Észak-Magyarország, 1959. szeptember (15. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-05 / 208. szám

ESZAKMAGYARORSZAG Szombat, 1959- SECutemiM#1 ft. v Életrevaló kezdeményezések A mexőcHáti járási könyvtárból és művelődési otthonból jelentjük A járás két művelődési gócpontját kerestük Mezöcsáton: a könyvtárat és a művelődési otthont. Sotkó Józsefnét, a könyvtár veze­tőjét meglepte első kérdésünk. Ugyanis azt kérdeztük, hogy vége van-e már Csáton az uborkaszezon­nak? — Nálunk nem is volt — hangzott a válasz. — Elégedettek vagyunk a könyvtár látogatottságával. Július­ban például 1809 kötet cserélt gaz­dát. (A havi kölcsönzési átlag 2100 —2200 kötet könyv.) És az arány sem rossz. Ne gondolják, hogy csak gyerekek keresnek fel. 546 olvasót tartunk számon, ezek közül csak 191 a 14 éven aluli gyermek. — Igaz, nyáron szüneteltek az elő­adások. Ez, a mezőgazdasági mun­kákra való tekintettel érthető is. De szeptemberben ezeket is újra kezd­jük. Mikszáth-estre készülünk. Az előadást filmvetítéssel tesszük még vonzóbbá, a „Különös házasság”-ot mutatjuk be. Az eddigi tapasztalatok szerint igen hasznosak az ilyen rendezvé­nyek, estek. Alkalmasak arra, hogy felkeltsék, fokozzák az érdeklődést egy-egy könyv, vagy egy író mun­kássága iránt. — A jövőben bővíteni fogjuk prog­ramunkat. Mezőgazdasági járás lé­vén. elsődleges feladatunk* hogy sajátos eszközeinkkel segítsük a falu szocialista átalakulását Ennek érdekében a járási művelődé­si otthonnal egyetemben kulturális napokat rendezünk egyes községek­ben. Sor terül színes, vidám műsor­ra, emellett könyvismertetésre is, elsősorban mezőgazdasági szak­könyvekre gondolunk. Másütt, tsz- községekben a gyermekek szórakoz­tatására me se délutánokat tervezünk. Külön gondja a járási könyvtár­nak, hogy ha új mezőgazdasági szakkönyvük érkezik, fölhívja erre a termelőszövetkezetek vezetőinek fi­gyelmét. * — Az a sajnálatos tapasztalatunk — mondja Sötkó József né —, hogy néhány községben lebecsülik a könyvtár jelentőségét. A községi ta­nácsok anyagiakban gyatrán támo­gatják a népkönyvtárat. Többek kö­zött így van ez Hejőkürt és Sajóörös községekben. Sok helyen követhet­nék Hejőteresztúr példáját, ahol nemrégiben tájmúzeumot létesítet­tek, s még könyvtárszobára is gon­doltak, azt is berendezték. Ernődön a tanács 3 ezer forintot fordított könyvek vásárlására és a végrehajtó bizottság előtt beszámoltatta munká­járól a könyvtárost. Hejöbábán 2 ezer forintért vásároltak könyveket — községfejlesztési alapból. Az utóbbi években ebben a vonat­kozásban is fejlődés tapasztalható: a községi tanácsok nagyrésze már iga­zán .gazdája a könyvtárnak. De né­hol még nem így van és ez baj. Pél­dául nem érthetünk egyet a mező- csáti községi tanáccsal, amikor az idén még nem részesítette anyagi se­gítségben a könyvtárat. Tavaly 150Q forintot adott, holott kisebb közsé­gek ennél jóval többet fordítanak könyvvásárlásra. — Viszont van egy örömhírünk is — mondja búcsúzóul Sotkóné. — Nemrégiben két népkönyvtárat avattunk a járásban t Tiszaújvárosban (Palkonya mellett) és Emőd-István majorban. Ezzel most már a járás minden falujában van népkönyvtár. A könyvtár után a művelődési ott­hont látogattuk meg. Nagy volt a forgalom. Sorozásra érkeztünk. Bori József né öt éve igazgatója az otthonnak. Elsőnek Híradójukat mu­tatja. (A könyvtár is megjelentet ilyen tájékoztatót.) Afféle műsorlca- lauz a művelődési otthon Híradója, havonként jelenik meg. A közönség ebben láthatja az otthon teljes havi programját. Föltétien hasznos kez­deményezés.. A régebbi számokból képet kaphatunk a színjátszók eddi­gi munkájáról. Korábban a „Pettyes”. az „Aranycsillag”, a „Csárdáskirály­nő” szerepelt műsorukon, a közel­múltban pedig a „Bekötött szemmel”. Az utóbbit sikerrel mutatták be Ernődön és Tiszapalkonyán is. Két színjátszócsoportjuk működik. Az egyik most a „Nem vagyunk angya­lok”, a másik pedig a ..Fruska” be­mutatására készül. A tánccsoportban in pexsgő munka folyik A legutóbbi Ságvári seregszemlén a „Mezöcsáti vasárnap délután” című tánckompozícióval szerepeltek. Sza- valóik is ott voltak. Egyikük különö­sen szépen szerepelt. A színjátszók és táncosok mellett képzőművészeti szakkör tevékenykedik még az ott­honban. Egy pár hónapja, a Tanács- köztársaság évfordulója alkalmából rendeztek kiállítást. Az otthonnak eleven a klubélete. Szép számban látogatják. Akik a fo­lyóiratokra kíváncsiak, a klubban megtalálhatják. A biliárd és a sakk is a szórakozni vágyók rendelkezésé­re áll. Már említettünk egy életrevaló kezdeményezést, a művelődési ott­hon Híradóját. Ehhez hasonlóan Öt­letes az ismeretterjesztő előadások szervezése is. Évenként közvéle­ménykutató lapokat osztanak szét az otthon látogatói között. A közönség erre ráírja, hogy a különböző tárgy­körökben milyen előadásokat kíván hallgatni Az otthon vezetősége a ja- vaslatolcat figyelembe véve állítja össze az ismeretterjesztő előadások programját. Előadást minden hónap szerdáján tartanak. A szerelemről, a házasságról szóló előadásokkal kezd­ték sorozatukat — telt ház előtt. Ez­után politikai, természettudományi témák következtek. A múlt hónap­ban az ízléses öltözködésről tartottak előadást, e hónapban pedig a társadalmi tulajdon Három balettet mutatnak be az 1960. évi v salzburgi ünnepi játékokon A salzburgi ünnepi játékok rendézőjsége közölte, hogy 1960-ban az eddigi szo­kásoktól eltérően nem mutatnak be új modern operát, hanem ehelyett három balettet adnak elő. Azért döntöttek így, mert az idei ünnepi játékokon egyértelműen megsemmi­sítő bírálat fogadta Heimo Erbse fiatal német zeneszerző „Julietta” című operá­jának bemutatóját. Az újságok felhívást intéztek az ünnepi játékok vezetőségéhez, hogy a Jövőben gondosabban járjon el az új-operák kiválasztásánál, nehogy az ün­nepi Játékok tekintélyét tovább rombolják. A legközelebbi salzburgi ünnepi Játékokon bemutatásra kerülő három balett egyikének szövegét Kurt Moldovan Ismert festő és grafikus írta. Címe: „Évszakok”, zenéjét Theodor Berger szerezte. A másik balett Luigi Dallapiccola darabja, a har­madik Francis Burt „Golem” című műve. védelme szerepel programjukban. Ezt az előadást nyilvános bírósági tárgyalással kö­tik össze. Kezdeményezéseikkel kapcsolatban még egy csáti sajátságot kell meg­említeni. Nagy népszerűségnek ör­vend a községben a hagyományos mintabál;-amit táncbemutató vezet be. A uyitfyfoq, ag palotás ^után* francia négyes, 'angolkenngő, ^csár­dás bemutatókat tartanak. A bál előtt pedig tánctanulást szerveznek, ahol a fiatalok megtanulhatják ízlé­sesen táncolni a modern táncokat is. összegezve azt mondhatjuk, hogy sok jó kezdeményezés van a mezö­csáti művelődési otthonban, de mind­ez még csak ígérete a jövőbeni, még jobb, a célkitűzéseinknek, a mai igényeknek megfelelő művelődési munkának. (Nagy Z.) OLVASÓINK, LEVELEZŐINK ÍRJÁK Annabányán termel a 13. számú front A tervszerű munka, a kollektív műszaki vezetés, de nem utolsó sor­ban a kommunista bányászok példa- mutatásának eredménye, hogy Anna­bányán, néhány hónappal a terve­zett határidő előtt, augusztus 29-én éjjel megkezdték a termelést az északi mezőben feltárt 420 méteres kifutású és 60 méter széles homlokú 13-as számú frontfejtésen. Ml is történt Annabányán? Az üzemvezetőség által elkészí­tett éves szakmai terv szerint a ha­tos ereszkei régi front lefejtése a harmadik negyedév első hónapjá­ban befejeződött. Az új. 13-as számú front alap-, lég- és támadó-vágatá­nak kikénzését ez év december 31- Ig kellett volna elkészíteni. Ez azt iel*»ntette. boirv kb. 4—-5 hónául# egek k*s kézíPej*éssel lehet a ter- Vot t.e1f»síteni. Azonban a hatos s'Wó vékonv telepén — szállítási n*»h«7ségek miatt — az üzem nem tudta tervét ion százalékra teljesí­teni. A pártszervezet vezetősége az üzemvezetőséggel és a szakszerve­zettel karöltve megvitatta azokat a lehetőségeket, amelyekkel, jóval a határidőn belül, beindulhat az új frontfejtés... A közös összefogás sikerrel járt. Egy emberként harcoltak az új front határidő előtti beindulásáért. Tusák József főmérnök és Novák István bányamester elvtársak dicsé­retes munkát végeztek a frontfejtés előkészítésében. Az ő érdemük is a 106—108 százalékos tervteljesítés, a vastámos biztosítás, a szén önköltsé­gének tonnánkénti 15—20 forinttal v»ió csökkentése. Ilyen hosszú kifutású frontja még nem volt Annabányának, s ez nem­csak az üzem termelésének növeke­désében. hanem elsősorban a gazda­ságosabb munkában fog jelentkezni. OLÁH LÁSZLÓ Annabánya. Eloszlott a kétely ... Az elmúlt évben orvost kapott Miskolc-Tapolca, dr- Tamási Elvira fiatal orvosnő személyiben. Ezt megelőzően nem volt orvosa Mis­kolc-Tapolcának. Az első napok­ban bizonyos fenntartással fogad­ták a fiatal orvosnőt. A lakosság körében a vélemények megoszlot­tak, sokakban felvetődött a kér­dés: hogyan fog a fiatal orvosnő, .ha éjjel kihívják, a szőlő-hegye­ken, erdőn keresztül betegeihez kimenni? Az eltelt idő alatt a fia­tal orvosnő bebizonyította, hogy semmi akadály nem tudja vissza­tartani betegeitől. Sárban, hideg­ben, éjjel, nappal, az influenza- járvány idején pedig volt úgy, hogy betegen is kiment a gyógyí­tásra várókhoz. Most már eloszlott minden ké­tely és dr. Tamási Elvira nagy sze­retetnek örvend Miskolc-Tapolca lakosai körében. Herényi József Hazafias Népfront-titkár. Osztrák vendégek Rudabányán Osztrák, bányászkül­döttség járt Rudabá- nyán. A vendégeket a bányászkultúrház KISZ-klubjában Bics István igazgató elv­társ üdvözölte, majd Hronszky Rudolf fő­mérnök köszöntötte a vendégeket. A hütten- bergi bányászok üd­vözletét a küldöttség vezetője tolmácsolta. A látogatás második nap­ján a küldöttség meg­tekintette a vasércbá­nyát és az épülő dúsí­tóművet. A vendégek elismerésüket fejezték ki a bánya gépesítésé­ről. A küldöttség tagjai hosszan elbeszélgettek a rudabányai ércbá­nyászokkal. Az oszt­rák bányászok elmon­dották, hogy Ausztriá­ban sem nyereségré­szesedés, sem hűségju­talom nem jár a dol­gozóknak. A szolgálati évtől függően 12 napig terjed évente a fizetett szabadság, s nincs le­hetőség a bányászok üdültetésére sem. Mindenki a saját fize­téséből fedezi a mun­karuha és a munkába járás költségeit. A találkozó közvet­len hangú ünnepséggel ért véget. JUHÁSZ BÁLINT Rudabánya Községfejlesztés Sajóecsegen A sajóecsegi községi tanács alapos vizsgálat utón döntött a község­fejlesztési alap felhasználásáról. Elhatározta egy új iskola építését a kultúrház kerítésének rendbehozatalát, a tanácsháza tatarozását, a régi iskola mellékhelyiségeinek rendbehozását. ^ A tervben szereplő feladatok megvalósítására mintegy 165 ezer forin­tot fordítottak. Az említett községfejlesztési célkitűzéseken kívül a sajóecsegi közsé­gi tanács az ifjúsági kultúrcsoport részére 5 000 forintért táncruhát vá­sárolt, valamint 50 kötet könyvvel bővítette a községi könyvtárat. U1 székek vásárlására 2 ezer 300 forintot fordítottak. Lengyel István vb. elnök, Sajóecseg PINTER ~ SZfíBO: XXX. A tőkés, kapitalista kémkedés — amely természetesen nemcsak befelé, hanem kifelé is irányul, s amelynek olyan hírhedt biztonsági szolgálata van, mint az FBI — leg­fontosabb ága a munkásmozgalom­ban a politikai nyomozás. A mono­póliumok sokrétű kémrendszerének igen fontos feladata, hogy felkutas­sák és megsemmisítsék a munkás- osztály és értelmiség haladó elemeit, akik életük céljának tekintik a kapi­talizmus elleni harcot. Az USA kém- világában igen jól ismert az Acél­tröszt vállalatainak és főként a tröszthöz tartozó Carnegie Társaság üzemeinek keretében kiépített poli­tikai kémszervezet. Ez a „különleges szolgálat” szervezte meg az ország legnagyobb kémhálózatát. Kartoték- rendszere Összesíti az acélipari szak- szervezeti funkcionáriusokra, a szakszervezetek munkájában részve­vő egyszerű acélipari munkásokra vonatkozó összes adatokat, köztük még azt is, hol és mikor vettek részt sztrájkokban, társadalmi, politikai tevékenységben. Az Egyesült Államokban már a második világháború előtt hozzáfog­tak a munkásmozgalom elleni kém­kedés egész Amerikára kiterjedő rendszerének kialakításához. E rend­szer irányító központjaként hozták létre a monopóliumok az úgynevezett Különleges Tanácskozó Testületet. Ez a tőkés magánnyomozás tényle­ges vezető szervévé vált. Kevesen tudják odakint, hogy a Standard Oil székháza New Yorkban tulajdon­képpen szállást ad a Különleges Ta­nácskozó Testületnek is. Itt folynak le a testület vezetőinek különböző, bizalmas tanácskozásai. S hogy mi­lyen „alaposan” dolgoznak, arra jel­lemző az amerikai dolgozók demok­ratikus szabadságjogainak teljes megnyirbálása. Az amerikaiak, természetesen az állam vezetői és a kapitalisták ma is igyekeznek elhitetni odakint az emberekkel, méginkább a külföldi­ekkel, hogy náluk teljesen ismeret­lenek azok a rendőri módszerek, amelyek minden kapitalista országra jellemzőek. Nos, hát ha valaki, akkor én, akit kiképeztek és kioktattak, tudom, hogy melyek a jellemző vo­násai a politikai nyomozás állami rendszerének. Igaz, az újságok azt írják, hogy az Egyesült Államokban egyáltalán nem létezik titkos politi­kai rendőrség, s hogy a közönséges• rendőrség is a „legdemokratikusabb, és a legjobb nevelésű úriemberek testületé”, akiknek egyetlen gondjuk csupán az, hogy jól szabályozzák a közlekedést, ne történjenek balese­tek és őrködjenek az állampolgárok személyi javain. Jól megismertem az országos tit­kosrendőrség szervezetét, hálózatát, működését és feladatát. Az USA-ban nem egy, hanem több országos tit­kosrendőrség működik, ezek részint más-más hatóságok alá tartoznak, részint sajátos funkciójukban és fel­adataikban különböznek egymástól. A legfontosabb közöttük az FBI (Fe­deral Bureaú of Investigation = Szövetségi Nyomozóiroda). Ez a tit­kosrendőrség 1908-ban alakult és formailag az igazságügyminisztéri­um egyik osztálya, de tulajdonkép­pen a politikai nyomozás központi szerve. Az a tény, hogy az FBI-t az igazságügyi tárcához kapcsolták — holott általában minden országban szervezetileg a belügyminisztérium­hoz tartozik a politikai rendőrség —, ugyancsak egy meghatározott, lele­ményes elgondolásból fakad. Az amerikai imperializmus ugyanis azt a látszatot akarja kelteni, mintha nem országos titkosrendőrség létesí­téséről, hanem a törvényességet vé­delmező szervezet alapításáról lenne szó. Edgard Hoower, az FBI jelenle­gi vezetője, ahol csak teheti, igyek­szik bebeszélni másoknak, hogy az FBI feladatkörébe csupán a szövet­ségi törvények* megsértésének esetei tartoznak. Megismertem egy néhány költség­vetési adatot, amely reális képet ad az FBI hallatlan széles tevékenységi köréről. 1917-ben még csak mintegy hatszázezer dollár volt az évi költ­ségvetése. 1920-ban két és félmillió. 1944-ben már negyvenötmillió, 1947- ben nyolcvannyolcmillió, napjaink­ban pedig jóval felülmúlja a száz­millió dollárt. Az FBI szervezetét úgy ismertük meg az oktatásból, hogy működik náluk kémefhárító osztály, politikai nyomozó osztály, ipari osztály, nyilvántartási osztály és operatív osztály. Az első négy osztályt tartják a legfontosabbnak, ezek irányítják az úgynevezett „ál­lambiztonsági ügyek” nyomozását. Vezetősége szigorúan központosított. Az FBI élén két igazgató, két helyet­tes igazgató és hat főmunkatárs áll. Az FBI vezetője közvetlenül az Egye­sült Államok elnökének van aláren­delve, s mindenről -neki számol be. Ha beszámol ...Az ügyészségnek és egyéb szervezeteknek semmi közük a Szövetségi Nyomozó Irodához. Az FBI tagjai tehát csak formálisan tartoznak az igazságügyi tárcához. A hírszerző rendszer az amerikai „szabadság” oltalma alatt széles kör­ben kifejlődött. A hivatásos besú­gók az úgynevezett „hatósági tájé­koztatók” megtisztelő címet kapták. Ezek hálózata az egész országban az FBI hatáskörébe tartozik. Az FBI egy-egy állami szolgálatban álló nyomozója, aki egy vagy több válla­lattal, intézménnyel foglalkozik, irá­nyítja azoknak a besúgóknak a tevé­kenységét, akiket a vállalatoknál és intézményeknél az ott dolgozók so­raiból toboroznak. Az FBI szintén nagy gondot for­dít arra, hogy megerősítse és kiszé­lesítse titkos ügynökségét a mun­kásság között. A különböző állami szervek vezetői, a gyárosok, a tőké­sek igen hatásos segítséget nyújta­nak az FBl-nek abban, hogy titkos ügynökségeit beépítse az üzemekbe, a hivatalokba. Egyébként a rendőri szervezetek alá vannak rendelve a Szövetségi Nyomozó Irodának, noha formai különállásukat megtartották. „G Man”-nek hívják az Egyesült Államokban az FBI „különleges” ügynökeit. Mint mesélik, a G Man-ek feltűnése közvetlenül Edgard Hoo­wer nevéhez fűződik, aki immár harminc egynéhány éve tölti be az FBI igazgatói tisztjét, s hírhedtté vált ebbeli minőségében. Amikor 1924-ben az FBI igazgatójává nevez­ték ki, első intézkedése az apparátus „megtisztítása” volt. Magához ha­sonló típusú emberekkel váltotta fel a „gárdát”. Van ugyanis Ameriká­ban az embereknek egy különleges kategóriája: játékbarlangok és éj­szakai lebújok tulajdonosai is alkal­mazzák ezeket, hogy „üzemükben” őrizzék a rendet és a nyugalmat. Va- tamennyiüknek van néhány közös is­mertetőjele: mindenre kaphatók, rendkívül izmos, fejlett karokkal, hatalmas, gyilkos ököllel rendelkez­nek. Hoower ezek közül válogatta ki embereit. S rendkívül kitartóan, gondosan foglalkozott velük. Még azt is pontosan meghatározta, milyen méretekkel kell rendelkeznie az FBI nyomozójának. A követelmények kö­zé tartozott természetesen az is, hogy az illető hű kiszolgálója legyen a tőkés rendszernek. A cél: hogy az FBl-nek olyan ap­parátusa legyen, amely a legkülön­bözőbb foglalkozási ágakban és leg­különbözőbb nemzetiségek között tudjon dolgozni. Az FBI különleges ügynökei például együttesen har­minchat nyelven beszélnek, százhu­szonhat foglalkozási ághoz tartoz­nak. Vannak köztük volt biztosítási ügynökök, fényképészek, elárusítók, újságírók, zenészek stb. A sztrájk­törők közül válogatják ki azokat, akik ipari szakmában jártasak. Meglcöve- telik tőlük, hogy maradéktalanul hajtsák végre a kapott parcuncsot, szemrebbenés nélkül kínozzanak és gyilkoljanak. Jól megnézik tehát, kit vesznek fel. S miután valakit felvettek, megkezdődik a sokirányú kiképzés időszaka. A G Man-ek ki­képzése különleges, hosszú iskolá­zással történik. Megtanulják az em­bervadászat titkait, a nyomozás, a kémkedés, a kriminológia rejtelmeit, a kézitusa és a fegyverhasználat minden változatát. Egyeseknek el kell sajátítaniok a szónoklás művé­szetét is, a pszichológiát és a szo­ciológiát — ezeket a munkásmozga­lom elleni harcra képezik ki. A nyo­mozás művészetének elsajátítása te­rén igen nagy figyelmet fordítanak a jelöltek emlékezőtehetségének, gyors és pontos észlelőkészségének fej­lesztésére, kifinomítják azt a készsé­güket, hogy mindent, amit látnaki megjegyezzenek, s hogy emlékeze­tükbe véssék az emberek arcvoná­sait és külső ismertető jegyeit. E ki­képzés igazi lényege, hogy jő ková­vá és gyilkoló géppé váljék a külön­leges képzettségű detektív. Jellemző egyébként, hogy az FBI munkatár­saira nem vonatkoznak azok a tör­vények, amelyek az Egyesült Államok polgári közigazgatási személyzetének szolgálatát szabályozzák, nem vonat­koznak rájuk az előlépésnek és a hierarchiának szokásos szabályai sent. (Folytatjuk.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents