Észak-Magyarország, 1959. november (15. évfolyam, 257-281. szám)

1959-11-12 / 266. szám

Csßtörtök, 1950. november 12. ESZ AK M AGY AROTtSZ AG 3 •• Üzemeink a kongresszusi versenyben A miskolci személypályaudvar dolgozói elhatározták, hogy a párt­kongresszus és a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom évfordulója tisz­teletére novemberben kongresszusi- forradalmi műszakot tartanak. Vállal­ták, hogy az élüzemszint feltételeként előírt 102 százalékos összevont telje­sítményt másfél százalékkal túltelje­sítik és november hónapban 103,5 százalékos teljesítményt érnek el.' El­határozásukat táviratilag ' közöltéit megyénk valamennyi vasútállomásá­val, s a versenyhez való csatlakozásra szólították fel a pályaudvarok dol­gozóit. Alig hangzott el a személypálya­udvariak versenyfelhívása, máris egymásután érkeztek a választávira­tok. A mádi, kazincbarcikai, berentei, felsőzsolcai és szerencsi vasútállomá­sok dolgozói az eísők közölt jelentet­ték be csatlakozásúidat a versenyhez, elfogadva a kongresszusi-forradalmi műszak szervezésére vonatkozó fel­hívást is. A mai napig pedig a vasút­állomások mintegy 98 százaléka je­lentette be csatlakozását. Lássuk most, hogyan dolgoznák a személypályaudvariak a kongresszusi versenyben. Az átlagos terhelés, a fajlagos kocsimozdítás, a kocsitartóz­kodás és kocsikiRasználás százalékos eredménye jóval a vállalt szint felett mutatkozik november első dekádjá- ban. Miskolc-személypályaudvar dol­gozói az átlagos kocsi terhelésnél ér­ték el a legjobb eredményt, a 108,2 százalékot. Legalacsonyabb a kocsi­tartózkodás mutatója, de még ez is 105 százalék felett van. «• A túrok versenyében változatlanul a II. túr: Nágy Béla állomásirányító és brigádja jár az élen. Teljesítmé- nyük mögött nem sokkal marad el a ILI. és az I. túr teljesítménye sem. A pályaudvar 63 dolgozója elérte a i,kiváló” szintet. November 7-én 43 személypályaudvari vasutasnak nyúj­tották át a „Kiváló dolgozó’- okleve­let, húsznak pedig a jelvényt az 1, illetőleg a 2 heti keresetnek megfe­lelő pénzbeli juttatással együtt. A ki­fizetett 40 000 forinton felül még kü­lön 7000 forint jutalomban részesül­tek a személypályaudvar dolgozói, mert az állomás első helyezést ért el a- tisztasági versenyben. A Lenin Kohászati Műveknél is kongresszusi műszakot tartanak ebben a hónapban. A 3. számú kohó­nál dolgozó brigádók munkája nyo­mán már eddig is jelentős eredmé­nyek mütatkoznak. November 1-től 9-e reggelig esedékes tervüket 806 tonnával! teljesítették túl. Ugyanez idő alatt a martinacélmű .1069 tonná­val, a íinomhergermű pedig 82 ton­nával, termelt többet esedékes tervé­nél. 4|, csavargyárrészleg és az öntö­de kivételével — ahol átépítési mun­kák, illetőleg nagyobb darabok for­mázása van folyamatban —, vala­mennyi üzem túlteljesítette tervét. Ennek eredményeként a Lenin Ko­hászati Művek a hó elejétől 9-ig a nyerstermelési tervet 3960 tonnával túlteljesítette. Margóezi István Kossuth-díjas ol­vasztár brigádja elsőnek nyerte el a Szocialista munkabrigád címet. Ki­Veteránok és fiatalok találkozója Putnokon November 7-én este a putnoki ifjúsági házban veteránok és fiata­lok találkozóját rendezte meg a KlSZ-szervezet. E baráti találko­zón hat veterán s mintegy száz fia­tal és több szülő volt jelen. A kedves, bensőséges találkozón az Októberi Forradalomban részt vett öreg harcosok beszéltek élmé­nyeikről. majd a közelmúltban Szovjetunióban járt elvtársak szá­moltak be az ott tapasztaltakról. Albumok és fényképek alapján is­merkedtek a fiatalok a Szovjetunió­val, majd tea-est és éjfélig tartó vidám tánc következett. Azzal az érzéssel mentünk haza erről a találkozóról, hogy még sok ilyen összejövetelt kellene szer­vezni. A peterán elvtársak meg is ígérték, hogy a jövőben gyakrabban felkeresik a fiatalokat s elbeszél­getnek velük. MÉNESI JÓZSEFNÉ Pütnók. Aliért nem erjed a must? (GYÖNYÖRŰ a Ti- yjr. sza Tokajnál... Hajlott hátú füzek, fehér törzsű nyárfák sorfala közt találkozik kistestvérével, a Bod­roggal. Bajszos har­csák, mohó csukák, téglauszonyu márnák, fürge kecsegék vertek itt tanyát. No, meg halászok, amióta csak rákóstoltak az embe­rek. a halhús ízére. Ma már a tokaji ha­lászok is szövetkezet­ben élnek, akár a me­zőgazdasági vagy kis­ipari dolgozók. Az övék is termelőszövetkezet, csa.k éppen nem ts2 vagy ktsz, hanem htsz, vagyis halászati terme­lőszövetkezet. „Tiszavi­rág” a neve, bár — mint az eltelt eszten­dők bizonyítják — ösz- szefogásuk egyáltalán nem liszavirágéletű. Halászcsárdájuk is van, szemben a karcsú ívelésű új Tisza-hid- dal. Finom halászlé, töltött harcsa, rántott ponty, roston sült ke- csege, nem utolsó sor­ban pedig zamatos sza­morodni várja itt a Szabolcs és Borsod fe­lől érkező utasokat. Magunk is asztalhoz telepedünk és elbeszél­getünk a gazdával. Ko­vács Pál elnökkel, a Tiszavirág Htsz életé­ről. — Huszonhét szövet­kezet fogja össze az or­szág halászait — mondja —, s eddigi munkánk alapján mi az elsők között va­gyunk. Szövetkeze­tünknek jelenleg 54 tagja van, éspedig hogy a még megmara­dó 30 százalékos bevé­telből osztozkodnak tagjaink. Mennél több munkaegysége van va­lakinek 120-nál, annál nagyobb arányú az osz­talékban való részese­dése. Zárszámadáskor 6—8—10 ezer forintot is kapnak egy összeg­ben, s így az előlegek­kel együtt a tagok, jö­vedelme átlagosan, ha­vi 2000—2200 forintra rúg. De vannak, akik ennél többet keresnek. Petrik Györgynek pél­dául ezen a nyáron ugyancsak kedvezett a szerencse, és volt olyan hónapja, amikor 6000 forint volt a bevétele — csupán előlegből. Azt is megtudtuk, hogy a kifogott hal 70—80 százalékát a to­kaji csárdában dolgoz­zák fel,- a többit pedig a piacokon, valamint a tokaji, miskolci és a sátoraljaújhelyi csar­nokban értékesítik. A LEGNAGYOBB ^ zsákmány, amely eddig hálójukba került, egy 83 kilós harcsa volt. Miskolcra szállították és ott por- ciózták ki rántott hal és töltött harcsa alak­jában a vidám vásár látogatóinak. Most sze­retnék kifogni a pár­ját, amely valahol ott tanyázik a Tisza és a Bodrog összefolyásá­nál, egy csendes har­csafészekben. Nagyon fáj rá a foguk, hiszen ezt a zárszámadási va­csorára szánták — pap­rikásnak. HEGYI JÓZSEF Lassan, de biztosan TT ALÁN EZ A SZÖLÁSMONDÁS jellemzi legjobban Kossuth Lajos szülőfalujának, Monok község­nek a fejlődését. Nem is lehet ezen csodálkozni, hiszen a letűnt feudaliz­musnak ebben az egyik hegyaljai végvárában a népi hatalom lobogója alatt menetelő szociális haladás is csal: lépésről lépésre tud előbbre jut­ni, Ám így is sokat haladtunk előre az elmúlt 15 év alatt: két tucatnál is több azoknak a vívmányoknak, létesítményeknek a száma, amelyek a felszabadulás óta Monokon az idők megváltozásának jeleiként hirdetik, hogy a monoki dolgozó nép is fejlő­dik. Fejlődik életmódjában, szoká­saiban, kultúrigényében egyaránt! Oktatásügyi kormányzatunk leg­újabb célkitűzése: a politechnikai gyakorlati szakoktatás áldásos intéz­ménye Monokon még nem tudott megvalósulni. Az Andrássy—Széche­nyi grófok hajdani barokk-kastélyá­ban _működő állami általános iskola oktátásrendjében, felszerelésében a régi helyi oktatás intézményeihez szonyítva szinte felmérhetetlei nagy előrehaladás mutatkozik, de még a mezőgazdasági gyakorlati szakoktatás, a monoki dolgozó pa­rasztság munkájának megkönnyíté­sére, életrendjének megjavítására hivatott politechnikai képzés beve­zetéséhez nagyon sok minden hiány­zik. Ebben a nagyon sok mindenben a gyakorlati oktatáshoz szükséges földterület körülkerítése, a szakkép­zés tárgyi feltételeinek biztosítása éppen úgy benne van. mint a meg­felelő képesítésű nevelők hiánya. \ JELEK SZERINT 1—2 éven belül azonban sort kell kerí­teni Monokon is a mezőgazdasági jellegű községhez igazodó gyakor­lati szakoktatás bevezetésére. Ehhez nyújtott szocialista elvtársi segítsé­get a 10 éves fennállásának jubileu­mi évében járó monoki Kossuth Me­zőgazdasági Termelőszövetkezet. Ajándékával megvetette iskolánkban a politechnikai szakoktatás alapjait. Az ellenforradalom viharában is sziklaszilárdan , helytálló monoki Kossuth Tsz nevében Polgári András elnök iskolánknak ajándékozta a ko­rábban a tsz részére megvásárolt, kereken 2 300 forint Összértékű, 54 nagyméretű színes táblából ' áífó szemléltető képsorozatot. Iskolánk ilyen mérvű helyi támogatásban nemcsak a felszabadulás, de fenn­állása óta sem részesült. A Kossuth Tsz néhány éve szintén azok közé a társadalmi csoportok közé tartozik, amelyek évenként az erkölcsi támo­gatáson felül kisebb-nagyobb mérté­kű anyagi segítséget is nyújtottak is­kolánk jobb munkájához. (ÖRVENDETES LÁTVÁNY, amint a kastély-iskola folyosó­jának falán elhelyezett, dekoratív­jel legű színes táblák előtt kisebb- nagyobb tanulók magyarázzák egy­másnak a növény- és állattan, a gyakorlati mezőgazdálkodás sok-sok érdekességét. Lassan, de biztosan mégis csak célhoz érünk! Zsuffa Tibor ELVONÖ KORA UTÁN — Ne sürgessen! Engem már a zene érdekeli.*« váló eredményt érte el az 1-es ke­mencénél dolgozó Koncz Márton olvasztárbrigád is: Esedékes tervüket 316 tonnával teljesítették túl. A Csa­vargyárban Tálas Istvánná 220 darab/óra teljesítményével elnyerte a „Lenin Kohászati Művek legjobb csavarmenet vágója” címet. Kalotai . Sándor ..kohászbrigádja a technoló­giai fegyelem legszigorúbb betartása mellett végzi munkáját a kongresz- szusi műszakban. Dreszig Jenő gyors- acél kovácsoló brigádja pedig 369 kg-al teljesítette túl esedékes tervét, és ezzel 55 ezer forint összegű ter­melési értéket hozott létre terven felül. A XVI. Autójavító Vállalat igazgatója, Váradi István elvtárs arról, számolt be, hogy a kongresszusi verseny keretében beindult újítási hónap már eddig is jó eredményeket hozott. A Szocialista munkabrigád címért 6 brigád versenyez. A ver­senyben Nagy Ferenc busz-szerelő és Szűcs János alvázszerelő brigádja jár az élen. A közelmúltban 7 dol­gozónak nyújtották át a Kiváló dol­gozó oklevelet, illetőleg jelvényt, s a fizikaiak, valamint műszakiak ré­szére a jó munka jutalmául 48 ezer forintot fizettek ki. A legutóbbi ter­melési tanácskozás értékelte a kong­resszusi verseny eddigi eredményeit. Megállapították, hogy a termelési terv 132,2 százalékos teljesítése, va­lamint az eddig elért 874 ezer forin­tos többletnyereség a kongresszusi verseny vállalások valóra váltásának köszönhető. Csupán példaként emlí­tem meg, hogy a terven felül vállalt 6 darab autóbusz nagyjavítással szemben 12 terven felüli nagyjavítást végeztek el eddig. A Boraodmegyei Építőipari Vállalni Is jelentős sikereket ért el a kong­resszusi versenyben. A vállalások fő­leg a befejezési határidők előrehoza­talára irányultak, másrészt eseten-^ ként vállalták, hogy határidőre be­fejeznek olyan építkezést is, amely­nél korábban az előre nem látott akadályok miatt a befejezési határidő betartása nem látszott biztosítottnak. — A- kongresszusi veráeny sikere­ként Könyvelhetjük el, hogy a mező- gazdasági vonatkozású építéseinket már kivétel nélkül befejeztük — álla­pítja meg Harmos Károly tervosz­tály vezető, majd hozzáteszi: — Dolgozóinkra nagy felelősség hárul a legközelebbi időszakban is, hiszen sok lakás beköltözhetősége függ munkájuktól. Biztos vagyok abban, hogy építőink valóra váltják a pártkongresszus tiszteletére tett vállalásaikat, és több épületet határ­idő él ott fogunk átadni rendeltetésé­nek. Marton Szilárd nemcsak a Tisza két partjáról, hanem a Bodrogközből és a Tak­ta vidékéről is. A 68 éves Regöczi bácsi pél­dául Pácinban halászik és mégis hozzánk tar­tozik. Ugyanígy Feke­te Gábor Ti szálúéról, Városi Béla Bodrogke- resztúrból. Takács András Zalkodról. — A halászok is munkaegységben dol­goznak, akár a tsz- tagok. Nálunk azonban akkor teljesít valaki egy munkaegységet, ha 100 forint értékű halat fog és ad át értékesí­tésre a htsz-nek. A szö­vetkezet azonny ómban kifizeti a hal árának 70 százalékát előlegül, a többit pedig zár­számadáskor osztjuk szét a tagok között — Mert 'Szilveszter­kor mi is tartunk ám zárszámadást! S ilyen­kor kapják meg tag­jaink az osztalékot, még pedig sajátos, ,halászati" kulcs sze­rint A szövetkezet fenntartásához az szük­séges, hogy minden tag évente legalább 120 munlcaegységet tel­jesítsen. Aki ezt nem éri el, önmagát zárja ki a halászok közössé-. gébŐl. A kötelező 120 munkaegységig min­denki csakis az előleg­ként kifizetett 70 szá­zalékot kapja. Zár­számadási osztalékot tagjainak a 120-on fe­lül teljesített mun­kaegységük arányá­ban. Mennél több munkaegység után adunk, olyanformán, T-frUoU Uotáízolc a Uotndfo&imikeoatfaH tulajdonságú fajélesztő folyamatosan és teljesen kierjeszti az amúgy vontatott erjesztésű mustokat. Ha a termelők ilyen nehézségekkel állanak szemben (nem erjed a kéne- zett, vagy a hideg pincében tárolt must), úgy a Szőlészeti Kutató Inté­zet (Budapest, II., Herman Ottó u. 15.) küld utánvéttel megfelelő faj­élesztőt 15 forintos adagárban s ez a mennyiség 5 litertől 200 hl beoltá­sáig alkalmas. helyesbítés Lapunk tegnapi számában a ketlakiak helyzetéről szóló cikkünkben elírás tör­tént. A tsz-Rözségck száma megyénkben nem 56, hanem 58, a szocialista nagy- tizeml mezőgazdaság területe pedig nem 43, hanem 54,9 százalék. A Szőlészeti Kutató Intézethez szá­mosán fordulnak azzal a panasszal,. hogy a két hete leszürctelt must nem erjed. Mi ennek az oka? Az őszi szeszélyes, főleg hideg időjárás meggyérítette a szőlő saját élesztőflóráját. Az éjszakai lehűlés a mustok hőmérsékletét is a szo­kottnál alacsonyabbra vitte. Hideg mustban nem, vagy csak vontatottan szaporodnak az élesztőgombák; mert a szaporodásukhoz szükséges kedve­ző hőmérséklet 20 Celsius fok körül van. A 10—12 Celsius fokos pince hideg pincének számít. Nem erjednek a kénezett mustok sem, mert a kénessav és hideg idő­járás együtt fokozottan akadályoz­zák az erjedést. Hogyan indítsuk meg az erjedést? A kénessavtűrő és hidegtűrő faj­élesztő alkalmas a fenti gátló kö­rülmények leküzdésére és az ilyen dlz encsi üáiíuőit tenyeréből egy harmadik szépséges leányzó. Mindenütt hihetetlenül erős, rikító színek, mesterkélt suta moz­dulatok, nevetséges, hazug szépség. Ara 120 forint. Egy másikon rózsalu­gastól övezve madonna-mozdulatú szüzek hajlanak nemesvonású, deli lovagjaik vállára, elandalitva a kö­zelben lantot pengető trubadúr já­tékától. A háttérben akkora taviró­zsák láthatók, hogy alig fér közülük kettő' a kéknél kékebb lóra. Ha az ember szóhoz tudna jutni, így sóhaj­tana: „meg kell a szívnek szakad­ni!* Sajnos sok van belőlük. Szeren­csére nem nagyon vásárolják. Csö- pögős, limonádéi gicca mindegyik. De, ha valaki sokallttá értük a 120 forintot, hát kisebb méretben is el­készítették és. hogy kelendőbb le­gyen, ráírták a „házi áldás" szövegét. Hatvanért mindenki viheti. Üzleti ötlet. Nálunk még — különösen fa­lun1 — lehet az emberek vallásos ér­zelmére számítani. A szó legigazibb értelmében: számítani. A vásárló közönség ízlésének dicséretére le­gyen mondva,: nem tolongnak az ilyen sátrak előtt. GYORSAN. TELIK AZ IDŐ, Egyre több ember járkál nagy csomagokkal hóna alatt, vagy vállára vetett új csizmával. Az italmérés előtt türel­mes emberek várakoznak, ahol ilyen­kor az eladott jószág után illik áldo­mást inni. így szokás. Enélkül, Aem i is vásár a vásár. Gazdát cserélnek a tehenek, az egyik ember pénztárcája ■ „soványabb" lesz, a másiké megduz- \ zad. : Csak az idő nem változik reggel • óta.. A seél megmarad csípősnek. ■ csiklandósnak és jókedvűen futkárcz i az emberek között. i PRISKA TIBOR is, ami kiklvánkozil</ belőle. Végül megszólal. — Nincs benne derekad-... — Hiszen 'ez ilyen szabású, édes­apám! — nevet a lány. — Eresztett derék. Divatos. Ate apja váltat von: ha neki tet­szik, hát legyen!... ÉS ITT VAN a fazekasmester is. Takács János Göncről. A kocsija mel­lett virágcserepek, tejesköcsögök so- r álcáznák. — Nem nagyon kell már a. köcsög — mondja. — Nem tárolják már ott­hon a tejet, hanem a csarnokba vi­szik. De a virágcserepeket veszik! A muskátlik, rozmaringok nem fogy­nak ki soha az ablakokból, oda meg ez kell. Ha jaj!... — tolja hátrább kucsmáját a fején — kihal lassan ez a szép mesterség. Régebben nálunk még apáról fiúra. „szállt’*• a fazekas­ság, de most már az én fiam is Pes­ten dolgozik... — És miért van minden köcsögön a „május" felirat? Elneveti magát. — Az asszonyok valamiért csak akkor tartják jónak, ha rajta van ez a felirat. Persze, ha nem lenne ráírva, akkor i.s ugyanolyan jó lenne, de ha így szeretik, én rá­. írom. DE HALADJUNK TOVÁBB. Hát ez mi? Színes, nagy falvédő, de még milyen színes! Talán egy XVII—XVIII. századbeli főúri kas­tély udvarát „ábrázolja"? Az egyik tündöklő ruhás álomszép hölgyet egy másik tündöklő ruhás ugyancsak , álomszép hölgy fésülget. A tükröt — 1 sikkes meghajlással — egy térdnad- ! rágós, fehérharisn\fás, parókán szolga i tartja elébük. Arrébb őzikét etet a — Hát jó — szól mosolyogva az anyja. — Legyen a szív. A tükrös. AZ EGYIK KABÁTOKKAL TELI sátorban nevetgélő parasztmenyecs­ke nézegeti magán a bőrkabátot. — Hozzon már egy másikat, hall­ja! — szól oda az elárusítónak. — Ez kicsi. A kiszolgáló máris ugrik és hozza a másikat. Csillogó, szép bőrkabát. Könnyű és erős. — Jó lesz ez, majd meglátja! — szól meggyőzni álcaró hangon a me­nyecske a mellette álló nagy kendőbe burkolózott idős asszonyhoz. A nagy- kendős néninek láthatólag nem tet­szik ez az egész „bőrkabát-ügy". Még csak meg sem tapintja, kezét bedugja a kendő alá, és rosszaidon nézegeti a pergő, forgó fiatalasszonyt. — Nekem mindegy, a te bajod — dünnyögi maga elé. Zömök, döngö léptű fiatalember áll a kiszolgáló elé. — Bőrkabátot szeretnék __ — Na látja! — szól a menyecske a nénihez. — Bánom is én —• mondja az bosz­szusan és „valamiért" nxegvetöen néz végig & fiatalemberen. MAGASTRRMETÜ, rövidkabátos, fekete-kalapos parasztember mellett fiatal, szökehajú lány lépked. Be­mennek az egyik sátorba. — Sportkosztüm kéne a lányom­nak — szól a férfi. — Igen, egy sftortkosztüm. Paran­csoljanak! —- szorgoskodik az eláru­sító. A kislány felpróbálja, igazgatja magán, forgolódik ide, oda,. Az apja kicsit hátrább állva vizsgálódik, hol a lány arcára néz: tetszik-e neki, hol a kabátra. Látszik: mondaná is, nem REGGEL VAN. Szürke, őszi reg­gel. Az encsí vásártéren csípős szél futkároz a nagykucsmás, zsibongó emberek között. Pajkosan megcsip­kedi a nylon kendőket válogató lá- ítyok arcát, befurakodik a nagybaju­sza parasztemberek vattás kabátja alá, megcibálja a sátorponyvát, elsü­tött a hangoskodó cigányok között, végig borzolja a tehenek szőrét, majd felkapja a lacipecsenye csiklandós illatát és itt is, ott is elhagy belőle egy keveset. Mindenütt embertömeg hullámzik. Nagykendös nénik, cso­dálkozó gyerekek,, hátizsákos bácsik, fénylő csizmás legények kavarognak színesen, változatosan. A mézeskalácsQs sátor nem hiá­nyozhat egyetlen vásárról sem. Itt van mindjárt az elején. Nehéz oda­verni, annyian válogatnak a huszá­rok, szívek cs a babák között. Egy körülbelül nyolc éves kerekarcú, bar- naszeyiű fiúcska azonban addig fura- kodik. amíg a pulthoz ér. • — Nahát, ez a gyerek nem hagy bókén! — zsémbelödik egy zöldken- dós pás-ászt néni, az anyja. — Ott!... — mutat a kisfiú a szí­nes dolgok,közé. — Hát nem bánom — szól az any­ja —, legyen szíves azt a huszárt... ?— fordul az elárusítóhoz. —- Nem, nem a huszárt — türel­metlenkedik a fiú. — Nem a huszárt? Hát mit? — így az anyja. — A ... hát a... szívet, amelyiken tükör van... azt... — A tükrös szívelj Minek az re­ked? — csodálkozik őszintén az asz- szony. A fiúcska gyanús gyorsaság­gal pislog és... ejnye, ejnye ez c e#lpős szél hirtelen milyen pírt lo­pott az arcára! Aztán ..megembereli’ magát és kivágja: — Kell!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents