Észak-Magyarország, 1959. október (15. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-18 / 245. szám

Vasárnap, 1959 október 18. ESZAKMAGYARORSZAG s s Az országos búzatermesztési tanácskozás felhívása az ország összes termelőihez 1959. október 16-án az országos búzatermesztési tanácskozás részt­vevői megtárgyalták a búzatermesz­tés időszerű kérdéseit és felhívással fordulnak az ország valamennyi ál­lami gazdaságához, gépállomásához, termelőszövetkezetéhez és az egyéni termelőkhöz. A növekvő búzatermesztés meg­kívánja, hogy a tavaly bevetett te­rületnél 2—3 százalékkal nagyobb területen vessenek kenyérgabonát, illetve őszibúzát. Arra hívja fel a tanácskozás az ország összes terme­lőit, hogy búzatermesztésben ez évben megalapozott jó munkával 1900- ban országosan tíz mázsa kát. hold termésátlagot érjünk el! *----------------------------OQO Az a feladat, hogy biztosítsuk az időbeni vetést, ennek érdekében minden erőt használjunk fel a búza előveteményének letakarítására, ta­laj előkészítésére, a vetésre. A tanácskozás fellftvja az örszág összes termelőjét, hogy minden erőt mozgósítva, a búzavetést az ország túlnyomó részében október végéig feltétlenül végezzék el, mert ez a jó termés alapja. A jó termést alapozzák meg azzal is, hogy az időbeni jó talaj előkészí­tés után jóminőségű és elegendő, az eddig szokásosnál mintegy tíz száza­lékkal növelt vetőmagmennyiséget vessenek. A búzatermesztésben, a talajerőtől és előnövénytől függően, szakszerűen és gazdaságosan hasz­.Teletömlős“ rendszerre szerelik át a benzinkutakat Az ÁFOR folytatja a benzinkút­hálózat korszerűsítését. A követke­ző két évben az ország valamennyi üzemanyag-töltőállomását külföldi mintára, úgynevezett „teletömlős” rendszerűre szerelik át. A teletömlős kutak lényege az, hogy. a kiszolgáló gumicső a kiszol­gálás befejezése után is állandóan töltve marad üzemanyaggal. Ennél a rendszernél tehát a szivattyúzás befejezésekor nem lehet, de nem is kell a tömlőt kiüríteni, ahogyan a gépkocsivezetők mondják — „kifej­ni” — nehogy a vevő becsapva érez- —-------------------------ooo­i z e magát —, mert a szivattyúzás be­fejezéséig a szelep pontosan adagol­ja a kért üzemanyagmennyiséget, amelyet a kút számláló szerkezete feltüntet. A kiszolgálás is lényege­sen meggyorsul. Azoknál a kutak­nál, ahol teletömlős rendszerrel tör­ténik a kimérés, táblát helyeznek el „Teletömlős rendszerű kút” felírás­sal. A jövő év márciusáig 100 kutat szerelnek át teletömlős rendszerűre, Ausztriában vásárolt felszereléssel és 1961-ig befejezik a kutak korsze­rű átszerelését. (MTI) Légiforgalom 2000-ben Vtre^htben, a holland KLM légi- társaság fennállásának 40. évfordu­lója alkalmával rendezett ünnepsé­gek keretében a XIV. századi gótikus templom falába befalazták tíz neves személyiség véleményét arról, hogy milyen lesz a légiforgalom 40 év múlva. A tartályba, amelyet a 2000. évben fognak kinyitni, többek között a kö­vetkező személyiségek véleményét helyezték el: Lipót belga király, E. R. Quesada, az amerikai polgári légi utasszállítás vezérigazgatója, W. A. Cole, a Reuter hírügynökség vezér­igazgatója, I. Topcsijev szovjet aka­démikus, G. Marinatos, az athéni egyetem rektora, J. Bruggeman 38 éves holland darukezelő. nálják fel a rendelkezésükre álló műtrágyát. Végezzék el a tavaszi növény- ápolást, minél nagyobb terüle­ten alkalmazzák a korszerű nö­vényvédelmet, közte a vegysze­res gyomirtást. Az időbeni betakarítás érdekében a betakarítógépeket jól használják ki, tegyenek meg mindent a betaka­rítási veszteségek csökkentésére. A tanácskozás felhívja a nemesi- tőket, hogy a búzatermesztés fej­lesztéséhez minél előbb nagy termő­képességű, szalmaszilárd, betegsé­geknek ellenálló, jó minőségű, nagy­üzemi követelményeket kielégítő és a hazai viszonyoknak megfelelő bú­zafajtákat nemesítsenek a közter­mesztés részére. Addig is, amíg in­tenzív hazai fajták nem állnak ren­delkezésre, folytassunk nagyüzemi termesz­tési kísérleteket a nagy termő­képességű külföldi búzafajták­kal, hazai használhatóságuk megállapítására vonatkozóan Az országos búzatermesztési ta­nácskozás részvevői azzal a kérés­sel fordulnak a gépipar vezetőihez és az ipari munkásokhoz, hogy rövid időn belül az eddiginél több gépet gyártsanak a búzatermesztéshez, amelyekkel a talaj előkészítés, vetés és betakarítás jó minőségben elvé­gezhető. Gyártsanak megfelelő szám ban kombinált vetőgépet és egyéb munkagépet. Az értekezlet helyes­nek tartja a megosztott aratásnak már a jövő évben való széleskörű elterjesztését. A tanácskozás részvevői meg va* nak győződve arról, hogy ha az or szág minden búzatermesztője a je­lenleg ismert és a viszonyaink kö­zött általánosan bevezethető alapvető és korszerű búzatermesztési mód szereket széles körben alkalmazza, akkor a búza-termésátlagokat né­hány év alatt 35-—50 százalékkal is növelni lehet. Az országos búzatermesztési tanács részvevőt Állami gazdaságban dolgoztunk (Osztályunk elhatározta, hogy el- megyünk a Boldvai Állami Gazdaságba kukoricát törni: megis­merjük a falu életét, segítünk a gazdaságnak, s zsebpénzünk is gya­rapodik néhány forinttal. — Alig pitymallott, mikor felébredtünk. A szokásos kapkodás után villamos­a felújítás befejeztével 12288 holdra növekszik Tokaj-Hegyalja szőlőterülete Borsod megye világhírű borvidé­kének, Tokaj-Hegyaljának felújítá­sát kormányhatározat alapján 1957 február 1-től a 35 tagú tokaj-hegy- aljai szaktanács irányítja. Dér Jó­zsef, a szaktanács elnöke a rekon­strukciós tervekről, az eddigi ered­ményekről az alábbi tájékoztatást adta. — A felújítás kezdetén mindösz- sze 7.200 holdon művelték a szőlőt Tokaj-Hegyalján, s ezeknek a sző­lőknek az állománya\is igen gyen­ge volt, az átlagos tőkesűrűség alig érte el a 35t-40 százalékot. Azóta több mint másfélezer hold új szőlő hirdeti a hegyaljai rekonstrukció si­kerét. Az állami gazdaságok 65 Viillió forint költséggel 620 hold új szőlőt telepítettek összefüggő, gép­pel művelhető nagy táblákban. Megnőtt az egyéni szőlőtermelők te­lepítési kedve is, s 1957-ben a ter­vezett 77 hold helyett 252 holdon ültették el az oltványokat. A következő ötéves tervben csaknem 3.500 hold új szőlőt kell telepítenünk és mintegy 2.500 holdon felújítani a meg­levő szőlőskerteket. A megnövekedett feladatokhoz meg­teremtettük az alapokat. A Tokaj- hegyaljai Állami Szőlőgazdaság, to­vábbá a tállyai telepek ma már ele­gendő oltványt adnak a telepítés­hez. Fokozatosan megoldjuk a sző­lőművelés gépesítését is. A Tarcal-kömyéki szőlőkben könnyen áthelyezhető drótkötélpá­lya működik a permetezőanyag, a trágya és a termés szállítására. A jól bevált szállítóberendezést a töb­bi nagyüzemi gazdaságban Is alkal­mazzák majd. Megszűnt a karó­hiány,. s mind több termelőszövet­kezet, szakcsoport tér rá az olcsóbb, gazdaságosabb huzalos művelésre. A szőlőtermelés feldolgozására a szak­csoportok 12 közös présházat állí­tanak fel, ahol a hegyaljai bor hír­nevének megfelelően kezelhetik a termést. Igen nagy feladatot jelent a tá- ®»lótér növelése. Jelentős területű újonnan tele­pített szőlő hoz már termést, és az okszerű művelés hatására a régi szőlők Is magasabb ho­zamokat adnak. Az évről-évre növekvő mennyiségű bor tárolására főként gönci hordók készítése szükséges, részint mert a hegyaljai pincéket ehhez méretez­ték, részint mert a bort az ilyen hordókban lehet „iskolázni”. Az ötéves tervben a hegyaljai felújítást befejezzük, s erre az időre összesen 12.288 hold sző­lő lesz a világhírű borvidé­ken^ Az új telepítéseket már mindenütt nagyüzemi módon, géppel tudjuk művelni — fejezte be nyilatkozatát a hegyaljai szaktanács vezetője. csengetés, vonatfütty, s máris indul­tunk. Az állomásról traktoros von tató vitt ki bennünket a szántóföldre. A Nap már kezdte fölszántani a har­matot, a lassú szélben zörögtek a pergő kukoricalevelek. Kissé izgatot­tan álltunk a sorokba, hiszen leg­többünk még sohasem végzett efféle munkát. Folyt serényen a munka, re­pültek a csövek, s bizony égett a te­nyerünk, mire a negyedik sor végére értünk. Ekkor hangzott fel az ebédre hívó kiáltás. Letelepedtünk a kuko­ricatábla szélére, térdünk közé szorí­tottuk a tálat, s jóízűen kanalaztuk be az ebédet, amelyet a gazdaság készített számunkra. Rövid pihenői után ismét nekiláttunk, s már lefelé ballagott a Nap, mikor abbahagytuk. Brigádvezetőnk megállapította, hogy három és fél holdat törtünk le. Dere kunk csak nagynehezen hitte el: leg­alább hat holdat éreztünk magunk mögött. Fáradtan, de jókedvűen in­dultunk haza, s lány létünkre el­mondhattuk: „Ez jó mulatság, férfi­munka volt!** KÖRÖSY ERZSÉBET a miskolci Herman Ottó gimn. II. c. o. tanulója A Tündérlaki lányok Bemutató a miskolci Kamaraszínházban A századforduló és a század eleje polgári világának rothadó levegője csap ki a színpadról a nézőtérre a mis­kolci Kamaraszínházban, hogy a ma­ga valójában mutassa meg azt a „régi jó béke-világot”, s erkölcsi fertőjének feltárásával gyűlöletessé és megve- tendővé tegye. Heltai Jenő „A Tün­dérlaki lányok” című víg játéka 1914 elején került először színpadra. Gör­be tükröt állított akkor a felnövek­vő városi kispolgárság elé. Olyan képet kapott benne magáról a kis­polgár, amelyben minden apró ösz- szetevő a realitás talajára épült. A Tündérlaki lányok története és még sok más tündérlaki lány története szinte megszokott velejárója volt az ábrázolt időszak erkölcsi arculatá­nak. A vígjáték meséje egy ismert „művész-család” és az ugyancsak is­mert, egykor országos hatalmasságot jelentő bankár kapcsolatát viszi szín­padra. Egyik szereplője — a szerel­mes, szegény költő — talán éppen maga Heltai Jenő. A darab mondanivalói a Mi újság az Antarktiszon ? A szovjet antarkti­szi expedíció híradójá­nak a napokban meg­jelent 8. száma sok ér­tékes beszámolót tar­talmaz a szovjet tudó­soknak az Antarktisz ellen intézett tudomá­nyos támadásáról. Figyelmet érdemel Morisz Ejgepszonnak, a Ivovi egyetem pro­fesszorának „Az An­tarktisz jégtáblái, az éghajlat ingadozásai és a naptevékenység” cí­mű munkája. A szerző megírja, hogy a Nem­zetközi Geofizikai Év folyamán kiküldött antarktiszi expedíci­ók megváltoztatták az Antarktisz jégkupolá- jának tömegére vonat­kozó eddigi elképzelé­seket. A jégkupola, függetlenül attól a kérdéstől, hogy vajon áz Antarktisz konti- nens-e, vagy szigetcso­port, egyedülálló fizi­kai-földrajzi képződ­mény. A Déli-sark össze­függő és tömör jégtö­megében a Banger oázis azt bizonyítja, hogy napjainkban még a Déli-sarkon is fel­melegedés megy vég­be. A szovjet tudós be­jelenti, hogy megkísé­relt prognózist adni a naptevékenység ala­kulásáról. E prognózis szerint a legközelebbi évtizedekben a napte­vékenység többé-ke- vésbé csökkenni fog. A délsarki övezet szempontjából ez a fel- melegedés megszűné­sével és talán az átla­gos évi hőmérséklet csökkenésével jár. Ez viszont az Antarktisz jégtakarójának növe­kedésére vezet. „A megfigyelő jegy­zetei” című érdekes írás különös optikai jelenségről számol be. amely a sarkvidéki or­szágokban, különösen az Antarktiszon figyel­hető meg. Ez a „fehér sötétség** elnevezés alatt ismeretes jelen­ség egész sor optikai csalódással jár, példá­ul a közeli apró tár­gyak mérhetetlenül na­gyoknak és távoliáknak tűnnek. így például a hóból kiálló követ a sarkkutatók sziklának nézték, A tJehér sö­tétség” a repülőgépek számára a legvesze­delmesebb, de a földi közlekedésre is veszé­lyes, különösen a par­ti szakadékok közelé­ben, vagy midőn olyan övezeten kell átjutni, ahol sok a repedés. „A rejtélyes fény” cím alatt P. Asztapen- ko szovjet tudós érde­kes jelenségről számol be. Derült, de nem holdas éjszakákon, amelyeket erős hófú­vás előzött meg, a sza­bad ég alatt tartózko­dó sarkkutatók a hó­fúvások tetején felvil­lanó éles fehér-sárga fényeket láttak. P. Asztapenko véleménye szerint ez a jelenség valószínűleg az An­tarktisz alsó légréte­geiben felhalmozódó statikai elektromosság­gal kapcsolatos. A rendkívül száraz leve­gő és a kontinensen a szélsodorta apró hó­kristályok kedveznek olyan feltételek kiala­kulásának, amelyek közepette erős elektro­mos töltések keletkez­nek. egyszerű és világos: a polgári érte­lemben tisztességtelennek tartott Tündérlaki Boriska, a bankár-báró kitartott szeretője sokkal tisztessé­gesebb, mint a jó erkölcs védfala mö­gé húzódó testvérei és anyja, akik éveken át Boriska tisztességtelensé­géből élnek és azt tartják erkölcsös­nek, ha tisztességüket, jómódjukat a Boriska „tisztességtelenségével” szer­zett búsás anyagiakból biztosítják. Amikor pedig Boriska ki akar tömi ebből a család ja-csinálta szörnyű börtönből, minden eszközzel meg akarják akadályozni boldogulását, mert az egyben a bárói támogatás el­vesztését, a család jómódjának eset­leges csökkenését jelentené. A báró szeretője, Boriska akkor lenne a csa­lád szemében tisztességtelen, ha tisztességével a családot anyagilag károsan érintené. Bár Heltai Jenő korántsem töreke­dett a társadalmi osztálykülönbségek óles bírálatára, egy kissé derűsen mo­solyogja meg ,a ■ pplgári butaságot és legfeljebb egy jót akart csípni, a kor erkölcsének ily módon való ábrázo­lása így is annyira talált, hogy a ké­sőbbiekben a darab befejezését át­írni kényszerült, mert — mint egy levélben maga írja — a harmincas évek uralkodó körei a darab mon­danivalóját j,vakmerőnek, erkölcste lennek” találták. Nem szívesen, de változtatott a darab befejezésén, erő­sen tompította a mondanivaló élét szirupossá tette. A miskolci színház mostani bemutatásában elvetette a mondanivaló harmadik felvonásbeli felhígítását és az eredeti, 1914-es vál­tozat felhasználásával, Heltai özve­gyének segítő közreműködésével. Szilágyi Albert átdolgozásával és rendezésében vitte színpadra A Tün­dérlaki lányok-at. Sajnos, a harmadik felvonáson érezhető is a többszöri átdolgozás. Az első két felvonás öt­letteli mozgalmasságával szemben a harmadik némi esést mutat és végső kicsengésében tompít a mondaniva­lón. Egy apró, hangsúlytalan monda­ton múlik. Talán annak elhagyásá­val más tartalmat kapna. Szilágyi Albertnek ez az első ren­dezése Miskolcon. Nem volt könnyű feladata: új rendező, előtte ismeret­len színészek, köztük a Főiskoláról most kikerült, induló művészek egy olyan darab, amely nemcsak megvetésre indukálhat a polgári er­kölcs iránt, de — egyes közönségré tegeknél — bizonyosfokú káros re­miniszcenciát is kelthet. Nos, elöl­járóban a rendező javára írhatjuk hogy sikerült megteremtenie a darab légkörét• Árad a színpadról — mint bevezető­ben írtuk — a polgári világ erkölcs­telen „erkölcse”, a pénzmágnások és a pénz előtt hódoló polgárok világá­nak rothasztó levegője. Az a világ elevenedik meg, amelyben a kitartott szerető képviseli a magasabb er­kölcsöt, amelyből a tisztességes szándékú, de szegény embernek el kell tűnnie. Az egységes játékstílus kialakításáról már nem szólhatunk ennyire egyértelműen. A fentebb említett okok miatt az egyes szerep­lők játékán nem érződik elég erősen a rendező egységes stílustörekvése Mély, művészi átéléssel ábrázolt szinte tragikai magaslatokat súroló szerepformálástól, a felületes ábrá­zoláson át a legélesebben karikírozó alakításig, többféle felfogással talál­kozunk, ami — ha túlzottan kárára nem is vált — az előadásnak hasz nára semmiképpen nem volt. Bizto­sak vagyunk azonban abban, hogy a további előadások során — már egy­két napon belül — ebben a tekintet­ben lényeges javulás következik be és akkor bizton mondhatjuk, hogy a rendező egészében jól oldotta meg a feladatát Ütő Endre díszletei jól tükrözik a kor szecessziós hangulatát, azt a sze­szélyes ízlést, amely a polgári csala­dok otthonait és a bankbárók palo­táit egyaránt jellemezte. (A báró ál­tal kitartott Tündérlaki-család sza­lonjában ugyanaz a cikornyás keret látható a tükrön, mint a báró dolgo­zószobájának képein.) Uj jelmezter­vező mutatkozott be: Molnár Sári, Kosztümjei érdekesek, de úgy érez­zük, nem mindenkor felelnek meg a - történés korának és míg némelyiK * ugyancsak magán viseli a kor szeszé­lyességét, mások túlzott puritániz­musa szembetűnő. A Boriska kínai selyempongyolája nem szerencsés. Molnár.Sári tervezői elképzelései ér­dekesek, figyelemreméltók, az emlí­tett fogyatékosságok ellenére nagy­mértékben segítik a darab mondani­valóját, a kor levegőjének érvénye­sülését. Hárman voltak a Tündér laki lányok; kettő közülük tisztességes, egy pedig tisztességtelen, — ismétlődik a mot­tó Heltai novellájában. Darabjában már négyre szaporodott a nővérek száma. A tisztességtelen Boriska. Kezdjük vele. Máthé Éva alakította ezt a maga elesettségében, kiszolgál­tatottságában1 is a tisztesség szimbó­lumává magasztosult alakot. Régen láttunk tőle ilyen jól sikerült ábrá­zolásit. Mély művészi átéléssel, esz- köztelen, hatásvadászatmentes játék­kal állítja elénk a polgári világ jel­legzetes alakját, a családjáért ön­maga boldogságát feláldozó, életmód­jától undorodó, szebbre, jóra, ne­mesre vágyó elesett lányt. Elhide- gült, érzelemmentes szerető, boldog szerelmes, lázadozó és megtörtén be- lenyugvó Boriska elevenedik meg előttünk Máthé Éva szélesskálájú, igen magas művészi fokú játékában. Malvin néni elszegényedett rokon, akinek pénze nincs, de a jobbmódú rokonsághoz igen ragaszkodik és megtisztelőnek tartja a báró „barát­ságát”, Gyarmathy Anikó nagyszerű formálásában kel életre. Finom, mű­vészi eszközökkel megrajzolt komi­kai alakítása a darab egyik legemlé­kezetesebb szerepformálása, a szinte e^zköztelen, művészi derűkeltés és jellemábrázolás remeke. Beleznay István a bankár-bárót jól jellemző játékkal formálta. Művészi ábrázo­lásában nyoma sem volt a figura erőszakoltan ellenszenvessé tételé­nek, elegáns, jómodorú, de a maga gazdagságában és mindenkori befo­lyásában biztos pénzmágnást for­mált, akinek a jólneveltsége mögött a szívtelen tőkés húzódik meg és aki — bár a maga módján ragaszkodik Boriskához — az első új, fiatalabb lány feltűnésénél lemond róla és ter­mészetesnek veszi, hogy többéves kapcsolatukért egy trafikengedély kijárásával végkielégítse. A legfiata­labb Tündérlaki lányt, Sárit Balogh Emese játszotta. Alakításában álta­lában hihetően kelt életre a tizenhat­éves kislány minden bája, gyermeki ártatlansága, bimbózó női számítása, nővére iránti szeretete. Játéka biztató tehetséget igér, páros jeleneteiben komoly művészi átélést tükröz. Nagyon jólsikerült alakítás Téby Katalin zárkózott, álszent, magát fél­tő, de nővérét mindenre feláldozni kész Olga tanítónője. Szekeres Ilona a nagyképű vőlegényéért a nővére minden áldozatára kész „úrilányt” ábrázolta igen reménytkeltően. Hor­váth Sándor tornatanárja mindún- talan harsány derűt keltő alakítás. Jó komikus, kitűnő karikatúrát for­mál, de vigyáznia kell, mert a sze­rep csúszós, könnyen túl játszásba es­het. Alakításának harsányságát he­lyenként hasznos lenne tompítani, A Tündérlaki lányok mamájának, a lánya becsülete és boldogsága árán is csak a jómódra törő kispolgári asszonynak figurájában Csanády Ha alakítása még csiszolásra szorul. A darab egyik legkedvesebb figurá­ja Pázmán Sándor, a szegény költő, aki szerelmes Boriskába, Szili János helytelen felfogásban ábrázolt alakí­tásában nem érvényesült kellően. Nem tudta azt a rokonszenves sze­gényembert adni, akiről elhinpénk, hogy Boriska a gazdagság helyett őt választhatja. Kedves, szemtelen ura­sági inast formált Vargha Gyula és jó volt Zombor Erzsi Róza szobalá­nya. « A Tündérlaki lányok nem a ma da­rabja, nem is a mához szól elsősor­ban. Bemutatása mégis hasznos és indokolt, mert sohasem elég a „régi jó világ” butaságát, erkölcstelensé­gét mindjobban megismerni, megvet­ni és derűsen látni: hol vagyunk most, mekkora utat tettünk, meny­nyire nem a miénk már — szeren­csére — az a világ. A miskolci elő adás ezt a feladatát általában Jó művészi módon teljesítette. BENEDEK MUE&t

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents