Észak-Magyarország, 1959. október (15. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-28 / 253. szám

2 ESZAB.MAGYARORSZAG Szerda, 1.959. október 28. Az eredményes ezüstkalászos gazdatanfolyam érdekében interjú Dér József névéi. a megyei tanács mező gazdasási osztályának oktatási előadó fával Az ősz elmúltával a mezőgazda- sági munkák nagyrésze is befejező­dik. A termény betakarítása, az őszi szántás-vetés elvégzése után a falu népének több ideje marad a pihe­nésre, tanulásra. Az eljövendő hosz- szú téli estéket a föld munkásainak nagy része úgy akarja felhasználni, hogy a jövő évet tanultabban, ta­pasztalatokkal gazdagabban tudja megkezdeni. Erre ad módot most is az ezüstkalászos gazdatanfolyam. Dér Józsefné, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának oktatási előadója így nyilatkozott erről az is­koláról: — Természetesen Ebben az évben is lesz ezüst- kalászos gazdatanfolyam. No­vember 11-én kezdődik és a jövő év március 15-ig tart. Minden községben biztosítjuk a tanulást, ahol kérik, de legalább 20 jelentke­zőnek kell lenni. A megyében kö­rülbelül 110 ilyen iskolára számí­tunk. — Milyen az érdeklődés a tanfo­lyam iránt? — Általában elegen jelentkeznek. Hiba azonban, hogy a termelőszö­vetkezeti tagok közölt nem nagy az érdeklődés. Inkább az egyéni gazdák igénylik ezt az iskolát. Pedig nem­csak nekik kell tanulni, hanem a szövetkezeti embereknek is. A ter­més növelése, a föld szakszerűbb megművelése mindannyiunk érdeke. Már pedig ezen a tanfolyamon ilyen kérdésekről hallhatnak majd. — Lesz-e különbség a mostani és a régi ezüstkalászos gazdatanfo- íyam között? — Igen. Még pedig jelentős kü­lönbség, aminek remélhetőleg min­den hallgató örül majd. A mezőgazdasági szaktárgyakon kívül ugyanis közismereti tár­gyú előadásokat is tartunk. El­mondok néhány címet: „Á csil­lagos ég”, „A föld kialakulása”, „Az ember helye a természet­ben”, „Tudomány és vallás”, „A parasztok sorsa a tőkés orszá­gokban”, „A mezőgazdaság és ipar kapcsolata”. Ez a néhány cím persze csak ízelítő, még több mindenről is hallhatnak majd a tanulni vágyó emberek. 4-*. Kik tartják ezeket az órákat? — Erről a TIT vezetőségével tár­gyaltunk, és megígérték, hogy szí­vesen segítenek. Ilyen jellegű elő­adásokat eddig még nem tartottunk soha az ezüstkalászos gazdatanfo­lyamokon, most ebben az évben pró­.cozunk velük először. Úgy gon­dolom, hogy mindenki szívesen hall­gatja, hiszen olyan kérdésekről szól­nak, amelyek mindenkit érdekelnek. A fiatalok neveléséről is gondos­kodunk. KISZ-tanfolyamokat szerve­zünk, ahol a magyar nyelvet, irodalmat, történelmet, mate­matikát, helyesírást és más, az általános műveltséghez szüksé­ges tárgyakat tanulhatnak a fa­lusi fiatalok. Ilyen tanfolyamok már a múlt év­ben is voltak és ezeket szeretnénk most tovább fejleszteni. — Kik tartják majd a gazdatan­folyam előadásait? — Főiskolát végzett előadók, vagy pedig nagy tapasztalatokkal rendel­kező mezőgazdasági szakemberek. Tiszalúcon például két tanfolyam is lesz a termelőszövetkezeti tagok szá-. mára. Az egyiknek a vezetője Rás- kai László elvtárs, aki mezőgazdasá­gi akadémiát végzett és most ott a faluban termelőszövetkezeti elnök. A másik tanfolyamnak Ungvári La­jos elvtárs a vezetője, aki képesített szakember és a termelőszövetkezet agronómusa. — Hogyan készülnek az előadók erre az iskolára? — Ez egy érdekes dolog, amivel szeretnék most eldicsekedni. A múlt évben az előadókat is oktatásban ré­szesítettük. Meghívtuk a putnoki mezőgazdasági technikum igazgató­ját. aki a gazdatan folyamok vezető^ nek pedagógiai módszerekről tartott előadást. Mert lehet ugyan valaki ió szakember, de nem biztos, hogy a tapasztalatai ról érthetően, felhasz- nálhatóan tud beszélni másoknak. Ezt is meg kell tanulni. Röviden szólva: nemcsak szakembereket akar­tunk a gazdatanfolyam hallgatói elé küldeni, hanem igazi előadó­kat, félig-meddig nevelőket is. Ez a módszerünk bevált. Annyira bevált, hogy az idén már a Földmű­velésügyi Minisztérium kötelezővé tette az ország minden részén a pe­dagógiai előadásokat, amelyeket mi kezdtünk el itt Borsodban. Az előadóknak különben mindent biztosítani tudunk sikeres felkészü- ’ésükhöz. Nagyszerű mezőgazdasági szakkönyvtár áll a rendelkezésükre, van 53 szakfilmünk és rengeteg szemléltető eszközünk. Szemléltető eszközökkel .hat láda van tele. Min­den . láda 12 ezer forint értéket „rejt”. Szóval nagyon Gazdagok va­gyunk, és meg van a lehetőség, hogv sikerekben gazdag legyen az ezüstkalászos tanfolyam. Romantikus öngyilkosság Két idősebb perui férfi beleszere­tett egy fiatal lányba. Elhatározták, hogy párbajt vívnak. Mindegyik megivott bizonyos mennyiségű rovar­irtószert és várták, melyikük hal meg. A párbaj nem sikerült, ugyanis mindketten meghaltak. HOGYAN VESSÜNK? Régi gazdaszabály már, hogy az őszi vetéseket lehetőleg korán kell elvégezni. Erre azért van szükség, hogy a még ősszel kikelt gabonák kellőképpen megerősödve „fogad­ják” a telet. Sajnos, az idei igen száraz ősz és a parcellaföldek elkésett letakarítá- sa nagyon sok helyen lehetetlenné tette az időben való vetést. Jól túl­haladtuk már október első felét, a búzavetés legmegfelelőbb időpont­ját. Mit csináljunk, hogy a lehető­séghez képest elkerüljük, vagy leg­alább is csökkentsük a kései vetés­ből származó károkat? Hogyan biz­tosítsuk a jó termést a következő évre? Mindenekelőtt a jó. mélyréte- gű, tápanyagban gazdag földeken ne törekedjünk a mélységben végzendő talajfordításra, hanem sekély mű­veléssel készítsük el a porhanyó, morzsalékos vetőágyat. A felszántott rögös földet a leghatásosabb rögtörő eszközök alkalmazásával kell apró morzsásra eldolgozni. A kései vetés sikerét nem annyira a szántás mély­sége, hanem annak rögmentes álla­pota biztosítja. A műtrágyázásra most kettőzött gonddal kell ügyelnünk, hogy a ki­kelő csiranövényke minél előbb megerősödjön, megfelelő gyökérze- íet fejlesszen. Emelt adagban juttas­sunk foszfort vetéseinknek — ez elő­segíti a gyökérképzést ■— és adjunk a vetéssel egy időben legalább 40-60 kilogramm pétisót is. A késői vetésünk legyen mindig sűrűbb, mint a korai. Most már nem lesz elég kataszteri holdanként egy mázsa vetőmag, hanem legalább 110—115 kilogramm szükséges. Ve­tőmagunknak pedig tisztítottnak cs jó csiraképességűnek kell lennie. Nagyon fontos ilyen száraz idő­ben, hogy a búza vetésekor a vető­gépet a magtakaró borona után gyű­rűshenger kövesse. A gyűrűshenger tömöríti a talajt, aprózzá a rögöket. Finom barázdái felfogják a havat, védik a későn kelt gyenge növényt a szárító szelek ellen. Szabály legyen számunkra, hogy minél későbben vetünk, annál na­gyobb gondot fordítsunk a jó agro­technikára, a műtrágyázásra, mert csak így tudjuk biztosítani későn vetett növényeink részére a megfe­lelő feltételeket. Benárd Géza mezőgazd. mérnök i el leshették pártmeabízatásukat A diósgyőri Lenin Kohászati Mű­vekben sokáig gondot okozott a Ke­leti Erőmű üzemeltetéséhez szüksé­ges szénpor gazdaságos tárolása. A nagymennyiségű fűtőanyagot uqyan- is több helyen tárolták, s így a gya­kori rakodás, valamint a szállítás nemcsak megdrágította de minősé­gileg is rontotta a szénpor értékét. Ezért a vállalat vezetősége elhatá­rozta, hogy a porcén tárolására a követelményeknek megfelelő búnkén építtet, amelyet a Keleti Erőművel mintegy 60 méter hosszú szalagpálya köt össze. Az úi létesítmény elkészí­tésére a vállalat KlSZ-fiaialjai kap­tak pártmegbízatást. A kiszistak megfogadták, hogy — társadalmi munkával — az új bunker építését és a szalagpálya szerelését a párt- kongresszusig befejezik. A munkákat júliusban kezdték meg. Azóta 367 KISZ-fiatal társadalmilag 3426 órát dolgozott és az új létesítményt — 'ó- val a határidő előtt — kedd reggelre elkészítették. A házilag készített széntárolóbun­kert a nagyüzemi KISZ-bizottság szerdán délután adja át a vállalat vezetőségének. Inkognitóban az iskolapadban Egy jó évtizede is elmúlt, hogy azt hit­tem, végleg búcsút mondtam az iskola­padnak. Azért gondol­tam, hogy végleg, mert nem sok reményem le­hetett arra, hogy ma­gasabb iskolát végez­hessek. Igaz, a szüleim mindent elkövettek, hogy kijárassák velem a négy polgárit, de utána a szegény gye­rekek, közös sorsa — az inasság következett. Már az „iparqs”-jövő is komoly emelkedést jelentett, de ezzel be is zárult a tanulási lehe­tőség. Igaz,, néhányan megpróbáltak közülünk kitömi a megszokott keretből, de abban sem volt sok köszönet. A sokszor munkanélkül kószáló segédek közül csak kevésnek' sikerült a bizonytalan sorsú, külvárosi szegényem­bereknek dolgozó ..kó­cos” mesterré válni, akiket aztán az első válság koldusbotra jut­tatott. 1945 és különösen 1948 után, amikor ép­pen végeztem az más­sággal, új szelek kezd­tek fújni. Alig néhány hónapja, hogy beke­rültem a gyárba, s már valami olyasmit kezd­tek mondani, hogy az állam lehetővé teszi, hogy a munkásgyere­kek is tanuljanak, sőt még egyetemet is vé­gezhetnek. A tanulás reménye ott szunnyadt néhányunk lelkében, de akadtak jócskán, akik igyekeztek ezt le- lohasztani. Kényszer- munkára viszik a je­lentkezőket — ilyes­miket mondogattak. Ketten mégis nekivág­tunk s utánunk jöttek még öten. Szakérettsé­gi, egyetem, gyakorno­ki idő, diploma, mind elmúlt már, s ma már szinte el sem hisszük, hogy milyen sokat iz­gultunk a jóval fiata­labbaknak szánt isko­lapadban, mennyit fá­radtunk, tanultunk... És most ismét itt va­gyok az iskolapadban, az X gimnáziumban, s feszülten figyelem J. tanár úr szavait: — „A kör egy olyan ön­magába visszatérő aör- be vonal, melynek minden pontja a kö­zépponttól egyenlő tá­volsági an van...” De nemcsak én figye­lek és jegyeznetek szorgalmasan, hanem velem együtt a öbbi- ek: asztalos, rendőr, katonatiszt, adminiszt­rátor. férfiak és nők, idősebbek, fiatalabbak vegyesen. A tanár úr magyaráz, . feladja a leckét, majd befejezi az órát. Az egész óra -ilatt arra gondoltam. mi lenne, ha úgy mint ré­gen, ismét kiszólítana a tanár úr, feleltetne. Algebra, geometria, mind régen tanult, s részben elfelejtett dol­gok ... ■— Nem' készültem, tanár úr! — felelhet­ném. — Dehogynem készült fiam — monda­ná. Megtette a köteles­ségét, tanult, felkészült az életre. így tehát köszönjük a tanár urak fáradozá­sait: r-rr. felkészültünk! B. F. Hetven éves a Magyar Néprajzi társaság A nép eiete, szokásai iránti erdek, .odes a tizennyolcadik század utolsó harmadáig nyúlik vissza. Az érdek­lődés ekkor és később is összefügg a társadalmi-történelmi mozgalmak­kal. A néprajzi kutatás szélesedésé­vel egyre több kívülálló és szakem­ber kapcsolódik be a kutatómunká­ba, s 1889-ben szükségessé válik egy önálló szervezetnek, a Magyar Nép­rajzi Társaságnak a létrehozása is. A társaság célja a határainkon be­lül és kívül élő magyar nép egykori és mai életének, a szomszédos nem­zetiségekre kölcsönösen gyakorolt kulturális hatásának vizsgálata volt. A szakembereken kívül soraiba tar­toztak a nép élete iránt érdeklődő pedagógusok, művészek, munkások. A társaság szervezésében tevékenyen vett részt Isivánffy Gyula miskolci születésű pedagógus, a matyó és pa­lóc népelet legjelentősebb kutatója is. Később mint a választmány tagja tevékenykedett, 1921-ben bekövetke­zett haláláig. A Magyar Néprajzi Társaság het­venedik évfordulója alkalmából ok­tóber 29—31 között tartja ünnepi ülésszakát, ahol az elért eredmények taglalása mellett az elkövetkezendő feladatokat is megvitatják. Kodály Zoltán ünnepi megnyitója után Or- tutay Gyula, Tálast István és Gund a Béla professzorok, valamint a nép­rajz legnevesebb kutatói számolnak be a végzett munkáról. Az előadáso­kat vita követi. Miskolcról a társa­ság' meghívott vendégeként Bodgál Ferenc múzeológus vesz részt az ülésszakon. Az Eötvös Loránd Fizikai Társulat az ez évben érettségizettek részére október 31-én, szombaton rendezi ez évi Eötvös Loránd fizikai tanulmányi versenyét. A versenyen résztvevők bármilyent segédeszközt használhatnak. A verseny délután 3 órától — 8 óráig tart. A verseny színhelye a Nehézipari Műszaki Egyetem fizikai tanszéke. Konzultáció: Meggyorsítjuk a szocializmus építését hazánkban A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának a párt VII. kongresszusa alkalmából közzétett irányelvei a nemzetközi és a magyar munkásmozgalom helyzetének jel­lemzése mellett elemzi a párt törté­nelmi útját, a marxista—leninista elmélet alapján rpgzíti azokat a fon­tos. történelmi tapasztalatokat, rme- lyek pártunk további tevékenysége és az egész nemzetközi forradalmi munkásmozgalom szempontjából is nagy jelentőségűek. Az irányelvek vázolják azt a hosszabb időre zzóló cselekvési programot, amelyet gaz­dasági, kulturális téren, állami és tár­sadalmi rendünk továbbfejlesztése és a nemzetközi kapcsolatok terén pártunk megvalósítani törekszik. Befejezzük a szocializmus alapjai­nak lerakását, meggyorsítjuk a szo­cializmus építését hazánkban — ez az alapvető gondolat húzódik végig vezérfonalként a kongresszusi irány­elveken. 1. A marxizmus—leninizmus feltárja a társadalmi fejlődés törvé­nyeit. pontosan körülírja a társada­lom alapjának fogalmát — mint olyan tényezőt —, amely meghatá­rozza a társadalom egész felépítmé­nyét, politikai, ideológiai, erkölcsi, művészeti, filozófiai stb. arculatát. Az alap fogalmán a termelési vi­szonyok összességét, a társadalom gazdasági rendjét értjük. A termelési viszonyok szőkébb értelemben véve a tulajdonviszonyokat jelentik, a termelési eszközök tulajdonformája képezi a termelési viszonyok alapját. A termelési viszonyok tulajdonfor­mája meghatározza az emberek köl­csönös kapcsolatát, a termelés társa­dalmi szervezetében elfoglalt helyü­ket; az osztály viszony okát, a csere és elosztás viszonyait stb. így pél­dául a kapitalista termelési viszonyok alapját a termelési eszközök tőkés magántulajdona, a munkásoknak a termelési eszközöktől való megfosz- tottsága jellemzi. A szocialista termelési viszonyok alapját a termelőeszközök társadal­mi tulajdona képezi. Ebből követke­zik a szocialista társadalom elosztási elve: „mindenki képességei szerint és mindenkinek munkája arányá­ban”. Ezért a dolgozók közvetlenül érdekelve vannak a termelésben, an­nak* növelésében. Az emberek köl­csönös kapcsolatára a segítés, az elv­társi együttműködés viszonya a jel­lemző. Ennek megfelelően a szocia­lista rendszer politikai, jogi, erköl­csi stb. nézetei és intézményei az emberek közötti új szocialista viszo­nyokat tükrözi és a társadalmi tulaj­don védelmét, és fejlesztését vannak hivatva szolgálni. A szocializmus alapjainak leraká­sa tehát elsősorban azt jelenti, hogy az egész népgazdaságban uralkodó­vá kell tenni a termelőeszközök tár­sadalmi tulajdonát. Ezzel megterem­tődik a termelő erők fejlődésének korlátlan lehetősége. A társadalom szocialista alapjai megteremtésének elsődleges és leg­főbb feltétele a politikai hatalom ki­vívása, a proletárdiktatúra megte­remtése. Erre elengedhetetlenül szükség van, mert a burzsoázia min­den eszközzel védi a tulajdon régi, tőkés formáját. A politikai hatalom kivívása a munkásosztály részéről, a szocialista forradalom első lépése, amely felöleli azt az egész időszakot, amikor a társadalmi tulajdon ural­kodóvá válik. A szocialista országok eddigi történelmi tapasztalatai álap- pán ennek két útja van. Az iparban, bányászatban, közlekedésben stb. a tőkések kisajátítása, a termelési esz­közök állami, össznépi tulajdonba vétele útján. A mezőgazdaságban nem lehet a kisajátítás módszerét al­kalmazni, hanem a dolgozó parasz­tok önkéntes társúlásán alapuló csoportos szövetkezeti tulajdon jön létre, mint a társadalmi tulajdon sajátos formája. Hazánkban kedvező feltételeket teremtett a mun­kásosztály számára, hogy a hatalom részesévé váljon, majd a kommunis­ta párt vezetésével, a tőkés elemek fokozatos kiszorítása útján kivívja a proletárdiktatúrát. A kommunista párt által vezetett magyar munkás- osztály a politikai hatalomban szer­zett pozícióit arra használta Tel, hogy a gazdasági élet területén is lé- pésről-lépésre megfosztja termelési eszközeitől a tőkés osztályt és azt az egész nép tulajdonává tegye. így ment végbe 1945—46-ban a bányák, s a négy legnagyobb ipari vállalat ál­lami kezelésbe vétele, 1947-ben a nagybankok, 1948-ban a száz mun­kásnál többet foglalkoztató ipari vál­lalatok, majd később középjellegű ipari vállalatok és a nagykereskede­lem államosítása. A mezőgazdaságban is kifejlődött a szocialista tulajdon, részben az ál­lami gazdaságok és gépállomások út­ján — mint állami össznépi tulajdon — s 1948 után megindult a termelő­szövetkezeti mozgalom fejlődése. Je­lenleg a mezőgazdaságban az ország összes szántóterületének több mint 50 százalékán szocialista gazdálko­dás folyik. A népgazdaság szocialista szekto­rában megvalósul a munka szerinti elosztás szocialista elve, új szocia­lista viszonyok fejlődtek ki az embe­rek kölcsönös kapcsolatában és a munkához való viszonyukban. Gyö­keresen megváltoztak hazánkban az osztályviszonyok is. Társadalmunk gazdasági szerkezetében végbement változások kedvező hatással voltak a termelőerők fejlődésére, a munkater­melékenység alakulására. A népgaz­daság fejlődése megteremtette az anyagi alapokat a dolgozó nép élet- színvonalának, kultúrájának jelentős emeléséhez. a. A szocializmus “ befejt zése hazánkban ma elsősorban azt a feladatot jelenti, hogy győzelemre kell vinni a%szocializmus ügyét a mezőgazdaságban is. A magyar me­zőgazdaságnak csaknem felén még mindig a kisparaszti tulajdonon ala­puló kisüzemi gazdálkodás folyik. Ez a körülmény egyre súlyosabban érez­teti hatását nemcsak a mezőgazda­ságban, de az egész népgazdaságban is. Az országnak egyre több és ol­csóbb élelemre van szüksége ahhoz* hogy a lakosság igényét minél telje­sebben ki tudjuk elégíteni. Fejlődd iparunk is egyre több mezőgazdasági eredetű nyersanyagot igényel. Kül­kereskedelmünk kedvező alakulása szempontjából is nagyjelentőségű a korszerűen, olcsón termelt, exportra alkalmas mezőgazdasági termékek­nek a növelése. A magántulajdonon alapuló kis- árutermelő gazdaságok lehetetlenné teszik a gépesítés, a korszerű agro­technika és tudomány alkalmazását, ennélfogva képtelenek a termelés nagyobbarányú növelésére, a mező- gazdasági termékek önköltségének csökkentésére. Mezőgazdasági termé­keink nagyrészt már most sem tud­nak versenyezni a világpiaci árak- Ical. Ezek jó részének anyagi dotá­lása már most is nagy terhet jelen­tenek államunk számára. Csak a szo­cialista állam teszi ezt meg, azonban ennek a támogatásnak is vannak kor­látái, mert hatalmas anyagi eszközö­ket von el a népgazdaság más ágai­nak fejlesztésétől, a szocializmus alapjainak további kiszélesítésétől. Nyilvánvaló, hogy a parasztság élet­viszonyainak, munkakörülményeinek nagyobb arányú javulása csak úgy lehetséges, ha a mezőgazdaság is szo­cialista alapon fog tovább fejlődni. A mezőgazdaság szocialista átalakí­tása nem utolsó sorban politikai kér­dés is. A már meglévő szocialista vívmányok végső győzelmét úgy tud­juk biztosítani, ha a kapitalizmus újjászületésének minden forrását fel­számoljuk. Márpedig közismert az a lenini tétel, hogy a kisárutermelés nap mint nap szüli a kapitalizmust. Pártunk kongresszusi irányelvei azt is hangsúlyozzák, hogy az előttünk álló években meggyor­sítjuk a szocializmus építését

Next

/
Thumbnails
Contents