Észak-Magyarország, 1959. november (15. évfolyam, 257-281. szám)

1959-11-29 / 281. szám

Vasárnap, 195?, november t9. Testvéri szeretettel köszöntjük az Albán Népköztársaság dolgozó népét, felszabadulásá­nak 15. évfordulóján. Az albán nép történelme folyamán igen sokat szenvedett az idegen elnyo­móktól, akik meg altarták semmisíteni függet­lenségét, de szenvedett saját kizsákmányolóitól is. 1944. november 29-ével felszabadult az albán nép, s ezzel új'fejezet kezdődött éleiében: a fej­lődés, az újjászületés korszaka. Az eddig elnyo­mott nép alkotó ereje szabad fejlődésnek, in­dult, s ez olyan eredmények megszületését hoz­ta létre, amelyről azelőtt csak a népmesében ál­modoztak. A népi hatalom 15 esztendeje alatt új, kor­szerű ipar született az Albán Népköztársaság­ban. A kicsiny Albánia oly hatalmas ütemben fejlesztette iparát, hogy egyes iparcikkek gyár­fásában már elérte, sőt fölül is múlta néhány kapitalista szomszédját. A föld, amely a felsza­badulás előtt csaknem kizárólag a nagybirtoko­sok. a városi és vidéki . kapitalisták kezében volt, a népé lett. A felszabadulás után; végrehaj­tották a földreformot, s jelenleg a föld nagy ré­szét közösen művelik meg. A felszabadulás előtt Albánia lakosságának több mint 80 száza­léka írástudatlan'volt. Az eltelt 15 ev alatt si­került felszámolni az írástudatlanságot, embe­ribb életet biztosítani az akaratát, alkotó erejét egyre jobban gyümölcsöztetö dolgozó embernek. Egyre több dolgozó tanul Albániában évről-évre fejlődik a munkás- iskolák hálózata. A jelenlegi tanévben a külön­böző fokozatú iskolák esti- és levelező tagoza­tára mintegy 25 000 munkás jelentkezett. Az idén már nemcsak az ipari központokban, hanem mindazokban a falvakban is létesítenek esti ta­gozatot, amelyekben több mint két tanerő műkö­dik és legalább nyolc felnőtt iratkozik be. -----------o-----------­l egtezÉÉt 9 tiranai rádió új épületének építkezése Hamarosan új színfolttal gazdagszik az albán főváros, amelynek jelentősége azonban túlnő Ti­rana határain. A „Tyemal Sztafa” stadion mögött megkezdték a tiranai rádió új épületének építé­sét- A tervek “a Szovjetunióban készültek és a szovjet nép ajándéka lesz az új épület teljes be­rendezése, valamint az új adóállomás is. A ter­vek szerint az épület háromemeletes lesz és kor­szerű felszerelése lehetővé teszi, hogy a tiranai rádió egyidejűleg négy különböző műsort sugá- rozhassék. Az épületben 12 stúdió, 1 hangverseny- terem, két kamarazene-terem és 9 egyéb stúdió lesz. A stúdiók hangszigetelését és szellőztetését a legkorszerűbb eljárásokkal, illetve berendezé­sekkel biztosítják. •**' Fejlődik a vegyipar is... \ ÁJiók szerepe az új Albániában A régi Albániá­ban 668 dolgozó nő volt, jelenleg szá­muk meghaladja a 38 000-et. Az új Albániá­ban a nők közvet­lenül részt vesznek az állam vezetésé­ben. A nemzetgyű­lésben 17 képvise­lőnő, a népi taná­csokban 1614 női tanácstag tevé­kenykedik. A kü­lönböző bíróságo­kon 518 női bíró és népi ülnök dolgo­zik, a területi párt- bizottságokban, va­lamint a különbö­ző tömegszerveze­tek területi bizott­ságaiban 883 nő végez igen értékes munkái. A felsza­badulás óta a szo­cializmus építésé­ben szerzett kima­gasló érdemeikért mintegy 4000 dol­gozó nőt tüntettek ki különböző ér­demrendekkel és kitüntetésekkel. Rohamosan fejlődik Albánia ipara. Ma már minden al­bán városban legalább két-három gyár kéményei füs­tölögnek. A Bisztrica völgyében két nagykapacitású vízierőmü épül. Tiranában hatalmas élelmiszerkombi­nát építkezéseit kezdték meg. Nagyot fejlődött a ve­gyészet is, az . ipari haladás egyik fontos tényezője. Ké­pünkön: a fiatal mérnöknő vegyi elemzést végez. Az Érdekházasság „érdek-házasai”* Éva és Feri (Balogh Emese és Takács Lajos) üdítő jellegét adták«<• NÉHÁNY SZÓT a darab egyes 1" alakjairól és alakítóiról. Sok­szor látott vígjátéki papucsférj Ven­cel bácsi, aki feleségétől ugyan ret­teg, de nagyon melegszívű, jókedélyű ember lenne általában. Boross János sok színnel elevenítette meg ezt a fi­gurát, s — bár nevettető eszközei nem mindig újak — alakítása jó, egé­szében fedi Vencel bácsi jellemét. Szűkmarkúbban bántak a szerzők Vencelnével, akinek családi zsarnok és diktátor alakjához Máthé Éva se tudott számottevőt hozzátenni. A tőle megszokott bájjal, de saját szín­vonalán valamivel alul formálta. Alakításából egy-két jó „ziccer” a legemlékezetesebb. Hálátlan, szerep a damb hősnőjét, Évát formálni. Ő képviseli a maradiságot, azt a hely­telen álláspontot, hogy Budapesten kívül nincsen élet. Negatív figura, mégis közel kell hozzánk férkőznie. Balogh Emesének sikerült megolda­nia ezt a feladatot. Nagyon sok báj­jal jelenítette meg Éva patikuskis­asszonyt; számító, önző az első felvo­násban, lassan felolvadó a második­ban és szerelemben meggyőzött a har­madikban. Örömmel regisztráljuk második főszerepének sikeres megol­dását. Feri, doktor Szilágyi Ferenc első perctől kezdve rokonszenves. Nehéz feladatra vállalkozik. Érdek- házasságot köt egy lánnyal,, áfát na­gyon szeret, bár tudja, hogy az csak számításból megy hozzá. Takács Lajos alakításában Feri a becsületesség, egyenesség, hivatásához és sok neve­lésre váró feleségéhez egyaránt ra­gaszkodó férfi jólsikerült mintapél­dánya. Takács Lajost külön kell di­csérnünk énekszámainak remek tol­mácsolásáért. A darab legkedvesebb alakja a szeles Misi, Éva öccse. Var­ga Gyula ízig-vérig mai városi ka­maszt állított elénk, nagyon sok hu­morral, sok közvetlenséggel. Szerep- formálása a darab egyik legjobb ala­kításának tekinthető. A falusi tanítónő érdekes — hol huivá-hangulaftos, túl lelkes fiatal, hol szerelmi méregkeverő, végül pe­dig a vad jazzra groteszk táncot lej­tő — alakjában Szekeres Ilonát lát­tuk. Ügyesen ábrázolta figurájának sokszínűségét, nagyon élethű volt a: Évával való összetűzésben és bájos a táncszámban. Makrainé kedves pletykás falusi özvegye kitűnő ábrá­zolóra talált Erdélyi Ilában, aki sok­színűén, állandó derűt keltve jelení­tette meg. A minden lében kanál fa­lusi borbély alakját Demény Gyula tette élvezetessé sok harsány humor­ral, de gondosan vigyázva, hogy — az erre sok módot adó szerepe — túljátszásba ne csússzon. Tímár pro­fesszor rezonőr szerepében Beleznai István kedélyes agglegényt formált Énekszáma hangulatos, deinem ért­jük, hogy kerül a darabba. Rudi, az ellenszenves udvarló alakját szint* ..tenyérbemászó” hűséggel formáltt Kenessy Zoltán. Szabó tanácselnöl papírszagú figurájában Gyarmatin Ferencnek nem sok módja nyílót érdemleges jellemformálásra. A -da­rab calypsoját — Varga. Gyula mellet — Révész Gabriella és Réthy Zol tán táncolta sok tehetséggel. Nen ők tehetnek arról, hogy táncuk mé gis kilóg a darabból. Gyuricza Ottó készítette a daraI koreográfiáját. A calypso kivételéve általában jólsikerültek, ügyesek < láncai. Legsikeresebb Makrainé é. Tódor pletyka-számának és Vence ] és Misi cigaretta-táncának koréogfá . fiája. — Syki Antal érdekes megöl ! dású díszletei ügyesek, hangulatosak Az .,ÉRDEKHÁZASSÁG” nen ■ nagy igényű darab. Amire vál .da.lkozik — hibái ellenire — áltálé j ban teljesíti.. Három órai jó szóra . kozást mindenképpen jelent. BENEDEK MIKLÓS TALÁN NEGYVEN ÉVVEL ezelőtt. történt, vagy még ré­gebben, hogy a 13 éves Llam- bi Todi árvaságra jutott. A serdülő fiú néni egész égy hónap alatt apját, anyját el­vesztette. Még. szomorúbbá vált, még üresebb lett a roz­zant vályogkunyhó, amelyben esténként szakadozott- gyékényen pihentette a' munkától elcsigázott tagjait a fiatal fiú. Eddig legalább anyja volt, aki megsímogathatta könnytől áztatott arcát, eddig legalább apja bolt, aki­nek haragjában az ő gyermekszívének indulatait is fel­csattanni vélte. Most egyedül maradt minden gondjá­val, bánatával. Szüleitől csak a dűledező kunyhót örökölte, no meg a szolgaságot . az egyik müzetyei földesúrnál, akinek birtoka Divjaka falura is kiterjedt. A 13 éves Llambi egy napon úgy határozott, hogy nem tűri tóvább a föl- áesúr önkényeskedését, hanem városban próbál mun­kál keresni. Előbb Kávájában, majd Durrpsz kikötő­városban állapodott meg, de hamarosan rádöbbent, hogy a kereskedők, akiknek a szolgálatába állott, ugyan­úgy kizsákmányolják, mint a bejek. Visszahajtotta a vágy szülőfalujába, mondván, hogy h-a már szenvednie kell, akkor inkább a falubeliekkel együtt szenvedjen. Amikor huszadik évét betöltötte, visszatért Divjakába. A földesúr felfogadta, s ettől kezdve mint halász tengette életét. Egy év sem telt el és megnősült. Feleségének sem volt több hozománya, mint neki. Csupán annyi változott, hogy most már még egy éhes' szájról kellett gondoskod­nia, sőt, hamarosan megszületett az első gyerek is. AZTÁN VIHARFELHŐK tornyosultak Albánia egén, feketeinges fasiszták kegyetlenkedtek országszerte* A hegyek között azonban a szabadság hajnalát hirdették az eldördülő első partizánfegyverek. Llambi Todi szív- vel-lélekkel támogatta a partizánokat, mert megértette, hogy felszabadulását csak ezektől a vöröscsillagos ka­tonáktól remélheti. • Beköszöntött 1944. november 29-e. Az ország nagy ré­sze romokban hevert, de felszabadult a nép. Ettől kezd­ve Llambiék élete is napról napra változott. A föld­reform során öt hektár földet kapott és feleségével együtt-fáradhatatlanul dolgozott, mert tudta, hogy most Egy müzetyei család története — Petrit Kranja cikke nyomén már magáért és családjáért verítékezik. Néhány év alatt ekét, szerszámokat, két ök rőt és néhány birkát vásá rolt. Közben szaporodtak a gyerekek és Llambiék már arról ábrándoztak, hogy né­hány év múlva új házat építenek. , AMIKOR DIVJAKA FALUBAN megalakult a „Mao Ce-tung” termelőszövetkezet, Llambi Todi az elsők kö­zött kérte felvételét. A családi életnek további alaku­lása bebizonyította, hogy jól választott. A harmadik év­ben megtakarított pénzéből és az államtól kapott 40 000 iekes kölcsönből négyszobás, takaros téglaházat épített a régi vályogviskó mellé és a következő két évben az albán faluban azelőtt ismeretlen kényelemmel rendezte be új otthonát. Háztáji gazdaságában jelenleg két fejős tehén, 15 juh és kecske, egy disznó, 40 baromfi és né hány méhcsalád van. Tavaly a jövedelemelosztáskor 114 000 lek készpénzt, 23 mázsa gabonát, 4 mázsa bur­gonyát, 1 mázsa babot és más terményeket kapott. Az egykori elárvult vályogviskó helyén sürgés-forgás, vidám élet lakozik. A Todi-csáládnak összesen hét gyer­meke van. Vangyeli, a legidősebb fiú állami ösztöndíj­jal az orvostudományi karon tanul, Szpiro, a második fiú nemrég vonult be katonának, belőle gépkocsivezető lett, Koli szintén állami ösztöndíjjal ágronómusnak ké­szül, Prena, a legnagyobb lány, a szomszédos Gradista faluban tanítónő, Lefta a kisipari szövetkezet varrodá­jában dolgozik és a divjakai kultúrház egyik lelkes ak­tivistája. A másik két gyerek még iskolába jár, illetve Baskini, a legkisebb fiú a termelőszövetkezet napközi otthonába, mert még csak három éves. • NAGYOT VÁLTOZOTT Llambi Todi és a többi müzetyei albán paraszt élete. Megváltozott a síkság minden faluja, sőt, megváltozott az egész vidék is. Az esős évszak beköszöntésekor ma már nem kell árvíztől, járványoktól tartaniők, az egészséges, napos téglaházak­ban ismeretlen a maláriás hidegrázás, őszi estéken a nyitott ablakokból rádió, gramofon szól, az utcákon vil­lanylámpák világítanak. A müzetyei síkságról, minden albán faluból eltűnt az évszázados elmaradottság, nyo­mor, tudatlanság és a Llambi Todik nyugodtan tekin­tenek a mánál még szebb holnap elé. Tizenöt éves az Oün Népköztársaság sadalmi életünk egyik-másik kérdé­se,-a felvillanásnál tovább nem jut, nem nyer megnyugtató, meggyőző megoldást. Az „Érdekházasság” szerző-kollek­tívája is felvillantotta ugyan napja­ink egyik problémáját — a főiskolát végzett fiatalok görcsös ragaszko­dását a fővárosi aszfalthoz —, a maga eszközeivel próbált is tenni valamit a helyes megold,ás érdekében, de —; bár az utolsó jelenetben megoldódik a probléma — érvelése nem elég meggyőző. Igaz, eimek a kérdésnek mélyebh-elemzését, a teljes megoldás megmutatását nem is várjuk ettől a zenés vígjátéktól. A forma, a humo­ros fordulatokkal tűzdelt történet nem is alkalmas erre. Feltétlen érde­me azonban a darabnak, hogy mai életünk egy darabját tükrözi, még ha ebben az elsősorban csak szórakozta­tó formában is. Ezt a zenés vígjáté­kot úgy fogadjuk, mint egy pohár friss, üdítő, valódi málnából készült málnaszörpöt. A DARAB MESESZÖVÉSE érde­■ kés, fordulatos, szórakoztató még akkor is, ha logikai bakugrással, vagy éppen korábbi vígjátékok for­dulataival is találkozunk benne oly­kor. Sokat derülünk és — bár a be­fejezést jóelőre sejtjük — mindvégig derűs izgalommal kísérjük a darab hősei sorsának alakulását: vajon megbékél-e a fővárosért élő-haló Éva a kis falucskával és vajon meg­szereti-e igazán a talpig becsületes érdek-házastársát, Ferit? Talán egy mozzanatot nem. hiányolnánk a da­rabból: az első felvonás második képének hosszú calypsojät. Kisír a darabból, semmi logikai össze­függése sincs az előtte és utána történő eseményekkel és látszólag csak azt a célt szolgálja, hogy a má­sodik kép is elég hosszú legyen és a főszereplőknek jusson idő az átöltö­zésre. A darab egyes figuráiról a ké­sőbbiekben —■ alakítóik kapcsán — szólunk. Nem nyilatkozhatunk egyértelmű dicsérettel a darab zenéjéről, Csanal Béla munkájáról. Több esetben nine: meg a hangulati egység a színpad játék és a zene között, az egyes be tétek hem jellemzik eléggé hatásosai a szereplőket. Már az első felvond, nyitányába beiktatott hosszú slaw fá rasztó, érdeklődést csökkentő. Hang szerelése sem a legjobb és soknak ta láljuk a darabhoz a nagy létszáma zenekart is. Egy létszámilag kisebb de hangszerösszetételében jobb zene kar inkább megfelelt volna a célnak A színház zenekara — Kalmár Pété .karnagy igen dicséretes vezényletéve — legjobb akarata és törekvése eile nére se tudott érdemileg javítani i darab zenéjének alapvető hibáin pusztán a rendelkezésére álló műve tolmácsolta a lehető legjobb forrná ban. Nyílassy Judit rendező, akit ez al kálómmal üdvözölhetünk először ze nés vígjáték rendezőjeként, sok ötlet tel gazdagítva vitte színpadra a da rabot. A fordulatos mese adta lehe tőségeket, helyzetkomikumokat jó kihasználta, és általában mindvégU sikerült érdekes, jól szórakoztató víg játékot teremtenie. Az előadás sodri talán az első felvonás második képé ben törik meg erősen, a már említet calypso „kényszer-betét” közbeiktatá sánál. Hasonlót éreztünk — kisebi mértékben — a második felvonásban a rezonőr Tímár professzor aggle gény-számánál is. A második felvo nás fináléjának bejelentésével ner értünk egyet. Ebben a vígjátékban a ilyen kismérvű formabontásra val törekvés is idegenül hat. A rendez feltétlen érdeme a darab mondani valójának jó érzékeltetése a zené vígjáték adta formák között, a sze replők jó mozgatásával az előadd hangulati egységének megteremtés amely összetevők a darab fris. Z ENES VÍG­JÁTÉKOT mutatott be a mis- •'colci Kamaraszín ­ház : C sizma re 1: Mátyás, Semsey Jenő, Nádassy László és Csanah Béla művét, 'az „ Érdekházasság”- ot. A zenés vígjá­ték műfaji meg­határozás már elő ' revetíti: ne tessék ettől a darabtó: sokat várni, nem kíván súlyos prob­lémákat boncol­gatni, nem akar választ adni múlt vagy jelen életünk egyik, vagy má­sik kérdésére, leg­alábbis nem olyan formában, . mini azt egy súlyosabi) társadalmi szín­műtől elvárjuk. Szórakoztatni akar pusztán, néhány derűs órát szerez­ni a nézőknek; és ha mégis felvil­lan benne tár­ÉRDEKHÁZASSÁG Bemutató a Kamaraszínházban

Next

/
Thumbnails
Contents