Észak-Magyarország, 1959. augusztus (15. évfolyam, 179-203. szám)

1959-08-30 / 203. szám

Vasárnap, »5® anyós »fräs W. ÉSZAKM AGY ARORSZ AG 8 fi Miskolci Vasúti Műhely történetéből 1859-1959 (Szemelvények a készülő történeti feldolgozásból) A magyar közlekedésben a vasút ■megteremtése korszakalkotó jelentő­ségű volt. Míg ezelőtt évszázadokon keresztül szekerek és hintók bonyo­lították le a személy- és teherszállí­tást s ez az akkori útviszonyok mel­lett lassú és nehézkes, volt, az új szállítási lehetőségek élénkítőleg ha­tottak a magyar ipar fejlődésére is. A Debrecen—Nyíregyháza—Mis- kolc-i vasútvonal kedvezően hatott városunk iparának, kereskedelmé­nek fejlődésére is, s már az építke­zések is jelentős munkaalkalmat nyújtottak az itteni talyigásoknak, zselléreknek. A Tiszavidéki Vas­pálya Társaságnak azonban szüksége volt egy javítóműhelyre is, és ez az adatok szerint 1859-ben alakult meg városunkban. Bár kezdetben ez a műhely igen kicsiny volt, a Tiszavidéki Vasút állami kezelés­bevételével a régi épületeket az el­következendő évtizedek alatt lebon­tották vagy kibővítették. Míg az alakulás évében itt csak 265 fő dol­gozott, addig 1881-re ez a létszám 370-re, 1893-ra pedig 485 főre emel­kedett. A későbbi évekből már ada­taink vannak a végzett munka meny- nyiségére és a munkások szakmai összetételére is. 1893-ban már a ta­noncképzés is megindult külön la- noncműhelyben, megfelelő szerszá­mokkal és munkagépekkel. A ta­nulók magasfokú képzettségére jel­lemző, hogy itt készült el 1900-ban a 4281. sz. fogaskerekű mozdonymodell, mely a Párizsi Nemzetközi Kiállí­táson is szerepelt és itt aranyérmet is nyert A későbbiek során többször bővítik, korszerűsítik a műhelyt, 1944-ben azonban a németek a gépek nagy­részét leszerelték, a műhelyt felrob­bantották és meggyújtották. A műhelyi munkások 1944. decem­ber 7-én kezdték meg újra a mun­kát, 1945 januárjában már a kocsi­ja vitális megkezdődött. Az újjáépí­tésből a dolgozók derekasan kiveszik a részüket, napjainkig pedig több­ször szerzik meg az élüzem kitünte­tést is. A magyar vasutak építkezésénél a tőke jórészét a paraszti proletariá­tus és a munkásság termelte ki, eredményeikből azonban nem része­sedtek. Míg a részvények busásan kamatoztak, a vasútüzemi munkások bére a leg­alacsonyabb volt, munkaidejük pedig elérte a napi 12 órát. A század ele­jén bevezetik ugyan a 8 órás munka­időt, de ebben nem volt köszönet, mert rövidebb idő alatt kellett ugyanannyi munkát elvégezni. Nem ismerték ekkor a vasárnapi munka­szünetet s nem csoda, hogy ilyen körülmények között már korán ki­bontakozott a munkásmozgalom. Az itteni viszonyokról és a munkások­kal való bánásmódról bőven cikkez­nek is az akkori szaklapok. A Tanácsköztársaság alatt sokan közülük fegyvert is ragadnak a pro­letárhatalom védelmében s az ekkori bátor magatartásukért később üldöz­tetésekben volt részük. A miskolci műhely munkásai kö­zött piár korán élénk kulturélet fejlődik ki, a Vasúti Dalkör 1885-ben, a híres MVSC pedig 1911-ben alakul. Élénk kultúr- és sporttevékenység folyik ma is a vasút különféle egyesületei­ben, szakosztályaiban. Silye Barnabás és Pál István a fentiek szerint foglalják össze a 32 oldalas kis munkában a Miskolci Vasúti (Fő) Műhely százéves törté­netét, hangsúlyozva, hogy később egy nagyobbszabású munkát szándékoz­nak készíteni. Ezzel s az ezt követő nagy munkával értékes adatokat nyújtanak Miskolc és a százéves vasúti csomópont történetéhez. B.. F. ÉRDEKESSÉGEK — furcsaságok AZ AUTÓKÖZLEKEDÉS Áldozatai Angliában A közlekedési balesetek megaka­dályozására alakult angol társaság adatai szerint 1900 óta — röviddel, miután feltalálták a gépkocsit — 8,250 000 embert ért autóbaleset Angliában. Közlük 250 000-en meg­haltak. Az elmúlt négy évben a sebe­sültek és halálos áldozatok száma rekordmagasságot ért el. A társa­ság jelentésében hozzáfűzi, hogy je­lenleg közel 8 millió gépkocsi van forgalomban, ami ugyancsak re­kordszámba megy. * „KÖNNYITSD MEG UTASAID ÉLETÉT” Gerald hoventhal newyorki taxi­sofőr eredeti módon gondoskodik utasai kényelméről. A tapasztalat arra tanította, hogy a legtöbb utast idegesíti és bosszantja, ha a nagy forgalom miatt nem ér elég gyorsan céljához. Loventhal elve: „Köny- nyítsd meg utasaid életév*. Ennek ér­dekében kis tartályban képeslapokat, cigarettákat, savanyú cukrot és rá­gógumit helyezett el taxijában a kö­vetkező felírással: „Vendégeim szol­gálatáraNyáron hideg itallal ked­veskedik az utasoknak. Az ingyen szolgáltatások jól gyümölcsöznek: a rosszkedvű utasokból barátságosan „lehűtött** vendégek lesznek, akik nem nógatják a közlekedési akadá­lyokkal küszködő sofőrt. • GÉPKOCSI VEZETÉS KÖZBEN BOROTVÁLKOZOTT Egy newyorki bíróság a napokban tárgyalta Roy J. Yancey közlekedési kihágását, aki „nem összpontosította figyelmét a közlekedésre”. A vak­merő gépkocsivezető ugyanis, mi­közben reggel autóján munkába sie­tett, bekapcsolta a viilanyborotvát és vezetés közben borotválkozott. MOTORIZÁLT TANÚ A newyorki bíróság tanúként be­idézte Rosalie Johnson kisasszonyt. A hölgy értesítette a bíróságot, hogy csak akkor hajlandó megjelenni vallomástételre, ha autót bocsátanak a rendelkezésére. A bírósági elnök teljesítette kérését: letartóztatást pa­rancsot adott ki ellene és így való­ban autón ment a tárgyalásra. Lehet, hogy ez az autó néni egészen szája- íze szerint való volt, mert rabszállí­tón vitték a bíróságra. FLUORESZKÁLÓ GYERMEKKOCSI Egy tokiói cég gyermekkocsikat hozott piacra, amelyiknek oldalai fluoreszkálnak, felcsillannak a sötét­ben. Az újszePfi gyermekkocsikkal el akarják 4ierülni a gyermekbalesete­ket az esti órákban. A kongresszusi versenyben csaknem három mázsával nőtt az összüzemi fejteljesítmény Rudabányán Rudabánya külszíni fejtésein és mélyművelésű üzemeiben a pártkongresszus tiszteletére 83 munkabrigád lépett egymással versenyre, hogy a nagyolvasztókba több, s jobb minőségű vasércet küldjenek. A bá­nyászok vállalták, hogy az önköltség csökkentése mellett, az év végéig ter­ven felül ötezer tonna barnavasércet és háromezer tonna an kéri tét termel­nek. A felajánlások mielőbbi teljesíté­sére a bánya műszaki vezetői — az ésszerű takarékosságot figyelembe véve — széleskörű intézkedési tervet dolgoztak ki. E terv szerint átcsopor­tosították a bánya gépparkját, s ezzel folyamatossá vált a munka. Ugyan­akkor csökkentették a rezsilétszá­mot és a felszabadult, munkaerőt a termelésre állították. A mélyműve­lésű üzemekben pedig nagy termelé­kenységű kamrafejtéseket alakítottak ki, amelyeket szakaszosan millsze- kundos eljárással robbantanak Összeg A megtett intézkedések már a kongresszusi verseny első hónapjai­ban éreztették hatásukat, önköltségüket az első félévre vállalt 308.000 forint helyett 370 ezer forinttal csökkentették és 271.000 forint értékű anyagot ta­karítottak meg. A vasércbányászok a munka jobb megszervezésével január 1-től au­gusztus 29-ig az összüzemi fejtelje­sítményt műszakonként csaknem 3 mázsával emelték. így a pártkongresszusi versenyben szombat reggelig terven felül 2780 tonna bamavasércet és 2494 tonna ankeritet adtak a nagy- olvasztóknak. A vasérc minőségét pedig az év ele­jéhez viszonyítva két százalékkal javították. A Trükk-testvérek jelentik ir.ti:\; ai;; it; i i u i:::::: v.v.v.v.v.v.v.v.'.v.v.v/.v/.v.v.; A külföldi nézők és újságírók a közelmúltig a csehszlovák trükkíil- mek közül elsősorban a bábfilm iránt érdeklődtek; az utóbbi időben azon­ban egyre jobban utoléri a rajzfilm, még hozzá nemcsak népszerűségé­ben, amelyet a nemzetközi fesztivá­lokon szerzett győzelmek biztosíta­nak számára, hanem a produkció emelésében, a témaválasztás kiter­jesztésében s a képzőművészeti stí­lus g-azdagításában is. * A prágai rajz- és bábfilmstudió ,,Trükk-testvérek’ * kollektíva j ának hírét az idei Mar dei Plata-i nemzet­közi fesztiválon a lírai Holdmese című kisfilm védte meg. Rendezője, Zdenek Miler, szerencsésen össze tudta kapcsolni a befagyott ablak jégvirágainak törékeny szépségét a gyermekrajz napfényes frisseségével. Csipkefínomságú mesét alkotott két teljesen ellentétes lény — a nao- leány és a jégvirág-úrfi nagy sze­relméből. * Eredeti képzőművészeti ötletekben duslakodik Eduard Hoffman éppen most befejezett kisfilm je, az Egy tu­cat papa. És hogyne duslakodna —, hiszen 13 kitűnő képzőművész alkot­ta meg: Adolf Hoffmeister, Jiri Brdecka, Svatopluk Pitra, Frantisek Freywilig és mások. Ok teremtették meg a tizenkét férjet, akiket nagy tempóban váltogat a könnyelmű ma­ma. Minthogy férjeivel együtt vál­toztatja hajszínét, öltözködésének és hajviseletének stílusát is, termé­szetesen nem marad ideje kislánya számára. így keletkezett a három­éves kislány szemén keresztül látott történet egy mindvégig humoros és szatirikus, de igen komoly problé- •>. oigató rajzfilm. Ezzel egy sorban kell említeni a ovid Dicr< • V mű filmet is. Alko­tója Bretislav Pojar, akinek nevét az Egy pohárkával több és Esernyő című bábfilmekben ismertük meg. A Dicsőség szatirikus csapás a szno­bok felé, akik divatkérdésnek tekin­tik a művészetet, s ugyanolyan gyorsan váltogatják ízlésüket, mint a filmsztárok iránti hisztérikus cso­dálatukat. Bretislav Pojarnak és Svatopluk Pitra képzőművésznek si­került kitűnően és humorosan meg­ragadnia a nagyváros atmoszféráját, vad életütemét és bolond szenzá­cióit. A siker című filmjében, amelynek képzőművésze Jiri Trnka, korunk fontos problémájával foglalkozik Bretislav Pojar: — az atomrobban­tásokkal. Drámai feszültségű és sza­tirikus élő jelenetekben mutatja meg, hogy nagy különbség, ha a robbantás vágyát egy kisfiú, ma.id az apa, aztán a tudós, és végül a tá­bornok valósítja meg. tűrik a tőkések, ha egy-egy elvtárs a Szovjetunió elért eredményeiről beszél, arról, hogy az olasz munká­sok nincsenek megfizetve., éhbérért dolgoznak. De a kommunisták nem félnek. Harcolnak az igazukért. Mindvégig kitartanak elvük mellett. * E bédeltünk. Barátom és én az asztal egyik oldalán, velünk szemben pedig egy olasz. Kereskedő­nek néztem. A szomszéd asztalnál egy hatvanév körüli agyon töpörödött bácsika és egy 10 éves fiúcska üldö­gélt. ők nem ebédeltek. Az aszta­lunknál ülő olaszra várakoztak. A2 olasz jó étvággyal fogyasztotta a7. ugyancsak nagy adag makarónit. Amikor a pincér elébe tette a szárí­tott burgonya-körítéses rántottcsir­két, ugyancsak felragyogott a szeme Neki esett a csirkének s gyors egy­másutánban csúsztatta le az ínyenc falatokat. Láthatólag a burgonya nem ízlett neki. Közben többször, is fe­nékig ürítette a poharát s elégedet­ten tolta el maga elől a tányért, amin már csak burgonya volt. S ek­kor gondolt egyet. Szólt a szomszéd­nál ülő öregnek s durva mozdulattal lökte neki oda az étel maradékot ; a kutyájának biztosan szebben adta volna oda. A bácsi ka magaelé tette a tányért s csak úgy kézzel enni kezdte a burgonyát. A gyerek is ha­sonlóan cselekedett. Az olasz még leöntötte torkán az utolsó pohár bort és nyersen oda­szólt az öregnek: — Kapják már be az ebédet, mert sietek!.. * L^ét hét nem nagy idő egy ide- gén országban. Nem tud min­den városba eljutni az ember. Kép­telenség teljes képet kapni az ottani életről. De ez az idő is elég volt annak meglátására, hogy milyen mérhetetlen nagy Olaszországban a kizsákmányolás, milyen nagy a munkanélküliség, mennyire nincs értéke a szegényembernek. Elég ahhoz is, hogy meggyőződiön az em­ber: mi Magyarországon jobban élünk. S boldogok lehetünk, hosv dolgozhatunk, emberhez méltóan él­hetünk s horv ebben a társadalmi -rendszerben élhetünk. (Vége.) A legsúlyosabb mondani való jú csehszlovák rajzfilmek közé tarto­zik Jiri Brdecka rendező és Zdenek Seydl képzőművész Vigyázat! című rajzfilmje, a harcok és háborúk tör­ténelme attól a perctől kezdve, ami- ■^kor az ősember először ragadta meg a dorongot, hogy megölje ellenfelét. Két harcos találkozása ismétlődik új történelmi helyzetekben, új há­borús felszereléssel. A film komoly figyelmeztetéssel ér véget: az em­bernek időben észre kell térnie, hogy ne kelljen újra a pusztaságban kez­denie életét. A felnőtteknek szóló alkotások mellett sem feledkeztek meg a cseh­szlovák rajzfilm dolgozói a fiatal nézőkről sem. Az ő számukra ké­szült a Kutya-mese. amely a kutyák mesevilágának titkait, tündéreit és kincseit leplezi le s elmondja, miért kaparják a kutyák a földet. • A legkisebbek a bájos Kék cica filmnek örvendhetnek. Hőse egy kék kismacska, amellyel — színe miatt — nem akar játszani a többi cica. Zdenek Miler szellemesen rajzolta meg a kismacska figurákat. Vladimir Lehky rendező pedig költői érzéssel teremtett számukra helyzeteket, ame­lyekből a legkisebb gyermekek is megértik a fajgyűlölet-ellenes mon­danivalót. ‘ A Marxizmus-Leninizmus Esti Egyetem közleménye Értesítjük az Esti Egyetem hall­gatóit. hogy a tanévnyitók időpontja! a következők: I. évfolyam, Miskolc: 1959. saejH tember 3. du. 17 óra. II. évfolyam, Miskolc: 1959. szép* tember 8. du. 17 óra. III. évfolyam. Miskolc: 1959. szep­tember 11. du. 17 óra. Helye: Miskolc, Tizeshonvéd u. 23* I. emeleti előadóterem. Az ózdi tagozat I—II—III. évfolya­mának tanévnyitóját 1959. szeptem­ber 7-én, 16 órai kezdettel tartjuk a volt Casinó épületében. MSZMP Borsod megyei Bizottság* Marxizmus—Leninizmos Esti Egyeteme. odahaza, hová tettük a szép villát, ahol hideg-meleg víz van, meg a Fiat 1100-as autót! — Ezt írták haza? Valamivel csak meg kellett nyug­tatni az otthoniakat! ... Szívesen beszélgetnénk, de ve­zetőnk már integet, mennünk kell. Búcsúztunk a három sajnálatraméltó disszidenstől. — Ne menjenek még, mondjanak még valamit hazulról. Mindegy, hogy mit, csak beszéljenek! Olyan' jó hírt hallani hazulról!... * Az újságokból olvastam, hogy Riminibe magyarok érkeztek — kopogtatott be szálláshelyünkre egy ötvenév körüli munkáskinézésű férfi. Valamennyiünkkel lekezelt s azon nyomban kérdezgetni kezdett. Kérdései meglepőek voltak. Életünk­ről, Magyarországról, munkalehető­ségekről, a szocializmus építéséről kérdezgetett. Elmondottuk, hogy ná­lunk nincsenek tőkések, a dolgozók vették át a hatalmat, s 1945-től töb­bet építettünk, mint a. kapitalizmus­ban 50 év alatt. A bácsinak tetszett, amit mondottunk. Helyeslőén bóloga­tott s közben nagyokat sóhajtott. Miért tetszik sóhajtozni? — kér­deztük. — Kommunista vagyok s ahogy gondoltam, ‘hogy milyen jó lenne, ha már Olaszországban is olyan rend­szer lenne, mint Magyarországon. S nyomatékül zsebébe nyúlt és büszkén mutatta pártkönyvét. Hogy miért lett kommunista s milyen te­vékenységet fejt ki? A következők­ben lehet összefoglalni mondatait. Is­meri Lenin . tanításait, s egyetért vele. A kommunista eszmét a leg­szebb, legmagasztosabb eszmének tartja. Náluk még ugyan nehéz..; Nem is lehet még olyan nyíltan hir­detni a kommunista eszmét, mert az életével játszik, aki azt teszi. Nem — Minden disszidenst lezárnak, aki hazamegy? — vágott közbe a másik fiú, aki eddig még egy szót sem szólt, csak mustrált bennünket, — Miért csak a kommunisták dol­gozhatnak? — vette át a szót újra a nyurgább fiú. — Dehogy csak a kommunisták dolgozhatnak. Magyarországon min­denki dolgozhat, aki csak akar. A hazatérő dísszidensek közül pedig csak azokat zárják be, akik az ellen- forradalom alatt valami bűnt követ­tek el. Budapest pedig gyönyörűbb, mint valaha. Az ellenforradalom nyomainak már se híre. se hamva. Az egyetemek igen, zárva vannak, de csak azért, mert — nyári szünet van — válaszoltuk. — Hogy!? Mindenki dolgozhat? S a disszidenseket sem zárják be? — csodálkoztak mindnyájan. Oly értel­metlenül néztek ránk, mint akik nem tudják, hogy mit higyjenek. — Pedig ez így van, nekünk csak elhihetik, hisz alig egy hete jöttünk hazuh'ól — magyaráztuk. * — És maguk hogy élnek idekint? — fordítottuk meg a beszéd fonalát. — Jól! — vágta rá a nyurgább fiú, azaz, hogy elég jól... — Neked ez jófélét? Hisz mindig éhes vagy. Szégyeled megmondani, hogy amikor disszidáltunk, negyed­éves egyetemisták voltunk, s itt csak elsősnek vettek fel, s csak úgy tu­dod a tanulási költségeidet fedezni, ha egy szállodában éjszakánkint lif­tes fiú vagy! — rivalt rá a lány. — Diákszállóban lakunk, tizen egy kis szobában. Hol eszünk, hol nem eszünk — jegyezte meg a másik fiit. — Semmibe se néznek! Hazátlanok vagyunk — idegenek! — sivította a leány. — És miért nem jönnek haza? — kérdeztük. — Szégyelünk. Mit mondanának Dolognában a Szabadság-szobor *-* háta mögött lévő népkertben ismertem meg. Tüzet kért. így kez­dődött ismeretségünk. Barátságos férfi. Amikor látta, hogy külföldiek vagyunk, ugyancsak megeredt a nyel­ve. S mintha nagyon régi ismerősök lennénk, — elmondotta bűjót-baját. Munkanélküli. Több mint féléve, hogy nem dolgozik. Pedig sok min­denhez ért. A szakmája kőműves, de otthon érzi magát a gyárban is, $ bármi munkát szívesen vállal, Azon­ban nincs munkalehetőség. .Pedig nagyon kellene a pénz. Három gyer­meke . van. Felesége beteg. Igen nagyon nehéz körülmények között élnek. Hogy nem dolgozik, négy hó­napi lakbérrel maradt el s a házi­gazda már felszólította: ha nem fi­zet, kipakoltatja. A lakásból már mindent eladtak. Ruhája mór csak az az egy van, ami rajta van. De nem tud mit csinálni... Hiába áll naphosszat a gyárkapuk előtt, a vá­lasz mindig ugyanaz: — Nincs mun­kásfelvétel. Hogy mi lesz vele? Ö sem tudja... * Dádua utcáján sétálva, két fiú ■ és egy leány állta utunkat. — Maguk magyarok? — Hogy ke­rülnek ide?! — szegezték nekünk a kérdést,' — Autóbusszal — válaszoltuk. — Ne vicceljenek! 56-ban, vagy most jöttek el Magyarországról? S lógtak, vagy hivatalosan jöttek? — darálta egyszuszra a nyurgább fiú. — Túristák vagyunk, egy hete tar­tózkodunk Olaszországban s termé­szetesen útlevéllel jöttünk. — Ne fűzzenek! Az nem igaz. Ide az útlevéllel! — Ha nem hiszik, győződjenek meg a saját szemükkel — s azzal orruk alá dugtuk útleveleinket. — Milyen Budapest? Még mindig romokban hever? — sipította a leány eszelősen.

Next

/
Thumbnails
Contents