Észak-Magyarország, 1959. október (15. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-06 / 234. szám

Kedd, 1959. október 6. ÉSZ AKM AGY ARORSZ ÄG 3 Megyénk állattenyésztéséről, talajainak erejéről, növénytermelési tapasztalatairól A megyei tanács végrehajtó bi­zottsága behatóan tanulmányozta és tárgyalta megyénk mezőgazdasági termelésének helyzetét, ezen belül is az állattenyésztés jelenlegi állapo­tát, a talajerő utánpótlás lehetősé­geit, a növénytermelés tapasztala­tait Megállapították mindenekelőtt, hogy az MSZMP agrártéziseiben le­fektetett célkitűzéseknek megfele­lően tovább korszerűsödött és bel­terjes irányban fejlődött a mezőgaz­dasági termelés. Ebben az évben lé­nyegesen kibővült a szocialista szek­torok hatóköre is. A termelőszövet­kezetek nagy befolyást gyakorolnak a falu életére, a mezőgazdasági ter­melés színvonalára. Jelenleg a termelőszövetkezetek szántó- területének aránya 18,7 százalé­kai tesz ki, meghaladva az 1956-os szántóterületi arányt is. Az állami gazdaságok területével együtt pedig ma már mintegy 30 százalékot képvisel a szocialista szektor aránya a megye össz-szántó- területében. A növénytermelés szerkezetében is egészséges változások történtek. A szálastakarmánynövények vetés- területi aránya ugyanis az 1958. év­hez viszonyítva 4,2 százalékkal, a termelőszövetkezeteknél 1,6 száza­lékkal emelkedett. Komoly fogyaté­kosság azonban — mint ezt a végre­hajtó bizottság is megállapította —, hogy termelőszövetkezeteinkben több mint 2 százalékkal emelkedett ugyan a kapások vetésterülete, ezen belül a kukoricáé is, azonban en­nek területi aránya alig több, mint 11 százalék. Ez az alacsony arány termelőszövetkezeteinkben a kuko­ricatermelés nagyobb arányú felka­rolását teszi szükségessé. Már a me­gyei párt-végrehajtóbizottság is több esetben hozott a kukoricater­melés fokozását célzó fontos határo­zatot, ennek ellenére 1953-hoz viszo­nyítva csökkent az állattenyésztés szempontjából is fontos növényféle­ségnek a vetésterülete. A vb. ülés a továbbiakban megál­lapította, hogy a mezőgazdasági termelés bel­terjességének további fokozása érdekében alapvető feladatnak kell tekinteni talajaink termő- képességének állandó növelését. Ebből a szempontból különösen nagy gondot kell fordítani a rendezetlen állapotú talajok javítására és az erózió veszélyének kitett területek védelmére. A szerves- és műtrágyá­zás mértéke jelenleg helyes irányú fejlődést mutat. Az állatsűrűség, va­lamint az évelő pillangós növények termesztésének növekedése folytán 1959-ben már lehetőség van arra, hogy a szántóterületnek a megkívánt 25 százaléka részesüljön szerves- anyagutánpótlásban. A műtrágyázás terén ma még alap­vető hiányosság azonban a nitrogén műtrágyák egyoldalú alkalmazása, mivel a termelők — több termelő- szövetkezetünk is — a műtrágyázás alatt az esetek nagy részében a pé­tisó egyoldalú használatát értik. A főok a termelőszövetkezeteknél ab­ban lelhető, nem nem tulajdoníta­nak megfelelő jelentőséget a közös állatállomány megkívánt mértékű növelésére, különösen a szarvasmar­hatenyésztés megfelelő méretű meg­honosítására. Sajnos, a járási és köz­ségi tanácsok sem követelik meg kellő eréllyel a közös állatállomány tervszerinti mennyiségének beállítá­sát és a megtermelt istállótrágya szakszerű kezelését és felhasználá­sát. A zöld- és műtrágyázás jelentő­ségének tudatosítása érdekében nem folytatnak meggyőző, felvilágosító propagandát a termelőszövetkezetek és az egyénileg gazdálkodó parasztok körében. Az állattenyésztést illetően egyéb­ként nőtt a hozam. A termelőszövet­kezetek 1956. évi 1 tehén 1141 liter tejtermelésével szemben idén várha­tóan 1800—1900 litert mutathatnak ki. Ebben is 'kifejezésre jut a szo­cialista nagyüzemek fölénye, mert az e?v darab tehénre jutó tejterme­lés mintegy 400 literrel több, mint az egyéni gazdaságokban. Továbbra is kedvezőtlen jelenség azonban, hogy az állatsűrűség alacsony, az összes állatállományon belül a juh-állomány fejlődése a kí­vánatosnál gyorsabb ütemű, vi­szont lassú a szarvasmarha, de különösen a sertés, ezen belül is az anyakocaállomány felfutása. Súlyos hiányosságnak ítélte meg a végrehajtó bizottság, hogy az ősszel kezdő új tsz-ek igen nagy részénél a belépett tagok nem viszik be álla­taikat, hanem azok jelentős részét eladják. Sajnos, ehhez az ellenőrzés elmulasztásával segédkezet nyújta­nak a tanácsok is. Ezért a végrehaj­tó bizottság határozatba foglalta, hogy az illetékes, szakosztályok veze­tői a jövőben fokozottabban kö­veteljék meg a járási és községi tanácsoktól a tsz-eknek nyúj­tandó szakmai, politikai segít­séget. A felelősségrevonás módszerét is al­kalmazni kell az olyan községi ta­nácsi vezetőkkel szemben, akik a rendszeres segítségnyújtás mellett nem kérik számon a tsz-ek vezetői­től a tervek maradéktalan teljesí­tését és a szükséges agro- és zoó- technikai eljárások alkalmazását. (O. M.) Jogászok a kongresszosi irányelvek sikeréért A bíró, az ügyész, az ügyvéd, a vállalati és tanácsi jogász a dolgo­zók széles tömegeivel kerül nap mint nap kapcsolatba. Ezen kapcso­lat hatalmas lehetőséget nyújt arra, hogy kellő felvilágosító munkával dolgozó népünket népköztársasá­gunk törvényes rendelkezéseinek be­tartására nevelve, csökkentsük a ka­pitalizmus maradványaként még je­lentkező bűncselekmények súlyát és számát, s elkerüljük a felesleges jogvitákat. Ezen felül mi, jogászok közremű­ködhetünk abban is, hogy dolgozó népünk szaktudását és általános műveltségét emeljük. A jogászok a Tudományos Isme­retterjesztő Társulat, a Magyar Hor­gász Szövetség, a szakszervezetek, a Hazafias Népfront és más társadalmi szervezetek keretén belül megtart­ható jogi vonatkozású előadásokkal dolgozó népünk — különösen az if­júság — általános műveltségének emelésével értékes társadalmi mun­kát végezhetnek. Napjainkban előtérbe lépett a dol­gozó parasztság közötti jogpropa­ganda munka jelentősége. A termelőszövetkezeti tagság so­raiban végzendő jogpropaganda munka, főleg pedig a termelőszö­vetkezetekre vonatkozó jogszabályok ismertetése nagyban segítheti a szö­vetkezeti munka eredményességét. E téren eddigi tapasztalataink azt mu­tatják, hogy a megye termelőszövet­kezeteinek tagjai nagy örömmel ve­szik a jogászok segítségét. Hiszem azt, hogy a jogászok is hatékonyan közre fognak működni pártunk Központi Vezetősége által megjelölt nagyszerű célok megvaló­sításában. Dr. Erdős Imre a TIT jog- és államtudományi szakosztályának elnöke így lehetünk eredményesebb szolgálói a holnap tökéletesebb valóságának Á Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának a párt VII. kongresszusára adott irányelvei szo­cialista holnapunk tökéletesebb va­lóságát mutatják meg. Azt a való­ságot, amelynek előfeltételeit né­pünk a párt vezetésével a felszaba­dulástól napjainkig már megterem­tette. Itt vetődik fel a művészet dolgo­zói számára a kérdés: mit kell tenni, hogy alkotó részesei legyünk ennek a valóságnak? Hogy tudja a művészet és a mű­vészi nevelés ezt a feladatot betöl­teni? Ha részesévé válik egyetemes életünknek. Az egységbe belenőve, az egész egyes részeit összekapcsoló erővé kell válnia. A fentiekből következik, hogy toem bízható véletlenre sem a művé­szi alkotások, sem a művészi neve­lés ügye. Különösen fontos ennek felismerése számunkra, akik a Zene- művészeti Szakiskola Tanárképző­jében azokat a zenepedagógusokat neveljük, akik majd művészeti ne­velőmunkájukat városon és falun, üzemekben és termelőszövetkeze­tekben végzik. A művészetnek — benne a zené­nek — és a művészet munkásainak az egész nép törekvéseit és munká­ját megismerve, az egész nép törek­véseinek tükrözőjévé, munkája igaz­ságainak kifejezőjévé és hirdetőjévé kell válnia. Ennek az útja pedig s megismerésen alapuló tudás, tehet­ség és szorgalom. Véletlenül lehet találni aranyrögöt, de a szín arany kiválasztása ismeret, tapasztalat és következetes munka eredménye. Az a szakmai kiteljesedés, mely igaz­ságát, szükségességét és céljait nem külön utat járva, az elefántcsont­toronyban kuksolva véli elérni, ha­nem' az egy cél megvalósítására irányuló törekvésekben feloldódva azonosul a törekvésekkel és magá­val a céllal. így lehetünk eredményesebb szol­gálói a holnap tökéletesebb valósá­gának, melynek útját mindnyájunk számára megmutatják a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának irányelvei. Horváth Kiss László, a Zeneművészeti Szakiskola igazgatója A mezőgazdasági állandó bizottság munkájáról A napokban Németh Imre ország- gyűlési képviselővel beszélgettünk a megyei tanács mezőgazdasági állandó bizottságának munkájáról, amelynek Németh elvtárs az elnöke. Kértük, jellemezze röviden eddigi tevékenységüket. Németh elvtárs elmondta, hogy állandó bizottságuk 9 tagból áll és szoros együttműkö­désben dolgozik a Hazafias Nép­front mezőgazdasági bizottságával. Az első negyedévben például meg­vizsgálták a községi apaállatok helyzetét, a legeltetési bizottságok munkáját, segítséget nyújtottak a termelőszövetkezetek tervkészítésé­hez, megvizsgálták a gépállomások felkészülését a tavaszi munkákra és többhelyütt segítséget adtak az ezüstkalászos tanfolyamok megszer­vezéséhez. A bizottság egyébként igen nagy gondot fordít aktívaháló­zata fejlesztésére: jelenleg mintegy 100 fő segíti munkájukat. Különö­sén jó munkát végeznek a Szerencsi Cukorgyár felügyelői, akik, mint az állandó bizottság aktívái, a gyár igazgatójának irányításával fejte­nek ki értékes tevékenységet. A művelődéspolitikai irányelvek nyomán: Több mint 20 munkásakadémia indul Ismeretterjesztő előadásokat hallgatnak a kétlaki dolgozók, 39 műszaki könyvtár állományáról készítenek katalógust Borsod megyében A párt művelődéspolitikai irány­elveinek megjelenése óta Borsod megyében fokozott gondot fordíta­nak a munkásosztály kulturális el­látottságára, a dolgozók világnézeti nevelésére. Ezt a nemes munkát a megyei tanács művelődésügyi osz­tálya a szakszervezetekkel és a TIT-el közösen végzi. Az elmúlt évben például a közös munka eredményeként hat helyen rendeztek munkásakadémiát, s azo­kon több mint ezer dolgozó növelte szakmai tudását. Ugyanakkor a munkásszállásokon ismeretterjesztő filmvetítéseket tartottak. Az üze­mek és bányák vezetői és szakszer­vezeti bizottságai pedig olyan intéz­kedéseket tettek, amelyek a kétlaki dolgozók kulturális felemelkedését biztosítják. A Lenin Kohászati Mű­vek, az Ózdi Kohászati Üzemek és a Borsodnádasdi Lemezgyár — azok­ban a községekben, ahonnan nagy számban járnak be dolgozni a gyá­rakba — a kétlaki munkások ré­sziére filmvetítéssel egybekötött is­meretterjesztő előadásokat szervez­tek. A Borsodi Szénbányászati Tröszt szakszervezete viszont 500 kötetes könyvtárral látta el a két­laki dolgozók által lakott községe­ket. Az elmúlt évben jelentős vál­tozás történt a több mint 300 üzemi és falusi színjátszócsoport műsor­politikájában is. A csoportok egyre inkább elhagyják a polgári burzsoá szellemet tükröző művek betanulá­sát és ^helyettük a mai életnek megfelelő, szocialista darabokat tűz­nek műsorukra. A nagy ipari me­gyében a műszaki ismeretek texv jesztése érdekében tavaly az ország­ban először tartottak műszaki könyvankétot. Ennek eredménye., hogy a II. Rákóczi Ferenc könyvtár a megye 39 műszaki könyvtárának állományáról — amelynek könyv­anyaga a tömegek előtt nem volt ismeretes — katalógust készít és azt nyilvánosságra hozza. így az üzemek műszaki és fizikai dolgozói rövid idő alatt hozzájuthatnak azokhoz a műszaki könyvekhez, amelyek munkájuk jobb elvégzését elősegítik. A művelődésügyi osztály a szak­szervezetekkel és a TIT-el az őszi és téli hónapokra is olyan progra­mot dolgozott ki, amelyek a mun­kásosztály szakmai és világnézeti nevelését elősegítik. Az idén 10 munkásakadémia indítását tervez­ték. Ezzel szemben a különbözS iparágakban már több mint 20 aka­démiát szerveztek. Ezeken a szak­mai ismeretek bővítése mellett vi­lágnézeti előadásokat is hallhatnak a dolgozók. A munkásszállásokon hetenként filmvetítéssel egybekötött tudományos ismeretterjesztő előadá­sokat tartanak és az üzemi szak- szervezetek biztosítják a szállások könyvcseréjét. A kétlaki dolgozók részére — a tavalyi tapasztalatokat figyelembe véve — a községekben szaKszervezeti napokat rendeznek. Ezeken filmbemutatókat, előadáso­kat és^ műsorokat hallgathatnak a dolgozók. Az irányelvek megiele- nése óta megnőtt az érdeklődés a dolgozók esti levelező iskolája iránt is. Szeptemberben nagyobb részt csak a vasutasok és az építőipari dolgo­zók közül —, több mint 800-an je­lentették be, hogy elvégzik az álta­lános iskola nyolc osztályát A negyedik negyedév jó eredménye alapfa az új esztendő termelési sikereinek A* új negyedéves tervről és a feladatokról nyilatkozik Balogh Béla, az atberttelepi bányaüzem főmérnöke — Milyen eredményeket értek el ebben az évben? — Bányászaink becsülettel helyt­állnak. A tervet teljesítjük, bár sok­szor nem könnyű, mert rosszak a geológiai viszonyok. Mégis ebben az évben eddig 6712 tonna szénnel töb­bet termeltünk, mint amit a terv előírt. Ez a kimagasló eredmény az I-es akna 816 dolgozójának derék munkáját bizonyítja. — Hogyan dolgoztak a harmadik negyedévben? — A tervet jól teljesítettük, 1116 tonna szénnel termeltünk többet, vagyis tervteljesítésünk 102,6 száza­lék. A körülményeket figyelembe- véve, ez is kimagasló munkasiker. S annak köszönhető, hogy bányászaink szakképzett, szorgalmas emberek, akik mindig azt tartják szem előtt, hogy több szenet adjanak a népgaz­daságnak. — Milyen terveket készítettek, hogy a negyedik negyedévben is öregbítsék hírnevüket az alberttele- piek? — Az új negyedév lesz az eszten­dő legnehezebb szakasza. Most kö­vetkezik a nagyparti szakasz fala­zása. Az erőket átcsoportosítjuk. A A kínai nép győzelme a mi győzelmünk is Emlékiinnepség Miskolcon a Kínai Népköztársaság megalakulásának 10. évfordulója tiszteletére Hétfőn délután meleghangulatú ünnepség színhelye volt a Szakszer­vezetek Megyei Tanácsának kultúr- otthona. A Hazafias Népfront Bor­sod megyei és Miskolc városi bizott­sága itt rendezte emlékünnepségét a Kínai Népköztársaság megalaku­lásának tizedik évfordulója tisztele­tére. Az ünnepélyesen feldíszített teremben kínai nyelvű üdvözlő fel­iratok fogadták az érkezőket. Az emlékünnepség elnökségében — Papp Károly elvtárs, a megyei pártbizottság titkára, Koval Pál elv­társ, a városi pártbizottság első tit­kára, a város és a megye számos közéleti vezetője mellett — helyet foglalt Csen Dei-i elvtárs, a buda­pesti kínai nagykövetség III. titkára is. Kállai László elvtárs, a Hazafias Népfront megyei titkára nyitotta meg az emlékünnepséget. Bevezető­jében megemlékezett a kínai nép hősi harcairól, amellyel szabadsá­gát kivívta és megteremtette magá­nak az elnyomásmentes új államát. Méltatta a Kínai Népköztársaság tíz­éves fejlődését, külön kiemelve az elmúlt esztendő, a „Nagy ugrás” idejének eddig nem látott méretű előrehaladását, tapasztalatait. Hang­súlyozta, hogy a kínai nép győzelme a mi győ­zelnünk is és egyben győzelme az egész béketábornak. Monos János elvtárs, a Borsodi Szénbányászati Tröszt igazgatója az elmúlt esztendőben, éppen a kilen­cedik évforduló ünneplése idején, hosszabb tanulmányúton volt Kíná­ban. Az emlékünnepségen részletes beszámolót adott útiélményeiből, gazdag tapasztalataiból. Részletesen szólt a kommunákról, mintagazda­ságokról, Kína gazdasági fejlődésé­ről, gazdasági kincseiről. Szaksze­rűen elemezte a kínai bányászat felődését. Beszélt a népi-kohó mozgalom­ról, amelynek keretében a párt által kért, illetve javasolt 10 ezer népi-kohó helyett a kínai dolgozók 100 ezret teremtettek és nyújtottak ezzel felbecsülhetetlen segítséget a fejlődő iparnak, váltak alapjaivá a legmodernebb techniká­val működő kohóiparnak. Szólott a Kínában végbement kulturális for­radalomról, az oktatási rendszerről, a megváltoztatott munkáról, a „Nagy ugrás” időszakának gazdasági ered­ményeiről. Apró mozaikokat eleve­nített fel kínai élményeiből, amelyek mind a kínai ember nagyfokú kultu­ráltságát, fegyelmezettségét, udva­riasságát, egymás, a párt és a veze­tők — elsősorban Mao Ce-tung sze­mélye iránti — tiszteletét bizonyí­tották. Csen Dei-i elvtárs a hosszú hősi harcokra és a 10 éves fejlődésre pil­lantott vissza. Elmondta, hogy a Kínai Népköztársaság meg­teremtése az egész haladó vi­lág megelégedését és megbecsü­lését váltotta ki. A marxizmus—leninizmus tanításai, azoknak a kínai viszonyokra alkal­mazása anyagi erővé váltak, ame­lyek az ország fejlődésében mutat­koznak meg. Az USA nem akarja a népi Kínát elismerni, mert gazda­sági versenytársat lát benne. Ez a meglátás helytálló is, mert Kína a kommunisták vezetésé­vel biztosan halad a fejlődés útján, gazdaságilag felül is fog­ja múlni a kapitalista államo­kat. A Szovjetunió vezette szo­cialista béketábor győzedelmes­kedni fog. Az emlékünnepség második részé­ben magas művészi színvonalú kul­túrműsort láttunk, amelyben Balogh Emese és Szekeres Hona, a Miskolci Nemzeti Színház tagjai kínai ver­sekkel és novellákkal, a Diósgyőr- vasgyári Művészeti Együttes ének­kara és szimfonikus zenekara pedig — Forrai István, Szűcs Lóránd és Bánhegyi László karnagyok vezeté­sével — forradalmi dalokkal és ope­rarészletekkel működött közre. szállítást is jobbá tesszük, a munka­helyekre elegendő csillét biztosí­tunk. Amíg az átszervezés folyik, a fejtést az I. sikló és a II. ereszke biztosítja. Nagy problémát okoz eb­ben a negyedévben az I. sikló vízte­lenítése. De műszakilag ezt is meg­oldjuk. Sajnos, az akna ebben a ne­gyedévben sem kap korszerű bizto­sítást, a TH-gyűrűk helyett fabizto­sítást kell alkalmaznunk, de ezt majd gondosan végezzük. — Hogy állnak a téli előkészüle­tekkel? — Erre már most gondolunk, hi­szen a jó téli felkészülésen múlik majd a tervünk teljesítése. Időben akarunk cselekedni. A meddőhányót korszerűsítjük, a szállítógépet a meddőhányó tetejére akarjuk felsze­relni. Lecseréljük a vagonvontató köteleket. A szükséges famennyisé­get már előre megfelelő méretre le­vágjuk, hogy ne télen kelljen ezt csi­nálnunk a nagy hidegben, hogy ele­gendő mennyiség álljon rendelke­zésre. Az a célunk, hogy bányá­szainknak olyan műszaki feltétele­ket teremtsünk, melyek lehetővé te­szik a termelés folyamatosságát, a terv még jobb teljesítését. Tudjuk, hogy egyre több szénre van szükség, s megtesszük a magunkét. Fő cé­lunk, hogy az új negyedévben még több és jobb minőségű szenet adjunk a Központi Szénosztályozónak. A negyedik negyedév jó tervteljesítése azért is fontos, mert alapja az új esztendő termelési sikereinek — fe­jezte be nyilatkozatát Balogh főmér­nök. (sz. L) A községfejlesztési tervek gyorsabb megvalósításáért... A megyei tanSfcs egyik legutóbbi ülésén behatóan elemezte a község­fejlesztési tervek végrehajtását, az eddigi tapasztalatokat. A végrehajtó bizottság most pedig felkérte vala­mennyi megyei állandó bizottság el­nökét, gondoskodjanak arról, hogy az egyes bizottságok fokozottabban kísérjék figyelemmel a községfej­lesztési tervek végrehajtását, nyúft- sanak ahhoz hathatós segítséget, ugyanakkor számoltassák be a szak- igazgatási szervek vezetőit a hatás­körükbe tartozó községfejlesztési munka állásáról. Az építési jellegű községfejlesztési feladatok kapacitásának biztosítása érdekében az 1960. évi építőipari tervjavaslat elkészítésekor a szakosz­tályok megvizsgálták a Tatarozó- és Építő Vállalat kapacitásbővítésének lehetőségeit, és a vizsgálat eredmé- nueként a folyó évi 23,5 millió fo­rintos kapacitást a jövő esztendőben 30 millióra emelik.

Next

/
Thumbnails
Contents