Észak-Magyarország, 1959. december (15. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-17 / 296. szám

Csütörtök, 1959. december 17. CSZAKMAGYÄRORSZAO 3 As állami gazdaságokból jelentjük Jutalomüdülés Csehszlovákiában Az állami gazdaságok traktorosai derekas munkát végeztek az őszi idényben. A kedvezőtlen időjárás el­lenére — egy gazdaság kivételévé — már mindenütt élvégezték az őszi mélyszántást. A megfeszített mun­ka után most kevésbé könnyebb munkaidőszak következik, amikor kipihenhetik az őszi kampány fára­dalmait. Az állami gazdaságok főigazgató­sága a Mezőgazdasági és Erdészeti Dolgozók Szakszervezetének főtit­kárságával egyetértésben 3 trak­torost, akik a legjobb eredményeket érték el, azzal jutalmazott, hogy öt­napos csehszlovákiai utazásra és üdülésre küldi január folyamán. így került a Csehszlovákiába uta­zók közé Farkas Boldizsár az ongai gazdaságból, Leskó János a léhi ál­lami gazdaságból és Tépási Pál a szerencsi gazdaságból. Farkas Boldizsár éves tervét 163 százalékra teljesítette. Super-Zetor gépével 2180 normálhold talajmun­kát végzett. Az elvégzett munka tcbb mint 40 százalékát ojctóber 1. és november 15. között teljesítette. Tervtúlteljesítés mellett több mint 4 000 forint értékű üzemanyagot és alkatrészt takarított meg. Leskó János éves tervét 153 szá­zalékra teljesítette, emellett 3 500 fo­rint fölött van az üzemanyag és alkatrész megtakarítása. Tervét úgv tudta túlteljesíteni, hogy igyekezett fi Zöldfa utca 9 'T'alán sok ember megy el Icözöm- bösen a Zöldfa utca .9. számú hqz előtt, amely­nek kapubejáratán sze­rény tábla jelzi: „Mis­kolci Városi Tanács Anyatejgyűjtő Állomá­sa”. Vagy talán még többen figyelemre sem méltatják a kis táblát, hiszen városunk há­zain annyiféle felirat tarkállik, hogy a siető ember belefárad azok olvasásába. Pedig ehe­lyütt, a Zöldfa utca 9. számú házban, a lát­szólagos szerény külső mögött dicséretes, a szeretet lapjaira illő munka folyik: édes­anyák, ápolónők, szak­képzett egészségügyi dolgozók fáradoznak a bajbajutott csecsemők megmentésén, életben- tartásán, felnevelésén. Hány család életébe köszöntött már be a nagy öröm, a gyermek- áldás öröme után az aggódás, a gyötrelem, a bánat: a baba sír, sír, fellármázza a há­zat . .. Jön az orvos, mi lehet a baj? A ki­csi éhes. Tej azonban nincs... Nagy gondot, nagy anyagi ' megterhelést jelentene a családfő­nek, ha államunk nem segítené ezzel is az anyákat, a felcsepere­dő kismagyarokat. Bi­zonyíték erre a jólfel­szerelt anyatejgyűjtő állomás, ahol az igény- jogosultak térítés nél­kül juthatnak hozzá az orvosságot jelentő anyatejhez. Nagy fel­adatot tölt be tehát ez az egyedülálló intéz­mény. Bár mennyi­ségre nem sok a napi 6—8 liter összegyűjtött tej, ám ha arra gondo­lunk, hogy ez mennyi beteg csecsemő fejlő­dését segíti elő, Öröm tölti el azokat az édes­anyákat, , akik az em­berséges célért áldoza­tot hozva fáradoznak. Mezősi Margit, az állomás vezetője mond­ta el, hogy elsősorban a kórházban fekvő ko­raszülött vagy beteg csecsemők ellátása a cél. Nyári időszakban ugyanis különös gond az édesanyáknak, ha nem w