Észak-Magyarország, 1959. december (15. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-05 / 286. szám

fiSZAKMAGTARORSZÄG

Szombat. 1.959 december 5.

Folytatja tanácskozásait a Magyar Szocialista Munkáspárt VII. kongresszusa

(Folytatás az 1. oldalról.)

*unk az Ózdi Ruhagyár kérdéséről. A Könnyűipari Minisztérium segít és támogat bennünket ebben a kérdésben. Fel is építené a gyárat, meg is volna hozzá a hely. Annak idején a Honvédelmi Minisztérium átadott nekünk egy laktanyát. A vita mpst azon van, hogy ez az épület könyvjóváírással még nincs átadva és hátha adott esetben a Honvédelmi Minisztérium visszaveszi majd ezt a laktanyát, holott ők már beruháztak oda egy sereg pénzt. Ezért nem merik a beruházást tovább folytatni.

Egy másik kérdésre is szeretném felhívni a kongresszus figyelmét. A Nehézipari Minisztériummal kapcsolatosan á következő jelenségeket tapasztaljuk. Czottner elvtárs'még nem tud róla, hogy most, amikor már mutatkoznak az átszervezés jelei, a minisztériumokból nagy előszeretettel próbálják kirakni kádereiket a terii- letre. Ez még nem volna baj, ha mindig rendes embereket küldenének ki, a baj az, hogy összeköttetések folytán most egyszerre kitalálják valakiről, aki a könyvelésben nem tudom milyen előadó volt, hogy ennél jobb bányaigazgató nincs Magyarországon, vegyük át rögtön! Nem va- "

gyünk hajlandók ilyenformán káder- politikát folytatni!

Vannak becsületes embereink,* akik évekén keresztül jól dolgoztak és mi ezeket a mérnököket fogjuk előléptetni, nem pedig azokat az előadókat, akiket a minisztérium akar a nyakunkba sózni. (Taps.)

Befejezésül javasolnám, hogy vizsgálják meg közlekedéspolitikai kérdéseink közül a minisztériumok közötti együttműködést. A minisztériumok lehetetlen állapotot teremtenek, amikor mindegyikük úgy gondolja, hogy a vasút és általában a közlekedés kizárólag az ő céljaikat szolgálja. A Szénbányászat ragaszkodik hozzá, hogy mindig megkapja a maga kocsiját; a kohászatnak biztosítani kell a kocsit és úgy gazdálkodnak jelenlegi kocsiparkunkkal, hogy az sokszor már a botrányosság határát súrolja. Nem lehet így gazdálkodni ezzel a termelő eszközzel, nem szabad megengedni a kereszts^állítá- sokat, amelyeket most olyan botrányos módon folytatnak, az országban.

Azért vetem fel a kérdést ilyen ag- gódóan, mert számunkra ez rendkívül fontos.

Nagyon anyagigényes üzemeink vannak, sok ércet, vasat, kokszot és másféle anyagot használunk fel, és ha nálunk zavarok lesznek a szállítással igen komoly problémákkal kerülünk szembe.

tovább erősítjük kapcsolatot a dolgozó tömegekkel ’

Végezetül hadd mondjam meg: Azé hiszem, ennek a kongresszusnak számunkra legnagyobb tanulsága az, hogy továbbra is szoros kapcsolatot tartunk a dolgozó tömegekkel. Ennek meg van minden biztosítéka. Fártunk Vezetői kint élnek a tömegek között, közvetlenül kapják meg értesüléseiket a dolgozó nép véleményéről, közvetlenül vannak tájékoztatva.

nem úgy, mint az .elmúlt időkben.

A magunk részéről, saját területünkön, soha sem fogjuk megengedni, hogy a régi rossz állapotok visszatérjenek. Lent élve a dolgozó tömegek között, mindent elkövetünk, hogy torzításmentesen vigyük le pártunk helyes, a dolgozó ncp érdekét szolgáló politikáját. (Hosszantartó, nagy taps.)

A pártkongresszus negyedik napjának délutáni ülése

A csütörtök délutáni ülésen elsőnek Larsen Reidar Thoralf, a Norvég Kommunista Párt Központi Bizottságának titkára üdvözölte a kongresszust.

Ezután Fritjof Lager, a Svéd Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja fejezte ki pártja Központi Bizottságának jókívánságait.

Ezt követően Abdallah Maddje ri, a Tuniszi Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja szólalt fel, sok sikert kívánva a kongresszus munkájához.

Utána Kiss Károly, az MSZMP

Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára a Központi Bizottság beszámolójának a nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó részéhez szólt hozzá. A többi között kijelentette:

Kis» Károly:

Mi minden országgal normális államközi kapcsolatokra törekszünk — a szuverenitás kölcsönös tiszteletbentartása alapján

Külpolitikánk következetes alapelve, hogy a szilárd testvéri kapcsolatok megteremtésével és szakadatlan erősítésével össze kell fognunk valamennyi szocializmust építő országgal, elsősorban a szocialista tábor vezető erejével, a Szovjetunióval. A szocialista tábor mindinkább erősödő egysége és szoros gazdasági kapcsolata a jelenlegi nemzetközi helyzet egyik rendkívül fontos tényezője.

Az ellenforradalom leverése óta a szocialista országokhoz fűződő kapcsolataink még jobban erősödtek és kiterjedtek. Ez a szórt» baráti kapcsolat a legteljesebb egyenjogúság és szuvérénitásunk,, kölcsönös tiszteletben tartásának aíapján fejlődik.

Ez a jellemvonás gyökeresen megkülönbözteti a szocialista tábor országainak szövetségét minden korábbi szövetségi köteléktől. amely államiságunk kialakulása óta egyik, vagy másik országhoz kötötte Magyarországot.

A tőkés országokkal kialakított kapcsolataink az ellenforradalom után megromlottak, jóllehet e kapcsolatok 1956 első felében már-már normalizálódtak. 8

Az imperialisták a legutóbbi három esztendőben erőnek erejével igyekeztek, hogy elgáncsoljanak bennünket, s i>em riadtak, sőt, még ma sem riadnak vissza, hogy hazánk, népünk rágalmazásával mérgezzék a nemzetközi kapcsolatok légkörét.

Pártunk és kormányunk nagyon helyesen megállapította és követte azt a külpolitikai irányvonalat, hogy mi minden országgal normális államközi kapcsolatok megteremtésére, illetve fenntartására törekszünk, ha a másik fél is érvényesíti a bel- ügyekbe való be nem avatkozás és szuverénitás kölcsönös tiszteletben- tartásának alapelveit a nemzetközi kapcsolatok építésének gyakorlatában.

Nem engedhettünk semmiféle külső nyomásnak, amikor nyakunkra akarták küldeni a törvénytelenül kijelölt ENSZ-bizottságot és az ENSZ megbízottat, hogy beavatkozzanak bel ügyeinkbe, s itt „vizsgálatokat"’ folytassanak.

Kádár elvtárs beszámolójában beszélt arról, hogy bár a nemzetközi helyzetben az utóbbi időben enyhülés állt be, a kapitalista országokban még vannak és működnek nem jelentéktelen békeellenes erők. Elsősorban áll ez az Egyesült Államokra. Kézzel fogható bizonyítéka ennek többek között az a tény, hbgy ugyanakkor, amikor Eisenhower elnök úr és más vezető amerikai politikusok

a nemzetközi helyzet enyhülésének, a békés egymás mellett élés megvalósításának szükségességéről beszélnek, megint csak az Egyesült Államok ENSZ-delegációja volt az, amely kierőszakolta, hogy tűzzék az ENSZ jelenleg folyó ülésszakának napirendjére az úgynevezett „magyar kérdést”. Azok, akik ezt a napirendre tűzést kezdeményezték és kierőszakolták, jól tudják, hogy az ENSZ légkörének mérgezésén kívül ezzel semmi eredményt nem érhetnek el. .

Az a kísérletük, hogy belügyeinkbe beavatkozzanak, mint ezvesznek az ENSZ közgyűlésének teljes ülésein, illetve a közgyűlés idején működő hét bizottság munkájában. A Magyar Népköztársaság tevékenyen résztvesz- az Európai Gazdasági Bizottságban és albizottságaiban, valamint képviselteti magát a Szociális és Gazdasági Tanács regionális gazdasági bizottságaiban.

Résztveszünk az ENSZ technikai segélynyújtási program végrehajtásában, a gazdaságilag elmaradott országok technikai támogatásában. Tagjai vagyunk az ENSZ számos specializált intézményének.

Aktív szerepet játszunk több nemzetközi tömegszervezetben is: a Béke Világtanácsban, a Szakszervezeti Világszövetségben, a Demokratikus Ifjúsági Világszövetségben, a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetségben, a Demokratikus Jogászok Nemzetközi Szövetségében és másutt. Mintegy 280 nemzetközi szervezetben van magyar képviselő.

A tőkés országokkal való kapcsolataink normalizálásában különös fontosságot tulajdonítottunk cs tulajdonítunk Ausztriának.

Ügy véljük, nemcsak a két ország érdeke, hanem az általános nemzetközi helyzet is szükségessé teszi a jószomszédi viszony kialakítását. Ebbén a vonatkozásban néhány területen már örvendetes javulás tapasztalható, de olykor-olykor még érezzük azokat az erőket, amelyek elsősorban felelősek a magyar—osztrák viszony súlyos megromlásáért.

Mi mindent megteszünk, hogy a mutatkozó javulási tendencia uralkodjék a két ország kapcsolataiban, s eltűnjenek az összes $ hidegháborús elemek a magyarosztrák viszonyból. Örömünkre és megelégedésünkre szolgál, hogy hazánk egyre teljesebb kapcsolatba kerül azokkal az afrikai és ázsiai országokkal, amelyek nemrég még az imperialista gyarmatosítók igájában sínylődtek, s ma már rátértek a nemzeti függetlenség útjára.

Nem véletlen, hogy ez országok többségében kudarcba fulladt az a rágalomhadjárat, amelyet az imperialista propaganda gépezet indított ellenünk, s itt-ott ma is folytat. Ma már számos ilyen országgal nagykövetségi szántén tartjuk fenn diplomáciai kapcsolatainkat.

Ezután a Magyar Szocialista Munkáspárt és a testvérpártok kapcsolatairól szólt Kiss Károly. Hangsúlyozta: a legutóbbi három évben kommunista testvérpártjainkkal való kapcsolataink erősebbé, sokrétűbbé váltak. E kapcsolatok a kommunista és a munkáspártok 1957-es moszkvai nyilatkozata szellemében a kölcsönös megbecsülés, a nemzetközi kommunista mozgalom eszmei-politikai egysége és az egyes országok kommunista pártjai önállóságának alapjára épültek.

Major Tamás, a Központi Bizottság tagja, a Nemzeti Színház igazgatója, budapesti küldött felszólalásában kulturális életünk gazdagodásáról beszélt.

előtt már annyiszor, ezúttal Is kudarcba fog fulladni

Népi demokratikus államunk a békés egymás mellett élés politikája szellemében sok országgal diplomáciai, gazdasági, külkereskedelmi; kulturális kapcsolatot tart fenn. Egyértelműen meghatározza külpolitikánkat, hogy tagjai vagyunk a varsói szerződésnek, résztveszünk a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának munkájában, tagjai vagyunk, az Egyesült Nemzetek Szervezetének, s ott állandó küldöttséggel képviseltetjük magunkat.

Küldötteink rendszeresen résztRérész Géza s

Néphadseregünk katonái szilárdan védelmezik szocialista vívmányainkat

és népünk békéjét

A következő felszólaló Révész Géza vezérezredes, honvédelmi miniszter, a Központi Bizottság tagja volt.

— Dolgozó népünkkel együtt a magyar néphadsereg személyi állománya is lelkesen, nagy várakozással készült pártunk e nagyjelentőségű kongresszusára — hangoztatta. — Néphadseregünkben a kommunisták és pártonkívüliek széleskörben megvitatták a kongresszusi irányelveket, egységesen állást foglaltak céljai mellett, mert ezekben hazánk felvirágoztatásának további nagyszerű programját látják.

— Néphadseregünk az ellenforradalmi lázadás leverése óta pártunk irányításával jelentősen fejlődött. Az ellenforradalom elleni liarcban a testvéri fegyveres testületekkel együtt megedződött, újjászületett. Tisztikarunk ma politikailag egységesebb és szilárdabb, hivatástudata magasabbfokú, mint az ellenforradalmat megelőző években volt.

Néphadseregünk katonái — dolgozó népünk fiai, munkás és dolgozó paraszt fiatalok, s ez kifejezi azt, hogy hadseregünk valóban a népé, valóban a munkásosztály és a vele szövetséges dolgozó parasztság érdekeinek fegyveres védelmezője.

Ezernyi sz&i fűzi össze dolgozó népünkkel, s mi azon fáradozunk, hogy ezek a szálak mind erősebbek, el- téphetetlenébbek legyenek. Ezért legfontosabb feladatunknak tartottuk és tartjuk néphadseregünk erkölcsi,

politikai szilárdságának megerősítését, a harckészültség és a proletár- iiatalom iránti felelősségérzet magas fokra emelését.

Révész Géza a továbbiakban hangoztatta, hogy

népünk abban a tudatban végezheti építő munkáját: hadserege

— szoros egységben a Szovjetunió és a szocialista tábor orszá- 1 gainak hadseregeivel — megbízhatóan őrködik békés életén, készen áll a béke és a szocializmus ellenségei támadó kísérleteinek

visszaverésére.

— Ez az erő nem az agresszió céljait szolgaija. A szocialista tábor országai nem fenyegetnek, nem veszélyeztetnek senkit. Mi nem akarunk háborút, sőt készen állunk a legmesszebbmenő leszerelésre —, de természetesen nem egyoldalúan.

Amíg a revansista nyugatnémet hadsereg erőltetett ütemű felfegyverzése folyik, amíg atomfegyvert adnak Hitler volt tábornokai kezébe, amíg katonai támaszpontok hálózata épül hazánk és a szocialista tábor köré, addig nem mondhatunk le békénknek és függetlenségünknek arról a biztosítékáról, amelyet a magyar néphadsereg jelent.

— Néphadseregünk katonái minden erejükkel arra törekednek, hogy pártunk vezetésével kivegyék részüket népünk építő munkájából, szilárdan együtt haladjanak a szocialista országok varsói szerződésben egyesült fegyveres erőivel, rendíthetetlenül védelmezzék szocialista vívmányainkat, népünk békéjét, hazánk biztonságát — mondotta a kongresz- szus küldötteinek nagy tapsa közben felszólalása végén Révész Géza.

Kiss Árpád *

A technikai haladás - általános feltétele valamennyi célunk sikeres megvalósításának

országokat szárnyalják túl, nemcsak, a termelés abszolút mennyiségében, hanem az egy főre jutó termelé- enység tekintetében is.

A két rendszer gazdasági versenyének kimenetele azon múlik, melyik rendszer tudja a munka magasabb termelékenységét elérni.

— A társadalmi munka termelékenységének emelkedése szorosan összefügg a technikai kultúrával — folytatta. — Ebben rejlik a műszaki fejlesztés alapvető politikai jelentősége.

A szocialista tábor e téren elért eredményeit az egész világ előtt kézzelfoghatóan bizonyították be a Szovjetunió történelmet alakító sikerei a. világűr meghódításában.

Kiss Árpád ezután hangsúlyozta* hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt és a forradalmi munkás-paraszt kormány megalakulása óta a népgazdaság tervezésével és irányításával összhangban munkálkodunk az ipar technikai színvonalának emeléséért. Ez szerves része a népgazdasági tervekben foglalt szocialista építésnek. Az utóbbi években születtek ugyan komoly eredmények, de ezek még korántsem kielégítőek, az év első tíz hónapjában az ipari termelés átlagban II százalékban emelkedett a megelőző évhez képest, a termelékenység viszont csak 4 százalékkal. Hazánk körülményei között azért is különösen fontos a termelés magas technikai kultúrája, mert enélkül állandóan gátolná a népgazdaság fejlesztését az ország nyersanyag- és energiahelyzetének korlátja. A világpiacon is hátrányos helyzetbe kerülnénk, ha a népgazdaság számára hiányzó nyersanyagokat korszerűtlen késztermékek exportjával kísérelnénk megszerezni. Teljesen indokolt volt tehát, hogy már a hároméves tervben megfelelő minőségű anyagok gyártásával és felhasználásával, ipari termelő berendezéseink technikai fejlesztéséval javítsuk a fajlagos anyagfelhasználást, és az energia hasznosítási fokát. Az eredmények már mutatkoznak* Az ipari termelés, a számítások szerint, jövőre mintegy nyolc százalékkal lesz magasabb a hároméves terv esedékes előírásainál, ugyanakkor a széntermelést körülbelül négy százalékkal lehet majd csökkenteni a hároméves tervhez képest, mert ez is fedezi az ipar tovább növekvő termelését. A gépiparban három év alatt körülbelül 55 százalékos emelkedést érünk el, viszont a hozzávaló acél felhasználását csak mintegy 30 százalékkal kell növelni. Ez azt jelenti, hogy a hároméves terv végén gépiparunk ugyanannyi nyersanyagból csaknem 20 százalékkal több értéket állít majd elő, mint 1957-ben. A párt és a kormány az elmúlt években egyre nagyobb gondot fordított az alapanyag és az energiatermelés korszerűsítésére s ez nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy az elmúlt két évben egyenletesen, lényegében zavartalan volt az anyag- és energia- ellátásunk.

Kiss Árpád ezután rámutatott arra, hogy a második ötéves terv időszakában a műszaki színvonal fejlesztésének három alapvető fontosságú területe van. Az első: ésszerűbben kell gazdálkodni az energiahordozókkal. A második: az egész iparban, különösen az átlagosnál nagyobb mértékben fejlesztendő Iparágakban, új technológiai eljárásokat kell alkalmazni. A harmadik feladat pedig az, hogy növeljük a vegyipar, különösen a műanyagipar súlyát a termelésben és a vegyipar termékeit fokozottan használjuk az ipar többi ágazatában, elsősorban a könnyűiparban és a gépiparban.

Az első feladattal kapcsolatban rá kell mutatni arra, hogy az energiagazdálkodásban a hároméves terv idején eredményes munkát végeztünk. Korszerűsítettük és gazdaságosabbá tettük az energiatermelő és átalakító berendezéseket, növeltük azok hatásfokát Ezt a munkát folytatnunk kell. Ezenkívül a második ötéves terv időszakában kedvező változásokat iß előirányozhatunk az energiaforrások összetételén. A Szovjetunió ugyanis, túlnyomóré&zbcu saját költségén, kiépítette az európai népi demokratikus országok felé a kőolaj-távvezetéket így mi is nagy- mennyiségben importálhatunk nyersolajat. Energiamérlegünkben tehái a szénfelhasználást csökkenthetjük, mert különösen a vasúti vontatásban és a mezőgazdaságban sokkal több diesel-olajat használhatunk fel. Az Ipari technológiai folyamatok korszerűsítésének alapvető módszere, hogy nem elszigetelten egy-egy Iparágban, vagy egy-egy gyártmány előállításánál kell csökkenteni a munkaráfordítást, hanem az egész termelési folyamatot kell nézni, az össztársadalmi munkaráfordítást kell csökkenteni.

nem törődve azzal sem, ha az össztársadalmi munkaráfordítás esküiken lése közben egy-egy iparágban, vagy egy-egy munkafolyamatnál lál- (Folytatás a 3. oldalon»)

hivatal elnöke elöljáróban rámutatott arra, hogy a két világrendszer békés versenyében a szocialista országok már túlszárnyalták a kapitalista országok átlagát. Most az a cél, bogy a legfejlettebb kapitalista

Karkész Sándor, Pest megyei küldött, a Szerszámgépfejlesztő Intézet kutató mérnöke volt a következő felszólaló.

Utána Kiss Árpád, a Központi Bizottság tagja, az Országos Terv-