Észak-Magyarország, 1959. október (15. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-24 / 250. szám

2 ESZAKM AGY ARORSZ AG Szombat, 1959. október 24. 99 ME S E rr Őszi számadás A lig virradt még, de a hegy 'tété* jéről már messzire lehetett látni. Az oldalban, a magukra sze­dett fürtökkel, hosszan, tolvaj módra futottak a szőlőkarók, és csak a hegy lábánál torpantak meg egy kopott­sárga kukorica-tábla előtt. A keleti égen lassan, hunyorogva kinyitotta szemét a Nap. A fákon hirtelen ezernyi harmatcsepp rezdült : lieg, a levegő áttetszővé* világossá •.ált. A csendet fürge madarak han­gos csfvitelése űzte el, a. szürkeség­it ói érett csipkebogyók piroslottak elő. Minden ragyogott, minden fel­ébredt. A távoli hegyek mögül szür­késkék ködgomolyagok emelkedtek a magasba. Majd közelebbről is fel- emelkedett egy ködfelhő, aztán még közelebbről... A hegygerincen közeledett valaki. Mindenütt megsimogatta a fákat, bokrokat, mosolyogva tekintgetett a völgyre, aztán lassan mellém ért a szőlőhegyre és egy fatönkre telepe­dett. Meghatározhatatlan korú öreg­ember volt. Szemében a jóság és sze­retet keveredett a tréfálkozni aka­rással, elégedettséggel. Haja mint az ezüst! Sűrű szemöldöke, deres bajsza dértől csillogó. Borvirágos orr... mosolygós száj... az' oldalán a ki­fogyhatatlan kulacs, az örökké tele tarisznya... Ö az: őszapó! Pipájából hatalmas ködgomolyagok szálltak a magasba. Hajnal volt, őszi hajnal. — Őszapó, te annyi mindent láttál már, mesélj valamiről! — Kóstold meg — nyújtotta a ku­lacsot. — Idei bor. Tokaji. Kevesebb lesz, mint a múlt évben, de jobb. Átlagban 12 hektolitert ad egy hold szőlő. ízes, zamatos bort. A tolcsvai- aknáí 24 hektoliter is lesz egy hold- ról. — Te annyi mindent láttál... — Burgonyából 64—65 mázsa az átlagtermés. Szépen megtermett, vi­taminnal teli burgonyák. Naprafor­góból 8,2 mázsa. A múlt évben 7,4 termett. — Mesélj nekem valamit... — A kukorica aranyszínűre érett. Tavaly 14 mázsa termett, most 16-ot szedtek le holdanként. De Tisza- bábolnán 54 mázsát is adott egy hold. Megrakott vontatók siettek sár­gulva a földekről. Most már az arányló csövek, a csűrökben várják a telet. — De amit régen láttál. >. — A cukorrépát is édessé nevelte a gondos föld. Melegen tartotta, táp­lálta. 130 mázsát lehet egy holdból kiszedni. Vagonok hosszú sora kígyó­zik a , gyárak udvarába velük, ahol ügyes munkáskezek parancsára cu­korrá válnak. —- Igen, de ... — A Keselyűhalmi Állami Gazda­ságban 17 mázsa borsó termett. Bú­zából meg 21 mázsa 80 kiló. A búza­termés átlaga a megyében 9,1. Ta­valy 6,7 volt. Sokat és jól dolgoztak az emberek. Szorgos munkájuk nem volt hiábavaló: megteltek a mag­tárak, a pincék, a csűrök. A sok gyümölcs hogy húzta az ágakat! — És mit láttál régen Őszapó? — Mennyi új ház sorakozik egy­más mehé! Kevés már a zsúptető. Másként élnek az emberek. Van rá módjuk. Minden évben sok új dolgot találok, ami utóbb még nem volt meg. Egyre több gép dolgozik a föl­deken. Herny-ótalpas traktorok húz­zák maguk után fürgén a barázdát, gyorsmozgású fűrészek kímélik a fa­vágók erejét, öntözőcsövek csillog­nak a földeken, melegházak borul­nak óvón a gyenge növények fölé. alahonnan pajkos kedvű szél ^ futott hozzánk. Oda settenke­dett Őszapó háta mögé és egy csil­logó, hosszú „ökörnyálat” akasztott a hajára. Kisideig lengette, bolondoi kedvvel játszott vele, majd hirtelen a fák levelei közé futott. Hiába akart elbújni, mert a levelek mozgásából láttuk, hogy ott leselkedik a fák koronáján. — Bő termést hoztál Őszapó! — Hány ember dolgozott a földe­ken! Az öregek sem pihentek. Sok idős ember szorgoskodott serényen. Némelyik helyen a termelőszövet­kezetekben „öreg brigádok” alakul­tak és versenyre keltek a fiatalokkal. Milyen gonddal művelték a földeket! Milyen féltőn vigyáztak a vetésre! Milyen örömmel, nagy kedvvel ta­karították be a termést! Hány mun­kától feszített nap telt el a vetéstől idáig! Hány gonddal, aggodalommal telített óra múlt el! Az emberek dol­goztak. Az embereké a haszon. Az emberek tették a termést ilyen széppé, ilyen gazdaggá. /^szapó mosolygott, és a táblás ^ földek felé nézett. Aztán fel- szedelőzködött. A tarisznyájába nyúlt és gyümölcsszagot, mezőillatot szórt szét a határba. Tovább indult a ge­rincen, hatalmas ködfelhőket ere­getve pipájából. Lassan eltűnt az egyik hegy mögött. Üjra fölbodrozott egy ködgomolyag. Arrább még egy... Priska Tibor A KULTURÁLIS ELET HÍREIBŐL Nyelvtanfolyamok Sajószentpéteren A sajószentpéteri bányász kultúr­otthon — a Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat szabadegyetemével karöltve — nyelvtanfolyamokat szer­Uj magyar dráma A miskolci Kamaraszínházban új magyar dráma próbái folynak. A színház november 7-én, a Magyar Szocialista Munkáspárt Vll. kong­resszusának tiszteletére 'mutatja be Szinetár György „Első tavasz” cí­mű színművét, amely az 1919-es Ma­gyar Tanácsköztársaság történetét mutatja be drámai sűrítéssel, igen magas művészi fokon. A darab elő­adását Orosz György rendezi és a főbb szerepeket Molnár Tibor Kcs- suth-díjas, Polgár Géza, Farkas End­vez. Orosz, eszperantó, német, angol, francia nyelvű tagozatokon, kezdő és haladó fokon indulnak a tanfolya­mok. re, Szabados Ambrus, Latinovics Zoltán, Csiszár András, Németig Ferenc, Téby Katalin, Gyarmatiig Ferenc játsszák. Ugyancsak folynak az ^Érdekhá­zasság” című, mai tárgyú, magyar ze­nés v gjátéknak a próbái is. A víg­játék '■leadását — amelynek főszere­peit Ealogh Emese, Talcács Lajos, Máthé Éva, Boross János, Szekeres Ilona, Gyarmathy Ferenc, Erdélyi Ila alakítja — Nyilassy Judit rendezi. Mintából Mesőe&áton tehát nagy területen dolgoznak, es széles átfogó munkát végeznek. A panaszokat, a tapasztalt hibákat, rendellenességeket összegyűjtik, és a gyűléseinken elmondják. — Mi a további sorsa az itt el­hangzott panaszoknak, rendellenes­ségeknek? ..— Ezeket mi részletesen, aprólé­kosan megbeszéljük, és megkeressük a segítség legmegfelelőbb módját, majd javaslat formájában tovább adjuk a megyei tanács végrehajtó bizottságához. A végrehajtó bizott­ság aztán határozat, rendelet ki­adásával, . vagy valami más módon a megfelelő formában intézkedik. A BIZOTTSÁG FELADATAI KÖZÉ TARTOZIK még az is, hogy a szakigazgatási szerv — jelen eset­ben a mezőgazdasági osztály —> munkáját is ellenőrizze, javaslatai« val segítse. Az állandó bizottság felsőbb szerveknek, minisztériumok­nak is javasolhat rendelettervezetet. — Tudna-e Hajdú elvtárs az ál­landó bizottság munkájából szüle­tett konkrét példát mondani, amely országos jelentőségű? — Igen. A Éqldművelésügyi Mi­nisztérium az apaállatok tartásával kapcsolatban ' elfogadott egy olyan javaslatunkat, amelyből országos ér­vényű rendelet született. Később elfogadták azt a javaslatunkat is, hogy indítsunk versenyt a legelő megjavításáért. El kell még mondani, hogy az ál­landó bizottsági tagok „pluszként” végzik a magukra vállalt munkát. Ez bizony id 5t vesz el tőlük és ko­moly elfoglaltságot jelent a minden­napi munkájukon kívül. Sokszor járnak a gépállomásokon, termelő- szövetkezetekben. és ahol lehet, ott segítenek. Munkájuk megbecsülést és elismerést érdemel. A mezőcsáti községi kultúrotthon- ban október 25-én, vasárnap „Minta- bál”-t rendeznek. A Mintabál Me- zőcsáton már nem szokatlan. Ezév- ben már harmadszor találkoznak vele. Az elsőt 1957-ben. a másodikat 1958-ban rendezték. Az a céljuk, hogy a kultúrotthonba járó fiatal­ságnak a kulturált szórakozás for­máit szemléltető módon bemutas­sák. A bálon a kultúrotthon tánccso- portja palotást, angol keringőt, pol­kát, magyar csárdást, valamint mo­dern társasági táncokat mutat be. A táncokat Bori Józsefná, a kultúr­otthon igazgatója tanítja. Ha vi négy ismeretterjesztő előadás A sajószentpéteri bányász lcultúr- otthonban havonta átlag négy isme­retterjesztő előadást tartanak. Ebben a hónapban ,.Kapitalista erkölc>, val­lás erkölcs, kommunista erköcs”, „A családi élet alapjai” és „Jellem­nevelés a családban” címmel tartot­tak előadásokat. A következő elő­adás címe: „Holnap már késő”. Az előadásolcat — amelyek iránt egyre fokozódik az érdeklődés — a Tudo­mányos Ismeretterjesztő Társulat ki­küldött előadói tartják és azokat részben a kultúrotthon helyiségeiben, részben a legéni'szállásokon rendezik meg. Folrik a bérletrxés a színházban A Miskolci Nemzeti Színház — mint ismeretes — a decemberben megnyíló új színházépületben tar­tandó előadásokra bérletvásárlást hirdetett. A bérletrendszerhez való visszatérést a közönség örömmel üd­vözölte és ma már naponként tö­mött sorok állnak a színház szerve­zési irodájában. Az üzemi közönség- szervezők járnak elöl a bérletezés- ben. A szakszervezetek úgy határoz­tak, hogy jó nevelő, közönségszerve­ző munkával elérik, hogy legalább minden tizedik dolgozónak legyen állandó színházbérlete. A bérletezés eddigi tapasztalatai szerint, ezt az előirányzatot messze túlszárnyalják. A Lenin Kohászati Művek dolgozói részére eddig közel 1 500 bérletet vettek át. Nem ritka az olyan kisebb létszámú intézmény sem, ahöl 80 bérletet vásároltak. Vegyeskar alakult Mezöcsáton sából jött létre az új, nagy létszámú kórus. A vegyeskart Nagy Gyula és Kővári Irén tanárok vezetik. Uj, hatvantagú vegyeskórus ala­kult Mezöcsáton. A községi nőtanács női kara és a járási munkásőrség újonnan alakult férfikara fuzionálá­Törfeftelém az drtápön A miskolci Rorárius cukrászda ve­zetői új, ízléses, kemény kötésű füzet- szérű árlapokat tettek a napokban a vendégek elé. Az árlap nemcsak a cukrászdában kapható árufélesé­gek felsorolását és árait tartalmazza, hanem valóságos történelmi áttekin­tést is ad bevezetőjében a patinás cukrászda múltjáról. A cukrászdát még 1828-ban alapították, mai be­rendezését — az első terem pultját és félkörbe futó gyönyörű polcait — is akkor készítették miskolci iparo- j sok. Több híres cukrász-dinasztia 1 kezében volt a cukrászda az eltelt 131 A napokban az Északmagyarorszá­gi Üveg- és Porcelánértékesítő Vál­lalattól névtelen levelet kaptunk, melyben arról panaszkodnak a „vál­lalat dolgozói”, hogy munka után nem tudnak megfelelően tisztálkod­ni, mert nincs megfelelő mosdójuk, öltözőhelyiségük. Ez körülbelül a levél tartalma. Eldobhattuk volna a levelet, mert aláírás nélkül érkezett, de többször előfordult már, hogy megfélemlített embereké vagy tart­va a következményektől, levelet alá­írás nélkül küldtek. Sokszor nagy je­lentőségű dologra hívták fel a figyel­met, s ezért indultunk el ennek a levélnek is a nyomán. Ahhoz, hogy megértsük a panasz okát, egy kicsit máshonnan kelt kez­deni. Az Északmagyarországi Üveg­es Porcelánértékesítő Vállalat köz­pontja 1959 óta székel Miskolcon. Három inegye ellátását biztosítja, Borsod, Hajdú-Bihar és Szabolcs megyéét. Az idekölíözést az indo­kolta, hogy Borsod a legnagyobb for­galmazó, míg Hajdú és Szabolcs me­gyék 25—25, addig Borsod megye 50 százalékban bonyolít le forgalmat Tehát együttesen annyi áru kell el, mint az előbbi két megyében. Nyil­ván helyes volt az ideköltözés, s ezt maga a Belkereskedelmi Minisztéri­um is támogatta. Az évek során, azonban egyre nagyobb kereslet mu­tatkozik porcelán-, üveg-, díszműtár­gyak és műanyag fogyasztási cikkek iránt. Jellemző erre, hogy 1955-ben 2 millió 800 ezer forint volt a rak­tárkészlet, addig ma, Borsodra értve természetesen, 8—10 millió körül mo­zog. Innen adódnak a problémák Míg jelentősen megnőtt az áruk mennyisége, addig a raktárak befo­gadóképessége nemhogy emelkedett volna, hanem inkább csökkent. Az egyik raktár a volt Szondy laktanya Egy milliós érlékeket kezelő vállalat problémát épületében, a másik pedig a Besenyői út 16. szám alatti ÁFOR-telepen van. Ez utóbbi raktárban tárolják a legtöbb árut. Első látásra könnyű meggyőződni, hogy tűzrendészen, biztonsági okoknál fogva ez alapvető­en tarthatatlan helyzet. Bent a rak­tárban egész a tetőig sorakoznak a becsomagolt edények, s különféle cikkek. Egyetlen iparvágány van, s erre érkeznek az ÁFOR, s a szóban forgó vállalat küldeményei is. A könnyen gyűlő, nagymennyiségű göngyölegek (papír, szalma, sziács, ládák) könnyen tüzet foghatnak, s egy keletkezhető tűz beláthatatlan ká­rokat idézhetne elő a városban. A raktárt egyik oldalról csak egy sor téglafal választja el a benzinraktár­tól, a másik oldalon is többezer köb­méter űrtartalommal tartályokat he­lyeznek a földbe, amibe szintén benzin kerül. Olyan, mintha aknazárral vol­na körülvéve a raktár. A helyzet az ÁFOR részére is kényelmetlen, s ezt egy-két bosszantó jelből is észre lehet venni. Óriási tartályokkal tor- laszolják el a raktár bejáratát és így tovább. A raktárban nyolcmillió értékű áru van A zsúfoltság miatt azonban nem le­het rendszeres szakosított munkát végezni. A megengedettnél jóval na­gyobb a törési átlag, a harmadik ne­gyedévben például 36 ezer forint volt a megengedhetőn felüli kár. A vál­lalat létszámban is gyarapodott, a korábbi 12 főröl 33 fizikai dolgozóra emelkedett a létszám. Nyilvánvalóan így szociális problémák is adódnak. Ezért írták a panaszos levelet. Jogos az észrevétel, de megoldani máról- holnapra nem lehet. A minisztérium a vállalat igazga­tójának, Garami Miklósnak s a töb­bi vezetőnek tájékoztatása, intézke­dést sürgető kérései alapján ismeri a vállalat nehézségeit. íme, az életünk egy olyan problémája, amelyet a gyarapodás, az életfeltételek jobb alakulása okozott. Korszerű raktár volna szükséges, biztonságos, megfe­lelő körülmények között. Tekintve, hogy jelenleg két korszerűtlen helyi­ség szolgálja most ezt, más-más te­lephellyel, így a vasúti rakodótól való szállítás is tetemes összegeket emészt el. A múlt negyedévben a 36 ezer forintnyi plusz törési kár mel­lett 25 ezer forintot kellett kifizetni szállítási fuvar címén azért, mert az áruk egy részét a Besenyői útról a Szondy laktanyába szállították. Nyil­vánvaló, ez komolyan terheli a vál­lalat gazdálkodását. A többszöri sürgetés után, mellyel a minisztérium is egyetértett, ez év júniusában 1 millió forint beruházá­si hitelt kapott a vállalat raktár­építkezésre. Ez az összeg csak egy részét képezi a teljes beruházásnak, sajnos azonban a munka, mivel nem volt kivitelező, csak szeptemberbei kezdődhetett meg. A Budapesti Köz lekedési Építő Vállalatot jelölik ki építőnek. Az új telephely mintegy 150 méternyire helyezkedik el az ÁFOR-tól, a jelenlegi raktártól biztonságos környezetben. Ha az új raktár felépül, egy csapásra megol­dódik minden. Sajnos azonban a je­lenlegi helyzet nem éppen biztató. Az 1 millió forintos beruházási hitel csak januárig biztosítja*a folyamatos munkát, s csak azt teszi lehetővé. hogy elkészüljön a kerítés és egy ezer négyzetméternyi alapterületű raktár. Itt kellene felépülni egy eme­letes irodaháznak is, melyben helyet kapna: egy korszerű mosdó- és öltö­zőhelyiség is, összesen 2 ezer négy­zetméter alapterületű fedett raktár és külön egy 1200 négyzetméterű nyílott tárolóhely. Sajnos itt a bök­kenő. A vállalat vezetői mind a mai napig nem tudják azt. honnan kerül elő a szükséges további 1 millió 300 ezer forint. S ha januárig nem lesz biztosítva, a hitel, az építők is elvo­nulnak. Továbhmenve újabb és újabb szállítási költségek további törési károk sújtják a vállalatot. Megoldat­lan szociális problémák nehezítik a mun,ka- és egészségügyi körülménye­ket. A zsúfolt raktárban nehezebben ellenőrizhetők a károk, azok kelet­kezési okai. s így az már munkafe­gyelmi kérdéssé is válik. Ilyen gondokkal küzd az egyébként tervét állandóan 8— 10 százalékkal túlteljesítő vállalat. Sür­gető volna az új . raktár megépítése, mert ez esetben a másik kettőt meg lehetne szüntetni. Ezeknek a problé­máknak következtében a vállalat ve­zetői még nem tudják pontosan, hogy milyen tervet tudnának teljesí­teni. nem ismerik teljes erejüket. A lehetőségek — a dolgozók jólétének növekedésével párhuzamban egyre nagyobbak, mind több munkás vásá­rol értékes porcelánkészleteket, drá­gább virágvázákat, műanyag haszná­lati cikkeket. A Belkereskedelmi Mi­nisztériumnak és az arra illetékesek­nek kell ezeken a dolgokon segíteni­ük, mert a vállalat kereteit ez mái meghaladja. A beruházás gyorsan megtérül, érdemes a raktárépítésre pénzt fordítani, s ha ez megtörténik, a névtelen levél írói is megnyugsza­nak. GARAMI ERNC esztendő alatt és termeiben többször megfordult Petőfi Sándor is. Törzs­vendégei voltak a cukrászdának — többek között — Déryné, Üjházy Ede, Laborfalvy Róza, Latabár Endre és a magyar színművészet hőskorá­nak sok más legendás alakja. A cukrászdában 1849-ben a szabadság- harcot leverő Paskievics cári tábor­nok is vendégeskedett. íjru íájoí a színház A Miskolci Nemzeti Színház ismét megkezdte vidéki vendégjátékait. A Kamaraszínházban bemutatott Van­nak még kísértetek című komédiát eddig Edelényben. Mezöcsáton, En- csen és Sárospatakon mutatták be és a későbbiekben elviszik a megye más helységeibe is. Rövidesen megkez­dik a vidéki vendégszereplést A Tündérlaki lányok-kal, majd később Miskolcot is megelőzve — az Ér­dekházasság című zenés vígjátékkal. Dráma Kazinczyróí A közelgő Kazinczy évforduló al­kalmából Kiss Gyula mezőkövesdi író háromfelvon ásos drámát írt a nagy irodalmár széphalmi remete­sége idejéről. A dráma teljes szöve­gét a Borsodi Szemle most megjele­nő száma közli, a miskolci rádió pe­dig részleteket mutat be belőle az évfordulón, október 27-én. Kiss Gyu­la művének ismertetésére még visz- sza térünk. AKÁC ISTVÁN: De reggelente... Az őszi szél csontos keze lombok hajába túr, s égi puszták ős-útjain szekeresként dalol. Kék fagy villantja ostorát a kóbor Hold felett, s riadtan futnak szerteszét a rozsdás levelek. De reggelente friss ízű fény hull kacagva ránk, szemünkbe néz, és átkarol, mint hajdan jó anyánk. A megyei tanács mezőgazdasági állandó tiizottsápü munkájáról... Interjú Hajdú Károly elvtárssal, az állandó bizottság előadójával A MEGYEI TANÁCSON KÜ­LÖNFÉLE ÁLLANDÓ BIZOTTSÁ­GOK működnek. Ezeknek a bizott­ságoknak a munkáját aránylag ke­vesen ismerik, pedig jelentős szere­pet töltenek be a maguk posztjain. Hajdú Károly elvtárs, a megyei ta­nács mezőgazdasági állandó bizott­ságának előadója így nyilatkozott a bizottság munkájáról: — Az állandó bizottságunknak kilenc tagja van. főleg termelőszö­vetkezeti elnökök. Negyedévenként háromszor szoktunk gyűlést tartani, rendszerint más-más helységben. A mi munkaterületünk a mezőgaz­daság és így természetes, hogy az ilyen jellegű kérdésekkel foglalko­zunk. Novemberben Putnokon tar­tunk ülést, ahol a mezőgazdasági osztály közgazdasági csoportveze­tője számol be a termelőszövetke­zetek tervteljesítéséről. Az ülésre meghívunk nyolc termelőszövetke­zeti elnököt is. Megtekintjük a Me­zőgazdasági Technikumot és a ba­romfikeltető állomást. Decemberben Miskolcon tártjuk meg az értekezle­tünket. Itt a mezőgazdasági osztály termelőszövetkezeti csoportvezetője tart beszámolót a termelőszövetke­zetek fejlesztéséről, a zárszámadá­sok előkészítéséről, majd az állandó bizottság : megvizsgálja a mezőgaz-r dasági osztály panaszügyeinek ke­zelését. — Mi a jelentősége az állandó bi­zottságoknak? — AZ ÁLLANDÓ BIZOTTSÁ­GOKNAK OLYAN EMBEREK A TAGJAI, akik kint dolgoznak a termelőszövetkezetekben, gépállo­másokon, és így pontosan ismerik a problémákat, feladatokat. Tudják, hol és hogyan kell segíteni. De a megyei állandó bizottságok patro­nálják a járási bizottságokat is. így

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents