Észak-Magyarország, 1959. december (15. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-03 / 284. szám

Csütörtök, M december f. ESZ AK WAGT ARORSZÄG .. ........* ............................ A kongresszus második és harmadik napja (Folytatás a 2. oldalról.) titkára szólalt fel, majd Mesterházi Lajos író, budapesti küldött irodalmi életünkről szólva hangsúlyozta, hogy az írói alkotó munkát nem lehet kü­lönválasztani az egész közvélemé­nyünkben végbement változástól. '— 2956-ban a könyvhétnek ötmillió forintqs forgalma volt — mondotta. — 1959-ben 14 millió forintos forga­lommal zártuk a könyvhetet. A könyvforgalom statisztikája ríem egyszerűen a mennyiségi növekedést mutatja, hanem egyben jelzi a köz­hangulatot és a megváltozott irodal­mi erőviszonyokat is. —- Az irodalmi erőviszonyokra tn* lágít rá az is, hogyan indulnak ma a fiatal írók. Igen jelentős dolog, hogy az utóbbi három évben induló fiatal költők és prózaírók szocialista mű­vészként indulnak el pályájukon. Ál­lásfoglalásuk, tájékozódásuk, első lé­péseik mutatják, amelyik az az erő, amely ma vonzza a fiatalokat. — Távol álljon tőlem, hogy mindezt kizárólag az írók érdemének tudjam be. Ez, elvtársak, a XX. kongresszus, a XXL kongresszus érdeme, a mi pártunk jó politikájának, népfrontos politikájának, marxista—leninista el­méleti munkának és a gyakorlati te­vékenységének érdeme. Á nemzetkö­zi kommunista mozgalom sikereinek következménye ez a változás. Mesterházi Lajos ezután irodalmi életünk gyengéit elemezte. Beszélt az esztétikai-kritikai munka hibáiról. Ugyancsak irodalmi életünk gyengéi közt említette az írók tartózkodását a zsurnalisztikától, a publicisztikától, a riporttól, majd így folytatta: — Sok íróikban van bizonyos tar­tózkodás a politikai fő témáktól, szí­vesebben foglalkoznak társadalmi átalakulásunk bizonyos mellékjelen­ségeivel, mint a fő kérdésekkel. — Még sok író topog mellékvágá­nyokon. Ezekről a kérdésekről ne­künk az írószövetségben sok vitát kell folytatnunk. — Száz év múlva reánk, a mi ko­runkra úgy fognak emlékezni, hogy 1949—1965-ig a magyarországi szo­cialista proletárforradalom korszaka zajlott le. Száz év múlva irigyelni fognak minket, amiért ebben a kor­szakban élhettünk, ahogy gyermek­korunkban mi is irigyeltük a „48-asokat”. — S mindig akkor volt a legna­gyobb irodalmunk, amikor nagy tör­ténelmi korszakot .éltünk. Azt hiszem, hogy soha ilyen perspektívája nem volt irodalmunknak, mint ma. Nagy forradalmi korszakban élünk, nagy mondanivalóval tudjuk folytatni elő­re az utat. Olyan közönségünk van, amilyen ezelőtt sohasem lehetett. Olyan példányszámokban jelennek meg a könyvek, mint soha még ma­gyar nyelven. A szocialista nemzetek világnyelvén, az orosz nyelven ke­resztül irodalmunk az egész világon hozzáférhetővé válik. Vörösmarty ezelőtt száz évvel élt és alkotott, de ma válik világirodalmi tényezővé az­által, hogy megjelent az orosznyelvű Vörösmarty kiadás. — Mindez együtt arra biztat min­ket, hégy nagyon sokat reméljünk irodalmunk jövőjétől. Az írószövet­ségnek arra kell nevélnie az írókat, hogy munkájuk szolgálat. És a nép ügyét mindenképpen érdemes szol­gálni. Utána dr. Antalffy György, .Szeged város küldötte szólalt fel, majd Ali 'Jata, a Marokkói Kommunista Párt főtitkára üdvözölte a kongresszust. Klaukó Mátyás, a Békés megyei pártbizottság első titkára és Cseterki Lajos, a Fejér megyei pártbizottság első titkára szótant fel ezután. Továbbiakban Kaszapovics András, a Központi Bizottság póttagja, Kos- suth-díjas tsz-elnök szólalt fel. Apró Antal: 1 A népjólét emelkedésének leghűbb tükre a lakosság fogyasztásának alakulása Ezután Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a for­radalmi munkás-paraszt kormány első elnökhelyettese az áruellátás helyzetéről, a belkereskedelem mun­kájáról és országunk külkereskedel­méről, a szocialista országokkal foly­tatott gazdasági kapcsolatairól be­szélt. Az ipari és a mezőgazdasági ter­melésnek a hároméves tervben 1960-ra előirányzott szintjét számos területen már ez évben, elérjük,— mondotta.’— A reálbérek növekedése az. 1957—60-as évekre előirányzott 6 százalékkal szemben már 1959-ben eléri a 7 százalékot. A lakosság ösz- szes pénzbevétele 1957-hez képest 1959-ben 12,9 százalékkal növekedett. Emelkedett a bérből és a fizetésből élők száma is. A nép jólét emelkedésének leghűbb tükre a lakosság fogyasztásának ala­kulása. Jellemző számként említhe­tem meg, hogy ez'év végére a kis­kereskedelmi forgalom több mint 15 százalékkal haladja meg az egyéb­ként is magas 1957-es évi forgalmat. A hároméves terv ugyanis csak 13 százalékos növekedést irányzott elő az 1860-as évre. A fogyasztás ilyen mérvű alakulása igen örvendetes, mert azt mutatja, hogy ä dolgozók jóléte, életszínvonala a tervezettnél gyorsabban emelkedik. De azt is meg kell mondani, hogy a növekvő áru­keresletet nem mindig tudtuk kielé­gíteni. Emiatt egyik vagy másik áru­féleségben átmeneti hiányok is mu­tatkoztak. Ennek ellenére országunk lakosságának áruellátása falun és városon általában jónak mondható.' Rámutatott Apró elvtárs, hogy a lakosság kereslete .egyre jobban a nagyobb értékű tartós fogyasztási cikkek felé fordult. Ez évben pél­dául négymilliárd forinttal több ru­házati cikk került forgalomba, mint 1955-ben. Emellett 1959-ben a lakos­ság körülbelül 85 százalékkal több bútort vásárol, mint 1957-ben. ,A bútorigények kielégítésére mind több bútort hozunk be. Motorkerékpárból a dolgozók 1959-ben 56 százalékkal vásárolnak többet, mint 1957-ben. Az sem érdektelen, hogy amíg 1956 előtt személygépkocsit egyáltalán nem le­hetett kapni, addig az 1957--59-es években mintegy 7300 gépkocsit vá­sároltak magánszemélyek. A lakosság most már a minden­napi életet megkönnyítő iparcik­kekből szeretne minél többet és jobbat vásárolni. Ezért kötelez­tük a gépipari és a könnyűipari minisztert, hogy rövid idő alatt számos új iparcikk *hazai terme­lését kezdjék el. Más keresett iparcikkekből pedig importtal biztosítottuk a szükségle­teket.- A legutóbbi három évben több mint négymilliárd forint értékű fo­gyasztási cikket importáltunk, többek között bútort, szőnyeget, ruházati cikkeket, hűtő- és mosógépet, számos más új háztartási gépet. Mindezek eredményeképpen — viszonylag rö­vid idő alatt — többi között közel «300 000 mosógép kerül a dolgozók ntthonába, 1960-ban pedig 70 000 te­levíziós készüléket vagy ennél töb­bet akarunk a lakosság rendelkezé­sére bocsátani. Azt is meg kell em­lítenünk, hogy jelenleg Pécsett, 'Mis­kolcon már működik a televíziós közvetítő állomás. Előreláthatólag még ez évben befejeződik a szen­tesi, a sj^proni és a tokaji reléállo­más építésé és ezzel lényegében biz­tosítva lesz, hogy az egész ország területén élvezhető legyen, a buda^ peati televíziós adó műsora, 1958- ban a munkások és az alkalmazot­tak — egy főre számítva — több mint kétszer annyit költöttek na­gyobb értékű fogyasztási cikkekre, mint 1955-ben, amellett jelentősen megnőtt az élelmiszeripari termékek fogyasztása is. Jelentős erőfeszítéseket tettünk az elmúlt három évben a lakás­hiány enyhítésére is. A ipart és a kormány sokféle intézkedéssel segítette elő, hogy minél több dolgozó saját családi otthont építsen. Az állami támogatás Összege ebben az időszakban mintegy kétmilliárd forint volt, amely segítségével 53 000 lakás létesült. Állami erőből ugyan­ezen idő alatt körülbelül 54 000 lakás készült és ezzel összesen az 1957— 59-es években 107 000 új lakás épült fel. A% igények jobb kielégítésére a következő években további erőfeszítéseket teszünk A növekvő nép jólétet és a dolgo­zóknak a szocialista állam iránti bi­zalmát, a jövőbe vetett hitét mutatja az is, hogy a takarékbetét-állomány az ellenforradalomtól napjainkig kö­rülbelül 3,3 milliárd forinttal emel­kedett, vagyis mintegy hétszeresére nőtt. y A növekvő életszínvonal, az igé­nyek jobb kielégítésére mind az ipar, mind a kereskedelem részéről a kö­vetkező években további erőfeszíté­seket fogunk tenni. Csak példaként említem meg, hogy ez évben mintegy 2 800 000 párral több cipő került for­galomba, mint 1955-ben. A második ötéves tervben az építőanyagip^rban jelentkező szükségletek kielégítésére gyorsabb ütemben fejlesztjük az építőanyagipart. A párt és a kormány nagy figyel­met fordít a falu áruellátásának ál­landó javítására. A vidéki kiskeres­kedelmi forgalom 1959. első felében közel 9 százalékkal haladta meg az előző évit A növekedés még nagyobb az új termelőszövetkezeti megyék­ben, ahol az iparcikkforgalom pél­dául eléri a 20 százalékot is. Igen nagy erőfeszítéseket tettünk, hogy elősegítsük a mezőgazdasági terme­lés növekedését. Ennek érdekében 1958-ban és ez évben közel 9 000 traktort kapott a mezőgazdaság, több mint más- félmilliárd- forintot fordítottul^ mezőgazdasági gépek beszerzé­sére. A múlt évben és az idén több mint négymilliárd forint értékű építő­anyagot vittünk a falvakba. Az utóbbi három évben 80 százalékkal növeltük a mezőgazdaság műtrágya­ellátását is. Az országnak kenyérrel, hússal való ellátásáért közös a felelőssé­günk a dolgozó parasztsággal, legye­nek azok egyéni gazdák, vagy tsz- parasztok. A pártszervezetek, a ta­nácsok, a felvásárlással foglalkozó szervek magyarázzák meg a dolgozó parasztoknak, hogy ugyanakkor, amikor a^zocialista állam mindennel ellátja a falut, jó árakat biztosít ter­ítékeikért, saját érdekük és az egész ország érdeke, hqay termékfelesle­geiket eladják az államnak. A kor­mány természetesen, úgy mint eddig, biztosítja a lakosság ellátását, tarta­lékot gyűjt, a term el őszövetkezetek és az állami gazdaságok is egyre na­gyobb szerepet vállalnak az ország ellátásában. A párt célkitűzéseinek megfelelően a lakosság fogyasztási alapját az 1958—65-ös évek között 40—45 szá­zalékkal akarjuk tovább emelni, mert rendszerünk törvényszerűsége, hogy a fokozódó termelés útján mind több szükségleti cikk, élel­miszer álljon a dolgozók rendel­kezésére. Ma egész külkereskedelmünk sok­kal szilárdabb, mint az ellenforra­dalmat megelőző években. Fizetési mérlegünk egyensúlyban van, devi­zahelyzetünk is javult. ’ A fizetési mérleg egyensúlyát féltétlenül-^meg- őrizzük a következő években is, mert az egészséges külkereskedelemnek ez a legfontosabb feltétele. Nem egy­szer azonban indokolatlan import­igények jelentkeznek, és vannak még ma is olyan üzemeké ahol nem taka­rékoskodnak megfelelően a külföld­ről behozott nyersányagokkal és esz­közökkel. Határozottabban fel kell lépni e káros jelenségekkel szemben., A külkereskedelemre a második ötéves tervben az eddigieknél is nagyobb feladatok hárulnak, ezért még nagyobb mértékben fejlesztjük az együttműködést a szocialista országokkal. A következő hónapokban kötjük meg a KGST-ben résztvevő országokkal az ötéves hosszúlejáratú külkereske­delmi megállapodásokat. Ezek a kül­kereskedelem oldaláról biztosítják ötéves tervünk ‘megvaló.sításának szilárd apyagi előfeltételeit. A szocialista országokkal az egyen­jogúság, a kölcsönös előnyök alap­ián folytatjuk külkereskedelmünket. A magyar népgazdaság az elmúlt 15 évben a Szovjetúnió sokoldalú segít­ségével, baráti támogatásával és a többi .szocialista, országgal kialakult szóród együttműködés alapján fejlő­dött. A Szovjetunió elsősorban nyers­anyagokat, gépeket, korszerű beren­dezéseket szállít és a világon eg3^e- dülállóan kedvezményes hiteleket nyújt iparunk és mezőgazdaságunk nagyarányú fejlesztéséhez. Mindezekért cserébe elsősorban munkaigényes gépeket, készterméke­ket vásárol tőlünk. Ipari nyersanya­gokon kívül élelmiszert is hoztunk be a Szovjetunióból. 1957-ben, ami­kor gyenge volt nálunk a gabonater­més, 200 000 tpnna, 1958-ban pedig ' 250 000 tonna kenyérgabonát szállí­tott a Szovjetunió és ezzel biztosí­tottuk az ország zavartalan kenyér- ellátását. A Szovjetunióba irányuló kivitelünk körülbelül kétharmad része gép és finommechanikai ter­mék. Nem . egészen 20 százaléka könnyűipari cikk és csak kis része mezőgazdasági eredetű telnék. 1958- ban a Szovjetunióból behozott áruk súlya 4 900 000 tonna volt, a kivitt termékek súlya-viszont csak-337 000 tonnát tett ki. Az arány tehát körül­belül az azonos értékű import— export szállítmányok súlyán át egy a tizennégyhez. Iparunknak a második ötéves terv­ben előirányzott fejlesztéséhez is ha­talmas segítséget kapunk a Szovjet­uniótól, A Dunai Vasmű hengermű­vének megépítéséhez, vegyiparunk nagymértékű fejlesztéséhez is nélkü­lözhetetlen a Szovjetuniótól kapott baráti segítség. A Szovjetuniótól többek • között tizennégy komplett vegyi- és olajipari, valamint erőművi \ gyárberendezést vásároltunk. Ezek között szerepel évi egymillió tonna kapacitású kőolajfeldolgozó üzerh, évi 120 000 tonna kapacitású kénsav- gyár, több modern erőmű, öntöde stb. A szocialista külkereskedelem alapelveinek megfelelően ugyancsak évről-évre fejlesztjük kapcsolatain­kat a többi Szocialista országgal is. A szocialista országok közötti kereskedelemben az árakat a vi­lágpiaci árak alapján határozzuk meg, úgy azonban, hogy a kon­junktúra ingadozásai, a spekulá­lj az imperialista monopóliu­mok hatása és a kapitalista piac más ilyen úgynevezett sajátságai ne zavarhassák a szocialista or­szágok egymás, közötti kereske­delmét. Míg a kapitalista országok keres­kedői között minden egyes ügylet megkötésénél alku tárgyát képezi az ár, addig a szocialista országok egy tervidőszakban azonos áron szállíta­nak azonos árut, és így biztosítják a nyugodt tervezést és a tervgazdál- , kodás által megkövetelt stabilitást.- Mindezek egyben világos cáfolatát adják annak a hazugságnak is, ami­vel az imperialisták a szocialista országokkal folytatott külkereskedel­münket rágalmazták az ellenforra­dalom idején. A szocialista országok mind job­ban összehangolják népgazdasági terveiket, az iparágak műszaki fejlesztését, mind jobban kiala­kul a széleskörű munkamegosz­tás, kooperáció, a tudományos és műszaki tapasztalatcsere. Magyarország különösen műszer­ipari, híradástechnikai, erősáramú gépipari, járműipari és élelmiszer- ipari gépek gyártásában kapott je­lentős feladatokat. Sokáig lehetné sorolni az együttműködés különböző formáit. E téren további lehetőségek állnak előttünk és mi most újabb 0 javaslatokat kívánunk teiíni a szo­cialista országok közötti gépipari szakosítás további elmélyítésére. ~ Szocializmust építő programunk­ban kifejezésre jut népünk vágya, törekvése a szocialista Magyarország felépítéséért. Ennek a programnak a megvalósításáért érdemes élni, dol­gozni minden kommunistának, min­den hazáját szerető magyar állam­polgárnak — mondotta befejezésül Apró Antal. Az MSZMP VII. kongresszusa szerdán délelőtt folytatta tanácskozását második ötéves tervünkben fontos szerepet tölt be a külkereskedelem Népgazdaságunk továbbfejlődése, második ötéves tervünk nagyszerű célkitűzéseinek megvalósítása szem­pontjából különös jelentőségé van a külkereskedelemnek, a szocialista országokkal való- mind szorosabb együttműködésünknek — folytatta Apró Antal. Külkereskedelmi kapcsolatainkat évrőí-évre szélesítjük és a földkerek­ség legtöbb országával kereskedünk. Legszorosabbak kereskedelmi kap­csolataink a szocialista országokkal és közöttük is elsősorban a Szovjet­unióval. Külkereskedelmi forgal­munk mintegy háromnegyed részét a szocialista országokkal bonyolítjuk le és teljes külkereskedelmi forgal­munk egy harmadát a Szovjetunióval, A tőkés országokra' teljes külkeres­kedelmünk 25 százaléka jut. A békés egymásmelleit élés el­véből kiindulva, a teljes egyen­jogúság alapján, szélesíteni akar­juk a tőkés országokkal folyta­tott kereskedelmünket, elsősor­ban az iparunk fejlesztéséhez szükséges modern gyafeási eljá­rások, gyárberendezések vásár­lásával. A külkereskedelem 1959 végére a főbb mutatók tekintetében túltelje­síti a hároméves terv 1960. évi elő- irányzátait.. így idén a külkereske­delmi forgalom közel 40 százalékkal lesz magasabb, mint 1955-ben volt Az idén háromszor annyi gépet és finommechanikai gyártmányt vásá­roltunk, illetve vásárolunk külföldön^ mint 1955-ben. . _____ A Magyar Szocialista Munkáspárt hetedik kongresszusa szerdán dél­előtt folytatta tanácskozását. Az ülést fél kilenc órakor Somogyi Mik­lós, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja nyitotta meg. A kong» resszus nevében szeretettel köszön­tötte Eloy Torres-t, Venezuela Kom­munista Pártja Politikai Bizottságá­nak tagját, aki kedden este érkezett Budapestre. Az elnök felhívta a jelö­lő és a fellebbviteli bizottságot, hogy kezdje meg munkáját, majd llku Pál, a Központi Bizottság tagja, a mandá­tumvizsgáló bizottság elnöke előter­jesztette a mandátumvizsgáló bizott­ság jelentését. Bevezetőben a buda­pesti és a megyei pártértekezletek tapasztalatairól szólt. Megállapítottá, hogy a párt Szervezeti Szabályzatá­nak megfelelően, az MS7ÍMP vala­mennyi alapszervezetében titkosan választották meg a budapesti és a megyei pártértekezletek, valamint a legmagasabb pártszerv, a kongresszus küldötteit. A fegyveres testületek küldötteit területi pártértekezlete­ken választották meg; ezzel is kifejezésre jutott a fegyveres testületek szoros kapcsolata a területi pártszervekkel. A kongresszusra a küldötteket a párttagság rendkívül aktív, nyílt, pártszerű légkörben készítette fel. Megállapíthatjuk — mondotta —, hogy a küldöttek elvi útmutatást kap­tak a megelőző pártériekezleteken. ahol a párttagság szilárd elvi és po­litikai egységé, a párt politikájának őszinte,s lelkes helyeslése nyilvánult meg. Á pártkongresszus előkészítése során tapasztalható volt a pártonki- vüliek széles tömegei részéről is a párt helyes politikájának elismferése és egyetértésük a szocializmus gyor­sabb felépítésével hazánkban. A továbbiakban bejelentette, hogy g párt Politikai Bizottsága áltaL a kongresszusra megállapított képvise­leti' aránynak megfelelően minden 600 párttag után egy küldöttet szava­zati joggal és minden 600 tagjelölt után egy küldöttet-tanácskozási jog« gal választottak meg az alapszerveze­tekben. Az ellenforradalom után újjászerveződött Magyar Szocialista Munkáspártnak 16.805 alapszerveze- tébton 402.456 tagja és 35.500 tagje­löltje van. A hetedik kongresszusra összesen 674 küldöttet választottak szavazati joggal és 63 küldöttet taJ nácskozási joggal.. Ebből 669 szavaza­ti jogú küldött megjelent a tanács­kozáson, tehát p "kongresszus határo­zatképes — mondotta. Ezután a kongresszus küldötteinek összetételére vonatkozó adatokat is­mertette: kiemelte a küldöttek iskolai végzettségéről szóló adatokat, ame­lyek kulturális forradalmunk ko­moly és egyre növekvő eredményeit mutatják. Az előző kongresszus kül­dötteinek 22.4 százaléka rendelkezett főiskolai és egyetemi végzettséggel, most pedig 33.7 százalék. Nagyrészük esti vagy levelező tanulás útján sze­rezte meg a főiskolai vagy egyetemi végzettséget, ezért a több mint 11 százalékos emelkedés nagyjelentő- ségű. A párt hetedik kongresszusán résztvevő küldöttek dolgozó népünk minden rétegét képviselik — hangoz­tatta ezután. — Munkások, dolgozó parasztok, párt- és állami funkcioná­riusok, művészek, tudósok, pedagó­gusok, a népköztársaság fegyveres erőinek képviselői vannak jelen a 'kongresszuson. A mandátumvizsgáló bizottság a kongresszus küldötteinek összetételében látja egyik biztosíté­kát annak, hogy a tanácskozás nagy- jelentőségű határozatai társadalmi életünk minden területére eljutnak és sikeresen megvalósulnak. A kongresszus a< manJátumvizsgá- ^ ló bizottság jelentését tudomásul vette, majd Fábri Tibor budapesti küldött, a Gábor Áron Vasöntöde é9 Gépgyár öntője szólalt fel, ezután Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB emelkedett szólásra. (Folytatás a 4. oldalon.) _

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents