Észak-Magyarország, 1959. november (15. évfolyam, 257-281. szám)

1959-11-01 / 257. szám

4

eSZAKMAGYAUORSZAG

Vasárnap. 1959 november 1,

Széleskörű intézkedésekkel biztosította a városi tanács Miskolc lakosságának zavartalan téli ellátását

Miskolc város tanácsa a csaknem 200 ezer lakosú nagyipari központ téli ellátásának biztosítására mindenekelőtt a raktárhálózatot szélesítette az idén. A raktárhálózat bővítésével lehetővé vált, hogy a korábbi években a lakosság ellátásában még fennakadást okozó burgonya, hagyma, gyümölcs- és zöldségei látásra is megfelelően felkészüljenek. Jelenleg már mintegy 80 vagon burgonyát és a tavalyinál négyszer több hagymát helyeztek el a megfelelően előkészített raktárakba. Vegyes zöldségfélékből több mint 30, almából pedig már 50 vagonnyit tároltak télire. A téli hónapokra eltett mennyiség abban az esetben is zavartalanná teszi az ellátást, ha a szokásos téli hófúvások miatt a vasúti szállításban esetleg kiesés lenne.

A téli áruszállításokkal járó nehézségek leküzdésére a peremvárosokban, így elsősorban a munkáslakta kerületekben, mint például Ilejőcsabán, Felsővasgyárban, Hámorban már most intézkedtek, hogy az alapvető élelmiszerekből, mint a zsír, cukor, liszt, száraztésztafélékből a szokásosnál nagyobb raktár- készletet tartsanak az elárúsító üzletek. Az ilyen, nem romlandó élelSZAUDÉR JÓZSEF:

Kazinczy a jakobin izmus felé vezető úton

miszercikkek nagyobb mennyiségű tárolásával elérik, hogy a havas, jeges utakon csak a napi szükségletet biztosító friss kenyeret, húsféléket és zöldséget kelljen szállítani.

Felkészültek a télapó és a karácsonyi várható nagyobb áruforgalomra is. Jelentős mennyiségű cső- J koládéfigura és szaloncukor várjá j az árusítás megkezdését és jó előre | gondoskodtak karácsonyfáról is. A korábbi évekkel szemben az idén nemcsak megfelelő mennyiség, hanem széleskörű áruválaszték is áll majd a lakosság rendelkezésére.

Á tanács kereskedelmi osztálya a j kerületi tanácsokkal és az állandó bizottság tagjaival rendszeresen ellenőrzi már most elsősorban a peremkerületek üzlethálózatának téli felkészülését, a raktározási előírások helyes betartását.

Az élelmiszerellátás megszervezése mellett gondoskodtak arról is, hogy megfelelő mennyiségű téli ruhaféle érkezzen az üzletekbe, melynek árusítását már meg is kezdték. A lakosság részéről a korábbi években elhangzott panaszokat kiküszöbölve, az idén megfelelő mennyiségű téli gyermekruhaféléről és lábbeliről is gondoskodtak.-OQOA kereskedelem nevelő ereje

. tudomány tanítása A marxista 5zerint az embert a környezete meg tudja változtatni. A környezet hatása befolyással bír az ember világszemléletének és erkölcsi felfogásának kialakítására. A környezet összetevője természetesen nagyon sokrétű. Eme sokrétűségben egyre nagyobb szerepe van a társadalmi és családi kapcsolatokon kívül a technikai vívmányoknak és egyáltalán azoknak a módszereknek, amelyekkel a szocialista ember-típus nevelése történik.

Az ilyen módszerek világába tartozik. a falusi kereskedelem és az ott egyre szélesebb teret nyerő uj vásárlási és eladási formák bevezetése. Közismert dolog, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezése kialakítja az egységes paraszt-osztályt, amely osztálynak a munkához, a termeléshez való viszonya teljesen egységes, lehetővé teszi a termelt javakból történő olvan részesedést is, melyet a szocialista igazság jellemez. Az uj paraszti osztály hatással van a falusi kereskedelem új formáinak kialakítására és szükségszerűvé teszi a szocialista tendenciák legszélesebb körű alkalmazását.

