Észak-Magyarország, 1959. december (15. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-25 / 303. szám

I

£S£AKMAGY A&OMS'ZAG

Fentek» 1383. december 28.

I

As igazi modern művészeiről

A napokban a TIT miskolci Értelmiségi Klubjában Pogány ö. Gábor, a. Képzőművészek. Szövetségének főtitkára, a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója klubest keretében érdekes előadást, tartott a modern művészetről, a modernizmus és a korszerű művészet viszonyáról. Az előadás betetőző je volt az aznap taHott művészeti előadó konferenciának, amely kora dclelöttől késő délutánig tartott. Ezen a konferencián a TIT művészeti szakosztályá,nők. a megyei és városi tanács művelődésügyi osztályainak rendezésében megbeszélték a képzőművészeti, majd a zenei ismeretterjesztés fejlesztésének megyei problémáit. A képzőművészeti megbeszélésen dr, Cenncr Mihály budapesti műtörténész, a. zenei megbeszélésen Barsi Ernő, Győr megyei zene- művészeti munkacsoport vezetője tartott vitaindító előadást. Mindkét előadást élénk vita követte. A tapasztalatok kölcsönös kicserélése lehetővé teszi, hogy lényegesen szélesebb alapokra helyezzék a. tömegek általános műveltségét előmozdító művészeti ismeretterjesztő munkát.

Pogány ü. Gábor főképp az absztrakt, a nonfiguratív és az egzisz- lencialista szellemű művészeti törekvésekkel foglalkozott, mint amelyeknek az utóbbi tizenöt esztendőben igen harsány sajtója volt a nyugati országokban. A velencei biennalen is ezeknek a. modernista művészeti termékeknek csinálták a. legnagyobb reklámot, ezek alkotóit jutalmazták. Am mindinkább bebizonyosodik, hogy az a szűk kör, amely különféle érdekekből az embertől távolodó művészetet\ propagálja, nem tudja azt, elfogadtatni a világgal. Hiába. ítélik a. nagydijakat a leghóbortosabb eszközökkel dolgozó művészeknek,, hiába ül ilyen művész a Nemzetközi Képzőművész Szövetség főtitkári székében, ma már a nyugati vezető emberek is elismerik, hogy a Szovjetunió nemcsak a. technikában, hanem a művészetben is előljár. Pogány elvtárs példák sorával világította meg, milyen szerepel játszottak több ismert, agyonreklámozott absztrakt művész karrierjében a műkereskedelmi spekuláció érdekei vagy az egzisztencialista filozófia behatása. A műkereskedelmi spekuláció, amely sok pénzt fektéit bele cgy- egy ilyen művész kifuttatásába.' hatalmas összegeket áldoz a sajtár okiamra, hogy befektetett tőkéjét busásan kama tozta thassa.

Ennek a spekulativ mesterkedésnek a székhelye napjainkban Párizsból Newyorkba helyeződött át, s ez a művészet összefügg a nyugati világ ideológiai offenzívájával, amely azt propagálja., hogy a művész ne beszéljen az emberről. Ugyanakkor azonban kemény harc folyik az emberséges 'művészetért a nyugati világban is. Mert az igaz művész az ember életbevágó problémáiról akar beszélni: arról, hogy széppé tegyük az életet. boldogan alkarunk élni. Ezeknek az örök motívumoknak vannak örök változatai. Ez a természetes és törvényszerű a művészetben. Ezért, harcolnak a nyugati művészek is, mert ez következik hivatásukból és a nagy tradíciókból s mert a művészet örök ért.élcei nem fognak elpusztulni, elévülni. A klasszikusokhoz ázol: méltók., akik komolyon veszik a művész hivatását. Hogy Párizsban is keresik már az elvont művészetből a kiutal, arra utal a 28 éves Bertrand Puffét gyorsan növekvő hírneve és realista műveivel elért sikere. El lehet mondani, hogy már a szn/obok is meg- csömőrlőitek a. sok értelmetlenségtől, amit az extrém művészek eléjük tálaltak.

Emlékeztetett az előadó arra a szerenre, am.it a művészet céljainak, elferdítésében az egzisztencialista filozófia játszik, s ami végeredményben a művészet anarchiájához vezet. Mi humanista művészetet akarunk kifejleszteni — -mondotta —, nem a kor bűneiről akarunk beszélni művészetünkben. Űjat akarunk olyan értelem,ben, ahogyan az „arte mo- derna.” a mi korunkban értelmezendő. ahogy a modernséget a 15. századáén értelmezték. Olyan xrj művészetet akarunk, amely egyre többrétűén tükrözi vissza korunk emberében végbemenő fejlődést s követni tudja az emberi tudást. Ez az igaz modern művészet. Ez az a művészet, amely iránt csak lelkesedést táplálhatunk, és szeretnénk, ha művészeink ilyen értelemben minél modernebbül dolgozzanak. De ne értelmezzék át ezt a. szót egy elavult for műelemzéssé. amely avultabb mint a naturalista művek. Nem. modernizmust, hanem korszerűséget keresünk, mégpedig elsősorban tartalomban, abban, ami korunk, fejlődésének új jegyeit mutatja meg — vonla le Pogány ö. Gábor színes előadásának végső konzekvenciáját, (h)

Szovjet - magvBP bélyegliiáiIítós*egepe

A Szovjetunió postaügyi minisztériuma. kél bélyegből álló’ma gyár vonatkozású színes bélyegsorozatot bocsátott ki. A Szovjetunióban megnyíló magyar bélyegkiállitáson mindazon bélyegeket, bemutatják, amelyeket 1871-től kezdve napjainkig Magyarországon kibocsátottak.

A Szovjetunió viszont MagyarMMűMniűS

országra küldte azt a gyűjteményt, amelyet 1958-ban a leningrádi múzeumban állítottak ki., az első orosz postabélyeg kibocsátásának 100. évfordulója alkalmából. A szovjet bc- lyegkiállüás megnyitásához Magyar- országon négy bélyegből álló sorozatot adtak ki a. magyar—szovjet barátság jegyében.

JHiiLiUttfcle.,.

A tizedik népszámlálás küszöbéi!

FEHÉR LÓ ÉS AUTÓ ÖSSZEÜTKÖZÉSE

A svédországi Sundivallban egy hófehér ruhába öltözött 16 éves lány. hófehér lovon ülve sűrű hóesésben nekiment az országúton egy autónak. A lány sé’rtetlen maradt, a ló azonban sérüléseket szenvedett és ezért ki kellett irtani. A gépkocsi vezetője szerint a sűrű hóesésben a fehér ló és lovasa teljesen láthatatlan volt.

%

UGATÁS ELLEN — MAGNETOFON

Haifában egy kóbor kutya órák hosszat kitartóan bosszantotta vonításával az egyik kertes ház gazdáját. A lakó megunva a vai kutyaugatást, ha no ss aló gra vette a vonítás'. ma!d teljes hangerővel lejátszotta a kutyánál:.

A kutya annyira, megrettent a nem várt. versenytér Hói. hogy ijedten <1- rohavt és soha többA nem jelentkezett.

A TEHENEK ÉS A ZENE

..A tehenek szeretik, ha fejés közben zenét hallgathatnak.” — Ezt a föntos megállapítást az Amerikai Tehenészeti Egyesület tette.

De vigyázat! Nem mindegy nekik, bog}’ miiven zene szól. Legjobban a lassú keringőt kedvelik és utáliák a rock and rollt, amely ..összehúzza tejmirigyeiket”.

AMIKOR .

RABLÓBANDA PARANCSOL A RENDŐRSÉGNEK

A stockholmi rendőrséggel szinte hihetetlen eset történt, A rendőr- kocsik ^és járőrök egy álló napon keresztül hamis címekre mentek ki és nemlétéző bűnözőket üldöztek. Huszonnégy óra hosszat teljes zűrzavar uralkodott az egész rendülj apparátusban.

A zűrzavar oka a rendőrség történetében példátlan eset volt: november 28-án a bűnözők csoportja betört a stockholmi rendőrfőnökség garázsába és ellopta az ultrarövidhullámú adóállomást, amely valamennyi stockholmi rendőrosztaggal összeköttetésben van. A tolvajok kihasználták a páratlan alkalmat. Egész nap rádióutasításokat küldözgettek a rendőrség kocsijainak és járműveinek, bűnözők üldözésére utasí- f ották őket, szerencsétlenségeket, rablótámadásokat és betöréseket jelentettek. A járőrök a helyszínen döbbentek rá, hogy a megadott cím nem is létezik, vágj' ha igen, semmi- I féle bűntény nem történt ott.

Már csak néhány nap választja cl az ország lakosságát a hatalmas jelentőségű népszámlálástól, mely amellett, hogy sorrendben a tizedik a rendszeres’magyar népszámlálások történetében, külön jelentőséggel is bír. Számot ad az utóbbi tíz év alatt bekövetkezett változásokról, államrendünk szilárdságáról, életszínvonalunk emelkedéséről. Alapjait rakja le a következő tíz esztendei gazdálkodásunknak. hiszen megmutatja a munkabírók számát, s ezzel megszabja, hogy hány ember részére kell munkalehetőséget biztosítani. A számon keresztül feltárja, hol kell fejleszteni a bolthálózatot, a bölcsölték, óvodák számát, az orvosi hálózatot, a kórházi ágyakat. Megmutatja, hol kevés még az iskolai tanterem, a mozi, a könyvtár, hányán vannak távol családjuktól, mennyien vándorolnak naponta, vagy ritkábban lakóhelyüktől munkahelyükre.

Ezek mellett népszámlálásunk beilleszkedik az ENSZ által meghirdetett világnépszámlálásba, s az adatoknak közzététele, illetve, más országokkal való kicserélése réven összehasonlítást lehet tenni a különböző társadalmi rendszerekben

élőkkel, s tudományos feldolgozás, következtetések levonása is lehetségessé válik.

A népszámlálás végrehajtása a :i.ö. sz. törvényerejű rendelet szerint a helyi tanácsok végrehajtó bizottságainak feladata, mely szervek főleg pedagógusokból választott számlálóbizottságok útján gyűjtik be az adatokat. A számláló- biztosok kiképzése már befejeződött, megbízólevelüket már megkapták. Megbízásuk alapján kötelesek még ez. évben előzetesen bejárni kb. 300 fős körzetüket, annak ellenőrzése céljából, hogy jegyzékükbe valóban fel van-c véve minden épület, hiszen a nyári jcgyzékkcszítés óta sok változás következett be. A számlálóbiztosok ezen munkájuk során be fognak kopogtatni a lakásokba is. bog* megtudják, mikor lesz alkalmasabb összeírás céljából megjelenni. mert szükséges, hogy a családnak legalább egv felnőtt tagja otthon tartózkodjék az adatok bemondása céljából.

Az összeírás 1060 január 2-án kezdődik és 10-ig tart. Ennek során összeírnak minden személyt, aki január 1-re virradóan a felkeresett lakásban lakott. Ezért, ha egy számlálóbiztos például január 7-én ér a lakásba, nem írja össze a január 1-én született csecsemőt. Összeírja azt a személyt, aki Szilveszter éjszakáján ott lakott, ezért szükséges, bogy a család legtöbbet otthon tartózkodó tagja tudja a vendég legfontosabb személyi adatait, mert akkor is ott írják össze a vendéget, ha az például január 2-án már el is utazott.

Egy-eg.v személynek kb. 20 kérdést fog feladni a számlálóbiztos. Legfontosabb közöttük, amelyekéi a vendégről is tudni kell, bánv éves, milyen iskolában hány osztályt végzett, mi a foglalkozása, ho! dolgozik. Ezenkívül a lakás helyiségeinek számára, s az egész épületre vonatkozóan kell majd közölni azt, hogy van-e villany, gáz. stb. bevezetve; 1015 után melyik évben, azelőtt kb. mikor építettek? •

Az összeírás teljességéi elsősorban a folyamatos házszámok alapján lehet biztosítani, ezért az év folyamán a legtöbb városban, községben rendezték az épületek házszámozását, a házszámtáblák egy részét mostanában osztották szét. Szükséges, bogy a kiosztott táblákat az épületek tulajdonosa* kiszögezzek, a régi táblákat levegyék. Azokban a községekben, ahol a táblák leszállítását nem tudták biztosítani eddig, ott piros olaj- festckkel írják ki az új házszámot, vagy kartonpapirra, falemezre fessék rá azt és ezt helyezzék ki jól látható helyen. Minden épülettulajdonos vagy főbérlő saját érdekében is gondoskodjék a házszámok feltüntetéséről, a táblák olvashatóságáról és fontos, hogy a számláló- biztosnak az érvényben levő házszámot mondja majd be mindenki az összeírás alkalmával.

A népszámlálás sikere, — a tanácsaink, erre a munkára jól (elkészíteti számlálóbiztosaink és fe- lülvizsgálóink áldozatkész munkája mellett, — nagymértekben függ a lakosság hozzáállásától, segitö- kcszscgctöl. Ezért kérjük megyénk minden lakosát, hogy ebben a nagy és felelősségteljes munkában legyenek segítségünkre, s pontos adatok bemondásával segítsék a náluk megjelenő számlálóbiztosokat munkájukban,

KOVÁCS MIHÁLY Központi Statisztikai Hivatal Borsod megyei Igazgatóság vezetője

A

ÍVI ár jgy is kések es most ez a-vo1 M nat olyan lassan megy, hogy egy ökrösszekér is elhagyná. Unalmas út, zsúfoltság. Sok a batyuzó, A szűzdohány szaga csavarja az orrokat. Gyenge, pislákoló világítás, — de mégis vonat. Megy már a vonat! fia lassan is, zsúfoltan is. de járnak a vonatok . ..

— Tessék az iratokat előkészíteni! — ... A hang parancsoló, erőteljes. Egyszerre élénkség támad. Izgatottság a kocsiban. Határsávban vagyunk. Sopronba megy a vonat. Senkinek nem jutott eszébe, hogy a két civilruhástól megkérdezze, kicsoda, milyen jogon? Valahogy magától crthetődik ... Én is előszedem a papírjaimat. Hozzám érnek, átadom.

— Az elvtárs hová utazik?

• — Sopronba — felelem— Nemsokára odaérünk, addig is jó utat!... — továbblépnek.

... Az első emberi hang, elutazásom óta. Pedig már azt hittem, hogy *iem is találok rá újra. Most nem érdekel, hogy szomszédom kissé továbbhúzódik mellőlem, hogy péhá- nyan gyanúsan méregetnek. .,Jó utat elvtárs!” — ez a mondat jár a fejemben és látom magam előtt azt a mosolygó szempárt. Igen, a papírjaim. Elárulják első pillanatban, hogy pártmunkára megyek. ' Pártjelvény. Nyomtatott fejléc levélpapíron.

— Újra — hányadszor már? eszembe jut, hogyan indultam neki ennek az útnak.

élutános műszakban dolgoztam.

Amikor bemegyek, azzal fogad a váltótársam,- hogy'- ..Keresett a budapesti pb»ról Kissné. Hívd fel, mert akar veled beszélni”. Ez nem lepett meg, máskor is előfordult már. Amivel azonban bent fogadtak, az nagyon nagy gondot okozott.

— Több elvtárs megy vidékre dolgozni. Arra gondoltunk, hogy magát is felkérjük. Nézze, maga még fiatalember, nincsen családja. Ifjúsági munkát kellene végezni partvonalon. Nem akarjuk, hogy most azonnal válaszoljon, de kérjük, hegy ha dönteti, sürgősen telefonáljon.

Visszamentem a gyárba. Nagyon- nagyon lassan telt a műszak, pedig mielőbb szerettem volna otthon lenni. Mindezt meg kell beszélni szüleimmel. Magam elég hamar készen voltam a válasszal: én mennék, voltam mái* az őszi választásokon is vidéken, nekem tetszik ez a munka. Jóleső érzés, hogy rám is gondoltak, hogy elküldenének.

Csak hát, otthon ,. . Nemigen lesz ebből semmi. Nem is tudom, hogy' mondjam meg. Édesanyám, ö nem fog engedni. Ez már jiagyon sok lenne. Három hónapja meghalt a kishúgom. Nagyon szép lány volt. Most is mindig sír miatta. Mit fog szólni szegény, ha megmondom, hogy ón is elmegyek? . . . Nem is szolok most este. majd inkább holnap. Igen ám, de édesapám meg délelőttös, vele nem tudok holnap délelőtt beszélni.

Éjjel nem aludtam. Szívtam a cigarettákat egymásután.

Reggel édesanyám egyszerre nyugtalan lelt.

—- Mi van veled? Valami baj van ? Reggelre tele a szoba füsttel, most meg mégy apáddal. Mit titkolóztokv

— Nemsokára hazajövök, csak bemegyek a pártba — mondom, hogy megnyugtassam.

— Nem szoktatok ti reggel hatkor a pártba járni. Nem tetszik nekem ez a dolog. — Csupán az enyhítette nyugtalanságát, hogy édesapámmal megyek el.

iyf öntünk a gyárba. Elmondtam mindent. Ügy volt, ahogy gondoltam. Édesapám örönynel fogadta a hírt. Régi ember a mozgalomban. Elsorolta, hogy a műhelyből kit hová vittek el. Nem is kértem, hogy azonnal mondjon véleményt, de azt nem titkoltam, nagyon örülök annak, hogy az elvtársak rám is gondoltak. És megígértem, sürgősen válaszolni fogok. Még ő mondta, hogy a barátaim, meg Éva mit szólnak majd. De ezt sem úgy. hogy lebeszéljen. Annyi volt talán az aggasztó az egészben, hogy többször

mondta: „ezt nagyon meg kell gondolni”. — Most menj haza. Délután gyere be korábban. Keress meg, de anyádnak ne szólj egy szót se. vele majd én oeszélek.

Édesanyám gyanakodva nézett rám, amikor hazamentem, de aztán megnyugodott.

.... Már vagy negyedórája áll megint a vonat. Le kéne száJlni és mozogni egy kicsit. Nagyon fázom. Néhol az ablakok helyeit furnírlemezek vannak a vonaton, és úgy fúj be mellettük a szél. hogy szinte mindegy, hogy ott van-e, vagy nincs. Na végre, elindulunk!...

— Édesapámmal délután mégsem találkoztam. Dolgoztam, hogy gyorsabban teljen az idő. Vajon, mire megyek haza? ... Az elvtársak is mit fognak szólni, hogy még nem ♦elefonáltam?! Dehát ők is megértik hogy egy nap alatt. . . Jaj, de nehéz do’og ez!

1? ohantam haza. Már’messziről láttam, hogy ég á lámpa. Fenn vannak. Hevesebben dobogott a szivem. Belépek. Édesapám alszik. Anyám szeme kisírva, nagyon fáradtnak látszik. Igyekszem közömbösen viselkedni, mintha misem történt volna. - Mostanában mindig sir. különösen, ha egyedül van. Teszek- veszek, kedélyeskedek. de egy szót sem szól. Még egy halvány mosoly sincs az arcán, csak néz. Engem Egyszer aztán megszó’al:

— Szóval te is elmész? — Most már kitör belőle a sírás, a nyakamba borul.

— Jó. jó, nem megyek el. csak ne tessék sírni! — mondom bizonytalanul.

— Te engem ne vigasztalj! Mégis rettenetes, hogy az ember küszködik, míg felnöttök, aztán előbb az egyik, aztán a másik megy el.

— Hazajönnék gyakran.

— Menj aludni. Reggel keltelek. Kivasaltam a fehér inged, azt vedd fel. ha a pártba méssz. Apád mond-, ta, hogy most már az Akadémia utcába kell menned, mert ott intézik a vidéki dolgokat.

Másnap nem is telefonáltam, hanem mentem személyesen. Szívesen fogadlak. Örömmel vették, hogy elmegyek. Még azt is megígérték, hogy gyakran kell majd Pestre jönnöm, nyugtassam meg édesanyámat.-- Mikor tud indulni, elvtárs? Mert nagyon várják az ifi-titkárt.

— Ahogyan a gyárban elintézem a kijelentkezést.

— Nagyon jó. Most megkapja a megbízó levelét, jegyet a vonatra és amire szüksége van. Rendben van minden?

— Igen.

Elhalmoztak tanácsokkal, biztattak, hogy hamar megszokom, nerp is akarok majd visszajönni Pestre. Zavart meghatódotsággal mentem hazafelé ...

.. . Már nem is tudom, mi a nagyobb baj, a hideg, a csípős füst, vagy ahogy ez a vonat vánszorog. Még külön-külön is elég lenne, node lassan odaérünk.. ..

Karácsony este érek oda. Szegény anyám, hogy elkeseredett, mikor megmondtam. hogy ma indulok. Hogy ki hallott még ilyet? Ilyenkor még az is hazamegy, aki távol van. idegenbe menni karácsonykor! ... Majd elmegyek újév után, ott lesz az a város akkor is. Meg. hogy neki •” j' egyedül íkell meghalni is... •’«érkeztünk. No. most merre? Nincs még késő^ de korán sötétedik. Kérdezősködöm. Megyek. Egyik kapualjban egy szovjet katona géppisztollyal. Felizzik a cigarettája, ahogy megszívja. Mint a cigaretta, úgy parázslik az én szívem is. Izgatottságom egyre fokozódik, ahogy közelebb érek a Széchenyi térhez. Lesz-e ott valaki? Van-e ismerős elvtárs, mert mondták, hogy pestiek is dolgoznak itt.

Itt a tér. Ez az. Jobbra a posta, szemben a pártház. Némelyik ablak világos. Nagj^zerü!

Beérek. Fel az emeletre. Néhány elvtárs sakkozik. Még a megyei titkár is bent. van. Bevezetnek hozzá. Bemutatkozom. Átadom a megbízólevelem.

— Hogy kerültél most ide?

— Vonaton.

1— Ennyire sürgős volt?

— Pesten mondták, hogy siessek.

— Azt is, hogy karácsony este érkezz? Na, de én is szépen fogadlak. Ahelyett, hogy örülnék, hogy itt vagy. Helyezd magad kényelembe. Itt az épületben lesz a szobád.

. Behívja az egyik sakkozót, hogy kalauzoljon a- szobámba. Az elvtárs nagyon barátságos, még ő cipeli a bőröndjeimet.

— Honnan jöttél így felpakkolva. elvtárs?

— Pestről.

— Ebbe az istenverte hideg szobába? Itt talán azóta sem volt. tűz, hogy ez a ház felépült. Mire begyújtunk és valamelyest meleg lesz, megöregszel.

— Fontos, hogy megérkeztem ...

— Hát fontos, fontos ... De tudod rn.it? Pakkoljunk le, aztán gyere, hozzánk. Mi ugyan szegény emberek vagyunk, én lakatos vagyok a SO- TEX-ben, de meleg az van, meg nagyon szívesen is látnánk.

Szabódok még egy kicsit, hogy nem illik ez ilyenkor ... De, aztán mégis elmegyek. Nagyon kedvesen fogadnak. Elmondtam, hogyan is jöttem' el otthonról.

— Trd meg édesanyádnak — mnnri- ja Horváth elvtárs. a vendéglátó házigazdám — hogy ha ők nem is lehetnek itt, te mégis a családdal töltőd a karácsonyestét. mert. mi, kommunisták bárhová megyünk ezen a földön, találunk családtagokat, a kommunisták nagy családjából.

lí eszélgetiink a vacsora után. jó melegben. Úgy tekintenek, mint a többi családtagot. Milyen érdekes is ez ... Eljöttem otthonról, es mintha hazajöttem volna ..,

DÉRI FRNŐ;

líauíc&otrifi

iéntíU