Észak-Magyarország, 1959. augusztus (15. évfolyam, 179-203. szám)
1959-08-09 / 186. szám
Vasárnap, 1959 augusztus 9. ÉSZAKMAGYAROR8ZAG \ 3 Mintegy 25 vállalat dolgozói építik a i'udabányai vasércdúsf tóműt Hz új Polgári TörvénvkönyvrHI Interjú dr. Varga Jánossal9 a megyei bíróság elnökével 1960-ban már termel a% új mű pörkölő részlege Rudabányán a nagy mennyiségben található gyengébb vastartalmú pátere gazdaságos felhasználására korszerű dúsítóműt építenek. Az évi 400 ezer tonna ércet dúsító új létesítmény építését 1952-ben kezdték meg és ma már mintegy 25 vállalat' dolgozói munkálkodnak azon, hogy az új mű pörkölő részlege 1960 első negyedében megkezdhesse a termelést. A bányából kitermelt pátvasércet mintegy 2 kilométer hosszú kisvasútpályán továbbítják a mű csillebuktatójába. A vasútvonal építésénél 25 ezer köbméter földet mozgattak meg és a pályatestet keresztező két út felett vasbetonhidakat építettek. A kisvasútpálya építését októberre fejezik be. A kisvasúton érkező pátvasércet a 22 meter mélységbe süllyesztett csillebuktatóban különböző gépi berendezésekkel összetörik és osztályozzák. A csillebuktató szerelését már elvégezték és próbaüzemeltetésére októberben kerül sor. Innen az osztályozott ércet egy szállítószalagon keresztül a tároló épületbe továbbítják, ahol négy bunkerbe három napra elegendő vasércet tartalékolnak. A tároló épületből — melynek szerelését már befejezték — tá- nyéros adagolók segítségével jut el az érc a pörkölő üzembe. Ez a létesítmény fűtő és adagoló épületből, /áll, amelyeket két 30 méter hosszú — egyenként 600 tonna súlyú és 1454 i Hazafias Népfront kezdeményezésére mintegy 200 ezer forint értékű társadalmi munkát végeznek a sárospataki dolgozók A Hazafias Népfront Borsod megyei bizottságai lelkes munkával segítik a tanácsokat, hogy a községfejlesztési tervek mielőbb megvalósuljanak. A tiszakarádi népfrontbizottság javaslatára például a község dolgozói önkéntes társadalmi munkával tavaly kilenc utcát kavi- csoztak, az idén pedig megkezdték falujuk villamosítását. Taktabájon — a pártszervezet és a népfront kezr- deményezésére a lakosság mintegy két kilométer hosszú utat épített — önkéntes munkával. A helyi kezdeményezések mellett a Hazafias Népfront Borsod megyei bizottsága községpolitikai műszaki munkacsoportot szervezett. A műszaki szakemberekből álló csoport — többek között — vállalta, hogy a megye 11 járásának egy-egy községében a községfejlesztési hozzájárulásból épülő új létesítmény tervét társadalmi munkában készíti el. Ugyancsak az év első hat hónapjában szervezték meg a „Szülőföldem segítése” moifcgalmat is. Ennek máris szép eredményei vannak. Bogácson például a községfejlesztési alap felhasználásával és a lakosság önkéntes munkájával strandfürdőt és kabinokat építettek. A melegvizű strand betonmedencéjének tervét a faluból elkerült építészmérnök készítette el. A strand építése során a lakosság mintegy 100.000 forint értékű társadalmi munkát végzett. A „Szülőföldem ségítése” mozgalomban most a sárospatakiak is szép munkához kezdtek. Szabó Géza községi népfront-bizottsági elnök és a falu kommunistáinak javaslatára elhatározták, hogy a szülőotthonhoz társadalmi munkával egy szárnyépületet építenek, amelyben műtőt, konyhái és más mellékhelyiségeket helyeznek el. A községben lakó kőbányászok az építőkő kitermelését, a fogattal rendelkező gazdák az építőanyag szállítását, a kisiparosok pedig az ajtók és ablakok elkészítését vállalták társadalmi munkában. Az új szárnyépület tervét Sárospatakon született és a községből elkerült építészmérnök készítette el — díjtalanul! A szülőotthon új szárny- épületének építésén mintegy 200.000 forint értékű társadalmi munkát végeznek a dolgozók: köbméter munkaterületű — forgatható pörkölődob köt össze. A pörkölő üzem gépi berendezéseit már felszerelték és jelenleg a műszerek elhelyezése folyik. Egy-egy dobkemencéhez 14- féle műszer szükséges. Ezekkel — többek között — a kemence hőfokát, a levegő- és gázfogyasztást, valamint annak nyomását mérik. A pörkölő üzem próbaüzemelését novemberben kezdik meg. Ezenkívül gyorsuló ütemben épülnek a pörkölő” részleg üzemeltetéséhez szükséges segédüzemek. A kazán- és generátorházban már felszerelték az óránként 1650 kilogramm gőzt termelő két lokomóbil kazánt, valamint a négy Koller-típusú gázgenerátort. Ebben az üzemben jelenleg a gáz- és gőzvezeték szerelését végzik. A pörkölés alatt az érc különválik a meddőtől, s így szállítása és fel- használása igen gazdaságos lesz. A pörkölt érc elszállítására nyolc-sín- páros teherpályaudvart építenek. Négy kilométer hosszú vágányhálózat már elkészült, a pályaudvart az év Végén adják át. 75 ezer forint a legjobbaknak A Borsod megyei Állami Építőipari Vállalatnál néhány nap múlva termelési tanácskozást tartanak, ahol a második félévi terv és a kongresz- szusi vállalások teljesítésével kapcsolatos feladatokat tárgyalják meg. A vállalat dolgozói az első félévben különösen szép eredményeket értek el és sokán teljesítették a „Kiváló dolgozó” cím elnyerésének feltételeit. Éppen ezért a tanácskozás alkalmával közel 200 dolgozónak adják át az e címmel járó jelvényeket és okleveleket. A kiváló dolgozóknak járó egy és kétheti fizetésnek megfelelő jutalom összege meghaladja a 75.000 forintot. Megjöttünk Sopronból A mikor ezeket a sorokat írom, előttem egy soproni árnyas erdőt ábrázoló kép függ a falon és ablakom alatt szűnni nem akaró egymásutánban robognak a mis- kolc—budapesti rhüúton az autók, villamosok, traktorok. A múlt képe és a jövő — s immár a jelen hangja. Fejem és izmaim még fáradtak az áttelepülés számos tennivalójától, s alig elhalványodva élnek a soproni búcsúzásoknak még férfiakat is gyakran elérzékenyítő emlékei. Nem volt könnyű elválni. De ahogy ránézek új, napfényben fürdő lakásom asztalán a miskolci szegfűcsokorra, képzeletem előtt megjelennek az Egyetemváros első virágcsoportjai mögött, új egyetemünk impozáM épületei, tanszékeink csillogó ablaksorai s úgy érzem, már a jövő foglalja le jobban gondolataimat Ezeket a még kavargó, egymást kergető gondolatokat szeretném leírni. Sok előzetes nehézség és balsejtésünk oszlott el. Amikor a május 3~i döntésközlés után a miskolci és soproni operatív bizottságok első ülésüket tartották, először éreztük az új közösség baráti kézfogásának erejét. A józan kalkulációk, minden részletre kiterjedő szervezés, a „mindent bele” lázas munkája és a kooperáló vállalatok kitűnő segítségének eredményeként az átköltözés ma már lényegileg befejezettnek tekinthető, szinte hihetetlennek tűnő rövid két hőnap alatt. Sem az egyetem, §em a családok ingóságaiban lényeges kár nem történt. A mintaszerű lebonyolításért minden résztvevő szervet és személyt. csak dicséret és elismerés illethet. — De óriási munka volt a soproni tanszékek új helyeinek előkészítése is, ami nemcsak a miskolci tanszékek, hivatalok, diákszállások belső átcsoportosítását, átköltöztetést, hely szorítást jelent, hanem jelentős belső építést, átalakítást, épületszerelést is. Ma elmondhatjuk, hogy tanszékeink ideiglenes elhelyezése megtörtént (végleges helyre a hiányzó főépületrész elkészülése után kerülünk), s az egyetem vezetősége mindent megtett, hogy az áttelepülő tanszékek, jó beosztású, egészséges s a soproninál nem kisebb alapterületű helyet kapjanak. Lakásaink egészségesek, a város legszebb negyedében vannak. S ha méreteikkel nem is vagyunk kivétel nélkül megelégedve, megnyugtat minket az a tudat, hogy a jövő évi építkezések ezt a kérdé# is meg fogják oldani. ovid idő alatt számos jelentős pozitívum volt. De talán a legfontosabbak közé kívánkozik az egyetemi pártszervezet, az egyetem állami vezetésének mindenre kiterjedő gondoskodása, s a majdnem minden egyetemi dolgozó részéről megnyilvánuló őszinte segítőkészség, ami az együvétartozás kialakításának, a közös cél mielőbbi megvalósításának egyik legalapvetőbb biztosítéka. Azt hiszem, hova-tovább mind többünket, régi és új miskolciakat áthat az a meggyőződés, hogy azt a nagy munkát, amely alkalmi előadóhelyekből egy méreteiben máris megkapó, korszerű es napról napra szépülő egyetemet teremtett, csak egymást megértve és támogatva, a közös célokért közösen küzdve tudjuk pártunk és kormányzatunk szándékához méltóan befejezni. Erőt merítve az új élet első napjainak biztató ígéreteiből, most már a jövőbe tekintgetünk és azon gondolkodunk, milyen feladatok várnak ránk? Sok, nagyon sok, mert sokra kötelez 1735-ben alapított iskolánknak, a világ első bányászati felső- oktatási intézményének múltja, s az a célkitűzés, hogy haladó hagyományainkra támaszkodva olyan bányamérnököket képezzünk ki, akik nemcsak a szédületesen fejlődő technika minden szakágazatában járatosak, hanem szocialista államunk iránti odaadó hűséggel és a bányász-családhoz való tartozás öntudatos hitével hagyják[el az egyetem padjait. Mi az, amit tennünk kell jövőnk érdekében, s mi az, amiben segítséget várunk? Elsősorban oktatásunkat közelebb kell hozni a korszerű gyakorlathoz. Egyetemi gyakorlataink színvonala nem mindig kielégítő, mivel nincs elég korszerű műszer, gépi berendezés, szakképzett segédoktató. Az oktatás feladatain túlmenően az eredményes kutatómunkának is alapvető feltétele, hogy képzett munkatársak, jól felszerelt laboratóriumokban és műhelyekben valósítsák meg az ipar elméletileg legképzettebb tudósainak elgondolásait, szocialista iparunk fejlesztése, a „bányászat felvirágoztatása” érdekében. Az egyetem végleges helyének bizonytalan volta e tekintetben gátja volt a fejlődésnek. Az ebből származó lemaradást * most már bizonyára rövidesen ~ behozhatjuk. Egyetemünk kell, hogy a bányászati tudományos fejlesztés még aktívabb központja legyen: a Bányászati és Kohászati Egyesület országos értekezleteinek, nyári egyetemi előadásoknak színhelye, a bányamérnöktovábbképzés bázisa. Múlhatatlanul szükségesnek érezzük a még szorosabb kapcsolatot a nehézségeinken eddig is mindig segíteni kész Nehézipari Minisztériummal s mielőbb mellettünk a helye, ugyanúgy, mint Sopronban, a Magyar Tudományos Akadémia szakkutató intézeteinek. Úgy érezzük,- mihamarább baráti, elvtársi együttműködésnek kell kialakulnia a megyei és városi párt-< és állami vezetéssel, és az északmagyarországi bányatrösztökkel, üzemekkel. Soproni és dunántúli tapasztalataink azt mutatták, hogy a szoros kapcsolat alig felmérhető későbbi eredmények forrásává válik. r/an azután néhány hagyomá- * nyos bányász-feladatunk is. Még jobban kell arra törekednünk, hogy a bányamérnökhallgatókban minél erősebb közösségi szellem alakuljon ki. Olyan összetartozás tudata, amelyet a mérnök üzemében, bányász-munkatársai között is éreztetni és fejleszteni tud. A nehéz és gyakran veszélyes munkában az egymásra számítani-tudás, a munkatársak kölcsönös megbecsülése olyan erőt ad és sugároz szét, amely nélkül egy szocialista bányamérnök feladatát jól nem végezheti. — A bányászöntudatot nagymértékben segítik elő haladó bányászhagyományaink, a bányászat múltja és jelene történekének ismerete. Nélkülözhetetlennek érezzük ezért, hogy mielőbb méltó helyet kapjon egyetemünk mellett a jelenleg még Sopronban lévő, több mint 200 év óta gyűjtött műemlékkönyvtárunk, s a Központi Bányászmúzeum. Hisszük, hogy ezek az intézmények a soproni elhelyezésnél korszerűbb és méltóbb keretben nemcsak az oktatásnak nélkülözhetetlen kisegítői, hanem egyetemünk látogatóit az intézmény nagyszerű múltjával megismertető reprezentatív intézmények lesznek. — S végül azt szeretnék, ha hallgatóink úgy szeretnék miskolci Alma Materüket, a most 10 éves Nehézipari Műszaki Egyetemet, mint ahogyan szerették a selmedt és a sopronit az ifjú és vén diákok. A felelősségteljes munka és Mmélyült tanulás mellett jusson idő és lehetőség a gondtalan vidámságra, szórakozásra. Hisszük, nagy ereje lesz egyetemünknek, ha a Miskolcon végzett s vissza-vi8Szalátogató öreg diákok egymás vállát átfogva, kissé fátyolos szemmel tudják csak énekelni: „Mindnyájan voltunk egyszer az Akadémián” Szilas A. Pál egyetemi docens Mint ismeretes, az országgyűlés jogerőre emelte az új Polgári Törvénykönyvet. Ebből az alkalomból lapunk munkatársa felkereste dr. Varga János elvtársat, a megyei bíróság elnökét, s megkérte, tájékoztassa olvasóinkat az új Törvény- könyvről. A Varga elvtárssal folytatott beszélgetésről az alábbiakban számolunk be. O Miért volt szükséges a Polgári Törvénykönyv elkészítése? Megszoktuk már és természetesnek tartjuk, hogy népi államunk egymás után teljesíti mindazokat az évszázados tartozásokat, amivel az úri világ népünknek adósa maradt. A Polgári Törvénykönyv megalkotását az első magyar forradalmi országgyűlés 1848-ban rendelte el, de a burzsoá-feudális uralkodó osztály száz éven keresztül nem tudta megvalósítani. Büszkék vagyunk rá, hogy népi demokráciánk megalkotta ezt a törvényt. Az 1953 júliusi párthatározat alapján a kormányzat a jogalkotó szervek elé azt a feladatot tűzte, hogy a szocialista törvényesség maradéktalan érvényesítése, az állami munka színvonalának emelése, a dolgozók jogainak fokozott biztosítása érdekében készítsék el a szocialista társadalom építésének szempontjából alapvető jelentőségű, átfogó jogszabályokat. Az erre irányuló munka egyik legjelentősebb eredménye a Polgári Törvénykönyv javaslatának törvénybe iktatása. A múltban is voltak törekvések ugyan ilyennek a készítésére, azonban áz élkészített tervezetek törvényerőre való emelését meghiúsította az, hogy az uralkodó osztály tagjai számára lényegesen kedvezőbb helyzetet teremtett a törvény- könyv hiánya. így ugyanis a bírák az idők folyamán lerakódott bírói ítéletek tömege, az ezekből kihámozható, úgynevezett szokásjogalapján ítélkeztek. Ez annyira áttekinthetetlen és bonyolult volt, hogy a tájékozódás még a jogban járatosak számára is sok esetben nehézséget jelentett. A jogkereső tömegek számára a polgári jog anyaga lényegében ismeretlen terület volt és a peres fél nem jgen tudhatta, hogy igényét a bíróság előtt sikerrel tudja-e érvényesíteni. A helyzet a felszabadulás után annyiban javult, hogy a legfontosabb területek újraszabályozására került a sor, de a különböző részlet jogszabályok szaporodásával bizonyos fokig a polgári jpg anyaga még nehezebben áttekinthetővé vált. Épp ezért égetően sürgős volt olyan törvénykönyv elkészítése, amely egységesen tartalmazza a polgári jog szabályait © Milyen kérdésekkel foglalkozik az új Polgári Törvénykönyv? A Polgári Törvénykönyvnek kimagasló jelentőségét az adja meg, hogy társadalmi és gazdasági viszonyainknak igen széles körét szabályozza. Olyan életviszonyok tartoznak a törvény által szabályozott kérdések körébe, amelyek a legszorosabban ösz- szefüggenek a dolgozók mindennapi életével. A polgári jog szabályainak ismerete azért fontos, mert polgári jogi viszonyoknak nap mint nap mindenki alanyává válik, amikor pl. valamit megvásárol, amikor tulajdonának tárgyával rendelkezik, amikor örököl, amidőn kárt okoz, vagy neki okoznak kárt és így tovább. Milyen új megoldásokat tartalmaz a Polgári Törvénykönyv? Az új Polgári Törvénykönyvben következetesen fognak érvényesülni a szocialista jog elvei, a szocialista építés igényei. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a szerkesztők a jog- alkalmazás, vagy jogalkotás régebbi eredményeit ne vették volna figyelembe az előkészítés során. Főleg a felszabadulás után készült jogszabályokra támaszkodtak és ezek közül egyeseket lényeges változás nélkül építettek be a Törvénykönyvbe. Számos vonatkozásban azonban a szocialista építés követelményei új megoldásokat igényeltek. így pl. a törvény áttöri azt a korábban általános tételt, hogy a földön emelt épület tulajdonjoga a föld tulajdonosát illeti meg. A telek és épület tulajdonjogának kettéválasztására különösen a mezőgazdasági termelőszövetkezetek fejlődésének biztosítása érdekében van szükség. A jelenlegi jogban ismert 32 éves elbirtoklási időt, a törvény 10 évre, az ugyancsak 3« éves elévülési időt pedig öt évre szállítja le. A törvényben külön szabályozást nyert a földhasználati jog, mint a mindinkább kialakuló szocialista földtulajdoni viszonyokra jellemző intézmény. A társadalmi tulajdon védelmére szolgáló hagyományos jogi eszközök számát a javaslat szaporítja, amennyiben különleges kedvezményben részesíti azt, aki a társadalmi tulajdont ért kár megelőzése érdekében tevékenykedik, s e tevékenysége során károsodás éri. A birtok védelmének jelenlegi szabályait lényegesen módosítja, amennyiben a birtokviták elintézését állam- igazgatási szervre bízza. Ugyancsak jelentős mértékbén kapcsolja be a tanácsi szerveket a törvény az eltartási és életjáradéki szerződések kapcsán felmerült viták elintézésébe is. A törvény a jogszabályba ütköző szerződések körében elsősorban az uzsorás ügyletek tekintetében jogunkban eddig nem ismert szankciót ír elő; a csalárd módon eljáró félnek visszajáró szolgáltatást ugyanis a törvény szerint a bírónak az állam javára kell megítélnie. A polgári jogi felelősségi szabályokra az jellemző, hpgy a törvény a felelősséget szigorítja és fokozott követelményeket támaszt minden állampolgár felé, amennyiben nagyfokú elővigyázatot kíván meg a károk megelőzése, illetve kiküszöbölése érdekében. Az öröklési jogi szabályokat egyrészt a nagyfokú egyszerűsi- tésre törekvés jellemzi, így pl. lényegesen egyszerűbben lehet a jövőben végrendelkezni. Ugyanekkor a törvény öröklési jogi része sem törekedett a mindenáron való reformálásra ott, ahol ezt a társadalmi fejlődés nem kívánta meg és nem törölte el a fennálló jog jónak bizonyult, népünk által ismert, megszokott intézményeit. © Hallottuk, hogy az eddigi gyakorlattól eltérő«! a törvény előkészítése új módszerekkel történt. Mi erről a véleménye? Aligha készült hazánkban még olyan Törvénykönyv, amely az elmélet és gyakorlat szakembereinek olyan széles körét mozgósította volna, mint-a Polgári Törvénykönyv. A legkiválóbb elméleti és gyakorlati szakemberek által készített előkészítő anyag alapján az Igazságügy minisztérium Törvényelőkészítő Főosztálya téziseket, majd szöveget készített, amelyet erre a célra alakult kormánybizottság vitatott meg. Az így elfogadott szöveget az Igazságügyminisztérium nyomtatásban is megjelentette és országos vitára bocsátotta. A vitában — itt Borsod megyében is, — a Hazafias Népfront szervezésében — igen nagy számban vettek részt úgy jogász, mint nem jogász dolgozók és nagy számban tettek részint érdemi, részint szövegezési észrevételeket. A széleskörű vita világosan bizonyította azt, hogy a Polgári Törvény- könyv elkészítésének ügyét a vitában résztvevők magukénak érezték. Egyben a jogszabály-előkészítő munkának ez a módszere mindennél jobban bizonyítja jogalkotási munkánk demokratizmusát, az arra való törekvést, hogy az elkészülő törvények úgy tartalmukat, mint szövegüket illetően a dolgozók érdekeit fejezik ki, az ő tetszésükkel találkozzanak. Az országos vita eredmó» nye alapján készült el az a végleges szöveg, amely az országgyűlés elé került. A Polgári Törvénykönyv előkészítésének hatalmas munkáját már az előkészítés időtartama is megmutatja, amennyiben az közel hat évet ölelt fel. © Mit várnak a jogászok a Polg&ri Törvénykönyv életbeléptetésétől? Mi joggal reméljük, hogy a Polgári Törvénykönyv komoly nevelő hatást fog kifejteni mind az állampolgárokra, mind az állami szervekre, a jogkeresőkre és a jogalkalmaz zókra, erősíteni fogja bennük a szó* cialista együttélés tudatát. A Polgá* ri Törvénykönyv — éppúgy, mint ä többi előkészületben lévő jelentős törvényünk — még jobban alá fogja támasztani a politikai és gazdasági stabilizációt, még fokozottabban megteremti a jogi élet terén is p stabilizációt, a kulturált bírói, ügyé szí és államigazgatási munka el<í feltételeit ŰL 1
