Észak-Magyarország, 1959. december (15. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-03 / 284. szám

2 RSZ AK MAGYARORSZÁG Csütörtök, 1959. december 3. A kongresszus második és harmadik napja Tovább növeljük u tanácsok hatáskörét Münnich elvtárs ezután elmondot­ta: növelni fogjuk a lakossággal köz­vetlen kapcsolatban álló tanácsok és ■szerveik hatáskörét. A végrehajtó bizottságok munkájában fő feladat a vezetési módszerek további javítása, a politikai, a gazdasági és az igazga­tási szervező tevékenység színvona­lának emelése, a rendszeresebb és hatékonyabb ellenőrzés.- Felhívta a figyelmet arra, hogy a termelőszövet­kezeti mozgalom várható fejlődése további feladatokat ró a tanácsokra. Olyan intézkedést teszünk —mon­dotta —, amely a járási tanácsok végrehajtó bizottságaira bízza a me­zőgazdasági termelés közvetlen irá­nyítását. Biztosítjuk, hogy a járási tanácsoknak megfelelő anyagi esz­közeik és szervezeti feltételeik le­gyenek ahhoz, hogy tervszerű befo­lyásolással hathatósan elősegítsék a mezőgazdasági termelés fokozását és a felvásárlási tervek teljesítését. A megyei gépállomási igazgatóságokat a megyei tanácsok végrehajtó bizott­ságai irányítása alá helyezzük. El kell érni, hogy a ■ tanácsok vezetői nagyobb szakértelemmel irányítsák a gazdálkodást. Olyan feltételeket kell teremteni, amelyek lehetővé te­szik a tanácsi apparátus megerősíté­sét politikailag és szakmailag jól képzett műszaki és gazdasági szak­emberekkel. A tanácsok munkájában tovább szilárdítjuk a szocialista törvényes­séget, fellépünk minden fegyelmezet­lenség ellen, harcolunk a korrupció, a bürokratizmus, mindenfajta laza­ság és pazarlás ellen. Következetesen felelősségre kell vonni azokat, akik figyelmen kívül hagyják törvényein­ket, s ezzel sértik a dolgozó nép ér­dekeit, A dolgozók bevonása az ügyek in­tézésébe egyik fő tényezője sikere­inknek, egy bon biztosíték is a hibák elkövetése ellen, vagy ha rpégis elő­fordulnak, gyors kijavításukra, Elvi szempontjaink gyakorlati igazolásai, tapasztalataink arra mutatnak, hogy a jövőben is e?.t az utat járjuk, s tömegkapcaalatvdnkat még széleseb­bé, még mélyebbé tegyük — mondot­ta befejezésül Münnich elvtárs. (Hosszantartó taps.) JSemeskéri János A Lenin Kohászati Művek a kongresszus kezdetének napjára befejezte árutermelési tervét ■'Tisztelt kongresszus, Kedves Elv­társak! Hozzászólásom elején engedjék meg a tisztelt küldött elvtársak, hogy a Lenin Kohászati Művek dolgozói­nak — köztük természetesen kom­munistáinak — harcos üdvözletét tolmácsoljam a kongresszus vala­mennyi küldöttének, résztvevőjének. (Taps.) Annak az üzemnek és vállalatnak ^ az üdvözletét hoztam el, amely a kongresszusi verseny eredményeként 1959-es teljes termelési tervét no­vember 25-én befejezte (taps), és áru- termelési tervét is befejezte kong­resszusunk kezdetének napjára, no­vember 30-ára. (Taps.) Ilyen eredményeket üzemünk a felszabadulás óta nem ért el. Az előző években is befejeztük tervün­ket a határidő előtt öt-hat nappal, — de arra még nem volt példa, hogy egy hónappal vagy még egy hó­napnál is előbb befejezzük tervün­ket. Idei eredményünk azt bizonyítja, hogy dolgozóink bizalma a párt politikája iránt nőttön-nő, az elő­legezett bizalomra bizalommal válaszolnak és minden erőt lat- bavetnek azért, hogy pártunk helyes politikája üzemünkben pontról-pontra megvalósuljon. Elvtáráik! Ezekután áttérek hoz­zászólásom lényegére. Felszólalásom­ban három kérdést szeretnék érin­teni. Áz egyik: a párt és a tömegek közötti kapcsolat elmélyítésének, megszilárdításának kérdése, a másik a pártellehőrzés irányításának kér­dése, a harmadik: a második