Észak-Magyarország, 1959. augusztus (15. évfolyam, 179-203. szám)
1959-08-09 / 186. szám
4 ; Mi történik a 80-as számú vasútvonalon ?. Túlteljesítette első télévi tervét megyénk ipara Néhány szó a munkaversenyről, a szocialista munkabrigádokról Képek a gépesített mozgó-építésvezetőség munkájáról Megbolygatott felépítmények, ágyazat felújítása előzi meg. Mint széttúrt kavicságyazatok, a töltés azt az első képen is láthatjuk, a ré- jobboldalán föld- és kőhalmazok, sí- gi sínen mozgó, Svájcból származó Htjuk. A gép a nemkívánatos anyagot transzportőr segítségével a töltés oldalához szállítja, a zúzott követ Köszörülik a hegesztési varratot. összeállította* SZARVAS MIKLÓS Fotó: KOCSIS JENÓ \ Az új sínmezőket Ludas állomé son állítják össze.. Itt modem bérén dezésű kötőtelepet létesítettek, am az arra haladó vonatok ablakábó valóságos kis gyárnak látszik. A. új sínmezők 48 és 96 méter hosszú ak! Ezeket mozgó portáldaruva emelik fel a szállító nyomállványok ra és így kerülnek rendeltetési he lyükre. Második képünk ezt jó szemlélteti. A felújított ágyazató három henger tömöríti, erre kerül nek a lekötött mezők. Az aláverést ami egyike a legnehezebb munkák nak, szintén gépesítették. A szakszerűségre, a jó minőségű mun kára az építésvezetőség dolgozói or szágos szinten is nagy gondot fordí tónak. Különös érdemeket szerezte) azonban az úgynevezett kiszabályo zásnál, aminek az a lényege, hogy t hosszú sínmezők csatlakozása szinti milliméternyi pontos legyen. A durva kavicságyazaton ez a beállttá. 'nagy figyelmet és hozzáértést köve tel. Lényegében ez a legfontosabl művelet; ezután már a vágányok összehegesztése következik. A hegesztés a legkorszerűbb módszerrel rostálógéppel a meglévő ágyazatból a szennyet, hulladékot, földet eltávonek és gépek váltakoznak azon a szakaszolt, ahol a gépesített mozgó-építésvezetőség dolgozói megjelennek. Már a nevük is elárulja, hogy gyak- rraii változtatják helyüket, hiszen : a Budapest—Miskolc közötti 80-as számú vasútvonalon hétföl-hétre kilométereket haladnak előre. Miskolc és a borsodi iparvidék további fejlesztése érdekében tőlük telhetőén gyors ütemben építik a vágányokat, korszerűsítik az ál- és felépítményeket. — Mi történik itt? —• halljuk gyakran a kérdést. — Miért van szükség ilyen nagy munkára? A MÁV Miskolci Építési Főnökségét tulajdonképpen azzal bízták meg, hogy a párt és a kormány határozata. alapján néhány év alatt Miskolcot és a borsodi iparvidéket be kell kapcsolni a korszerű vasúti közlekedésbe. Modernizálni kell a közel 200 kilométer hosszú vasútvonalat, meg kéU rajta gyorsítani a személy- és te- herPonatok közlekedtetését. Ezt pedig elsősorban a villamosítás tudja biz- tosítqni. pedig eredeti helyére szórja. Ez a munka — jó szervezéssel — igen gyorsan halad és mintegy 250—300 az úgynevezett thtrmogén eljárássá történik. A sínek végét oxigén éi benzingázkeverék segítségével elő melegítik, azután történik a különleges hegesztőanyag beöntése. Kihü lés után a varratokat lefaragják majd szép egyenletesen leköszörülik Miklós*JLndrás, a kitűnő speciáli. hegesztőmester csoportja naponti mintegy 500 folyóméter sínpárt he geszt össze. Egy-egy összehegesztet szakasz hossza 3—3,5 kilóméit*! Az összehegesztett, vagyis a hé zagnélküli felépítménynek igen sol előnye van. A villamos vontatási szerelvények 120—150 kilométer se bességgel is közlekedhetnek rajtok Az eddigi egy tengelyre jutó 21 tonnás terhelés helyett 26 tonnás terhe lést lehet biztosítani, ezenkívül t járművek kerekeit az ütődéstől mentesítik és a nagymértékű kopás megakadályozzák. Megszűnik ai úgynevezett sínvándorlás is. Munkájuk nyomán kényelmesebi lesz az utazás, amit az átadott szakaszon az utazóközönség márii örömmel és megelégedéssel tapasztál. Az ál-, és felépítmény átépítését Hatvanban kezdték meg. Napjainkban Vámosgyörk és Ludas állomások között dolgoznak. A felsővezeték építésének eredményeképpen a villamosmozdonyok már megközelítik Vámosgyörköt. A munka nehezebbik része azonban nem a felsővezeték építésében van, hanem a vasútvonal teljes átépítésében. Mivel a villamosvonatok gyorsabban közlekednek, biztonságosabbá kell tenni a közlekedést. Meg kell erősíteni jés fel kell újítani az alépítményt. A régi, rövid (12 méteres) síneket kicserélik és az újonnan lefektetett smmezőket összehegesztik, hogy hézagnélküli vágányokon közlekedjenek a vonatok. Uj hidakat építenek a régiek helyett, más helyeken pedig rendezik a töltést, burkolják a hidak, átereszek és csatornák torkolatát. Több különleges gép is segíti a vasútépítők munkáját. A termelés nehezebb részeit gépesítették és az ott dolgozó félezer munkás elsősorban kézi szabályozást és anyagkira- kést végez. A vágányfektetést az métert haladnak naponta előre. A gép teljesítményére jellemző, hogy óránként mintegy 50 köbméter ágyazatot rostál meg. DEREKAS MUNKÁT végeztek megyénk ipari dolgozói az első félévben. A féléves teljes termelési tervet 4,1 százalékkal, azaz 120 millió forinttal túlszárnyalták. Tovább nőtt az első félévben a termelékenység és ennek tudható be nagyobbrészt az eredményes termelési terv túlteljesítése. Ez a néhány adat élénken tanúsítja megyénk dolgozóinak helyeslését és válaszát pártunk márciusi határozatára, melyben a párt arra szólít, hogy a hároméves terv legfőbb mutatóit egy évvel előbb teljesítsük. Ha mérlegeljük az első félévben végzett munkát, a vállalatok tevékenységét, elsősorban azt kell meg-^ állapítani, hogy mind a termelés, mind a termelékenység tekintetében, a kohászati vállalatok érték el a legszebb eredményeket. Igen figyelemreméltó az a megtakarítás, amelyet a Lenin Kohászati Művek ért el. Egyedül ez az üzem 76 millió forinttal járult hozzá a fenti túlteljesítéshez! Jelentősek az eredmények az özdi Kohászati Üzemekben is. Megállapítható, hogy a termelés és a termelékenység növekedése mellett jelentősen javult a termelőberendezések kihasználása és a gazdaságosság is. További figyelmet a fajlagos mutatók: a koksz és egyéb anyagok helyes felhasználására kell fordítani. Javítani kell a nyersvas minőségét. A szénbányászat túlteljesítette tonnatervét. Sajnos a termelékenység a bányászatban nem éri el a márciusi határozatban megjelölt szintet. Főként a Borsodi Szénbányászati Trösztre vonatkoznak ezek a megjegyzések. A gépgyártás is túlteljesítette termelési tervét, az önköltségcsökkentési és egyéb gazdasági mutatókkal azonban nem áll ilyen jól és sajnos, ez megyénk többi üzemeire is vonatkozik. A Vegyikombinát kollektívája minden elismerést megérdemel. A féléves tervet 117 százalékra teljesítette, s még jobban alakul az egy főre eső termelés. Megyénk építőipara és építőanyagipara beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Lecsökkentették az átadási határidőket, jól gazdálkodtak. Sajnos, bizonyos mértékig nehezítette az első félévi munkát a tervellátottság hiánya, bizonyos anyagellátási nehézségek. ORSZÁGOS SZEMPONTBÓL nézve is kedvezően alakult az első félévi munka megyénkben. A helyes műszaki intézkedések, az általában jónak mondható anyagellátás mellett, a munkaverseny eredményes kibontakozásában találjuk meg a választ a jó eredményekre. Igaz, a munkaverseny inkább csak április végén, május elején bontakozott ki, mégis a^ eltelt két hónap általában jónak mondható. Számos műhelycsoport, üzemrész áll most versenyben és a vetélkedésnek ez a formája igen mozgósító, értékelhetők az eredmények. A munkaverseny további felfutása főként most, a második félévben várható. Ha jól is alakultak a termelési tervek teljesítései, sajnos, meg kell állapítani, hogy az előírt 5 százalékos termelékenység emelés még nem következett be. Számos lehetőségeink vannak arra, hogy ezen a fronton is előbbre lépjünk, s ezeket a lehetőségeket elsősorban a munkaversenyben kell keresnünk. Tapasztalható volt még az első félévben tett felajánlások megtételénél bizonyos óvatosság. Ennek tulajdonítható, hogy egyes helyeken már az egész évi felajánlást teljesítették. Ahol ez így van, ott újból foglalkozni kell azzal a gondolattal, hogy újabb, illetve pótfelajánlásokat tegyenek. Ezt a példát követte — helyesen — a Borsodi Vegyikombinát is, ahol a nagyjavítás határidő előtti befejezéseképpen újabb ötezer tonnás vállalást tettek. Évi viszonylatban 18 ezerről 23 ezer tonnára emelkedett a terven felül - vállalt műtrágyatermelés. Az eltelt néhány hónap kézzelfoghatóan bizonyítja, hogy a dolgozók helyeslik a szocialista munkaversenyt. Az ország gyorsabb gazdasági erősödése mellett saját céljaikat is megtalálják. Sok helyen azonban nem tesznek meg mindent a verseny érdekében, kísért a formalitás, a sablonosság számos megnyilvánulása. A verseny nem csupán a szak- szervezet, feladata. Különösen a műszaki vezetők tevékenységére, tudására kell számítani. Ok ismerik a modern technikát, technológiai előírásokat, az üzem szervezési kérdéseit. A verseny további kibontakozása tehát azon múlik, hogy ezekkel a lehetőségekkel az ismeretek birtokában, a műszaki vezetők elősegítsék a versenyző dolgozók törekvéseit. Értékelni kell a versenyt! Ezt különösen alá kell húzni, hiszen enélkül a felajánlások teljesítése elsikkad, közömbössé válik. A verseny értékelése teremti meg a lehetőséget a nyilvánossághoz is. Csakis úgy ,lehet közzétenni egy brigád vagy üzem eredményét, ha azt rendszeresen értékeljük ás. Igen’hasznos lenne, ha a módszereket is ismertetnék a verseny-nyilvánosság keretei kö* * zött. Ez .választ, adna számos versenyzőnek, új eszközök, munkafogások, helyes gyakorlati lépések válnának ismertté. Fel kell használni a verseny-nyilvánosság legjobb eszközeit. Nem a plakáterdő a cél, de igenis fel kell használni az eredményekről hírt adó táblákat, a mozi diapozitívjait, élni kell a hangos bemondó, a közlekedési eszközök propagáló eszközeivel is. A Lenin Kohászati Műveknél rendszeresen megjelentetik a kiváló dolgozók fényképeit. Ennek megvan a maga hatása. Máshol is fel kell használni, — ha a lehetőség engedi .— ezeket az eszközöket. A KONGRESSZUSI VERSENYBEN elért eredményeket, a meglévő hiányosságok dacára is, igen biztatónak értékelhetjük. Különösen akkor, ha figyelembe vesszük, hogy a felajánlások szervezését lényegében áp- rilisjban fejeztük be. Minden okunk megvan arra, hogy a második félévtől még többet várhassunk. Ezért nem árt, ha a napi munka harcában figyelmet szentelünk az első' félesztendőnek, értékeljük a tapasztalatokat. A kongresszusi munkaverseny során bontakozik ki a szocialista mun-' kabrigád címért folyó verseny. Ez a szocialista munkaversenynek egészen új hajtása, amely már nem csupán a jó termelést tartja egyedüli céljának, hanem a technika fejlesztését, illetve az állandó önképzést, tanulást, s a magánéletben való helytállást. Már vannak olyan brigádok, amelyek kiérdemelték a szocialista címet. Tapasztalhatók azonban bizonyos hiányosságok is. Több helyen, helytelen gyakorlat alapján, felülről szervezik a brigádok vállalásait, uniformizálják (Ö^d, Miskolci Fűtőház). A brigádok felajánlása nem lehet azonos, hiszen mások az emberek, mások a képességek. A brigádoknak több segítséget kell nyújtani politikai, szakmai képzésükhöz. Akkor tevékenykedünk jól, ha tanulásukhoz megteremtjük a »szükséges feltételeket. Meg kell magyarázni a szocialista brigádok alakulásának lényegét. A brigádokat nem szervezni kell, nem valami statisztika kedvéért szükséges a létrejöttük. A szocialista brigádok megalakulása, a megalakulással járó feltételek vállalása a szocialista verseny minőségi alakulását jelzi. Ez már az öntudat fejlettségét is mutatja, ösztönözni, segíteni kell a megalakult brigádokat, az ő ..versenyük csak ezáltal fejlődhet tovább. Nem megfelelő még a versenyben lévők erkölcsi megbecsülése. Ezen a téren a gazdasági, párt- és szakszervezeti vezetésnek javítani kell magatartásukat. Gondoskodni kell a szocialista brigádok eredményeinek népszerűsítéséről. Számos lehetőség kínálkozik arra, hogy elősegítsük a brigádok tevékenységét. Természetesen erre receptet kár volna adni, ezt többnyire az élet alakuló, változó formái, a helyi üzemi viszonyok, az emberek ismerete szabja meg. A brigádokkal való törődés nem lesz hiábavaló fáradozás, mert kamatozik a termelő munkában. SIKERREL ZÁRTUK az első félévet, s ha az eredmények elismerésre méltóak is, egy percre sem feledkezhetünk meg arról, hogy mit vár ^ megyénk ipari munkásaitól a párt. Célunk az, hogy öt százalékkal túlteljesítsük az előírt termelékenységi tervet. Ez nemcsak a gazdasági vezetők feladata, ez minden dolgoró érdeke, hiszen a gazdasági eredményekkel arányban változhat szebbe, jobbá életünk. Megyénk gazdaságú műszaki, politikai vezetői képesek arra, hogy megteremtsék a jó feltételeket, ha tovább javítjuk és kiaknázzuk á munkaversenyben rejlő lehetőségeket, támogatjuk az új szocialista brigádokat. Ha ehhez adva lesznek a jó műszaki feltételek, akkor biztosak vagyunk abban, hogy a második félév is dicsőséggel-zárul
