Észak-Magyarország, 1959. október (15. évfolyam, 230-256. szám)
1959-10-18 / 245. szám
4 £SZAKMAGYARORSZAG Vasárnap, 1959 október 18. Ölíxaiák hamisa: Nem magánügy!... Levelemben olyan problémát szeretnék felvetni, amely úgy érzem, nem csak engem érint. Az történt ugyanis, hogy a feleségem nagyon rosszul lett, sürgős orvosi beavatkozásra lett volna szükség, s hogy az miért nem történt meg, arról beszéljenek az alábbiak: Körzeti orvosi rendelés már nem volt, ezért nagyon gyorsan a Kazinczy utcai orvosi ügyeletre siettem segítséget kérni, ahol a következő tábla fogadott: „Éjjeli ügyelet 20 --------------o-------------I smét a biztosítási bélyegről E hónap 4-én utaztam Miskolcról Tiszapalkonyára. Mivel megvan a MÁVAG arcképes igazolványom, természetesen azzal utaztam. Az ut költség 70 fillérbe került. Váltáskor kértem a pénztárt, ne ragasszon bélyeget a jegyemre, de ennek ellenére menetjegyem hátsó órától.” Az én esetem viszont 19 órakor történt. Vajon gondoltak-e az illetékesek arra, hogy a kieső egy órában mi történik, ha azonnali orvosi segítségre van szükség? Hová menjen az ember? Úgy gondolom, a betegség nincs órához kötve. Várakozásom közben beszélgettem egy egészségügyi dolgozóval, aki elmondotta. többször említették már illetékesek előtt, hogy szüntessék meg az egy óra kiesést, s keressenek olyan megoldást, amely folyamatos kezelést biztosít a rászorulóknak. Elmondotta még,'hogy az említett üres órában többen keresik fel a rendelőt és bosszúsan távoznak, vagy aggódva várakoznak. Úgy gondolom, ez nem az én magánügyem, s biztosan lehet is módot találni, hogy ez a rossz gyakorlat megszűnjék. Miklós Gyula László Jenő u. 27. Miért sötétek a vasúti kocsik? Kérjük, tegyenek valamit annak érdekében, hogy a Szerencs—Hidasnémeti között, éjjel közlekedő vonat ki legyen világítva. Nagyon rossz érzéssel utazunk a sötét kocsiban 35—40 km-t, s úgy érezzük olyankor magunkat, mintha újra az elsötétítés idejében, a borzalmas háborús időkben élnénk. Nem hiszem, hogy valami komoly akadálya lenne a kocsi kivilágításának, hiszen minden vonalon ragyogóan világos, az igényeknek megfelelő vonatok közlekednek. Tegyenek hát meg az illetékesek mindent annak érdekében, hogy kérésünk mielőbb teljesítve legyen. MECENZOF ISTVÁN Golop. Teljesítik kongresszusi vállalásaikat a rnÉlisnyaiak részére 40 filléres bélyeget ragasztottak. Nem vitatkoztam ezen, hiszen a 40 fillér nem olyan nagy összeg, csak furcsának . találom, hogy a biztosítás az útiköltség közel 60 százaléka! Szeretném tudni, kötelező-e a hétvég megvétele vagy sem. Ha igen. miért nem kalkulálják a menetjegy árába, ha pedig nem, miért erőszakolják mégis az utazóra, hiszen ez nagyon sok dolgozónak okok bosszúságot. Helyes, ha valaki biztosítva akar utazni, annak adjanak. De aki nem akarja magát biztosítani, annak ne ragasszanak bélyeget. Szeretnénk, ha az illetékesek felfigyelnének erre a nem éppen közkedvelt jelenségre és próbálnának módot találni e probléma megoldására olyképpen, hogy azzal minden dolgozó meg legyen elégedve. Kardos Imre DIMÁVAG dolgozója. A pártunk kongresszusára tett vállalást felülvizsgáltuk és az eredmények alapján arra az elhatározásra jutottunk, hogy a vezetőség az eddigi vállalás kibővítésére javaslatot tesz dolgozóink felé. A dolgozók elfogadták a javaslatot és a következő felajánlásokat tették. Barnavasércből az eddigi felajánlott 5 ezer tonna helyett 7500 tonnát termelünk ki és szállítunk el év végére — terven felül. A kohászat által kért 15 ezer tonna pátvaséreet kitermeljük fele-fele arányban: termelésből, illetve készletből. Ezen mennyiséget a kohászat részére elszállítjuk. Fenti vállalással a 2500 tonna barnavasércből 500 ezer forint, pátvasércből 1 millió 265.000 forint többiét értéket termelnek dolgozóink. Dolgozóink a párt. szakszervezet, vállalatvezetőség irányítása mellett célul tűzték ki, hogy újabb terv- túlteljesíiéssel segítik pártunk Központi Bizottsága márciusi határozatának mielőbbi megvalósítását és egyben mi is csatlakozunk a Fémárű- és Szerszámgépgyár kezdeményezéséhez. Pártunk kongresszusának tiszteletére novemberben kongresszusi hónapot tartunk. Rudabányai vasércbánya vezetősége nevében: Bics István igazgató. Juhász F. Bálint párttitkár, Gulyás Lajos üb. titkár, o Hízott sertést vásárolhatnak a városi dolgozók Ma délelőtt 9 órai kezdettel a TIT földrajzi szakosztálya a vasi tanulmányi sétát rendez. Tudományos vezető: Kühne László gimn. tanár. Találkozás: a Kossuth szobornál. A TIT biológiai szakosztályának akvarista szakköre október 19-én este 6 órakor tartja összejövetelét a Földes Ferenc gimnázium I. c. osztályában (II. emeleten a bejárat fölött). Minden érdeklődőt szívesen lát a szakkör vezetősége. A TIT biológiai szakosztályának növénykedvelő és gombászati szakköre október 20-án (kedden) este 6 órakor tartja összejövetelét a FÖld§s F. gimnázium I. c. osztályában (II. emeleten a bejárat fölött). Minden érdeklődőt szívesen lát a szakkör vezetősége. Az idén is ad el hízott sertéseket az állam azoknak a bérből és fizetésből élő dolgozóknak, akik hús- és zsírszükségletüket magánvágás útján akarják beszerezni. Az eladásokat a hidegebb idő beálltával előreláthatólag már november végén, de legkésőbb december első napjaiban kezdik a megyei állatforgalmi vállalatok. Az igénylésre szolgáló űrlapokat a megyei állatforgalmi vállalatok járási kirendeltségein, vagy a felvásárlóknál október 20-tól lehet beszerezni és az üzemi bizottság, valamint a vállalat megfelelő igazolásával ellátva, a dolgozó lakhelye szerint illetékes állatforgalmi járási kirendeltségen kell benyújtani. A rendelkezés szerint kizárólag családfenntartó dolgozók kaphatnak hízott sertés vásárlási engedélyt, az igények elbírálásánál előnyben kell részesíteni az ipari munkásokat. A beküldött igénylések elbírálása után a járási kirendeltségek írásban közlik a felekkel, hogy melyik telephelyen, s mikor választhatják ki az igényelt hízott sertést. A hízott sertések ára az állami eladásoknál azonos a sertések állami felvásárlói arával. Eszerint a 106 kilón felüli, sima, lefutószőrű hússertésekért a vevők 15.50 forintot, a 110—165 kilós zsírsertésekért 14.50, a 165 kilón felüli zsírsertésekért pedig 14.80 forintot fizetnek kilónkint. Közös ügyről van szó Segítséget vár a Miskolci Cementárúipari Vállalat Lapunk hasábjain is kevés szó esik a Miskolci Cementáruipari Vállalatról, pedig megérdemelné a nyilvánosságot. Két oknál fogva: az ország egyik legjobb vidéki vállalata, jelentős üzem — így is nevezhetjük —, mely kimagasló termelési sikerekkel dicsekedhet. De nem dicsekszik. Most, hogy felkerestük, segítséget kér, hogy még jobban támogathassa bányáinkat, építőiparunkat. Példás termelési eredmények, oklevelek bizonyítják; jó fizikai és műszaki gárdája már nem egyszer hírnevet szerzett megyénk cementáru iparának. Mégis, most segítséget kérnek•.. De nézzük először az eredményeket: A féléves tervet 112,5 százalékra-teljesítették. Nem kis dolog ez, ha figyelembe vesszük a kedvezőtlen körülményeket, melyek közepette dolgoznak. A pártkongresszus tiszteletére április végén tett 1 700 000 forint értékű felajánlást az év első felében 562 000 forint értékben teljesítették. Egy vasszerelő és egy szállító- brigád határozta el, hogy elnyeri a szociaJista brigád címet. Negyedévenként 85 000 BH födémet készítenek, mely 710 lakás építéséhez elegendő. B. födémbéléstestekből 150 000 darabot gyártanak egy negyedévben, ez pedig 225 lakás födémmel való befedéséhez elegendő. Negyedévenként 90 000 négyzetméter mozaiklapot gyártanak, ezenkívül útburkoláshoz szükséges járdalapokat és kockákat is készítenek nagy mennyiségben és jó minőségben. Ezekhez a gyártmányokhoz 5000 tonna cementet, 20 000 köbméter kavicsot és egyéb anyagokat használnak fel. Mindezekből kitűnik, hogy ipari, népgazdasági szempontból olyan jelentős vállalatról van szó, mely gyártmányaival segíti egyre fejlődő építőiparunkat és szénbányászatunkat. S mindezeket az eredményeket, mint ahogyan Jakab István főmérnök mondptta, jórészt a saját erejükből, a közel 700 dolgozó lelkes munkájával érték el. A vállalat megerősödött, s a megnövekedett feladatok sürgetik, hogy terjeszkedjék, még intenzívebben segítse üzemeinket, építőiparunkat és szénbányászatunkat. Ennek azonban akadálya van. A nemtörődömség, s talán a bürokrácia is akadályokat gördít a jól működő vállalat elé. Miről van szó? Bányáink egyre több idomkövet kérnek, a jelenlegi terület azonban ennek legyártásához már kicsinek bizonyul. A felsőbb szervek csak megígérték: területet biztosítanak, az ígéret azonban ígéret maradt Műköves részleget is szeretnének létesíteni, de erre sincs terület. Pedig ebben a szakmában sok női munkaerőt lehetne alkalmazni. Mégsem történik határozott intézkedés. Igaz, Be- rentén már működik a vállalat bá- nyaidomkő-gyártó üzeme 55 dolgozóval, de igen rossz körülmények között. Jelenleg két és fél, háromezer darab idomkövet készítenek naponta. S ha ez az üzem felépülne, teljes kapacitással termelne, három műszakon 15 000 idomkövet gyártana, vagyis évente négy és fél milliót. Ehhez a kapacitáshoz azonban 18—20 kh terület szükséges. S már hónapok óta húzódik ez a területi vita. S míg a vita folyik, a bányák egyre több idomkövet kérnek, mert több aknában áll a munka. Ez pedig súlyos termelési problémát okoz. Tudni kell ugyanis, hogy a Miskolci Cementáruipari Vállalatnál készített idomkő a legjobban bevált bányabiztosítási anyag, mely minden földnyomást kibír. (Technológiáját ennél á vállalatnál kísérletezték ki.) Éppen ezért bányáink a fejlődés során mind többet és többet igényelnek belőle. Terület azonban nincs, vita és elutasítás azonban van, már július óta. A Borsodi Szénbányászati Tröszt már hozzájárult a berentei üzem bővítéséhez, terveket is készített, de... A Nehézipari Minisztériumban valahogyan elakad a dolog. Már-már úgy tűnik, hogy egy ember csak- azértsem járul hozzá az üzem területének bővítéséhez. Érthetetlen, hogy egy ilyen fontos kérdésben egy ember dönt. Tény azonban: népgazdaságunk eddig is sokat veszített, mert 3 000 és 15 000 idomkő között bizony elég jelentős az értékkülönbség. És mégis, pillanatnyilag zsákutcába került az ügy. Igaz, a Nehézipari Minisztérium részéről egyszer már kijelöltek egy területet, de az nem volt megfelelő, a vállalat — mely mégis csak jobban ismeri a saját portáját — kedvezőbbet választott. Eddig fejlődött a dolog, a berentei üzem pedig „haldokol”. A Nehézipari Minisztériumban nem gondolnak arra, mi történne, ha « rossz körülmények miatt leállna ez az üzem ? Mi történne? Nem nehéz megfejteni: még jobban szaporodna megyénkben az álló aknák száma. A Miskolci Cementáruipari Vállalat vezetősége jelenleg a saját felelőssége mellett üzemelteti az idomkőgyártó üzemet. Meg kell végre érteni: a vállalat kinőtt a gyerekcipőből, nagyobbak az igényei, különösen most, amikor új ötéves tervünk megvalósításához még több építőipari anyagra, cementáruipari anyagra lesz szükség. A vállalat szép jövő, de egyben nehéz feladatok előtt áll. Még többet kell termelnie. Dolgozói képesek erre, Ősz... Szél támad a hegycsúcson. Hideg, őszi szél. Végignyargal a lankákon: megzörgeti a szőlőbokrok fonnyadt, száradó leveleit, hátára kapja a kecskét őrző gyermekek kicsiny pásztortüzé- nek füstjét és elszalad véle túl a Ronyva-patakon, arra Csehszlovákia felé. Az úton tehenes-, ökrösszekerek baktatnak: Sátoraljaújhelyen ugyan kevés az ökrösfogat, de sok van belőle a környéken (Liszkán, Vámosújfalun, Tolcsván), honnan most mind ide járruik hordóért, szőlöprésért. A Hegyalja szüretre készül. Még pár nap és a sok szölötáblán, a hervadó, bordószínű őszi hegyoldalon dal csendülj megjelennek a tarkaszoknyás, pirosfejkendős lányok; jérfiak, idősek, fiatalok és Szerencstől Szántóig, a Tisza folyásától számítva Tokajtól Űjhelyig megkezdődik az 1959-es szüret! Az alföldi részeken: Kövesd, Csát környékén már sajtolják az idei szőlőt, némely helyen az új bor is forr már, de Hegyalja zárt terület: törvény tiltja október 20-a előtt a szüretet. Az itt termő boroknak hírük van, s ha ma talán még nincs is olyan hírük, mint volt —, ismét híresnek kell lenniök a jövőben. Azt hittük, s joggal hittük, hogy idén mér- Jöldes léptekkel haladunk a régi hírnév visszaállítása felé, de Üjhelyen, a Borforgalmi Vállalatnál kissé „lehűtöttek” bennünket, mondván: azt, amit évek során a nagymúltú szőlőkultúra elhanyagolásával rontottak, nem lehet egy ..gazdag” terméssel rendbehozni. Bár máris sokat haladtunk előre, s idén még nagyobbat lépünk: > özeledünk a cél felé! Tokaj-Hegyalja borai nagy keresletnek örvendenek a világpiacon: az 1959-es szüret pedig újabb biztosíték lesz arra, hogy tovább hódítsa a maga területét... Nos, hát akkor ideje, hogy tiszta vizet... (de maradjunk stílusosak!) tiszta bort öntsünk a pohárba: mi az igazság az idei gazdag szőlőtermés körül? A napilapok hasábjain számtalan forrásból eredő közlemény jelent meg arról, hogy „gondok lesznek idén a must elhelyezésével, hiszen évek óta nem tapasztalt szüretre készül a magyar borvidék”. A karikatúristák is „feldolgozták a témát”, s az ember, ha csak a tudósítások tükrében ítéli meg a helyzetet, könnyen túlzásba eshet. Farkas Pál, a Borforgalmi Vállalat igazgatója, akit az ügyben felkerestünk, a következő választ adta: _ . — Még a harmadik termésbecslésnél is úgy látszott, rég tapasztalt szüretre kerül sör a Hegyalján. A szemm ellátható termésről következtetve ebben nem is túloztunk. De... az utóbbi hetek szélsőséges időjárása befolyásolta ezt. Sajnos, ilyen körülmények között már elvétve indul meg az aszúsodási folyamat, s így természetesen az „előre beharangozottnál” valamivel kisebb termésre számíthatunk, bár ez is magasabb, mint az elmúlt évek átlaga. — S a tárolóhely? — Ez esetben is sokan indokolatlanul eltúlozták a helyzetet. Határozottan kijelenthetem: a vállalat felkészült minden mennyiségű must és ó-bor átvételére, akár szerződéses, akár a szabadon felkínált áruról legyen szó. A szüreti előkészületekkel kapcsolatosan például már hetekkel ezelőtt értekezletet tartottunk: ezen valamennyi pincevezetőnkkel megbeszéltük a munka helyes lebonyolításának módját. Az önköltségcsökkentésre pedig az idénytelepeket lehetőleg a vasutak mellett állítottuk fel. Tokaj-Hegyalja zárt területén egyébként Üjhely, Sárospatak, Olaszliszka, Tolcsva, Erdőbénye, Abaújszántó, Tállya, Mád, Bodrogkeresztúr, Tárcái, Tokaj főpincéi, valamint ezek alpincéi fogadják a termelők szerződéses és szabad must-felkínálását. Meg kell azonban jegyeznem: az átvétel meggyorsítása attól is függ majd, hogy a termelők hitelesített vagy hitelesítetlen hordókban hozzák-e mustjaikat? A Mértékhitelesítő Intézettől nyert értesülés szerint biztató a helyzet: a hegyaljai községekben a gazdák 80 százaléka már hitelesítette meglévő hordóját, s arra is íehetöség nyílik, hogy a termelőknek a must beszállítására mi kölcsönözzünk hitelesített hordókat. Műszaki osztályunk egyébként az áruforgalmi osztállyal karöltve azokat a borkészleteket, amelyek többéves érlelésre szorulnak, érlelő pincébe szállította el. így tehát felszabadult több hegyaljai felvásárló pincénk és a termelőknek nem kell úttalan utakon, sáros időben szinte lehetetlen módon az álpincékhez szállítani. — Nyitnak-e új pincéket? — Idén került sor a sátoraljaújhelyi II. számú, úgynevezett „Ungvár” pincék létesítésére, ahol jelen pillanatban is átalakítási munkálatok folynak. Sárospatakon a kacsárdi pincét hoztuk rendbe, s alakítottuk át érlelő pincévé. Mentesítettük a várpincét is. Vállalatunk 1959-ben mint? egy 30 ezer hektoliterrel bővítette pinceterét, ennek megfelelően ugyanannyi új ászok, transport és gönci hordót vásároltunk. Nem lenne teljes ez a híradás, ha nem számolnánk be arról a nagy munkáról, amelyet a vállalat szakemberei a Hegyalja bortermése megjavításáért tesznek. Farkas igazgató elvtárs röviden és szerényen emlékezett meg az „Ungvár” pincék rendbehozásáról, holott ott egész esztendőben és napjainkban is dicséretre méltó munkát' végeznek. A városnak azon a pontján, hol ezek' a pincék elhelyezkednek, évek óta, de van olyan is, amelyik a felszabadulás óta használatlanul áll,' Beomladoztak falai, megrongálódott a bejárat,' s a sötét pinceágazatokban denevérek tanyáznak.' Némelyik pince többszáz éves, s ha belép az' ember ebbe a denevérek-lakta földalatti világba,' önkéntelenül is eszébe jut: három-, négyszáz| évvel ezelőtt, az akkori kezdetleges eszközökkel' dolgozva, vajon hány szegény ember sorvadt el, amíg ezeket kivájták? S hány és hány tízezer hektoliter bort küldtek szét a borkereskedők ezekből a pincékből a világ négy égtája felé? Kár lenne továbbra is omladozni hagyni ezeket a nagy értékű pincéket és olcsóbb is, ha átalakítják, rendbehozzák, mintha újakat építenének. Ez az elgondolás vezérelte a vállalatot, amikor tervbevette, hogy a több pincéből álló rendszert lehetőleg egybekapcsolja, s -„Borszanatóriumot” létesít Sátoraljaújhelyen. S, hogy ez a kifejezés mennyire találó, azt Orehóczki József borász, pincemester szavai is igazolják: — Ebben az érlelésre alkalmas klimatikus környezetben valósággal megváltoznak a borok. Egy-két hét után szinte alig ismer rá az ember. Van olyan pincénk, amelyben négy szint van lefelé a föld alatt, s a legalsó szint már 30 méteres' mélységben helyezkedik el. Ez főleg aszú-borok tárolására alkalmas. Egyébként, hogy képet adjunk az olvasónak — bár azt a csodálatos földalatti világot írásban nem lehet élethűen lefesteni — megjegyezzük, hogy a pince labirintus folyosóinak hossza 13 kilométer. S ezzel még nem ért véget minden. A vállalat szakemberei újabb pincék rendbehozatalát tervezték, s ha. megkapják, az erre a célra kért összeget, rövidesen meg is valósítják. Szüretelhetnek hát nyugoaian a negyaijai gazdák. ÓNODVÁRI MIKLÓS. hiszen sok olyan ember dolgozik itt, aki nem fél a nehézségektől. Az igazgató, Gável József, már 10 éve eredményesen vezeti a vállalatot, de most már többet ő sem tehet. Olyan kiváló dolgozók, mint Virág Róbert esztergályos, Derecskéi József födémgyártó, Nyakó István préses, Retek Bálint vasbetonszerelő, Vadász Jánosné tö- mítő, — a műszakiak közül — Kozma Béla, Nádai Béla, Hegedűs László és Csehovics Gyuláné és még többen, soha nem hoznak szégyent a vállalatra. Igen, a vállalat jó törzsgárdája biztosíték arra, hogy a megnövekedett feladatokat sikerrel megoldják. A. vállalatnak törvényszerűen tovább kell fejlődnie Zs9lcán például egy nagy üzemet építenek, mely előregyártott vasszerkezeti nehézbetongyártmányokat fog készíteni. Bodrogkeresztúrban sikeres kísérleti gyártást végeztek, próbaképpen 35 000 darab tufablokkot készítettek. Ebből épülne majd fel a berentei gyár. A tufablokk kislakásépítéshez is igen alkalmas, 1960-ban már legalább két műszakban akarják gyártani. így dolgozik és ilyen nehézségekkel küzd a Miskolci Cementáruipari Vállalat, mely jelenleg is különböző építőipari anyagokat szállít az ország egész területére. ígérgetés, vita, bürokrácia helyett most már segítséget várnak, hogy a szép tervek megvalósuljanak. Figyeljenek fel végre az illetékes szervek, megyénkben és Budapestén is! Hiszen közös ügyről van szó... SZEGEDI LASZJWO Szüret elatt Hegyaljait
