Észak-Magyarország, 1959. november (15. évfolyam, 257-281. szám)

1959-11-27 / 279. szám

Péntek. 1959. november T.

CSZAKMAGYARORSZÁG

A gyár.-1800 forint.

m

ÜZEMEINK

A KONGRESSZUSI VERSENYBEN

kongresszusi verseny kezdetétől Sffit« mítva.

A vállalat dolgozói már most fa-*

• adóznak a jövő évi termelés előfeltételeinek megteremtésén is. Űj, korszerű öntöde épül, ahol szürkeöntésen kívül majd temperöntéssel és színesfémöntéssel is foglalkoznak. A műszakiak pedig már most dolgoznak a jövő évben gyártásra kerülő nagyteljesítményű borsócséplőgép szerkesztésén. Az új gyártmányból számottevő tétel jut majd exportra is.

I Lenin kohászati Műveltnél

a verseny .jelenlegi szakaszában — a, kongresszusi hónapban — naponként születnek jobb. az eddigieket túlszárnyaló termelési eredmények. Mindea szükségessé tette, hogy a gyár vezetősége az eredmények közlése terén* a verseny nyilvánosságának továbbfejlesztése érdekében. — újszerű elgondolásokat valósítson meg. A kongresszusi verseny napi eredményeiről magnetofonszalagra rögzített műsor készül. A műsort aztán naponta több alkalommal is lejátsszák a gyári hangos híradóban, előadások előtt a vasgyári filmszínházban és a Vasas Otthonban. Természetesen a zene sem hiányzik a gondosan összeállított műsorból. Azokat, akik a kongresszusi versenyben kiváló eredményeket, új munkasikereket értek el, egy-egy dallal. vagy zeneszámmal köszöntik.

Az újszerűén és gondosan szerkesztett műsor máris nagy népszerűségnek örvend a dolgozók körében. El- ' -méréssel nyilatkoztak róla a sztálin- városi Dunai Vasműtől érkezett vendégek is, akik a Lenin Kohászati Művek versenynyilvánosságát tanulmányozták tapasztalatcsere keretében.

Nézzük meg, mit tartalmaz a kohászok egyik legutóbbi műsora. Indul a megnetofon és a hangszóróból halljuk, hogy a 3. kohónál Kalotai Sándor olvasztárbrigádja, Nagy Károly kohómester irányításával 171 százalékra teljesítette napi termelési tervét. Margóczj István Kossuth-díjas olvasztár brigádja pedig Csutor Tivadar acélgyártó irányításával, a kemence 13,1 tonna/óra tervével szemben 21 tonna/óra teljesítményt ért el. Megtudtuk azt is, hogy a blokkhen- gersori brigádok versenyében Antal István hengerészbrigádja jár az élen. A brigád 554 tonnával teljesítette túl kongresszusi vállalását. A 156 öntecs/, műszak célfeladattal szemben 183 öntecs kihengerlését végezték el november 16-án. A műsorban szerepel Kalló István előhengerész és Ham* zsok István hengermester neve is. 50x6-os szögvasból 160 tonna készült november 16-án, így a hengermű 110 százalékos tervteljesítéssel nagymértékben elősegíti a kongresszusi felajánlások túlteljesítését.

A Miskolci Téglagyár

első helyre került a Bor sod-H eves megyei Téglagyári Egyesüléshez tartozó téglagyárak versenyében. Nyers- tégiatermelési tervüket már október 38-ra, égetési tervüket pedig november 6-ra teljesítették. A kongrcsz- szusi vállalásukban szereplő 500 ezer ♦darab téglával szemben többlet-ter- ♦meléssel 750 ezer darabot gyártottak ♦terven felül. Értékben kifejezve ez ♦azt jelenti, hogy a.vállalt 125 ezer {forintos termelési értékkel szemben ♦187 ezer forintot jelentő termelési

♦ értéket hoztak létre a téglagyár dolgozói. Az elért termelési sikerek {"lágyrésze a kemence-brigádok jó ♦munkájának köszönhető. Külön elismerés illeti a fiatalokat is.

{ <— m — sz —

t .

i Vállaltuk—íeljesíteííiik

Í Levél n Hegyaljai Hiány bánya ésŐrlő Vállalat I iezpíbitöl

♦ Örömmel közöljük, hogy vállalatiunk kollektívája becsülettel teljesítette ígéretét. A dolgozók lelkes mun- Ikája, a pártkongresszus tiszteletére ^kezdeményezett szocialista, munka- verseny eredményeképpen 1959. évi ^teljes termelési tervünket november X24-én befejeztük. Az első félévben X.,Élüzem' címet biztosító és további &kitüntető cím elnyerésére feljogosító ^eredményeinkkel — 2.~ millió forint Xértékkel nyújtunk többel a tervezetténél. Az év hátralévő hónapjában |jelentősen túlteljesítjük a termeié- tkenységre és az önköltség csökken- ttésére tett vállalásainkat is.

I Szabó József

£ igazgató.

tGaramvölgyi János Barna József í pártHtkái• szak&z, Utk.

Papp Károly a kemencénél.

♦iiiiiiiiiiHintiiiiiiiiiiiiiimiimimimimiiiiimiiiiHimmuüimniHniiiiHiiimi

| (Tudósítónktól.)

♦

I MÁV Miskolci

♦ — ■ “ ... .

♦ járóműjavító l!. I •

♦ —----------— ” T“

♦

dolgozói a pártkongresszus tiszteletiére tett termelési és önköltségcsök- Ikentési felajánlásaikat már eddig is ♦jelentős mértékben túlteljesítették. A

♦ vállalt 1 millió 220 ezer forint értékű 1 többlettermeléssel szemben, 2 millió 1320 ezer forintot kitevő termelési eliteket hoztak létre, terven felül. Vál- llalták, hogy termelési költségeiket 1 I millió 587 ezer forinttal csökkentik. I Főleg az anyagtakarékosság terén I végrehajtott intézkedések eredmé- Inyezték azt, hogy a járóműjavító dói- Igozói ezt a vállalásukat is túltelje- Isitve, — 3 millió 221 ezer forintot ki- Itevő önköltségcsökkentést értek el leddig. A termelékenység pedig 6,6 ♦százalékkal növekedett a kongresz- Iszusi versenyben.

{ A terven felül végzett munka hosz- ♦szú sorában — csupán egynéhány nagyobbat említve — szerepel 6 darab ♦vasúti teherkocsi átalakítása és 10 {darab önürítős kocsi átalakítása. Az {előbbit a Borsodnádasdi Lemezgyár, {az utóbbit pedig az Ózdi Kohászati {Üzemek részére készítették. De nem {feledkeztek meg az őszi csúcsforgalomban a vasúttal szemben megnöve- Ikedett igényekről sem, 46 darab ki- {öregedett vasúti kocsi átalakítását és {felújítását is elvégezték. A terven feliüli munkák sorában, mint jelentősebb, említhető meg: egy vízállomási {kazán fővizsgálata is.

{ A Szocialista munkabrigád cím elnyeréséért 17 munkacsoport versenyez az üzemekben. Fodor Barna, {Hegedűs Zoltán és Bodó József bringád ja élen jár a versenyben. Most {újabb két csoport, — Petró Lajos és {Hegyi János csoportja — jelentette {be, hogy versenyezni kíván a Szocialista munkabrigád cím elnyeréséért.

| A Horsod megyei I Mexogaxd as fégi Gép javító

♦ Viíihilat

♦ —-----------——-—

♦

{

dolgozói. 2 millió 312 ezer forint ér- ítél gépalkatrészt, valamint mezőigazdasági kis- és középgépet gyártottak eddig terven felül. Ezzel 272 {százalékra teljesítették kongresszusi {vállalásukat. Elhatározták, hogy ebiben az évben — a tervezettnél jóval |több, — mintegy 3 millió forint érI

tékű pótalkatrészt gyártanak és szállítanak a mezőgazdaság részére. A kongresszusi verseny kezdetétől termelési tervét 114 százalékra teljesítette a vállalat. A legutóbbi, — okitó bér havi — 146 százalékos termeli ési tervteljesítés egyben jellemző {mutatója annak is, hogy a kongresz- Iszusi verseny ennél a vállalatnál {mind szélesebb körben és egyre na- Igyobb lendülettel folyik. A Torzsa- {brigád 142, a Békési-brigád 138, az {Oláh-brigád 131 és a Bujdos-brigád |l29 százalékos teljesítménnyel tűnt {ki a kongresszusi versenyben. Gányi |l. KISZ-ferígádja pedig 119 százalékos termelési eredményt ért el a

UTOLSO A VERSENYBEN

Látogatás a ricset gépállomáson

sek is komolyan vegyék a ricsei gépá llomást. Termelőszövetkezeti községek veszik körül, egyre népesedik a közösen gazdálkodók tábora. Ha a gépállomás nem lép előre műszaki felkészültség tekintetében, nem tudja majd kielégíteni az egyre fokozódó gépi munka igényeket, s ennek káros következményeiről beszélni sem kell. S itt az ideje, hogy a gépállomás dolgozói is nagyobb felelősséggel végezzék munkájukat. A „startfeltételek” ugyanazok, az eredményeknek is — legalább megköze* líiőleg — hasonlóknak kellene len- niök, de még olyan traktoros is vai itt, aki ötven százalékos tervteljesítéssel biztosítja az utolsó helyet „kenyéradójának”, a gépállomásnak s talán nem is röstelli a dolgot. A gépállomás v zetői is szétnézhetnének portájukon, mert ott is akad söpörni való. A hanyagság, rendetlenség sejteti a vezetők gyöngeségét — és szó, ami szó: a dolgozókról való gondoskodással is bajok vannak. A munkásszálló állapota például túlzás nélkül siralmasnak mondható.

A FELSOROLT HIÁNYOSSÁGOK és utolsó helye ellenére a gépállomás haszonnal dolgozik, nem fizet rá államunk. Saját erőből építettek egy csővázas gépszint s ugyancsak a maguk zsebéből vásároltak új személygépkocsit, és még maradt is az évi nyereségből. Ez is azt bizonyítja, hogy többre is vihetnék, talán még. arra is futna nekik „saját erőből”.: hogy a kirakatba nem éppen illő: utolsó helyről feltornázzák magukat.: Szabad a pálya, az utolsókból elsők: lehetnek. :

Hogy mikor?

Ez elsősorban rajtuk múlik.

(Gulyás) ;

dály a tervteíjesítés útján, mert könnyen vezethet gépkieséshez. Az őszi betakarítás lassú üteme miatt át kellett csoportosítani a gépeket, sok volt a meddő ide-odajárás. S az utolsó hely egyik oka, hogy a gépállomás dolgozóinak nem fájdítja fejét a lemaradás, fütyülnek rá. Hanyagság dolgában élenjárnak az időszaki traktorosok, bár ha komolyan és felelősségérzettel fognák meg a munka végét, ők is jól járnának, meg az ügynek is használnának. F. Bállá József időszaki dolgozó például lelkiismeretes igyekezetével 126 százalékra teljesítette őszi talajmunka tervét, keresett is szépen az elmúlt hónapban, közel 3 ezer forintot vitt haza. Kiemelkedő munkát végez a régi, próbált traktoristákból álló Hunyadi-brigád Viszári János vezetésével, már befejezték vetéstervüket.

UGYANAZON ADOTTSÁGOK KÖZÖTT dolgoznak a traktorosok — sajnos, nagy eredménykülönbséggel, pedig sokat várnak tőlük a környékbeli tsz-ek. Az újonnan alakult termelőszövetkezetek gazdasági megerősödése nem kis mértékben azon múlik: a traktorosok mikorra és milyen minőségben végzik el a talajmunkákat a tsz földjén. Azt mondják, november 30-ra végeznek éves tervükkel — még korábban végezhettek volna, ha iparkodnak és a gépállomás vezetői még a nagy őszi „hajrá” előtt felszámolják a lazaságokat.

Már itt az ideje, hogy az illetékemás igazgatója, Vaszi József elvtárs éjszakai ellenőrzésen van valamerre.

SOROLJÁK AZ OKOKAT, —

olyan „objektív akadályokat” emlegetnek kezdetben, melyre a megye minden gépállomása hivatkozhat. A szárazság nemcsak a Riese környéki földeket szikkasztotta kőkeményre. Az őszi betakarítás elhúzódása, von- tatottsága nemcsak ennek a vidéknek a „sajátossága”. Másutt is fellelhetők voltak ezek az akadályok. A tervet sokallva, szinte kórusban mondják: „azért lehet teljesíteni”. Akkor hát hol a hiba?

A ricsei gépállomást szinte a megalakítás óta úgy kezelték, mint amelyiknek nincs nagy jövője. Alig-alig csurrantottak neki egy kis fejlesztésre valót. Úgy tűnt, nincs is szükség a ricsei gépállomásra. Volt rá eset, hogy erőgépeit munkanélkülivé tette a gépi munka iránti közömbösség. A termelőszövetkezeti mozgalom erőtlenül tengődött, alig több mint ezer katasztrális hold szántót mondhatott magáénak egy féljárásnyi területen a szocialista szektor, Maradt hát minden a maga korszerűtlen állapotában. A javítóműhely legalább annyira elmaradt a fejlődésben, mint a gépállomás a megyei versenyben, s ez gyakran gépleálláshoz vezet. Ma már baj a gépállás, mert van mit csinálni. Ez évben — az ősszel alakult tsz-ekkel — közel háromszorosára növekedett a közös gazdaságok szántóterülete. Minden műszaki hiba egy-egy nyaktörő akaAZ OKTÓBERI ÉRTÉKELÉS szerint az utolsók vagyunk a gépállomások versenyében — közli Benya Zoltán, a ricsei gépállomás főkönyvelője. Hangja természetes nyíltsággal cseng, annyira természetesen, mintha nem is róluk, hanem egy távoli gépállomásról lenne szó. Mint később megtudom, nincs , is ebben semmi furcsálni való, oly régtől emlegetik a gépállomást az utolsók között, hogy nem hajtják le fejüket röstellkedve, ha ez szóba kerül, magától értetődő, természetes dologgá enyhítette a megszokás. Hát istenem! Ahol többről van szó, ott utolsónak .is lenni kell.

Alig elegyedünk beszélgetésbe, szélesre tárul az ajtó és morcos jóestét köszönve, belép rajta egy idős traktoros. Panaszt hozott. Látszik rajta, nehezére esik a „fínomkodás”, legszívesebben megeresztene egy káromkodást, hogy könnyítsen jogos felháborodásán. Nem kapott időre üzemanyagot, az állami gazdaság segítette ki néhány literrel. Meg az ekevassal is bajok vannak. Hát pojácának nézik őt? Elvárnák, hogy kilométereket gyalogoljon két-három ekevassal, be a központba. A gépállomásnak kutya kötelessége a munkaföltételek biztosítása, jó szervezése.

A „vihar” elvonultával folytatjuk a beszélgetést, melybe bekapcsolódik Falcsik Béla főmérnök és Király Géza főagronómus is — a gépálloitt idősebb emberek is. Az öreg 61 éves Vosnyák Mihályt egy kis szivattyú-házban találjuk, ő kezeli a gépeket, az ő gondja: legyen elegenvmi ennek, más magyarázata is. A brigád tagjainak fele új lakást kapott az üzemtől. S ez bizony fiatal embereknél r— mert a brigádvezetőn

dő vize a gyárnak. Pedig hova nyúlik vissza az ő élete is? Valamikor cipész szakmát tanult, ds ahogy elteltek felette az évek, megviselte egészségéi a szakma. Feldagadt a ‘.érdé a sok kalapálástól, s a szívével is valami baj lehet, mert beszéd közben kis szünetet tart. Mi lett volna vele régen? Hol fogadták volna be? Most itt a szivattyúházban könnyű munkára talált, a feszmérőket figyeli, s olykor-olykor megcsavar egy kereket, aztán leül, olvasgat, vagy talán a régi emlékek eseményeit idézi... De másképp alakulna az ő élete is, ha mégegyszer kezdhetné ...

— Hogy mit csinálnék? Tanulnék, mert annak van most igazi értelme. Ezt szoktam mondogatni a fiamnak is...

Már 61 éves Vosnyák bácsi, s néhány év választja még él a pihenéstől, a nyugdíjtól. Ha majd elmegy, a hála érzésével hagyja itt munkáját. Itt dolgozhatott, s megbecsülték. Régi vágyaknak a beteljesedését látja most. Mikor még a kaptafát forgatta, már akkor sarsközös- séget érzett a szervezett munkásokkal. A huszas években belépett a szakszervezetbe s 1945 óta a pártnak is tagja. Tálán arról álmodott régen, hogy az idősebb ember is boldogul majd.

Sokat alakult, formálódott az emberek sorsa ebben az új gyámban, s a jövő is biztató. A gazdasági vezetők gondoskodtak a téli munka zavartalanságáról. Tovább fejlődik a modern, nagy üzem, mintegy 200 millió forinttal. Ez azt jelenti, hogy a cementtermelés Jcö- zel félmillió tonnára emelkedik. Később nem kísért már a régi mészüzem emléke sem, ahol annyi és annyi embernek az erejét törte meg a nehéz, kíméletlen munka. A régi technikával dolgozó üzemet kicserélik. Mert erre is futja a 200 millióból. Az új mészüzem majd háromszor annyi meszel termel, mint. ff jelenlegi. Félreállítják a talicskákat, a mész a kemencéből automatikusan jut majd el a vagonokba.

MÉH ANY VILLANÁS ez a fej- ' lődö. új gyár életéből, mely az építkezések legfőbb alapanyagait, a cementet és a meszet adja. Már építik Vácott nagyobbik testvérét is, amely közel egymillió tonna- cementet termel majd évente. A két üzem a többivel együtt így az egész ország szükségleteit ki tudja elégíteni. Tovább nőnek a feladatok, emelkednek a tervek, de gyarapodnak a cementgyár dolgozói is.

— garami —

Látogatás a Heiöcsabai Cement- és Mészmüveknét

LÍATALMAS ÉPÜLETEI, a beionból épült tartályok, gigán iikus méretei már távolról uralják l környéket. Füst és por száll, fínou réteget vonva a falakra, a dér csípi. fűre. 1952 óta- termel ez a jelentőt építőanyagipari üzem. Egy régi technikával dolgozó kis mészműből nőti naggyá, s az elmúlt évek során rohamléptekkel növelte a termelést Híven illusztrálja ezt néhány számadat is. 1952-ben 40 ezer 76 tonna termelt cement, 1955-ben már 230 ezer tonna fölé ugrott, 1959-ben 292 ezer tonnát terveztek, s most 305 ezer tonna, jóminőségű cementre szám i- temak.

Nagy Balázs. művezető it lett földművesből ipari munkás, s később művezető. Házat is azóta épített, mióta itt van a gyárban, mos már nehezen menne el innen. Főni a klinker égetőkemencéknél beszélgetünk, több emelet magasban. Többnyire fiatal emberek kezelik a ke- meneéket, Papp Károly azonbar még a régebbi generációból való. Alacsony. jókötésű ember, fején elmaradhatatlan, kalapból vágott sapkával. Vakmiikor a mészüzemben dolgozott, s ezt mindenki tudja itt, hogt az olyan rabszolga-féle munka volt Nagykábútbwi lehetett csak bemenn a kemencébe, úgy pörkölt. De, hiába, a meszet ki kellett tálicskázni, c pénzre szükség volt,

A mészmű azóta is megvan, di jobbak lettek a munkakörülmények Nem kell nagykabátot ölteni, hogy o forró kemencébe be lehessen lépni társadalombiztosítás, érdekvédelem s tisztességes fizetés van itt is. Az igyekvő, ügyes emberre, Papp Károlyra később itt, a kemencéknél volt szükség, ö irányítja a munkálatokat, de mint a brigád többi tagjai, ö is kezébe veszi a hosszú piszkavasat, s egyengeti, táplálja a tüzet Munkához szokott és már nem tudna meglenni anélkül. Egyébként az ö műszakja a legkiválóbb a versenyben. Hogy miért, talán a pénzért5 Lehet, hogy ez is szerepet játszik, de

Ha mégegyszer születnék, tanulnék.

Nincs talán az üzemben

olyan ember, akinek az életébe ne hozott volna változást, örömet az itt eltöltött idő. Dolgoznak