Észak-Magyarország, 1959. december (15. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-03 / 284. szám

4 CSZARMA&TA&ORSZif« Csütörtök, Í9S9. fernher £ A kongresszus második és harmadik napja Kállai Gyula: Ha eszméink igaza párosul harcunk keménységével — a győzelem a miénk tüi^k egyre inkább a mai étet kérdé­sei felé fordul. legjobb íróink és művészeink mindinkább látják, hogy a világtör­ténelem legnagyobb fordulóján — a. kapitalizmus bukásának, s a szocia­lizmus győzelmes felemelkedésének kodásmódja egészségesen fejlődik. Elismeréssel kell itt megemlékezni ar­ról az odaadó munkáról is, amelyet e nagy feladatok megoldása érdeké­ben pedagógusaink, — az üzemek munkásaival vállvetve nagy lelkese­déssel végeznek. Iskolarendszerünket csak akkor fejleszthetjük eredményesen, ha biz­tosítani tudjuk az egész társadalom segítségét, ha érvényesíteni tudjuk azt a helyes jelszavunkat, hogy az is­kola — társadalmi ügy. Ezért széles társadalmi alapon megkezdtük isko­larendszerünk átfogó reformjának kidolgozását, amely hivatva lesz , e nagyfontosságú társadalmi kérdést megoldani. Az egyetemek és főiskolák munká­ját is úgy kell tökéletesíteni, hogy az elmélet es gyakorlat kapcso­lata megerősödjék és a termelés­ben végzett aktív munka, szak­emberképzés szerves része legyen. Nagyobb arányban kell fejleszteni a már termelőmunkában résztvevők számára az esti és levelező egyetemi oktatást. í A felsőoktatásban javítani kell a politikai és világnézeti nevelőmun­kát. Egyetemeink és főiskoláink ok­tató-nevelő munkájának legfőbb kö­vetelménye: a kommunista szakem­berképzés legyen. A politikai és vi­lágnézeti nevelőmunka megjavításá­nak, s a kommunista szakemberkép­zés megteremtésének legfőbb ténye­zője az egyetemek tanári kara. A párt nagy bizalommal fordul feléjük. Kezükbe adja népünk legfőbb kin­csét, a szocialista jövőnek zálogát: az ifjúságot, és segíti munkáját. Bizto­sítja az eredményes oktatási és tudo­mányos tevékenység, alkotó, szabad légkörét és anyagi feltételeit. Felvé­teli politikánk lehetővé teszi a legte­hetségesebb munkás', paraszt és ér­telmiségi fiatalok egyetemre kerülé­sét, s tovább növeli a termelő mun­kából egyetemre kerülők arányát. Eszmei tisztaság, kommunista pártosság és a szocializmus építése által felvetett kérdések elemzésé kell, hogy jellemezze tudományos kutatómunkánkat Kádereinknek együtt kell növelniük szakmai és politikai képzettségüket Tóvá b hfej lesz tjü k küzo ktatásunkat. hogy eleget tehessen a szocialista társadalmi rendszer követelményeinek Iskolarendszerünk a szinte ug­rásszerű fejlődés ellenére ma még számottevő hiányosságokkal küzd. Az ifjúságot nem készíti elő a termelőmunkára, nem is­merteti a korszerű szocialista ipari és mezőgazdasági termelés alapjait, s nem szoktatja őket ahhoz, hogy az élet alapja a ter­melésben végzett fizikai munka. Gyenge a világnézeti nevelés is. A mai helyzetben, amikor a társadalom­ra a világnézeti kettősség jellemző — milliós tömegek tudatában küzd a7f új, szocialista világszemlélet a régi; burzsoá világszemlélettel — az isko­la. felnövekvő nemzedék marxista vi­lágnézetének megalapozásával előre lendítheti az egész társadalom világ­nézeti. fejlődését. Közoktatásunkat tehát tovább kell fejleszteni, hogy eleget tegyen a szo­cialista társadalmi rendszer követel­ményeinek. A párt és a kormányzati szervék mellett a pedagógusok és a szülők egyre nagyobb része ismeri fel, hogy a termelésben