ötéves terv irányelveiben ránkeső feladatok végrehajtásának és a végrehajtás előfeltételeinek vizsgálata. Az első kérdéssel kapcsolatban abból szeretnék kiindulni, amit Kádár elvtárs a Központi • Bizottság beszámolójában, a beszámoló elején mondott, amikor köszönetét mondott a dolgozók bizalmáért, párttagsá­gunk bizalmáért, az elmúlt három év alatt végzett munkáért. Azt hiszem elvtársak, ez fordítva is érvényes. Hiszen dolgozóink nevében mi is ki­fejezhetjük köszönetünket pártunk Központi Bizottságának és vala­mennyi vezető szervének az előlege­zett bizalomért, azért, hogy pártunk Központi Bizottsága sokszor hibák­kal teli munkánk közben is bízik bennünk és utat mutat a- hibák és hiányosságok kiküszöbölésére. Az elmúlt három év alatt igen nagy gondot fordítottunk a párt és a tömegek közötti kapcsolat elmélyí­tésére, megszilárdítására. Ennél a kérdésnél lényegében az 1957-ben megtartott első országos páytértekez- i let határozatának abból a fő célkitű­zéséből indultunk ki: meg kell szi­lárdítani, cl kell mélyíteni a párt cs a tömegek közötti kapcsolatot annak érdekében, hogy biztosíthassuk fel­emelkedésünket, s a dolgozóig egyes rétegei úgy vegyék ki részüket a gazdasági és politikai célok megvaló­sításából, hogy a végrehajtás elé a lehető legkevesebb akadály gördül­jön. Az első és legfontosabb kérdés ennek kapcsán természetesen az volt, hogy meg kellett teremteni a kap­csolatot a párttagok és a pártonkívü- liek között s meg kellett teremteni a kölcsö­nös bizalmat, a jó kapcsolatot, a dolgozók egyes rétegei, a fizikai, műszaki és adminisztratív dol­gozók között. így értük el azokat az eredménye­ket, amelyeket már hozzászólásorr kevezető részében is említettem, de ■frrzrejátszott a jó eredmények eléré­sében pártunk helyes politikája amely kifejezésre jutott elsősor bar az 1958. október 16-i, a munkásosz­tály helyzete egyes kérdéseiről szóló határozatban és kifejezésre jutott az 1959. március 6-i határozatban. E ha­tározatok megvalósítására mozgósí­tottuk dolgozóinkat, természetesen elsősorban párttagjainkat, és párt­tagjainkon keresztül valamennyi párlonkívüü dolgozónkat, • Lényegében e két határozat meg­valósításánál értünk el kézzelfogható eredményeket a párt és a tömegek közötti kapcsolat megszilárdítását illetően. Ez a két határozat volt az, amelyben kicsúcsosodott, kidombo­rodott pártunk helyes politikája, s e politika megmozgatta dolgozó töme­geinket olyan értelemben, hogy min­den erőt latba vetve igyekeztek meg­oldani az eléjük állított feladatokat. A végrehajtás során olyan szép eredményeket értünk el, hogy a határozat megvalósítására kidol­gozott intézkedési tervben le­fektetett feladatokat maradékta­lanul valóra tudtuk váltani. Természetesen hozzájárult a szép eredményekhez az, hogy pártunk te­kintélye nagymértékben megnőtt gyárunkban. Ennek köszönhető, hogy a műszaki-gazdasági vezetés egyre inkább kéri a párt segítségét, például a jó gazdasági-műszaki elgondolások megvalósításához, igényli mozgósító tevékenységünket — s a segítséget minden esetben megadjuk a mű­szaki-gazdasági vezetésnek. Mint mondottam, így értük el végered­ményben eredményeinket, amelyeket néhány számmal szeretnék illuszt­rálni. Minden reményünk meg vau arra, hogy év végéig körülbelül 270 millió forinl értéket termelünk terven felül és ellenőrzése elvi cs gyakorlati kér­déseiről, Enpek nyomán ma már a termelés part ellen­őrzése és Irányítása nemcsak ar­ra szorítkozik, hogy a műszaki gazdasági vezetőket beszámoltas­sák a végzett munkáról, hanem alapszervezeteink igen döntő többsége él a Szervezeti Szabály­zatban lerögzített jogával, ugyan­akkor javaslatokat tesz a mű­szaki-gazdasági vezetésnek a munka megjavítására. Ma már alapszerveze tóink igen je­lentős többsége a termelés pártellen­őrzése során gyakran felveti taggyű­léseken, vezetőségi üléseken a ma­gas selejt problémáját, a termeié» kenység néni kielégítő voltát az adott munkahelyen s más ehhez hasonló kérdéseket, és segítséget ad a mű­szaki-gazdasági vezetés jó elgondolá­sainak megvalósításához. Ezen a té­ren hiba még az, hogy pártcsoport­jaink tevékenységét nem tudtuk erre a szintre emelni. Mert igazi értelmet akkor fog nyerni a termelés páriel- lenőrzése és irányítása, ha ezt sike­rül megvalósítanunk lent, a pártcso­portokban is, az adott munkahelye­ken. Ez a legfőbb törekvésünk most. Pártértekezletünk határozatában is egyik pontként szerepelt ez a kérdés s ennek kapcsán igen nagy gondot fordítunk az elkövetkezendő időkben arra, hogy pártcsoport jaínk munká­ját megjavítva igyekezzünk a terme­lés pártellenőrzését egészen a. párt­tagságig, a pártcsoporlokig levinni, 1955-höz viszonyítva 1958 végéig termelékenységünket 40 százalékkal növeltük. Ebben az évben termelé­kenységünk emelkedése 1958-hoz vi­szonyítva 13,7 - százalék. Ha költségszintünk alakulását néz­zük, akkor is igen szép eredmények­ről számolhatunk be. 1957 tavaszán, amikor konszolidálódott a politikai és gazdasági helyzet, célul tüztük ki, hogy 1959 utolsó hónapjaiban a régi termelői áron számolva is rentábilis­sá tesszük üzemünket. Ezt az ered­ményt 1959 szeptemberében már el­értük.­Kongresszusi felajánlásunk terme­lési értékre vetítve 200 millió forin­tot tett ki. Október elejéig vállala­tunk ezt a felajánlását 255 millió forintra teljesítette és minden re­mény megvan arra, hogy az év végéig körülbelül £70 millió forintot fogunk termelni terven felül. Ezenkívül igen nagy gondot fordí­tottunk — tömegpolitikai munkánk kapcsán — a párt és á tömegek kö­zötti kapcsolat megszilárdítása vona­lán a feldolgozó Iparra is, miután a feldolgozó ipar, de különösképpen a gépipar, a .gépgyártóipar a mi ter- melvényeinkből él. Ennek érdekében is tettünk lépéseket. Az ezt megelőző időszakban igen magas volt a gép­ipar számára fontos gyártmányaink selejtje, többek között abroncs, vasúti kerékpárabroncs és más gyárt­mányok tekintetében. Most megvizs­gáltuk, hogyan mentünk előre ezen a téren. Megállapítottuk, hogy egyes anyagoktól eltekintve, egyes anyago­kat nem figyelve, selejtünk ezen a téren is csökkenő tendenciát mutat, ami örvendetes jelenség. Ez azt je­lenti, hogy a feldolgozd iparunkat mara­déktalanul el tudjuk látni anyag­gal s a feldolgozó ipar és külö­nösképpen a gépipar teljesíteni tudja a kongresszusi felajánlását. Elvtársaink »okát fejlődtek öntudatban — és ezt munkánk során figyelembe kell -vennünk! A hurmadlk kérdés, amelyhez hoz­zá szeretnék szólni, a. második ötéves terv irányelveiből ránk háruló fela­datok megvizsgálása, ezek jellemzé­se, Mielőtt a kongresszusra Jöttünk, egy műszaki gárdával összeülve, „bonckés” alá vettük a második öt­éves terv irányelveiben lefektetett feladatok ránk vonatkozó részét, ösz- szehasonlítva a kohászat távlati fej­lesztési tervében szereplő számokkal. Ebből azt a megállapítást szűrtük le, hogy a második ötéves terv irányel­veiben lefektetett feladatok reá­lisak, megvalósíthatók, s üze­münkre vonatkozóan egyes főbb gyártmányainknál és egyes gaz­dasági mutatóinknál 1965-nél .jó­val előbb megvalósítható, ameny- nyiben ezt a népgazdaság tő­lünk megkívánja. Természetesen ehhez az szükséges, hogy a beruházási terveinkben sze­replő összegeket rendelkezésünkre bocsássák, másrészt pedig az, hogy mi egyre inkább megértve a népgaz­daságban betöltött szerepünk fontos­ságát, jelentőségét, ennek megfele­lően dolgozzunk és magyarázzuk dol­gozóinknak pártunk helyes politiká­ját. Szeretném még elmondani az elv­társaknak, hogy a nyersvasból 1965- re előirányzott szintet — amennyiben ezt a népgazdaság tőlünk kéri — már 1962-ben el tudjuk érni. Acéltervün­ket szintén 1962 vegére, 1963 köze­pére teljesíteni fogjuk, a hengerelt- áru tervünket már 1961-re, amennyi­ben a népgazdaságnak erre szüksége lesz. Itt azonban van egy problé­mánk, amely szerepelt Fock elvtárs referátumában is: a hidegmegrnun- kálás problémája. A második ötéves terv húzott és csiszolt hengereltáru­ból kb. a jelenleginek háromszorosát követeli meg tőlünk. Viszont ahhoz* hogy ezt meg tudjuk valósi tani — n. jelenlegi 0—9.000 tonnával szemben 25.000 ionná követelmény — 1965-re áj csiszoló- és húzógépek biztosí­tása szükséges felsőbb szintről; mi tudjuk: az egyre fejlődő híradástech­nikai és műszeriparban ezekre az anyagokra igen nagy szükség van, hogy tiszta felületű anyagot kapja­nak. És ha ez a követelmény, akkor mi is arra kérjük felsőbb szerveinket, hogy ennek érdekében igyekezzenek nekünk segíteni. Végezetül, elvtársak, szeretném biztosítani ezen a kongresszuson megválasztásra kerülő Központi Bizottságot ar­ról, hogy a diósgyőri dolgozók — közöttük a Lenin Kohászati Mű­vek dolgozói — továbbra is ha­tártalan bizalommal viseltetnek a párt politikája iránt. Minden erejüket latba vetik annak érdekében, hogy terveiket maradék­talanul teljesítsék és mindent latba vetnek annak érdekében, hogy a ter­melékenységet olyan szintre emel­jék, amely egyedüli biztosítéka an­nak, hogy életszínvonalunkat tovább tudjuk emelni. A Lenin Kohászati Művek vala­mennyi dolgozója nevében az újjává­lasztandó Központi Bizottságnak erőt, egészséget és sok sikert kívánok clkövetkezendő munkájához. (Taps) 4 pártkongresszus kedd délutáni ülése fontos feladatának tartja az állami élet demokratizmusának további szé­lesítését. Nagy jelentőséget tulajdo­nít a választott testületi szervek te­vékenysége további kibontakoztatá­sának. (iFolytatás az l. oldalról.) esők apparátusában hiány vah meg­felelő felkészültségű szakemberek­ben. * A párt és a kormány rendkívül ben voltak cs márciusban át lehetett adni üzemeltetésre. Igaz, hogy az üzemeltetés első hónapjaiban megle­hetősen sok volt a hiba, de az, hogy ilyen rövid idő alatt, megvalósították ezt az objektum-építkezést, azt bizo­nyítja, hogy dolgozóinkra támaszkodva na­gyon szép eredményeket érhe­tünk el a termelékenység emelé­sében, az önköltség, a selejt csökkentésében és általában vá!- * látásaink maradéktalan teljesíté­sében. A termelés parid len őrlése A másik kérdés, amelyhez hozzá szeretnék szólni, a termelés pártel* lenőrzpsének a kérdése. A termelés • pártellenőrzése ko­rábban többnyire a műszaki ve­zetés beszámoltatására korlátozódott. Éz természetesen abból is adódott, hogy álapszer'vezetőink, de maga a nagyüzemi, pártbizottság sem tudott elég szakszerűen hozzányúlni ezek­hez a kérdésekhez, annak következ­tében, hogy igen kevés gondot fordí­tottunk arra, hogy politikai-elméleti képzésünk mellett a műszaki, gazda­sági kérdések elsajátítására, megis­meréseié is törekedjünk. Miután er­re rájöttünk, alapszervi titkáraink­nak gyakorlati-módszertani előadást tartottunk a termelés pártirányítása A második öteves terv rank vonalkozó részét 1965 előtt véarre tud Síik hal tani Elvtársak! A párt és a tömegek kö­zötti kapcsolat megszilárdítása érde­kében végzett tevékenységünkben azonban még követtünk el bizonyos hibákat is. Az a kölcsönös bizalom, amelyről hozzászólásom elején be­széltem, nem minden esetben mutat­kozik meg. Erre talán egy eklatáns példát tudnék felhozni, éppen a kö­zelmúltból. A megyei pártbizottság körülbelül 20 nappal ezelőtt olyan kéréssel fordult hozzánk, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezé­se érdekében állandó falusi munkára jelöljünk ki 20 elvtársat. A megye­bizottságtól nálunk megjelenő elv­társ előtt kezdtünk zsörtölődni — én magam is —, hogyan lehet ilyet kívánni, ki fog most télen falura ki­menni dolgozni? De elfogadtuk azt, hogy nekünk 20 elvtársat kell ad­nunk, csak pillanatnyilag nem tud- . tűk, hogyan fogjunk hozzá. A vége az lett a dolognak, hogy 63- erre al­kalmas elvtársat összehívtunk s kö- zülük 38 elvtárs önként jelentkezett a munkára. Ez azt mutatja, azt bizo­nyítja, hogy elvtársaink öntudatban igen nagyot fejlődtek, de sajnos mi nem minden esetben vettük figye­lembe ezt az öntudatban beállott fej­lődést. Ez igen nagy hiba, s febből ne­künk a megfelelő következtetéseket • le kell vonnunk, s a jövőben még tel- i jesebb bizalommal, még töretlenebb ; bizalommal kell elvtársaink iránt vi- - seltetnünk, mert nálunk igen jó pél-. , dái vannak annak, hogy ha elvtár- í sainkat pártmegbiaatásként megbíz­zuk egyes feladatok elvegzesevel, an­nak örömmel tesznek eleget. Erre talán a legjobb példa az érc­tömörítő mű építése a gyárunkban. Az érctömörítő művet a műszaki fej­lesztés ’ érdekében terveztük, hogy megjavuljon a nagyolvasztó techno­lógiája* és egyenletessé tudjuk tenni a kohók járatát. Ez a gyakorlatban azt Jelenti: a gondolat megszületett 1958 januárjában, júniusban már ter­vezték, 1959 januárjában a KISZ fennhatósága alatt — mert a KISZ- nek adtuk ki ezt pártmegbizatásként — a gépek már az érctömörítő mű­nők teljes felszabadításában elértünk. Hangsúlyozta, hogy az új ötéves terv az asszonyok előtt is a fejlődés nagy­szerű perspektíváit és lehetőségeit nyitja meg. A párt és a kormány in­tézkedéseiből a nők érzik, hogy mel­lettük állnak, küzdenek teljes felsza­badításuk minél teljesebb megvalósí­tásáért. A felszólaló ezután az emberek gondolkodásában levő maradi néze­tek felszámolásáról, a nők társadalmi szerepe megítélésében megmutatkozl konzervatív nézetek leküzdéséről szólt. Ezután Lombos Ferenc, az MSZMP Győr megyei pártbizottságának tSsÓ <EejfotoÉflg « X oldalamJ keretről. Végül felolvasta a Kínai Kommunista Fart Központi Bizott­ságának üdvözlő táviratát, A kongresszusi küldöttek hosszan­tartó, nagy tapssal fogadtak Tan Csen-lin üdvözlő beszédét. Ezután Simon József, a Beloiannisz Gyár pártbizottságának titkára, majd Benkei András, az MSZMP Szabolcs- Szatmár megyei bizottságának első titkára szólalt fel. Jacques Duclos, a Francia Kommu­nista Párt küldöttségének vezetője üdvözölte ezután a kongresszust. • A hosszantartó, lelkes tapssal foga­dott beszéd után Erdei LászlónÁ, a Mqgyar Nők Országos Tanácsának elnöke felszólalásában azokról az es'edményekről beszélt* amelyeket # A kongresszus kedden délután folytatta tanácskozását. Az ülésen Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja elnökölt. Be­jelentette, hogy szólásra következik Tan Csen-lin, a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának titkára, az államtanács elnökhelyettese. A bejelentést a kongresszusi küldöttek nagy tapssal fogadták. Tan Csen-lin, a Kínai Kommunista Párt küldöttségének vezetője, a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsá­ga, a párt egész tagsága és a kínai nép nevében üdvözölte a Magyar Szocialista Munkáspárt VII. kong­resszusát, majd elismerően nyilatko­zott a magyar népnek és munkásosz­tálynak az utóbbi években élért ti-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents