Észak-Magyarország, 1959. november (15. évfolyam, 257-281. szám)
1959-11-08 / 263. szám
Vita? ffgfétéffa?; agresffifetell r wmmmats A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGY ál BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XV, évfolyam 263. «sóm Ara 60 fillér 1 '^0/ \ 1959 november 8, vasárnap tPLT -}----------------------------------K atonai díszszemle Moszkvában x ————— Hruscsov üzenete a magyar parasztoknak J Csak a szocializmus útján haladhatunk valóban rohamléptekkel előre az emberi boldogság ielé Emlékünnepség a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 42. évfordulóján A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 42. évfordulóján a Ma- jyar Szocialista Munkáspárt megyei és városi bizottsága emlékünnepséget rendezett a Lenin Kohászati Művek Művelődési Hátában. Az elnökségben többek között helyet foglalt Prieszol József elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Borsod megyei pártbizottság első titkára. Kukucska János elvtárs és Papp Károly elvtárs, a megyei pártbizottság titkárai. Koval Pál elvtárs, a városi pártbizottság első titkára, Tóth István elvtárs, a megyei tanács elnöke, Fekete László elvtárs, a városi tanács elnöke, a szovjet hadsereg, a veterán harcosok képviselői, kiváló munkások, a fegyveres erők küldöttei és mások társadalmi életünk vezető személyiségei közül. A magyar és a szovjet himnusz elhangzása után Bonta Lajosné elvtársnő, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság megyei titkára nyitotta meg az ümiep&éget, majd Kukucska János elvtárs, a megyei pártbizottság titkára mondott ürmepi beszédet. Tisztelt Ünneplő Közönség! Kedves Elvtársak, Elvtársnők! Negyvenkét esztendő távlatából ünnepeljük a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmét, 1917. november 7-ét. Ezen a napon, amint a nagy forradalmár költő, Majakovszkij írta: .,A munkás*-özönvíz a földre kiárad, elmossa a régit. Az új kor kapuiát a nép kinyitotta, ma nekivágunk ennek az összekuszált világnak.” /Valóban, 1917. november 7-én a felkelt orosz proletariátus Péter- várott kezébe ragadta a hatalmat, új korszak kapuját nyitotta meg nemcsak a cári Oroszországban, hanem az egész világon. Az 1917. november 7-ének éjjelén a szovjet hatalom által kibocsátott első dekrétumok forradalmilag hatottak nemcsak az orosz népre, hanem az egész világ munkásosztályára és népeire. Azokra a parasztokra, akik óhajtották, hogy földhöz jussanak és lerázzák a földesurak igáját. Forra- dalmasítólag hatottak a világ munkásosztályára, akik meg akartak szabadulni a tőke igájától, egy szabadabb, boldogabb életet akartak ki- vívni. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzött, de még hallatlanul nehéz küzdelmet kellett megvívni ahhoz, hogy hozzálásson az emberiség álmának, a szocializmusnak, a kommunizmusnak építéséhez. Tizennégy ország intervenciós, reakciós, kapitalista csapatai támadtak az orosz burzsoázia összeesküvése mellett a fiatal szovjet államra, és hosz- szú, véres, rendkívül nehéz harcokban kellett az orosz munkásosztálynak a szegény parasztsággal, a dolgozó parasztsággal szövetségben megvédeni ézt a hatalmat. Csak ezután láthatott hozzá — nehéz viszonyok között — a szocializmus építéséhez. 1921-ben Vlagyimir Iljics Lenin a moszkvai nagyszínházban beszélt. A színpadon, a nézőtéren egy hatalmas tábla, amelyen lámpácskák égtek és gyulladtak ki, azt a perspektívát rajzolva az orosz nép elé, hogy villamosítani kell és villamosítani fogják Oroszországot, új technikai alapra helyezik az ipart és a mező- gazdaságot és végrehajtják a szocialista kulturális forradalmat. S mi a helyzet ma: az 1913. évi 1,9 milliárd kilovatt óráról 1957-re már 210 milliárd kilovatt órára növekedett a Szovjetunió villamosenergia termelése. £s jelenleg 1959 és 1960-ban, két esztendő. alatt 56 milliárd kilovatt órával növekedik a Szovjetunió viilamosenergia termelése. 1931-ben még egy angol nagytőkés és diplomata azt írta: „Haszontalan dolog foglalkozni a bolsevikok esztelen terveivel. Az ötéves terv kudarcot vallott, a hatalmas üzemek leálltak, mert nincsenek szakképzett munká^ sok, sok üzem, amelynek az építési befejezték, nem működik. A szögektől a mozdonyokig mindent külföldről vásárolnak” — mondotta az illető akkor. S mit látunk ma? Azt, hogy az a Szovjetunió, amely 1913-ban •összesen 4,2 millió tonna acélt termelt, 1957-ben már elérte az 51 millió tonna álcélt és célul tűzték ki, hogy 1960-ban 65 millió tonna acélt olvasztanak, s mintegy* 105 millió tonna vasércet bányásznak, "A fejlődés üteme, az acéltermelés területén a Szovjetunióban mintegy hétszerte gyorsabb, mint az Amerikai Egyesült Államokban. Abban az országban, amelyről azt írta az angol nagytőkés, hogy a szögektől a mozdonyokig mindent külföldről vásárolnak, 1959-ben már olyan ipar van, amelyre támaszkodva 22 országnak nyújt technikai segítséget 383 iparvállalat és objektum építéséhez. Kedves Elvtársak! Nemrégen, még 1957-ben az egyik amerikai rakéta- tervező azt mondta, az oroszoknak nincs sem ügyességük, sem értelmi képességük, sem lehetőségük ahhoz, hogy az Egyesült Államoknál hamarább oldják meg a műszaki problémákat. 195t-ben mondotta ezt és alighogy a közvélemény elé kerültek szavai, a Szovjetunióban a világűrbe röpítették az első mesterséges holdat. S alighogy elhangzottak ezek a szavak, a szovjet tudósok és a szovjet emberek képesek voltak arra is, hogy a Holdra röpítsék az el£ő emberalkotta tárgyat, a holdrakétát és az 1917. november 7-én golyószaggatta és véráztatta szovjet felség- jelvényt, 3 Szovjetunió zászlaját a sarló és kalapáccsal és a vörös csillaggal eljuttassák a Holdra. (Nagy taps.) • 1959-ben már más húrokat pengetKukucska János elvtárs, a megyei pártbizottság titkára ünnepi' beszédét mondja. Részletképp a hallgatóságból. ügyéért, ott a helye a szocializmust építő népek táborában, ott a helye a nemzetközi haladás élvonalában* küzdve a szocializmusért, a kommunizmus felépítéséért Kedves Elvtársak! Pártunk kongresszusára készülünk hazánkban, 1959-ben Magyarországon is .elf érkeztünk egy olyan fejlettségi'- fokra, amikor a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi ' Bizottsága célul tűzhette ki dolgozó népünk elé, hogy a második ötéves tervben befejezzük . hazánkban a mezőgazdaság szocialista átszervezését, ezzel véglegesen lerakjuk a szocializmus alapjait hazánkban, s mint a párt Központi Bizottságának tézisei mondják, ezzel közelebb hozzuk azt a napot, amikor a szocializmus teljes diadalt arat Magyar- országon is. Olyan idősíkban élünk, amikor a Nagy Októberi Szocialista Forradalom eszméinek útját járva kezünk munkája nyomán a Magyar Szocia* lista Munkáspárt Központi Bizottságának bölcs irányításával és vezetésével történelmileg rövid idő alatt a mi országunkban is diadalra jut-a szocializmus ügye. (Lelkes taps.) Kedves Elvtársak! Azért van ez, mert dolgozó népünk látta és, saját szemével győződött meg arról, hogy pártunk Központi Bizottságának politikája helyes, a szocializmus építését, a nép érdekeit szolgálja hazánkban. Ezért van az, hogy pártunk VII. kongresszusára készülve üzemeinkben a munkások, a falvakban a dolgozó parasztok * újabb munkasikerekkel köszöntik pártunk VII. kongresszusát. A borsodi üzemekben történt felajánlások összege megközelíti a 900 millió forintot. Mindez azt bizonyítja, hogy munkásosztályunk ott áll a munka frontján és tettekkel váltja valóra pártunk Központi Bizottságának következetes, marxista-leninista politikáját, a szocializmus építését. S a Nagy Októberi Szocialista Forradalom vérrel öntözött zászlaja ma fennen lobog a szocializmust építő országokban, mind magasabbra emelik ezt a zászlót a kommunista pártok a kapitalista országokban is, szervezve a munkásosztály harcát. Ügyünk, a szocializmus ügye előre halad és legyőzhetetlen. Beszéde végén Kukucska János elvtárs éltette a Nagy Októberi Szocialista Forradalom emlékét, a Szovjetuniót és annak kommunista pártját, s lenini utat követő pártunkat, a Magyar Szocialista Munkáspártot. Ezután a szovjet hadsereg képviselője köszöntötte az ünneplőket és kívánt sok sikert a szocializmus építéséhez. Bonta Lajosné elvtársié *árószava után felcsendült az Inter- nacionálé, majd az ünnepség résztvevői megnézték as Emberi sors fWWe JJBBXnL Tisztelt Ünneplő Közönség, Kedves Elvtársak! Mi magyarok, emlékezve a Nagy Októberi Szocialista Forradalomra, ma a 42“ik- évfordulón különösen büszkék lehetünk arra, hogy a világ első proletárállamának győzelméhez százezer magyar vöröskatona segített a.forradalmi harcban, a Szovjetunió vöröshádséregének soraiban. Különösen büszkék lehetünk arra, hogy. a leghaladottabb magyar munkások és dolgozó parasztok akkor felismerték a helyes utat és nem a szocialista forradalommal szemben álló reakciós erők táborába álltak, hanem a Nagy Októberi Szocialista Forradalom forradalmi hadseregéhez csatlakoztak és 1919-ben, ha 133 napra is, de diadalra juttatták a munkásosztály ügyét, Magyarországon kivívták a proletariátus diktatúráját. (Lelkes taps.) Ha ,1919-ben hazánkban a proletár forradalom elbukott, mert még a fiatal Szovjet Köztársaság nem tudott segítségünkre sietni, hiszen 14 ország intervenciós hadseregével kellett vívja élét-halál harcát, úgy a szovjet nép 1945-ben megsemmisítve a német fasiszta hordákat és magyar csatlósaikat, meghozta a magyar dolgozó népnek a felszabadulást, s a magyar dolgozó nép a lenini úton járó kommunista párt vezetésével magához tudta ragadni a hatalmat, építeni tudta országában a szocialista jövőt. S ha hazánkban 1956-ban ellen- forradalom robbanhatott ki és . akaszthatta meg szocialista fejlődésünket átmenetileg, az csak azért fordulhatott elő, mert nem egy kérdésben eltértünk a lenini úttól. Mert nem vettük eléggé figyelembe, hogy a proletárdiktatúrát állandóan erősítve, az ellenséggel harcolva, a tömegekkel a kapcsolatot állandóan erősítve, s eszménk, a marxizmus— leninizmus tisztaságát megóvva, a re- vizionizmust félredobva és megsemmisítve lehetséges megtartanunk és erősítenünk a proletárhatalmat. S ha 1956-ban a magyar munkásosztály megvédhette a hatalmat és néhány hónap leforgása alatt konszolidálhatta gazdaságilag, politikailag a helyzetet, az is annak köszönhető, mert a nagy október fiai itt voltak közöttünk, fegyverrel a kézben segítették letörni a magyar reakció és a nemzetközi reakció által szervezett ellenforradalmat hazánkban. (Nagy taps.) Mi, magyar kommunisták, a magyar munkásosztály, a magyar dolgozó nép saját országában építve a szocializmust, tanulva az 1956 októberi ellenforradalomból is. soha nem fogjuk elfelejteni a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tanítását. Soha nem feledjük azt, hogy a magyar munkásosztálynak, a magyar dolgozó népnek, mely annyi vért ontott a szabadságért, mely olyan sok vért hullatott a munkáshatalomért, a proletár ÄHvadalomert a £zcrö*ttzn»6 nek a nyugati tudósok, diplomaták és politikusok. Még maga az egyébként biztos, hogy .jkitm nagy szocialista barát’ Nixon is "kénytelen volt elismerni,hogy a rakétatechnikában, az interkontinentális rakéták gyártásában a Szovjetunió messze elhagyta Amerikát. Á Nag-y Októberi Szocialista Forradalomra emlékezve a 42. évfor- dmón látnunk'kell, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom valóban, ahogy Majakovszkij mondatta: új kor kapuját nyitotta meg, amikor nekivágott a munkásosztály az összekuszált világnak, hogy egy új világot, szocialista világot, az emberi felszabadulás, a kizsákmányolás megszüntetésének világát nyissa meg. Ahogy a Szovjetunióban a Nagy Októberi Szocialista Forradalom- a nagy Lenin s a lenini párt vezetésével juthatott diadalra, úgy a világ más országaiban is a munkásosztályt a győzelemhez, a szocialista forradalomhoz csakis a kommunista pártok juttatták vagy fogják juttatni. 1917-hez viszonyítva gyökeresen megváltozott a helyzet a földkerekségen ebből a szempontból is. 1^17. november 7-én a földkerekségen még csak 240 ezer kommunista párttag volt, 1959-ben már több mint 33 millió kommunista vezeti a munkásosztály forradalmi harcát, — a népi demokratikus országokban a szocializmus felépítéséért. — a kapitalista országokban pedig a: emberi jogokért, a demokráciáért, j békéért. Ha 1917-ben egy 135 millió; országban győzött a szocialista fórra dalom, és nagy nehézségek árái vívta ki a szocializmus diadalát, úg 1959-ben éppen a Nagy Októberi Szó eialista Forradalom példája nyomán a nagy október tanítása nyomán, ; lenini tanítások nyomán, a kommu nista párt vezetése nyomán a világoi immár egymilliárd lakost ölel fel ; szocializmust felépített, vagy szó cializmust építő népek tábora. Napjainkban már nem akadnak komolyan gondolkodó, józan emberek, akik vallani mernék azt, hogy a szocializmus csak. vágyálom, a szocializmus utópia és csak a bolsevikok fantazmagóriája. Nem, ma már ők is reális, nagyon komoly erőként tartják számon a szocializmust. Különösen Hruscsov elvtárs amerika útja dokumentálta, hogy az Amerika Egyesült Államoknak még vezeti tőkés köreiben is immár tekintély ; szocialista Szovjetunió. Kell-e beszé desebb bizonyíték, ^lvtársak, a szov jét politika, a Nagy Októberi Szó eialista Forradalom politikája diada Iának; mint az, hogy Hruscsov elv társ 1959 szeptemberében az ENSZ közgyűlés elé terjesztett javaslatábar megismétlődnek a 17-es lenini béke dekrétum szavai, teljes leszerelés"