végzett mun­ka és a szilárd világnézeti alapon nyugvó tanulás egysége a szocialista iskola alapvető elve. Helyeslik azt a törekvést, hogy a középiskolát vég­zők az érettségi mellett egy szakmát közelebbről megismerjenek. Az élet és az iskola kapcsolatai­nak erősítését megkedtük: már 1 044 általános iskola 3 534 fel­sőtagozati osztályában 115 000 tanuló, az általános iskolai ta­nulólétszám 20,2 százalékának részvételével bevezettük a poli­technikai oktatást. A középisko­láinkban is elkezdtük a kísérle­teket a termelés és a tanulás egybekapcsolására. Jelenleg 177 iskola 604 osztályábar 2^000 tanuló, az összes középiskola tanulók 24 százaléka végez ipari é: mezőgazdasági üzemekben heti égj napon fizikai munkát. A fizikai mun kát végző fiatalok jelleme és gondol korszakában — élünk. Mindinkább látják, hogy a művé­szeti ábrázolás számára a legnagyobb lehetőségeket a mai élet adja. Lát­ják azt is, hogy művész számára nincs szebb és magasztosabb feladat, mint ábrázolni a hősi korszakot, s ezúton segíteni a szocializmus diada­lát! Legjobb íróink és művészeink mindinkább felismerik azt is, hogy a dolgozó rétegek a legna­gyobb megértéssel azokat a mű­veket fogadják, amelyek a mai életet — az ő életüket — ábrá­zolják. íróink és művészeink épp az ilyen műveken keresztül vál­nak a dolgozó nép igazi harcos­társaivá. Ezért örömmel látjuk, hogy a művé­szek és a tömegek kapcsolatai tere­bélyesednek. Hét budapesti színház huszonhét nagyüzemmel tart rend­szeres kapcsolatot. Több képzőmű­vész hosszabb időt tölt állami gaz­daságokban. A vidéki városok taná­csai örömmel hívnak magukhoz mű­vészeket alkotómunkára. Ezt a moz­galmat tovább kell szélesíteni. Párt-' tagságunk is nyújtson ehhez támo­gatást, segítse ezzel is az alkotó mű­vészeket. örvendetes jelenség az is, hogy1 az utóbbi időben nagy számban léptek fel tehetséges fiatalok az irodalom és a művészet minden ágában. Fel­lépésük összefügg azzal a harccal, amelyet az ellenforradalom ellen, a néphatalom védelmében vívtunk. Ezek a fiatalok — a régi pártos írókkal együtt — ennek a harcnak új dalosai. Mélyítsék el. politikai meggyőző­désüket, fokozzák eszmei tisztaságu­kat, ismerjék meg. alaposan mai éle­tünket, fejlesszék művészi kifejezési eszközeiket. Mi fontosnak tartjuk, hogy íróink miről írnak, de nem ke­vésbé fontosnak tartjuk azt is, ho­gyan, milyen művészi szán vonalon írnak. A milliós tömegek kulturális alko­tómunkája — ez a szocialista kul­túra legfontosabb vonása. A töme­gek kulturális alkotó tevékenységé­ben nagy jelentősége van az én-tevé­keny, a műkedvelő kulturális moz­galomnak. E kulturális tevékenység méreteire jellemző, hogy hazánkban ma mintegy 17 000. öntevékeny mű­vészeti csoport működik, kétszázezer taggal, műsoros estjeiket tavaly 24 millió ember látogatta. Hazánkban, ma 442 000 felnőtt tanul rendszere- • sen az iskolák és egyetemek esti és levelező tagozatán és a különböző tanfolyamokon. Tavaly a* különböző szervek által rendezett ismeretter­jesztő előadásokat tizenegy millió ember hallgatta meg. A könyvtárak­ból kikölcsönzött könyvek szánta el­éri az évi 30 milliót. Ami, tehát a tömegek művelődésé­nek általános ismereti oldalát illeti, nagy előrehaladást értünk el. A tö­megek általános műveltsége gyorsan emelkedik, világnézetének fejlődése azonban ettől elmarad. A tömegkul­turális mozgalom jelentős részében érvényesül még a kispolgári ösztö- nösség. A párt és az állami szervek