Észak-Magyarország, 1959. október (15. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-04 / 233. szám

Vasárnap, 1959. október 4. ESZAKMAGYARORSZÄG 3 Sikerül-e a cél ? Egy munkás azok közül, akik brigádjukkal egyetemben a „szocialista brigád” címet szeretnék elnyerni. Képünkön: Hercsik István, az LKM mart'nacélmű laboratóriumának „B” műszakos dolgozója. Foto: Szőke Beruházási kiállítás nyílt a városi tanács nagytermében Most ünnepli a Magyar Beruhá­zási Bank megyei fiókja fennállásá­nak 10. évfordulóját. Ebből az al­kalomból a bank dolgozói és veze­tői „Megyénk beruházásai képek­ben” címmel kiállítást rendezett Miskolc városi tanácsa dísztermé­ben. Az ünnepélyes megnyitó októ­ber 3-án volt, ahol megjelentek vá­rosunk politikai, kulturális, gazda­sági életének vezetői: Papp Ká­roly elvtárs, a megyei pártbizottság titkára, Koval Pál elvtárs. a városi pártbizottság első titkára, Neményi István elvtárs, a Magyar Beruházá­si Bank vezérigazgatója, Kazimievz Miál, a Lengyel Beruházási Bank elnöke, kíséretében három igazgató, a borsodi fiókok vezetői, dolgozói. Papp Károly elvtárs megnyitó szavaiban elismeréssel szólt a bank 10 éves tevékenységéről, méltatta munkájának jelentőségét. A megyei beruházási bank országos szempont­ból is jelentős munkát végzett: az iparban és a mezőgazdaságban is komoly létesítmények juttatják ezt kifejezésre. Kérte Papp elvtárs a bank vezetőit, dolgozóit, hogy fűzzék szorosabbra kapcsolatai­kat a tanácsokkal, vállalati Igazgatókkal, párttitkárokkal, hogy ezáltal is nagyobb segít­séget kapjanak munkájukhoz. Méltatta az új 5 éves terv irányza­taiból következő további perspek­tívákat.. Ezután Neményi István vezérigaz­gató köszöntötte a bank jubiláló dolgozóit, s elismerő szavakkal em­lékezett meg a 10 éves tevékeny­ségről. Az ünnepélyes megnyitó után a résztvevők megtekintették a kezde­ményezéséiben új és látványossá­gaiban is érdekes kiállítást. Láthat­juk tablón a Lenin Kohászati Mű­vek nagyolvasztójának átépítését, az új középhengerdét. az 5 éves terv termelésébe beilleszkedő ózdi martin rekonstrukcióját. Szemlélte­tő adatok, milliók jelzik, maket­tek mutatják az új lakóházakat, a Hejőcsabai Cement- és Mészműve­ket, a Mályil Téglagyárat, a Pamut­textilműveket, a nagyobbszabású gépipari munkákat lehetővé tevő beruházásokat a DIMÁVAG-ban. Látható a tokaji hegy kicsinyített mása. A látogatók, megtudhatják, hogy a hegyaljai állami gazdaságok Mintegy 65 millió forintnyi be­ruházásból az elmúlt 5 év során 620 hold szőlőt telepítettek. Egy üvegszekrényben látható a le­endő Tiszavidéki Vegyikombinát. A látottakat részletes adatok, ma­gyarázatok, összehasonlítások egé­szítik ki. A tanulságos kiállítás, ha csak vázlatokban is, de jól érzékelte­ti — beruházásokban — azt a nagy változást, ami a megyé­ben végbement az elmúlt 10 év alatt. A látottak meggyőznek arról, mi­lyen nagy erőfeszítéseket tesz a párt, a kormány az iparfejlesztés érdekében, a szociális helyzet mind­jobb kielégítésére. E néhány sor csak egy-két momentumot említ, s ezért azt ajánljuk: minél többen tekintsék meg a kiállítást, mert az hasznos időtöltés lesz. Éljen az értelem, oszoljék el a köd..“ HRUSCSOV ELVTARS AMERIKAI látogatásának befejeztével rendkívüli eseménysorozat zárult le. Olyan két hétnek a végére értünk, amely fontos állomás az emberiség történetében, mérföldkő a világ népeinek békéért vívott harcában. Olyan kéthetes kor­szak zárult le a Camp Davidben tar­tott megbeszélésen, amely az elmúlt másfél évtized történelmének egyik legnagyobb eseménye. A Hruscsov—Eisenhower-találkozó mérlege a békét óhajtó néptömegek oldalára billent. A találkozó végkö­vetkeztetése azt bizonyítja, a keleti szél erősebbnek bizonyult a nyugati szélnél. De hogy ez így történt, s hogy egyáltalán létre jöhetett a világ két legnagyobb országfőjének a találko­zása — nem volt véletlen. A Hrus­csov—Eisenhower-találkozó lehetősé­ge nem akkor dőlt el, amikor az Egyesült Államok elnöke meghívta, a Szovjetunió kormányfőjét. Hruscsov elvtárs Amerikában tett látogatása feltette a koronát a nemzetközi poli­tikában végbement változásokra, ami nem mást mutat, mint a Szovjetunió. Kína és a népi demokratikus orszá­gok győzelmét, azt. hogy az erő­viszonyok a mi iavunkra változtak. A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ után az évek múlása a Szovjetunió, a béketábor győzelmét hozta. A Szov­jetunió igen hamar kiheverte a má­sodik világháború okozta seláeket és olyan gyors iramban haladt a fejlő­dés útján, amilyenre még nem volt példa a történelemben. A békét óhaj­tó népek erejét erősítette az 1947— 48-as években végbement változás. A második világháborúban a Szov­jetunió által felszabadított országok­ban — köztük Magyarországon is — győz a munkás-paraszt hatalom, s az ország vezetése a nén kezébe kerül. A néni demokratikus országok meg­értették az óriási változás történelmi jelentőségét és olyan nagy lendület­tel láttak munkához, amire csak olyan országban képesek, ahol a dol­gozók saját maguk intézik sorsukat. Nagyban növelte a béketábor erejét az a tény is, hogy Kínában győz a népi forradalom. Az Egyesült Államok vezetői jól látták a béketáboron belül végbe­ment változásokat, s érezték, csele­kedniük kell. Kirobbantják a hideg­háborút, amelynek nem más volt a célja, mint a békeszerető emberek ijesztgetése, a harmadik világháború lehetőségének ébrentartása. Sőt, odáig merészkedtek, hogy Koreában meleg­háborút robbantottak ki. Hasonlóan cselekedtek Irakban, Libanonban, s egy sor több más gyarmati és fél­gyarmati országban. A Szovjetunió és a béketábor azon­ban nem adta fel a harcot. Minden alkalmat megragadtak, hogy megaka­dályozzák a harmadik világháború ki robbantását. Egymást érik a béke­szerető népek tiltakozásai, a Szovjet­unió jegyzékei, amelyben mind-mind azt követelik: Békét, békét a világ­nak! Az 1955-ös év egy új szakaszt nyit meg a Szovjetunió és a béketábor életében. A Szovjetunióban szinte ugrásszerű fejlődés következik be. Az Amerikai Egyesült Államok vezetői kénytelenek elismerni, hogy megszűnt atommonopóliumük és a Szovjetunió katonai ereje is óriásit fejlődött. Ha­marosan hírül adja a Szovjetunió a világnak, hogy van szputnyikja, in­terkontinentális rakétája, s 1959-ben pedig olyan űrrakétát szerkesztett, amely feljutott a Holdra. III. kér. tanácstagok fogadóórái Október 4-én: Balázs József, Tokai F. B. 18. sz. 17—19 óráig, Kovács Imréné, Puskás T. u. 26. 10—12 óráig. Október 5-én: Bérharc! Gyula, Lányi £. u. 7. sz. 17—19 óráig, Csató Istvámné, Lányi u. 4. sz. IS—17 óráig, Dósa István Hegy alja u. 57. sz. 15—17 óráig, Fügeczki Jstvánné, Bölcsödé u. 8—10 óráig, Gonda 19—12 óráig, U. 29. 17—19 Istvánná, Csille u. 11. sz. Gyurceik Ernőné, Majláth óráig, Hegedűs Lajos, Szabadság u. 15—17 óráig, Sándor Józsefné, Nyár u. 3. sz. 15—17 óráig, Szolnoki István, tanácsiháza 17—19 óráig, Várnai Aladár, LÁEV 18—20 óráiig. A Szovjetunióban, s a béketábor- ian az elmúlt másfél évtized alatt >lyan minőségű változás következett le, amely arra késztette az Amerikai Egyesült Államok vezetőit, hogy vál- ;oztassanak politikájukon. A Szovjet­unió erejét nem tudják tovább figyel- nen kívül hagyni. Tehát a Hruscsov —Eisenhower-találkozó azért jöhetett létre, mert az elmúlt másfél évtized alatt a nemzetközi politikában olyan ényeges változás következett be. amelyet nem hagyhatnak figyelmen kívül az Egyesült Államok vezetői. Az erőviszonyok a mi javunkra vál­toztak meg, s ez meghozta a kívánt eredményt: a Szovjetunió és az Egye­sült Államok vezetőinek tárgyalását MOST, HOGY A LÁTOGATÁS befejeződött, sok érv és ellenérv hangzik el az emberek között. Van­nak, akik azt várják, hogy máról- holnapra megváltozik a helyzet, azt hiszik, hogy a fegyvereket szegre akaszthatjuk. Pedig nincs igazuk Hruscsov elvtárs szeptember 27-én. az amerikai televízióban elmondott bészédében kijelentette: „Ügy látom, hogy az Egyesült Államok vezetőinek körülményei bonyolultabbak, mint az enyéim; Az Egyesült Államokban még nyilván befolyásosak azok az erők, amelyek akadályozzák orszá­gaink viszonyának megjavítását, a nemzetközi feszültség enyhülését. Ezt nem lehet figyelmen kívül hagy­ni.” MIT JELENTENEK ezek a gondo­latok? Mindenekelőtt azt, hogy hiba lenne e nagyjelentőségű látogatástól egyik napról a másikra túlzott ered­ményeket várni. Ma az Egyesült Államok vezető kö­reiben három irányzat küzdelme fo­lyik. Az egyik csoportot az a réteg al­kotja, amelynek érdeke a háború. A hadiipar tulajdonosai, részvényesei további gazdagodásuknak biztosítékát a harmadik világháború előkészíté­sében és ki robbantásában látják. Bár ez a csoport sincs arról meggyőződ­ve, hogy a mai erőviszonyok között egy esetleges háború győzelmet hoz számukra. Bizonyítja ezt az USA had­ügyminiszterének ez év februárjában — a katonai vezetők tanácskozásán — elmondott beszéde, amelyen kije­lentette, hogy legalább két évre van szükség ahhoz, hogy utolérhessék a Szovjetuniót rakétatechnikában. Mé­gis háborúra spekulálnak, számukra nincs más kiút. Ez a csoport szeren­csére a kisebbik réteget képviseli ma az amerikai vezető körökben. Másik irányzat képviselői a hideg­háború folytatása mellett törnek lándzsát, ök is érdekeltek az állandó fegyverkezésben, a hadsereg nagy létszámának fenntartásában. Ezek a tőkések azokat az iparágakat képvi­selik, amelyek a hagyományos fegy­vereket gyártják. Tudják, hogy egy újabb háború végüket jelentené, ép­pen ezért nem sürgetik a nyílt harc ki robbantását. Számukra az éppen elég nagy üzlet, ha a hadsereg állan­dóan fegyverben van. A haditechnika fejlődése, a fegyverzet tökéletesedése magában hordja az üzlet lehetőségeit. Háború nélkül is új repülőgépeket, harckocsikat, lövegeket kell gyártani és a régieket szinte évenként meg­semmisíteni. Ezt a csoportot nem sok választja el az elsőtől, minthogy a hideghábo­rút sem a tényleges, gyilkos háború­tól. E csoport álláspontja azért ve­szélyes, mert önálló „elméletet” tá- koltak össze álláspontjuk bizonyítá­AZ ELSŐ ÖTÉVES TERV UGFONTOSABB IPARI LÉTESÍTMÉNYEI Itimw'álSÍft küolajfinomitó fsrinbinyásrat kohászati k: nbinát 0 gépgyár papírgyár motorgyér hajógyár teherautógyár élelmiszer ipar finommechanikai nrem bizonytalan t/a tár traktorgyár rádió és televízió gyár textUművek-TAJVAN jelenleg USA megszállás alatt 0 1D00 2000 Kin A napokban ünnepelte a kínai nép a Kínai Népköztársaság kiki­áltásának 10. évfordulóját. Tíz év nem sok a történelemben, a kínai nép életében azonban hatalmas változásokat hozott ez a néhány esztendő: a gazdaságilag, műszaki­lag teljesein elmaradott ország e .10 év alatt olyan eredményeket ért el az új társadalom, a szocia lizmus építésében, ami gyökere­sen megváltoztatta a kínai nép s :.ct. Joggal lehetnek büszkék a szocializmus építésének diadalára, a nagy és általános ugrásszerű fejlődésre. A 10 év alatt Kína mezőgazdasága teljesen átszerve­ződött, s nagy eredmények szü­lettek az ipar, elsősorban a ne­hézipar fejlesztésében is. Kína gazdasági, politikai ered­ményei a mi eredményünk is. To­ny es munkát népnek* * vábbi sikerekben gazdag, eredmé- “oiete naanon Miklós (1909—1944) »v«. kívánunk a kínai é mu,tatja be írásban és képben. * Az Irodalomtörténeti Kiskönyvtár új kötetei: Halász Előd munkája Tho­mas Mann-ról és Bajomi Lázár J Endre tanulmánya Rabelais-ról. MA- r ricz Zsigmond összegyűjtött művei új kötete a „Sárarany” és „Az isten háta mögött” című regényeket tartat mázzá. >ric fkö Tnu tmi ára. Azt hirdetik, hogy az amerikai nunkás jólétét a fegyverkezési haj- za biztosítja. Szégyenkezés nélkül :ijelentik, hogy a békés termelésre aló áttérés együtt jár a gazdasági Lehézségekkel, munkanélküliséggel, ízért éppen az amerikai munkás ér­ieke a fegyverkezés. Ezt a nézetet rallják az amerikai szakszervezeti vezetők is. Az újságolvasók közül bi- :onyára sokan elgondolkoztak és isodálkoztak azon, miképpen lehetsé­ges az, hogy Hruscsov elvtárssal izemben legprovokatívabb magatar- ;ást a szakszervezeti vezetők tanúsí- ották. Meglepő volt, hogy jobban csörtették a fegyvert, mint a politi­kusok és a nagytőkések. Ennek a nagatartásnak ez a magyarázata. \ nemzetközi munkásosztály ügyé- íek elárulásával, az amerikai mun­kás félrevezetésére vallják, hogy né- ?ük érdeke a háborúra való felkészü- és. így akarják leszerelni a nép bé­kemozgalmát. A harmadik csoport a józan üzlet­emberek köre. Számukra a Szovjet- inióval, a népi demokratikus orszá­gokkal való kereskedés az egyedüli megoldás a rendszeresen visszatéri! gazdasági nehézségek hosszabb időre iraló megakadályozására. Tudják, hogy számukra a háború semmi jól íem hozhat. Annál többet egy nor­mális viszony, mely a két rendszei államai között kialakulhat. Az ame­rikai nép döntő többsége ezt a cso- oortot támogatja, nem üzleti érdek­ből, hanem békeszeretetből. A mun­kás, a farmer, a kisember, a keres­kedő egyaránt békét akar, mert tud­ja, hogy a háború számára olyar mérhetetlen szenvedést hoz, amely­ben eddig még nem volt része. A HARC E HÁROM CSOPORT között még nem dőlt el. Nem is fof máról holnapra. De az idő annak i csoportnak dolgozik, amely béké akar. Nem oly soká sor kerül a: Egyesült Államokban az elnökválasz tásra. A választás eredménye meg mutatja majd, hogy a mérleg nyelv« merre kezd billenni. A békés egymá; mellett élés, vagy a háború hívei jut nak-e győzelemre. A szovjet minisz terelnök látogatása a béke érőinél harcát segíti. E látogatás legnagyobl eredménye az, hogy eltolta a hábon kirobbantásánák lehetőségét. Nen szüntette meg ezt a veszélyt, csak el napolta. De ez már hatalmas ered meny. Eredmény azért, mert a bé kés termelés minden egyes napji erősíti a szocialista tábort. Azok ; hétköznapok, melyeket békés munká val eltöltünk, fokozzák erőinket, nö véli esélyeinket abban a békés ver senyben, melyet a kapitalista orszá gokkal vívunk. Bízunk benne, hogy ez a józan po litika fog győzedelmeskedni a tenge ren túl is. Bízunk benne, hogy a há ború prókátorai egvedül maradnak, a józan ész győzedelmeskedni fog ; háborús hisztéria felett. FODOR LÁSZLÓ A hét könyvujiíonságai A Kossuth Kiadónál megjelent „J marxista filozófia alapjai” című ősz szefoglaló munka, melyet a Szovje Filozófiai Intézet vezető munkatársa állítottak össze és Sztrumilin „A kom munizmus útján” című értekezése Hézagpótló mű a „Tágymutató A tőh három kötetéhez”. Az MSZMP Köz ponti Bizottsága agitációs és props gandaosztálya adta közre „A burzso nacionalizmusról és a szocialista he zafiságról” szóló tézisgyűjteményt. Az Európa kiadásában megjelel Jean Richard Bloch századeleji jelt francia író családregénye, az „... < Társa”, s a Világirodalom Klassz kusai sorozatban Cao Hszüe-csi XVIII. századbeli kínai szépíró „ vörös szoba álma” című kétköteti | regénye. A „Diplomata” írójának, J; mes Aldridge-nek új regénye „A vt dász” a kanadai őserdőkben játszi dik. India társadalmi problémáira v (lágít rá Premcsand „Az áldoza tehén” című regénye. A Módéi (Könyvtár újdonsága Rhys Davies „ , mama kedvence” című novellá könyve. A Kínai Könyv Ünnepéi jelent meg Lao Sö „Fekete IÁ Fehér IÁ” című elbeszéléskötete és (Magyar Helikon kiadása, a „Tu: huangi Ezer Buddha Barlangtempl mok” csodaszép reprodukciós kötc , Miklós Pál munkája. Szerzője háro ,évig élt Kínában. Akadémiai kiai J vány Tőkei Ferenc műve, „A kín 1elégia születése”. 1 ( Leopold Infeld, Einstein műnk társa „Einstein műve és hatása k 1 junkra” címmel magyarázza mi ^Einstein forradalmi életművét. Sz j, bolcsi Miklós irodalmi tanulmán kötete „Költészet és korszerűsé címmel jelent meg a Gondolat Kiad Jnál. A Magyar Helikon új dokumér J kötete Radnóti Miklós (1909—194 \ életét mutatja be írásban és képbe ,Az Irodalomtörténeti Kiskönyvtár kötetei: Halász Előd munkája Th Kmas Mann-ról és Bajomi Láz J Endre tanulmánya Rabelais-vól. M 'ricz Zsigmond összegyűjtött művei J kötete a „Sárarany” és „Az isten há f mögött” című regényeket tart« "mazz^

Next

/
Thumbnails
Contents