Észak-Magyarország, 1959. október (15. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-25 / 251. szám

4

ESZAKMAGYARORSZAG

Vasárnap, 1959 október 25.

Eredményesen dolgoznak a mezőgazdasági állandó bizottság aktívái

A napokban Németh Imre ország- gyűlési képviselővel, a megyei tanács mezőgazdasági állandó bizottságának elnökével beszélgettünk. Elmondta. hogy bizottságuk aktivahá- lózat nélkül nem tudna eredményes munkát végezni, s hogy ebben az esztendőben jelentős segítséget nyújtottak a termelőszövetkezeteknek, a mezőgazdasággal foglalkozó társadalmi szerveknek falun, ez aktívahálózatuk jó munkájának köszönhető. A száz főből álló hálózat jelentős része olyan vállalatoknál dolgozik. melyeknek működési területük vidéken van. Csoportokba tömörülnek, s ezeknek egy aktíva a csoport vezetője. Olyan aktíváink is vannak szép számmal — mondta Németh Imre —, akik termelőszövetkezeti dolgozók, vagy mezőgazda- sági szakemberek. Ezen kívül, hogy a munka még eredményesebb legyen, a Hazafias Népfront mezőgazdasági aktívái is együtt dolgoznak állandó bizottságunkkal.

Erdélyi Károly áb. tag tartja a kapcsolatot a vállalatoknál dolgozó aktíva-csoportvezetőkkel, s időnként beszámol a bizottságnak a végzett munkáról.

— Hogyan dolgoznak az aktívák?

— Az áb. januári ülésének határozata alapján aktíváink éves rnun- katervet kaptak. Ebben lerögzítettük azokat a tennivalókat, amelyek állandóan megkívánják a segítést. Például a tsz-ek segítése úgy szakmai, mint könyvelési, vagy más vonalon, állandó agitáció a nagyüzemi szövetkezeti gazdálkodásra való áttérésre stb.

Márciusban állandó bizottságunk MezŐcsálon tartott ülést, amelyen meghirdette a legelőgazdálkodási versenyt. Aktíváink ebbe is bekapcsolódtak, s nem utolsósorban az Ő munkájuknak volt köszönhető, hogy tisztábbak, gyommentesebbek lettek a legelők, s karbantartásuk is jobb lett, mint az előző esztendőben volt. Nagy terület az. ahol aktíváink lelkesen, fáradtságot nem ismerve' segítik mezőgazdaságunk fejlődését. Sok volna felsorolni, mi mindenben nyújtanak segítséget.

— Van-e olyan csoport, amely kimagasló munkát végzett?

— Igen! A Szerencsi Cukorgyár felügyelői Szemere elvtárs vezetésével nagyon jó munkát végeztek. Hivatalból feladatuk a cukorrépa teA borsodi bányavidéken még az utóbbi években is előfordult, hogy a betegeknek szakorvosi kezelésre a közeli városokba kellett utazniok. Ez sok munkanap-kiesést okozott, s növelte a, táppénzes betegek számát. Ez a helyzet újabban kedvezően megváltozott: a bányavidékek körzeti orvosait egyúttal üzemi orvosi szolgálatra is beosztották, ezenkívül hat új orvost is munkába állítottak. Az egészségügyi helyzet további javítárületek ellenőrzése s ők ezt összekötötték az áb. által megadott szempontok végrehajtásával. Nevezetesen negyeszerte segítségére voltak úgy a tsz-eknek, mint az egyénileg dolgozó parasztoknak. A növényvédelem, növényápolás terén segítették a tsz- féjlesztést. szántás-vetésnél, az őszi betakarításnál, egyszóval minden mezőgazdasági munkánál.

Ez is mutatja, hogy aktívahálózat nélkül nem yolna eredményes az állandó bizottság munkája, hiszen a 9 tagú bizottság nem tudja átfogni az egész megyét, s akármennyit is dolgoznának, nem érhetnének el

Az Ózdi Kohászati Üzemek munkásai, műszaki dolgozói a- kongresz- szusi versenyben is kimagasló eredményeket érnek el. Hengereltáruból közel Í5 ezer tonnát adnak terven felül, nyersvasból pedig több mint 4 ezer tonnát. Az acélgyártók is felsorakoznak az élenjárók mellé, a kongresszusi versenyben több acélt adnak népgazdaságunknak, A gyár kzép eredményeit a pártértekezlet beszámolója is ismertette. Háromnegyedéves tervét a gyár 105,7 százalékra, befejezett tervét 106 százalékra teljesítette. Jól dolgozott az acélA párthatározat megjelenése után a feladatok megoldására intézkedési tervet dolgoztak ki. Ennek alapján többek közölt felmérték az egészségre ártalmas és veszélyes munkahelyeket. Megállapították, hol indokolt a dolgozók ellátása védőétellel és védőruhával. Uj védőitalüzemet állítottak fel, amely ma már kielégíti az igényeket. Az egészségre ártalmas munkahelyeken bevezették a 36—40, illetve 42 órás munkahetet, ami körülbelül ezer dolgozót érint anélkül, hogy a fizetésük csökkenne. A gyáron belül a különböző üzemeknél összesen hatszáz személy részére létesítettek öltöző- és mosdóhelyiséget. Ezek közül kiemelkedik az új középhengersori fürdő és öltöző, amelyet korszerű étkezdével együtt építettek fel. Kiszélesítették az üzemorvosi hálózatot és két

sara az üzemek is számos intézkedést tettek. Négy bányatelepen — a lakosság segítségével — új orvosi lakás és rendelő épült, s valameny- nyi üzemben orvosi rendelőt szereltek fel, hogy a betegeket a helyszínen vizsgálhassák meg. Az üzemorvosok rendszeresen felkeresik a földalatti munkahelyeket is, tájékozódnak a bányászok munkakörülményeiről.

olyan eredményt, mint így,.a kiterjedt aktívahálózat segítségével.

A megyei tanács legutóbbi ülésén engedélyt adott arra, hogy december hónapban megbeszélésre összehívjuk az aktíva csoportvezetőket. Itt fogjuk értékelni az évi munkát és megbeszéljük a jövő évi tennivalókat. Ez alkalommal is megakarjuk köszönni aktíváink önzetlen, lelkiismeretes munkáját, amely nagyban elősegítette megyénk mezőgazdaságának fejlődését — fejezte be nyilatkozatát Németh Imre elvtárs.

B. E.

mű, a martin és a durvahengermű is. Az eredmények mellett vannak hibák is, az önköltségcsökkentés alakulása még nem a legkedvezőbb, e téren sok a tennivaló. A 115 éves vasgyár munkásai azonban év végére minden téren nagyobb eredményeket akarnak felmutátni. Jelenleg 152 brigád határozta el, hogy megszerzik a szocialista brigád címet. Körülbelül '3 ezer fiatal dolgozik a gyárban és a kongresszusi versenyben sikeresen vesz részt. A megye dolgozói büszkék az ózdiakra.

újabb rendelőhelyiséget állítottak fel.

Támogatást nyújtott a vállalat a dolgozók lakáshelyzetének megjavításához is. A lakótelep több mint kétszáz lakásának korszerűsítésén kívül, a Komlós-tetőn új lakótelepet építenek. Régebben évente csak harminc lakást tudtak itt átadni, most pedig, a költségek csökkentésével a már elkészült idei 30 lakáson kívül újabb hetven ház építését kezdték meg. Ä Lenin Kohászati Művek dolgozói közül mintegy négyszázan építenek kislakást OTP-köl- csönnel. A gyár az építkezésekhez a lehetőségek szerint segítséget nyújt. A városi tanáccsal közösen újabb 136 telket juttat az építkezőknek.

HOGYAN VILÁGOSÍTSUK FEL A GYERMEKEKET?

Egy Folkestoneban megtartott pedagógiai értekezleten javaslat hangzott el, hogy ne maguk a szülők, hanem egy velük barátságban lévő házaspár világosítsa fel a gyermekeket. A legtöbb gyermek nyugodtan fogadja a felvilágosítást a szekszuális kérdésekben a szülők barátaitól, mint maguktól a szülőktől. Helyes lenne tehát, ha a fiatal házasok megegyeznének egy velük egykorú házaspárral abban, hogy kellő időben felvilágosítják egymás gyermekeit.

15 ezer tonna hengereltáru terven felül

Uj lakótelep a Komlósíetőn

Javul az egészségügyi ellátás a borsodi bányavidéken

Jleo él erjij n e o e l ú li öa

. LF agy is kezdődött? Megláttam egy gyereket, akinek néhány centi- méteres haja hátul körül volt borotválva. Magamhoz hívtam. Megmondtam neki, hogy holnap jelentkezzen normális frizurával. A felszínen maradásnak ne válaszd az olcsó, értéktelen formáját. Tűnj ki értékeiddel, tudásoddal, szorgalmaddal, példamutatásoddal. Ezeket mondhattam, majd hozzád fordultam, kedves barátom. Hogy viselhet egy rendes gyerek ilyen frizurát? Miért?... •kérdezted te. Ez engem egyszerre megdöbbentett és felháborított. Vitánk során végül maradinak tituláltál. Ha az említetthez hasonló nézeteket vallasz, akkor nemhogy sértésnek, hanem dicséretnek szánom ezt a megállapításodat. A következőkkel indokolom. Nem volna igazam, ha azt mondanám, hogy az emberek az emberiség tengerében nem kívánkoznak a felszínen maradni. Ki ezt, ki azt az utat választja. Ki a nehezebbet, a nemesebbet, az értelmet, a munkát, a másokhoz való emberibb viszonyulást, az egész emberiség érdekeiért való küzdést választja, mások viszont a könnyebbet, az értéktelent, a külsőt választják. Mindkét típusnak számtalan lehetősége nyílik az élet minden területén.

Én mindig úgy igyekeztem, hogy az első, a nemesebbet válasszák a rám bízott fiatalok. A másodikat károsnak tartottam és tartom ma is. Mint vadhajtásokat igyekeztem lenyesegetni és helyette nemes hajtásokat oltogaini.

Nevetni fogsz rajtam, mert a felsoroltak és az általad megállapított maradiságom ellenére „modernnek” érzem magam. Lehet, hogy ez a modernség nem egyezik a modernségről általad alkotott fogalommal.

Állításomat a következőkkel szeretném alátámasztani: Családom tagjai még egyszerű parasztemberek voltak. Akadtak a családnak még olyan tagjai is, akik írni, olvasni sem tudtak. Én szakítottam ezzel a maradi- sággal és nemcsak írni, olvasni tanultam meg, hanem arra is vállalkoztam, hogy másokat tanítsak.

Nagy szüleim, sőt szüleim is bizonyos mértékben az „enyém” fogalmát ismerték, s nekem a „miénk” szimpatikusabb. Éjt nappallá téve a „mi” boldogabb jövőnket építem, s a jövő emberének nevelésével fáradozom. Sokszor nehezemre esik mellőzni családomat, gyermekeimet, de meg kell tennem másokért.

Szüleim szalmatetős, düledező kunyhóban laktak, s én szeretem a tágas, világos, kényelmes lakást. Nagy szüleimnek nem voltak a mai értelemben vett kulturális igényeik. Én szeretem a szépet, a zenét, a színházat, a mozit, élvezem a gépnyújtotta lehetőségeket, s büszke vagyok a technika modern vívmányaira. Nagyszüleim szemében még a vagyon jelentette a hatalmat, a többet. Az én szememben pedig az értelem, a mások érdekében kifejtett munka, az egész emberiség jobb jövőjéért történő áldozatvállalás jelenti a többet, a tiszteletet.

öltözködésben a célszerűséget, a praktikusságot tartam döntőnek. Nem magáért a ruháért öltözködöm, hanem azért, mert szükségesnek tartom, hogy felöltözzek. Még sorolhatnám, amiben modernebbnek érzem magamat, fnint elődeim voltak.

N Nehogy azt gondold, hogy lenézésből állítottam párhuzamba elődeimet és magamat. Nagyon jól tudom, hogy ők is modernebbek lettek volna, de nem volt lehetőségük hozzá. Modernségnek a másik formájával én valahogy úgy vágyak, a feltűnően díszes külső, a belső tartalom hiányosságait akarja pótolni. Ilyen irányban nem kívánom nevelni gyermekeinket ...

BARTHA ISTVÁN, Petőfi Sándor kollégium

„Családi kör“ a miskolci rádióban

Újszerű — az egész adásidőt betöltő — műsorra kerül sor ma este a miskolci rádióban. Ezzel a vidám, zenés műsorral a miskolci rádió közelebb igyekszik kerülni hallgatóihoz, mégpedig olymódon, hogy a hallgatók is résztvesznek e műsor szerkesztésében. Megosztjuk a feladatokat: mi adjuk a vidámságot, a verset, a prózát, és a hallgatóknak kell eldönteniük, milyen legyen a műsor zenés részének összeállítása. De hogyan? Jogos a kérdés, de van megoldás: telefonon keresztül. Mindenki ismeri már a 16—428-as telefont. Nos, ez a telefon vasárnap este ott lesz a műsorvezető asztalán, a stúdióban, bárki felhívhatja — természetesen a műsor közben meghatározott időben — és közölheti kívánságát. Egy-egy esetben azonban a kívánságokat feladathoz is kötjük. Egy-egy Miskolcra vonatkozó kérdésre adott helyes válasszal nyerheti el a hallgató a jogot a következő zeneszám meghatározására.

Reméljük, hogy elérjük célunkat.

Zenés műsorunkat a következő számokból szeretnénk összeállítani — így arra kérjük hallgatóinkat, hogy ezek közül válasszanak:

1. Eperfagyi; 2. I love you, Baby;

3. Öreg fiú dala; 4. Chicago; 5. Melodie d’amour; 6. Szeretnék május éjszakáján; 7. Akácos út; 8. Egy rózsafán megszámláltam száz rózsát; 9. Fekete csillag a két szemed; 10. Egy drága szempár; 11. Ne félj, ne félj... 12. Árva a ház; 13. Merre jár; 14, Santa Lucia; 15. Sajnos, szeretem; 16. Pesti csók; 17. La paloma; 18. Így élni jó (Voláre); 19. Részlet; Eisemann—Dalos: Bástyasétány 77. c. operettjéből; 20. Néger altatódal (Paul Robeson).

Tehát a ma , esti viszonthallásra (a 188 méteres hullámhosszon 18 órakor)! Várjuk telefonhívásaikat!

MISKOLCI RÁDIÓ

Az est leszállt, gyérül az utca forgalma. A családi fészkekben napi dolgokról beszélgetnek, s talán a szaladgálástól fáradt kis kópék már a szemüket dörzsölik... Pihenni készül a város. Ki tudja, mit takar a fekete lepel? Az alvók nyugalma nem szakadhat meg, erre vigyázni kell. Lássuk a miskolci éjszakát! Nyomozó elvtársakkal indulunk útnak. Az italboltok az utolsó „rohamot” állják. Ez a vizsgálódás első tárgya. Ki egy fröccsel, ki egy pohár sörrel búcsúzik a naptól. Hétközepe van s a zajos, bor gőzös hang nem kísért, nem látunk embereket, akiket az ital a falhoz „támasztaná”, Végighaladunk az egykor hírhedt Vörösmarty utcán, talpunk alatt zörög az avar. Néhány járókelővel találkozunk, de azok is sietnek a dolguk után. Vagy talán éppen haza. A József Attila utcai italboltokban is csak néhány férfi időz.

Nagy kerülő után érünk az Avashoz. A temető és a templom környékén fölkattan a villanylámpa, s a sokszor rejtelmesnek mondott Avason semmi ■ szemetbántó „esettel” sem találkozunk. Az utóbbi időben jelentősen megjavult a közbiztonság. „Zoli bácsi” városszerte ismert kisvendéglőjében a szokásos este „zajlik”. Egy építő vállalat dolgozói iszogatnak csendesen, majd egyikmásik halkan dudorász.

10 óra. A Kossuth térre érünk. A szálloda előtt kocsik parkolnak. Az utcán alig van járókelő. Ezzel le is zárul sétánk első fele.

Egy ny a Sván tartott betörőnél

Kocsiba szállunk és közben megtudjuk az elvtársaktól, hogy egy rendőri felügyelet alá helyezett többszörös betörőt kell ellenőrizni HejőAZ ÉJSZAKÁBAN...

csabán. Este kilenc óra után nem hagyhatja el az otthonát. Málott va- kolatú kastély ajtaján, az egykori „lovagterem”-nél kopogtatunk. Töpörödött bácsi nyit ajtót, mellén fázósan húzza össze az inget.

— —igen, itthon van a fiam. A keresett fiatalember felkönyököl az ágyban, megdörzsöli a szemét, s nyomott hangon beszél.

— A napokban is berúgtál! — így a nyomozó. A fiatalember kertel egy kicsit, de aztán elismeri. Üjabb figyelmeztetés.

— Nagyon vigyázz! Totyogót kerüld! (Totyogó alvilági gúnynév.) — Közben az anyával is beszélgetünk.

— Tudják, csak azt szégyellem, hogy 11 gyerekből ő hoz szégyent a fejünkre. Nem is tudom elmondani, mit kell elszenvedni a szomszédoktól, ismerősöktől... — Hangjában fájdalom, keserűség. — De hiába, én vagyok az anyja, nem tagadhatom le.

— Én megöregedtem, veszi át a szót az apa —, de még a hatóságokkal nem volt dolgom.

X. János — nevezzük így a betörőt, 33 éves. Bányában dolgozik. Kicsit visszapergetjük az eseményeket. De tagad, ö nem tört be sehová, csak egy vállalattól elhozott munkaruha miatt „volt az egész”. (Az elvtársakat azonban nem lehet megtéveszteni. Legfeljebb ironikusan neveld nek.) A notórius bűnözők természetrajzába „belevág” a hazugság. Nekik ez éppoly természetes, mint rendes embernél a köszönés .. Ahogy eltávozunk, akaratlanul is X. János anyjának a szavai jutnak eszünkbe: „anyja vagyok”. S nem akármilyen

anyáról van szó. Annyi szégyen, keserv után is tudja, hogy mi a kötelessége. Még remél. S talán egyszer meg is valósul a célja. Intő baráti szóval segítenek a rendőr elvtársak is. Az ilyen és hasonló emberek miatt kell vigyázni az éjszakát. X. János azonban, úgy látszik, respektálja a szabályt.

Újabb lakásban

A József Attila utca egy szuterén lakásában vagyunk. Szabó Rózsi (a nevek költöttek) még csak 17 éves, s már is nyilvántartott a priusza: üzletszerű kéjelgés miatt. Hanem a fogadtatás nem éppen szívélyes. Az anyja nyit ajtót és csak éppen azt nem mondja, hogy menjünk a kórságba. „Éjnek idején felkopogtatni egy családot, oda az álom...” s hasonló panaszok. (?)

— Tudja, mi nem szeretünk aludni, „szórakozásból” jövünk —* jegyzi meg az egyik elvtárs. El is hallgat az asszony. Elvégre is, a 17 éves lány sorsáért ő is felelős. A keresettet ágyban találjuk, állítólag szakított a régi élettel. Dolgozik. Egy hónapja beteg a mandulájával és azóta még kint sem volt a házból. Hallgatjuk a fiatal, korán megbotlott lányt. Igen szépen beszél, mondhatni kulturáltan, szinte hinni sem akar az ember a fülének. De ő még megváltozhat, a társadalom, a munka még embert nevelhet belőle, s akkor az évek, a nemesebb célok talán elfeledtetik a fiatal kor ballépéseit.

Egy másik lakásban, a Kazinczy utcán már más kép fogad. Itt is egy nyilvántartott asszonyt kell ellenőrimi: Seprő Józsefnét. Se szeri, se

száma az ő „eseteinek”. Egyszer lopás, másszor hangoskodás, de legtöbbet titkos prostutíció miatt kell előállítani. Ezért van most is felügyelet alatt. Férje a köztisztasági vállalatnál dolgozik. Az asszony zavartan ül fel az ágyban. S mindjárt siránkozással kezdi. Felrántja a takarót, fájós lábát mutatja, s olyan ájtato- san beszél, hogy ha nem gyakorlott emberek hallatták, elhinnék róla, hogy tisztességben őszült meg, s ráadásul el van télve emberbaráti érzelmekkel.

Egyszer csak megmozdul egy rongy- halmaz a padlón s az alvilág egy újabb pillangóját, Fekete Jánosnét ismerjük fel. A férjét otthagyta, a züllés útjára lépett, így aztán ő is felügyelet alá került. Be van jelentve, csak az hihetetlen egy kissé, hogy Seprőné egy fillért sem fogad el albérlet fejében. Hiszi a piszi! —• no, de ez már a két „kolleganőre” tartozik. Közben a férj egykedvűen szemléli az eseményt, néha még vigyorog is. Úgy látszik, megszokott előtte ez a kép. Majd az italra terelődik a szó. Ez itt a fő bűnös...

— Nem, nem iszunk... — Derülten nézünk össze, mert az egyik sarokban lévő asztalon még bűzlik a boros- és a pálinkás üveg, meg a poharak. A háziak nagyot nyelnek.

— Talán csak lehet inni egy pohárral ? ... — Apropó, a pohár! Jtz egyik elvtárs a konyhaszekrénybe nyúl és 3 decis fröccsös poharakat, sörös korsót emel ki. A poharakon ez áll: Vendéglátóipar. A válasz nem késik.

— A szemétből szedi össze a férjem ...

Amikor indulni készülünk, Seprő- néből kitör igazi valójá.

— 46 éves vagyok, hátasztán! Nekem is lehet egy kis múltam... Én rám azt mondják, hogy k... vagyok, másra meg mást inondanak...

Egy részeg

Vele a rendőrségen találkoztunk. A folyosón lévő egyik pádon feküdt. Berúgott, összekülönbözött a pincérrel. Vérfoltos az inge. Kábult, felül, arcán nyoma sincs a szégyennek. Szinte „törzsvendégnek” számít már itt. Gyakran kell hasonló történtekért előállítani. Hogy miért ivott? Felmondott a vállalatnál, kapott egy kis pénzt és — ez ok az ivásra! Pedig milyen szépen élhetne. A felesége is dolgozik. Van egy kis fiacskájuk is...

...Az éjjeli bárokban, a Jerevánban, a Pálmában, aránylag nyugodtság van. Egyik-másik embert azonban elnyomta a „buzgóság”. Egy őszülő hajú férfi le-leejti a fejé'. Mennyivel jobb lenne neki is otthon. Ezt azonban csak gondoljuk, me végső soron a pénzéért mindenki az:, cselekszik, amit akar... Autóval végigszaladunk még az utcákon. Hajnali három óra. Szinte kihalt a város Hazatérünk. Eltelt az éjszaka nagyobbik fele és úgymond, nem történt semmi! — Bárcsak ilyen volna minden éjszaka.., s sóhajtanak az eivtársek*

Jó lenne, ha már ott tartanánk...

GARAMI—ÓNODV Alii