Észak-Magyarország, 1959. augusztus (15. évfolyam, 179-203. szám)

1959-08-09 / 186. szám

4 ; Mi történik a 80-as számú vasútvonalon ?. Túlteljesítette első télévi tervét megyénk ipara Néhány szó a munkaversenyről, a szocialista munkabrigádokról Képek a gépesített mozgó-építésvezetőség munkájáról Megbolygatott felépítmények, ágyazat felújítása előzi meg. Mint széttúrt kavicságyazatok, a töltés azt az első képen is láthatjuk, a ré- jobboldalán föld- és kőhalmazok, sí- gi sínen mozgó, Svájcból származó Htjuk. A gép a nemkívánatos anya­got transzportőr segítségével a töltés oldalához szállítja, a zúzott követ Köszörülik a hegesztési varratot. összeállította* SZARVAS MIKLÓS Fotó: KOCSIS JENÓ \ Az új sínmezőket Ludas állomé son állítják össze.. Itt modem bérén dezésű kötőtelepet létesítettek, am az arra haladó vonatok ablakábó valóságos kis gyárnak látszik. A. új sínmezők 48 és 96 méter hosszú ak! Ezeket mozgó portáldaruva emelik fel a szállító nyomállványok ra és így kerülnek rendeltetési he lyükre. Második képünk ezt jó szemlélteti. A felújított ágyazató három henger tömöríti, erre kerül nek a lekötött mezők. Az aláverést ami egyike a legnehezebb munkák nak, szintén gépesítették. A szakszerűségre, a jó minőségű mun kára az építésvezetőség dolgozói or szágos szinten is nagy gondot fordí tónak. Különös érdemeket szerezte) azonban az úgynevezett kiszabályo zásnál, aminek az a lényege, hogy t hosszú sínmezők csatlakozása szinti milliméternyi pontos legyen. A dur­va kavicságyazaton ez a beállttá. 'nagy figyelmet és hozzáértést köve tel. Lényegében ez a legfontosabl művelet; ezután már a vágányok összehegesztése következik. A he­gesztés a legkorszerűbb módszerrel rostálógéppel a meglévő ágyazatból a szennyet, hulladékot, földet eltávo­nek és gépek váltakoznak azon a sza­kaszolt, ahol a gépesített mozgó-épí­tésvezetőség dolgozói megjelennek. Már a nevük is elárulja, hogy gyak- rraii változtatják helyüket, hiszen : a Budapest—Miskolc közötti 80-as számú vasútvonalon hétföl-hétre ki­lométereket haladnak előre. Miskolc és a borsodi iparvidék további fej­lesztése érdekében tőlük telhetőén gyors ütemben építik a vágányokat, korszerűsítik az ál- és felépítménye­ket. — Mi történik itt? —• halljuk gyakran a kérdést. — Miért van szükség ilyen nagy munkára? A MÁV Miskolci Építési Főnöksé­gét tulajdonképpen azzal bízták meg, hogy a párt és a kormány határoza­ta. alapján néhány év alatt Miskol­cot és a borsodi iparvidéket be kell kapcsolni a korszerű vasúti közleke­désbe. Modernizálni kell a közel 200 kilométer hosszú vasútvonalat, meg kéU rajta gyorsítani a személy- és te- herPonatok közlekedtetését. Ezt pedig elsősorban a villamosítás tudja biz- tosítqni. pedig eredeti helyére szórja. Ez a munka — jó szervezéssel — igen gyorsan halad és mintegy 250—300 az úgynevezett thtrmogén eljárássá történik. A sínek végét oxigén éi benzingázkeverék segítségével elő melegítik, azután történik a külön­leges hegesztőanyag beöntése. Kihü lés után a varratokat lefaragják majd szép egyenletesen leköszörülik Miklós*JLndrás, a kitűnő speciáli. hegesztőmester csoportja naponti mintegy 500 folyóméter sínpárt he geszt össze. Egy-egy összehegesztet szakasz hossza 3—3,5 kilóméit*! Az összehegesztett, vagyis a hé zagnélküli felépítménynek igen sol előnye van. A villamos vontatási szerelvények 120—150 kilométer se bességgel is közlekedhetnek rajtok Az eddigi egy tengelyre jutó 21 ton­nás terhelés helyett 26 tonnás terhe lést lehet biztosítani, ezenkívül t járművek kerekeit az ütődéstől men­tesítik és a nagymértékű kopás megakadályozzák. Megszűnik ai úgynevezett sínvándorlás is. Munkájuk nyomán kényelmesebi lesz az utazás, amit az átadott sza­kaszon az utazóközönség márii örömmel és megelégedéssel tapasz­tál. Az ál-, és felépítmény átépítését Hatvanban kezdték meg. Napjaink­ban Vámosgyörk és Ludas állomások között dolgoznak. A felsővezeték építésének eredményeképpen a vil­lamosmozdonyok már megközelítik Vámosgyörköt. A munka nehezebbik része azonban nem a felsővezeték építésében van, hanem a vasútvonal teljes átépítésében. Mivel a villa­mosvonatok gyorsabban közleked­nek, biztonságosabbá kell tenni a közlekedést. Meg kell erősíteni jés fel kell újítani az alépítményt. A régi, rövid (12 méteres) síneket ki­cserélik és az újonnan lefektetett smmezőket összehegesztik, hogy hé­zagnélküli vágányokon közlekedje­nek a vonatok. Uj hidakat építenek a régiek helyett, más helyeken pedig rendezik a töltést, burkolják a hi­dak, átereszek és csatornák torkola­tát. Több különleges gép is segíti a vasútépítők munkáját. A termelés nehezebb részeit gépesítették és az ott dolgozó félezer munkás elsősor­ban kézi szabályozást és anyagkira- kést végez. A vágányfektetést az métert haladnak naponta előre. A gép teljesítményére jellemző, hogy óránként mintegy 50 köbméter ágya­zatot rostál meg. DEREKAS MUNKÁT végeztek me­gyénk ipari dolgozói az első félév­ben. A féléves teljes termelési ter­vet 4,1 százalékkal, azaz 120 millió forinttal túlszárnyalták. Tovább nőtt az első félévben a termelékenység és ennek tudható be nagyobbrészt az eredményes termelési terv túlteljesí­tése. Ez a néhány adat élénken ta­núsítja megyénk dolgozóinak helyes­lését és válaszát pártunk márciusi határozatára, melyben a párt arra szólít, hogy a hároméves terv leg­főbb mutatóit egy évvel előbb telje­sítsük. Ha mérlegeljük az első félévben végzett munkát, a vállalatok tevé­kenységét, elsősorban azt kell meg-^ állapítani, hogy mind a termelés, mind a termelékenység tekintetében, a kohászati vállalatok érték el a leg­szebb eredményeket. Igen figyelem­reméltó az a megtakarítás, amelyet a Lenin Kohászati Művek ért el. Egyedül ez az üzem 76 millió forint­tal járult hozzá a fenti túlteljesítés­hez! Jelentősek az eredmények az özdi Kohászati Üzemekben is. Megálla­pítható, hogy a termelés és a terme­lékenység növekedése mellett jelen­tősen javult a termelőberendezések kihasználása és a gazdaságosság is. További figyelmet a fajlagos muta­tók: a koksz és egyéb anyagok he­lyes felhasználására kell fordítani. Javítani kell a nyersvas minőségét. A szénbányászat túlteljesítette tonnatervét. Sajnos a termelékenység a bányászatban nem éri el a már­ciusi határozatban megjelölt szintet. Főként a Borsodi Szénbányászati Trösztre vonatkoznak ezek a meg­jegyzések. A gépgyártás is túlteljesítette ter­melési tervét, az önköltségcsökken­tési és egyéb gazdasági mutatókkal azonban nem áll ilyen jól és sajnos, ez megyénk többi üzemeire is vo­natkozik. A Vegyikombinát kollektívája minden elismerést megérdemel. A féléves tervet 117 százalékra teljesí­tette, s még jobban alakul az egy főre eső termelés. Megyénk építőipara és építőanyag­ipara beváltotta a hozzá fűzött re­ményeket. Lecsökkentették az átadá­si határidőket, jól gazdálkodtak. Sajnos, bizonyos mértékig nehezí­tette az első félévi munkát a terv­ellátottság hiánya, bizonyos anyag­ellátási nehézségek. ORSZÁGOS SZEMPONTBÓL néz­ve is kedvezően alakult az első fél­évi munka megyénkben. A helyes műszaki intézkedések, az általában jónak mondható anyagellátás mel­lett, a munkaverseny eredményes kibontakozásában találjuk meg a vá­laszt a jó eredményekre. Igaz, a munkaverseny inkább csak április végén, május elején bontakozott ki, mégis a^ eltelt két hónap általában jónak mondható. Számos műhelycso­port, üzemrész áll most versenyben és a vetélkedésnek ez a formája igen mozgósító, értékelhetők az eredmények. A munkaverseny továb­bi felfutása főként most, a második félévben várható. Ha jól is alakultak a termelési ter­vek teljesítései, sajnos, meg kell ál­lapítani, hogy az előírt 5 százalékos termelékenység emelés még nem kö­vetkezett be. Számos lehetőségeink vannak arra, hogy ezen a fronton is előbbre lépjünk, s ezeket a lehetősé­geket elsősorban a munkaverseny­ben kell keresnünk. Tapasztalható volt még az első félévben tett fel­ajánlások megtételénél bizonyos óvatosság. Ennek tulajdonítható, hogy egyes helyeken már az egész évi felajánlást teljesítették. Ahol ez így van, ott újból foglalkozni kell azzal a gondolattal, hogy újabb, il­letve pótfelajánlásokat tegyenek. Ezt a példát követte — helyesen — a Borsodi Vegyikombinát is, ahol a nagyjavítás határidő előtti befejezé­seképpen újabb ötezer tonnás válla­lást tettek. Évi viszonylatban 18 ezerről 23 ezer tonnára emelkedett a terven felül - vállalt műtrágyaterme­lés. Az eltelt néhány hónap kézzelfog­hatóan bizonyítja, hogy a dolgozók helyeslik a szocialista munkaver­senyt. Az ország gyorsabb gazdasági erősödése mellett saját céljaikat is megtalálják. Sok helyen azonban nem tesznek meg mindent a verseny érdekében, kísért a formalitás, a sablonosság számos megnyilvánulá­sa. A verseny nem csupán a szak- szervezet, feladata. Különösen a mű­szaki vezetők tevékenységére, tudá­sára kell számítani. Ok ismerik a modern technikát, technológiai elő­írásokat, az üzem szervezési kérdé­seit. A verseny további kibontako­zása tehát azon múlik, hogy ezekkel a lehetőségekkel az ismeretek bir­tokában, a műszaki vezetők elősegít­sék a versenyző dolgozók törekvé­seit. Értékelni kell a versenyt! Ezt különösen alá kell húzni, hiszen enélkül a felajánlások teljesítése el­sikkad, közömbössé válik. A ver­seny értékelése teremti meg a lehe­tőséget a nyilvánossághoz is. Csakis úgy ,lehet közzétenni egy brigád vagy üzem eredményét, ha azt rendszere­sen értékeljük ás. Igen’hasznos len­ne, ha a módszereket is ismertetnék a verseny-nyilvánosság keretei kö* * zött. Ez .választ, adna számos ver­senyzőnek, új eszközök, munkafogá­sok, helyes gyakorlati lépések vál­nának ismertté. Fel kell használni a verseny-nyil­vánosság legjobb eszközeit. Nem a plakáterdő a cél, de igenis fel kell használni az eredményekről hírt adó táblákat, a mozi diapozitívjait, élni kell a hangos bemondó, a közleke­dési eszközök propagáló eszközeivel is. A Lenin Kohászati Műveknél rendszeresen megjelentetik a kiváló dolgozók fényképeit. Ennek megvan a maga hatása. Máshol is fel kell használni, — ha a lehetőség engedi .— ezeket az eszközöket. A KONGRESSZUSI VERSENY­BEN elért eredményeket, a meglévő hiányosságok dacára is, igen biztató­nak értékelhetjük. Különösen akkor, ha figyelembe vesszük, hogy a fel­ajánlások szervezését lényegében áp- rilisjban fejeztük be. Minden okunk megvan arra, hogy a második fél­évtől még többet várhassunk. Ezért nem árt, ha a napi munka harcában figyelmet szentelünk az első' félesz­tendőnek, értékeljük a tapasztalato­kat. A kongresszusi munkaverseny so­rán bontakozik ki a szocialista mun-' kabrigád címért folyó verseny. Ez a szocialista munkaversenynek egészen új hajtása, amely már nem csupán a jó termelést tartja egyedüli céljá­nak, hanem a technika fejlesztését, illetve az állandó önképzést, tanu­lást, s a magánéletben való helytál­lást. Már vannak olyan brigádok, amelyek kiérdemelték a szocialista címet. Tapasztalhatók azonban bi­zonyos hiányosságok is. Több helyen, helytelen gyakorlat alapján, felül­ről szervezik a brigádok vállalásait, uniformizálják (Ö^d, Miskolci Fűtő­ház). A brigádok felajánlása nem le­het azonos, hiszen mások az embe­rek, mások a képességek. A brigá­doknak több segítséget kell nyújtani politikai, szakmai képzésükhöz. Ak­kor tevékenykedünk jól, ha tanulá­sukhoz megteremtjük a »szükséges feltételeket. Meg kell magyarázni a szocialista brigádok alakulásának lé­nyegét. A brigádokat nem szervezni kell, nem valami statisztika kedvé­ért szükséges a létrejöttük. A szocialista brigádok megalaku­lása, a megalakulással járó feltéte­lek vállalása a szocialista verseny minőségi alakulását jelzi. Ez már az öntudat fejlettségét is mutatja, ösz­tönözni, segíteni kell a megalakult brigádokat, az ő ..versenyük csak ez­által fejlődhet tovább. Nem megfelelő még a versenyben lévők erkölcsi megbecsülése. Ezen a téren a gazdasági, párt- és szakszer­vezeti vezetésnek javítani kell ma­gatartásukat. Gondoskodni kell a szocialista brigádok eredményeinek népszerűsítéséről. Számos lehetőség kínálkozik arra, hogy elősegítsük a brigádok tevékenységét. Természete­sen erre receptet kár volna adni, ezt többnyire az élet alakuló, változó formái, a helyi üzemi viszonyok, az emberek ismerete szabja meg. A brigádokkal való törődés nem lesz hiábavaló fáradozás, mert kamato­zik a termelő munkában. SIKERREL ZÁRTUK az első fél­évet, s ha az eredmények elismerés­re méltóak is, egy percre sem feled­kezhetünk meg arról, hogy mit vár ^ megyénk ipari munkásaitól a párt. Célunk az, hogy öt százalékkal túl­teljesítsük az előírt termelékenységi tervet. Ez nemcsak a gazdasági ve­zetők feladata, ez minden dolgoró érdeke, hiszen a gazdasági eredmé­nyekkel arányban változhat szebbe, jobbá életünk. Megyénk gazdaságú műszaki, politikai vezetői képesek arra, hogy megteremtsék a jó felté­teleket, ha tovább javítjuk és kiak­názzuk á munkaversenyben rejlő le­hetőségeket, támogatjuk az új szo­cialista brigádokat. Ha ehhez adva lesznek a jó műszaki feltételek, ak­kor biztosak vagyunk abban, hogy a második félév is dicsőséggel-zárul

Next

/
Thumbnails
Contents