Észak-Magyarország, 1959. október (15. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-30 / 255. szám

Világ proletárjai9 egyesüljetek mmmmiss A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGY31 BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XV. évfolyam 255. Ara 50 fillér 1959 október 30, péntek Köszöntjük a megyei pártértekezletet! jj , , VII. kongresszusára ké­r ártunk s2Ü2VCj jelentős állo­máshoz értünk. Ma reggel ül össze kétnapos tanácskozásra a megyei pártértekezlet. A városi, járási párt­értekezleteken megválasztott küldöt­tek magukkal hozzák a megyei párt­értekezletre azt a gazdag tapasztala­tot, amelyet az 1957-es Országos Pártértekezlet óta végzett munka so­rán szereztek, s amelyeket a városi, járási pártértekezleteken vitattak meg. A megyei pártbizottság előter­jesztésre kerülő beszámolója, a kül­döttek birtokában lévő gazdag isme­retek és tapasztalatok biztosítékot nyújtanak ahhoz, hogy a megyei pártértekezlet mélyreható marxista elemzését adja annak a munkának, amit az ellenforradalom óta eltelt idő­szakban végeztünk, továbbá, hogy helyesen határozhassuk meg felada­tainkat, amelyek végrehajtása nagy kihatással lesz megyénk gazdasági, politikai, társadalmi és kulturális fejlődésére. Megyénk dolgozói tapasztalatból tudják, hogy a megyei pártértekezlet által hozott határozatok minden dol­gozó életére komoly kihatással lesz­nek. Hiszen nem kevesebbről van szó, mint arról, hogy a megye legma­gasabb pártfóruma ül össze tanács­kozásra, ahol megyénk 36 OOO-es párttagságát képviselő, az élet kü­lönböző területein dolgozó küldöttek tanácskoznak. Az ilyen értekezletek a pártmunka, a politikai és gazdasá­gi vezetés javítását, a munka általá­nos színvonalának emelését, a szo­cializmus ügyének előrevitelét szol­gálják. — Különösen vonatkozik ez a megyei pártértekezletre, amely hosszabb időre szabja meg a kommu­nisták feladatait. A kommunisták mellett a megye munkásai és dolgozó parasztjai, ér­telmisége is készült a pártértekezlet­re, készül pártunk VII. kongresszu­sára. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az a lelkes munka, amellyel üzemeinkben valóra váltják a kong­resszusi versenyvállalásokat, növe­lik az ipari termelést — s itt kell megjegyezni —* ha nem kielégítő mértékben is, de csökkentik az ön­költséget, növelik a munka termelé­kenységét. Több üzemünk már a pártértekez- letig teljesítette, sőt túlteljesítette kongresszusi versenyfelajánlását. Termelőszövetkezeteinkben nagy­mérvű fejlődést értünk el, s a nehéz időjárási viszonyok dacára is, a gép­állomások segítségével arra töreked­tek, hogy elvégezzék az őszi mező- gazdasági munkákat Hagy fellendülés ^politikai, de a kulturális élet terüle­tén is. Növekedett a politikai aktivi­tás, nemcsak a párton belül. Az egészséges, termékeny viták különö­sen nagy fellendüléshez vezettek most, a párt Központi Bizottsága té- «iseinek megjelenése óta. Pártunk, mely az ellenforradalom óta szerveződött újjá, ma nagyobb erőt képvisel a megyében, mint bár­mikor. Bár tagjainak száma keve­sebb, a dolgozó tömegek iránti befo­lyása, szervező és vezető ereje mégis nagyobb. A párt soraiba azok az elvtársak tö­mörülnek, akik a legállhatatosabbak voltak a szocializmus ügyéért folyta­tott harcban: az ellenforradalom idő­szakában is; akik a legnehezebb idő­szakban sem tévesztették szem elől, hogy a munkásosztály hatalmának megvédéséhez és szilárdításához el­engedhetetlenül szükséges, hogy erős legyen a párt, mély szálak fűzzék a pártot a pártonkívüli tömegekhez, szilárd legyen a párttagság összefor- rottsága, egysége. Növelte a párt erejét, hogy eredményesen küzdötte le a revizionizmus, a szektáriániz- mus, dogmatizmus káros, egységbon­tó törekvéseit. A párt az eltelt időszakban azért dolgozhatott megyénkben is ered­ményesen, mert őszinte a bizalma a tömegek iránt, s a tömegek is bíznak a pártban, támogatják politikájának véghezvitelét. Az élet bizonyítja, hogy a bizalom bizalmat szül. A párt tömegkapcsolata azért fejlődhetett egészségesen, mert a párt politikája helyes, a tömegek érdekeit szolgálja, s a dolgozók is az élet tényein ke­resztül győződtek meg az eltelt idő­szakban arról, hogy a párt hűen és következetesen szolgálja dolgozó né­pünk érdekeit, a szocializmus építé­sét. Hogy ma már a tömegek így gondolkoznak, az jórészt annak az eredménye, hogy pártunk egyszerű ka­tonái, s pártonkívüli barátaink is fáradhatatlanul ismertették a töme­gekkel a párt politikáját, céljait. Fá­radhatatlanok voltak akkor is, ami­kor ellenséges nézeteket, a tömege­ket félrevezető demagógiát kellett le­leplezni. A megyei pártértekezlet számot adhat róla, hogy megyénk­ben a kommunisták munkája — a dolgozó tömegek cselekvő támogatá­sával — megszilárdult, és lényegesen megerősödött a munkásosztály ha­talma. A párt megerősödése, a tömegekkel való kapcsolat megszilárdítása, a munkásosztály hatalmának kiszélesí­tése azt eredményezte, hogy nagy lé­pésekkel haladhattunk előre gazda­sági feladataink megoldásában, a szo­cializmus építésében. A megye iparának, kereskedelmé­nek és közlekedésének sikeres mun­kája azt igazolja, hogy az ellenforra­dalmi pusztítást gyorsan kiheverve, nagy eredmények születtek. Elég arra utalni, hogy a megye minisztériumi ipara 1959 első három negyedévi ter­melési tervét 104,4 százalékra, egy főre jutó termelési tervét pedig 104 százalékra teljesítette. A műszaki, gazdasági mutatók, valamint a terme­lés és a bérek arányának javulása is erre utal. E tény rendkívül jelentős országos szempontból, de jelentős az Hz alkotó művészi munka segítésére és a dolgozók művelődésének emelésére hasznos mozgalom indul Borsod megyében Borsod megyében még ma is akad­nak olyan lelkiismeretlen egyének, akik nyerészkedésből giccses festmé­nyeket ajánlanak megvásárlásra. Saj­nos, az ilyen képeket több helyen fel­használják a vendéglátóipari üzemek helyiségeinek, a művelődési otthonok és termek díszítésére. A Hazafias Népfront megyei bi­zottsága a Képzőművészek és Ipar­művészek Szövetségének megyei munkacsoportjával közösen most el­határozta: széleskörű mozgalmat in­dít, hogy a dolgozók, a művelődési otthonok és vendéglátóipari üzemek vezetői a jövőben csak komoly mű­vészi értékű festményeket, grafiká­kat, illetve rézkarcokat vásárolja­nak. Ennek érdekében a képzőművé­szekből álló munkacsoport tervbe vette, hogy 50—60 képből álló soro­zatot készít, amelyek a megye jel­legzetességeit mutatják be művészi formában. Ezekből a képekből ván­dorkiállításokat szerveznek a műve­lődési otthonokban. A. kiállításokkal egyidőben pedig a képzőművészek előadásokat tartanak — bemutatva, mi a giccs és a komoly művészi munka közötti különbség. Elést tartóit a Minisztertanács» A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott, s folyó ügyeket tár­gyalt. {MTI) egyes ember szemszögéből is, mert pártunk helyes politikája és a jó ter­melési munka azt eredményezte, hogy az elmúlt két évben a megye üze­meiben 135 millió forint ke­rült kifizetésre nyereségrészesedés címén. Kézenfekvő, hogy ezen az úton kell járnunk továbbra is. A termelést úgy kell most növelnünk, hogy egy­ben a minőség is állandóan javuljon az exportra és a hazai fogyasztásra kerülő áruknál egyaránt, s csökken­jen az önköltség. Ezek azt eredmé­nyezik, hogy hazánk gazdaságilag to­vább erősödik, a dolgozók pedig job­ban élnek. A mezőgazdaságban is mények születtek az utóbbi időben. A termelőszövetkezeti tagok száma 6100-ról 18 008-ra, összes földterüle­tük 59 000 katasztrális holdról 143 296 katasztrális holdra, szántóterületük pedig 46 000 holdról 107 369 holdra növekedett, ötvennyolc termelőszö­vetkezeti község hirdeti ma már, hogy a dolgozó paraszti tömegek ak­tívan segítik a szocializmus előreha­ladását. Megyénk össz-területének 54,9 százaléka, szántóterületének pe­dig 30,9 százaléka a szocialista szek­tor tulajdonában van. Ezekben a ter­melőszövetkezetekben a legfontosabb feladat a politikai és gazdasági meg­szilárdítás. Termelőszövetkezeteink az eltelt két esztendő alatt bebizonyí­tották fölényüket az egyéni gazdál­kodással szemben. A tagok jövedelme jóval több, mint az egyéni gazdál­kodóké. Örvendetes, hogy évről évre nö­vekszik a mezőgazdasági termelés, s különösen gyors fejlődést értünk ei a növénytermelés területén a mező- gazdaság szocialista szektorában. Azonban meg kell azt is állapítani, hogy a megyében oly nagy jelentő­séggel bíró zöldségtermelés, s rész­ben az állattenyésztés területén a fej­lődés lassúbb, mi lit ahogy kívánatos volna. A megyei pártértekezlet utáni idő­szak egyik legfontosabb feladata lesz — a parasztság támogatásával és együttműködésével — lényegesen előbbre jutni a mezőgazdaság szo­cialista átszervezésében, a mező- gazdasági termelés növelésében. Az ipar és a mezőgazdaság mellett a pártértekezlet elemzés alá veszi a kulturális életet is. A kultúrforra- dalomban megerősödtek a szocializ­mus hadállásai. Értelmiségünk nagy része eszével és szívével támogatja a szocializmus építését. Iskoláinkban szocialista nevelés folyik. A kultúr- munkában napról napra tért hódít a szocialista tartalom. Mindezek mel­lett azonban vannak még hiányossá­gok is, amelyeket ki kell küszöbölni. Ennek döntő feltétele, hogy a kultúr- munkát ugyanúgy tegyük a párt munka szerves részévé, mint a ter­melés pártellenőrzését, vagy a mező- gazdaság szocialista átszervezését. Támaszkodjunk bátrabban áz értel­miségre, vonjuk be őket a munkába, és érjünk el nagyobb sikereket a vi­lágnézeti nevelésben. A megyei pártértekezlet nem csak az elkövetkező időszak feladatait vi­tatja és határozza meg: megválasztja azt a vezető testületet is, amely irá­nyítja és szervezi a kommunisták és megyénk dolgozóinak munkáját — a pártunk VII. kongresszusa által ho­zandó határozatok szellemében. A megyei pártertekezleten a pártértekezlet küldötteinek jó munkát kívánunk annak a nagy és nemes megbízatásnak teljesítésé hez, amellyel megyénk kommunistái megbízták őket. A pártértekezlet munkája, határozata hozzájárulás lesz ahhoz, hogy teremtő munkánk nyomán építsük, eredményesen for­máljuk a szocialista jövőt. Úgy, amint pártunk Központi Bizottságának té­zisei kifejezik: „A szocializmus alapjainak teljes lerakásával és lendületesebb építésé­vel közelebb hozzuk azt a napot, amikor a szocialista társadalmi rend teljes győzelmet arat hazánkban. Megteremtjük a dolgozó nép anyagi és kulturális színvonala további és állandó emelésének, a népi hatalom további erősödésének, nemzeti füg­getlenségünk védelmének, hazánk bizkxs alapjait.” Az V. Miskolci Országos Képzőművészeti Kiállítás 4 borsodnádasdi bányaüzem éleiéből Közös erővel a felemelkedés utján Napirenden a sátoraljaújhelyi járás Emlékezés Kazinczy Ferencre Az Irodalomtörténeti Társaság; vándorgyűlése Sárospatakoti j Kazinczy Ferenc születésének két- századik évfordulója alkalmából ren­dezett emlékünnepség második nap­ján. szerdán került sor Sárospatakon az Irodalomtörténeti Társaság ván­dorgyűlésére. Délelőtt Szauder József egyetemi docens előadását Weber An­tal, az Irodalomtörténeti Társaság tudományos titkára olvasta fel. Az előadás címe: Kazinczy útja a jakobi- nizmusig. Utána Ruzicski Éva. tudo­mányos kutató korreferátuma hang­zott el. A korreferátum Kazinczy Fe­renc nyelvújító tevékenységével fog­lalkozott. A vómdorgyűlés délutáni ülésén — Szabolcsi Miklós vitaindító előadása után — Babits-vitát rendezett az Iro­dalomtörténeti Társaság. A vitában többek között felszólalt Kardos Pál. a Debreceni Kossuth Lajos Tudo­mányegyetem docense. Ungvári Ta­más, Pándi Pál, Bóka László. Mihályi Gábor. Nagy Miklós. A Kazinczy emlékünnepség alkal­mából a Sárospataki Nagykönyvtár házi kiállítást rendezett. A kiállítá­son Kazinczy munlcáiból, kézirataiból mutattak be egy gyűjteményt, ezen­kívül felsorakoztatták az általa ki­adott egyéb műveket. Kis János* Dajka Gábor és Báróczy munkáit. Láthattuk a Kazinczy gondozásában megjeleni .,Zrínyi összes művek”-et. A továbbiakban kiállították Kazinczy leveleinek néhánv példányát, és a 100 éves évforduló alkalmából rendezett emlékünnepségek anyagát, Kazinczy könyvtárának illusztris példányait* metszeteit és könyvtárának saját ka­talógusát. Az ünnepség harmadik napján4 csütörtökön került sor a mai.magyar irodalomról folytatott vitára, amely­nek során Dobozy Imre, Kossuth- díjas író tartott vitaindító előadást. (n. zj Habosított kohósalakból gyártott középblokkokból jövőre 400 lakást építenek Miskolcon A Borsod megyei Építőipari Vál­lalat dolgozói az elmúlt tíz eszten­dőben egy lakás átlagos építési ide­jét 21 hónapról 10 hónapra csökken­tették. Ugyanakkor az egy főre eső évi termelési értéket 23 ezerről 69 ezer forintra növelték. A további la­kásépítési feladatok azonban olyan mértékben jelentkeznek, amelyeket a jelenlegi módszerekkel megoldani már nem igen tudnak. Ezért a lakásépítkezések meggyor­sítására és olcsóbbá tételére jövőre új építőanyagok felhasználását és új technológia bevezetését határozták el. így például Diósgyőrben — ahol nagymennyiségű kohósalak gyűlt össze — januárban korszerű előre­gyártó telep építését kezdik meg. Az új telepen habosított kohó­salakból középblokkokat készí­tenek. A vállalat műszaki vezetői és dolgo­zói a középblokkos építési módszert Sztálinvárosban és Lengyelország­ban tanulmányozták, s tapasztalatai­kat hasznosítják a jövő évi diósgyőri lakásépítkezéseknél. A Kilián-gim- názium melletti lakótelepen ugyanis középblokkos rendszerrel 400 új la­kást építenek. Az építési idő csökkentését és a korszerű technológia bevezetését jelentős beruházással segíti az Építésügyi Minisztérium is. Eddig Borsod megyében az volt a helyzet, hogy az előregyártott ge­rendákat és egyéb vasbetonelemeket Budapestről, Tatabányáról és Sztá- linvárosból szállították a munkahe­lyekre. Ez nemcsak megdrágította* de — mivel az előregyártott elemek sokszor késve érkeztek — meg is lassította az építés ütemét. A borsodi medence építőelem szükségletének biztosítására mintegy 100 millió forintos költséggel új gyá­rat építenek Alsózsolcán. A 600—700 dolgozót foglalkoztató új épület:* elemgyár alapozását tavasszal kezdik meg és az 1963-ban kezdi meg üze­melését. A gyárat a Borsod megyei Építőipari Vállalat dolgozói építik fel. Emellett, ugyancsak a jövő évben Kazincbarcikán új falazóblokkelem- gyár építését is megkezdik. Az új üzemben a borsodi hőerőmű pernye- salakját hasznosítják. A gyár építése több évet vesz igénybe. II kongresszusi versenyben már 3.5 millió forintot takarítottak meg Borsodnádasdon A Borsodnádasdi Lemezgyár dol­gozói az önköltség csökkentésével közel 3,5 millió forintot takarítottak meg a kongresszusi verseny eddigi szakaszában. A háromnegyedév mér­legbeszámolója alapján a vállalat 6,5 millió forintos többletnyereség­gel dolgozott,- amely tovább növelte a nyereségrészesedési alapot. Az utolsó negyedévben az elért ered­ményt még tovább akarják növelni. A hónap közepén megtartott pártér­tekezlet határozatának végrehajtásá­ért nemes verseny indult az üzem­ben. Először a hengermű dolgozói tették magukévá a kommunisták ha­tározatát. Az üzem 25 munkabrigád­ja megfogadta, a negyedik negyed­évben teljesíti a kiváló dolgozó fel­adatokat, amely csak alapanyag­megtakarításban több mint 2 miliió forinttal növeli az eddig elért ered­ményeket. A hengermű dolgozóinak példáját követik a többiek is. Első­sorban a selejtcsökkentésre és a mi­nőség megjavítására tettek felaján­lást. Pártmegbízatások a kommunista dolgozóknak A Miskolci Pamuíonó dolgozói a pártkongresszus tiszteletére — töb­bek között — vállalták, hogy az év végéig terven felül 1 millió 200 ezer forint értékű jóminőségű fonalat ad­nak a tovább feldolgozó üzemeknek. A dolgozók lelkes versenyét segítik a műszaki vezetők is. A pártszervezet javaslatára tavasz óta több olyan műszaki intézkedést vezettek be, amelyek gazdaságosabbá és jobbá tették a munkát. így pél­dául az üzem jelenleg még ideiglenes transzformátor állomáson keresztül kapja a villamosenergiát. Az egyen­letes áramszolgáltatás biztosítása ér­dekében a kongresszusi verseny kez­detén a műszakiak irányításával és a Borsodi Szénbányászati Tröszt dolgo­zóinak segítségével elvégezték a trafóállomás nagyjavítását és olaj­cseréjét. A meleg nyári hónapokban pedig a fonócsarnokban négy hűtő- ventillátort szereltek fel. Ezen kívül a pamutelőkészítőben és az orsózó- ban több gépen újítást alkalmaztak, amelyek nemcsak a munkát gyorsí­tották meg, de javították a fonal mi­nőségét is. A fizikai és műszaki dolgozók ösz- szeíogásának az eredménye, hogy szeptember 30-ig terven felül már több mint i millió forint értékű fo­nalat gyártottak. A nagyobbrészt női munkaerőt foglalkoztató üzemben másfél hó­napja választották meg az új párt- vezetőséget. Az új vezetőség első feladatának tekintette, hogy a terme­lést a politikai munka központjába állítsa. Ennek érdekében egy-egy újí­tás kidolgozására, a minőség tovább- javítására. a takarékosság és a ter­melékenység növelésére pártmegbí­zatásokat adott a kommunista dolgo­zóknak. Az új vezetőség nagy gondot fordít arra is, hogy egyre erősödjön a párt és a tömegek közötti kapcsolat. Ezért elhatározták: a vezetőség tagjai he­tenként egyszer fogadónapot tarta­nak, hogy megismerjék a dolgozók gondját, baját, örömét. Emellett az üzemben előadássorozatot indítanak, amelyeken a nők otthoni munkájá­nak jobb megszervezésével foglal­koznak-

Next

/
Thumbnails
Contents