Észak-Magyarország, 1959. december (15. évfolyam, 282-306. szám)
1959-12-03 / 284. szám
4 CSZARMA&TA&ORSZif« Csütörtök, Í9S9. fernher £ A kongresszus második és harmadik napja Kállai Gyula: Ha eszméink igaza párosul harcunk keménységével — a győzelem a miénk tüi^k egyre inkább a mai étet kérdései felé fordul. legjobb íróink és művészeink mindinkább látják, hogy a világtörténelem legnagyobb fordulóján — a. kapitalizmus bukásának, s a szocializmus győzelmes felemelkedésének kodásmódja egészségesen fejlődik. Elismeréssel kell itt megemlékezni arról az odaadó munkáról is, amelyet e nagy feladatok megoldása érdekében pedagógusaink, — az üzemek munkásaival vállvetve nagy lelkesedéssel végeznek. Iskolarendszerünket csak akkor fejleszthetjük eredményesen, ha biztosítani tudjuk az egész társadalom segítségét, ha érvényesíteni tudjuk azt a helyes jelszavunkat, hogy az iskola — társadalmi ügy. Ezért széles társadalmi alapon megkezdtük iskolarendszerünk átfogó reformjának kidolgozását, amely hivatva lesz , e nagyfontosságú társadalmi kérdést megoldani. Az egyetemek és főiskolák munkáját is úgy kell tökéletesíteni, hogy az elmélet es gyakorlat kapcsolata megerősödjék és a termelésben végzett aktív munka, szakemberképzés szerves része legyen. Nagyobb arányban kell fejleszteni a már termelőmunkában résztvevők számára az esti és levelező egyetemi oktatást. í A felsőoktatásban javítani kell a politikai és világnézeti nevelőmunkát. Egyetemeink és főiskoláink oktató-nevelő munkájának legfőbb követelménye: a kommunista szakemberképzés legyen. A politikai és világnézeti nevelőmunka megjavításának, s a kommunista szakemberképzés megteremtésének legfőbb tényezője az egyetemek tanári kara. A párt nagy bizalommal fordul feléjük. Kezükbe adja népünk legfőbb kincsét, a szocialista jövőnek zálogát: az ifjúságot, és segíti munkáját. Biztosítja az eredményes oktatási és tudományos tevékenység, alkotó, szabad légkörét és anyagi feltételeit. Felvételi politikánk lehetővé teszi a legtehetségesebb munkás', paraszt és értelmiségi fiatalok egyetemre kerülését, s tovább növeli a termelő munkából egyetemre kerülők arányát. Eszmei tisztaság, kommunista pártosság és a szocializmus építése által felvetett kérdések elemzésé kell, hogy jellemezze tudományos kutatómunkánkat Kádereinknek együtt kell növelniük szakmai és politikai képzettségüket Tóvá b hfej lesz tjü k küzo ktatásunkat. hogy eleget tehessen a szocialista társadalmi rendszer követelményeinek Iskolarendszerünk a szinte ugrásszerű fejlődés ellenére ma még számottevő hiányosságokkal küzd. Az ifjúságot nem készíti elő a termelőmunkára, nem ismerteti a korszerű szocialista ipari és mezőgazdasági termelés alapjait, s nem szoktatja őket ahhoz, hogy az élet alapja a termelésben végzett fizikai munka. Gyenge a világnézeti nevelés is. A mai helyzetben, amikor a társadalomra a világnézeti kettősség jellemző — milliós tömegek tudatában küzd a7f új, szocialista világszemlélet a régi; burzsoá világszemlélettel — az iskola. felnövekvő nemzedék marxista világnézetének megalapozásával előre lendítheti az egész társadalom világnézeti. fejlődését. Közoktatásunkat tehát tovább kell fejleszteni, hogy eleget tegyen a szocialista társadalmi rendszer követelményeinek. A párt és a kormányzati szervék mellett a pedagógusok és a szülők egyre nagyobb része ismeri fel, hogy a termelésben végzett