Észak-Magyarország, 1959. november (15. évfolyam, 257-281. szám)

1959-11-07 / 262. szám

4 ESZARMAGYARORSZAG Szombat, 1959. november 7. Az élvonalban... Jegyzet a MÁV Miskolci Építési főnökség munkájáról Mezőkövesd a felszabadulás óta a maty óföld „fővárosává44 fejlődött A felszabadulás óta Mezőkövesd, a matyó- föld fővárosa, hatalmas változáson ment ke­resztül. Amíg 1944 előtt tavaszonként 8—10 ezer summás indult innen az ország különböző tá­jaira —, akik ößszel tértek meg, s aztán ta­vaszig nyári keresetük­ből éltek —, addig mat a summásélet, már csak az emlékezésben él. A munkanélküliség meg­szűnt. Jelenleg mintegy négy és félezer dolgozó talált munkát a borso­di ipartelepeken, zöm­mel a diósgyőri Lenin Kohászati Művekben és a bányavidéken. Na­ponta öt bányászjárat és munkásvonatok szál­lítják a dolgozókat munkahelyükre és visz- sza. Számos új munka­hely létesült Mezőkö­vesden is. A gépállo­más, a vastömegcikk- gyár, a betonüzem biz­tosít helyben is kereseti lehetőséget a lakosság­nak; a matyó háziipari szövetkezet pedig mint­egy ezer asszonynak és lánynak nyújt megél­hetést. Az egykor elmaradott és csak idegenforgalmi nevezetesség számba menő Mezőkövesd ma valóban központja lett nemcsak matyóföldnek, de az egész járásnak is. A járás valamennyi községével, a Bükk déli lábainál meghúzódok kai csakúgy, mint a Tisza mentén fekvők­kel, rendszeres napi autóbuszjárat köti ösz- sze. Földművesszövet­kezeti áruháza akár­melyik város hasonló kereskedelmi létesítmé­nyével felveszi a ver­senyt és havi, forgalma megközelíti a 10 millió forintot. Jellemző, hogy például szeptemberben csak cipőből 120 ezer forintot, míg játékáru­ból 110 ezer forintot forgalmazott. Ez a két szám egyúttal a lakos­ság jövedelmének emel­kedését is mutatja. De mutatja a lakosság jó­létét a községben levő 10 televízió, több mint 500 motorkerékpár, va­lamint az a tény, hogy szinte egyetlen lakóház sincs ma már Mezőkö­vesden, ahol rádió ne lenne. A község fejlesztésé­ben a lakosság is részt vett. A felszabadulás óta valamennyi . utca járdát kapott, nagyobb részt a lakosság társa­dalmi munkájával. A község alföldi, poros jellegét két új park lé­tesítésével és az utcák fásításával szüntették meg. Jelentős összeget köl­töttek a község kultu­rális és egészségügyi fejlesztésére. Új, 12 tantermes általános is­kolát építettek, 12 ágyas szülőotthont rendeztek be, járási rendelőinté­zet létesült. A mezőkö­vesdi járásra egykor oly jellemző népbeteg­ség, a tbc, leküzdése végett 60 ágyas tüdő­kórház és gondozó mű­ködik. A község az elkövet­kező években is tovább fejlődik. Jelenleg új kenyérgyár épül, a ma­tyó ktsz új napköziott- honos óvodát létesít és tervbe vették a kultúr- ház átépítését is. A la­kosság társadalmi hoz­zájárulásával tovább bővítik a közvilágítást, a 200 lakásból álló ilj lakótelepen kiépítik az út- és járdahálózatot.------------— 4»^%».....—......... i Meg jelent a Nehézipari Műszaki Egyetem Közleményei III. kötete Szép, de nehéz és felelősségteljes feladatokat végez a MÁV Miskolci Építési Főnöksége. Ahhoz, hogy a vasút valóban jól dolgozzon, hogy fő­funkcióját, a szállítást a korszerű kö­vetelményeknek megfelelően gyorsan lebonyolítsa, elengedhetetlenül szük­séges az építési főnökség jó tevé­kenysége. Igen, a munka, melyet a főnökség 1800 dolgozója végez, nehéz és felelősségteljes. A beruházás és a felújítás, a vágányok lefektetése nem kis dolog. Különösen ilyen nagy te­rületen, melyen jelenleg dolgoznak: Hatvantól Sátoraljaújhelyig, Ózd—■ Bánréve, Eger és Gyöngyös vasútvo­nalán. Jelenleg Vámosgyörk és Lu­das között végzik a hézagnélküli vá­gányfektetést. Ezt a munkát már tel­jesen gépesítették. Az építési főnökség jó műszakiak­kal és fizikai dolgozókkal végzi fel­adatait. A főnökség területén 14 fia­tal mérnök és sok kiváló szakember már nem egyszer magára hívta a fegyelmet: fegyelmezett munkával se­gítik a vasúti hálózat építését, kor­szerűsítését, karbantartását. Ez évben a féléves jó munka alapján már má­sodszor nyerték el az éi'üzem címet. Mit végeznek ebben az évben? Ne­héz lenne felsorolni, mondta Fabók János, az építési főnökség vezetője. Egy-két jelentősebb munkát megem­lített. Füzesabony állomás 3 éves átala­kítási munkáit még ez évben be­fejezik — bővítik az állomást. Teljesítik Sátoraljaújhely régi kí­vánságát: az Ady téri állomást áthelyezik a köztemető mellé. Átcserélik Sajókaza vágányait, s még e hónapban megkezdik a berentei szénpályaudvar kitérő­jének rendezését. Sajószcntpéte- ren és Olaszliszkatolesván áru- raktárt építettok, Füzesabonyban elkészítették a hídmérleget. A jövő évben még nagyobb munka vár az építési főnökségre, a mellette működő vasúti felépítménnyel fog­lalkozó részlegre, a magasépítési és a hídépítési részleg dolgozóira. A va­sútnak az ötéves terv idején még több anyagot kell szállítania, sok új vonalat kell építeni. 1960-ban felállí­tanak egy új gépállomást is, mely a karbantartás mellett gépekkel, mű­szaki felszereléssel látja el a nagy területen folyó munkát. A gépesítés a MÁV-nál is széles körben terjed, meggyorsította az építkezést, megszüntette az eddigi nehéz fizikai munkát. Már gépesítették a * talpfaaláverést, ágyazatrostálást, a súlyos talp­fák felemelését, s nagyrészt a sí­nek leerősítése is gépi erővel tör­ténik. A vasbetonaljak, talpfák kirakását még nem sikerült gépesíteni. Ugyan­úgy a rakodást sem, pedig naponta 50—60 vagon zúzott követ és egyéb anyagot raknak ki a sínek mellé. Most az egyik legnagyobb feladat a BUDAPEST—MISKOLC közötti villamosvasút felépítése. Ezen a sza­kaszon a vágányokat át kell építeni, olyan pályatestet és síneket kell le­fektetni, melyek bírják majd a lé­nyegesen nagy ob o sebességet. Fa­bók . elvtárs véleménye szerint ez a munka kb. 3 évig tart. A felső vezetékek építését budapesti vasútas szakemberek végzik s a Miskolci Építési Főnökség is felkészült, hogy ez a szép terv rvriőbb megvalósul­jon. A sok tehetséges fiatal mérnök, régi tapasztalt szakemberek összefo­gásával el tudják végezni a sokirá­nyú nehéz feladatot. Tapasztalai, szakmaszeretet és a lelkesedés sem hiányzik, a vasút e kiváló dolgozói dicséretesen munkálkodnak és sze­rények, nem kérkednek, eredménye­ikkel. Anted Rafael előmnnkás cso­portja a gépesített vágányfektetésnél tűnik ki gyors, pontos, lelkiismeretes munkájával. Ugyanilyen jó munka jellemzi Péntek József és Felföldi József e’őmunkás csooorU^t is. A mű­szakiak közül különösen Tóth Ferenc fiatal mérnök érdemel elismerést, a kitűzés és tervezés területén végez szorgalmas munkát. Gyarmati Jenő mérnök sok értékes újítással segítet­te a vasút munkáját, újításainak ér­téke több millió forint. Ezért a leg­i'tóbbi vasútasnpnon knrmánvM+i"n_ tetést ka nőtt. Erdélyi János főáoítés- vezetőről is úgy beszélnek a MÁV- nál, mint az egyik legszorgalmasabb A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa határozatot hozott Nem­zetközi Mezőgazdasági Műszer- és Mérőeszköz Vándorkiállítás rende­zésére, hogy a szocialista országok mezőgazdasági tudománnyal foglal­kozó dolgozóit megismertessék a legkorszerűbb műszerekkel, s azok alkalmazásával. November 3-án Varsóban ennek jegyében nyílt meg,'a sikeres mosz­kvai és lipcsei rendezvény után, a Nemzetközi Mezőgazdasági Műszer­kiállítás. A Tudomány- és Techni­ka Palotája előtt — a kiállítás színhelyén — a Szovjetunió, Len­gyelország, Csehszlovákia, a Német Demokratikus Köztársaság és Ma­gyarország, az öt résztvevő állam zászlaja leng. A kiállítást nagy érdeklődés kí­séri. Nemcsak a lengyel mezőgaz­daság tudományos kutatói és szak­emberei tekintik meg öt ország legkorszerűbb műszereinek bemu­tatóját, hanem egyetemek hallgatói és politechnikai oktatásban része­sülő fiatalok is. A kiállítás rendkívül szemléltető módon, hét csoportban tárja láto­gatói elé a legújabb izotóp műsze­reket, a mezőgazdasági gépek vizs­gálatára szolgáló mérőeszközöket, energetikai berendezések működé­sének vizsgálatát és ellenőrzését el­emberről. Idős kora ellenére igen ér­tékes munkát végez, ő is kormányki­tüntetést kapott. Hosszan sorolhat­nánk az építési főnökség kiváló dol­gozóinak neveit, akik valamennyien hozzájárultak a terv jó teljesítéséhez, az élüzem cím elnyeréséhez. Érdemes még megemlíteni, ho"v rz építési főnökség a III. negyedéves tervet 114.4 százalékra teljesítette és csökken­tette az önköltséget. Ez évben összesen 180 millió forint értékű munkát végeztek. Sajnos, területükön ez évben egy sú­lyos baleset is történt. A sokirányú munka miatt itt nehéz elkerülni a balesetet, éopen ezért sok múlik az emberek fegyelmezettségén, gondos körültekintő munkáján. A MÁV Miskolci Éoítési Főnökség a vp^út légié1 entősebb részlege. Nél­külük nem futhat a szerelvény, nem lehet eredményes, gyors és nontos a szállítás. Jól tudja ezt mind az 1800 dobozó, s ezt munkáiéval is bizo- nyítia. Az sem kis dolog, hogv 'no­vember 7-re 53-man kannak kitün- tést a jó munkáért. Az, énítési főnök- sőcr dolgozói a derék mozdonweze- tők. forgalrrus+ák. szerelők mellett az látó alkotásokat, állatgyógyászati és állattenyésztési kutatásokat elő­segítő műszereket és berendezése­ket. Hazánk c kiállításon 150 darab nagyjelentőségű — köztük világhír­névre szert tett — műszerekkel képviseli magát. Köztük szerepel a Scheibler kalciméter, amely a gyors talajvizsgálatra alkalmas. Szintén bemutatásra került a hazai gyártmányú infralámpákkal felsze­relt. sokoldalúan használható labo­ratóriumi infraszárító, mely a la­boratóriumi minták gyors szárítá­sára alkalmas. Elismerés kíséri a magyar állatgyógyászat nagyjelen­tőségű műszereit, közöttük a Bölcs- házy áll at szülészeti készletet, s rajta kívül műszeriparunk mező- gazdaságot segítő gyártmányainak hosszú sorát. A Nemzetközi Müszerkiállitás november 29-én zárul, melynek tu­dományos jelentőségét „Nemzeti napok” keretében számos tudomá­nyos szakelőadás, tapasztalatcsere és tudományos filmvetítés emeli. Bizonyos, hogy a KGST e varsói rendezvénye, —* mely számszerint a harmadik — sokoldalúan gazda­gítja majd a résztvevő országok szocialista mezőgazdaságának c mérhetetlenül fontos tudományá­gát, a méréstechnikát. Egyetemünk jubileumi ünnepségei­vel egy időbén jelent meg az Egyetem Közleményeinek III. kötete. Az egyetem Miskolcon ■ dolgozó oktatói testületé az elmúlt évtized­ben az oktatás mellett értékes tudo­mányos munkát is végzett, amit töb­bek között az Egyetem Közleményei­nek eddig megjelent három kötete is tanúsít. A nemrég megjelent harmadik kö­tet közel 500 oldal terjedelemben foglalja egybe oktatóink akadémiai székfoglalóit, akadémiai .doktori vagy kandidátusi, illetve egyetemi doktori cím elnyeréséért az elmúlt 10 év fo­lyamán készített dolgozatait. E tudo­mányos dolgozatok legtöbbje ebben a formában először jelent meg he­lyenként ésszerű rövidítéssel, vagy utalással a szakfolyóiratokban már közzétett részletekre. Az akadémiai székfoglaló tudomá­nyos munkák sorában dr. Geleji Sán­dor és dr. Verő József akadémikusok székfoglalóit olvashatjuk. Az akadé­mia doktori értekezések csoport­jában dr. Nagy Elemér és dr. Sze- niczei Lajos disszertációit közli a kö­tet. A Tudományos Minősítő Bizott­sághoz benyújtott és elfogadott kan­didátusi értekezések között Fekete László, dr. Hosszú Miklós, Huszár István, Káldor Mihály, ifj. Sályi Ist­ván, Szeghegyi Árpád és Szombathy Emil munkáit találjuk. Az egyetemi doktori értekezések csoportja dr. Hajtó Nándor, dr. Horváth Zoltán, dr. Hosszú Miklós és dr. Terplán Zénó disszertációit foglalja magában. A kötet második részében a mis­kolci oktatói testület tagjai által írt tudományos, szak-, ill. kézikönyvek rövid ismertetései olvashatók, ame­lyek nagyobbrészt szakfolyóiratokból átvettek. A kötetben közölt értekezések jó áttekintést adnak egyetemünk sok­rétű tudományos tevékenységének egy részletéről. A gazdag tudományos anyag szakszerű sajtó alá rendezése és gondos szerkesztése dr. Terplán Zénó rektorhelyettes érdeme. Mun­katársai közül ki kell emelni Tar Sándor adjunktust a korrektúra, Herczeg István adjunktust és Bujtás László műszaki rajzolót az ábrák elkészítésének munkájáért. Az Egye­temi Közlemény III. kötete az előző kötetekhez hasonló gondos technikai kivitelben került az olvasók kezébe, ami elsősorban a Borsodi Nyomda dolgozóinak munkáját dicséri. A gazdag és magas színvonalú tu­dományos alkotó munkát méltó kön­tösben egybefoglaló kötet őszinté elismef-ést vált ki mindazokból, akik azt tanulmányozzák.-----------o----------­G árdonyi-est Mezöcséton Gárdonyi Géza életéről és munkás­ságáról rendezett irodalmi esiet a napokban a mezőcsáti Járási Könyv­tár. Újvári László tanár igen érdeke­sen és színesen ismertette az író élet­rajzát, aki hosszú évekig, mint falusi tqyiító, ismerte meg a magyar falu életét. Számos műve tükrözi ezt, például „Az én falum” c. elbeszélés­gyűjteményének szebbnél szebb darabjai. Beszélt az előadó a „Lámpás” c. kisregényéről, „A láthatatlan ember”, „Szunyoghy miatyánkja” c. regé­nyekről. Élete főművét, mely a haza- szeretet, bátorság örökszép példája, az „Egri csillagok”-at is ismertette. A közönség érdeklődéssel hallgatta az előadást, a felolvasott részleteket az író műveiből. Az előadás után le­vetítettük az „Egri csillagok” c. dia- filmet. SOTKÓ JÓZSEF NE jár. könyvtárvezető-----------o-----------­A LIPCSEI VÁSÁR FORGALMA A nemrég végétért lipcsei vásár alkalmával a Német. Demokratikus Köztársaság külkereskedelmi szervei 2,2 milliárd márka értékű üzletet kö­töttek. Az üzletkötések értéke egy- harmadával haladja meg a tavalyi eredményt. Az NDK külkereskedel­mi szervei bejelentették, hogy a vá­sár után még további üzletkötések várhatók. A megrendeléseknél külö­nös figyelemben részesítik azokat a cégeket, amelyek Lipcsében kiállí­tottak. A lipcsei vásáron 45 országból kö­zel 7000 kiállító vett részt, ezek fcs* zül kereken 2000 nyugati. Külföld­ről 16 000 vendég érkezett a vástíf megtekintésére. _________ .. . 1 956. december. A város sötét és csendes, mint a temető. A gyáróriás is hallgat, csak a ko­hókból szivárog elő némi zaj, szúnyogdongásnak is beillett volna két hónappal azelőtt. Az utcá­kon egy teremtett lélek se mozdul. Kijárási tila­lom van. De mégis. A város felől egy kerékpáros tű­nik fel. Szaporán tapossa a pedált. A kormányon tömött aktatáska. A biciklis komoran nézi az ut­ca dércifrázta kövét, kerülgeti a jégbedermedt tócsákat, szája hangtalanul mozog. Versfoszlá­nyokat ízelget. „Én őt dicsérem, csak. az élet anyját... a munkát dalolom ...” Szeretné oda­kiáltani a gyárnak, felrázni némaságából, hogy megmozduljon *benne az élet, a gépek megint dübörögjenek... Kapaszkodó, — nekifeszül. Már a vágányok fölött ívelő hídon jár. A sorompó őrbódéjában ég a villany. Gondol egyet. A kerítéshez állítja a kerékpárt. Kopog. Benyit. Négy kíváncsi vas­utas mered rá. Hát ez hol szedte itt magát! — olvassa ki a gyanakvó tekintetekből. — Jó estét elvtársak! — Jó estét! — kényszeredett a fogadj isten, amilyen a hívatlan vendégnek dukál. Nem magyarázkodik. Kicsit bánja is már, hogy benyitott. Ilyen zavaros időben senki sem tudja, ki a barát, ki az ellenség. Belemarkol az aktatáskába, halotenyi papírt tesz az asztalra. — Reggel ^osszák szét... Már fordul is ki az ajtón. Már ülne a bicik­lire, amikor utána reccsen egy ellentmondást nem tűrő hang. — Jöjjön csak vissza! Ezek beleolvastak a röpcédulákba — villan át az agyán. Most mitévő'legyen? Szégyen a fu­tás ... Egye fene! Lesz, ami lesz. Visszamegy. Amikor becsukódik mögötte az ajtó, leoltják a villanyt. A sötétben komoly, férfias hang szólal meg. — Kinek a megbízásából terjeszti ezeket az anyagokat? — Elolvasták? — kérdi határozottan, leküzd­ve meglepettségét. — El. — Akkor tudják ... Csend, idegesítő, félelmetes csend. Minden idegszála megfeszül. Figyel. A beszűrődő gyér világosságban látja, amint az egyik az asztal alá nyúl, kezében üveg csillan. Felkattintják a vil­lanyt. ______*+****+,*—*-*-—--^ — Jól van, elvtárs! Annak a kezébe .adjuk, akit illet. Már mi is únjuk a lógást. Ha sokáig csinálják még, felkopik az állunk. No, igyon ve­lünk. Poharat nyomnak a kezébe. Iszik. A megle­petéstől nem tud szóhoz jutni, nem számított erre a váratlan fordulatra. Még azt mondják, nincsenek az életben heppiendek. Miért csinálták ezt vele? Örök titok ... ... Közel három esztendő telt el azóta. Ülünk a sajóvárkonyi általános iskola igazgatói irodájá­ban. Beszélgetünk. Kovács Ferenc elvtárs élmé­nyei között lapozgat. — Nem volt munkásmozgalmi tapasztalatom, de belejön az ember az „illegális” munkába, ha nagyon muszáj, s akkor muszáj volt. 1956. november 20-án alakult meg az MSZMP ózdi városi intéző bizottsága, melynek egyik tag­ja Kovács Ferenc elvtárs, Ózd III. kerületének általános iskolai igazgatója volt. ót bízták meg Sajóvárkonyon és Bolyokon a párt újjászervezé­sével. Az ellenforradalom alatt őt is felállították az igazgatói asztaltól, azt is közölték vele, hogy az „új rendszer” nem tart igényt rá, búcsúzzon el a pedagógus pályától. Indoklás? Párttag volt, kommunista. Máról holnapra az utcára került, huszonkét évi tanítás után. Az ismerősök, egy­szerű. munkásemberek megállították az utcán. — Hallottuk, bajban az igazgató bácsi. Van-e mit enniük? Ránk mindig számíthat... Osztálya, a munkásosztály nem hagyta cser­ben. Maga is közi bük valónak érezte magát, apja ötvenegy évet „húzott” le az ózdi gyárban. Együtt élt, dolgozott velük, a munkások £yermek$it ta­nította. — Nehéz időket éltünk át, de egy kis hasz­nunk is származott belőle — mondja. A maga valóságában döbbentünk rá, mit jelent az, ha megbomlik a pártegység. A széthúzásra mindig ráfizetett ez az ország, de a szocializmus építé­sének időszakában a viszálykodás, a pártonbelüli Xrakciózás különösen .veszélyes. Ha nincs párt­egység, nincs szocialista - építés sem. A magunk keserves tapasztalataiból tanultuk meg ezt, a szá­munkra életet jelentő igazságot. Kovács elvtárs az első sorokban küzdötte vé­gig ózdpn az élet, a munka megindításának ne­héz harcát, s e harc sikerének legfontosabb fel­tételét, a párt újrateremtését. A nagy „kádero- zás” rostája a szeme láttára pergette ki a. gyön­géket, az ingadozókat, a törtetőket, • akik a párt „oszlopának” hízelegték magukat, amikor min­den rendben volt, de amikor áldozátvállalásra került a sor, elsőnek hagyták el a süMyedő ha­jót. Olyan régen volt mindez, annyi minden meg­változott azóta... Már csak rossz emlék a tépe- lődő virrasztás, az éjszakák félelme, a nappalok aggodalma. Az ország kilábolt az ellenforradalom okozta anarchiából, a munkásosztály áldozatos munkával eltüntette a károkat, közéletünk meg­tisztulva került ki a fejetlenségből. Mindez nem ment magától. Akik a mindennapok harcaiban aprópénzre váltották a Központi Bizottság helyes határozatait, azok áldozatát, harcát nem lehet el­felejteni. Kovács elvtárs kitartott, mint mondotta: az elveket, felfogásokat nem cserélgetheti az ember, mint az inget. Kommunista volt és megmaradt annak a nehéz időkben is. Ma . is lelkes tagja pártunknak, kommunista pedagógus. Kovács Ferenc elvtársat nagy megtiszteltetés érte — a VII. kongresszus küldöttének választotta az ózdi kommunisták szeretete és megbecsülése. — Az értelmiséget, kartársaimat képviselem majd pártunk hetedik kongresszusán. Elviszem a pártvezetés legmagasabb fórumának a pedagó­gusok őszinte véleményét arról a gigantikus munkáról, amit sikerrel végzett a párt az ellen­forradalom óta. S azt is elmondom majd, hogy • a pedagógusoknak még sokat kell önszorgalmuk­ból tenniük, hogy felnőjjenek a párt világnéze­téhez, bogy leküzdve ideológiai kettősségüket, egész emberként végezzék felelősségteljes mun­kájukat. Mert ezen a téren még mindig van ten­nivaló. Kovács Ferenc elvtárs rászolgált erre a ma­gas tisztességre, s e tisztesség váljék újabb sike­rek erőforrásává. A harc még nem ért véget, szüksége van közéletünknek a bátrakra, az ön­feláldozó harcosokra. S ez a hp**" lesz a végső ... .......... —. .......... Gulyás Mihály é lvonalban haladnak. (szegedi) f Varsóban megnyílt a KGST Nemzetközi Mezőgazdasági Műszer és Mérőeszköz Kiállítása Megszolgált tisztesség

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents