Észak-Magyarország, 1959. november (15. évfolyam, 257-281. szám)

1959-11-27 / 279. szám

2 ESZAKMAGYARORSZAG Péntek, 1959. november 27. Kudarc vár minden olyan kísérletre, amely alá akarja f ásni a szocialista rendszert Magyarországon Kuznyecov eívtárs beszéde a „magyar kérdés66 napirendre tűzéséről Kuznyecov, a szovjet küldöttség vezetője az ENSZ közgyűlésének szerdai ülésén az úgynevezett „ma­gyar kérdés” napirendre tűzésének vitájában a következőket mondotta. A „magyar kérdés” felvetése az ENSZ-ben beavatkozás egy szuverén állam belügyeibe, s ez nyíltan ellent­mond az ENSZ alapokmányának, amely második cikkelyében világo­san kijelenti, hogy „az alapokmány semmi esetre sem, jogosítja fel az Egyesült Nemzetek Szervezetét, hogy beavatkozzék olyan ügyekbe, ame­lyek lényegében véve valamely ál­lam belső hatáskörébe tartoznak”. Ennek ellenére, nem törődve a Ma­gyar Népköztársaság kormányának jogos tiltakozásával, ismét kísérlet történik a beavatkozásra e köztársa­ság ügyeibe, pusztán azon egyszerű oknál fogva, hogy Nyugaton egye­seknek nem tetszik Magyarország belső rendszere. Ez, uraim, kizáró­lag a magyar nép dolga, és nem tar­tozik senki másra. Csak a magyar nép dönthet sa­ját sorsa fölött és állapíthatja meg, melyik rendszer felei meg legjobban érdekeinek. Kuznyecov elvtárs ezután az el­lenie! radaimi elemek garázdálkodá­sáról beszélt és feltette a kérdést a nyugati' hatalom képviselőinek — hol volt a humanizmus és emberszeretet, amelynek leple mögött most kísérle­teznek ezek az urak, akkor, amikor 1956-ban véres megtorlás folyt azok ellen a magyar dolgozók ellen, akik felléptek a fasiszta rendszernek ha­zájukban való visszaállításával szemben, amikor tombolt a reakció őrülete, amikor közéleti személyisé­geket és másokat lőttek agyon. A reakciósok maroknyi csoportjá­nak e lázadását azonban — hangsú­lyozta Kuznyecov elvtárs — a ma-* * gyár nép a Szovjetunió és a többi szocialista országok népeinek testvé­ri segítségével gyorsan és teljesen el­fojtotta. A szovjet csapatok, amikor segítséget nyújtottak a magyar nép­nek, a kívülről támogatott belső el­lenforradalom elleni harcához, a ma­gyar kormány kérésére és a varsói szerződ esnek megfelelően jártak el. Kuznyecov elvtárs a továbbiakban arról beszélt, hogy ma már senki előtt sem kétséges az a tény, hogy ugyanazok a hatalmak, melyeknek képviselői az ENSZ-ben az úgyneve­zett „magyar kérdés” felvetését kez­deményezték, nem kis szerepet ját­szottak a magyarországi ellenforra­dalmi lázadás előkészítésében és végreha j tásában. A nemzetközi helyzet javulásáról szólva, megállapította, hogy a „ma­gyar kérdés” felett csapott hű-hó az ENSZ-ben az eddig kialakult norma­lizálódó légkört akarja gátolni és a hidegháborús aknamunka egyik megnyilvánulása. Hiszen — mondot­ta Kuznyecov elv társ — jól tudjuk, mennyire helytelen a „magyar kér­dés” ilyen feltámasztása ma, amikor Hruscsov szovjet • kormányfőnek Eisenhower elnökkel történt találko­zója nyomán észlelhető javulás mu­tatkozott és mutatkozik a. nemzetkö­zi helyzet fejlődésében. A világ né­pei megelégedéssel fogadták e talál­kozót és annak eredményeit. A nyu­gati államférfiak közül is mind töb­ben kezdik megérteni, hogy el kell térni a hidegháború végzetes politi­kájától. Az államoknak tartózkodniok ke.U a nemzetközi légkör kiéle­ződésére irányuló lépésektől, — — hangoztatta többek között Kuz­nyecov elvtárs. Ilymódon furcsa ha­tást keltenek Lodge amerikai megbí­zottnak azon erőfeszítései, hogy tel­jesen más megvilágításba helyezze a „magyar kérdést”. A közgyűlésen no­vember 23-i ülésén mondott beszédé­ben Lodge úgy próbálta beállítani a dolgot, hogy a „magyar kérdés” na­pirendre tűzésének terve összhang­ban áll azzal az együttműködési szel­lemmel és a nemzetközi feszültség enyhítésére irányuló törekvéssel, amely Hruscsov és Eisenhower Camp- david-i beszélgetéseiről kiadott köz-' leményben tükröződik. Minden elfogulatlan ember számá­ra világos, hogy ellenkezik a Camp- david-i .szellemmel az a kísérlet, amelynek célja, durva beavatkozás egy szuverén állam belső életébe, azzal a szándékkal, hogy az illető országban erőnek erejével népellenes rendszert vezessenek be. Talán az Egyesült Államok képvi­selője úgy véli, hogy a nemzetközi kapcsolatok ügyét, többek közt az amerikai-magyar kapcsolatok nor­malizálásának ügyét segítik azok a koholmányok, amelyek elhangzot­tak felszólalásában a Magyarorszá­gon végbemenő áilítólagOvS „bestiali- tásokról”, kegyetlenkedésekről, a „szögesdrótokról”, „az őrtornyokról”, a „gyarmati nyomor fészkéről” és így tovább? Mellesleg szólva, csak nem ilyen kifejezésekre gondolt. Lodge úr, amikor arra buzdít, hogy a közgyűlésen éljünk a parlamenti nyelvvel? Semmiféle nyelvészkedés! bű­vészkedéssel nem lehet ellep­lezni azt a tényt — hangoztatta Kuznyecov elvtárs —, hogy lé­nyegében a hidegháború hívei ismét fel akarják használni az ENSZ-t a nemzetközi helyzet megrontására, az ülésszakon résztvevő küldöttségek gyakorlati együttműködésének alá- akn ázására. Amennyiben azt akarjuk, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete valóra váltsa a népek reményeit, akkor az ENSZ-nek hathatósan elő kell segí­tenie a béke megőrzését és megerő­sítését, A szovjet küldöttség úgy Véli, mindenkinek, aki valóban törekszik., a nemzetközi helyzet további javílá-, safaá kötelessége, hogy megakadó- (V lyozza • az ENSZ-ben. a hidegháború#) légkörének feltámasztását. (4 A szovjet küldöttség ragaszkodikv ahhoz, hogy utasítsák el az úgvneve-vj zeit „magyar kérdés” napirendre tű r) zésének javaslatát. W Vannak utcák, vannak házak... És mindig nagyobb számban lesznek rohamosan fejlődő váro­sunkban. Miskolcon szintúgy, min. a megye, vagy az ország más vá­rosaiban, községeiben. Az új ut­cákba és új házakba ezrével kö­töznek az új lakók és töltik ki p hosszú bejelentőlapokat. Rójái- szorgalmasan a rubrikákat, csap. egynél akadnak meg rendszerint: ott, ahová új lakáscímüket kell ír. ni. Mert, leérem szeretettel, ki tutí .ni azt pontosan megmondani!' Mert például ,i Selyemre tea ura: egy olyan épületet ismernek, ame­lyik az ..egyes" névre hailgat. Csal. kí kell találni, hogy melyik évjára­tú, illetve melyik születési, építési övből származó egyes. Aztán ka­pott már utcát, vagy házat az ÁBC minden betűje is, sőt tört alakban már a betűk alá számokat is tettek es lakik egy ismerősöm a H/5-ben. közvetlenül az 1/6, szomszédságá­ban. Hosszú ideig eléld égéinek így. aztán egyszerre, szinte észrevétle­nül nevet kap az utca es. kiderül, hogy a lakó bejelentőlapján már nem is jó cím szerepel. Pedig •» nem költözött közben, csak a ház neve lett. hűtlen hozzá és változott át. céiksza négyzeten törve 625-bó.» pyenmegolyan utca hárommá. Az új lakótelepeken a házak nem vadvirág módjára, hanem jo! megfontolt tervek alapján nőnek ki a földből. Előre kész az utcák terve, minden ház, járda, parksav, miegymás helye ismert már a meg­születése előtt. Mi lenne, ha az uj házsorok már akkor megkapnák végleges utcanevüket, amikor a la- Kok beköltöznek? Semmi. Egysze­rűbb lenne, kevesebb lenne a bos­szúsága a postásnak, az. új lakókat kereső jóismerősöknek és január­ban majd a népszámlálási bizto­soknak . .. Árok is van, gíidor is van... De van ám bűviben! tus ahol mea eddig nem volt. ott segítenek ezen a hiányosságon a különböző épít- kezések, csatorna-fektetések és mi­egymás, a föld felszíne állagánál« megváltoztatásával járó ténykedé­sek. Nagyjából így is lenne e» icndjén... Ez az egyik, dolog. Aztán meg oszlop is van, drót 19 van, meg áram is van, csak éppen világosság nincsen esténként a Ma­linovszkij utcai isJcola környéken, pedig az előbbiekben megenekett árkok és gödrök — gyakorta sáros pocsolyák — nagyon szép számmal ott vannak esténként is, — lévén az Iskola környéke nagyarányú lakó- *ömh-építkez3s és csatornaépítés , zinhelye —, azonos időben. így az- •án a derék csatornaépítők dereka­san feltúrták az amúgy is nagyon •ozoga makadámot, majd vissza­rakták és igazán nem tehetnek ró­la, ha egy kicsit hepésre-hupásra, sikerült ez a visszacsinálás. A < agy arányú építkezés forgalma era salait javít az út állapotán, csak a járdát teszi még hasonlóan '■ asználhatatlanná ... Ez ellen — azt mondják —, nem lehet sokat tenni, mert ez velejárója az épít­kezésnek (!?)... Jó, feltételesen el­fog adható, de'.. De kérem szépen, a Malinovszkij utcai iskolába- ezernél jóval több kisgyermek jár, akiknek a fele —* a váltott beosztású tanítás folytán —» mindig délutános és amikor kijön a délutáni „műszakról”, bizony öreg este és egyiptomi sötétség fo­gadja, mert. — ki tudná megmon­dani, miért — a közvilágítás nem. működik, éppen ezen a környéken. A legutóbbi szülői munkaközös­ségi választmányi értekezleten szá­mos szülő panaszolta ezt. Bíznak benne — és mi is hisszük —, hogy az Áramszolgáltató Vállalat illeté­keseinek is szívügye, hogy estén­ként hatszáz gyerek úgy térhessen haza a Malinovszkij utcai iskolá­ból, hogy se árokba, se gödörbe ne potyogjon a sötétben. (b) Tragikus bányászszerencsétlenség a Mátravidéki Tröszt egyik aknájában A Minisztertanács ülése A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtökön dél­előtt ülést tartott. Napirend előtt Czottner Sándor nehézipari miniszter jelentést adott arról: Csütörtökre vir­radó éjszaka a Mátravidéki Tröszt szűcsi tízes aknájában tűz keletke­zett, amely igen gyorsan elterjedt. Azonnal megkezdték az oltási és mentési munkálatokat. Ebben részt vettek a dorogi, tatabányai, nógrádi és a helyi bányamentő csapatok. Az éjszakai műszakban dolgozó bányá­szok közül 144 személy idejében el­hagyta a bányát, illetve sikerült őket megmenteni. A jelentések sze­rint azonban a tűz, illetve a nyomá­ban keletkezett gáz miatt 31 bá­nyász életét vesztette. A Minisztertanács mélységes együttérzését és részvétét fejezte ki a szerencsétlenség áldozatai hozzátar­tozóinak, majd elhatározta: Apró Antalnak, a Minisztertanács első el­nökhelyettesének vezetésével kor­mánybizottságot küld ki, hogy az a helyszínen megtegye az összes szük­séges intézkedést. * At. életüket vesztett bányászok a termelőmunka hősei. Tragédiájuk részvéttel tölti el a magyar társadal­mat. A párt Központi Bizottsága, a magyar forradalmi munkás-paraszt, kormány, az egész dolgozó nép mély­séges együttérzéssel fordul a szeren­csétlenül járt bányászok hozzátarto­zói felé. Népünk megőrzi a munka hősi halottainak emlékét. A kormány és társadalom messzemenően gon­doskodik a halottak háiramaradot- tairóí. A munka hőseinek emléke örökké él dolgozó népünk szívében. A kongresszusi versenyben tökéieíesíietfék a OiMÁVAO-ban a Hidasi-léié szénrakodói A DIMÁVAG új gyártmányai kö­zé tartozik a Ilsdasi-féle szénrakodó­gép. A szenrakodó-gép gyártása a kezdeti időben ráfizetéses és hossza­dalmas volt, működése ellen is kifo­gás merült fel. A gépet gyártó vas- szerkezeti üzem műszaki és fizikai dolgozói következetesen arra töre­kedtek, hogy az új gyártmányt meg­felelő módosításokkal tökéletesítsék, gyártását gazdaságossá tegyék. A gép készítésével foglalkozó dolgozók a kongresszusi versenyben nyolc újí­tással különböző technológiai módo­sítást vezettek be. Az üzem szerkesz­tői is számos tökéletesítést alkalmaz­tak. így például a gép szalagját mozgató dobokra a régebbi konstruk­ciónál a sár ráragadt, ami üzemza­vart okozott. Ehelyett hézagos dobot alkalmaztak. Egyszerűsítették az emelőszerkezetet is. A műszaki és fizikai dolgozók együttes törekvése sikerre vezetett: a kongreszusi ver* seiv’ben több mint 70 órával csök­kentették a gép elkészítési idejét s jelentősen kevesebb lett a gyártási költség is. Ma már a gép gyártása ki­fizetődő, a végrehajtott tökéletesíté­sek révén pedig az exportkövetel­ményeknek is megfelel. így a bel­földi rendelésre gyártott gépeken kí­vül tíz darabot már a külkereskedel­mi szerveknek adhatnak át. Daragh József, Surán Imre és Veres Fe­renc szerelő brigádok jól szervezett munkája nyomán eddig már 51 gép készült el — köztük kettő kongresz- szusi felajánlásként —, a hátralévő három darabnak a szerelését is még novemberben elvégzik. így egész évi kötelezettségüknek határidő előtt egy hónappal eleget tesznek. A téli felkészülés eredményeiről — az anyagszállítás ellenőrzéséről tárgyalt a borsodi magasépítők üzemi tanácsa A Borsod megyei Állami Építő­ipari Vállalat üzemi tanácsa a na­KULI1 OUTIXII JEGYZETEK Mikojan elvtárs mexikói látogatása ÖRVENDETES, HOGY az első szovjet repülőgép, amely leszállt a Mexikói Egyesült Államok területére, a nemzetközi légkör enyhülésének szakaszában vitte el a kétszázmilliós szovjet nép üdvözletét a távoli nép fiai számára. Mert kétségtelen tény, hogy a világpolitikában kialakult vál­tozások tették lehetővé, főleg pedig a szocialista tábor békét óhajtó kül­politikája, hogy szovjet államférfi ismertesse a dicső múlttal rendel­kező, a kommunista jövőért munkál­kodó nagy Szovjetunió 42 esztendejé­nek eredményeit, az első nehéz lépé­sektől, a nehéz megpróbáltatások évein keresztül egészen napjaink nagyszerű eseményeiig. Ritka és rendkívüli dolog, hogy e természeti kincsekkel oly dúsan meg­áldott országba olyan nemzet • viselője érkezik, amely helyesli a mexikói nép függetlenségéért foly­tatott iparfejlesztési programot, a teljes gazdasági függetlenségre való törekvést. Mikojan elvtárs ezt ki is fe­jezte — mexikói látogatása során több ízben —, nem hagyva az iránt kétséget, hogy utazásának van más oka is, jiem csupán a mexikói szovjet kiállítás megnyitása. Mint mondotta — szeretné, ha gyakorlati eredmé­nyek is születnének a két nemzet ke­reskedelmi kapcsolatának kibővíté­sében. ANASZTÁZ MIKOJANT a repülő­téren és városlátogatásai során éljen­zéssel fogadták az egykori spanyol gyarmat lakóinak unokái, akik még jelenleg is sokban függnek az Egye­sült Államok piaci viszonyaitól. Ame­rika számára nem lényegtelen, hogy az az állam, ame ly ezüsttermelésébcn első, ólomtermelésében második, an- timón és molibdén bányászatban har­madik és higany termelése terén a negyedik helyen áll a világon — ho­gyan viszonyul hozzá, milyen gazda­sági és politikai viszonyt folytat vele. Annál is inkább, hiszen a legutóbbi idők vizsgálata folytán kiderült — ezt az Egyesült Államok külügyi sze­nátusának egyik referense mondja —. a latin-amerikai országokat és Mexi­kót elidegeníti az Északamerikai Egyesült Államok külpolitikája és félő, hogy esetleges állásfoglalás idején a Szovjetunió mellett tennék le az obulust, de legjobb esetben — írja a külpolitikai szakértő — semle­gesek maradnának és egyáltalán nem támogatnák az Egyesült Államok törekvéseit. Mexikó bányászatának nyolcvan százalékát ma is az amerikai mono­poltőke uralja. Az 1917-ben mg hir­detett földreform ellenére a föld 75 . százaléka a nagybirtokosok és a kül­földi monopóliumok kezében van. Kétmillió paraszt földnélküli és kö- ! zülük százezrek vándorolnak az ! Egyesült Államokba mezőgazdasági idénymunkára. Érthető tehát ez a gyakorlatban megmutatkozó szim­pátia és ezen túlmenőleg az érdeklő ­dés a Szovjetunió iránt, hiszen tud­ják, hogy a szovjet emberek minden­kor figyelemmel kísérték az ősi kul­túrájú ország sorsának alakulását és kívánják, hogy politikai és gazda­sági függetlenségükért folytatott har­cuk sikerrel járjon. A Szovjetunió számtalanszor megmutatta és nem csupán hangoztatta, hogy tekintet nélkül egy ország társadalmi rend­jére. mindenkor kész segíteni a sza­badságot és függetlenséget óhajtó nemzetek törekvéseit. A szovjet miniszterelnökhelyettes mexikói útját sikernek könyvelhetjük el, amely széles távlatokat nyit a, két ország közelebbkerülésében. a köl­csönös gazdasági, kereskedelmi kap­csolatok kibővítésében. A LEGUTÓBBI IDŐK külpolitikai eseményei — utalva itt főleg Hrus­csov elvtárs és Eisenhower találkozó­jára. a leszerelésről hozott ENSZ- határozatra és annak gyakorlati vo­natkozására — újabb jelei a békás egymás mellett élés és a reális szem­lélet térhódításának a nemzetközi politikában. Mikojan elvtárs mexikói útja is újabb bizonyítéka annak, hogy a Szovjetunió aktív békepolitikája egyre • nagyobb teret hódít magának yil ágy iszony latban. pókban ülést tartott. Ezen az üléseit több fontos kérdésről tárgyaltak. A hetvenegy tagú üzemi tanács részletesen foglalkozott a téli felke­rülés eredményeivel. Mint azt megz lapították, helyes volt, hogy idejében fel­készültek erre a feladatra, hiszen a lehetőségekhez mérten a laká­sok építését télen is folytatni kell. Megfelelő készülés nélkül ezt a ter­vet nem tudták volna megvalósítani és a lakások átadása a következő év­ben későbbi hónapokra tolódna. Sok szó esett arról, hogy rajtuk kí­vül álló okok — a nyílás-záró szer­kezetek, ajtók, és ablakok hiánya miatt — nem tudtak úgy készülni a télre, mint ahogyan azt korábban tervbe vették. A jelenlévők felhív­ták az Építésügyi Minisztérium fi- "v elmét arra, hogy a jövőben tanulni kell az idei ta­pasztalatból s az asztalosipari vállalatoknak idejében bocsássák rendelkezésére a terveket. Az ülés, — mint azt a jelenlévők ..egállapították —, lényegesen aktí­vabb volt, mint korábban lenni szo­kott. összesen J.8-aji szóltak hozzá és bátran beszéltek a hibákról. Töb­ben szóvátették az anyagszállításnál mutatkozó hiányosságokat is. Hang­súlyozták a szállítások ellenőrzésé­nek fontosságát, különös tekintettel az éjszakai szállításokra. A gyakran tapasztalható hiányosságok felszámo­lására az üzemi tanács tagjai válla­lást tettek, mely szerint részt kíván­nak venni az éjszakai ellenőrzése­ken, hogy az anyagok szállítása sza­bályszerűen történjen. munista Párt Központi BizotíságánakJ első titkára, a Csehszlovák Köztársa-/j ság elnöke rámutatott, arra. — a két j ország marxista—leninista pártja ál-* tál vezetett munkásosztálvnak kö-\ szönhető, hogy a történelemben elsői ízben beszélhetünk őszinte barátság- \ ról a csehszlovák és a .német nép£ között. A nemzetközi helyzetről szólva^ rendkívül nagy jelentőségű lépésnek \ nevezte az általános és teljes lőszere-\ lés szovjet javaslatát. ^ Állást foglalt a. csúcsértekezlet (S megtartása mellett, hangoztatta, hogyj a kormányfők találkozóján feltétté- /j nül meg kell vitatni az olyan alap-j vető nemzetközi kérdéseket, mint az* általános és teljes leszerelés, a német ^ békeszerződés megkötése. Nyugat-* Berlin és más megoldatlan prob-N lémák. ? Novotny elnök elítélte a nyugat- ^ német reakció revansista és milita-j rista politikáját. ? — Szilárd meggyőződésünk, mon-^ dotta, hogy a német munkásosztály^ és a német dolgozók velünk egyet- \ értve nem akarják, hogy visszatérjen* a múlt, amelyben Németország hábo­rút robbanthatott ki, nemcsak más népek, hanem magának a német nép­nek mérhetetlen kárára is — fejezte be beszédét Novotny elnök. A csehszlovák párt- és kormány- küldöttség tiszteletére megtartott berlini nagygyűlésen elörzör Waiter Ulbricht emelkedett szólásra. Beve­zetőjében hangoztatta, hogy a Cseh­szlovák Köztársaság és az NDK párt- és kormányküldöttségeinek tárgya­lásait teljes egyetértés jellemezte az összes felvetődött kérdésekben. Hosz- szasan foglalkozott a nyugatnémet revansista és militarista körök uszító politikájával és különösen sajnálatos­nak minősítette, hogy vezető nyugat­német szociáldemokrata politikusok is résztvesznek a revansista uszítás­ban csak azért, mert ilymódon remél­nek néhány szavazatot elhódítani. Bonn ma még a hidegháború és a nemzetközi reakció központja, de el­jön az idő, amikor a feszültség eny­hülése politikájának melea légáram­lata ott is érezhető lesz. Eljön az idő, amikor a nyugatnémet tőkések több­sége megérti majd, hogy a békés gazdasági versengés politikája ked­vezőbb számukra, mint a fegyver­kezés. A szónok ezután méltatta a Cseh­szlovák Köztársaság és az NDK szo­ros baráti kapcsolatainak nemzetközi jelentőségét és kijelentette, hogy a két ország mérföldes léptekkel halad a szocializmus felé. A. Novotny, a Csehszlovák Kom­Walter Ulbr chf és k Ho o?ny bes?éd? a km napvöiésen

Next

/
Thumbnails
Contents