Észak-Magyarország, 1959. október (15. évfolyam, 230-256. szám)
1959-10-02 / 231. szám
Wntek, 1959. október 2. ÉSZ AKM AG Y ARORSZ ÄG 3 722 dolgozónak csökkentették a munkaidejét a Lenin Kohászati Művekben Beszélgetés az öntvény tisztítókkal az első napon Hatalmas munkacsarnok. Ormótlan, hideg öntvények. Munkában a sziporkázó autogén vágó, az ablakon beszüremlő napfény szürkén törik meg a felfelé szálló finom poron. Példátlan szorgalom látszik, senkit sem látok ácsorogni. S nem is csoda ez a nagy buzgalom, hiszen a mai naórát dolgoznak ebben az üzemrészben. A kohászatban több más munkahely mellett itt csökkentették legnagyobb mértékben a munkaidőt. A por, a silicózis ártalom tette szükségessé ezt a lépést. Mától kezdve egyik héten négy, a másik héten pedig öt munkanapot kell dolgozni. A szabaddá tett napok egészségügyi szabadnapnak számítanak. Csakhamar megtudom az üzem vezetőitől, hogy a munkanap csökkenés nem jelent keresetcsökkenést, mindenki megkapja a szabadnapjára azt a fizetést, amit egyéb munkával eltöltött napokon keres. De mit szólnak mindehhez a dolgozók? Mihalcsik Gábor még fiatal embernek számít, 32 éves, régebb óta munkahelye ez az üzemrész. — Szinte el sem akartuk hinni, hogy az 1956-os megrázkódtatás után a kormányzat ilyen segítséget és lehetőséget teremt a számunkra. Ez a megértő gesztus természetesen miránk is kötelezettségeket ró. A munkaidő minden percét ki kell használni! Ezt eddig is meg kellett tenni, beszéltünk is róla többször, de most becsületbeli ügyünk lett. Korábban, ha bejöttünk reggel 6 órára, eltelt jó 10 perc a légpuskák szerelésével, mire hozzáláttunk a munkához. Na meg, hogy őszinte legyek, gyakran jártunk az üzem büféibe vásárolni, aztán egy cigaretta után jött a másik, szóval értékes percek vesztek el. A védőitalokért is sokat járkáltunk. Ezt nem tehetjük tovább, a munkát sem fejezzük be 2 óra előtt 10 perccel. Azt hiszem, ha ezt megvalósítjuk, a termelés sem fog csökkenni. A kis művezetői irodában beszélgetünk, mert kint a csarnokban erre nem nyílik alkalom, a gépek robaja mindent túllicitál, s ahogy a nagy eseményt tárgyaljuk, mások is bekapcsolódnak egy néhány percre a beszélgetésbe. Egy-egy jó szava mindenkinek van és feltűnő, hogy mindenki felelősséggel beszél saját munkájáról. Varga József homokoló azért örül a munkaidőcsökkenésnek, mert több idő jut a családra, s mint mondja, szeret olvasgatni és így többet hódolhat majd ennek a nemes elfoglaltságnak. Hajas József né köszörűs: — Tudja, egy háziasszonynak mindig van dolga, bár nincsenek kicsiny gyerekeim, de az időt szépen fel tudom majd használni. Hogy eláruljam, munkavédelmi felügyelő is vagyok, s így többet foglalkozhatom majd ezzel a megbízatásommal. Megmondom őszintén, mikor idekerültem kicsit féltem, mert a mi munkahelyünkön sok a por s ez igen ártalmas az egészségre. Bizony, sokan mentek előbb nyugdíjba, mert az egészségük kímélése úgy kívánta. Most már nem félek, gondolt ránk is a párt, a kormány, könnyebbé tette a mi életünket is ... Ilyen és hasonló vélemények hangzanak el, az emberek arcán a hála kifejezését lehet látni. A műszaki vezetők is igen örülnek az új rendelkezésnek. Hudák József üzemtechnikus így nyilatkozik: Sokáig átjáró házhoz hasonlított a mi üzemünk. Egyik ember jött, a másik ment, mert láthatja, itt nem amolyan patikai munkát végzünk. Igaz, sokat tettünk azért, hogy a körülmények javuljanak. Rendeztük a fizetéseket, különböző műszaki intézkedéseket foganatosítottunk. Az új rendelkezés azonban talán mindennél többet jelent. Biztosak vagyunk abban, hogy most már mindenki ragaszkodik majd munkájához s ez nekünk is nagy könnyebbség. Fejlődésünk érdekében Gondolatok a mezőgazdaságról az MSZMP kongresszusi irányelvei olvasása közben Ünnepség a Kínai Népköztársaság tiszteletére A Kínai Népköztársaság megalakulásának 10. évfordulója alkalmából a Hazafias Népfront Borsod megyei és Miskolc városi bizottsága október 5-én, hétfőn délután 15 órakor, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának kultúrotthonában emlékünnepséget rendez amelyen a budapesti kínai nagykövetség képviselői is részt vesznek.' Az ünnepség programjában elnöki megnyitót mond Kállai László, a Borsod megyei népfront-bizottság titkára, kínai útjáról Monos János, a Borsodi Szénbányászati Tröszt igazgatója tárt élménybeszámolót. Felszólalnak az ünnepségen a kínai nagykövetség képviselői is. Az emlékünnepség második részében rendezendő kultúrműsorban a Diósgyőr- vasgyári Művészegyüttes ének- és zenekara, valamint a Miskolci Nemzeti Színház művészei lépnek fel. Beválik Tiszapalkonyán az új 50 megawattos turbina Az országban először a Tiszapal- konyai Erőműben kezdett munkához magyar, Láng gyártmányú 50 megawattos turbina. A magyar ipar idáig nem készített ilyen nagy hőerőgépet. Az erőműben a magyar turbina mellett másik három 50 megawattos csehszlovák turbina termel, a negyedik a magyar gép. A közelmúltban 10 napot ment egyfolytában a magyar turbina. Kisebb hibák fordultak elő — ami egy prototípusnál várható „betegség”. A hibák kijavítása után újból termelni kezd a turbina. Az eddigi próbák és a 10 napos üzemelés tapasztalatai komoly reményekre jogosítanak. Várható, hogy az új gép kevesebb fajlagos gőz felhasználásával termel, mint a szomszédosa csehszlovák társuk. Ez azt jelenti£iogy egy kilowatt energia előállítása olcsóbb lesz. A hatalmas erőműben most futja próbaüzemét a nyolcas kazán. Ezzel biztosított valamennyi turbinának a jó gőzellátása. A magyar turbina termelésével és a csehszlovák gépek együttes munkájával már elérte az erőmű a tervezett 200 megawattos kapacitását. Kiválóan bevált a Romániából érkező — a vegyikombinátban fontos nyersanyag — gáz tüzelésre való felhasználása. A gázzal való kombinációs fűtés a korábbi szénszükséglet felhasználását kétharmadára csökkenti. Mivel kevesebb szenet kell a malmoknak porrá őrölniök, így a malmok hengerei kevesebb vasat „fogyasztanak”. Az üzem műszaki vezetői megelégedéssel szólnak a Ganz által készített 50 megawattos generátorról is. Az öntvénytisztító műhelyben több mint 200 dolgozót érint a 36 órás munkahét bevezetése. A címben azt írtuk, hogy 722 munkásnak változott meg a munkaideje. Ez így is van, mert az öntvénytisztítókon kívül más üzemrészek dolgozóinak is csökkentették a munkaidőt. Vannak olyan munkahelyek, ahol 40, máshol pedig 42 órát kell dolgozni hetenként. A rendelet megvalósítása számos intézkedést is megkívánt. A csökkentett munkaidő bevezetésével egyidőben a Kohó- és Gépipari Minisztérium száz- tizenháromezerötszáz forinttal emelte a kohászat béralapját, ugyanakkor a minisztérium lehetővé tette azt is, hogy újabb 80 dolgozót alkalmazhassanak azok az üzemrészek, ahol megváltozott a munkaidő. Ezek a rendelkezések biztosítják a munka zavartalanságát, egyenletességét. Jólesőn, hálával gondolnak most a munkások arra, hogy a kormányzat lehetővé tette ezeket a lépéseket. Sokan elgondolkoznak most az üzemben s nem egy ember elmondja: Mit szólnának a régi öregek, ha ezt tudnák? Mert csökkentett munkaidő régen is volt. Nyugaton sok szénbányász, vasipari munkás most is dolgozik csökkentett munkaidővel. Csak hogyan? A munkaidő csökkenésével a keresetek is leestek. A kohászatban most végrehajtott rendelet gyökerében eltér az említett munkaidő „csökkentésektől”. Érthető, hogy nagy jelentőséget tulajdonít mindenki ennek a lépésnek. A munkaügyi osztályon azonban mást is mondanak: — Ez még csak a kezdet. Ha nem is holnap vagy holnapután, de előbb vagy utóbb valamennyi munkahelyen csökken majd a munkaidő. Ha nőni fog a munka termelékenysége, bizonyára így is lesz. (Garami Ernő) A pártkongresszusi irányelveket és a további munkát beszélték meg a Hazafias Népfront Borsod megyei bizottságának ülésén A Hazafias Népfront Borsod megyei bizottsága csütörtök délelőtt ülés' tartott Miskolcon, a Nevelők Házában. Ezen az értekezleten megvitatták a népfrontmunka eddigi tapasz■ talatait és a további feladatokat, valamint ismertették az MSZMP Központi Bizottságának kongresszus irányelveit. A beszámoló után az ülés résztvevői elhatározták, hogy a kongresz- szusi irányelveket az elmúlt évi választási munka lendületével — a pártA kínai film ünnepe A kínai film ünnepe során a miskolci Kossuth mozi és a megye több más mozija vetíti a Lángok a határon című, új, kalandos kínai filmet. és tömegszervezetekkel közösen =■= a lakosság széles rétegeivel megbeszélik. Ennek érdekében falugyűléseket, népfront--estéket és családlátogatásokat szerveznek és ezeken a baráti találkozókon ismertetik a második ötéves terv elkészítésének irányelveit és a kongresszusi téziseket. Az ülésen igen sok szó esett a népfront további munkájáról is. így — többek között — az őszi és téli oktatás megszervezéséről. Az elmúlt évben például a népfront és a tanácstagok részére lé témakörből 3600 előadást rendeztek, amelyeken több mint 20 ezren vettek részt. Az idén — a tavalyi tapasztalatokat hasznosítva — a megyei tanács művelődésügyi ősz tálya, a szakszervezetek, a TIT és a népfront egységes oktatási tervet dolgozott ki. A megye három városában és 362 községében 12 témát felölelő előadást tartanak. Az előadásokat a Hazafias Népfront Országos Tanácsa dolgozta ki és azok a lakosság világnézeti nevelését segítik elő. Emellett a TIT még 8 természettudományi előadást rendez a községekben. Az előadások megtartására meghatározott napokon kerül sor, amikor más rendezvényt nem tartanak a községekben. A termelőszövetkezeti községekben a népfront mellett működő mezőid gazdasági üzemi tanácsadó csoport I1 jogi részlege október 15-től hat elődadást rendez. Ezeken -s- többek kö- 1'zött — a nyugdíjkérdésről, a helyes pénzgazdálkodásról és a szövetkezeti vagyon védelméről tartanak beszá- 1 mólókat. Az ülésen javasolták még, hogy a | társadalmi munkában résztvevő dól- ■*gozók részére a tanács alapítson jel- \ vényt és a legjobb társadalmi mun- \ kások neveit a községi tanácsok je- f gyezzék be a dicsőség könyvébe. Az MSZMP decemberi határozata sokoldalú segítséget adott a termelőszövetkezetek megszilárdulásához, elősegítette a mozgalom számszerű fejlődését. Ez a határozott állásfoglalás a mezőgazdaság szocialista átszervezése mellett, a termelőszövetkezetek eredményei és a későbbi kormányhatározatokba foglalt intézkedések — amelyek szintén a termelő- szövetkezetek megerősödését, növekedését célozták —, az érvek és bizonyítékok egész sorát adták a falu kommunistái és a termelőszövetkezeti tagok kezébe, amelyekkel eredményesen bizonyíthatták, s bizonyíthatják az egyénileg dolgozó parasztoknak a nagyüzem fölényét a kisparaszti gazdaságokkal szemben. A párt- és kormányhatározatok helyes magyarázata, megértése nyomán figyelemreméltó fejlődés tapasztalható megyénkben. Kézzelfogható bizonyítéka ennek, hogy 1959 január 1-től július 31-ig nyolc és félezer család mintegy hetven ezer katasztrális hold földterülettel lépett be a meglévő és új termelőszövetkezetekbe. Ezzel a fejlődéssel minden tekintetben túlhaladtuk az ellenforradalom előtti színvonalat. Az pedig, hogy nagy paraszti tömegek választották a szövetkezeti gazdálkodás útját, nemcsak rájuk volt nagy hatással, hanem sok tekintetben megváltoztatta a falu politikai, gazdasági, kulturális viszonyait is. Ma már ott tartunk, s ez óriási fejlődésnek számít, hogy az egyénileg dolgozó parasztok napról- napra egyre nagyobb figyelemmel kísérik községük vagy környékük termelőszövetkezetének munkáját, eredményeit, elismerik és látják a szocialista nagyüzemi gazdálkodás fölényét és egyre többen szakítanak az elavult, kisparaszti gazdálkodási formával. Uj dolog az is, hogy egy-egy községben ma már nem kisebb rétegek, hanem rendszerint a parasztság túlnyomó többsége választja a közös utat — lásd például Kisrozvágy, Nagyrozvágy, Garadna példáját —és nagy számban lépnek be középpa- rasztok is. Amíg a múlt évben a kö- zépparaszitok aránya megyénk termelőszövetkezeteiben csak 13 százalék volt, jelenleg 43,4 százalékot tesz ki! Százával, ezrével jöttek felszínre olyan középparasztok, akik nagy tapasztalatokkal rendelkeznek, s ezek alkalmazásával kedvező irányba terelik a gazdálkodást. De nemcsak erről van szó. Arról is, hogy ezek, a gazdálkodásukról elismert középparasztok azzal a puszta ténnyel, hogy beléptek, elismerték a nagyüzem fölényét, amellyel már ők sem bírnak lépést tartani, újabb százakat, ezreket vittek magukkal a helyes útra. Dolgozó parasztságunk érdeklődése ilymódon fokozatosan a fejlettebb gazdálkodási forma felé irányult, csoportosan látogatják a meglévő tsz-eket, állami gazdaságokat Minthogy pedig a szervezőmunka a decemberi párthatározat után társadalmi üggyé vált még az olyan ipari járásokban is — mint például Edelény —, jelentős eredmény született a munkásosztály közvetlen segítségével. De termelőszövetkezeteink nemcsak politikailag, hanem gazdaságilag is megszilárdultak: termés- és termékhozamuk 15—20 százalékkal lesz magasabb az elmúlt évinél, következésképp tovább nőtt a különbség a tsz-ek és az egyénileg gazdálkodó parasztok termésátlagai között. Jellemzi ezt a következő számszerű kimutatás is: A mező- gazdasági termék 1958 1959 neme egyéni tsz egyéni tsz Búza 6,7 8,4 8,5 11,5 Rozs 5,2 7,1 7,5 9,5 Árpa 7,0 8,5 9,0 12,0 Zab 5,9 7,0 6,5 8,0 Kukorica 14,9 12,2 16,0 18,0 Kiderül az itt közölt összehasonlításból, hogy a termelőszövetkezetek ez évben a kapásnövények termésátlaga tekintetében is jelentősen túlszárnyalták az egyénileg dolgozó parasztok termésátlagait. Ez a körülmény tovább szilárdítja azt az elvet, hogy a nagyüzemi gazdálkodás min den tekintetben összehasonlíthatat lanul nagyobb lehetőséget biztosít, mint a kisparaszti gazdálkodás. A termésátlagok alakulásában az egyes évjáratokban ingadozás mutatkozik — s ez azzal magyarázható, hogy még mindig jelentős szerepet játszik a természeti tényezők beavatkozása az emberi beavatkozáshoz képest. A fejlett termesztéstechnikai eljárásod alkalmazására a kisüzemi gazdálkodás egészen szűk keretet ad, de a termelőszövetkezetek jelentős része sem alkalmazza széles körben ezt. Ez utóbbi azzal is Összefügg — mint azt a megyei tanács végrehajtó bizottságának legutóbbi ülésén is megállapították —, hogy a tanácsi szervek is sokszor megalkuvó módon térne!: napirendre egyes tsz-vezetők hanyagsága, felelőtlensége felett; nem követelik meg a közös gazdaság további megszilárdulása érdekében az alapvető termesztéstechnikai eljárások alkalmazását. A márciusi párthatározat nagy gondot fordított a vezetés színvonalának emelésére. A 3004/1-es kormányhatározat alapján a gazdasági felügyelők és egyéb területekén dolgozó mezőgazdasági szakemberek átcsoportosításával száznál több szakembert és vezetőt helyeztek ki a termelőszövetkezetekbe, akiknek munkája már az idei év eredményein is nagyon meglátszott. Fellendült és tartalmasabbá vált az üzemi patronálás, amelynek kapcsán politikai, gazdasági, szervezeti és kulturális téren őszinte baráti segítséget kapnak a termelőszövetkezetek, egyre inkább tartalmasabbá válik a munkás-paraszt szövetség is. A megszilárdult termelőszövetkezeti eredmények, a párt és a kormány határozatai tehát kellő feltételeket biztosítanak ahhoz, hogy a termelőszövetkezeti mozgalom megyénkben is tovább fejlődjék. Ismert dolog az MSZMP Központi Bizottságának az a helyes célkitűzése — mint ez a VII. kongresszus irányelvei közt is nagy súllyal szerepel —, hogy: „A következő években megteremtjük a politikai és gazdasági feltételeit annak, hogy a dolgozó parasztsággal egyetértésben befejezzük a falu szocialista átalakítását és egyidejűleg növeljük a mezőgazdasági termelést. Elérjük, hogy a termelés 1961 —65. évi átlaga 30—32 százalékkal magasabb legyen az 1954 —58. évi átlagnál. Ezért a műtrágya-felhasználást az ötéves terv végére a jelenleginek mintegy háromszorosára, traktorálló- mányunkat mintegy két és félszeresére növeljük; kiterjesztjük a belvíz- rendezést, az öntözést, a talajjavítást, jelentősen fokozzuk a nemesített vetőmagellátást.” Az előrehaladás érdekében — mint ezt a megyei tanács vb. ülése is kimondta — a fejlesztési munkát célszerű azokon a helyeken kezdeni a jövőben, ahol a termelőszövetkezetek aránya 50 százalék felett van, ahol már korábban is működtek jó termelőszövetkezetek és jelenleg is jó eredményeket értek el. Ilyenformán már az ősz folyamán is mintegy 15— 20 új szövetkezeti község alakulhat. Nagy lehetőség van erre például Bő- csön, Kesznyétenben, Mezőkeresztesen. Fejlődésünk üteme gyors. S ebben semmiképpen nem maradhat el a mezőgazdaság sem. A most megjelent irányelvek világosan mutatják az utat. Ezekkel, valamint a párt és kormányhatározatok segítségével kell harcolni fejlődésünk érdekében az opportunista nézetek és a hibás szemléletek ellen, amelyek helyenként még fellelhetők: meg kell szüntetni a termelőszövetkezetekben is a befelé fordulást, az elzárkózást az egyénileg gazdálkodó parasztoktól. Meg kell érteni a termelőszövetkezeti tagoknak is: elsősorban az ő feladatuk helyes gazdálkodással, példamutatással, a politikai meggyőzés eszközeivel, a gazdálkodás itt felsorolt eredményeinek ismertetésével a szövetkezeti mozgalmat számszerűen is továbbfejleszteni, az egyénileg gazdálkodók között felvilágosító munkát végezni. Ezt a nagy feladatot nem tudjuk nélkülük megoldani és helyettük sem végezheti el senki. A mezőgazdaság szocialista átszervezése megvalósítását nem lehet csak a mezőgazdasággal foglalkozó párt- és állami apparátus feladatává tenni. Ez feladata kell, hogy legyen minden kommunistának és a szocializmust felépíteni akaró pártonkívülieknek, bárhol dolgozzanak is. Ónodvári Miklós Vitaesteket rendez a mezőcsáti járási tanács Kormányunk a mezőgazdaság fejlesztését továbbra is fontos feladatának tekinti. A pártkongresszus közelmúltban megjelent tézisei is ezt bizonyítják. Természetes dolog, hogy a mezőgazdaságot érintő pontokkal különösen a falvak népe foglalkozik sokat. A mezőcsáti járási tanács 1 az 5 éves terv, valamint a pártkongresz- szus téziseit előadásokon akaria ismertetni a járás termelőszövetkezeteiben és állami gazdaságaiban.
