Észak-Magyarország, 1959. november (15. évfolyam, 257-281. szám)
1959-11-12 / 266. szám
2 ÉSZAKMAGYARORSZAG Csütörtök, 1959. november 1! Termelőszövetkezeteink minden növényféleségböl többet termeltek mint az egyénileg dolgozó parasztok Llétl tartóit az Országos Termelőszövetkezeti Tanács Szerdán Budapesten ülést tartott az Országos. Termelőszövetkezeti Tanács. Megjelent az ülésen Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, a Termelőszövetkezeti Tanács elnöke, Biszku* Béla belügyminiszter, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, Dögéi Imre földművelésügyi miniszter. Az ülést Tisza József, a Termelőszövetkezeti Tanács titkára nyitotta meg. majd Dobi István emelkedett szólásra: Dobi István elv társ' beszámolója kínai tapasztalatairól Bevezetőjében beszámolt a Kínai Népköztársaság megalakulásának tizedik évfordulója alkalmából rendezett ünnepségekről, amelyen részt- vett a magyar párt- és kormányküldöttség is. Majd így folytatta: Láttuk Kínában a nép hatalmas •erőfeszítéseit, hogy megszüntesse a kizsákmányoló rendszer, — a félgyarmati elnyomás következtében századokon át meghonosodott nyomorúságos szociális és kulturális viszonyok maradványait. Kínában a gazdasági építést nem lehetett valamennyire is előrehaladott ipari vagy technikai fejlődésre alapozni, mert ilyen a fel- szabadulás előtt ott nem volt. Ezért követik — ahogyan ott mondani szokás — a „két lábon járás” politikáját, ami azt jelenti, hogy a rendelkezésre álló gépek kihasználása mellett bevetik teljes fizikai, kézi munkaerejüket is. Az ott látottak és tapasztaltak alapján én is velük együtt hiszem, hogy többévszázados elmaradottságukat aránylag rövid idő alatt felszámolják. Az elmúlt évtized a kínai ipar nagyszabású építkezéseinek időszaka volt. Kína fővárosának ipari fejlődését jellemzi, hogy a termelés ott 1949-hez képest huszonhatszorosára, az ipari munkások száma tizenegyszeresére nőtt. Sanghaj, amely nem is olyan régen még Kína imperialista gyarmati kizsákmányolásának központja volt, ma a szocialista építkezések, ipari bázisa. Arányaiban ki- .sebb, de ütemében hasonló jellegű - fejlődés szemtanúi voltunk több más . városban is. Dobi István a továbbiakban a kínai falvak életéről, a mezőgazdasági termelésről és a népi kommunákban szerzett tapasztalatokról számolt be. — Kínában a parasztság mérhetetlen nyomorának, s általában a mezőgazdasági termelés elmaradottságának legfőbb oka a félgyarmati, társadalom volt. Még a hivatalos adatok szerint is 1927-ben a mező- gazdasági népességnek csupán 10 százalékát kitevő földbirtokos és ku- lákréteg a művelhető föld 70—80 százalékát, a mezőgazdasági lakosság 90 százalékát kitevő szegény- és középparasztság pedig csupán 20—30 százalékát birtokolta. Ez a földbirtokmegoszlás és a vele összefüggő társadalmi viszonyok egészen 1953-ig, a földreform megvalósulásáig fennállottak. A földreform során háromszáz millió paraszt között mintegy nyolcvanmillió katasztrális hold földet osztottak szét. tehát egy-egy földhözjuttatottnak átlagosan ötszázötszáz négyszögölnyi terület jutott. — A földreform földet adott a parasztoknak— folytatta Dobi István —, de ez egymagában még egyáltalán nem jelentette a kínai falvak felemelkedését: A kisparaszti gazdaságok termelékenyebb nagygazdaságokká változtatásának útja Kínában is. szükségszerűen, a szövetkezeteken keresztül vezethetett. Bárhol kérdeztük a kommunák vezetőit és tagjait, hogvan jutottak el ilyen rövid idő alatt a kollektív gazdálkodás télié* meovnjásításáig, a válasz mindenütt egyértelmű és kézenfekvő volt. A felszabadulás és a földreform után hamarosan rájöttek, hogy bár övék a föld. de kevés az állat, nincs elegendő és megfelelő termelési eszkö" cs ezen kívül is, külön-külön lekötelezek megbirkózni a természet, elem-' erőivel, a Kínában gyakori árvízzel és a«7á1Tva!. Dobi István ezután arról a nagy különbségről szólott, amely a kínai és a magyar parasztság élete, termelési körülményei között évszázadokon át megvolt és még ma is megvan. A kínai parasztoknak az említett körülmények miatt nem volt és ma sincs a nálunk elterjedthez hasonló portájuk gazdasági epretekkel, állatállománnyal, őket tehát nem kötik semmiféle érzelmi szálak régebbi életükhöz. A továbbiakban Dobi István a népi kommunák tevékenységéről, szervezetéről tájékoztatott. Egy kommunában átlagosan ötezer parasztcsalád dolgozik. A népi kommuna egyesíti magában a mezőgazdasági és a kezdetleges, főleg kézzel végzett ipari termelést, valamint kü- : lönböző melléküzemágakat. Foglalkoznak még a kereskedelemmel, az oktatás, az államigazgatás és a honvédelem helyi, jellegű feladataival is. A népi.Jsommuna szervezeti felépítése különbözik a mi szövetkezeteinkétől. A régi szövetkezeti keretek bizonyos fokú önállósággal, tóiméi öcsoport * elnevezéssel megmaradtak, mint a kommuna mezőgazdasági termelést' folytató egységei. A kommuna másik részét az ipari részlegek alkotják. A kommunákban három tulajdonforma létezik. A legfontosabb, az alapvető, a termelőcsoport tulajdona, van továbbá kommunális tulajdon, s a tulajdon egy része a termelői brigádokat illeti meg. A kommuna közös szükségleteihez a termelőcsoport is hozzájárul a maga tulajdonából. Ily módon a kommunák — állami támogatással — nagyobb vállalkozásokra is képesek. Dobi István ezután a kínai mező- gazdaságot az idén ért súlyos természeti csapásokról, s azok leküzdéséről emlékezett meg: — Ebben az évben, Kína az utóbbi félévszázad legsúlyosabb árvizét szenvedte el. A folyók mintegy hatvan millió holdnyi termőföldet árasztó; i \ ti, más viceheket pedig szárazság' és sáska járás puszii tóttá. A rendkívüli elemi erők azonban nem okoztak olyan kal.aszíroiViüs károkat. • A szárazság' le.ki' -désére tavaly hatvan 100—100 millió köbméteres, ezerkétszáz, egyenként 10—1000 millió köbméteres és néhányezer kisebb víztárolót építettek. Az öntözött terület 19^9 óta négy és félszeresére növekedett, s a teljes szántóterületnek több mint hatvan százalékára terjed ki. Nagy küzdelem folyik a kínai mezőgazdaság technikai színvonalának emeléséért is. A gépek kapacitása az év végére meg fogja haladni' az ötmillió lóerőt és ez a szántási munkák négy. az öntözés tíz százalékának gépesítését teszi lehetővé. A kínai mezőgazdaság az utóbbi másfél évben hatalmasat fejlődött. 1958-ban a mezőgazdaság teljes termelése huszonöt százalékkal növekedett s az idei emelkedést — az elemi csapások által okozott veszteségek ellenére is — tíz-húsz százalék közöttire becsülik. • Tisza József elvtárs tájékoztatója a tsz-ek munkájáról Dobi István beszámolója után Tisza József, a Termelőszövetkezeti Tanács titkára ismertette a termelőszövetkezeti mozgalom év eleji nagyarányú fejlődésének főbb vonásait, majd rámutatott: Az új szövetkezeti gazdaságok megnyugtatóan fejlődnek, sőt kifejezetten jó helyzetben vannak. Mind politikai, mind pedig szervezeti és gazdasági vonatkozásban tovább erősödtek a korábban alakult termelőszövetkezetek is. A fejlesztéssel egy- időben nem csökkent, sőt ellenkezőleg — gabonafélékből és kapásokból egyaránt —, emelkedett a szövetkezeti gazdaságok átlagtermése: búzából 31, ősziárpából 33, tavaszi árpából 47, zabból 37, kukoricából 29, cukorrépából 10 százalékkal termeltek többet az elmúlt évinél. Egy ka- t#sztrális hold területre vonatkpz- tatva országos átlagban minden növényféléből többet termeltek az egyénileg gazdálkodóknál. Az eredmények ellenére termelőszövetkezeti gazdaságaink még távolról sem érték el, illetve hasznosították a nagyüzem minden lehetőségét. A lehetőségek további, az eddiginél nagyobbmérvű kihasználása érdekében számszerűleg és minőségileg tovább kell növelni a közös állatállományt, hiszen csak így biztosíthatjuk a kívánt mérvű talajerővisszapótlást. Sok helyütt hiányos még a nagyüzemek gépesítése, nincs elegendő jól képzett szakember, nem megfelelő a tagság és a vezetők együttműködése, s végül nincsenek kihasználva az öntözési és talajjavítási lehetőségek. Felszólalt a vitában Dobi István, a Népköztársaság Elnöki.Tanácsának elnöke. Javasolta, hogy a tanácsülés jegyzőkönyvét juttassák el mindazokhoz a párt-, állami és szövetiküJfjofililrai jegyzet: Az időszerű őszi munkákról szólva megállapított#, hogy a kedvezőtlenül száraz időjárás kétségtelenül nehezítette a szántást, vetést, de ezzel önmagában még nem indokolható meg az e téren tapasztalható lemaradás. A kukoricaszár még sokhelyütt a földeken van, noha ennek betakarításához kifejezetten kedvezett az időjárás. Ezen túlmenően megállapítható, hogy egyes termelőszövetkeze tekben eluralkodott az a nézet, hogj most már mindent a gépeknek kel elvéfiezniök. * 9 A KULTURÁLIS ELET HÍREIBŐL Építők fotókiállítása A miskolci építők fotoszakköre kiállítást rendezett a Szakszervezetek' Megyei Kultúrotthonának klubtermében. A kiállításon négy fotós hetven alkotását láthatjuk. Oklevéllel jutalmazták a kiállított képek közül Szentkereszti Béla „Téli vándor”, Pápai Elemér „Jó étvágy”. Pethő Géza „Átfut qz ellenvonat” és Balló Ödön „Pi.kulás'* című műveit. A kiállított képek —'a nagyszerű táj felvételek mellett — nagy zömmel a mindennapi élet apró mozzanatait, nagyobb alkotásait és magát a dolgozó embert ábrázolják. A kitüntetett képeken kívül különösen figyelemreméltó Szentkereszti Béla: ,,Zápor”, ,,Egyesült erővel”, „Átszállás Küldjétek a váltást”, Ballá Ödön: ,,Nekem is vegyél”, „Akt”, „fíétköz- napok zsonglőrje”, Pethő Géza:‘„Bri- gádvezetö” „Rágyújtás", valamint Pápai Elemér: „Itt bányászok laknak” című alkotása. — A kiállítás a hét végéig tekinthető meg. !SVm ooklícut a láio^aioiíságg A Bartók Béla Művelődési Ház — mint ismeretes — hosszú hónapokig zárva volt a nagymérvű átalakítás miatt. A hosszú kiesés nem vetette vissza az ismeretterjesztő előadások látogatottságát, sőt még nagyobb az érdeklődés, mint az átalakítás előtt volt. Például a „Haynau bosszúja** című előadáson 980 hallgató, A nagy találkozó című előadáson 442 hallgató vett részt. Az általános iskolás ifjúság számára tartott ismeretterjesztő előadásokon a látogatottság 4—500 fő körül mozog. Változatos program az SZVIT ku tárotthonhan A Szakszervezetek Megyei Tanácsának Kultúrotthona novemberben is sokoldalú és változatos műsorral szolgálja látogatóinak igényeit. Eddig két egészségügyi ismeretterjesztő és egy földrajzi előadást tartottak, emlékkiállítást rendeztek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulója tiszteletére, megkezdték a. Menyasszonyok—vőlegények iskolája előadássorozatát, továbbá rendeztek egy K,azinczy-emlékestet. A hónap még hátralévő részében három egészségügyi, politikai és két egyéb ismeretterjesztő előadás szerepel a műsoron, azonkívül a már megkezdett előadássorozatok egyes előadásai, előadói est, mesedélelőttök, klubestek és táncestek egészítik ki a kultúrotthon gazdag havi programját.* Klub és játékterein — nyugdíjasoknak A Lenin Kohászati Művek Bartók Béla Művelődési Háza újjáalakított klubját és játéktermeit a délelőtti és koradélutáni órákban is nyitvatartja, hogy a nyugdíjas munkások részére egész napon ját szórakozási lehetőségeket biztosítson. A klubélet, valamint a művelődési ház tevékenységének erős kibővülésére tekintettel a kultúrotthonban állandó büfé-szolgálatot tartanak. Érdekházasság — vidéken elvégezniük. Befejezésül hangsúlyozottan mutatott rá, hogy a téli időszakot valamennyi termelőszövetkezetben ki kell használni arra, hogy a tagsággal megismertessék az őket érdeklő és érintő fontos rendeletéket, így az alapszabálymintát, a nyugdíjtörvényt. Egy közelmúltban megjelent rendelkezés szerint a termelőszövetkezetek a jövőben naptári évre készítik termelési terveiket. A téli időszakban tehát lehetőség van arra is, hogy alaposan megvitassák a következő évi tervfeladatokat. A tagság — különösen a rendelkezések ismeretében — minden bizonnyal igen sok hasznos javaslattal tudja elősegíteni a közösség boldogulását. Helyes, ha mindazokon a helyeken, ahol mód és lehetőség van rá, a termelőszövetkezetek vezetői megszervezik a tagság téli foglalkoztatását; — tanfolyamokat indítanak, vagy lehetőséget adnak a háziipari tevékenység szervezésére. Tisza József beszámolója fölött széleskörű vita indult. kezeti szervekhez, amelyekkel a termelőszövetkezetek kapcsolatban állnak. Az ülést Tisza József zárta be. (MTI) A Bolgár Kommunista Párt és a bolgár minisztertanács határozata a tio^r tudomány fejlesztéséről A Bolgár Kommunista Párt, Központi Bizottsága és a bolgár minisztertanács fontos határozatot hozott a bolgár tudomány fejlesztéséről, és szerepének emeléséről a szocialista építésben. Külön foglalkozik a, határozat a tudományos szakemberek kiválogatásával és képzésével, végül megbízza » Bolgár Tudományos Akadémiát, nogy kössön tudományos együttműködési egyezményt valamennyi szocialista ország t tudományos akadémiájával, szélesítse ki kapcsolatait ezeknek az országoknak tudósaival és kutatóintézeteivel. Egy amerikai csillagász a Mars növényzetéről Dr. William M. Sinton, az arizonai Lowell obszervatórium kutatója a napokban bejelentette, hogy nemrégiben szerzett * tudományos bizonyítékai arra vallanak, hogy a Marson minden valószínűség szerint van növényi élet, amely azonban a földi növényzettől erősen eltér. A „Science” című tudományos lapban írt nyilatkozatában Sinton kifejti, hogy elsősorban a Mars bolygó „Nagy mocsár” elnevezésű háromszög alakú területén tételezhető fel növényi Fellázad-e a „mintagyarmat" A BELGA-KONGÓT sokáig úgy tartotta nyilván az anyaország, mint „mintagyarmatot”, A tizenhárom milliós afrikai ország valóban „minta” volt a többi gyarmathoz képest, mert itt „csak” hat millió volt az állandó munkanélküliek rgzáma; „csak” hatvannégyszeresét keresték az európaiak a bennszülöttekhez képest. A lakosság egy százalékát kitevő belgáknak „csak” annyi volt a jövedelme, mint a többieknek együttvéve; „csak” 280 000 leprást tartanak nyilván az országban. Ezek a tényezők biztosították azt az „előkelő” helyet Belga-Kongó számára, melyet a többi gyarmathoz képest elfoglalt. A gyarmatbirodalmak bomlásának idejét éljük. Egyre több ország vívja ki függetlenségét, melyeket valamikor örök rabságra akartak ítélni és akarják ma is a gyarmatosítók. A legtöbb leláncolt, megkínzott, állati sorban élő ember Afrikában volt. Afrika, a világ szolgája most erőt gyűjt, hógy széttépje magán azt a láncot, melynek néhány szeme már megpattant. Most Belga-Kongó következik, a „miniagyarmat”. Már egy éve lesz lassan: Leopoldville-ben eldördült a belga katonák fegyvere, hogy megtörje a munkások sztrájkját. Sok halott máradt az utcán s a belga hatóságok úgy tájékoztatták a világot: „apró incidens történt”. Alig néhány napja újra eldördültek az említett katonák fegyverei. Most Staulegville- ben. Itt. ülésezett ugyanis a Kongói Nemzeti Mozgalom kongresszusa, melynek befejezése után rendeztek a hatóságok vérfürdőt. Hetvenöt halott, kétszáz sebesült vérével akarták bebizonyítani, hogy Belga-Kongóban csak az történhet, amit az anyaország akar. Tavasszal Kazavubut tartoztatták le, most Hunzumba került börtönbe. Mindez azonban mitsem változtat a helyzeten: a Kongó fekete, megkínzott fiai nem fognak meghátrálni. Követelik, hogy a jövő évben tartsanak népszavazást, hozzák létre a kongói alkotmányt és biztosítsák az ország függetlenségét. A belga kormány halogat már évek óta, ígérgeti a módszeresen tervezett demokráciát A valóságban viszont az történik, hogy egyre több arany, kobalt, gyémánt, ezüst, mangán, uránium. gyapot, kávé és gumi ára növeli a gyarmatosítók vagyonát. És napról napra több a belga katona; akik a „mintagyarmat” rendjét Őrzik. A városokat, nagy ipartelepeket, főbb utakat megszállták a belga ejtőernyősök. AZ ERŐSZAK kétélű fegyver. Belga-Kongó népe még szorosabban tömörül, még jobban megerősödik abban a hitben: igaz ügyért harcol, ök lesznek a holnapok győztesei. Afrika népe. közöttük a kongóiak is, új honfoglalásra készülnek. Megerősíti őket a világ haladó népeinek az az álláspontja is: Afrika az afrikaiaké! HANKOCZI SÁNDOR élet. Sinton elmondotta, hogy felfedezéseit 1858 októberében tette, amikor a Mars erősen megközelítette a Földet. A csillagász a Mars bolygó által visszavert napsugarak elemzésével jutott erre < az eredményre. Mint mondotta, a Mars-bolygó spektrumának infravörös sugarakat tartalmazó részét vizsgálva, arra a megállapításra jutott, hogy egyes részeken a fény nem hatol át, hanem felszívódik, ami szerves molekulák, tehát oxigén, hidrogén és széntartalmú részecskék jelenlétére mutat. Ebből vonta le azt a következtetést, hogy ezek a szerves molekulák marsbeli növényzet létezésével magyarázhatók.----------o----------A Ruanda-Urundi helyzet BRÜSSZEL. A Reuter jelenti: Rif- anda-Urundiból érkező jelentések szerint a feszült helyzet némileg enyhült, a hatóságok azonban minden eshetőségre felkészülve jelentősen növelték a Ruandában tartózkodó' belga tisztek parancsnoksága alatt álló bennszülött csapatok létszámát. Az Űj-Kína arról számol be, hogy a belga kommunista ifjúság országos méretű kampányt indított a kormány kongói politikájá ellen. LONDON. A Reuter londoni jelentése szerint az angol sajtót élénken foglalkoztatja az afrikai helyzet. A Daily Telegraph „Új Afrika” című vezércikkében megállapítja, „nem valószínű, hogy a belga kormány még sokáig egységet erőszakolhat a szétszórt törzsekre és közösségekre. Ha azonban Kongó szétesik,> ennek beláthatatlan következményei lehetnek angol- és francia-Afrikára is. Ez többé már nem csupán gyarmati probléma, amelyet a valóban fontos nemzetközi eseményektől elszigetelve lehetne kezelni.” (MTI) A Miskolci Nemzeti Színházban befejezéshez közelednek a legközelebbi bemutató próbái. Csizmarek— Semsey—Nádassy—Csariak háromíel- vonásos, zenés vígjátékát, az Érdek- házasság-ot mutatják be Nyilassy Judit rendezésében. Az első előadásokat, a miskolci bemutatást megelőzve — mint azt már az elmúlt évadban is több alkalommal tették —, vidéken tartják, hogy a megye ipartelepei, tsz-községei Miskolccal egyi dobén vagy még hamarabb, ismerhessék meg az új darabokat. Az Érdekházasság bemutatója november .17-én, kedden, Rudabányán lesz. A miskolci bemutatóra november 28-án kerül sor a Kamaraszínházban.
