Észak-Magyarország, 1959. szeptember (15. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-13 / 215. szám

1959. szeptember 99 ESZAKMfAGTARORSZÄG 3 CSENQ AZ ÜLLŐ A technika újdonságai a brnoi Nagykovácsmühely. Alig értjük egymás szavát. Egybe­olvad a gépek, motorok, daruk muzsikája”. Mintha egy óriásméh zümmögne a csarnok falai között. —- Bumm! Bumm! Bumm! Megremegnek a falak. — Ez a 15 tonnás gőzpöröly, — gondja szavaiban büszkeséggel a ko­vácsoló gyárrészleg főmérnöke, Hor­Azt is szóváteszik, hogy gyakrabban jöhetne ide újságíró, mert itt aztán van téma. Sok újdonság, ami érde­kelheti az olvasókat... nnn 01yan sikerek, van, eredmények, újítások születnek itt, amelyek világ- viszonylatban is páratlanok. Most is kísérletre készülnek. Olyan vasúti kocsikerekeket akarnak gyártani, A 206 tonnás sajtoló — munka közben. váth Károly. A 15 tonnás gőzpöröly éppen vas­úti kereket „agyusztál”. Csodálatos gép. Ez a legnagyobb gőzkalapács. Háromezer kilogrammos ütéseket mér az izzó anyagra. Csupa erő. Itt dolgozik Papácsi Dezső 17 fős bri­gádja. Izmos emberek. Hosszú fo­gókkal mozgatják az anyagot. — Bumm! Bumm! Bumm! Egymást követik a hatalmas üté­sek. Leírni sem lehet ennek a mun­kának a szépségét. Ez a kalapács már 60 éve üzemel. A hitregebeli nagyhírű kovácsisten, a sánta Hé- phaistos is száját tátaná előtte. Ö hosszú ideig kovácsolt egy-egy paj­zsot, vitézi fegyvert. Itt 3200 tonna súlyú anyagot kovácsolnak ki egy hónap alatt. Ez az ország legnagyobb kovácsolóüzeme. Egy műszakon 80 vasutiabroncs „puhul” meg a kala­amelyeket egy darabban sajtolnak... Teljesen új eljárás. Már külföld is érdeklődik iránta. Ha a kísérlet si­kerül, forradalmasítani fogják a vas­úti kerekek gyártását. A Fazola Henrik nevű műszaki brigád készíti a terveket, figyelembe véve a jelen­legi gépállományt, műszaki berende­zést. Ez a példa is mutatja, hogy a Lenin Kohászati Művekben jó mű­szaki gárda tevékenykedik. Megér­demlik, hogy a nyilvánosság is meg­ismerje a nevüket: Bilek Károly gyárrészleg-vezető, Horváth Károly főmérnök, Regéczi Emil műszaki osztályvezető, Ferling József üzem­mérnök és Veres Béla üzemmérnök. Bumm! Bumm! Bumm! — „fele­sel” a 15 tonnás kalapács, túlhar­sogva a „kisebbeket”, éppen akkor, amikor elhaladunk mellette. „Ég” rajtunk a ruha. 1150 Celsius kezdési kovács valaki, máról holnapra még nem állhat ide. A kisműhelyekben más a helyzet. Ehhez képest az gye­rekjáték ... — Bumm! Bumm! Bumm! — he­lyeselnek a nagykalapácsok. így van. Itt minden óriásméretű. Még a kis kézikalapács is nagyobb, mint egy kis kovácsműhelyben. A kemencék pedig... Ide jöjjön Pro- meteus, aki az Olimpusról ellopta a tüzet. Nehéz dolga lenne. De még Vulkánus, a tűz istene is elolvadna egy kemence mellett. A kovácsok is izzadnak, de megszokták. Már „ját­szanak a tűzzel”. Ök valóban „ellop­ják”... Tovább haladunk, nők mindent megmutat, magyaráz, s olyan szépen beszél erről a mester­ségről, mintha ezt külön tanulta volna. Olyan szakember, akinek a „kisujjá­ban” van az egész üzem, minden munkafolyamat. S ez nem is csoda, 1926 óta itt dolgozik. Ismeri a gyá­rat, mint a tenyerét. — Azt is megírhatja, hogy kísér­leti munkában már legyártottunk 3 diesel forgattyústengelyt. S a kísér­let sikerült. Megkezdjük a gyártását. Jelenleg kihúzható fenekű kemencét építünk, nagyöntecsek izzítására. — Bumm! Bumm! Bumm! — szó­lal meg újra a 15 tonnás. Hangja azonban már nem zavar minket. „Megszoktuk” mi is. A főmérnök észre sem veszi. Tovább beszél: — Azt is érdemes megemlíteni, hogy a régi, meleg darabolásról át­tértünk a hideg bugadarabolásra. Ez gazdaságosabb. És új megoldás ... Nagyon is új, hiszen ilyen hatalmas bugákat hidegen „szeletel” fel a gép. Az anyag aztán kerül a kemencébe, majd kezdődik a kovácsolási folya­mat ... Nézzük meg ezt a hidegdara­boló gépet is. 1500 tonnás. Frikciós sajtoló a neve ... Megtekintjük. Közben Béres üzem­vezető elmondja, hogy a kovácsoló gyárrészleg dolgozói jól teljesítik a tervet. A pártkongresszus tisztele­tére indított versenyben vállalták, hogy az éves terven felül még 600 tonna anyagot kovácsolnak. A ver­senyben az elsők között haladnak ... — Bumm! Bumm! Bumm! — kí­séri lépteinket a gőzpörölyök hangja. Lassan a műhely végére érünk. Itt láthatók azok a félkészáruk, amelyek elszállításra várnak. Itt vannak a ha­pácsok alatt. — Bumm! Bumm! Bumm! — vissz­hangzik az épület. És a környék. Ki­lométerekre híyt ad magáról a ,,ti- zenötös”. Az ablakok is nagyon hiá­nyosak a műhelyben. Kár is becsi­náltatni ... bepereg... — Ez a 2000 tonnás prés — mu­tatja Béres Imre üzemvezető. — Gyűrűk, tengelyek készülnek alatta. Itt most Lengyel Gyula 12 fős bri­gádja dolgozik, ök is kemény „gye­rekek”. — Nem sok fiatalt látok az üzem­ben ... A főmérnök válaszolt — Száz, százhúsz fiatal dolgozik összesen ... Valóban kevés ... A fia­talok más szakmát választanak... könnyebbet... Ez nehéz... Az anya­gok forgatása még kézzel történik. Nem gyerekjáték... Aztán az izzító­kemencék sem hűvösek... — öt izzítókemencénk van — szól közbe az üzemvezető, miközben az egyik kemencére mutat: — Nézze csak! Abban a kemencében éppen egy hatalmas tengelyt „melegíte­nek”. — Ennél nagyobb is volt, — veszi át a szót a főmérnök. — Huszonnyolc tonnás sajtolóoszlopot is készítettünk a Kínai Népköztársaságnak... Ne­héz munka volt... először senki nem hitte, hogy sikerül... Sikerült, öt darabot készítettünk. Még kiszál­lítani is művészet volt a csarnokból. Majd fényképfelvételen meglát­hatja . .. — Bumm! Bumm! Bumm! — „be­szélget” a 6 tonnás gőzpöröly, mely­nél Garad János brigádja forgatja a tüzes tengelyt — Ebben a mesterségben ez a leg­nehezebb — magyaráz tovább a fő­mérnök. — Az anyag forgatása. De ide is „beront” a technika. Gépesí­teni fogjuk az anyagforgatást. Két manipulátort kapunk a Szovjetunió­ból. S akkor majd mindössze egy em­ber végzi ezt a munkát. —- Az egész üzemet átrendezzük, — mondja az üzemvezető. — Villa­mos futódarukat és 2 ezer tonnás sajtolót is kapunk ... Gyorsan telik a jegyzetfüzet. A két műszaki vezető lelkesen magyaráz, A 15 tonnás gőzpöröly abroncskockát darabol. hőfokon indul útjára az anyag, de még 800 foknál is „meleg” a vasúti kerék, amikor végetér a formázási művelet. — Az új rekonstrukciós terv sze­rint, — folytatja magyarázatát a fő­mérnök, — két irányban bővítjük a csarnokot. A régi helyett vasszerke­zetű tetőt építünk. Pár esztendő, s teljesen megváltozik a műhely képe. A 3000 tonnás sajtolónál akaratla­nul is elmosolyodom. Éppen végétért egy művelet, s az anyag „ráragadt” a tüskére. Gulyás József kis kézika­lapáccsal veri le róla. Törpe és óriás... A kézikalapács ütéseit nem is hallani. Elnyeli a „nagyok” basz- szusa. — A 3000 tonnás sajtolónál is de­rék emberek dolgoznak, — dicséri őket a főmérnök, — a Szebeni Lajos 15 fős brigádja. — Melyik a legjobb brigád? — Higyje el, egyformán jól dol­goznak. Azt mondhatom, hogy a nagykovácsműhelyben elitgárda van. Kérdezze meg, mások is így véleked­nek. Szakembereink kiválóak. Olyan mesterség ez, mely sok évi gyakorla­tot, tapasztalatot kíván. Éppen ezért kevés a szakemberutánpótlás. Hiába talmas tengelyek, egy hajókormány- lapát, amely mellett eltörpül az em­ber. Különböző fazonú anyagok is láthatók. Mind azt mutatják, hogy a diósgyőri kovácsok értik a dolgukat. Mind az 553 kovács és kisegítő. Olyan speciális munkákat készítenek, amelyek külföldön is hírét viszi szaktudásuknak, szakmaszeretetük­nek. Kik ezek a derék kovácsok? Az idősebbek közül Kovács János, Stósz Károly, id. Nagy Barna pörölykor­mányos, a fiatalabbak közül Spéder János, Rása István, Breitenbach Jó­zsef és a többiek — megszégyenítik azokat a fiatalokat, akik „félnek” et­től a szakmától. Spéder Jánosék igazi kovácsok, akik tudják, miért ütik a vasat... Szép mesterség; anyagot formál, új életünket formál­ja a derék diósgyőri kovács... A tervező, a mérnök a fantáziáját, a technikus a számosz­lopokat, a kőműves az erejét adja a falba, az épületbe. A kovács a szí­vét, a tűznél is forróbb szívét adja izzó vasba... SZEGEDI LÁSZLÓ nemzetközi technikai vásáron Üjsághír: Szeptember 6-án reggel, meg­nyílt az első brnoi nemzetközi technikai vásár. I, Csehszlovákia a természeti szépsé­gek és történelmi emlékek országa. Területén mindenütt élénk építkezés­sel találkozunk. A csehszlovák ipar gyártmányait az egész világra expor­tálják, s ez az ország munkásainak és technikusainak ügyességét és tu­dását bizonyítja. Azáltal, hogy Cseh­szlovákia a világ csaknem valameny­zötti együttműködést szimbolizálva; a bejáraton, az úgynevezett „kö- rönd”-ön (rotundán) kívül a pavilon három nagy csarnokkal bír, ame­lyekben a szovjet, a kínai, a bolgár és a magyar kiállításokat helyezték el. A külföldiek körében nagy érdek­lődést váltott ki a „B” pavilon vas­beton szerkezete és modern, konst­rukciós galériája, valamint a „C” pa­vilon földszintes, háromgalériás, ugyancsak vasbeton szerkezetű léte­A képen látható modern „szállító-hajó” a vásár látogatóinak kényelmét szol­gálja. A vásár területén nem kell tehát gyalogolniok a látogatóknak, né­hány perc leforgása alatt könnyen eljuthatnak bármelyik pavilonhoz. nyi államával élénk kereskedelmi kapcsolatokat tart fenn és Közép- Európában előnyös földrajzi fekvés­sel bír, a nemzetközi kereskedelem egyik fontos központjává lett. Ennek egyik kifejezője az első brnoi nem­zetközi technikai vásár. A brnoi technikai vásár a korábbi években megtartott országos gépkiál­lítások tradícióját követi: a kereske­delmi és gazdasági kapcsolatok fej­lesztése a különböző társadalmi rend­szerű országok között, műszaki ta­pasztalatok kicserélése stb... Az idei brnoi vásáron elsősorban a gépipari termékeket, a gépiparhoz és kohá­szathoz tartozó nyersanyagokat és félgyártmányokat mutatják be. A technikai nagyvásáron egyébként 30 európai és tengerentúli állam vesz részt. A Szovjetunió mellett ott lát­hatjuk többek között a Kínai Nép- köztársaság, a Lengyel Népköztársa­ság, a Német Demokratikus Köztár­saság, a ' Magyar Népköztársaság, Svájc, Franciaország és a Német Szö­vetségi Köztársaság iparának techni­kai újdonságait. Erdősített terület, festői szépségű park A brnoi nemzetközi vásár helye a város Pisárky nevű festői negyedé­ben fekszik és kiterjedésénél fogva az európai kiállítási területek sorá­ban az elsők között foglal helyet. A sítménye. A „B” pavilonban minde­nek előtt a munkagépek, a hegesz­tési technika, az erősáramú elektro­technika látható. Itt láttuk a híres Kaplan-turbinát és a Betatron 15—* MÉV-t, amit a múlt évi brüsszeli vi­lágkiállításon díjaztak. A csehszlovák ipari vállalaton kívül finn, francia, olasz, japán, nyugatnémet, osztrák, svájci és svéd vállalatok termékeit is láttuk. mA Világ legszebb pavilonja66 A „C” pavilonban angol, belga, francia, olasz, svájci, osztrák, hol­land, nyugatilémet cégek termékei láthatók. E pavilonban főleg textí­liák, ruggyantából és bőrből készült áruk, szövőgépek, gépesített iroda- helyiségek és a világhírű svájci órák váltották ki a látogatók tetszését. A „Z” pavilon 130 méteres átmérő­jű és 38 méter magasságú, s egyben a brnoi kiállítási terület egyik legna­gyobb pavilonja. Ami annak archi- tektonikus tervezését illeti, a világ légszebb pavilonjainak sorában áll. E pavilon felépítésénél használták először az úgynevezett csöves-konst­rukciót, amely merész fogalmazására való tekintettel a külföldiek körében is nagy feltűnést keltett. Erről tanús­kodnak a különböző államok keres­kedelmi köreinek érdeklődései, a kül­A képen a „Z”. pavilon látható. Nemcsak a legszebb, hanem a legnagyobb is. Világviszonylatban is az elsők közé tartozik. kiállítás területét erdősített rész ve­szi körül. A világ legszebb kiállítási területei közé tartozik. A technikai nagyvásárt egyébként a város köz­pontjából villamossal 20 perc alatt lehet megközelíteni. A kiállításhoz vezető járatok, így a trolibusz, autó­busz valamennyi látogató kényelmes oda- és visszaszállítását biztosítják. 520 ezer négyzetméter területen, tíz nagy, modern pavilonban mutat­ják be gyártmányaikat a különböző országok. A központi pavilon, az „A” pavilon kiterjedése 13 ezer négyzet- méter. Első felében a nagyvásár hi­vatalos része van, a különböző társa­dalmi rendszerrel bíró államok kö­földi delegációk elismerő nyilatkoza­tai is. A kedvező összbenyomást, amelyet a pormentes utakkal összekötött kiállí­tásig pavilonok szemlélésénél a láto­gató nyer, még aláhúzza és megerő­síti az a körülmény is, hogy a vásár egesz területén igen sok a zöld, a -vi­rág, s mindez nemcsak kellemes, ha­nem a tájékozódást is megkönnyíti. A pavilonokon kívül a kiállítás nagyszerűségéhez tartoznak a távbe­szelő és távíró központok, a posta­hivatal es a vendéglátók ízléses, nap- ernyos asztalokkal berendezett kis éttermei és cukrászdái is. DRAGOS GYUhA

Next

/
Thumbnails
Contents