munka és a szilárd világnézeti alapon nyugvó tanulás egysége a szocialista iskola alapvető elve. Helyeslik azt a törekvést, hogy a középiskolát végzők az érettségi mellett egy szakmát közelebbről megismerjenek. Az élet és az iskola kapcsolatainak erősítését megkedtük: már 1 044 általános iskola 3 534 felsőtagozati osztályában 115 000 tanuló, az általános iskolai tanulólétszám 20,2 százalékának részvételével bevezettük a politechnikai oktatást. A középiskoláinkban is elkezdtük a kísérleteket a termelés és a tanulás egybekapcsolására. Jelenleg 177 iskola 604 osztályábar 2^000 tanuló, az összes középiskola tanulók 24 százaléka végez ipari é: mezőgazdasági üzemekben heti égj napon fizikai munkát. A fizikai mun kát végző fiatalok jelleme és gondol korszakában — élünk. Mindinkább látják, hogy a művészeti ábrázolás számára a legnagyobb lehetőségeket a mai élet adja. Látják azt is, hogy művész számára nincs szebb és magasztosabb feladat, mint ábrázolni a hősi korszakot, s ezúton segíteni a szocializmus diadalát! Legjobb íróink és művészeink mindinkább felismerik azt is, hogy a dolgozó rétegek a legnagyobb megértéssel azokat a műveket fogadják, amelyek a mai életet — az ő életüket — ábrázolják. íróink és művészeink épp az ilyen műveken keresztül válnak a dolgozó nép igazi harcostársaivá. Ezért örömmel látjuk, hogy a művészek és a tömegek kapcsolatai terebélyesednek. Hét budapesti színház huszonhét nagyüzemmel tart rendszeres kapcsolatot. Több képzőművész hosszabb időt tölt állami gazdaságokban. A vidéki városok tanácsai örömmel hívnak magukhoz művészeket alkotómunkára. Ezt a mozgalmat tovább kell szélesíteni. Párt-' tagságunk is nyújtson ehhez támogatást, segítse ezzel is az alkotó művészeket. örvendetes jelenség az is, hogy1 az utóbbi időben nagy számban léptek fel tehetséges fiatalok az irodalom és a művészet minden ágában. Fellépésük összefügg azzal a harccal, amelyet az ellenforradalom ellen, a néphatalom védelmében vívtunk. Ezek a fiatalok — a régi pártos írókkal együtt — ennek a harcnak új dalosai. Mélyítsék el. politikai meggyőződésüket, fokozzák eszmei tisztaságukat, ismerjék meg. alaposan mai életünket, fejlesszék művészi kifejezési eszközeiket. Mi fontosnak tartjuk, hogy íróink miről írnak, de nem kevésbé fontosnak tartjuk azt is, hogyan, milyen művészi szán vonalon írnak. A milliós tömegek kulturális alkotómunkája — ez a szocialista kultúra legfontosabb vonása. A tömegek kulturális alkotó tevékenységében nagy jelentősége van az én-tevékeny, a műkedvelő kulturális mozgalomnak. E kulturális tevékenység méreteire jellemző, hogy hazánkban ma mintegy 17 000. öntevékeny művészeti csoport működik, kétszázezer taggal, műsoros estjeiket tavaly 24 millió ember látogatta. Hazánkban, ma 442 000 felnőtt tanul rendszere- • sen az iskolák és egyetemek esti és levelező tagozatán és a különböző tanfolyamokon. Tavaly a* különböző szervek által rendezett ismeretterjesztő előadásokat tizenegy millió ember hallgatta meg. A könyvtárakból kikölcsönzött könyvek szánta eléri az évi 30 milliót. Ami, tehát a tömegek művelődésének általános ismereti oldalát illeti, nagy előrehaladást értünk el. A tömegek általános műveltsége gyorsan emelkedik, világnézetének fejlődése azonban ettől elmarad. A tömegkulturális mozgalom jelentős részében érvényesül még a kispolgári ösztö- nösség. A párt és az állami szervek irányító tevékenysége ezen a téren még nem kielégítő. Ez a kultúra még jelentős részben kispolgári szellemű, holott a tömegekben igen nagy az igény a magasabbrendű kultúra iránt. Ezt bizonyítják a szocialista szellemű, filmek és színházi előadások látogatottságának növekedéséről tanúskodó adatok is. Most, a szocializmus alapjai lerakásának befejező szakaszában a legfontosabb feladat a tömegek tudatnak marxista—leninista átformálása. i Ennek természetesen előfeltétele, hogy a tömegek tudatára ható ideológiai és kulturális fórumokról kiszorítsuk a polgári és kispolgári eszméket és a marxizmus—leninizmust a kulturális alkotómunka és a tömegfelvüá- gosító tevékenység kizárólagos alapjává tegyük. Nem lehet a kulturális forradalmát tovább vinni anélkül, hogy ne fejlesztenénk, erősítenénk kapcsolatainkat a magyar értelmiséggé), ne fokoznánk erőfeszítéseinket a szocialista értelmiség kialakítására. Pártunk igyekezett az értelmiséggel az" ellenforradalom után jó kapcsolatokat létesíteni. Értelmiségi politikánk kiállta az idők próbáját, az életben helyesnek bizonyult és azt eredményezte, hogy egészséges politikai szövetség fejlődött ki a párt és a nem marxista értelmiség többsége között. Az értelmiség elfogadta politikánkat és annak megvalósításáért dolgozik. Ez az értelmiség már a mi barátunk és szövetségesünk: a mi értelmiségünk. Ezzel a legdöntőbb lépést már megtettük ahhoz, hogy hazánkban a szocialista értelmiség kialakuljon. Az értelmiség jelentős rés» 0s közöttünk a közös politikai s a Oküytatás az 5. ol<hthmtf A szocialista pátosz, az építőmunka sikereiért érzett, lelkesedés felkeltésében, a nagy tömegmozgalom kibontakoztatásában, a szocializmus alapjainak gyorsabb lerakásáért sokat tehet az irodalom és a művészet. Az irodalom, a színház és a film, a zene és a képzőművészet nagyot lépett előre, de a feladat teljesítésétől még elmarad. Ismeretes, hogy két- három évvel ezelőtt a kultúra frontján ezekben a művészeti ágazatokban volt a legsúlyosabb a helyzet. Kifejezésre jutott ez abban is, hogy az írószövetséget fel kellett oszlatni, a művészeti szövetségek tevékenységét fel kellett függeszteni, mert másképp lehetetlen volt gátat szabni a bennük uralomra jutó ellenforradalmi tevékenységnek. A politikai konszolidáció itt is végbement. Ehhez tartozott, togy azokat az írókat és művészekor, akik bűnöket követtek el a magyar nép ellen, megbüntettük. Nem irodalmi és művészeti tevékenységük, hanem a Magyar Nép- köztársaság elleni ellenforradalmi fellépésük, miatt vontuk őket felelősségre, attól a helyes elvtől vezérelve, hogy az írói és művészi rang csak növeli a nép iránti felelősséget, de nem adhat menlevelet a bűnösök számára. A megzavarodottakkal eszmei-politikai harcban tisztáztuk nézeteltéréseinket. Az- az egy-két író és iem több —, akinek még ma sincs rkölcsi bátorsága szembenézni hibá- , ával, csak önmagát rekeszti ki az ‘lő, eleven és egészségesen fejlődő nagyar irodalomból. Sajnálnánk, ha lem tudnának viszatérni a helyte- en útról, s le kellene mondanunk ehetségükről és irodalmi tevékenyégükről. Számunkra azonban a szocialista forradalom érdeke becser ebb egyes emberek írói. rangjánál. Vmi pedig irodalmi életünket illeti — az ilélkülük is egészségesen fejlő- ük tovább. Irodalmi és művészeti életünk fejődésében örvendetes jelenségeknek ehetünk tanúi: A pártos irodalom és művészet újból megerősödött. Nyugodtan kijelenthetjük, a párt politikai plattformja alapján álló, a szocializmus felépítéséért harcoló írói, művészi táborunk újból megerősödött. Ez tette lehetővé számunkra, hogy íz írószövetséget — s más művészeti szövetségeket is újjászervezzünk. b. pártosság és a szocialista realizmusra való törekvés — ami ellen az ellenforradalom vad dühhel táma- iott — íróink és művészeink nagy részénél ismét az alkotó munka alapjává vált. Ennek eredményei jelentkeznek az irodalmi és művészeti alkotásokban. Irodalmunk és-művészeA tudománynak a társadalmi haladásban óriási szerepe van. A kommunista pártnak és a szocialista államnak ennek megfelelően kell foglalkozni a tudományok fejlesztésével. A felszabadulás óta sokat tettünk azért, hogy a magyar tudomány is a nép szolgálatában álljon és elfoglalja , azt a helyet, amely a szocialista társadalomban megilleti. Nagyszerű tudósaink áldozatos munkája nyomán a magyar tudománynak van neve és híre a világban, s elért eredményei segítik á szocializmus felépítését hazánkban. Kádár elvtárs konkrétan említette és elemezte tudományos eredményeinket. Megállapítottá azt is, hogy az elért nagy eredmények ellenére a tudomány még nem elégíti ki népgazdaságunk igényéit. ..Ennek okai a következők: Először: a tudományos kutatómunka még nincs kellően összhangban a szocializmus építésének feladataival, nem alkalmazkodik eléggé a népgazdaság és a termelés igényeihez. Ezért helyeseljük, hogy a Minisztertanács mellett működő Tudományos és Felsőoktatási Tanács, a Magyar Tudományos Akadémia segítségével, országos távlati kutatási tervet dolgozzék ki. Másodszor: a tudományok viszonylagos elmaradásának fontos oka az is, hogy még nem állunk osztatlanul a marxizmus-—leninizmus eszmei és módszertani alapján. Harmadszor: a tudományok irányításában még nem találtuk meg a helyes módszereket, százhúsz kutatóintézet irányítása a Tudományos Akadémia és -17 tárca között oszlik meg anélkül, hogy munkájában kellő Összhang lenne, s a tudományra fordított összegeket egységes terv szerint használnák fel. Negyedszer:- a tudományos kutatásra fordított anyagi eszközök elosztásában növelni kell a természet- és műszaki tudományok részesedését. Az ellenforradalom előkészítése idején a revizionizraus erősen megvetette lábát a társadalomtudományokban. Pártunk az utolsó három évben jelentős eredményeket ért el a revi- űonizmus és dogmatizmus leküzdésé- □en a társadalomtudományok területén is. A revizionizmus maradványai ma még jelentősek és a fő veszélyt képezik a társadalomtudományokban is. Még mindig nem tudtuk leküzdeni fontos Társadalomtudományi ágak elfordulását a mai élettől, a szocializmus építése általános törvény- szerűségei feldolgozásának követelményeitől. Az irodalomtudományban azt a helyes politikát, hogy a könyvkiadásban helyet biztosítunk a polgári irodalom jelentős képviselőinek is, egyesek arra igyekeznek felhasználni, hogy megbontsák a magyar irodalom kialakult /marxista értékrendjét és a polgári irodalom képviselőinek túlértékelésével igyekeznek tévútra vezetni a mai magyar irodalmat. A revizionizmus maradványainak nem lebecsülendő erejére utal az is, hogy olyan tapasztalt, tekintélyes, marxista tudós, mint Molnár Érik elvtárs, aki remélem, nem veszi túlságosan zokon, hogy ezt a kérdést itt is szóvátesszük, nem volt képes kitérni hatásuk alól. „A jelenkori kapitalizmus néhány gazdasági problémája" című könyvében mutatkozó antimarxista ‘ felfogást a marxista közgazdászok alaposan megbírálták és egyenesen visszautasították. De még örvendetesebb lenne, ha Molnár elvtárs a helyes bírálatot megszívlelné. Reméljük, hogy ez így is lesz, s Molnár elvtárs megszabadulva egyes hibás nézeteitől, nagy, tudományos képességét eredményesebben fogja dolgozó .népünk eszmei felfegyverzésére használni. A revizionizmus elleni harcot ma már nem általában kell folytatni. Növelni kell az eszmei tisztaságot és ?a kommunista pártosságot, s a kutatásokat a szocializmus építése által felvetett kérdések elemzésére kell irányítani. Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára az ideológiai és kulturális forradalom kérdéseiről beszélt. — Pártunk VII. kongresszusának fő jelszava — a szocializmus alapjai lerakásának befejezése, a szocializmus felépítésének meggyorsítása. E nagy feladatok megoldásában az ideológiai és kulturális kérdések szerepe tovább növekszik, a párt és állami tevékenységünk homlokterébe kerül — mondotta bevezetőben, majd emlékeztetett arra, hogy az ideológiai és kulturális kérdések nagyobb teret kaptak, mint azelőtt bármikor. Azt a nagy eszmei és politikai küzdelmet, amelyet a párt az ellenforradalom erőivel vívott, közvetlen harcban kezdett meg, később ■ már a konszolidált viszonyok között eredményesen folytattuk tovább a Központi Bizottság mellett megalakított elméleti munkaközösségek közrem ű ködésével. Fontos ideológiai dokumentumokat bocsátottunk ki pártunk 40 éves történelmi harcáról, a párt,, művelődés- politikájáról, a népi írókról, az irodalom felszabadulás utáni helyzetéről, a vallásos ideológia, valamint a burzsoá nacionalizmus elleni harcról. A testvérpártok. különösen a Szovjetunió Kommunista Pártja, továbbá | kínai és számos más párt rendkívül nagy és értékes eszmei segítséget nyújtottak számunkra. Itt a kongresszuson is hálánkat és kö- szönetünket fejezzük ki érte. Az ideológiai és á kulturális munka különböző kérdései a fejlődés jelenlegi szakaszában különlegesen nagy jelentőségre tesznek szert:Először azért, mert «ezt követeli a tömegek általános eszmei-politikai nevelése. Hazánkban erős a kispolgárság. A kispolgári 'ideológia legerősebb bázisát’ napjainkban a még egyénileg dolgozó parasztok tömegei képezik. A termelőszövetkezetek szervezése — forradalom, nemcsak a tulajdonviszonyokban. hanem forradalmi, minőségi változás a kisparcellákon egyénileg dolgozó paraszti tömegek gondolkodásában és érzés világában is. Nagy jelentősége van az ideológiai és kulturális tevékenységnek — wiáunrl-ívr»!- aTÁrí mpri. a burzsoá eSZnék még széles tömegben élnek és latnak. Növekszik az ideológiai és kulturális munka jelentősége — larmadszor — azért is; mert a szocialista társadalmi rend a korszerű .adomány és technika alapjaira épül. Sí agy gonddal kell tehát foglalkozunk a tudomány és felsőoktatás fejlődésével és növelni kell a munkásosztály és a parasztság általános nűveltségét és szaktudását. Negyed- >zer, az ideológiai és kulturális munkát előtérbe kell helyezni azért, mert ezt követelik a szocialista tábor fejődésének objektív törvényszerűségei. A népi demokráciákban — s így hazánkban is — a szocializmus történelmileg rövidebb idő alatt valósul meg, mint annakidején a Szovjetunióban, a tömegek tudatának szocialista átformálásában tehát gyorsabban kell előrehaladnunk. A szocialista erkölcsöt, a munká- ioz való szocialista viszonyt, a szocialista hazafiságot viszonylag növid dő alatt kell meggyökereztetni a egszélesebb tömegek tudatában, nert ez a tudatbeli feltétele annak, íogy — történelmileg nem hosszú dő múlva — áttérhessünk a kom- nunizmus építésére. És végül — ötödször — a nemzetközi helyzet alakulása is ez teszi szükségessé. A nemzetközi helyzetben a békés egymás mellett élés körvonalai bontakoznak ki. A békés egymás mellett élés azonban nem elvi-politikai kompromisszum. A békés egymás mellett élés korszakában fokozni kell a^üzdelmet a burzsoá ideológia minden megnyilvánulása ellen. Ha eszméink igaza párosul harcunk keménységével, a győzelem a miénk. Ehhez azonban az szükséges, hc,gy az ideológiai és kulturális munkát a párt legsajátosabb ügyévé, a pártmunka szerves részévé tegyük. A párttagság marxista—leninista nevelését tovább kell szélesíteni. Az elmúl t. ..évben, .az iskolán . kívüli pártoktatásban 200 ezer párttag és 70 ezer pártonkívüli szövetségesünk vett részt. Bár ez a szám a tanulás iránt megnövekedett érdeklődésről tanúskodik, lehetőségeinket ykem a létszám, sem a tanított anyag tekintetében nem használtuk ki. A szocializmus építésének meggyorsításában különösen nagy szerepet játszik a párt-, állami és tömeg- szervezeti vezetők hozzáértése a reájuk bízott ügyek vezetésében. A párt kádereinek állandóan bővíteniök kell tudásuk tárházát, s ezen $ téren is a tömegek előtt kell járniuk. Nein lehet a tömegek elismert, jó vezetője az, aki műveltség és szakmai ismeretek terén elmarad tőlük. Most a szocialista forradalom menetében olyaü szakaszhoz érkeztünk, amikor a szaktudás szerepe ugrásszerűen nőtt. A pártban mindenkinek tanulnia kell: a fiatal tagjelöltektől a Központi Bizottság tagjaiig. Ezt kívánja tagjaitól a pártnak a szocializmus építésében betöltött vezető szerepe. Kádereinknek együtt kell növelniük szakmai és politikai képzettségüket. A jövőben a pártkáderek képzésében a pártiskolákon, és egyebütt alkalmaznunk kell a szakmai és politikai ismeretek egységének elvét. Elvtársak! Ä szocializmus építésének időszakában a tömegek műveltségi és világnézeti nevelésében az iskolának alapvető szerepe van. Iskolarendszerünk a felszabadulás óta nagyon sokat fejlődött és igen komoly eredményeket ért el. Az idei tanévben az általános iskola 1—VIII. osztályaiba 1,314 432 gyermek iratkozott be. A VIII. osztályba ma közel 110.000 tanuló jár, háromszor annyi, mint a Horthy-korszak megfelelő iskolatípusainak azonos osztályaiba. Az általános iskolai nevfelők száma az 1938. évi 26.000-ről 56.000-re emelkedett. 1959-ben az általános iskolát végzett fiatalok 41 százaléka, 44,620 fő iratkozott középiskolába. 1938-ban a középiskolai tanulók száma mindössze 53.OOO volt, ma pedig 145.000. Az idén a középiskolákban érettségig zettek 32 százaléka került egyetemekre és főiskolákra. Az 1938-as állapotokhoz képest az egyetemi hallgatók létszáma megháromszorozódott. Számunkra a létszámok emelkedésénél is fontosabb, hogy az iskolák padjaiban — első osztálytól az egyetemig — mindenütt elfoglalták az őket megillető helyeket a munkásosztály és. parasztság gyermekei. Mélyítsék el politikai meggyőződésüket* fokozzák eszmei tisztaságukat, ismerjék meg alaposan mai életünket, fejlesszék művészi kifejezési eszközeiket — ez az írók9- művészek feladata
