Észak-Magyarország, 1959. október (15. évfolyam, 230-256. szám)
1959-10-28 / 253. szám
2 ESZAB.MAGYARORSZAG Szerda, 1.959. október 28. Az eredményes ezüstkalászos gazdatanfolyam érdekében interjú Dér József névéi. a megyei tanács mező gazdasási osztályának oktatási előadó fával Az ősz elmúltával a mezőgazda- sági munkák nagyrésze is befejeződik. A termény betakarítása, az őszi szántás-vetés elvégzése után a falu népének több ideje marad a pihenésre, tanulásra. Az eljövendő hosz- szú téli estéket a föld munkásainak nagy része úgy akarja felhasználni, hogy a jövő évet tanultabban, tapasztalatokkal gazdagabban tudja megkezdeni. Erre ad módot most is az ezüstkalászos gazdatanfolyam. Dér Józsefné, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának oktatási előadója így nyilatkozott erről az iskoláról: — Természetesen Ebben az évben is lesz ezüst- kalászos gazdatanfolyam. November 11-én kezdődik és a jövő év március 15-ig tart. Minden községben biztosítjuk a tanulást, ahol kérik, de legalább 20 jelentkezőnek kell lenni. A megyében körülbelül 110 ilyen iskolára számítunk. — Milyen az érdeklődés a tanfolyam iránt? — Általában elegen jelentkeznek. Hiba azonban, hogy a termelőszövetkezeti tagok közölt nem nagy az érdeklődés. Inkább az egyéni gazdák igénylik ezt az iskolát. Pedig nemcsak nekik kell tanulni, hanem a szövetkezeti embereknek is. A termés növelése, a föld szakszerűbb megművelése mindannyiunk érdeke. Már pedig ezen a tanfolyamon ilyen kérdésekről hallhatnak majd. — Lesz-e különbség a mostani és a régi ezüstkalászos gazdatanfo- íyam között? — Igen. Még pedig jelentős különbség, aminek remélhetőleg minden hallgató örül majd. A mezőgazdasági szaktárgyakon kívül ugyanis közismereti tárgyú előadásokat is tartunk. Elmondok néhány címet: „Á csillagos ég”, „A föld kialakulása”, „Az ember helye a természetben”, „Tudomány és vallás”, „A parasztok sorsa a tőkés országokban”, „A mezőgazdaság és ipar kapcsolata”. Ez a néhány cím persze csak ízelítő, még több mindenről is hallhatnak majd a tanulni vágyó emberek. 4-*. Kik tartják ezeket az órákat? — Erről a TIT vezetőségével tárgyaltunk, és megígérték, hogy szívesen segítenek. Ilyen jellegű előadásokat eddig még nem tartottunk soha az ezüstkalászos gazdatanfolyamokon, most ebben az évben pró.cozunk velük először. Úgy gondolom, hogy mindenki szívesen hallgatja, hiszen olyan kérdésekről szólnak, amelyek mindenkit érdekelnek. A fiatalok neveléséről is gondoskodunk. KISZ-tanfolyamokat szervezünk, ahol a magyar nyelvet, irodalmat, történelmet, matematikát, helyesírást és más, az általános műveltséghez szükséges tárgyakat tanulhatnak a falusi fiatalok. Ilyen tanfolyamok már a múlt évben is voltak és ezeket szeretnénk most tovább fejleszteni. — Kik tartják majd a gazdatanfolyam előadásait? — Főiskolát végzett előadók, vagy pedig nagy tapasztalatokkal rendelkező mezőgazdasági szakemberek. Tiszalúcon például két tanfolyam is lesz a termelőszövetkezeti tagok szá-. mára. Az egyiknek a vezetője Rás- kai László elvtárs, aki mezőgazdasági akadémiát végzett és most ott a faluban termelőszövetkezeti elnök. A másik tanfolyamnak Ungvári Lajos elvtárs a vezetője, aki képesített szakember és a termelőszövetkezet agronómusa. — Hogyan készülnek az előadók erre az iskolára? — Ez egy érdekes dolog, amivel szeretnék most eldicsekedni. A múlt évben az előadókat is oktatásban részesítettük. Meghívtuk a putnoki mezőgazdasági technikum igazgatóját. aki a gazdatan folyamok vezető^ nek pedagógiai módszerekről tartott előadást. Mert lehet ugyan valaki ió szakember, de nem biztos, hogy a tapasztalatai ról érthetően, felhasz- nálhatóan tud beszélni másoknak. Ezt is meg kell tanulni. Röviden szólva: nemcsak szakembereket akartunk a gazdatanfolyam hallgatói elé küldeni, hanem igazi előadókat, félig-meddig nevelőket is. Ez a módszerünk bevált. Annyira bevált, hogy az idén már a Földművelésügyi Minisztérium kötelezővé tette az ország minden részén a pedagógiai előadásokat, amelyeket mi kezdtünk el itt Borsodban. Az előadóknak különben mindent biztosítani tudunk sikeres felkészü- ’ésükhöz. Nagyszerű mezőgazdasági szakkönyvtár áll a rendelkezésükre, van 53 szakfilmünk és rengeteg szemléltető eszközünk. Szemléltető eszközökkel .hat láda van tele. Minden . láda 12 ezer forint értéket „rejt”. Szóval nagyon Gazdagok vagyunk, és meg van a lehetőség, hogv sikerekben gazdag legyen az ezüstkalászos tanfolyam. Romantikus öngyilkosság Két idősebb perui férfi beleszeretett egy fiatal lányba. Elhatározták, hogy párbajt vívnak. Mindegyik megivott bizonyos mennyiségű rovarirtószert és várták, melyikük hal meg. A párbaj nem sikerült, ugyanis mindketten meghaltak. HOGYAN VESSÜNK? Régi gazdaszabály már, hogy az őszi vetéseket lehetőleg korán kell elvégezni. Erre azért van szükség, hogy a még ősszel kikelt gabonák kellőképpen megerősödve „fogadják” a telet. Sajnos, az idei igen száraz ősz és a parcellaföldek elkésett letakarítá- sa nagyon sok helyen lehetetlenné tette az időben való vetést. Jól túlhaladtuk már október első felét, a búzavetés legmegfelelőbb időpontját. Mit csináljunk, hogy a lehetőséghez képest elkerüljük, vagy legalább is csökkentsük a kései vetésből származó károkat? Hogyan biztosítsuk a jó termést a következő évre? Mindenekelőtt a jó. mélyréte- gű, tápanyagban gazdag földeken ne törekedjünk a mélységben végzendő talajfordításra, hanem sekély műveléssel készítsük el a porhanyó, morzsalékos vetőágyat. A felszántott rögös földet a leghatásosabb rögtörő eszközök alkalmazásával kell apró morzsásra eldolgozni. A kései vetés sikerét nem annyira a szántás mélysége, hanem annak rögmentes állapota biztosítja. A műtrágyázásra most kettőzött gonddal kell ügyelnünk, hogy a kikelő csiranövényke minél előbb megerősödjön, megfelelő gyökérze- íet fejlesszen. Emelt adagban juttassunk foszfort vetéseinknek — ez elősegíti a gyökérképzést ■— és adjunk a vetéssel egy időben legalább 40-60 kilogramm pétisót is. A késői vetésünk legyen mindig sűrűbb, mint a korai. Most már nem lesz elég kataszteri holdanként egy mázsa vetőmag, hanem legalább 110—115 kilogramm szükséges. Vetőmagunknak pedig tisztítottnak cs jó csiraképességűnek kell lennie. Nagyon fontos ilyen száraz időben, hogy a búza vetésekor a vetőgépet a magtakaró borona után gyűrűshenger kövesse. A gyűrűshenger tömöríti a talajt, aprózzá a rögöket. Finom barázdái felfogják a havat, védik a későn kelt gyenge növényt a szárító szelek ellen. Szabály legyen számunkra, hogy minél későbben vetünk, annál nagyobb gondot fordítsunk a jó agrotechnikára, a műtrágyázásra, mert csak így tudjuk biztosítani későn vetett növényeink részére a megfelelő feltételeket. Benárd Géza mezőgazd. mérnök i el leshették pártmeabízatásukat A diósgyőri Lenin Kohászati Művekben sokáig gondot okozott a Keleti Erőmű üzemeltetéséhez szükséges szénpor gazdaságos tárolása. A nagymennyiségű fűtőanyagot uqyan- is több helyen tárolták, s így a gyakori rakodás, valamint a szállítás nemcsak megdrágította de minőségileg is rontotta a szénpor értékét. Ezért a vállalat vezetősége elhatározta, hogy a porcén tárolására a követelményeknek megfelelő búnkén építtet, amelyet a Keleti Erőművel mintegy 60 méter hosszú szalagpálya köt össze. Az úi létesítmény elkészítésére a vállalat KlSZ-fiaialjai kaptak pártmegbízatást. A kiszistak megfogadták, hogy — társadalmi munkával — az új bunker építését és a szalagpálya szerelését a párt- kongresszusig befejezik. A munkákat júliusban kezdték meg. Azóta 367 KISZ-fiatal társadalmilag 3426 órát dolgozott és az új létesítményt — 'ó- val a határidő előtt — kedd reggelre elkészítették. A házilag készített széntárolóbunkert a nagyüzemi KISZ-bizottság szerdán délután adja át a vállalat vezetőségének. Inkognitóban az iskolapadban Egy jó évtizede is elmúlt, hogy azt hittem, végleg búcsút mondtam az iskolapadnak. Azért gondoltam, hogy végleg, mert nem sok reményem lehetett arra, hogy magasabb iskolát végezhessek. Igaz, a szüleim mindent elkövettek, hogy kijárassák velem a négy polgárit, de utána a szegény gyerekek, közös sorsa — az inasság következett. Már az „iparqs”-jövő is komoly emelkedést jelentett, de ezzel be is zárult a tanulási lehetőség. Igaz,, néhányan megpróbáltak közülünk kitömi a megszokott keretből, de abban sem volt sok köszönet. A sokszor munkanélkül kószáló segédek közül csak kevésnek' sikerült a bizonytalan sorsú, külvárosi szegényembereknek dolgozó ..kócos” mesterré válni, akiket aztán az első válság koldusbotra juttatott. 1945 és különösen 1948 után, amikor éppen végeztem az mássággal, új szelek kezdtek fújni. Alig néhány hónapja, hogy bekerültem a gyárba, s már valami olyasmit kezdtek mondani, hogy az állam lehetővé teszi, hogy a munkásgyerekek is tanuljanak, sőt még egyetemet is végezhetnek. A tanulás reménye ott szunnyadt néhányunk lelkében, de akadtak jócskán, akik igyekeztek ezt le- lohasztani. Kényszer- munkára viszik a jelentkezőket — ilyesmiket mondogattak. Ketten mégis nekivágtunk s utánunk jöttek még öten. Szakérettségi, egyetem, gyakornoki idő, diploma, mind elmúlt már, s ma már szinte el sem hisszük, hogy milyen sokat izgultunk a jóval fiatalabbaknak szánt iskolapadban, mennyit fáradtunk, tanultunk... És most ismét itt vagyok az iskolapadban, az X gimnáziumban, s feszülten figyelem J. tanár úr szavait: — „A kör egy olyan önmagába visszatérő aör- be vonal, melynek minden pontja a középponttól egyenlő távolsági an van...” De nemcsak én figyelek és jegyeznetek szorgalmasan, hanem velem együtt a öbbi- ek: asztalos, rendőr, katonatiszt, adminisztrátor. férfiak és nők, idősebbek, fiatalabbak vegyesen. A tanár úr magyaráz, . feladja a leckét, majd befejezi az órát. Az egész óra -ilatt arra gondoltam. mi lenne, ha úgy mint régen, ismét kiszólítana a tanár úr, feleltetne. Algebra, geometria, mind régen tanult, s részben elfelejtett dolgok ... ■— Nem' készültem, tanár úr! — felelhetném. — Dehogynem készült fiam — mondaná. Megtette a kötelességét, tanult, felkészült az életre. így tehát köszönjük a tanár urak fáradozásait: r-rr. felkészültünk! B. F. Hetven éves a Magyar Néprajzi társaság A nép eiete, szokásai iránti erdek, .odes a tizennyolcadik század utolsó harmadáig nyúlik vissza. Az érdeklődés ekkor és később is összefügg a társadalmi-történelmi mozgalmakkal. A néprajzi kutatás szélesedésével egyre több kívülálló és szakember kapcsolódik be a kutatómunkába, s 1889-ben szükségessé válik egy önálló szervezetnek, a Magyar Néprajzi Társaságnak a létrehozása is. A társaság célja a határainkon belül és kívül élő magyar nép egykori és mai életének, a szomszédos nemzetiségekre kölcsönösen gyakorolt kulturális hatásának vizsgálata volt. A szakembereken kívül soraiba tartoztak a nép élete iránt érdeklődő pedagógusok, művészek, munkások. A társaság szervezésében tevékenyen vett részt Isivánffy Gyula miskolci születésű pedagógus, a matyó és palóc népelet legjelentősebb kutatója is. Később mint a választmány tagja tevékenykedett, 1921-ben bekövetkezett haláláig. A Magyar Néprajzi Társaság hetvenedik évfordulója alkalmából október 29—31 között tartja ünnepi ülésszakát, ahol az elért eredmények taglalása mellett az elkövetkezendő feladatokat is megvitatják. Kodály Zoltán ünnepi megnyitója után Or- tutay Gyula, Tálast István és Gund a Béla professzorok, valamint a néprajz legnevesebb kutatói számolnak be a végzett munkáról. Az előadásokat vita követi. Miskolcról a társaság' meghívott vendégeként Bodgál Ferenc múzeológus vesz részt az ülésszakon. Az Eötvös Loránd Fizikai Társulat az ez évben érettségizettek részére október 31-én, szombaton rendezi ez évi Eötvös Loránd fizikai tanulmányi versenyét. A versenyen résztvevők bármilyent segédeszközt használhatnak. A verseny délután 3 órától — 8 óráig tart. A verseny színhelye a Nehézipari Műszaki Egyetem fizikai tanszéke. Konzultáció: Meggyorsítjuk a szocializmus építését hazánkban A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának a párt VII. kongresszusa alkalmából közzétett irányelvei a nemzetközi és a magyar munkásmozgalom helyzetének jellemzése mellett elemzi a párt történelmi útját, a marxista—leninista elmélet alapján rpgzíti azokat a fontos. történelmi tapasztalatokat, rme- lyek pártunk további tevékenysége és az egész nemzetközi forradalmi munkásmozgalom szempontjából is nagy jelentőségűek. Az irányelvek vázolják azt a hosszabb időre zzóló cselekvési programot, amelyet gazdasági, kulturális téren, állami és társadalmi rendünk továbbfejlesztése és a nemzetközi kapcsolatok terén pártunk megvalósítani törekszik. Befejezzük a szocializmus alapjainak lerakását, meggyorsítjuk a szocializmus építését hazánkban — ez az alapvető gondolat húzódik végig vezérfonalként a kongresszusi irányelveken. 1. A marxizmus—leninizmus feltárja a társadalmi fejlődés törvényeit. pontosan körülírja a társadalom alapjának fogalmát — mint olyan tényezőt —, amely meghatározza a társadalom egész felépítményét, politikai, ideológiai, erkölcsi, művészeti, filozófiai stb. arculatát. Az alap fogalmán a termelési viszonyok összességét, a társadalom gazdasági rendjét értjük. A termelési viszonyok szőkébb értelemben véve a tulajdonviszonyokat jelentik, a termelési eszközök tulajdonformája képezi a termelési viszonyok alapját. A termelési viszonyok tulajdonformája meghatározza az emberek kölcsönös kapcsolatát, a termelés társadalmi szervezetében elfoglalt helyüket; az osztály viszony okát, a csere és elosztás viszonyait stb. így például a kapitalista termelési viszonyok alapját a termelési eszközök tőkés magántulajdona, a munkásoknak a termelési eszközöktől való megfosz- tottsága jellemzi. A szocialista termelési viszonyok alapját a termelőeszközök társadalmi tulajdona képezi. Ebből következik a szocialista társadalom elosztási elve: „mindenki képességei szerint és mindenkinek munkája arányában”. Ezért a dolgozók közvetlenül érdekelve vannak a termelésben, annak* növelésében. Az emberek kölcsönös kapcsolatára a segítés, az elvtársi együttműködés viszonya a jellemző. Ennek megfelelően a szocialista rendszer politikai, jogi, erkölcsi stb. nézetei és intézményei az emberek közötti új szocialista viszonyokat tükrözi és a társadalmi tulajdon védelmét, és fejlesztését vannak hivatva szolgálni. A szocializmus alapjainak lerakása tehát elsősorban azt jelenti, hogy az egész népgazdaságban uralkodóvá kell tenni a termelőeszközök társadalmi tulajdonát. Ezzel megteremtődik a termelő erők fejlődésének korlátlan lehetősége. A társadalom szocialista alapjai megteremtésének elsődleges és legfőbb feltétele a politikai hatalom kivívása, a proletárdiktatúra megteremtése. Erre elengedhetetlenül szükség van, mert a burzsoázia minden eszközzel védi a tulajdon régi, tőkés formáját. A politikai hatalom kivívása a munkásosztály részéről, a szocialista forradalom első lépése, amely felöleli azt az egész időszakot, amikor a társadalmi tulajdon uralkodóvá válik. A szocialista országok eddigi történelmi tapasztalatai álap- pán ennek két útja van. Az iparban, bányászatban, közlekedésben stb. a tőkések kisajátítása, a termelési eszközök állami, össznépi tulajdonba vétele útján. A mezőgazdaságban nem lehet a kisajátítás módszerét alkalmazni, hanem a dolgozó parasztok önkéntes társúlásán alapuló csoportos szövetkezeti tulajdon jön létre, mint a társadalmi tulajdon sajátos formája. Hazánkban kedvező feltételeket teremtett a munkásosztály számára, hogy a hatalom részesévé váljon, majd a kommunista párt vezetésével, a tőkés elemek fokozatos kiszorítása útján kivívja a proletárdiktatúrát. A kommunista párt által vezetett magyar munkás- osztály a politikai hatalomban szerzett pozícióit arra használta Tel, hogy a gazdasági élet területén is lé- pésről-lépésre megfosztja termelési eszközeitől a tőkés osztályt és azt az egész nép tulajdonává tegye. így ment végbe 1945—46-ban a bányák, s a négy legnagyobb ipari vállalat állami kezelésbe vétele, 1947-ben a nagybankok, 1948-ban a száz munkásnál többet foglalkoztató ipari vállalatok, majd később középjellegű ipari vállalatok és a nagykereskedelem államosítása. A mezőgazdaságban is kifejlődött a szocialista tulajdon, részben az állami gazdaságok és gépállomások útján — mint állami össznépi tulajdon — s 1948 után megindult a termelőszövetkezeti mozgalom fejlődése. Jelenleg a mezőgazdaságban az ország összes szántóterületének több mint 50 százalékán szocialista gazdálkodás folyik. A népgazdaság szocialista szektorában megvalósul a munka szerinti elosztás szocialista elve, új szocialista viszonyok fejlődtek ki az emberek kölcsönös kapcsolatában és a munkához való viszonyukban. Gyökeresen megváltoztak hazánkban az osztályviszonyok is. Társadalmunk gazdasági szerkezetében végbement változások kedvező hatással voltak a termelőerők fejlődésére, a munkatermelékenység alakulására. A népgazdaság fejlődése megteremtette az anyagi alapokat a dolgozó nép élet- színvonalának, kultúrájának jelentős emeléséhez. a. A szocializmus “ befejt zése hazánkban ma elsősorban azt a feladatot jelenti, hogy győzelemre kell vinni a%szocializmus ügyét a mezőgazdaságban is. A magyar mezőgazdaságnak csaknem felén még mindig a kisparaszti tulajdonon alapuló kisüzemi gazdálkodás folyik. Ez a körülmény egyre súlyosabban érezteti hatását nemcsak a mezőgazdaságban, de az egész népgazdaságban is. Az országnak egyre több és olcsóbb élelemre van szüksége ahhoz* hogy a lakosság igényét minél teljesebben ki tudjuk elégíteni. Fejlődd iparunk is egyre több mezőgazdasági eredetű nyersanyagot igényel. Külkereskedelmünk kedvező alakulása szempontjából is nagyjelentőségű a korszerűen, olcsón termelt, exportra alkalmas mezőgazdasági termékeknek a növelése. A magántulajdonon alapuló kis- árutermelő gazdaságok lehetetlenné teszik a gépesítés, a korszerű agrotechnika és tudomány alkalmazását, ennélfogva képtelenek a termelés nagyobbarányú növelésére, a mező- gazdasági termékek önköltségének csökkentésére. Mezőgazdasági termékeink nagyrészt már most sem tudnak versenyezni a világpiaci árak- Ical. Ezek jó részének anyagi dotálása már most is nagy terhet jelentenek államunk számára. Csak a szocialista állam teszi ezt meg, azonban ennek a támogatásnak is vannak korlátái, mert hatalmas anyagi eszközöket von el a népgazdaság más ágainak fejlesztésétől, a szocializmus alapjainak további kiszélesítésétől. Nyilvánvaló, hogy a parasztság életviszonyainak, munkakörülményeinek nagyobb arányú javulása csak úgy lehetséges, ha a mezőgazdaság is szocialista alapon fog tovább fejlődni. A mezőgazdaság szocialista átalakítása nem utolsó sorban politikai kérdés is. A már meglévő szocialista vívmányok végső győzelmét úgy tudjuk biztosítani, ha a kapitalizmus újjászületésének minden forrását felszámoljuk. Márpedig közismert az a lenini tétel, hogy a kisárutermelés nap mint nap szüli a kapitalizmust. Pártunk kongresszusi irányelvei azt is hangsúlyozzák, hogy az előttünk álló években meggyorsítjuk a szocializmus építését