irányító tevékenysége ezen a téren még nem kielégítő. Ez a kultúra még jelentős részben kispolgári szel­lemű, holott a tömegekben igen nagy az igény a magasabbrendű kultúra iránt. Ezt bizonyítják a szocialista szellemű, filmek és színházi előadá­sok látogatottságának növekedéséről tanúskodó adatok is. Most, a szocializmus alapjai lera­kásának befejező szakaszában a leg­fontosabb feladat a tömegek tuda­tnak marxista—leninista átformá­lása. i Ennek természetesen előfeltétele, hogy a tömegek tudatára ható ideológiai és kulturális fórumok­ról kiszorítsuk a polgári és kis­polgári eszméket és a marx­izmus—leninizmust a kulturális alkotómunka és a tömegfelvüá- gosító tevékenység kizárólagos alapjává tegyük. Nem lehet a kulturális forradal­mát tovább vinni anélkül, hogy ne fejlesztenénk, erősítenénk kapcsola­tainkat a magyar értelmiséggé), ne fokoznánk erőfeszítéseinket a szo­cialista értelmiség kialakítására. Pártunk igyekezett az értelmiséggel az" ellenforradalom után jó kapcso­latokat létesíteni. Értelmiségi politi­kánk kiállta az idők próbáját, az életben helyesnek bizonyult és azt eredményezte, hogy egészséges politi­kai szövetség fejlődött ki a párt és a nem marxista értelmiség többsége között. Az értelmiség elfogadta po­litikánkat és annak megvalósításáért dolgozik. Ez az értelmiség már a mi barátunk és szövetségesünk: a mi értelmiségünk. Ezzel a legdöntőbb lépést már megtettük ahhoz, hogy hazánkban a szocialista értelmiség kialakuljon. Az értelmiség jelentős rés» 0s kö­zöttünk a közös politikai s a Oküytatás az 5. ol<hthmtf A szocialista pátosz, az építőmun­ka sikereiért érzett, lelkesedés fel­keltésében, a nagy tömegmozgalom kibontakoztatásában, a szocializmus alapjainak gyorsabb lerakásáért so­kat tehet az irodalom és a művészet. Az irodalom, a színház és a film, a zene és a képzőművészet nagyot lé­pett előre, de a feladat teljesítésétől még elmarad. Ismeretes, hogy két- három évvel ezelőtt a kultúra front­ján ezekben a művészeti ágazatok­ban volt a legsúlyosabb a helyzet. Kifejezésre jutott ez abban is, hogy az írószövetséget fel kellett oszlatni, a művészeti szövetségek tevékenysé­gét fel kellett függeszteni, mert más­képp lehetetlen volt gátat szabni a bennük uralomra jutó ellenforradal­mi tevékenységnek. A politikai kon­szolidáció itt is végbement. Ehhez tartozott, togy azokat az írókat és művészekor, akik bűnöket követtek el a magyar nép ellen, megbüntet­tük. Nem irodalmi és művészeti te­vékenységük, hanem a Magyar Nép- köztársaság elleni ellenforradalmi fellépésük, miatt vontuk őket felelős­ségre, attól a helyes elvtől vezérelve, hogy az írói és művészi rang csak növeli a nép iránti felelősséget, de nem adhat menlevelet a bűnösök számára. A megzavarodottakkal eszmei-po­litikai harcban tisztáztuk nézetelté­réseinket. Az- az egy-két író és iem több —, akinek még ma sincs rkölcsi bátorsága szembenézni hibá- , ával, csak önmagát rekeszti ki az ‘lő, eleven és egészségesen fejlődő nagyar irodalomból. Sajnálnánk, ha lem tudnának viszatérni a helyte- en útról, s le kellene mondanunk ehetségükről és irodalmi tevékeny­égükről. Számunkra azonban a szo­cialista forradalom érdeke becser ebb egyes emberek írói. rangjánál. Vmi pedig irodalmi életünket illeti — az ilélkülük is egészségesen fejlő- ük tovább. Irodalmi és művészeti életünk fej­ődésében örvendetes jelenségeknek ehetünk tanúi: A pártos irodalom és művészet újból megerősödött. Nyugodtan kijelenthetjük, a párt politikai plattformja alapján álló, a szo­cializmus felépítéséért harcoló írói, művészi táborunk újból megerősödött. Ez tette lehetővé számunkra, hogy íz írószövetséget — s más művészeti szövetségeket is újjászervezzünk. b. pártosság és a szocialista realiz­musra való törekvés — ami ellen az ellenforradalom vad dühhel táma- iott — íróink és művészeink nagy részénél ismét az alkotó munka alap­jává vált. Ennek eredményei jelent­keznek az irodalmi és művészeti al­kotásokban. Irodalmunk és-művésze­A tudománynak a társadalmi ha­ladásban óriási szerepe van. A kom­munista pártnak és a szocialista ál­lamnak ennek megfelelően kell fog­lalkozni a tudományok fejlesztésével. A felszabadulás óta sokat tettünk azért, hogy a magyar tudomány is a nép szolgálatában álljon és elfoglal­ja , azt a helyet, amely a szocialista társadalomban megilleti. Nagyszerű tudósaink áldozatos munkája nyo­mán a magyar tudománynak van ne­ve és híre a világban, s elért eredmé­nyei segítik á szocializmus felépíté­sét hazánkban. Kádár elvtárs konk­rétan említette és elemezte tudomá­nyos eredményeinket. Megállapítottá azt is, hogy az elért nagy eredmé­nyek ellenére a tudomány még nem elégíti ki népgazdaságunk igényéit. ..Ennek okai a következők: Először: a tudományos kutatómun­ka még nincs kellően összhangban a szocializmus építésének feladataival, nem alkalmazkodik eléggé a népgaz­daság és a termelés igényeihez. Ezért helyeseljük, hogy a Minisztertanács mellett működő Tudományos és Fel­sőoktatási Tanács, a Magyar Tudo­mányos Akadémia segítségével, or­szágos távlati kutatási tervet dolgoz­zék ki. Másodszor: a tudományok viszony­lagos elmaradásának fontos oka az is, hogy még nem állunk osztatlanul a marxizmus-—leninizmus eszmei és módszertani alapján. Harmadszor: a tudományok irányí­tásában még nem találtuk meg a he­lyes módszereket, százhúsz kutatóin­tézet irányítása a Tudományos Aka­démia és -17 tárca között oszlik meg anélkül, hogy munkájában kellő Összhang lenne, s a tudományra for­dított összegeket egységes terv sze­rint használnák fel. Negyedszer:- a tudományos kuta­tásra fordított anyagi eszközök el­osztásában növelni kell a természet- és műszaki tudományok részesedését. Az ellenforradalom előkészítése ide­jén a revizionizraus erősen megvetet­te lábát a társadalomtudományok­ban. Pártunk az utolsó három évben jelentős eredményeket ért el a revi- űonizmus és dogmatizmus leküzdésé- □en a társadalomtudományok terü­letén is. A revizionizmus maradványai ma még jelentősek és a fő ve­szélyt képezik a társadalomtudo­mányokban is. Még mindig nem tudtuk leküzdeni fontos Társa­dalomtudományi ágak elfordu­lását a mai élettől, a szocializ­mus építése általános törvény- szerűségei feldolgozásának kö­vetelményeitől. Az irodalomtudományban azt a he­lyes politikát, hogy a könyvkiadás­ban helyet biztosítunk a polgári iro­dalom jelentős képviselőinek is, egyesek arra igyekeznek felhasználni, hogy megbontsák a magyar irodalom kialakult /marxista értékrendjét és a polgári irodalom képviselőinek túlér­tékelésével igyekeznek tévútra vezet­ni a mai magyar irodalmat. A revizionizmus maradványainak nem lebecsülendő erejére utal az is, hogy olyan tapasztalt, tekintélyes, marxista tudós, mint Molnár Érik elvtárs, aki remélem, nem veszi túl­ságosan zokon, hogy ezt a kérdést itt is szóvátesszük, nem volt képes kitérni hatásuk alól. „A jelenkori kapitalizmus néhány gazdasági prob­lémája" című könyvében mutatkozó antimarxista ‘ felfogást a marxista közgazdászok alaposan megbírálták és egyenesen visszautasították. De még örvendetesebb lenne, ha Molnár elvtárs a helyes bírálatot megszívlel­né. Reméljük, hogy ez így is lesz, s Molnár elvtárs megszabadulva egyes hibás nézeteitől, nagy, tudományos képességét eredményesebben fogja dolgozó .népünk eszmei felfegyverzé­sére használni. A revizionizmus elleni harcot ma már nem általában kell folytatni. Növelni kell az eszmei tisztaságot és ?a kommunista pártosságot, s a kuta­tásokat a szocializmus építése által felvetett kérdések elemzésére kell irányítani. Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bi­zottság titkára az ideológiai és kul­turális forradalom kérdéseiről be­szélt. — Pártunk VII. kongresszusának fő jelszava — a szocializmus alapjai lerakásának befejezése, a szocializ­mus felépítésének meggyorsítása. E nagy feladatok megoldásában az ideológiai és kulturális kérdések szerepe tovább növekszik, a párt és állami tevékenységünk homlokteré­be kerül — mondotta bevezetőben, majd emlékeztetett arra, hogy az ideológiai és kulturális kérdések nagyobb teret kaptak, mint azelőtt bármikor. Azt a nagy eszmei és po­litikai küzdelmet, amelyet a párt az ellenforradalom erőivel vívott, köz­vetlen harcban kezdett meg, később ■ már a konszolidált viszonyok között eredményesen folytattuk tovább a Központi Bizottság mellett megala­kított elméleti munkaközösségek közrem ű ködésével. Fontos ideológiai dokumentumokat bocsátottunk ki pártunk 40 éves tör­ténelmi harcáról, a párt,, művelődés- politikájáról, a népi írókról, az iro­dalom felszabadulás utáni helyzeté­ről, a vallásos ideológia, valamint a burzsoá nacionalizmus elleni harc­ról. A testvérpártok. különösen a Szovjetunió Kommunista Pártja, to­vábbá | kínai és számos más párt rendkívül nagy és értékes eszmei segítséget nyújtottak számunkra. Itt a kongresszuson is hálánkat és kö- szönetünket fejezzük ki érte. Az ideológiai és á kulturális mun­ka különböző kérdései a fejlődés je­lenlegi szakaszában különlegesen nagy jelentőségre tesznek szert:­Először azért, mert «ezt követeli a tömegek általános eszmei-politikai nevelése. Hazánkban erős a kispol­gárság. A kispolgári 'ideológia leg­erősebb bázisát’ napjainkban a még egyénileg dolgozó parasztok tömegei képezik. A termelőszövetkezetek szerve­zése — forradalom, nemcsak a tulajdonviszonyokban. hanem forradalmi, minőségi változás a kisparcellákon egyénileg dolgo­zó paraszti tömegek gondolkodá­sában és érzés világában is. Nagy jelentősége van az ideológiai és kulturális tevékenységnek — wiáunrl-ívr»!- aTÁrí mpri. a burzsoá eSZ­nék még széles tömegben élnek és latnak. Növekszik az ideológiai és kulturális munka jelentősége — larmadszor — azért is; mert a szo­cialista társadalmi rend a korszerű .adomány és technika alapjaira épül. Sí agy gonddal kell tehát foglalkoz­unk a tudomány és felsőoktatás fejlődésével és növelni kell a mun­kásosztály és a parasztság általános nűveltségét és szaktudását. Negyed- >zer, az ideológiai és kulturális mun­kát előtérbe kell helyezni azért, mert ezt követelik a szocialista tábor fej­ődésének objektív törvényszerűségei. A népi demokráciákban — s így hazánkban is — a szocializmus történelmileg rövidebb idő alatt valósul meg, mint annakidején a Szovjetunióban, a tömegek tuda­tának szocialista átformálásában tehát gyorsabban kell előreha­ladnunk. A szocialista erkölcsöt, a munká- ioz való szocialista viszonyt, a szo­cialista hazafiságot viszonylag növid dő alatt kell meggyökereztetni a egszélesebb tömegek tudatában, nert ez a tudatbeli feltétele annak, íogy — történelmileg nem hosszú dő múlva — áttérhessünk a kom- nunizmus építésére. És végül — ötödször — a nemzet­közi helyzet alakulása is ez teszi szükségessé. A nemzetközi helyzet­ben a békés egymás mellett élés körvonalai bontakoznak ki. A békés egymás mellett élés azonban nem elvi-politikai kompromisszum. A békés egy­más mellett élés korszakában fokozni kell a^üzdelmet a bur­zsoá ideológia minden megnyil­vánulása ellen. Ha eszméink igaza párosul harcunk keménységével, a győzelem a miénk. Ehhez azonban az szükséges, hc,gy az ideológiai és kulturális munkát a párt legsajátosabb ügyévé, a párt­munka szerves részévé tegyük. A párttagság marxista—leninista neve­lését tovább kell szélesíteni. Az el­múl t. ..évben, .az iskolán . kívüli párt­oktatásban 200 ezer párttag és 70 ezer pártonkívüli szövetségesünk vett részt. Bár ez a szám a tanulás iránt megnövekedett érdeklődésről tanúskodik, lehetőségeinket ykem a létszám, sem a tanított anyag te­kintetében nem használtuk ki. A szocializmus építésének meg­gyorsításában különösen nagy szere­pet játszik a párt-, állami és tömeg- szervezeti vezetők hozzáértése a reá­juk bízott ügyek vezetésében. A párt kádereinek állandóan bővíteniök kell tudásuk tárházát, s ezen $ téren is a tömegek előtt kell járniuk. Nein lehet a tömegek elismert, jó vezető­je az, aki műveltség és szakmai is­meretek terén elmarad tőlük. Most a szocialista forradalom menetében olyaü szakaszhoz ér­keztünk, amikor a szaktudás szerepe ugrásszerűen nőtt. A pártban mindenkinek tanulnia kell: a fiatal tagjelöltektől a Központi Bizottság tagjaiig. Ezt kívánja tagjaitól a pártnak a szocializmus építésében betöl­tött vezető szerepe. Kádereinknek együtt kell növelniük szakmai és politikai képzettségüket. A jövőben a pártkáderek képzésében a pártiskolákon, és egyebütt alkal­maznunk kell a szakmai és politi­kai ismeretek egységének elvét. Elvtársak! Ä szocializmus építésé­nek időszakában a tömegek művelt­ségi és világnézeti nevelésében az is­kolának alapvető szerepe van. Isko­larendszerünk a felszabadulás óta nagyon sokat fejlődött és igen ko­moly eredményeket ért el. Az idei tanévben az általános iskola 1—VIII. osztályaiba 1,314 432 gyermek iratko­zott be. A VIII. osztályba ma közel 110.000 tanuló jár, háromszor annyi, mint a Horthy-korszak megfelelő is­kolatípusainak azonos osztályaiba. Az általános iskolai nevfelők száma az 1938. évi 26.000-ről 56.000-re emel­kedett. 1959-ben az általános iskolát végzett fiatalok 41 százaléka, 44,620 fő iratkozott középiskolába. 1938-ban a középiskolai tanulók száma mind­össze 53.OOO volt, ma pedig 145.000. Az idén a középiskolákban érettségig zettek 32 százaléka került egyete­mekre és főiskolákra. Az 1938-as ál­lapotokhoz képest az egyetemi hall­gatók létszáma megháromszorozódott. Számunkra a létszámok emelkedésé­nél is fontosabb, hogy az iskolák padjaiban — első osztálytól az egye­temig — mindenütt elfoglalták az őket megillető helyeket a munkásosz­tály és. parasztság gyermekei. Mélyítsék el politikai meggyőződésüket* fokozzák eszmei tisztaságukat, ismerjék meg alaposan mai életünket, fejlesszék művészi kifejezési eszközeiket — ez az írók9- művészek feladata

Next

/
Thumbnails
Contents