tudják maguk táplálni gyermeküket. Pedig ilyenkor — má­justól szeptemberig — leselkedik a kisbabára a legtöbb veszedelem. Gyakori a sokszor élet­veszélyt jelentő bélhu­rut, amelytől az anya­tejjel táplált csecsemők menekülhetnek meg legkönnyebben. Mert az anyatej orvosság is. * A kis állomás há- rom éve került jelenlegi helyére. Me­zősi Margit pedig már közel harminc éve vé­dőnő. Nagy türelem­mel, szeretettel látja el feladatát, pedig reggel 6-tól este 8-ig dolgozik kisebb szünetekkel. Olykor még vasárnap sem pihen. S — bár­mennyire természetes, hogy ilyen helyen rend­nek, tisztaságnak kell lenni — mégis kelle­mesen lep meg, hogy szinte csillog-ragyog a barátságos, meleg szo­ba. Szívügye' Margit néninek, hogy az ide­járó mamák otthono­san érezzék magukat. A vitrinben elhelye­zett hófehér fityulákra, köténykékre önszorga­lomból maga hímzett szép mintálcat, hogy mindenki hamar felis­merhesse a saját holmi­ját. Az állomás másik védőnője a csecsemő- ket, mamákat látogatja. • Cok segítséget ^ nyújtanak _ a gyermekneveléshez is felvilágosító munká­jukkal. Megmagyaráz­zák az anyáknak, gon­doljanak azokra a baj­bajutott kis csecse­mőkre is, akik valami­lyen oknál fogva nem részesülhetnek abba® az áldásban, hogy édes­anyjuk táplálja őket. Az édesanyák azon­ban megértik és átér­zik azoknak a fájdal­mát, s egyre többen adják tanujelét ennek. Érezzék ezért a hálás szülők feléjük áradó szeretetét, megbecsülé­sét! Boróczfcl Edit a munkáját mindig a legkisebb üresjárattal végezni és gépét mindig a legnagyobb rendben tartotta, az előírt karbantartásokat pedig pon­tosan elvégezte. A termelőszövetkezetek megszilárdításáért Á Szerencsi Állami Gazdasár évek óta segíti a környező termelő- szövetkezeteket Különösen jó a gaz­daság kapcsolata a szerencsi Lenin Termelőszövetkezettel. A tsz vezető­sége mindenkor bizalommal fordu1 az igazgatósághoz, mert az segíti, hasznos termelési és gazdálkodási tanácsokkal látja el. A gazdaság kisebb-nagyobb javítá­sokat számtalan esetben azonnal el­végez a tsz részére, hogy ne legyen •,i munkában fennakadás. Szüksr > esetén a hibás gépek javításához al­katrészeket ad. A termelőszövetke­zet vontatóját a gazdaság generá- lozta és a nagyobb javításokat is elvégzi. Az óv folyamán 10 000 Ft értékű gépalkatrész átadásával se­gítette a termelőszövetkezetet. Az őszi vetési időszakban a ter­melőszövetkezet 10 kh. földjén vé­gezte el mintaszerűen a talajelőké­szítést és a vetési munkákat, ami­hez mindent a gazdaság biztosított. F szt vettek az őszi betakarításban is, 15 kh. területen géppel szer>fA’; ki a cukorrépát, könnyítve ezzel a rénaszedést. 10 kh. területről a gaz­daság hordatta le a kukoricaárat gyorsítva ezzel a szántás ütemét. Ezenkívül 16 kh. mélyszántást és 10 kh. gvűrűshengerezést is elvégzett a tsz-nek. Nemcsak a Lenin Term^őszöv^ kezetet, hanem a környék többi '“óvetkeZéteit is segíti vetőgéppel, munkagéppel, stb. Az év folyamán 50 000 forint érté­kű munkával*járult hozzá a gazda­ság a termelőszövetkezeti mozgalom, megszilárdításához, a környező tsz- ek gazdasági megerősödéséhez. A KULTURÁLIS ELET HÍREIBŐL ••»•••••••£•••#•••••••••••••• Balettkoncert Egy esztendei fejlődésükről ké­szülnek számotadni a Szakszerveze­tek Megyei Tanácsa kultúrotthona balettiskolájának kis növendékei és oktatói. Mint minden évben, most is megrendezik karácsonyi, nagy, rep­rezentatív műsorukat. Ez alkalom­mal az újjáépült Miskolci Nemzeti Színházban mutatják be tudásukat december 26-án délelőtt. Műsorukat igényesen állították össze: Csajkov­szkij „Hattyúk tava” és „Diótörő”, Aszaffjev „Párizs lángjai” és Verdi „Aida” című műveiből mutatnak be részleteket. A műsort az iskola okta­tói — B. Koller Erzsébet és B. Frei- man Leona — állították össze és ta­nították be. Az előadáson a Miskolci Nemzeti Színház zenekara működik közre, Herédy Éva vezényletével. f Uj bemutatókra készülnek a sajószentpéteri bányász színjátszók A sajószentpéteri bányász kultúr­otthon színjátszói egyszerre két cso­portban, két különböző produkcióra készüljek. Az egyik csoport Fehér Klára: „Nem vagyunk angyalok” című vígjátékát, a másik pedig a „Bástyasétány 77” című operettet próbálja. Az utóbbinak a bemutató­ját karácsonyra tervezik. Szorgalmasan gyakorol a 12 tagú hépitánccsoport is Jacsmarik Gyula bányamérnök vezetésével. A csoport rendszeresen szerepel a szakszerve­zeti és egyéb rendezvényeken. Szórakoztató ifjúsági ismeretterjesztés — nyereményekkel £ Az ifjúsági ismeretterjesztésnek új, érdekes formáját találta meg az Országos Rendező Iroda. A „Furfan­gosok bajnoksága” című rendezvé­nyek keretében szórakoztató műso­rokat rendeznek a tanulóifjúság ré­szére. Az egyes műsorok közben ma­guknak a hallgatóknak kell választ adniok a földrajz, történelem, iroda­lom, egészségügy és a politechnikai oktatás körébe vágó kérdésekre. A jó feleleteket díjazzák. Takarékbélye­geket. játékokat, értékes ajándékokat adnak jutalomképpen. A műsorokat a három korosztálynak megfelelően rendezik, külön az óvodás és alsós általános iskolásoknak, az általános iskola felsőbb osztályosainak, vala­mint külön a középiskolásoknak, így mód nyílik arra, hogy a műsor tematikája az iskolai oktatási anyag­hoz igazodjék. Az Egészségügyi Mi­nisztérium tervbe vette, hogy az egészségügyi propaganda érdekében, minden iskolásnak — a belépőjegy mellé — egy tubus fogkrémet is ajándékoz. Értesülésünk szerint a következő év elején Miskolcon és Borsod me­gyében is megkezdik ezeket a műso­rokat. Szovjet szerzők estje .4 miskolci Egressy Béni Zene­iskola, Miskolc felszabadulásának 15. évfordulója tiszteletére, „Zene és irodalom” estet rendez szovjet szer­zők műveiből. Az estet december 17-én este tartják a Bartók Béla Ze­neművészeti Szakiskola hangverseny- termében és azon a rendező zene­iskola hangszeres növendékei mellett a Föl($0s Ferenc Gimnázium szavaló^ valamint ének- és zenekara működ­nek közre. A műsorban Vlagyimiróv, Hacsaturján, Csajkovszkij, Nazirova, Grecsaninov, Glinka, Kabalevszkij, Prokofjeff és más szovjet szerzők művei szerepelnek. Händel - Haydn est a Nevelők Házában Gyár épül Sátoraljaújhelyen Sok gondja van Sátoraljaújhelyen a városi tanácsnak amiatt, hogy a lakosságot, elsősorban a nőket üze­mek hiányában nem tudja kellő­képpen munkához juttatni. Ezért mintegy 1500 dolgozó kénytelen másutt, főképp a távolabbi bor­sodi iparvidéken munkát keres­ni. így évek óta hetéken át távol élnek a családjuktól, ami természetesen egyáltalán nem megnyugtató jelenség. Ezen az egészségtelen , állapoton kíván segíteni a kormány azzal az intézkedésével, hogy az országos be­ruházásból az ipar decentralizálásá­nak érvényesítése során egy új gyárat létesít Sátoraljaújhe­lyen. A gyár elektromossági al­katrészeket és különböző finom­mechanikai cikkeket fog előállí­tani és két műszakban 500—500 munkást tud majd foglalkoz­tatni. A 43 millió forintos költséggel épü­lő gyár alapozási munkálatait meg is kezdték, s építésének híre nem­csak a városban, hanem * az egész sátoraljaújhelyi járásban osztatlanul nagy örömet keltett. A tervek szerint tavasszal már azokat a munkásokat is felveszik, akiket a gyártástechnika elsajátítá­sa céljából fővárosi üzemekbe kül­denek, hogy a megnyíló ' sátoralja­újhelyi új gyár első szakmunkásai váljanak belőlük. e. j. A Händel—Haydn év alkalmából a Magyar Könyv Kereskedelmi Válla­lat és a Nevelők Háza december 18-án este a Nevelők Házában Hän­del—Haydn estet rendez. Az est ke­retében Erdélyi Lászlóné, az Egressy Bénf Zeneiskola igazgatója tart elő­adást és ismerteti a nagy zeneköltők műveit Mikrobarázdás hanglemezről bemutatásra kerül Händel „Concerto grosso” és „Hárfaverseny”, továbbá Haydn „Zongora-trío”, „G-dur szim­fónia” és „Londoni szimfónia” című műve. A karácsonyi könyvvásár könyveit Szauervald Lajos ismerteti, majd Händel és Haydn műveivel kapcsolatos zenei fejtörőre kerül sor, amelynek keretében értékes mfi- vészlemezeket nyerhetnek a szeren­csés megfejtők. Várja őket a munkahely POFOZTA ŐKET A MESTER, a *■ mesterné, a segéd... Az inas­nak nem volt becsülete. Három éven keresztül ette a kisemmizettek keser­ves kenyerét. Szaladt a piacra, fát vágott a mester ismerőseinek, s ha valamit elrontott, a főnöke így ítél­Ez volt a múlt. Ki ne emlékezne ezekre az időkre? Asztalosok, lakato­sok, esztergályosok járták az orszá­got ... Segédlevéllel a zsebükben leg­többször segédmunkások lettek va­lamelyik üzemben. Vagy béresnek mentek a nagygazdákhoz. Mert nem Endrész Pál szakoktató Elek Imre II. éves, jeles tanulót felelte«. kezett: sohasem lesz belőled szak- volt más választás: élni kellett. A ember. Az inas szó a legalacsonyabb munlcanélküliség réme behálózta az rangot jelentette. Az ólban hált, lyu- országot. S aki jogot, életet követelt, kas cipőben járt... Ki fogta párt- börtönt kapott helyette, ját? Az Ipartestület a mesternek A fiatalok, a mostani iparitanulók, adott igazat, s ha az inasévek után csak az öregek elbeszéléseiből isme­segédlevelet kapott, szerencséje volt, rik azokat az időket. Azok a növenr ha munkát talált. Sovány kereset... dékek is, akik most a 112. Ipari- Vándorlás az országban... tanuló Intézetben tanulnak Rnda­bányán. A napokban meglátogattuk ezt az intézetet. A nevelők, szakok­tatók jelenleg 123 tanulót képeznek ki szakemberekké. Nyolc oktató és 2 tanár neveli itt a jövő szakembereit: vasércvájárokat, villanyszerelőket, marósokat, esztergályosokat, lakato­sokat, asztalosokat, kőműveseket, akik jó körülmények között sajátít­ják el a szakma ezer fogásait. Két és három évig tart a tanulóidő. A tan­rend is azt mutatja, sokoldalú szak­embereket képeznek az ipar számára. Tanulnak anyagismeretet, szakrajzot, műszaki számítást. Ezenkívül törté­nelmet, magyar irodalmat, nyelvtant. És mindezt olyan fokon, mint régen egy középiskolában. A tantermi fog­lalkozásokon a tanulók a gyakorlati munkával is megismerkednek. A NÖVENDÉKEK, mert így ne- vezik őket, ösztöndíjat is kap­nak. Egy átlagos tanuló havi ösztön­díja 210—340 forint. Kinek milyen az előmenetele. Mindezt az állam adja, — amiért tanul. Egy-egy nö­vendék csupán 125 forintot fizet a teljes ellátásáért. Ezért szállást, mo­sást, kasztot, orvosi ellátást és még szappant is kap. A növendékek — a 60 bentlakó — szállásokon vannak elhelyezve. Az intézet szép könyv­tárral, mozival és televízióval is ren­delkezik. Van tehát szórakozási le­hetőség is. A múltban még a mester­nek sem volt ilyen élete. Az inas pedig álmodni sem mert erről. S ez a rudabányai iskola is jól mű­ködik. 1950-ben létesült, mint önálló intézet, később megszűnt, majd 1956 után a kazincbarcikai intézethez csa­tolták. Azóta még szebbek az ered­ményei. Eddig több mint 300 szak­embert adott az iparnak. Olyan ta­pasztalt, kiváló mesterek és tanárok oktatják itt a fiatalokat, mint pél­Másodéves növendékek a tetőszerkezetet tanulmányozzák. dául Zöld Bertalan gyakorlati óktar tásvezető, Szabó László szaktanár, Ev/irész Pál szakoktató, Kaponyás Sándor otthonvezető és Tóth István oktató. És a többiek. Valamennyien régi szakemberek, akik jól ismerik a mesterséget és a múltat. Nem egy­szer elbeszélik régi emlékeiket a mesterek pofonairól, az akkori világ inaséveiről. S a növendékek? Jó ta­nulással viszonozzák az állam gon­doskodását. És vizsga 'után nemcsak segédlevelet, munkát is kapnak, ka­ki a saját szakmájában. A vájárok majd idekerülnek a helyi vasérc­bányába, a lakatosok a most épülő ércdúsító üzembe, az asztalosok, kő­művesek s más szakemberek a 21. Építőipari Vállalathoz. A vizsga után várja őket a kész munkahely, ahol a jó kereset mellett szállást, üzemi koszzol, munka'-y’ ~ w g ih*>­tést kapnak. TLYEN MA EGY TPARITANULÖ élete az MTH-iskolában. Ruda- bányán is, s az országban minden- felé, ahol szakembereket képeznek rohamosan fejlődő iparunknak. Csak egy probléma akadályozza a munkát a rudabányai intézetben. Az iskola három tanterme két, egymástól távol lévő helyiségben van elhelyezve. Az egyik épület régi, korszerűtlen, nem iskola céljára építették. Zsúfolt. ké­nyelmetlen, nem is lehet átalakítani. Nagy gond ez. Máról holnapra nem is lehet megoldani. De sor kerül erre is. Nem marad ígéret... Azt akarjuk, hogy a jövendő szakmunkásai szép falak, modern padsorok között tanul­janak. Régen ez még álom sem lehe­tett ... Ma ez is megvalósul. Itt Rudabávyán is, rövidesen... SZEGEDI LÁSZLÓ Fényképese: SZABADOS GYÖRGY

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents