Észak-Magyarország, 1959. november (15. évfolyam, 257-281. szám)
1959-11-29 / 281. szám
Vasárnap, 195?, november t9. Testvéri szeretettel köszöntjük az Albán Népköztársaság dolgozó népét, felszabadulásának 15. évfordulóján. Az albán nép történelme folyamán igen sokat szenvedett az idegen elnyomóktól, akik meg altarták semmisíteni függetlenségét, de szenvedett saját kizsákmányolóitól is. 1944. november 29-ével felszabadult az albán nép, s ezzel új'fejezet kezdődött éleiében: a fejlődés, az újjászületés korszaka. Az eddig elnyomott nép alkotó ereje szabad fejlődésnek, indult, s ez olyan eredmények megszületését hozta létre, amelyről azelőtt csak a népmesében álmodoztak. A népi hatalom 15 esztendeje alatt új, korszerű ipar született az Albán Népköztársaságban. A kicsiny Albánia oly hatalmas ütemben fejlesztette iparát, hogy egyes iparcikkek gyárfásában már elérte, sőt fölül is múlta néhány kapitalista szomszédját. A föld, amely a felszabadulás előtt csaknem kizárólag a nagybirtokosok. a városi és vidéki . kapitalisták kezében volt, a népé lett. A felszabadulás után; végrehajtották a földreformot, s jelenleg a föld nagy részét közösen művelik meg. A felszabadulás előtt Albánia lakosságának több mint 80 százaléka írástudatlan'volt. Az eltelt 15 ev alatt sikerült felszámolni az írástudatlanságot, emberibb életet biztosítani az akaratát, alkotó erejét egyre jobban gyümölcsöztetö dolgozó embernek. Egyre több dolgozó tanul Albániában évről-évre fejlődik a munkás- iskolák hálózata. A jelenlegi tanévben a különböző fokozatú iskolák esti- és levelező tagozatára mintegy 25 000 munkás jelentkezett. Az idén már nemcsak az ipari központokban, hanem mindazokban a falvakban is létesítenek esti tagozatot, amelyekben több mint két tanerő működik és legalább nyolc felnőtt iratkozik be. -----------o-----------l egtezÉÉt 9 tiranai rádió új épületének építkezése Hamarosan új színfolttal gazdagszik az albán főváros, amelynek jelentősége azonban túlnő Tirana határain. A „Tyemal Sztafa” stadion mögött megkezdték a tiranai rádió új épületének építését- A tervek “a Szovjetunióban készültek és a szovjet nép ajándéka lesz az új épület teljes berendezése, valamint az új adóállomás is. A tervek szerint az épület háromemeletes lesz és korszerű felszerelése lehetővé teszi, hogy a tiranai rádió egyidejűleg négy különböző műsort sugá- rozhassék. Az épületben 12 stúdió, 1 hangverseny- terem, két kamarazene-terem és 9 egyéb stúdió lesz. A stúdiók hangszigetelését és szellőztetését a legkorszerűbb eljárásokkal, illetve berendezésekkel biztosítják. •**' Fejlődik a vegyipar is... \ ÁJiók szerepe az új Albániában A régi Albániában 668 dolgozó nő volt, jelenleg számuk meghaladja a 38 000-et. Az új Albániában a nők közvetlenül részt vesznek az állam vezetésében. A nemzetgyűlésben 17 képviselőnő, a népi tanácsokban 1614 női tanácstag tevékenykedik. A különböző bíróságokon 518 női bíró és népi ülnök dolgozik, a területi párt- bizottságokban, valamint a különböző tömegszervezetek területi bizottságaiban 883 nő végez igen értékes munkái. A felszabadulás óta a szocializmus építésében szerzett kimagasló érdemeikért mintegy 4000 dolgozó nőt tüntettek ki különböző érdemrendekkel és kitüntetésekkel. Rohamosan fejlődik Albánia ipara. Ma már minden albán városban legalább két-három gyár kéményei füstölögnek. A Bisztrica völgyében két nagykapacitású vízierőmü épül. Tiranában hatalmas élelmiszerkombinát építkezéseit kezdték meg. Nagyot fejlődött a vegyészet is, az . ipari haladás egyik fontos tényezője. Képünkön: a fiatal mérnöknő vegyi elemzést végez. Az Érdekházasság „érdek-házasai”* Éva és Feri (Balogh Emese és Takács Lajos) üdítő jellegét adták«<• NÉHÁNY SZÓT a darab egyes 1" alakjairól és alakítóiról. Sokszor látott vígjátéki papucsférj Vencel bácsi, aki feleségétől ugyan retteg, de nagyon melegszívű, jókedélyű ember lenne általában. Boross János sok színnel elevenítette meg ezt a figurát, s — bár nevettető eszközei nem mindig újak — alakítása jó, egészében fedi Vencel bácsi jellemét. Szűkmarkúbban bántak a szerzők Vencelnével, akinek családi zsarnok és diktátor alakjához Máthé Éva se tudott számottevőt hozzátenni. A tőle megszokott bájjal, de saját színvonalán valamivel alul formálta. Alakításából egy-két jó „ziccer” a legemlékezetesebb. Hálátlan, szerep a damb hősnőjét, Évát formálni. Ő képviseli a maradiságot, azt a helytelen álláspontot, hogy Budapesten kívül nincsen élet. Negatív figura, mégis közel kell hozzánk férkőznie. Balogh Emesének sikerült megoldania ezt a feladatot. Nagyon sok bájjal jelenítette meg Éva patikuskisasszonyt; számító, önző az első felvonásban, lassan felolvadó a másodikban és szerelemben meggyőzött a harmadikban. Örömmel regisztráljuk második főszerepének sikeres megoldását. Feri, doktor Szilágyi Ferenc első perctől kezdve rokonszenves. Nehéz feladatra vállalkozik. Érdek- házasságot köt egy lánnyal,, áfát nagyon szeret, bár tudja, hogy az csak számításból megy hozzá. Takács Lajos alakításában Feri a becsületesség, egyenesség, hivatásához és sok nevelésre váró feleségéhez egyaránt ragaszkodó férfi jólsikerült mintapéldánya. Takács Lajost külön kell dicsérnünk énekszámainak remek tolmácsolásáért. A darab legkedvesebb alakja a szeles Misi, Éva öccse. Varga Gyula ízig-vérig mai városi kamaszt állított elénk, nagyon sok humorral, sok közvetlenséggel. Szerep- formálása a darab egyik legjobb alakításának tekinthető. A falusi tanítónő érdekes — hol huivá-hangulaftos, túl lelkes fiatal, hol szerelmi méregkeverő, végül pedig a vad jazzra groteszk táncot lejtő — alakjában Szekeres Ilonát láttuk. Ügyesen ábrázolta figurájának sokszínűségét, nagyon élethű volt a: Évával való összetűzésben és bájos a táncszámban. Makrainé kedves pletykás falusi özvegye kitűnő ábrázolóra talált Erdélyi Ilában, aki sokszínűén, állandó derűt keltve jelenítette meg. A minden lében kanál falusi borbély alakját Demény Gyula tette élvezetessé sok harsány humorral, de gondosan vigyázva, hogy — az erre sok módot adó szerepe — túljátszásba ne csússzon. Tímár professzor rezonőr szerepében Beleznai István kedélyes agglegényt formált Énekszáma hangulatos, deinem értjük, hogy kerül a darabba. Rudi, az ellenszenves udvarló alakját szint* ..tenyérbemászó” hűséggel formáltt Kenessy Zoltán. Szabó tanácselnöl papírszagú figurájában Gyarmatin Ferencnek nem sok módja nyílót érdemleges jellemformálásra. A -darab calypsoját — Varga. Gyula mellet — Révész Gabriella és Réthy Zol tán táncolta sok tehetséggel. Nen ők tehetnek arról, hogy táncuk mé gis kilóg a darabból. Gyuricza Ottó készítette a daraI koreográfiáját. A calypso kivételéve általában jólsikerültek, ügyesek < láncai. Legsikeresebb Makrainé é. Tódor pletyka-számának és Vence ] és Misi cigaretta-táncának koréogfá . fiája. — Syki Antal érdekes megöl ! dású díszletei ügyesek, hangulatosak Az .,ÉRDEKHÁZASSÁG” nen ■ nagy igényű darab. Amire vál .da.lkozik — hibái ellenire — áltálé j ban teljesíti.. Három órai jó szóra . kozást mindenképpen jelent. BENEDEK MIKLÓS TALÁN NEGYVEN ÉVVEL ezelőtt. történt, vagy még régebben, hogy a 13 éves Llam- bi Todi árvaságra jutott. A serdülő fiú néni egész égy hónap alatt apját, anyját elvesztette. Még. szomorúbbá vált, még üresebb lett a rozzant vályogkunyhó, amelyben esténként szakadozott- gyékényen pihentette a' munkától elcsigázott tagjait a fiatal fiú. Eddig legalább anyja volt, aki megsímogathatta könnytől áztatott arcát, eddig legalább apja bolt, akinek haragjában az ő gyermekszívének indulatait is felcsattanni vélte. Most egyedül maradt minden gondjával, bánatával. Szüleitől csak a dűledező kunyhót örökölte, no meg a szolgaságot . az egyik müzetyei földesúrnál, akinek birtoka Divjaka falura is kiterjedt. A 13 éves Llambi egy napon úgy határozott, hogy nem tűri tóvább a föl- áesúr önkényeskedését, hanem városban próbál munkál keresni. Előbb Kávájában, majd Durrpsz kikötővárosban állapodott meg, de hamarosan rádöbbent, hogy a kereskedők, akiknek a szolgálatába állott, ugyanúgy kizsákmányolják, mint a bejek. Visszahajtotta a vágy szülőfalujába, mondván, hogy h-a már szenvednie kell, akkor inkább a falubeliekkel együtt szenvedjen. Amikor huszadik évét betöltötte, visszatért Divjakába. A földesúr felfogadta, s ettől kezdve mint halász tengette életét. Egy év sem telt el és megnősült. Feleségének sem volt több hozománya, mint neki. Csupán annyi változott, hogy most már még egy éhes' szájról kellett gondoskodnia, sőt, hamarosan megszületett az első gyerek is. AZTÁN VIHARFELHŐK tornyosultak Albánia egén, feketeinges fasiszták kegyetlenkedtek országszerte* A hegyek között azonban a szabadság hajnalát hirdették az eldördülő első partizánfegyverek. Llambi Todi szív- vel-lélekkel támogatta a partizánokat, mert megértette, hogy felszabadulását csak ezektől a vöröscsillagos katonáktól remélheti. • Beköszöntött 1944. november 29-e. Az ország nagy része romokban hevert, de felszabadult a nép. Ettől kezdve Llambiék élete is napról napra változott. A földreform során öt hektár földet kapott és feleségével együtt-fáradhatatlanul dolgozott, mert tudta, hogy most Egy müzetyei család története — Petrit Kranja cikke nyomén már magáért és családjáért verítékezik. Néhány év alatt ekét, szerszámokat, két ök rőt és néhány birkát vásá rolt. Közben szaporodtak a gyerekek és Llambiék már arról ábrándoztak, hogy néhány év múlva új házat építenek. , AMIKOR DIVJAKA FALUBAN megalakult a „Mao Ce-tung” termelőszövetkezet, Llambi Todi az elsők között kérte felvételét. A családi életnek további alakulása bebizonyította, hogy jól választott. A harmadik évben megtakarított pénzéből és az államtól kapott 40 000 iekes kölcsönből négyszobás, takaros téglaházat épített a régi vályogviskó mellé és a következő két évben az albán faluban azelőtt ismeretlen kényelemmel rendezte be új otthonát. Háztáji gazdaságában jelenleg két fejős tehén, 15 juh és kecske, egy disznó, 40 baromfi és né hány méhcsalád van. Tavaly a jövedelemelosztáskor 114 000 lek készpénzt, 23 mázsa gabonát, 4 mázsa burgonyát, 1 mázsa babot és más terményeket kapott. Az egykori elárvult vályogviskó helyén sürgés-forgás, vidám élet lakozik. A Todi-csáládnak összesen hét gyermeke van. Vangyeli, a legidősebb fiú állami ösztöndíjjal az orvostudományi karon tanul, Szpiro, a második fiú nemrég vonult be katonának, belőle gépkocsivezető lett, Koli szintén állami ösztöndíjjal ágronómusnak készül, Prena, a legnagyobb lány, a szomszédos Gradista faluban tanítónő, Lefta a kisipari szövetkezet varrodájában dolgozik és a divjakai kultúrház egyik lelkes aktivistája. A másik két gyerek még iskolába jár, illetve Baskini, a legkisebb fiú a termelőszövetkezet napközi otthonába, mert még csak három éves. • NAGYOT VÁLTOZOTT Llambi Todi és a többi müzetyei albán paraszt élete. Megváltozott a síkság minden faluja, sőt, megváltozott az egész vidék is. Az esős évszak beköszöntésekor ma már nem kell árvíztől, járványoktól tartaniők, az egészséges, napos téglaházakban ismeretlen a maláriás hidegrázás, őszi estéken a nyitott ablakokból rádió, gramofon szól, az utcákon villanylámpák világítanak. A müzetyei síkságról, minden albán faluból eltűnt az évszázados elmaradottság, nyomor, tudatlanság és a Llambi Todik nyugodtan tekintenek a mánál még szebb holnap elé. Tizenöt éves az Oün Népköztársaság sadalmi életünk egyik-másik kérdése,-a felvillanásnál tovább nem jut, nem nyer megnyugtató, meggyőző megoldást. Az „Érdekházasság” szerző-kollektívája is felvillantotta ugyan napjaink egyik problémáját — a főiskolát végzett fiatalok görcsös ragaszkodását a fővárosi aszfalthoz —, a maga eszközeivel próbált is tenni valamit a helyes megold,ás érdekében, de —; bár az utolsó jelenetben megoldódik a probléma — érvelése nem elég meggyőző. Igaz, eimek a kérdésnek mélyebh-elemzését, a teljes megoldás megmutatását nem is várjuk ettől a zenés vígjátéktól. A forma, a humoros fordulatokkal tűzdelt történet nem is alkalmas erre. Feltétlen érdeme azonban a darabnak, hogy mai életünk egy darabját tükrözi, még ha ebben az elsősorban csak szórakoztató formában is. Ezt a zenés vígjátékot úgy fogadjuk, mint egy pohár friss, üdítő, valódi málnából készült málnaszörpöt. A DARAB MESESZÖVÉSE érde■ kés, fordulatos, szórakoztató még akkor is, ha logikai bakugrással, vagy éppen korábbi vígjátékok fordulataival is találkozunk benne olykor. Sokat derülünk és — bár a befejezést jóelőre sejtjük — mindvégig derűs izgalommal kísérjük a darab hősei sorsának alakulását: vajon megbékél-e a fővárosért élő-haló Éva a kis falucskával és vajon megszereti-e igazán a talpig becsületes érdek-házastársát, Ferit? Talán egy mozzanatot nem. hiányolnánk a darabból: az első felvonás második képének hosszú calypsojät. Kisír a darabból, semmi logikai összefüggése sincs az előtte és utána történő eseményekkel és látszólag csak azt a célt szolgálja, hogy a második kép is elég hosszú legyen és a főszereplőknek jusson idő az átöltözésre. A darab egyes figuráiról a későbbiekben —■ alakítóik kapcsán — szólunk. Nem nyilatkozhatunk egyértelmű dicsérettel a darab zenéjéről, Csanal Béla munkájáról. Több esetben nine: meg a hangulati egység a színpad játék és a zene között, az egyes be tétek hem jellemzik eléggé hatásosai a szereplőket. Már az első felvond, nyitányába beiktatott hosszú slaw fá rasztó, érdeklődést csökkentő. Hang szerelése sem a legjobb és soknak ta láljuk a darabhoz a nagy létszáma zenekart is. Egy létszámilag kisebb de hangszerösszetételében jobb zene kar inkább megfelelt volna a célnak A színház zenekara — Kalmár Pété .karnagy igen dicséretes vezényletéve — legjobb akarata és törekvése eile nére se tudott érdemileg javítani i darab zenéjének alapvető hibáin pusztán a rendelkezésére álló műve tolmácsolta a lehető legjobb forrná ban. Nyílassy Judit rendező, akit ez al kálómmal üdvözölhetünk először ze nés vígjáték rendezőjeként, sok ötlet tel gazdagítva vitte színpadra a da rabot. A fordulatos mese adta lehe tőségeket, helyzetkomikumokat jó kihasználta, és általában mindvégU sikerült érdekes, jól szórakoztató víg játékot teremtenie. Az előadás sodri talán az első felvonás második képé ben törik meg erősen, a már említet calypso „kényszer-betét” közbeiktatá sánál. Hasonlót éreztünk — kisebi mértékben — a második felvonásban a rezonőr Tímár professzor aggle gény-számánál is. A második felvo nás fináléjának bejelentésével ner értünk egyet. Ebben a vígjátékban a ilyen kismérvű formabontásra val törekvés is idegenül hat. A rendez feltétlen érdeme a darab mondani valójának jó érzékeltetése a zené vígjáték adta formák között, a sze replők jó mozgatásával az előadd hangulati egységének megteremtés amely összetevők a darab fris. Z ENES VÍGJÁTÉKOT mutatott be a mis- •'colci Kamaraszín ház : C sizma re 1: Mátyás, Semsey Jenő, Nádassy László és Csanah Béla művét, 'az „ Érdekházasság”- ot. A zenés vígjáték műfaji meghatározás már elő ' revetíti: ne tessék ettől a darabtó: sokat várni, nem kíván súlyos problémákat boncolgatni, nem akar választ adni múlt vagy jelen életünk egyik, vagy másik kérdésére, legalábbis nem olyan formában, . mini azt egy súlyosabi) társadalmi színműtől elvárjuk. Szórakoztatni akar pusztán, néhány derűs órát szerezni a nézőknek; és ha mégis felvillan benne tárÉRDEKHÁZASSÁG Bemutató a Kamaraszínházban