Nem célom e cikken belül részletes elemzést, mérlegelést adni a falusi kereskedelem fejlődéséről, azonban néhány szám ismertetése feltétlen szükséges fejlődésének bizonyítására./

1949-ben -a földművesszövetkezeti kereskedelem 442 egységben 10 millió forint árukészlettel. 81 millió forint eladási forgalmat bonyolított le a korszerűnek nem mondható „Hangya” hagyaték egységeivel, valamint a fáradságosan szervezett új földművesszövetkezeti boltokkal.

Ma sem döngethetjük ugyan a mellünket, de elmondhatjuk, hogy 1949 óta a földművesszövetkezeti kereskedelem sokat fejlődött, mind a. forgalmat, mind a technikai felkészültséget tekintve. 1958-ban a földművesszövetkezeti kereskedelem 1007 egységben 184 millió forint árukészlettel 944 millió forint eladási forgalmat bonyolított le.

A párhuzamps számok beszédesen bizonyítják azt a hatalmas fejlődést, amit a földművesszövetkezeti rendszer 10 év alatt elért. A kis „kócerá- jok” széles áruválasztékokkal rendelkező szakosított üzletekké fejlődtek.

A földművesszövetkezeti kereskedelem feladata, hogy egyre kisebb költséggel, növekvő árubőséggel, minél nagyobb forgalmat bonyolítson le. A cél elérésének módszerei közé tartozik az eladás formáinak megváltoztatása. A kereskedelemnek is lehet nevelő hatása. Gondoljunk csak az önkiszolgáló boltokra, melyek egyre szaporodnak a községekben. Ma összesen 31 ilyen földművesszövetkezeti bolt működik és terveink ' szerint ez a szám még ebben az évben 42-re nő.

* • r 'i bevézetésénél

Az; uj formák vannak problémák és értetlenségek. Nem ritka az olyan eset, hogy az űj önkiszolgáló boltba belépő falusi néni földhöz vágja a kiszolgáló kosarat és kifordul azzal, hogy ő nem hajlandó csak a régi forma szerint vásárolni. Persze az ilyen nénik később visszatérnek és néhány nap múlva már csak szégyenkeznek maradiságukon. Később maguk is elmondják, hogy jobb így, mert minden árut maguk látnak és nem kell listát készíteniük a vásárlás előtt. Jellemző viszont fiatalságunk fogékonyságára, hogy az új eladási formákat elragadtatással fogadja. Helyenként mór szinte a szórakozás határát súrolja az a lelkesedés, ahogy a fiatalság a vásárlást végzi ezekben az egységekben. Szükségszerű és természetes újat látnak benne, aminek egyúttal a kulturális értékét is érzik. Világos ugyanis, hogy az új formák bizonyos értelemben feltételezik, illetve igénylik a vevők fokozottabb kulturáltságát, neveltségét.

Az árucikkek tömegének a vásárlók elé terítése, az a körülmény, hogy egyes darabok elrejtésének — fizetés nélkül való eltulajdonításának — lehetősége fennforog, meglehetősen komoly bizalmat igényel az eladó kereskedelem részéről, s ez a bizalom nyilvánvalóan a vásárló közönség intelligenciájára épül. A tapasztalat azt mutatja, hogy ez az intelligencia, ez a kulturáltság meg is van a vevőknél, mert csak egészen elvétett az olyan eset, amikor a vásárló a kosár kiiktatásával közvetlenül zsebbe csúsztat valamit.

Ha ritkán elő is fordul ilyen eset, maga a vásárló közönség leplezi le és állítja pellengérre azt a személyt, akinek ilyen eszébe jut.

Szervezetlenül is olyan társadalmi ellenőrzés alakul, fejlődik ki, amely az erejét a szocialista társadalmi tulajdon féltéséből meríti és áthatja az új, a korszerűbb szeretete. A kulturált szórakozás biztosítására olyan egység szervezését vitte • falura a föld m ű vessző vetkezeti keresked elem, mint például a cukrászda, ami a fel- szabadulás előtt egyáltalán nem volt meg. Jelenleg összesen 37 falusi cukrászda működik és dicsekvés nélkül elmondhatjuk azt is, hogy ezek színvonala alig marad le a városi cukrászdák színvonala mellett. Az átlagos színvonal talán kicsit kedvezőbb is.

Ezek a cukrászdák azonkívül, hogy a dolgozó parasztokat megismertetik a cukrász különlegességekkel, kedvezően hatnak a falu lakossága, legelsősorbán a fiatalság kulturáltabb szórakozásának biztosítására,

A

V ** Ír csa^ kiragadott pél- íeillieK dák, de vita nélküli bizonyítékok a kereskedelemnek nevelő ereje mellett. Az újnak, a fejlettebbnek a bevezetése együtt forr azzal a nagy átalakulással, ami ma a falun megy végbe. A cél szép és nemes: a mezőgazdaság szocialista átszervezéséhez folyamatosan segítséget nyújtani s ennek befejezése után a paraszti osztály érdekeit színvonalas kereskedelemmel szolgálni. Ehhez a megfelelő erő biztosítva van és az eddigi eredmény is biztató a siker eléréséhez.

mAtyus Géza

/l jakobinizmus felé Kazinczy az első lépéseket 1790-i folyóiratával teszi meg határozottan. A tételes vallással való szakítása, a szépírói alkotásba rejtett szentimentális lázadása, a józsefi éra alatti közszolgálat, szinte elvakultan felvilágosult nevelő propagandájával: mindez csak előkészítője az Orpheusnak.

Az Orpheus inkább egy nagy egyéniség lázas fejlődésének, eszmei állásfoglalásának tükre, semmint sikeres folyóirat. Fejlődés tükre, mert az Orpheus cikkein átsüvölt az időváltozás: szerkesztése 1789 elején kezdődik el, s kiadása 1792 elejéig tart — annak ellenére, hogy a folyóirat í terjedelmes füzetén az 1790-es évszámot olvashatjuk. így összeállító se

— különösen a második kötete (melynek 4 füzete már 1790 második felére s a jövőre való tekintettel adatott le az óvatosan késedelmeid kassai hundereméi) tükrözi az időknél és Kazinczy eszmei-érzületi magatartásának Változását.

Az Orpheus első füzetének legelején gr. Pálffy Károlynak a voltaire\ Henriást fordító Péczelihez irt leveli áll, s kevéssel utána a Helvetius-fordítás: az Orpheus utolsó füzetét az anakreontika önti el vergiliusi szépségkultusszal, fabulákkal, szerelme.; oktatásokkal fűszerezve.

A szépirodalom duzzad fel az Orpheus második kötetében: a költő lázadását jelenti be, még magasabb fokon, mint az ideológiai propaganda elméleti műveivel.

me, a második lépés az Orpheus ^ után a jakobinusok oldalán vezető úton.

Ami ismer etelméleti-valláskritika motívum volt az Orpheusban, az Hol mami holbachl könyvének (Die Oeko nomie der Natur, Berlin/Bécs 1782 fordításában teljesült ki: ami a törvényekre vonatkozó újító szándékai illeti, azok a Contrat Sociale forditá sában folyi/itódtak: ami a polgár erkölcsnek már az Orpheusban i; éles követeléseként tűnt fel az egye. nest vadító, megfélemlítően agresz- sziv formába öltözött a Lanassza (Tjemierre iránydrámája) és a goethei Stella-fordításban — a férfi két szerelmes nő boldog bírásában elégül ki, úgy, hogy maguk a nők osztoznak önként egy férfi szerel mén. Az orpheusi Osszián-kultusz egész kis „rembrandii tablót'

— Kazinczy nevezi így — eredményez Veit Weber Vak Lantosánál magyarításával, egy vadromantiku san lázitó szerelmi történettel. S t költő-szerkesztő a Musen-Alma nachok mintájára évi panoráma köteteket akar készíteni legjava köl tészetünkről. Az 1791-ik évre meg i jelennek a Heliconi Virágok — s e. a tekintélyes részében az Orpheu termését ■ verscsokorba, fűző kötetki a legvilágosabban bizonyítja: a fel világoséit ideológus propagandája organikusan folytatja — csak mezt fegyvert váltva — a költő, a szépíré

J* ddíg két lépcsőfokáról írtunj

^ Kazinczy lázadásának, a jako binusok mellé emelkedésének: a egyikei az 1789—91 közt elkészül megjelenő Orpheus mutatta, a mási hat a szépírónak erre következő, s ■ maga korában hallatlan termékeny ségű lázadása. Ha 1779-ben az ide ológíai krízis, a hit megrendülés rombolta le a fanatizmus gátjait szépíró lendületes, termékeny fejte dése előtt, a folyamat végén, 179 körül, a kifejlett, az esztétikai gye nyőrűség minden válfajában otthe nos szépiró haragja vetette harcb a radikális felvilágosultnak despotn mus elleni érveit, tudatos állásfo& lalását ...

A jakobinizmus útjára vezető hat madik mozzanat magától adódi azokból a körülményekből, melye közt Kazinczy hatalmas írói teve kenysége áttörhetetlen gátakba Űtkc zik, s ezért a szépirodalmi lázadó erőteljesebb, politikai állásfoglaláss alakul át. Láttuk az 1779-i világnt zeti fordulatot: láttuk nagyjábt 1787 és 92 közé eső szépírói kibontc

ZIL és GAZ gépkocsikkal gyarapodott a 31. sz. Autóközlekedési Vállalat

A közelmúltban 35 Gaz 2.5 tonnás

és 60 Zil 4 tonnás gépkocsit kapott a Sf. sz. Autóközlekedési Vállalat. Előreláthatólag a kocsiállomány tovább bővül. Meg ebben az évben 8,5 tonnás cseh gyártmányú teherautók is érkeznek. Ezeket főként nagyobb építkezéseknél, földmunkálatoknál tudják foglalkoztatni

November 7-én adják át rendeltetésének a sárospataki Bodrog-hidat

A második világháború idején felrobbantott sárospataki Bodrog-híd újjáépítését múlt év május elején kezdték meg a Hídépítő Vállalat dolgozói. A hídpillérek és hídfők elbontása után új, a réginél szélesebb alapokat építettek, mellyel az év végére készültek el. A vasszerkezet szereléséhez és a szükséges zsaluzáshoz az idén tavasszal kezdtek hozzá. Érdekessége a vasszerkezetnek, hogy a gömbvasakat hegesztéssel erősítették egymáshoz és a hegesztés szilárdságát röntgenezéssel vizsgálták meg. A zsaluzásba helyezett hegesztett vasszerkezet betonozását teljesen gépesítették és ezzel szeptember végére készültek el.

A híd építése során 140 tonna vasanyag mellett több, mint 1100 köbméter betont, 1 200 köbméter követ használtak fel és mintegy 6 ezer köbméter földet mozgattak meg.

Az új, 100 méter hosszú és 10 méter széles vasbetonhíd építésénél az

utolsó simításokat végzik, most; folyik az aszfaltozás és a feljáró utak kőburkolása. A vállalat dolgozói lel-^ kés munkájával az új sárospataki Bodrog-hidat a kongresszus tiszteletére tett vállalásuknak megfelelően,

november 7-cn adják át rendeltetésének.

A közelmúltban átadott tokaji Ti- sza-híd után ez a második híd, mgjy Borsod megye iparvidékét összeköti* a mezőgazdasági jellegű alföldi megyékkel.

Ahol már befejezték a vetést

A rendkívül száraz időjárás a betakarításoknak kedvez ugyan, de megnehezíti az őszi vetések talajelőkészítési munkáit.

A mezőcsáti járás termelőszövetkezetei élen haladnak ebben a munkában. Elsőnek az emődi Szabadság- harcos tagjai fejezték be őszi vetési tervüket 110 hold búza és 12 hold rozs elvetésével. Aztán sorrendben az emődi Micsurin, a hejőkereszturi Béke, a tiszadorogmai Uj Élet, a he- jobábai Haladó, a mezőcsáti Munkás-; őr, a mezőcsáti Lenin termelőszövet- j kezetek következtek. «

A szövetkezetek —i helyesen •— egyre több műtrágyát is felhasználnak. A talajelőkószítésnél a hejőbá- bai Haladó termelőszövetkezetiek kataszteri holdanként 0.5 mázsa kálisót és 2.5 mázsa foszfort szórtak a földekre. A hejőpapi Petőfi és a ti- szakeszi Alkotmány tagjai holdanként mintegy 3 mázsa műtrágyát használtak fel az őszi kalászosok vetéséhez.

Dicséretet érdemelnek a mezőcróa gépállomás dolgozói, mert munkájukkal nagyban elősegítették az őszi «fűtések időbeni elvégzését.

czynak a forradalmi Kátét. Szentmar jay a vallomásában Hajnóczyra hivatkozva mondta biztosnak a Szu- lyovszhy által beszervezett Kazinczy részvéteiét. A nagykárolyi főispáni beiktatás alkalmával Kazinczy Ferenc és Dienes, Szentmar jay és Szlávy György együtt beszélték meg bekapcsolódásukat a mozgalomba. Hajnóczynál megtalálták Kazinczy egy levelét, melyben — 1794 július 12-én — azt írta neki, hogy Szlávy- val nagyon kedve szerint tárgyalt. Következő levelét Hajnóczyhoz önkéntelen így címezi: Thermidor 6-án. Miért választotta önként •— a forradalmi naptár e megjelölését? Szlávy György a bátyjával, Jánossal, akkortájt már a „vértélen forradalom” eszméjéről levelezett, Kazinczy pedig a Szlávyak, Szentmar jay, Szulyovszky, Szentjóbi Szabó szűk körébe tartozott.

'~7~,épelödött a másolásra megka- ^ pott forradalmi iraton: de SzentmarjaiI elnyomta aggodalmait. Együtt utaznak Nagykárolyból Sárospatakig. Gessner, Wirland s Anakreon fordításaikat biz rá, s bevallja: „Mi az útban szorosan összefonódtunk”, Ez nem azt jelenti, hogy Szentmarjaii engedett volna: ellenkezőleg, Kazinczy állt szorosabban Szentmarjay és barátja, Szlávy György mellé — a „vértélen forradalom” eszméje, az, hogy a közvetlenül erőszakot elkerülő forradalmat készíti elő titkos társaságában, megkapta őt, A Kátét, a reformátorok társaságáét, terjesztette is, mint másodszori vallomásában mondta.

1794 augusztus 22-én már a rémület, irónia és nevetség furcsán egymásba vegyülő hangján írt levelet Szentmar jay nak (ezt már nem kapta kézhez, az augusztus 16-ról 17-re virradó éjjel letartóztatták): úgy hallotta, Martinovicsot elfogták, Pesten nagy az izgalom, a karhatalom révo- lúciót készül elnyomni, ágyúk vonulnak fel a zendülök ellen — s még rövid hajat sem szabad hordani, mert az, egyesek szerint, királyellenes jakobinizmus (vagyis franciás- ság) jele. „Ostoba hírek, amelyek itt bennünket nevettetnek is, rémítenek is.”

Csak a rémület maradt meg benne — bár tökéletesen megőrizte hidegvérét —, amikor 1794 december 14-én este szokatlan zaj és topogás verte fel a kúria csendjét, s egy ulánus tiszt — fegyveresek kíséretében — több mint hetedféléves rabság idejére, szenvedéseire kiszakította családja és nemzete köréből. "7^ ogyan nyilatkozik később azok- yol a művekről, amelyek a jakobinusok oldalára állásig fejlesztették világnézeti, írói fejlődését? Általában elfogadott ugyanis az a vélemény, mely szerint börtönei után megtagadta jakobinus elveit. Kétségtelen, hogy a közvetlen politikai cselekvés lehetetlenné válván, elfordult a felvilágosodás radikális társadalmi eszméitől. De sohsem tagadja meg Orpheusát, sőt: azt vallja mindvégig egyik legolvashatőbb, legérdemesebb müvének! És ami még döntőbb: egész későbbi irodalmi tevékenysége azokon a szépirodalmi mű veken épül fel, melyek már 1794 előtt elkészültek, vagy amelyekbe már akkor belefogott. Későbbi fordításainak kőre kevéssé bővül meg ahhoz képest, melyet Lessing, Schiller, Goethe, Rousseau, Shakespeare nevei jelöltek ki már 1789 és 94 közölt. Az író hűsége ez azokhoz a haladó szellemű alkotásokhoz. amelyeknek klasszikus mintaszerűségét nem utoU sósorban a szabadságvágy és a polgári érzelemvilág védelme biztosította. Ezek bizonyítják, hogy Kazin- czynak a jakobinusok mellé állásáig megtett útja valóban a nagyra növés, kibontakozás útja volt, s így egész későbbi müvének is alapját alkotja.

* Részletek, az Irodalomtörténeti Társaság Kazinczy Ferenc születésének 200. évfordulója alkalmából, Sá- : rospatakon rendezett vándorgyűlésen • elhangzott előadásból.

kozast: most a politikai eszmelkeaes következik.

Az Orpheusnak, mint minden egyéb folyóiratnak, 1792-re vége lett. A reakció nem tűrte el őket. A rendi-klerikális reakcióval a megye hatalma, s a püspöké állt vissza.

Dayka Gábor a püspöki városba tér vissza, hogy ott lázadjon fel a korviszonyok ellen: majd bele is pusztul. Kazinczy a megyében védi tovább eszméit: zajosan, de kevés sikerrel. Csak figyelmet keltve maga iránt.

A „szent lüz terjesztése” után — így írja élete első szakaszáról a. Pályám emlékezetében — az elfojtott tűz dühödtebb lángját érezték kicsapni belőle megyegyűléseken. 1791- től már ismeri Hajnóczyt, akiről azt is tudja, „a francia revolúciónak előmenetelét mindig leste és róla protokollokat vitt... én magam is sok ízben leltem őt abban a dologban...” Forró barátság szövődött közöttük: miről szoktak beszélgetni, pontosan nem tudjuk, de elszórt adatokból kiderül, hogy Hajnóczy a köztársasági eszmét sugározta át Kazinczyra minden mozdulatával. Azután „az igen jól ismert” Hajnóczy mellett a kor egyik legszebb, forradalmi hajlandóságú ifjúért, Szentmarjay ért is szívből lelkesedett: „Kassán tanulván, d.ísze volt az akadémiai ifjúságnak”. Milyen tehetség lehetett, ha a valóban nagy képességű Dayka Gábor „sírt, hogy ötét és Szolarcsikot utol nem érhette a tanulásban”. Dayka éppen az ő legkedvesebb tanítványa volt: a mester tehát a legnagyobb tanítványon át is forradalmár felfogású radikálisokhoz, Szentmarjayhoz és Szolárcsikhoz talált utat. A két Szlávyt — későbbi börtöntársait — korábbról ismerte. (Szlávy János Laczkovics János unokaöccse volt!) Ugyanígy Szulyovszkyt és a mártírrá lett Szentjóbi Szabót is jól ismerte. El lehet mondani, hogy ez a zempléni, bihari vidék egyenest ontotta a jakobinusokat: sehonnan sem jött több, mint innen.

1791 őszén Becsből hazatérőben Kazinczy összetalálkozott egy pozsonyi iskolafelügyelővel s elpanaszolta néki, hogy „sír hazája felett”, mert az egész a hatalmasok túlkapásaitól szenved. Nem tudta, hogy ez a besúgó hamarosan feljelenti.

1792-ben Alsóregmecen él, időnként fel-felsietve a fővárosba, remélve valami újat és jobbat I. Ferenc uralkodását ól, tálán hivatalt is. Sokat ír. de m inden. terve csődöt mond. Minden folyóirat megszűnik, az Orpheus is: a cenzúra újból erősen életre kap s gátolja a könyvek kiadását*

/Martinovicsnak az uralkodóház ellen fordulása Laczkovicsot egy nyílt levél írására serkenti, Zemplén vm. egyben gyűlt tündöklő tagjaihoz. Arra szólítja el a nemzetet, vésse le az osztrák zsarnokság súlyos igáját. Zemplénnél nem is találhatott volna - alkalmasabb helyet a forradalmi eszmék terjesztésére. A francia forradalom sikereiről itt igen sok szó esik. S Kazinczy — akit müveinek betiltása vagy kéziratban maradása különösen bánt. jóban van azokkal, akiket Szentmarjay hamarosan felkeres.

Különben is feltűnően elégedetlen ■az állapotokkal: a. megycgyűlésen gúnyosan fakad ki a terv ellen, hogy az egyetemet el akarják helyezni Pestről: heves vitába bocsátkozik azokkal, akik a szabadkőműveseket bérgyilkosoknak vagy jakobinusoknak nevezik, s a jezsuitákra hárítja át ezt a vádat: a gondolat és sajtó- szabadság mellett küzd. A lélek kész arra., hogy tettre szánja el magát.

1794 nyarán Szentmarjay, Martinoviccsal egyetértésben, Zemplénbe utazik, a 93 óta tervezett s most már alakuló mozgalom kiszélesítése érdekében. Táncsics Ignác után Szulyovszky Menyhértet, ezt a bizarr, nagy tehetségű, de megbízhatatlan hírességet is megnyeri — Szulyovszky pedig a megyei közgyűlés idején ad)a át rokonának s barátjának, Kazin-