Észak-Magyarország, 1959. december (15. évfolyam, 282-306. szám)
1959-12-03 / 284. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! smmmiie A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA A békés egymásmellen élés korszakában fokozni kell a küzdelmet a burzsoá ideológia minden megnyilvánulása ellen. Ha eszméink igaza párosul harcunk keménységével, a győzelem a miénk — mondotta Kállai Gyula elvtárs az MSZMP VII. kongresszusán. XV. évfolyam 284. ssám Ára 50 fillér 1959 december 3, csütörtök ■mMTv *) V*. j A Magyar Szocialista Munkáspárt VII. kongresszusának második és harmadik napja Münnieh Ferenc: Sikereink fontos tényezője a dolgozók bevonása a közügyek intézésébe meli az ország ^nyershússzükségleté- nek 40—45. százalékát, á tartósított húsáruknak csaknem felét. A dolgozó tömegek életkörülményeinek állandó javítását szolgálja a tanácsok beruházási tevékenysége is. A rendelkezésükre bocsátott állami beruházási eszközökből ebben az évben átadnak rendeltetésének \6213 lakást, 7277 lakás építését pedig megkezdik. Villamosítanak 171 községet, üzembe helyeznek kenyérgyárakat. Növelik a • víztermelést, sok ember részére gondoskodnak egészséges ivóvízről. Az orvosi körzetek számát hatvanhéttel növelik* több száz kórházi ággyal emelik a kórházak befogadóképességét. Az oktatást 1672 új iskolai tanterem megépítésével segítik. Ebből több mint 600 a lakosság támogatásával, helyi erőforrásból létesül. A tanácsok jó munkát végestek a tsz-mozgalom fejlesztésében kormányzati problémákhoz még közelebb hozzuk, helyes, ha a kormány és az országgyűlés szervei között az eddig kialakított formákon túlmenő további kapcsolatokat is létrehozunk. E tekintetben elsősorban az ország- gyűlés állandó bizottságaira hárul véleményünk szerint több feladat, de segítséget kaphatunk abban is, ha az országgyűlési képviselők fogadónapjaikon, választóikkal való szoros kapcsolatuk révén figyelemmel kísérik rendelkezéseink végrehajtását, s a jelentkező hibákról beszámolnak az országgyűlési bizottságokban, felszólalásaikkal, vagy interpellációikkal segítik a kormányt, hogy munkáját még inkább a fellelhető hiányosságok minél gyorsabb felszámolására Kormányunk a párt politikája alapján dolgozik ságok minél gyorsabb felszámolására összpontosítsa. Bevált a vállalatok nagyobb önállósága A túlzott centralizáció felszámolására és a hatásköröknek az élethez közelebb vitelére fokoztuk állami vállalataink önállóságát. A népgazdasági tervek megalkotásának, végrehajtásuk biztosításának olyan új módszereit dolgoztuk ki, amelyekkel a tervek egyoldalú mennyiségi túlteljesítése helyett, biztosíthatjuk a tervtúlteljesítés és a népgazdaság tényleges igényeinek összhangját. A vállalatok részére , nem adtunk tevékenységük minden ágára kiterjedő tervutasításokat, hanem lehetővé tettük, hogy önállóan kezdeményezzenek, töltsék meg tartalommal terveiket. Ezt nagymértékben segítette a hitelfinanszírozás új rendszere: a Magyar Nemzeti Bank csak megkötött áruértékesítési szerződésekre nyújtott hitelt. Ma már megállapítható, hogy a minisztériumok és vállalataik részére biztosított nagyobb önállóság terveink kedvező teljesítésével és a korábbi éveknél jobb eredmények elérésével jár együtt A tanácsok az elmúlt évek során jelentős eredményeket értek el a mezőgazdasági termelés emelésében, a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztésében, társadalmunk politikai alapjának, a munkás-paraszt szövetségnek erősítésében. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1958 decemberi és 1959 márciusi ' határozatának végrehajtásában á párt helyi szerveinek közvetlen irányítása mellett dicséretre méltó munkát végeztek. Jelentősen elősegítették a mezőgazdaság szocialista átszervezésének meggyorsítását; gonáos politikai és gazdasági szervező munkával hozzájárultak a 4511 termelőszövetkezet és termelőszövetkezeti csoport közös gazdálkodásának megindulásához és a termelő- szövetkezetek megszilárdításához. A párt irányításával nagyrészt sikerült .biztosítan unk a... termelőszövetkezetek alapszabály szerinti működését, S föld járadékkal és a háztáji gazdaságokkal kapcsolatban kialakult helytelen nézetek felszámolását. A tanácsok eddigi működésük során számottevő eredményeket értek el szocialista államunk egyik legfontosabb funkciójának gyakorlásában,- a társadalom tudatának átformálásában, a kulturális nevelémunkában. Egyre eredményesebben irányítják kulturális intézményeiket. Érzik a felelősséget azért, hogy nekik kell gondoskodniuk az általános iskolai hálózat egészéről, a középiskolák csaknem 70 százalékáról, az óvodák 80 százalékáról, a színházak 70 százalékáról, a filmszínházak mintegy 80 százalékáról. Tőlük is függ, hogyan fejlődik az ország kultúrotthonainak 85—90 százalékában a kulturális élet, hogyan szolgálja dolgozó népünk nevelését a tariácsx könyvtárhálózat. Hatalmas alkotó erő a társadalmi össsí as A tanácsok munkájának igen fontos része a pártunk javaslatára létrehozott községpolitikai tevékenység, amely gazdasági, politikai szempontból egyaránt egyik leghatékonyabb eszköze a tanácsok és a tömegek közötti kapcsolat fejlesztésének. Ezt, a lakosság önkéntes anyagi hozzájárulásán és önkéntes társadalmi munkáján alapuló munkát, a kormány jelentős támogatásban részesíti. Az állam által támogatott társadalmi öszefogásban hatalmas alkotó erő rejlik. Az idén tovább növekedett az építési kedv, a társadalmi összefogás alkotó ereje. Az 1959. évi községfejlesztési alap bevételének tervezett összege meghaladja az 1,5 milliárd forintot. A tanácsok az év első felében már átadtak rendeltetésének a többi között 25 orvosi rendelőt, 19 orvoslakást, 50 iskolai és óvodai tantermet, 63 művelődési otthont, 559 ezer négyzetméter szilárd burkolatú utat és járdát, sok közkutat, törpe- vízmüvet. Hogyan kell fejleszteni a tanácsok munkáját? Eredményesen oldják meg feladataikat a tanácsok Ezután a tanácsok jelentőségéről szólt Münnieh elvtárs. — A tanácsok útján maga a dolgozó nép közvetlenül vesz részt a hatalom gyakorlásában, maguk a dolgozók intézik saját ügyeiket. Ez kifejezésre jut a tanácsok összetételében is. A Csaknem 107 ezer tanácstag 41 százaléka munkás, 42 százaléka dolgozó paraszt, s köztük jelentős számban foglalnak helyet a termelőszövetkezeti tagok, kifejezve azt a jelentős társadalmi változást, amely a mezőgazdaság szocialista átszervezése során ez ideig hazánkban végbement. A tanácsok népi jellegét, a munkásosztály vezető szerepét kifejezi az is, hogy a tanácsfunkcionáriusoknak, a végrehajtó bizottságok vezetőinek csaknem kétharmada munkásból és parasztból vált elismert helyi állami vezetővé, a közélet megbecsült munkásává. Ezek a munkásosztály és a dolgozó parasztság soraiból kikerült vezetők cáfolhatatlanul bebizonyították, hogy a munkások és egyszerű A helyi ipar a lakosság szolgálatában Münnieh elvtárs ezután kijelentette: a párt és a kormány nagyra értékeli a tanácsok munkáját, eddig elért eredményeit. ~ Hatékonyan támogatja őket abban, hogy munkájuk tovább javuljon és eredményesebb legyen. Az eredmények elismerése mellett meg kell mondanunk azt is, hogy a tanácsok münkájában még sok olyan fogyatékosság tapasztalható, amely nehezíti a további fejlődést, hátrányosan hat a tanács és a tömegek kapcsolatára — mondotta, majd így folytatta: Az elért gazdasági eredmények ellenére még nem elég színvonalas a tanácsok gazdasági szervező munkája. Gyenge a műszaki és a közgazdasági elemző munka. Emiatt gyakran a megengedettnél magasabbak a termelési költségek. Esetenként nem elég megalapozott a beruházások tervezése, gyakran elaprózzák pénz- és anyagi eszközeiket. Hibák vannak még a tervfegyelemben és a községfejlesztési munkában is. Egyes tanácsok a tervek készítésébe nem vonják be a lakosságot, nem kérik ki javaslatukat, nem hallgatják meg véleményüket. A felettes tanácsok végrehajtó bizottságai és vezetői nem mindig nyújtanak kellő segítséget a községfejlesztési tervek elkészítéséhez és megvalósításához. Megemlékezett Münnieh elvtars arról is, hogy még nem kielégítő a kulturális tevékenység irányítása. — A választott tanácsfunkcionáriusok és az apparátus dolgozóinak túlnyomó többsége lelkiismeretesen, ügybuzgalommal és becsületesen látja el feladatait, intézi a lakosság ügyes-bajos dolgait. De még mindig találkozhatunk bürokratikus munka- módszerekkel, korrupcióval, a törvények semmibevevésével. A tanácsok és szerveik általában már megtanultak gazdálkodni, 'gazdasági eszközeiket politikusán, a lakosság érdekében felhasználni. de még mindig gyakori a dolgozók panaszainak, kérelmeinek és javaslatainak intézésében a huzavona* a törvényekben előírt intézkedési határidők be nem tartása, általában a dolgozók mindennapi ügyeivel való nem törődés, a jogszabályba ütköző határozatok hozatala. Pedig a törvényesség megsértése nagy károkat okoz, rombolja a taílácsok tekintélyét. Az említett hibák fő oka a tanácsok és végrehajtó bizottságaik irányító, szervező munkájának fogyatékossága. Tanácsainknak még nincs eléggé meghatározó szerenük az ügyek vitelében. Az állandó bizottságok munkája és a tanácstagok választókerületi tevékenysége sem elég aktív és tartalmas. A végrehajtó bizottságok nem szervezik kellő alapossággal a tanácsok, az állandó bizottságok és a tanácstagok munká-, ját. A tanácsapparátus sok dolgozója, de még sok végrehajtó bizottsági vezető is lebecsüli a választott testületek és a tanácstagok munkáját. Sok hiba forrása, hogy a végrehajtó bizottságok még nem tudták helyesen kialakítani a kollektív vezetést. Nem elég elemző, nem elég elvi az irányítás és hiányzik a rendszeres, alapos ellenőrzés. A tanácsok tevékenységét hátrányosan befolyásolja, hogy főként a kis községekben gyenge a vezetés. Sok VB-elnök és titkár nem rendelkezik a szükséges politikai és szakismerettel és azzal az általános műveltséggel, amely népünk 1945 óta elért politikai és kulturális fejlődését figyelembe véve, elengedhetetlenül szükséges a község társadalmi, kulturális és politikai életének irányításához. A gazdasági Szervező munka fejlődését nehezíti, hogy a tanűr iFolytatás a 2. otdáhonj dolgozók, megszerezve a szükséges ismereteket, tudják, sőt, sokkal jobban tudják az államot vezetni, mint a régi kiváltságos osztályok, tagjai. Nem tekinthetjük véletlennek, hogy az 1956. évi ellenforradalom, amely meg akarta fosztani a magyar dolgozók millióit attól, hogy továbbra is maguk irányítsák életüket, éppen a proletárdiktatúra legfontosabb szervei, a párt és az állami szervek, köztük a tanácsok ellen irányította fő erejét. Ezekre akart döntő csapást mérni, tudva, hogy ezzel megdönti a munkásosztály hatalmát. A tanácsok az ellenforradalom leverése után rövid idő alatt .talpraáll- tak, és nagy. részük van az ellenforradalom gazdasági és ideológiai pusztításainak páratlanul gyors felszámolásában. A tanácsok kilencéves működésük során a szocialista építés sok feladatát eredményesen oldották meg, színvonalasabban vezetik . a helyi társadalmi, gazdasági és kulturális tevékenységet. Általában helyesen gazdálkodnak a rájuk bízott gazdasági eszközökkel. A dolgozók érdekeinek megfelelően vezetik és irányítják a mintegy 270 ezer dolgozót foglalkoztató 1052 ipari, építőipari, kereskedelmi és szolgáltató vállalatot, a kulturális és szociális intézmények egész sorát. Az elismerés hangján kell szólni azokról az erőfeszítésekről, amelyeket tanácsaink a kormány messzemenő támogatásával kifejtettek az ; állami helyi ipar létrehozásában és ■ fejlesztésében. A tanácsok többsége felelősséget érez azért, hogy iparunk olyan ! cikkeket gyártson és olyan szol> gáltatásokat teljesítsen, amelyek ; elsőrendű fontosságúak a lakosság ellátásában. i Nagy jelentőségű például, hogy tel■ jes egészében a tanácsi éleim iszer■ ipar látja el a lakosságot kenyérrel : és péksüteménnyel, ez az iparág terJtedves Etvtársak! A magyar forradalmi munkás-paraszt kormány megalakulásától kezdve arra törekedtünk, hogy a kormány minden tagja a szűk értelemben vett minisztériumi szemléleten felülemelkedve, össznépi, népgazdasági szemlélettől áthatva foglaljon állást a döntések meghozatalánál. E tekintetben a kormány tanácskozásain. bizonyos eredményeket - értünk el. Amellett, hogy a kormány elé kerülő kérdések megvitatásánál az •eves kormánytagok szakismerete a kérdések sokoldalú megvilágítását tette lehetővé, vitáinkra ne^i nyomtJ rá bélyegét a szűk szakmai szemlélet. De még mindig feladatunk, hogy a „tárcasovinizmus” maradványait is megszüntessük. Azt tapasztaltuk, hogy a miniszterek hatáskörének bővítése növelte a miniszterek felelősségét, s ez visszahatott a kormányzati munkára a tekintetben is, hogy jobban előkészített, közösen kidolgozott, az érdekelt miniszterek között egyeztetett előterjesztések kerültek a kormány elé. lenőrző tevékenységének kibontakoztatása. Ahhoz, hogy a dolgozó tömegeket a- Bevált nyereségrészesedés rendszere is. Igazgatóink mind nagyobb szakértelemmel, körültekintőbben vezetik a reájuk bízott vállalatokat, 2s munkájukhoz jelentős segítséget nyújtanak a jól működő üzemi tanácsok is. Az új ötéves tervben előttünk álló feladatok megvalósításához azonban a vállalatoknál, is tovább kell javítani a vezetést. Sokat javult igazgatóink munkája a vezetésük alatt álló emberekkel való foglalkozás tekintetében is, de a javulás még itt sem kielégítő. Még mindig gyakori az emberi problémákkal szembeni rideg magatartás, a büntetés ott, ahol a nevelés jobban segítene — folytatta. — Igazgatóinknak a jövőben többet kell építeniük a vállalati kollektíva erejére, javaslataikat jobban kell felhasznál- niok a termelés szerkezetének megjavításéra és a vállalaton belül jelentkező fegyelmezetlenségek, a munkát gátló hibák kiküszöbölésére. A kormány teiaoata .a törvényén: es törvényerejű rendeletek végrehajtásának biztosítása is. Mint ismeretes, létrehoztuk a népi ellenőrzés szervezetét, amely már eddig is jelentős eredményeket ért el a törvények, törvényerejű rendeletek és a kormány rendelkezései végrehajtásának biztosításában. A törvények maradéktalan végrehajtása a szocialista törvényesség biztosításának is előfeltétele. A kormány érre rendkívül nagy súlyt helyezett, s a koncét rendelkezéseken túlmenően olyan szervezeti t intézkedéseket is tett, amelyek a korábbinál nagyobb mértékben szolgálták a kormányzati tevékenység tör* vényességét. A kormány feladatai közé tartozik a népgazdasági tervek végrehajtásának biztosítása. A Gazdasági Bizottság a kormány szerve, vezetője a kormány elnökének első helyettese és mindez lehetővé teszi, hogy a Gazdasági Bizottság a hatáskörébe utalt kérdésekben a kormány nevében és a kormány tekintélyével járjon el. A Gazdasági Bizottság feladatúit általában jól látta el, s már megalakítása után rövid idővel a gazdasági élet nagy fontosságú tényezőjévé lett. A forradalmi munkás-paraszt kormány nagyon fontosnak tartja* hogy tevékenységéről rendszeresen tájékoztassa a közvéleményt. A lakosság érdeklődéssel követi a kormány munkáját, a kormány tevékenységéről folyó rendszeres tájékoztatás hasznos ellenszere a felelőtlen rémhírek, vagy ellenséges propaganda terjesztésének. Végül a kormány fontosnak tartotta, hogy tevékenységének fő vonalát hosszabb időszakra kidolgozott munkaprogram határozza meg. Elért eredményeink alapján azt a következtetést lehet levonni, hogy kormányunk munkájának iránya helyes volt, a párt politikájának megvalósításában alapjában jól tölti be a reá háruló feladatokat. De mindezzel nem lehetünk megelégedve és tovább kell javítanunk munkánkat, elsősorban a határozatok végrehajtásának ellenőrzésében, a minisztériumok tevékenységének irányításában. A kormány munkája további javításának egyik legfontosabb eszköze, hogy a kormány minden tagja az eddiginél is nagyobb mértékben felülemelkedjék az úgynevezett tárcaszemléleten és hozzászólásaival, állásfoglalásaival mindenkor a széles értelemben vett közérdeket, a népgazdaság lehetőségeit és célkitűzéseit a párt politikájának és a népgazdasá- fú tervek előirányzatainak megfelelően szolgálja. Munkánk javításának •gy másik fő módszere a kormány el
