Észak-Magyarország, 1959. október (15. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-25 / 251. szám

Városunk kommunistáinak nagyon fontos kötelessége, hogy következetesen erősítsék a pártegységet és mind szorosabbra fűzzék kapcsolatukat a tömegekkel A miskolci kommunisták pártértekezlete nnepélyes külsőségek között került sor a Miskolc városi pártbizott- '■v€- ság pártértekezletére. A Lenin Kohászati Művek Bartók Béla Mű­velődésháza feldíszített nagytermébe többszáz kommunista küldött jött össze október 23-ának reggelén, hogy megválassza a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Miskolc városi pártbizottságának új tisztikarát. A párt- bizottság beszámolóját Koval Pál elv társ> a városi pártbizottság első tit­kára tartotta. A nemzetközi helyzet ismertetése után a beszámoló részletes elem­zését adta az ellenforradalom óta eltelt eredményekben gazdag három esztendőnek. Az ellenforradalom fegy veres leverése, majd a konszolidáció nehéz harcai próbára tették a mis kolci kommunistákat. Az a küzdelem, mely hazánkban végbement, nemcsak a magyarországi forradalmi és ellenforradalmi erők ütközete volt, hanem egyben a haladás és a reakció, a szocializmus és az imperializmus, a háború és a béke nemzetközi erői­nek összecsapása is. E nehéz időkben a kommunisták gyorsan megterem­tették az új forradalmi központot, az új Központi Bizottságot, a forra­dalmi munkás-paraszt kormányt. A Központi Bizottság megkezdte a párt újjászervezését, ugyanakkor az internacionalizmus szellemében megmoz­dultak a testvéri szocialista országok, élen a nagy Szovjetunióval, katonai, politikai, anyagi segítséget nyújtva népi államunknak. A párt helyzete, tevékenysége Miskolcon Az ellenforradalom fölötti győze­lem legfontosabb tanulsága, hogy a munkásosztály, a dolgozó nép csak egységes, szervezett élcsapatának, a marxizmus—leninizmus elméletével felfegyverzett, a tömegekkel össze­forrott kommunista párt vezetésével győzhet. Ha ez az egység megbomlik, törvényszerűen az ellenforradalmi erők veszik kezükbe a kezdeménye­zést, s veszélyeztetik a szocializmus további építését. Ezeket a fontos tanulságokat és el­veket szem előtt tartva, a városi párt- bizottság politikai, gazdasági munká­ját, ellenőrzési tevékenységét a Köz­ponti Bizottság és a megyei párt- bizottság határozatai alapján végezte. A pártbizottság következetes po­litikájának tulajdonítható, hogy nagymértékben javult a pártve­zetés színvonala, a párt és a tö­megek közötti kapcsolat és nem utolsósorban a gazdasági munka. Az ellenforradalom fegyveres leve­rése után roppant nehéz körülmé­nyek között láttunk soraink rendezé­séhez. A pártbizottság e munkájában elsősorban a munkásosztályra, annak öntudatos törzsgárdájára támaszko­dott, s hogy sikerült aránylag rövid idő alatt komoly eredményeket elér­ni, az alábbiaknak köszönhető. A pártbizottság és az akkor még kis­számú, de lelkes pártszervezetek szüntelenül magyarázták a párt meg­változott politikáját, álláspontját az egyes kérdésekben. Pártunk vezetői nyílt, őszinte beszédekkel fordultak a tömegekhez, feltárva országunk való­ságos helyzetét. Megnyugtatta az em­bereket, hogy következetesen betar­tottuk adott szavunkat, növelte pár­tunk tekintélyét a szó és tett egysége. Következetes harcot folytattunk a re- vizionizmus, a jobboldali elhajlás és a szektásság, a dogmát izmus ellen. Ez' biztosította Miskolcon is az osz­tályharc eredményes vitelét. Mindez együttvéve az ellenség elszigetelésé­hez vezetett, és növélte a párt ’körül tömörülő szövetségesek, rokonszen- vezők táborát. A városi pártbizottságnak igen erős harcot kellett vívnia a pártegy­ség megteremtéséért. A legerélye­sebben fel kellett lépni azokkal szem­ben, akik egyéni érdekeiket szolgál­va, meg akarták bontani az újjászer­veződő párt sorait, éket szerettek volna verni a pártvezetés és a párt­tagság közé. A pártegységért folyta­tott küzdelem eredményeként pár­tunk megtisztult a karrierista, az egyéni célokat kergető elemektől, akik ugródeszkának igyekeztek fel­használni a pártot, jól jövedelmező funkciók felé. A városi pártbizottság és végre­hajtó bizottsága irányító, ellenőrző tevékenysége alapjában véve jónak mondható, egészséges, vannak azon­ban fogyatékosságai is. Hiányosság többek között, hogy nem foglalkoz­nak — s ez az üzemi pártbizottságok' ra és alapszervezetekre is jellemző — a bejáró dolgozók politikai neve­lésével. Nem mondják meg nekik nyíltan és őszintén, hogy földtulaj­donnal is rendelkezve, az egyéni ön­zés nyomja rá bélyegét gondolkozá­sukra. Világosan meg kell monda­nunk, hogy a bejáró dolgozóktól a szocializmus építése azt követeli hogy mutassanak példát és vegyék ki részüket a mezőgazdaság szocialista átszervezéséből. Az alapszervi vezetőségek újjává lasztása Miskolcon október elsejével befejeződött. A taggyűlések élénkek színvonalasak voltak, melyeken s párttagság 90—95 százaléka jelen volt. A pártértekezletek hű képet nyújtanak a miskolci kommunis­ták aktivitásáról, lelkesedéséről. Mind a beszámolók, mind a hozr zászólások mélyen elemezték a helyi problémákat, éltek a kom­munisták a kritika, Önkritika fegyverével, és életrevaló javas­latokat tettek a további fejlődés érdekében. A pártértekezleteket áthatotta az országot vezető párt tagjainak mély felelősségérzete. Ha a miskolci pártszervezetek ösz- szetételét vizsgáljuk, egészséges fej­lődést tapasztalunk. Érvényesül az az elv, hogy a Magyar Szocialista Mun­káspárt mindenek előtt a munkások pártja. Városunk pagyipari jellegé­ből is következik, hogy a párttagság 61,7 százaléka munkás, foglalkozás szerint pedig 70,6 százaléka. Hiányos­ságként említette meg a beszámoló, hogy a nők arányszáma nagyon kicsi, mindössze 16,2 százalék, a tagjelölte­ket illetően még ennél is kevesebb, és mélyen alatta marad az országos át­lagnak. Ez a tény arra enged követ­keztetni, hogy a pártszervezetek le­becsülik a nők társadalmi tevékeny­ségének fontosságát. Nem jobb a hely­zet a mezőgazdaság területén sem. A fegyelmi eseteket tanulmányoz­va, az előadó kijelentette, hogy két alapvető következtetést kell ievon- nunk. Fokozott éberséget kell tanúsí­tani az új tagok felvételénél, hogy ne kerülhessenek be a pártba' újból olyan elemek, akik a párttagságot egyéni haszonszerzésre, vagy koráb­ban elkövetett cselekmények leplezé­sére akarják felhasználni. Továbbá nagyobb figyelmet kell fordítani a párttagok nevelésére, tevékenységük, magánéletük ellenőrzésére. Érezze minden pártszervezet, hogy felelős tagjainak fejlődéséért, cselekedetei­ért. A káderek kiválasztásáról és hely­zetéről szólva, Koval elvtárs megje­gyezte, gondoskodni kell arról, hogy meg legyen a káderek biztonságér­zete; ez elengedhetetlenül fontos egyre igényesebb feladataik ellátásá­hoz. Pártunk helyzetéről, munkájáról megállapíthatjuk — mondotta Koval elvtárs —, hogy a városi pártbizottság az ellen­forradalom óta eltelt időszakban következetesen arra törekedett, hogy erősítse a yártegységet, be­tartsa és betartassa a pártélet le­nini normáit, szorosabbra fűzze kapcsolatait a tömegekkel, min­denek előtt a munkássággal, to­vábbá az értelmiséggel. Bízvást mondhatjuk: a városi párt- bizottság tömegkapcsolatai általában véve egészségesek, politikája a töme­gekbe vetett bizalmon alapszik — vá­rosunk dolgozói bíznak a pártban. Az ipar helyzete Miskolcon Miskolcnak, mint az ország máso­dig legnagyobb városának, igen nagy jelentősége van az ipari termelés te­kintetében is. A megyében foglalkoz­tatott munkások több mint 50 száza­léka Miskolcon .dolgozik. Jelentősé­gét csak fokozza, hogy az ipar jellege nehézipari. A felszabadulás óta többszörösére nőtt a termelés. A gyors fejlődést megakasztotta az ellenforradalmi tá­madás. A Lenin Kohászati Művek­ben és a DIMÁVAG-ban az ellenfor­radalom okozta közvetlen kár meg­haladta a 130 millió forintot. A ter­meléskiesésből származó veszteség városi viszonylatban 300 millió fo­rint volt. A gyors gazdasági konszolidáció, pártunk és kormányunk helyes, intéz­kedései azt eredményezték, hogy az éveleji stagnálás, munkakiesések el­lenére, 1957-ben Miskolc gyáripara millió forinttal többet termelt, mint 1955-ben, csaknem valamennyi üzem túlteljesítette tervét. Az ugrás­szerű fejlődés elsősorban pártunk helyes politikájának köszönhető. Csak a minisztériumi iparban 317 forint­tal emelkedett a dolgozók havi átlag- keresete. Hasonlóan alakult az álla­mi, helyiipar és a szövetkezetek dol­gozóinak átlagbére is. A nyereség- részesedés bevezetése ugyancsak ösz­tönzően hatott, érdekeltté tette a dol­gozókat a gazdaságos termelésben. A Lenin Kohászati Művekben nyere­ségrészesedés címén 17 napot, a vas­úti kedvezményt is beleszámítva 22 napot fizettek ki, ami 17 millió forin­tot tett ki. Dolgozóink munkalendülete a Központi Bizottság márciusi ha­tározata után tovább fokozódott. Egymás után alakultak a brigá­dok és indultak harcba a „szocia­lista munkabrigád” cím elnyeré­séért. A határozat ismertetése után vala­mennyi üzem vállalást tett, vállalta a hároméves terv legfontosabb gaz­dasági mutatóinak két év alatti tel­jesítését. A város iparának felaján­lása meghaladja az 56 millió forin­tot. A termelés gyors fejlődését mutat­ja, hogy Miskolc minisztériumi ipara ez év első felében 106,2 százalékra teljesítette tervét, ami 37,5 százalék­kal magasabb, mint 1955 azonos idő­szakában és 13,2 százalékkal felül­múlja 1958 első félévének eredmé­nyeit. Különösen kiemelkedő ered­ményt ért el Miskolc legjelentősebb nehézipari üzeme, a Lenin Kohászati Művek, mely 1959 első félévi tervét 112,1 százalékra teljesítette. A Nehéz­szerszámgépgyár sem marad messze ezen eredmény mögött 111,4 százalé­kos tervteljesítésével. Miskolc szén­bányái az elmúlt évek lemaradása után élre törtek: 105,1 százalékos tervtelj esítést, önköltségcsökkentést és kalória javulást mutathatnak fel az elmúlt félévben. Nem ilyen kedvező a helyzet a kis­ipari termelőszövetkezetek frontján. Amíg 1957-ben 90, addig 1958-ban már csak 88 millió forint értéket ter­meltek, 1959 első féléyében pedig 41 millió forintra csökkent a 18 ktsz ter­melési értéke. A pártszervezetek vezető, el­lenőrző munkája sokat fejlődött az elmúlt három évben. Az alul­ról és felülről jövő bírálatok és észrevételek felkarolása, a mű­szaki vezetőkkel való jó kapcso­latok megteremtése eddigi sikere­ink és további győzelmeink for­rása. Éppen ezért a legfontosabb, hogy üzemi pártszerveink a befelé forduló, önmagáért való pártmunka helyett továbbra is a tervek teljesítését, a termelési feladatok sikeres megoldá­sát tekintsék legfontosabb politikai munkájuknak. Pártvezetőink nagy része megértette, hogy a pártmunkát nem lehet csupán a párt belső életére korlátozni. A gazdasági feladatok megoldása a pártmunka szerves ré­szét képezi. Városunk ipari üzemeiben az összr költségnek mintegy 70 százalékát az anyagköltségék képezik, éppen ezért takarékosan kell bánnunk az anyag­gal. Az újítások területén is akadnak még tennivalók. Üzemeinkben gyak­ran tapasztaljuk, hogy a gazdasági vezetők csak biztos és kockázatmen­tes esetekben vállalják az újítások bevezetését. A bátor, de reális újítá­sokat nem szabad elsüllyeszteni. A statisztikai vizsgálódásból kitűnik, hogy , minden száz elfogadott újítás­ból csak 19-et alkalmaznak. Az újító mozgalom tíz éve meggyőzően bizo­nyítja, hogy jó dolog az újítás. A DIMÁVAG-ban például az elmúlt tíz év alatt 24 ezer újítást nyújtottak be. Az utókalkuláció által kimutatott népgazdasági haszon meghaladja a 32 millió forintot. Minden elismerést megérdemelnek az üzemek műszaki vezetői, dolgozói, akik tudásuk, tehetségük latbavetésé- vel újabb és újabb géptípusokat állí­tanak elő. Szakmai tevékenységük mellett azonban nem jelentkeznek kellő súllyal városunk társadalmi életében, bár ezt politikai meggyőző­désüknél fogva a többségtől joggal elvárhatnánk. A termelés hevében egyetlen perc re sem szabad megfeledkezni ma­gukról az alkotókról, az üzemek dől gozóiról, szociális, kulturális helyze­tük állandó javításáról. A Központi Bizottság munkásosztály helyzetével foglalkozó határozata megszabta ez­zel kapcsolatos tennivalóinkat. Miskolc iparának eddigi ered­ményei azt bizonyítják, hogy vá­rosunkban is megvannak a fel te­lelek a szocializmus gyorsabb építéséhez. Most az a feladatunk, hogy tovább fokozzuk a kong­resszusi verseny lendületét. További erőfeszítésekre van szükség, hogy a vállalásokhoz híven, ez év vé­gére a munka termelékenységében, az önköltség csökkentésében elérjük az 1960-ra tervezett mutatókat. E fel­adatok sikeres megoldásával teremt jük meg a második ötéves terv meg kezdésének kedvező feltételeit. A szocialista kultúráért Miskolc kulturális helyzetével fog­lalkozva, a beszámoló utalt az ellen- forradalmat követő eszmei-politikai zavarodottságra, az értelmiség sorai­ban ma is fellelhető burzsoá nézetek­re, melyek kihatással vannak a kul­turális élet területére is. A színház ellenforradalom utáni műsorai is sok kívánnivalót hagynak maguk után, bár ebben az évben ezen a téren is mutatkoznak helyes válto­zások. A munkáslakta kerületek kul­turális ellátottsága ma sem kielé­gítő, annak ellenére, hogy a munkásosztály haladottabb része igényli a művelődést. A munkásosztály volt az, mely a Horthy-uralom éveiben a legtevéke­nyebben harcolt nemzeti-népi kultú­ránk ápolásáért. A munkásdalárdák, gyakran dacolva a rendőri terrorral, nem engedték a felejtés homályába merülni a munkásmozgalom dalait, a magyar népzene tolmácsolóinak mű­veit. Miskolc egyetemi város. A párt és kormány azt várja az egyetemektől, hogy váljanak a kommunista szak­emberképzés fórumaivá, őszintén meg kell mondani, hogy a mi egyete­münk ennek a célnak még nem felel meg maradéktalanul. Az egyetemi oktatók jelentős része egyetért azzal ami hazánkban történik, de nem ju­tott túl még a lojalitás határán, nem tekinti a szakmai oktatással egyen­rangú feladatának a hallgatóság po­litikai nevelését. A középiskolák tanulóinak szoci­ális összetétele jó, a munkás-pa- rasztszármazású tanulók, aránya el­éri a 70 százalékot. Feladat ezen ta­nulók tanulmányi átlagának emelé­se. A pártszervezetek növekvő biza­lommal tekintenek az értelmiség munkájára, alkotó tevékenységére, Növekedett a párt tekintélye az ér­telmiség előtt. Meg kell nyerni a ma még közömbösöket is, azért küzdünk ingadozásaik és az értelmiség vezető­szerepéről szóló revizionista nézetek ellen. Emelkedett a pártoktatás színvonala Korunkban az általános műveltség tartozéka a marxizmus-leninizmus tudományának ismerete. Az ellenforradalom egyik tanul­sága volt az is, hogy a világné­zeti elmaradottság. súlyos káro­kat okoz. Éppen ezért kell ko­molyan, az élet kívánta követke­zetességgel foglalkozni a pártok­tatás kérdésével. Ma már nemcsak a párttagság érdek­lődik a marxizmus-leninizmus iránt, egyre több pártonkívüli dolgozó, egyszerű munkások, értelmiségiek érzik szükségét annak, hogy megis­merkedjenek a marxizmus-leniniz­mus igazságaival. Az 1957—58-as pártoktatási évhez viszonyítva a minőség javulása mel­let jelentős számszerű növekedés is tapasztalható. Míg 1957-ben a párt­tagság 57 százaléka, addig ebben az évben a kommunisták 62 százaléka jelentkezett pártoktatásra. Az ellenforradalom óta jelentős eredményeket értünk el a propa­ganda munkában. Jórészt sike­rült szétzúzni az ellenforradalmi nézeteket, növekedett a pártta­gok eszmei-politikai felkészült­A tömegszervezetek szerepéről Gazdasági, politikai eredményeink elérésében nagy részük volt a kü­lönböző tömegszervezeteknek. A szakszervezetek 60 ezer tagot szám­lálnak városunkban. Kettős feladatot látnak el. Kötelességük a dolgozók, elsősorban a pártonkívüliek politikai, kulturális nevelése, a termelés, a munkaverseny szervezése, ugyanak­kor érdekvédelmi szervek is. A kom­munisták feladata, hogy minél több becsületes pártonkívüli dolgozót von­janak be a tömegszervezetek vezeté­sébe, ezzel is növekszik és erősödik a párt és a tömegek kapcsolata. Az ifjúság szocialista nevelését a KISZ-szervezetek végzik. 1957-ben, a Tanácsköztársaság 38. évfordulóján jött létre a Kommunista Ifjúsági Szövetség. Felszabadulásunk óta elő­ször beszélhetünk a párt politikája mellett szilárdan kiálló ifjú kommu­nisták, ifjúmunkások jelentős cso­portjáról. Miskolcon 251 KlSZ-alap- szervezet több mint 10 ezer fiatalt egyesít soraiban. A kommunista fiatalok szép pél­dáját adták a fiatalság nemes lel­kesedésének, tettekkel bizonyí­tották be, hagy méltó segítőtár­sai a pártnak. Az eredmények mellett azpnban hi­bák is mutatkoznak a KISZ munká­jában. Egyes helyeken szektás elzár­kózással tartják maguktól távol a kí­vülálló fiatalokat, pedig a KISZ-nek minden magyar fiatalt nevelnie kell. A Hazafias Népfront szerepe nem csökkent társadalmi életünkben, megtestesíti a munkásosztály és a népi demokráciához hű pártonkívüli dolgozók összefogását. A legjelentő­sebb eredményeket a város politikai, kultúrális életének formálásában ér­te el a népfront-mozgalom. Külön elismerést érdemel a népek közötti barátság ápolásában végzett tevé­kenysége, elmélyítette Miskolc dolgo­zóiban a baráti népek iránti szere­teted a nemzetköziség gondolatát A politikai és kultúrális tevékenység mellett a népfront városfejlesztési munkája is igen hasznosnak bizo­nyult. A tavalyi tanács- és ország- gyűlési képviselőválasztások sikeré­ben nem kis szerepe volt a Hazafias Népfrontnak. A tavasszal sorra kerü­lő népfront-kongresszust megelőző népfront-bizottsági választások idején arra kell törekedni, hogy minél több friss erő kerüljön a bizottságokba. ^ A nőmozgalom is hasznos tevé­kenységet folytat, munkája eredmé­nyesen segíti az előttünk álló felada­tok megoldását. Pártszerveinknek minden tőlük telhető módon támo­gatniuk kell a nőtanácsok munkáját, fel kell lépni minden olyan nézet el­len, mely a nők egyenjogúságát csor­bítaná. A tanácsok tevékenysége Az ellenforradalom felismerte a tanácsok jelentőségét a szocialista vívmányok védelmében, nem vélet­len tehát, hogy a legvadabbúl éppen a tanácsokat támadta. A tanácsok közigazgatási funkciójuk mellett leg­fontosabb feladata most is, a múltban is a szocialista építés szol­gálata, az elért eredmények védelme volt. A tanácsok, mint államhatalmi szervek, akkor működhetnek közmegelégedésre, ha állandóan kapcsolatot tartanak a dolgozók legszélesebb tömegeivel, felfi­gyelnek az igényekre és a ren­delkezésükre álló eszközökkel azok kielégítésén fáradoznak. Hogy tanácsaink nagy népszerűség­nek örvendenek és bírják a dolgozók bizalmát, legjobban bizonyítják a múlt évi tanácsválasztások. A válasz­tópolgárok 99,8 százaléka a népfront jelöltjeire adta le szavazatát. A miskolci városi tanács munkája kiegyensúlyozott, nagy felelősséggel, hozzáértéssel irányítja városunk éle­tét. Munkájában azonban akadnak még fogyatékosságok. A panaszok, bejelentések gyor­sabb intézése föltétlenül megkí­vánja, hogy a tanácsvezetők ne zaklatásnak tekintsék a dolgozók ügyes-bajos gondjaival való tö­rődést, hanem kötelességüknek. A tömegkapcsolatok további elmé­lyítésével és fejlesztésével el kell érnünk, hogy a lakosság társadalmi tevékenységét, társadalmi munka iránti vonzódását növeljük. Sajnos, ezen a téren akad még sok tennivaló. A Miskolc városi be­ruházásoknak alig másfél százalékát teszi ki a lakosság társadalmi hozzá­járulása. A társadalmi munka szo­cialista jellegének, szerepének meg­világításával, megfelelő szervezéssel jelentős mértékben növelhetnénk, meggyorsíthatnánk a város fejlődé­sét, és ezzel elősegíthetnénk a dolgo­zók növekvő igényeinek jobb kielé­gítését. — fejezte be Koval elvtárs a városi pártbizottság beszámolóját. c4 beszámoló mérlegre tette a városi pártbizottság ^ ellen­forradalom utáni időben végzett mu nkáját. Áthatotta az a felelősségtu­dat, ami jellemzőjévé vált lenini el veken épülő pártéletünknek. A mis­kolci kommunisták pártértekezlete v alóban határkövet jelent további fej­lődésünk útján. A beszámolót hosszan tartó tapssal fogadták a jelenlévők, majd a revíziós bizottság beszámolóját hallgatta meg a pártértekezlet. (A beszámoló fölötti vitára lapun k következő számában visszatérünk

Next

/
Thumbnails
Contents