Észak-Magyarország, 1959. október (15. évfolyam, 230-256. szám)
1959-10-25 / 251. szám
Városunk kommunistáinak nagyon fontos kötelessége, hogy következetesen erősítsék a pártegységet és mind szorosabbra fűzzék kapcsolatukat a tömegekkel A miskolci kommunisták pártértekezlete nnepélyes külsőségek között került sor a Miskolc városi pártbizott- '■v€- ság pártértekezletére. A Lenin Kohászati Művek Bartók Béla Művelődésháza feldíszített nagytermébe többszáz kommunista küldött jött össze október 23-ának reggelén, hogy megválassza a Magyar Szocialista Munkáspárt Miskolc városi pártbizottságának új tisztikarát. A párt- bizottság beszámolóját Koval Pál elv társ> a városi pártbizottság első titkára tartotta. A nemzetközi helyzet ismertetése után a beszámoló részletes elemzését adta az ellenforradalom óta eltelt eredményekben gazdag három esztendőnek. Az ellenforradalom fegy veres leverése, majd a konszolidáció nehéz harcai próbára tették a mis kolci kommunistákat. Az a küzdelem, mely hazánkban végbement, nemcsak a magyarországi forradalmi és ellenforradalmi erők ütközete volt, hanem egyben a haladás és a reakció, a szocializmus és az imperializmus, a háború és a béke nemzetközi erőinek összecsapása is. E nehéz időkben a kommunisták gyorsan megteremtették az új forradalmi központot, az új Központi Bizottságot, a forradalmi munkás-paraszt kormányt. A Központi Bizottság megkezdte a párt újjászervezését, ugyanakkor az internacionalizmus szellemében megmozdultak a testvéri szocialista országok, élen a nagy Szovjetunióval, katonai, politikai, anyagi segítséget nyújtva népi államunknak. A párt helyzete, tevékenysége Miskolcon Az ellenforradalom fölötti győzelem legfontosabb tanulsága, hogy a munkásosztály, a dolgozó nép csak egységes, szervezett élcsapatának, a marxizmus—leninizmus elméletével felfegyverzett, a tömegekkel összeforrott kommunista párt vezetésével győzhet. Ha ez az egység megbomlik, törvényszerűen az ellenforradalmi erők veszik kezükbe a kezdeményezést, s veszélyeztetik a szocializmus további építését. Ezeket a fontos tanulságokat és elveket szem előtt tartva, a városi párt- bizottság politikai, gazdasági munkáját, ellenőrzési tevékenységét a Központi Bizottság és a megyei párt- bizottság határozatai alapján végezte. A pártbizottság következetes politikájának tulajdonítható, hogy nagymértékben javult a pártvezetés színvonala, a párt és a tömegek közötti kapcsolat és nem utolsósorban a gazdasági munka. Az ellenforradalom fegyveres leverése után roppant nehéz körülmények között láttunk soraink rendezéséhez. A pártbizottság e munkájában elsősorban a munkásosztályra, annak öntudatos törzsgárdájára támaszkodott, s hogy sikerült aránylag rövid idő alatt komoly eredményeket elérni, az alábbiaknak köszönhető. A pártbizottság és az akkor még kisszámú, de lelkes pártszervezetek szüntelenül magyarázták a párt megváltozott politikáját, álláspontját az egyes kérdésekben. Pártunk vezetői nyílt, őszinte beszédekkel fordultak a tömegekhez, feltárva országunk valóságos helyzetét. Megnyugtatta az embereket, hogy következetesen betartottuk adott szavunkat, növelte pártunk tekintélyét a szó és tett egysége. Következetes harcot folytattunk a re- vizionizmus, a jobboldali elhajlás és a szektásság, a dogmát izmus ellen. Ez' biztosította Miskolcon is az osztályharc eredményes vitelét. Mindez együttvéve az ellenség elszigeteléséhez vezetett, és növélte a párt ’körül tömörülő szövetségesek, rokonszen- vezők táborát. A városi pártbizottságnak igen erős harcot kellett vívnia a pártegység megteremtéséért. A legerélyesebben fel kellett lépni azokkal szemben, akik egyéni érdekeiket szolgálva, meg akarták bontani az újjászerveződő párt sorait, éket szerettek volna verni a pártvezetés és a párttagság közé. A pártegységért folytatott küzdelem eredményeként pártunk megtisztult a karrierista, az egyéni célokat kergető elemektől, akik ugródeszkának igyekeztek felhasználni a pártot, jól jövedelmező funkciók felé. A városi pártbizottság és végrehajtó bizottsága irányító, ellenőrző tevékenysége alapjában véve jónak mondható, egészséges, vannak azonban fogyatékosságai is. Hiányosság többek között, hogy nem foglalkoznak — s ez az üzemi pártbizottságok' ra és alapszervezetekre is jellemző — a bejáró dolgozók politikai nevelésével. Nem mondják meg nekik nyíltan és őszintén, hogy földtulajdonnal is rendelkezve, az egyéni önzés nyomja rá bélyegét gondolkozásukra. Világosan meg kell mondanunk, hogy a bejáró dolgozóktól a szocializmus építése azt követeli hogy mutassanak példát és vegyék ki részüket a mezőgazdaság szocialista átszervezéséből. Az alapszervi vezetőségek újjává lasztása Miskolcon október elsejével befejeződött. A taggyűlések élénkek színvonalasak voltak, melyeken s párttagság 90—95 százaléka jelen volt. A pártértekezletek hű képet nyújtanak a miskolci kommunisták aktivitásáról, lelkesedéséről. Mind a beszámolók, mind a hozr zászólások mélyen elemezték a helyi problémákat, éltek a kommunisták a kritika, Önkritika fegyverével, és életrevaló javaslatokat tettek a további fejlődés érdekében. A pártértekezleteket áthatotta az országot vezető párt tagjainak mély felelősségérzete. Ha a miskolci pártszervezetek ösz- szetételét vizsgáljuk, egészséges fejlődést tapasztalunk. Érvényesül az az elv, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt mindenek előtt a munkások pártja. Városunk pagyipari jellegéből is következik, hogy a párttagság 61,7 százaléka munkás, foglalkozás szerint pedig 70,6 százaléka. Hiányosságként említette meg a beszámoló, hogy a nők arányszáma nagyon kicsi, mindössze 16,2 százalék, a tagjelölteket illetően még ennél is kevesebb, és mélyen alatta marad az országos átlagnak. Ez a tény arra enged következtetni, hogy a pártszervezetek lebecsülik a nők társadalmi tevékenységének fontosságát. Nem jobb a helyzet a mezőgazdaság területén sem. A fegyelmi eseteket tanulmányozva, az előadó kijelentette, hogy két alapvető következtetést kell ievon- nunk. Fokozott éberséget kell tanúsítani az új tagok felvételénél, hogy ne kerülhessenek be a pártba' újból olyan elemek, akik a párttagságot egyéni haszonszerzésre, vagy korábban elkövetett cselekmények leplezésére akarják felhasználni. Továbbá nagyobb figyelmet kell fordítani a párttagok nevelésére, tevékenységük, magánéletük ellenőrzésére. Érezze minden pártszervezet, hogy felelős tagjainak fejlődéséért, cselekedeteiért. A káderek kiválasztásáról és helyzetéről szólva, Koval elvtárs megjegyezte, gondoskodni kell arról, hogy meg legyen a káderek biztonságérzete; ez elengedhetetlenül fontos egyre igényesebb feladataik ellátásához. Pártunk helyzetéről, munkájáról megállapíthatjuk — mondotta Koval elvtárs —, hogy a városi pártbizottság az ellenforradalom óta eltelt időszakban következetesen arra törekedett, hogy erősítse a yártegységet, betartsa és betartassa a pártélet lenini normáit, szorosabbra fűzze kapcsolatait a tömegekkel, mindenek előtt a munkássággal, továbbá az értelmiséggel. Bízvást mondhatjuk: a városi párt- bizottság tömegkapcsolatai általában véve egészségesek, politikája a tömegekbe vetett bizalmon alapszik — városunk dolgozói bíznak a pártban. Az ipar helyzete Miskolcon Miskolcnak, mint az ország másodig legnagyobb városának, igen nagy jelentősége van az ipari termelés tekintetében is. A megyében foglalkoztatott munkások több mint 50 százaléka Miskolcon .dolgozik. Jelentőségét csak fokozza, hogy az ipar jellege nehézipari. A felszabadulás óta többszörösére nőtt a termelés. A gyors fejlődést megakasztotta az ellenforradalmi támadás. A Lenin Kohászati Művekben és a DIMÁVAG-ban az ellenforradalom okozta közvetlen kár meghaladta a 130 millió forintot. A termeléskiesésből származó veszteség városi viszonylatban 300 millió forint volt. A gyors gazdasági konszolidáció, pártunk és kormányunk helyes, intézkedései azt eredményezték, hogy az éveleji stagnálás, munkakiesések ellenére, 1957-ben Miskolc gyáripara millió forinttal többet termelt, mint 1955-ben, csaknem valamennyi üzem túlteljesítette tervét. Az ugrásszerű fejlődés elsősorban pártunk helyes politikájának köszönhető. Csak a minisztériumi iparban 317 forinttal emelkedett a dolgozók havi átlag- keresete. Hasonlóan alakult az állami, helyiipar és a szövetkezetek dolgozóinak átlagbére is. A nyereség- részesedés bevezetése ugyancsak ösztönzően hatott, érdekeltté tette a dolgozókat a gazdaságos termelésben. A Lenin Kohászati Művekben nyereségrészesedés címén 17 napot, a vasúti kedvezményt is beleszámítva 22 napot fizettek ki, ami 17 millió forintot tett ki. Dolgozóink munkalendülete a Központi Bizottság márciusi határozata után tovább fokozódott. Egymás után alakultak a brigádok és indultak harcba a „szocialista munkabrigád” cím elnyeréséért. A határozat ismertetése után valamennyi üzem vállalást tett, vállalta a hároméves terv legfontosabb gazdasági mutatóinak két év alatti teljesítését. A város iparának felajánlása meghaladja az 56 millió forintot. A termelés gyors fejlődését mutatja, hogy Miskolc minisztériumi ipara ez év első felében 106,2 százalékra teljesítette tervét, ami 37,5 százalékkal magasabb, mint 1955 azonos időszakában és 13,2 százalékkal felülmúlja 1958 első félévének eredményeit. Különösen kiemelkedő eredményt ért el Miskolc legjelentősebb nehézipari üzeme, a Lenin Kohászati Művek, mely 1959 első félévi tervét 112,1 százalékra teljesítette. A Nehézszerszámgépgyár sem marad messze ezen eredmény mögött 111,4 százalékos tervteljesítésével. Miskolc szénbányái az elmúlt évek lemaradása után élre törtek: 105,1 százalékos tervtelj esítést, önköltségcsökkentést és kalória javulást mutathatnak fel az elmúlt félévben. Nem ilyen kedvező a helyzet a kisipari termelőszövetkezetek frontján. Amíg 1957-ben 90, addig 1958-ban már csak 88 millió forint értéket termeltek, 1959 első féléyében pedig 41 millió forintra csökkent a 18 ktsz termelési értéke. A pártszervezetek vezető, ellenőrző munkája sokat fejlődött az elmúlt három évben. Az alulról és felülről jövő bírálatok és észrevételek felkarolása, a műszaki vezetőkkel való jó kapcsolatok megteremtése eddigi sikereink és további győzelmeink forrása. Éppen ezért a legfontosabb, hogy üzemi pártszerveink a befelé forduló, önmagáért való pártmunka helyett továbbra is a tervek teljesítését, a termelési feladatok sikeres megoldását tekintsék legfontosabb politikai munkájuknak. Pártvezetőink nagy része megértette, hogy a pártmunkát nem lehet csupán a párt belső életére korlátozni. A gazdasági feladatok megoldása a pártmunka szerves részét képezi. Városunk ipari üzemeiben az összr költségnek mintegy 70 százalékát az anyagköltségék képezik, éppen ezért takarékosan kell bánnunk az anyaggal. Az újítások területén is akadnak még tennivalók. Üzemeinkben gyakran tapasztaljuk, hogy a gazdasági vezetők csak biztos és kockázatmentes esetekben vállalják az újítások bevezetését. A bátor, de reális újításokat nem szabad elsüllyeszteni. A statisztikai vizsgálódásból kitűnik, hogy , minden száz elfogadott újításból csak 19-et alkalmaznak. Az újító mozgalom tíz éve meggyőzően bizonyítja, hogy jó dolog az újítás. A DIMÁVAG-ban például az elmúlt tíz év alatt 24 ezer újítást nyújtottak be. Az utókalkuláció által kimutatott népgazdasági haszon meghaladja a 32 millió forintot. Minden elismerést megérdemelnek az üzemek műszaki vezetői, dolgozói, akik tudásuk, tehetségük latbavetésé- vel újabb és újabb géptípusokat állítanak elő. Szakmai tevékenységük mellett azonban nem jelentkeznek kellő súllyal városunk társadalmi életében, bár ezt politikai meggyőződésüknél fogva a többségtől joggal elvárhatnánk. A termelés hevében egyetlen perc re sem szabad megfeledkezni magukról az alkotókról, az üzemek dől gozóiról, szociális, kulturális helyzetük állandó javításáról. A Központi Bizottság munkásosztály helyzetével foglalkozó határozata megszabta ezzel kapcsolatos tennivalóinkat. Miskolc iparának eddigi eredményei azt bizonyítják, hogy városunkban is megvannak a fel telelek a szocializmus gyorsabb építéséhez. Most az a feladatunk, hogy tovább fokozzuk a kongresszusi verseny lendületét. További erőfeszítésekre van szükség, hogy a vállalásokhoz híven, ez év végére a munka termelékenységében, az önköltség csökkentésében elérjük az 1960-ra tervezett mutatókat. E feladatok sikeres megoldásával teremt jük meg a második ötéves terv meg kezdésének kedvező feltételeit. A szocialista kultúráért Miskolc kulturális helyzetével foglalkozva, a beszámoló utalt az ellen- forradalmat követő eszmei-politikai zavarodottságra, az értelmiség soraiban ma is fellelhető burzsoá nézetekre, melyek kihatással vannak a kulturális élet területére is. A színház ellenforradalom utáni műsorai is sok kívánnivalót hagynak maguk után, bár ebben az évben ezen a téren is mutatkoznak helyes változások. A munkáslakta kerületek kulturális ellátottsága ma sem kielégítő, annak ellenére, hogy a munkásosztály haladottabb része igényli a művelődést. A munkásosztály volt az, mely a Horthy-uralom éveiben a legtevékenyebben harcolt nemzeti-népi kultúránk ápolásáért. A munkásdalárdák, gyakran dacolva a rendőri terrorral, nem engedték a felejtés homályába merülni a munkásmozgalom dalait, a magyar népzene tolmácsolóinak műveit. Miskolc egyetemi város. A párt és kormány azt várja az egyetemektől, hogy váljanak a kommunista szakemberképzés fórumaivá, őszintén meg kell mondani, hogy a mi egyetemünk ennek a célnak még nem felel meg maradéktalanul. Az egyetemi oktatók jelentős része egyetért azzal ami hazánkban történik, de nem jutott túl még a lojalitás határán, nem tekinti a szakmai oktatással egyenrangú feladatának a hallgatóság politikai nevelését. A középiskolák tanulóinak szociális összetétele jó, a munkás-pa- rasztszármazású tanulók, aránya eléri a 70 százalékot. Feladat ezen tanulók tanulmányi átlagának emelése. A pártszervezetek növekvő bizalommal tekintenek az értelmiség munkájára, alkotó tevékenységére, Növekedett a párt tekintélye az értelmiség előtt. Meg kell nyerni a ma még közömbösöket is, azért küzdünk ingadozásaik és az értelmiség vezetőszerepéről szóló revizionista nézetek ellen. Emelkedett a pártoktatás színvonala Korunkban az általános műveltség tartozéka a marxizmus-leninizmus tudományának ismerete. Az ellenforradalom egyik tanulsága volt az is, hogy a világnézeti elmaradottság. súlyos károkat okoz. Éppen ezért kell komolyan, az élet kívánta következetességgel foglalkozni a pártoktatás kérdésével. Ma már nemcsak a párttagság érdeklődik a marxizmus-leninizmus iránt, egyre több pártonkívüli dolgozó, egyszerű munkások, értelmiségiek érzik szükségét annak, hogy megismerkedjenek a marxizmus-leninizmus igazságaival. Az 1957—58-as pártoktatási évhez viszonyítva a minőség javulása mellet jelentős számszerű növekedés is tapasztalható. Míg 1957-ben a párttagság 57 százaléka, addig ebben az évben a kommunisták 62 százaléka jelentkezett pártoktatásra. Az ellenforradalom óta jelentős eredményeket értünk el a propaganda munkában. Jórészt sikerült szétzúzni az ellenforradalmi nézeteket, növekedett a párttagok eszmei-politikai felkészültA tömegszervezetek szerepéről Gazdasági, politikai eredményeink elérésében nagy részük volt a különböző tömegszervezeteknek. A szakszervezetek 60 ezer tagot számlálnak városunkban. Kettős feladatot látnak el. Kötelességük a dolgozók, elsősorban a pártonkívüliek politikai, kulturális nevelése, a termelés, a munkaverseny szervezése, ugyanakkor érdekvédelmi szervek is. A kommunisták feladata, hogy minél több becsületes pártonkívüli dolgozót vonjanak be a tömegszervezetek vezetésébe, ezzel is növekszik és erősödik a párt és a tömegek kapcsolata. Az ifjúság szocialista nevelését a KISZ-szervezetek végzik. 1957-ben, a Tanácsköztársaság 38. évfordulóján jött létre a Kommunista Ifjúsági Szövetség. Felszabadulásunk óta először beszélhetünk a párt politikája mellett szilárdan kiálló ifjú kommunisták, ifjúmunkások jelentős csoportjáról. Miskolcon 251 KlSZ-alap- szervezet több mint 10 ezer fiatalt egyesít soraiban. A kommunista fiatalok szép példáját adták a fiatalság nemes lelkesedésének, tettekkel bizonyították be, hagy méltó segítőtársai a pártnak. Az eredmények mellett azpnban hibák is mutatkoznak a KISZ munkájában. Egyes helyeken szektás elzárkózással tartják maguktól távol a kívülálló fiatalokat, pedig a KISZ-nek minden magyar fiatalt nevelnie kell. A Hazafias Népfront szerepe nem csökkent társadalmi életünkben, megtestesíti a munkásosztály és a népi demokráciához hű pártonkívüli dolgozók összefogását. A legjelentősebb eredményeket a város politikai, kultúrális életének formálásában érte el a népfront-mozgalom. Külön elismerést érdemel a népek közötti barátság ápolásában végzett tevékenysége, elmélyítette Miskolc dolgozóiban a baráti népek iránti szereteted a nemzetköziség gondolatát A politikai és kultúrális tevékenység mellett a népfront városfejlesztési munkája is igen hasznosnak bizonyult. A tavalyi tanács- és ország- gyűlési képviselőválasztások sikerében nem kis szerepe volt a Hazafias Népfrontnak. A tavasszal sorra kerülő népfront-kongresszust megelőző népfront-bizottsági választások idején arra kell törekedni, hogy minél több friss erő kerüljön a bizottságokba. ^ A nőmozgalom is hasznos tevékenységet folytat, munkája eredményesen segíti az előttünk álló feladatok megoldását. Pártszerveinknek minden tőlük telhető módon támogatniuk kell a nőtanácsok munkáját, fel kell lépni minden olyan nézet ellen, mely a nők egyenjogúságát csorbítaná. A tanácsok tevékenysége Az ellenforradalom felismerte a tanácsok jelentőségét a szocialista vívmányok védelmében, nem véletlen tehát, hogy a legvadabbúl éppen a tanácsokat támadta. A tanácsok közigazgatási funkciójuk mellett legfontosabb feladata most is, a múltban is a szocialista építés szolgálata, az elért eredmények védelme volt. A tanácsok, mint államhatalmi szervek, akkor működhetnek közmegelégedésre, ha állandóan kapcsolatot tartanak a dolgozók legszélesebb tömegeivel, felfigyelnek az igényekre és a rendelkezésükre álló eszközökkel azok kielégítésén fáradoznak. Hogy tanácsaink nagy népszerűségnek örvendenek és bírják a dolgozók bizalmát, legjobban bizonyítják a múlt évi tanácsválasztások. A választópolgárok 99,8 százaléka a népfront jelöltjeire adta le szavazatát. A miskolci városi tanács munkája kiegyensúlyozott, nagy felelősséggel, hozzáértéssel irányítja városunk életét. Munkájában azonban akadnak még fogyatékosságok. A panaszok, bejelentések gyorsabb intézése föltétlenül megkívánja, hogy a tanácsvezetők ne zaklatásnak tekintsék a dolgozók ügyes-bajos gondjaival való törődést, hanem kötelességüknek. A tömegkapcsolatok további elmélyítésével és fejlesztésével el kell érnünk, hogy a lakosság társadalmi tevékenységét, társadalmi munka iránti vonzódását növeljük. Sajnos, ezen a téren akad még sok tennivaló. A Miskolc városi beruházásoknak alig másfél százalékát teszi ki a lakosság társadalmi hozzájárulása. A társadalmi munka szocialista jellegének, szerepének megvilágításával, megfelelő szervezéssel jelentős mértékben növelhetnénk, meggyorsíthatnánk a város fejlődését, és ezzel elősegíthetnénk a dolgozók növekvő igényeinek jobb kielégítését. — fejezte be Koval elvtárs a városi pártbizottság beszámolóját. c4 beszámoló mérlegre tette a városi pártbizottság ^ ellenforradalom utáni időben végzett mu nkáját. Áthatotta az a felelősségtudat, ami jellemzőjévé vált lenini el veken épülő pártéletünknek. A miskolci kommunisták pártértekezlete v alóban határkövet jelent további fejlődésünk útján. A beszámolót hosszan tartó tapssal fogadták a jelenlévők, majd a revíziós bizottság beszámolóját hallgatta meg a pártértekezlet. (A beszámoló fölötti vitára lapun k következő számában visszatérünk
