százalékot. A párt­kongresszus első napján — több mint másfélszeres normát teljesítve — csúcseredményt értek cl. Kohó­jukból ugyanis egyetlen nap alatt 1049 tonna jó minőségű vas korült ki. Ilyen eredmény a kohó üzembe­helyezése óta nem született. Á pártkongresszus ülését egyéb­ként élénk figyelemmel kísérik az üzem fizikai és műszaki dolgozói. Vincze Gyula kohómérnök, a nagy­olvasztómű műszaki vezetője ezzel kapcsolatban elmondotta: — A kongresszus jelentőségével e héten már röpgyűlésen foglalkozott az üzem kollektívája. Engem, mint kohászt Fock Jenő elvtárs referátu­mának a kohászatra vonatkozó része ragadott meg, melyben az igénye­sebb, jobb minőségű acélgyártás fon­tosságát, a termelékenység fokozását hangsúlyozta. Ez tőlünk is azt kí­vánja, hogy jobban használjuk ki termelőberendezéseirtket s ugyan­akkor erőteljesen javítsuk a vas minőséget. Ezen a téren éppen a kongresszusi verseny utóbbi szaka­szában számottevő eredményt értünk el. Ezt bizonyítja az, hogy évi tízezer tonna vállalásunkat már korábban teljesítettük, sőt űjabb ötezer tonnás pótfelajánlásunknak több mint felét törlesztettük. A mennyiségi termelés jelentős növelése mellett a korábbihoz képest több mint 14 százalékkal javult a minőség is. Ma már mindhárom kohó 89—90 százalékos minőségű va­sat ad a martinüzemnek. A siker további megszilárdítására a szakmai színvonal növelését tűztük ki célul. Az idén — éppen kongresszusi fel­ajánlásként — ezen a- téren is ered­mények mutatkoznak. A mérnökök és technikusok minden héten szak­mai továbbképző előadásokon vet­tek részt. Ugyancsak képezték magu­kat a fizikai dolgozók is. így ma már szakmai, illetve segédlevél képesítés nélkül nem dolgoznak a kohóknál. Későbbi terveinkben szerénél több korszerű eljárás bevezetése. így gon­dolunk a nagy kalóriaértékű földgáz felhasználására, amivel nemcsak a termelékenységet emelhetjük, hanem jelentős koksz megtakarítást is el­érhetünk. Terveink között szerepel az ércdarabosítóiizem bővítése, ami­nek eredményeként mindhárom ko­hót tömörített érccel láthatjuk majd el. Ezzel tovább javíthatjuk majd a minőséget, a gazdaságosabb terme­lést. Rekorderedményt értek el Borsodnádasdon A kongresszusi őrséget tartó Bor- sodnádasdi Lemezgyárban kimagas­ló eredményeket értek el a dolgozók. A keddi 24 órás műszakban a ki­készítő üzem dolgozói 385 tonnás teljesítménnyel minden eddigit fe­lülmúló eredményt értek ©1. Napi terven felül 165 tonna finomlemez kikészítését végezték el. Hume- nyánszki Pál, a kikészítő üzem fő­nöke az elért rekorderedményről el­mondotta: — Dolgozóink ezzel a teljesítmé­nyükkel is bizonyítani akarták, hogy számíthat rájuk a párt. A jó mű­szaki szervezés lelkesedéssel páro­sult s ez hozta a kimagasló ered­ményt. A kiváló sikert elért kollek­tívából is kiemelkedett Répási Ár­pád szerelő és Érsek Gyula lemez- nyíró brigádja. Csaknem kétszeres normát teljesítve 53, illetve 31 tonna anyagot munkáltak meg. A Borsodnádasdi Lemezgyárban egyébként kedden nagytermelési na­pot tartottak, amelyen a hengermű­ben 55, a szállításnál pedig 67 ton­nával szárnyalták túl előírásukat. December 1-ig 7424 tonna nitrogén-műtrágya terven felül A Borsodi Vegyikombinát dolgo­zói, mint már arról lapunkban hírt adtunk, november 17-én teljesítették évi tervüket. Most újabb értékes ter­melési sikerekről adhatunk számot. A pártkongresszus tiszteletére a dol­gozók felajánlották, hogy terven fe­lül 23 tonna nitrogén műtrágyát fog­nak termelni. December 1-ig már 7424 tonna műtrágyát adtak terven felül népgazdaságunknak. A vállalat dolgozói a nagyszerű munka ered­ményeképpen november 30-ig bezá­rólag 9 nap nyereségrészesedésre tettek szert, s ha az év hátralévő napjaiban tovább tudják, fokozni munkájuk lendületét, ügy több mint 10 nap nyereségrészesedésre számít­hatnak. Heagereltáruból felajánlásuk kétszeresét teljesítették már az ózdi hengerészek Az Óatfi Kohászati Üzemek dolgo­zói is - nagyértékű felajánlást tettek a pártkongresszus tiszteletére. A töb­bi között martinacélból éves terven felül 30 ezer tonnát, hengereltáru- bóí pedig 13 500 tonna túlteljesítést vállaltak. Az ígéret teljesítésére szé­leskörűen kibontakozott a munka­verseny. Decemberig 158 munkacsa­patban csaknem kétezer dolgozó ve­télkedett a szocialista munkabrigád cím megszerzéséért. A bevezetett műszaki intézkedéseken felül a gyár újítói is igyekeztek a sikert elősegí­teni. így az év eltelt tizenegy hónapjában kereken ezeregyszáz javaslatot valósítottak meg, amelyeknek gazdaságossági értéke meghalad­ja a kilenc millió forintot. A. dolgozók kollektív erőfeszítése si­kerre vezetett: így a martinacélból decemberig esedékes 24 950 tonna felajánlást túl is szárnyalták. Az eredmény annál inkább értékes, mert a martinüzem rekonstukciója foly­tán a munka nem mindig zavartalan. A kemencetartósság növelésében ki­emelkedett a 3-as martinkemencénél dolgozó Simkó László, Montvai Már­ton és Bárdos Sándor olvasztárbrigád­ja. Javítás nélkül 482 acéladagot csa­poltak. Eredményük országos vi­szonylatban is az elsők között van. A legkimagaslóbb eredményt a két hen­germű kollektívája érte el. Hengereltáruból ugyanis a vál­lalt 13 500 tonna helyett kétsze­resét, több mint 27 ezer tonnát hengereltek. A kiemelkedő tel­jesítmény elérésében jelentős ' szerepe volt több újításnak. jj| így a durvahengerműben Mihály^ András és Marczis József javaslata .......- ■ alapján a legnehezebb munkát, a bi^ga fordít ást gépesítették, amivel a művelet meggyorsításán kívül 15 dolgozót mentesítettek a nehéz fizi­kai erőkifejtéstől. A fi nőm henger­mű ben pedig Mer túsz István mér­nök a szikraforgácsolás tökéletesíté­sével, illetve a hengerek önerőből való megmunkálásával segítette a doLgozók munkájának eredményes­ségét. A kongresszusi verseny eddigi eredményeként az Ózdi Kohászati Üzemek dolgozói már nemcsak elér­ték az 1960-ra tervezett termelékeny­ségi színvonalat, hanem azt az év végéig jelentősen túl is szárnyalják. MEZŐGAZDASÁGI HÍREK Befejezés előtt az őszi mélyszántás Jó ütemben halad megyénk állami gazdaságaiban az őszi mélyszántás. Az utolsó 10 nap alatt — november 21 és december 1 között — 3 750 ka- tasztrális holdon végezték el az őszi mélyszántást, s így tervüket 94 szá­zalékra teljesítették. Meggyorsult a munka a kongresszusi műszakban, amelynek során 800 hold mélyszán­tást végezlek el a traktorosok. A hátralévő munka gyors befeje­zése érdekében — mivel szántási ter­vét már teljesítette 3 mezőnagymi­hályi, szerencsi nagymiskolci, kle­mentinái. keselyűhalmi és taktahar- kányi állami gazdaság — átcsopor­tosították az erőgépeket azokra a te­rületekre, ahol lemaradás mutatko­zik. így tehát várható, hogy a jövő hét elején a léhi gazdaság kivételével valamennyi gazdaságban befejeződik a mélyszántás. A felszabaduló erőgépek közül 25 máris segíteni tudja a termelőszö­vetkezeteket az őszi munkák . gyors elvégzésében. A termelőszövetkezetek megerősítéséért Állami gazdaságaink bőséges nagy­üzemi tapasztalatokkal rendelkeznek a termelés, üzemszervezés és a szer­vezeti élet terén. Ezeket a tapaszta­latokat készségesen átadják a terme­lőszövetkezeteknek, segítve ezzel gazdasági, politikai megerősödésü­ket. Az önzetlen elvtársi segítségnek igen szép példáját mutatta a Mező- nagymihályi Állami Gazdaság, amely együttműködik, jó kapcsola­tot épített ki a helyi Üj Barázda Tsz-el. Az idéh felülvizsgálták szak­mai -és pénzügyi szempontból az Új Barázda tervét és értékes segítséget adtak ahhoz, hogy reális pénzügyi és termelési tervet készítsenek, szakszem rűen gazdálkodjanak. Ugyancsak ér­tékes segítséget adtak azzal, hogy az egyes fontosabb munkák meg­kezdése előtt tanácsot adtak a munkaszervezéshez és esetenként különböző munkagépeket is bo­csátottak a termelőszövetkezet rendelkezésére. így például a szénabetakarítás ide­jén a .gazdaság rendsodróval segítet­te az Üj Barázdát. * Az őszi vetési munkák idején a gazdasg 1 Super Zetort és egy 32 so­ros vetőgépet küldött a fsz-be, a na­gyobb termés elérése érdekében pe­dig a tsz szók vány vetőmagját minő­ségi vetőmagra cserélte át. De nemcsak a mezőnagymihályia- kat segíti a gazdaság, hanem a szent- isitváni és tibolddaróci termelőszö­vetkezeteket is. Mielőtt a gazdaság őszi mélyszántás! tervét befejezte volna, két erőgépét átküldte a tibold­daróci alakulóban lévő termelőszö­vetkezeti területre szántani, ahol már 14 napja dolgoznak — segítve ezzel is a közös gazdálkodás első lépéseit. Egy lánctalpas traktort pedig a na­pokban irányítottak át a szentistváni termelőszövetkezetekbe, később pe­dig még több erőgéppel sietitek a környező nagyüzemi társulások meg­segítésére. Növényvédő gépeink karbantartása A védekezési munkáknak már vége. A gondos termelő azonban már gondol a jövőre is, terveket ké­szít. Rendbe kell hozni minden ter­melőnek, a községi tanácsoknak pe­dig szintén üzemképes állapotba kell helyezni a részükre átadott perme­tező és porozógépeket. A minap Homrogd község,ben lát­tuk. hogy a permetező- és porozó gé­peket úgy dobták be a raktárba, ahogy a védekezési munkát abba­hagyták. Ilyen géppel pedig eredmé­nyes, jó < munkát végezni nem lehet. Azért minden gépet használat után ki kell mosni, szárazra áttörülni. Egyes permetezőszerek: használata után, pl. Holló 10, gyümölcsfaolaj, nem elég a vízzel való kimosás, ha­nem langyos vizet kell használni, amibe 1 százalék szódát teszünk. Ha például, ami pedig gyakori eset, réz- gálic lerakódást találunk, akkor azt ecetes oldattal távolítsuk el. A csa­pokra külörf gondot kell fordítani, mert ezek helytelen kezelés mellett berozsdásodnak, ha erőltetve fordít­juk el, el is törhetnek. A gépek szét­szedésénél tehát óvatosan járjunk el a törések elkerülése végett, minden alkatrészt külön-külön kell megvizs­gálni, ha hibás, ki kell cserélni. Gon­dosan nézzük át a permetezőcsöve­ket, különösen vigyázni kell, hogy a csőben piszok ne maradjon, mert ez beleszáradva a csövet vagy a szóró­fejet eldugaszolja. Ennek az eltávo­lítása már nehezebben megy. A gép bőraikatrészeit, dugattyútömítéseket kenjük be bőrzsírral, hogy azok min­dig puhák legyenek, jól szoruljanak és jól tömítsenek. A gumialkatrésze­ket pedig töröljük szárazra, dörzsöl­jük be sikporral, a gumialkatrészek­nél olajat ne használjunk, ellentét­ben a fémes részeknél viszont az ola­jozás óv meg a rozsdáspdástól. A gumicsöveket úgy helyezzük el, hogy azok meg n£ törjenek, mert esetleg a töréshely megszűkül és permetezési zavart okoz, de a cső maga is idő­nap előtt tönkre megy. Ha pedig a gépeket kijavítottuk, tároljuk azokat kellő gondossággal száraz, pormentes helyen. Leghelye­sebb polcokra felrakni, hogy ne sérül­jenek meg ide-oda dobálással. A gon­dosan kijavított géppel biztosítjuk a jó munkavégzést, kevesebb anyagot pocsékolunk, óvjuk egészségünket, sok bosszúságtól mentjük meg ma­gunkat NÖVÉNYVÉDŐ ÁLLOMÁS A kongresszusi vállalás teljesítésének sikeréért KÖZÖSEN VAGY EGYEDÜL ? A cigándi Petőfi Termelőszövetkezet munkájáról 40 forint jut majd egy-egy munka­egységre. A Z EGYÉNI GAZDÁK sok olyas- . mit láthatnak a cigándi Petőfi Termelőszövetkezetben, amiből csak egyre lehet következtetni: ez a szö­vetkezet egyre erősödik, gazdagodik. Aú 500 férőhelyes juhakol, a 100 ezer forint értélfű hídmérleg/ a termelő­szövetkezet saját teherautója, vil­lanydarálója, univerzális traktora, villanymotorral hajtott répadarálója, mind-mind „magától beszél”. De meg lehet nézni a 43 darab fiaskocát, a 90 darab „hízónakvalót”, a körülbelül 650—700 darab juhot, a 155 darab szarvasmarhát is. Az állatállomány gyönyörű. A szövetkezetiek nem val­lanak ezzel sem szégyent. Mit lehet még itt találni? Telepítettek hét hold gyümölcsöst is, de hamarosan 30 holdra bővítik majd. Egy harminc holdas gyümölcsös pedig — nem vi­tás — busás haszonnal visszatéríti majd a ráfordított munkát. A szö­vetkezet ereje mellett szól az a tény is, hogy az idei gazdasági évben a különféle fenntartási munkálatokat saját erőből fizették ki. Ezek a mun­kálatok több 10 ezer forintba kerül­tek. Megtalálták-e a „számításukat” a termelőszövetkezetben dolgozó pa­rasztok? Körül kell nézni a faluban: itt is, ott is „emelkedik” egy-egy szép, új ház — szövetkezeti emberé. Meg kell nézni, hogyan öltöznek, mi­lyen ruhában járnak: nem vállárnak szégyent senki előtt. A CIGÁNDIAK jól ki tudták ^ használni a nagyüzem adta le­hetőségeket. Mernek olyan beruházá­sokba is nagyösszegű pénzt fektetni, ahonnan csak jóval később térül meg a haszon. Ez már azt bizonyítja, hogy mindjobban bíznak a közös gazdál­kodás jövőjében, hisznek munkájuk sikerében, összeszokott, jó kollektíva dolgozik ebben a szövetkezetben. A közös gazdálkodás -nagyfokú felelős­ségérzetet fejlesztett ki náluk. Ha valaki rendszeresen hanyagul végzi munkáját, s így vét a kialakult er­kölcs ellen, azt szigorúan megbün­tetik. A műtrágyázás, a nagyfokú gépi munka alkalmazása már természetes náluk. A gépesítéssel azonban nin­csenek megelégedve. Különösen a növénytermesztéshez szükséges gé­pek hiányoznak. Általában: ahol csak lehet, kímélni akarják a kézi­munkát. Természetes, hogy komoly munkagépekkel nem tudják ellátni gazdaságukat egyik napról a má­sikra. De már maga a tény, a ló­fogathoz szokott falusi ember gépe­sítési igénye is nagyon örvendetes. Erről a témáról a cigándi Petőfiben nem úgy beszélnek, hogy „jó lenne”, hanem így: „jó lesz”. A cigándi termelőszövetkezel jö­vője megalapozott. A 30 holdas gyü­mölcsös, a növekvő állatállomány, a „gépesítési terv”, az idei szép ter­méseredmény, a kialakult, jó kollek­tív szellem világosan bizonyítja az egyéni gazdák előtt is: ez a szövet­kezet egyre erősebbé, egyre gazda­gabbá válik. i A CIGÁNDI Petőfi Termelöszö- vetkezet tagjai jól választottak és jól számítottak: tudnak közösen gazdálkodni. Van mivel dácseked- niök a gazdák előtt, az eljövendő években pedig még többel is büsz* kétkedhetnek. PRISKA TIBOR Juhász István brigádvezető átadja tapasztalatait fiata­labb társainak. i ’OELÉPJÜNK a termelőszövetke- \ zetbe vagy ne lépjünk? Próbál­juk meg a közös gazdálkodást, vagy imaradjunk a régi, megszokott formáé­inál? Melyik a jobb, melyik a kifize- 5főbb? Nagyon sok egyéni gazda la­tolgatja ezt mostanában. Látogatóba ! mennek a termelőszövetkezetekbe: |milyen a gazdaság? Megnézik szépen \kel-e a vetés, a földeket jól munkál- ! fák-e meg, megnézik a gépeket, a | tagok kamráit, mennyit hoztak haza !zárszámadás után. Vitatkoznak egy- imás között, fontolgatják magukban: |;obb lenne-e „úgy” dolgozni. A pa­rasztembert csak a tényekkel lehet meggyőzni. Mindent szeret saját [szemével látni, a teli zsákokat a sa­ját kezével megtapogatni: vajon ítényleg annyi nan-e, és az van-e ben- jillik, ahogyan mondták? ; Minden faluban így van ez — |Cigándon is. Hogyan látják az ottani \egyéni gazdák a közös gazdálkodást? Milyen az a szövetkezet, amelyikről közvetlenül megítélhetik a nagy­üzemi gazdálkodás előnyét? A cigándi Petőfi Termelőszövet­kezet 1949-ben alakult meg. Az el­múlt évek hol rosszabbul, hol jobban L,sikerültek”. A szövetkezetiek jelen­leg 134-en 1020 holdon gazdálkod­nak. A mostani gazdasági év ered­ményeiben nem csalódtak. Általában •mindenből annyit takarítottak be, ;amennyit terveztek. Szép termésük ,volt. Búzából 14 mázsa termelt hol­danként. Árpából 13,80. zabból 7,60, \kukoricából — morzsolt — 20 má- \zsa, cukorrépából 192 mázsa, burgo­nyából 94 mázsa, répa.magból 13,80, [lucernából 28, köménymagból 3,30, \borsóból 12 mázsa volt az átlagos *termés, A zárszámadásnál körülbelül A Lenin Kohászatig Művek kislakásépítő g? üzemének dolgozói. megértették a mun- ® kas osztály helyzeté- g nek javításáról szóló^ párthatározat i jelen- tőségét. Ennek je-^ gyében tették meg és S teljesítik kongresz-^ szusi felajánlásukat. 3 Munkájukat nem ® késleltetheti az őszi ® mostohább időjárás ® és feneketlen sár® sem, hiszen a dől- $ gozó emberek lakás-® hoz juttatásáról van ® szó. ® Így a szorgalmas ® kezek munkája n.yo-® mán újabb 70 család® talál otthonra jövőre ® a Komlóstetőn. ® A szorgalmas munka mellett ncm| feledkeznek meg a » takarékosságról > sem, * és az építkezéseknél ^ olyan anyagokat » hasznosítanak, ame- £ lyek a kohászatnál ~ valamikor hulladék ~ anyagnak számítót- % tak. így a költséges £ folyamhomok he- » lyett sikeresen hasz-» nálják a • korom- szállóport, a por-r" iasztott (granulált) kohósalakot, a fala- -• zatot teljes egészé- ben salaktéglából ll készítik és még le-» hefcne sorolni sok» leleményes megöl-W dóst, amellyel mind> olcsóbbá teszik az g építkezést. ^ SZABÓ LÁSZLÓ $ építési főosztály É termelési felelős

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents