Észak-Magyarország, 1959. november (15. évfolyam, 257-281. szám)

1959-11-10 / 264. szám

Kedd, 1959. november 10. ESZARMAGYARORSZAG 5 Érdemes volt hegyközséget alakítani • Az olaszliszkai hegyközség két­éves múltra tekint vissza: 220 tag mintegy százhetven hold szőlőterü­leten kezdte meg tavaly a közös gazdálkodást. Az eltelt idő alatt so­kat fejlődött, gazdaságilag is meg- . erősödött a lelkes kollektíva, amely közben 460 főre növekedett és ennek megfelelően gyarapodott közös te­rületük is. Ma már 350 holdat mon­danak magukénak és közös vagyo­nuk értéke kereken 300 ezer Ft! Bunda István, a hegyközség elnö­ke, akit belépése után néhány hó­nappal vezető tisztséggel ruházott fel a közös bizalom, elmondja, hogy már a múlt évi szüret után is kö­zösen értékesítették a mustot cs a nagyüzemi felár, valamint a közös munka erejével elért ered­mények láttán még jobban meg­kedvelték a szőlősgazdák . a '**' hegyközségben való működést. A hegyközség intézőbizottságának 1 és a helyi tanács vezetőinek különö­sen a koratavasz kezdetén volt nagy munkájuk, amikor nemcsak a hegy­községben dolgozókat, de valameny- nyi szőlősgazdát rendszeresen tájé­koztatni, irányítaniok kellett a met­szést illetően. Történt ugyanis, hogy többen a szőlőtőkék rovására kezd­tek metszeni, s zzel igen sokat árthattak volna a nagymúltú szőlő­kultúrának. Az intézőbizottság szinte min­den szőlőtáblát ellenőrzött, s ahol ilyen jelenséget tapasztal­tak, figyelmeztették a gazdákat, s ha kellett, a törvény erejével léptek fel. Elérték, hogy mindenütt visszamet­szették a tőkéket és a szüret most minden gazdának azt bizonyítja, érdemes volt a jó tanácsra hall­gatni. Rövsöescn eltűnnek Maj-Hegyalja ióhirnevét rontó direkttermö fajták Több más fontos tennivaló közül egyik legfontosabb feladatának tartja a hegyközség intézőbizottsága, hogy alaposan felülvizsgálja a mű­ködési területen lévő szőlőfajtákat. Ift-ott ugyanis a Tokaj-Hegyálja jóhírnevét rontó direkttermö faj­ták, mint az „Izabella", vagy „Nova" szőlők találhatók. Igyekeznek meg­győzni arról a gazdákat, hogy meny­nyit ártanak ezzel önmaguknak, a hegyközségnek, s természetesen a to­kaji bornak . . Ezért javasolják, hogy e fajtákat rö­vid időn belül oltsák át, vagy azok helyére újak telepítésével a Tokaj-Hegyalja szőlőihez méltó fajtákat ültessenek. A környékbeli szőlősgazdák meg­fogadták a szaktanácsot és már a ta­vasz folyamán a terület 70 százalé­kán elvégezték az átoltást. Több he­lyütt pedig megsemmisítették a di- rekttermőket és új telepítéseket vé­geznek. AZ OLVASO HANGTA iiiiiiiiiHiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiifiiiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiiiiKtiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiifitiiiiiiiiitiiiiiiiiiiMiitiiiiiiHm Az étüzem címért serénykednek a sátoraljaújhelyi vasutasok Kétszázezer formt a közös alap növelésére A jó együttműködés ereje rejlik abban, hogy a lassan már végefelé járó szüret elégedetté tett minden termelőt. A hegyközség tagjai 5 ezer 600 hektoliter mustra kötöttek érté­kesítési szerződést. A jó termés egy részét a földmű­vesszövetkezeti szőlőfeldolgozóban dolgozzák fel: éjjel-nappal végzik ezt a szép munkát; szaporán dolgo­zik a zúzó, a prés, s itt újabb alkal­muk van megállapítani: érdemes volt hegyközséget alakítani. Gondolnak a jövőre is. Úgy hatá­roztak, hogy évi jövedelmükből a közös alap növelésére 200 ezer fo­rintot fordítanak. A szüret befeje­zése után elvégzik a tavasszal vál­lalt telepítési munkákat és 7. ka­ta sztrál is holdon telepítenek új faj­tákat, amelynek oltványait időben megrendelték. A Sátoraljaújhelyi Pályafenntar­tási Főnökség dolgozói jelentős ered­ményeket értek el a kongresszusi versenyben. Valamennyi brigád hasz­nos vállalást lett. A magasépítményi szakasz építőbrigádja, a pályamesteri szakasz magasépítő brigádja, a KISZ- brigádok, a karbantartók, fűtök és mozdonyvezetők derekas munkája nyomán lehetővé vált, hogy a pálya- fenntartási főnökség teljesítse az él- üzem cím feltételeit. A VIII. pályamesteri szakasz ma­gasépítő brigádja beruházási és fel­újítási munkáit határidő előtt be­fejezte és ezzel 30 ezer forintot taka­rított meg. A VII. pályamesteri sza­kasz KISZ-birgádja 103 százalékos resszusi vállalások feltételei között szerepel. E feladatokod is többnyire sikerrel hajtották végre. A cigándi Petőfi Tsz-nek például ebben ai év­ben 80 méter keskeny vágányt épí­tettek o takarmányozás és egyéb gazdasági feladatok megkönnyítése céljából. A bodrogolaszi Győzelem Tsz-nél istálló javítást és lakóház­tatarozást végeztek, míg a révleány- vári Szabadság Tsz-nél egy 23 férő­helyes sertésfiaztatót építettek, elké- szítve annak technikai felszerelését is. A társadalmi munka értéke ennél a tsz-nél meghaladja a 35 ezer fo­rintot! tervtőljesítést ért el. ugyanakkor a. cigándi cs a hidasnémeti pályames­teri szakasz dolgozóinak az ön­költség és az anyagtakarékosság te­kintetében volt sikeres a mun1 wája. A mezőgazdasági termelőszövetke­zeteknek nyújtandó segítség is a kong­Fonökségünk 830 dolgozója példa­mutatóan teljesíti magavállalta köte­lezettségét, hogy ezzel is lehetővé tegye az élüzem cím elnyerését. A munkások most újabb vállalásokat tettek, s azt minden bizonnyal telje­sítik is. Czabiner Gyula Németh Imre párttitkár szóig, főnök A következő gazdasági év még sikeresebb lesz Hivatalosan villanyava- tásnak, a nép azonban fény­ünnepnek tiszteli azt az al- 1 kaimat, amikor először gyullad ki a villany a félhomállyal vert falusi házak­ban. Szemerén, ebben a határmenti kisközségben a múlt hét péntekjén, november 6-án avatták a villanyt, ünnepelt is a falu apraja-nagyja. A kultúrház roskatag falai aligha láttak még ennyi boldog, örömtől ragyogó arcot. Rozgonyi András elvtárs, a járási tanács elnöke beszédében emlékeztette az ünneplőket arra az ígéretre, melyet Szemere tsz-községgé alakulásakor tettek az illetékesek: pártunk, kormányunk nem hagyja magukra a tsz-községeket — ebben az évben villanyt kapnak a szemereiek is... Az emberek hitetlenkedve csóválgat- ták a fejüket, a féle cukros madzagnak mondták' a dol­got. Megcsináljuk a termelőszövetkezetet, az ígéret el­hangzik, aztán marad minden a régiben... Most, hogy a maga kézzelfogható valóságában ott van a megtes­tesült óhaj, az emberek váltig hajtogatják: súlya van éí párt szavának, amit ígér, meg is adja. Amikor meggyújtották a világosítás kiszolgált ka­tonáit, a petróleum-lámpákat, nevetéssé szélesedett a jókedv: ugyan, mit akarnak azokkal az ósdiságokkal! örülünk, hogy végre megszabadultunk tőlük. Bizony, ilyen hálátlan szavakkal intettek búcsút a nyugdíjazott petróleumlámpának. A villanyt lekapcsolták. A fél­homályban ünnepélyesen csengtek a szavak, az embe­rek nézegették á füstölgő régiséget és a villanykörtéket, az öregebbek nem is állták meg szó nélkül: Hát nem csodálatos? Egy olyan kis vacak lepipál tíz-húsz petró- masinát. is. Okos em.ber lehetett, aki kitalálta, de még okosabb, aki megajándékozott bennünket vele. Czeg- lédy Zoltán mérnök adta át a villanyt, figyelmeztetve az újdonsült áram-tulajdonosokat a villany használat veszélyeire. roncsaiban a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 42. évfordulóján gyulladt ki eTőször a villany. A Liszadorogmai Üj Élet Termelő­szövetkezet jól felkészült az új gazda­sági évre. Amikor az elnöktől■, illetve a tsz egyik vezetőjétől munkájuk felől érdeklődtünk, megtudtuk, hogy Az a fény sugározza ide ! “ iáén fölf» az és, takarmány jótékony melegét, mely I fények termesztését tűztek ki oe- negyven évvel ezelőtt lob- jlul Kukoricából például 70 holdat, bánt fel. A nagy október üzen ) lucernából 100 holdat, szerződött ipari növényekből pedig 75 holdat akarnak bevetni. A jó termés érde­kében minden hold szántóra 200 kiló j műtrágyát szórnak. Beszélni kell a tsz állatállományá­ról is. Jelentős a juhtenyészetük s a végtelenbe futó drótokon, melyekben úgy lüktet a csodálatos erő, mint az emberben a szív. Fancsal termelőszövetkezeti község villamosítását terven felül végezték el az Áramszolgáltató Vállalat dolgozói. Az állam közel egymillió forintot költött a villamosítási munkálatokra — a község lakói mindössze 70 ezer forinttal járultak hozzá. Hídvégi F. elvtárs, a Központi Bizottság Borsod me­gyei instruktora mondott ünnepi beszédet. Amikor Molnár Lajos az Áramszolgáltató Vállalat nevében átadta a villanyt s mintegy varázsütésre va­kító fény öntötte el a termet — hatalmas taps zúgott fel, éltetvén az évek óta álmodott, drága vendéget, mely nem is szándékszik már továbbállnz innen, véglegesen letelepedett Fancsalban. Az úttörők hangulatos műsora után reggelig tartó eszem-iszom vette kezdetét. Ezelőtt nyolc hónappal is volt itt egy emlékezetes ünnepnap, amikor kimondták a termelőszövetkezeti község megalakulását. De akkor nem volt ilyen nótázás, viccelődés, gondnyomottan, magukba merülten böngészgették a jövő várható nehéz­ségeit. Egyszóval olyan sírvavigadós hangulatban ülték meg az új születését. Most felszabadult öröm sarkall vidámságra öreget, fiatalt. Az eltelt gazdasági év jó ágyat vetett a reményeknek, belekóstoltak a közös gazdálkodásba és nem bánják, hogy bátrak voltak, hogy nekivágtak ennek az útnak. Szépen gyarapodtak. Saját traktoruk van a hozzávaló gépekkel, m,ár előrehaladott állapotban van az új, száz férőhelyes tehénistálló épí­tése, és a kamra sem üres, a kenyérnek való megvan újig. Jól dolgoztak, megérdemlik a villanyt és azt is, hogy ünnepeljenek. (G. M.) jelenleg 800 juhot gondoznak, jövőre azonban ez a szám 1200-ra növekszik. Nagy gondot fordítanak a szarvas- marhák átleleltetésére is. Ennek ér­dekében egy 50 férőhelyes, magtár- padlásos tehénistállót építettek, nagy­részt saját erőből. A tsz vezetői elmondották, hogy ez- évben ugyan nem dicsekedhetnek ki­magasló eredményekkel, de a kivet­kező gazdasági esztendőt úgy alapoz­ták meg, hogy az a tsz nagyobb ará­nyú gyarapodását fogja elősegíteni. KOZÁK BERTALAN Ti8zadorogma. Kongresszusi műszak a Borsodi Hőerőműben § Termelőszövetkezeti jogi tudnivalók § Hol adják az ingyenes csecse- mökelengye utalványt? A kelengyére jogosító utalványt — a terhesség kilencedik hónapjában — a terhes nő lakóhelye szerint illeté­kes községi (városi) tanács végrehaj­tó bizottsága adja ki a terhesgondo­zási lap bemutatása ellenében. A ki­adott utalványt egyszerre, vagyis egy alkalommal kell beváltani, még­hozzá a megye területén lévő üzlet­ben. Az utalványra kötelezően: 6 Tetra- pclenkát, 2 bébiinget, 2 kötött réklit, 2 guminadrágot és 2 gumipelenkát adnak ki a beváltáskor. — Ezenfelül a 400 forint értékig választani lehet egyéb cikkeket is. Ha a gyermekholmi ára több len­ne az utalvány értékénél, a különbö­zeiét — egy másik blokk ellenében — készpénzben kell megfizetni. Ha a vásárlás értéke nem érné el a 400 fo­rintot, a különbözetnek készpénzben való megtérítése nem követelhető. Az ingyenes csecsemőkelengye, ha a gyermek élve született, a szülő tu­lajdonába megy át. Ha a gyermek halva született, a kelengyét — az utalványt kiállító tanács végrehajtó bizottságának — vissza kell adni. Ikrek születése alkalmával a kelen­gyét a gyermekek számának megfe­lelően kiegészítik. A kelengye kiegé­szítését, illetőleg az újabb utalvány (utalványok) kiállítását — a születési értesítő bemutatása mellett — az eredeti utalványt kiállító tanács vég­rehajtó bizottságától kell kérni. A kelengyét a gyermek születése előtt használni, kölcsönadni, elidegeníteni, vagy azzal más módon rendelkezni nem szabad. A baleseti kártalanításokról. A termelőszövetkezet tagja az őt ért üzemi baleset vagy foglalkozási betegség okozta munkaképességcsök­kenés vagy megrokkanás esetében: a dolgozók társadalombiztosítási- nyug­dijáról szóló 1958. évi 40. sz. tör vényerejű rendelet és annak végre­hajtása tárgyában kiadott 67/1958 (XII. 24.) Korm. sz. rendelet rendel­kezései szerint baleseti járadékra, il­letőleg baleseti rokkantsági nyugdíj­ra jogosult és mindaddig, amíg az üzemi baleset következtében gyógy­kezelésre szorul, igényt tarthat az 1955. évi 39. sz. törvényerejű rende­letén alapuló betegségi biztosítás üzemi baleset esetén .járó szolgálta­tásaira. Az üzemi baleset következté­ben meghalt termelőszövetkezeti tag hozzátartozója özvegyi nyugdíjra, árvaellátásra, illetőleg szülői nyug­díjra jogosult ugyancsak az 1958. évi 40. sz. törvényerejű rendelet alapján. A baleseti kártalanítás kizárólag azokra vonatkozik, akik tagként dol­goznak a termelőszövetkezetben. Azok a családtagok, akik nem tagjai a termelőszövetkezetnek, erre a szol­gáltatásra akkor sem tarthatnak igényt, ha egyébként rendszeresen részt vesznek a munkában. Mikor üzemi baleset a baleset? A kártalanításra irányuló jogosult­ság szempontjából az a baleset az üzemi baleset, amely a termelőszö­vetkezet tagját: a közös termelő­munka végzése közben vagy azzal összefüggésben, vagy a közös mun­kával előállított termények és ter­mékek feldolgozásával, szállításával és értékesítésével járó, munkaegység ellenében végzett tevékenység köz­ben, vagy munkába, vagy onnan la­kására menet éri. Baleset alatt általában az olyan előre nem látható, és a szokott gon­doskodás révén el nem hárítható egyszeri külső (mechanikus) behatást értik, amely egészségromlást, esetleg halált okoz. Nem lehet tehát baleset­ről beszélni azokban az esetekben, amelyekben a dolgozó nem egyszeri (hirtelen), hanem tartós külső beha­tás következményeként vált beteggé. Ilyen eset a napszúrás, a gázmérge­zés, stb. Ugyancsak nem beszélhe­tünk balesetről, ha az egészségrom­lás vagy halál megerőltető fizikai munka hatására jelentkezett, vagy ha az egészségromlás vagy halál bel­ső ok következménye. Pl. agyvérzés, trombózis, gyomormérgezés stb. Ez alól egyedül az azonnali sérvkizáró- dás képez kivételt. A Borsodi Hőerőmű 2-es pártalap- szervezetének kommunistái egyhó­napos kongresszusi műszakot kezde­ményeztek a pártkongresszus tiszte­letére. A kezdeményezést örömmel fogadták a dolgozók, sőt újabb fel­ajánlásokat is tettek. A kazánházban dolgozó 3 fűtőbrigád Vállalta, hogy a kongresszusi műszak alatt 15 kaló­riának megfelelő szénmennyiséget takarít meg, ami körülbelül 25 va­gon szenet jelent. A turbinaüzem dolgozói a zavar­talan üzemeltetés mellett elhatároz­ták a tízperces mozgalom feleleve­nítését, a karbantartók pedig a meg­előző karbantartás grafikonszerű el­végzését —- túlóra nélkül. Az egyes osztályokhoz tartozó műszaki brigá­dok a verseny menetközben i értéke­lésére tettek ígéretet. A szállítási osztály dolgozói viszont a kocsiállás- pénz csökkentésére vállalkoztak. Mindent egybevéve: a kongresszusi hónap alatt újabb termelési sikerek várhatók a Borsodi Hőerőmű mun­kásaitól és műszaki vezetőitől. Misán György, Kazincbarcika AlaÓBauhán jól haladnak a% wnxi mezőgazdasági munkával Az alsószuhai Üj Élet Tsz eredményesen fejezte be, a gazdasági évet. Öszibúzából holdanként átlag 10.5, rozsból 11.5, ősziárpából 12.6, ta­vaszi árpából 8.7 és zabból 8.4 mázsát termeltek. Burgonyából — a he­lyes talajmunka elvégzése folytán — a holdankénti eredmény 130 mázsa. Az ősz beköszöntével az összes termény a raktárba leerült, majd a betakarítást az őszi mezőgazdasó,gi munka leövette. ötvenöt holdon őszibúzát, 5 holdon ősziárpát és egy holdon rozsot vetettek. Ami a téli ialcarmányozást illeti, e tekintetben is eredményes munkáról számolhat­nak be: napjainkig mintegy 200 köbméter silótalzarmányt készítettek. ökrös Ferenc agronómus Alsószuha. Több fontos kérdésről tárgyait a kisiparosok megyei választmánya Tegnap délelőtt Miskolcon ülést tartott a Kisiparosok Országos Szer­vezete Borsod megyei választmánya. Az értekezleten megjelent Kolláth Sándor, a megyei pártbizottság ipari osztálya munkatársa, Viskevics Ele­mér, a városi pártbizottság ipari osz­tályának vezetője, Németh Imre országgyűlési képviselő, Pálosi János, a megyei tanács ipari osztályának vezetője, Lakatos István, a városi tanács ipari előadója, Koltai Zoltán, a KISZÖV elnöke. Kellner Gyula, a KIOSZ képviselője. Majoros Ferenc elnöki megnyitója után Gruber Kálmán, a KIOSZ Bor­sod megyei titkárságának vezetője tartott beszámolót. Elmondotta töb­bek között: a kisiparosok munkájára jellemző, hogy egyre inkább a szövet­kezetek felé fordul az érdeklődésük. Kilenc hónap alatt 452 kisiparos lé­pett be a különböző szövetkezetekbe, illetve az állami vállalatokhoz. Há­rom új szövetkezet alakult. 35 taggal. Az eredmény jónak mond­ható, mert a kisiparosokkal szemben nem alkalmaztak semmiféle admi­nisztratív intézkedést, a törvényes szervek nem sértették meg az önkén­tesség elvét, hanem a szövetkezetek termelésének magasabbrendűsége, a szövetke­zeti dolgozók életében beállott jelentős javulás nyerte meg a kisiparosokat a szövetkezetek számára. Gruber Kálmán beszélt többek között a szervezet munkájáról, majd hangsúlyozta, hogy következetes har­cot folytatnak a spekulánsok és a kontárok ellen. Hatvanhat kisiparos­tól vonták meg az iparigazolványt, s számos kontárt pénzbírsággal súj­tottak. Például az ózdi járásban 1—3 ezer forint között bírságolták meg a kontárokat. A későbbiek folyamán a járások és az alapszervezetek között folyó nemes versenyről számolt be, amelyeknek célja a lakosság igényei­nek fokozottabb kielégítése, a kisipa­rosok mindennapos problémájával való fokozottabb törődés. A járási versenyben ezúttal az ózdiak lettek az elsők, megelőzve a putnokiakat és a szerencsieket, míg az alapszervezetek versenyében az első helyre a sajó- szentpéteriek kerültek a mezőkeresz­tesiek és a sárospatakiak előtt. A megyei titkár beszámolója után élénk vita alakult ki, s a megyei vá­lasztmány számos tagja felszólalt. Bedécs László a putnokiak. Filó Já­nos a sárospatakiak, Papp Lajos a szikszóiak, Vincze Lajos az edelé- nyiek munkájáról és tevékenységéről számolt be. Halász Béla a bejelenté­sek elintézésére, Végső Károly a kon­tár kisiparosok elleni eljárásra, míg Kádas István az anyagellátás prob­lémáira hívta fel a választmány fi­gyelmét. Kolláth Sándor elvtárs a megyei pártbizottság üdvözletét tolmácsolta, felhívta a figyelmet a megyei, a já­rási és a helyi csoportoknak a kis­ipari szövetkezetekkel való kapcsola­tok elmélyítésére, majd néhány rész­letkérdésre válaszolt. Viskevics Elemér elvtárs a feladatokat vázolta. Rámutatott arra, hogy pártunk Központi Bizottságának irányelvei a tömegekre épített munka eredmé­nyeire támaszkodnak, s hogy ebben benne vannak a Borsod megyei be­csületes kisiparosok eredményei is. Hangsúlyozta: a szocializmus építé­sében számítunk a kisiparosokra is. Támogatjuk a kisiparosoknak a társadalom szempontjából szük­séges és hasznos tevékenységét, ugyanakkor korlátozzuk a kapi­talista törekvéseket, szcmbeszál- lunk a spekulációval, a jogtalan ' jövedelemszerzéssel. Viskevics elvtárs hosszan foglalko­zott a szövetkezetek formájával és a szövetkezés gondolatával. Elmondotta többek között, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezésében számíta­nak a Borsod megyei kisiparosok munkájára, segítségüket kérte: vi­gyázzanak arra, hogy a falu ellátott­sága zökkenőmentes legyen. • A választmányi ülésen még több hozzászólás hangzott el, amely a kis­iparosok munkájával és tevékeny­ségével foglalkozott, majd Gruber Kálmán adott választ a vitás kérdé­sekre. A választmányi ülés résztvevői hét pontból álló határozatot hoztak, majd baráti eszmecsere alakult ki a választmányi tagok, a megyét és a várost képviselő vezetők között. (d)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents