Észak-Magyarország, 1959. augusztus (15. évfolyam, 179-203. szám)
1959-08-30 / 203. szám
Vasárnap, »5® anyós »fräs W. ÉSZAKM AGY ARORSZ AG 8 fi Miskolci Vasúti Műhely történetéből 1859-1959 (Szemelvények a készülő történeti feldolgozásból) A magyar közlekedésben a vasút ■megteremtése korszakalkotó jelentőségű volt. Míg ezelőtt évszázadokon keresztül szekerek és hintók bonyolították le a személy- és teherszállítást s ez az akkori útviszonyok mellett lassú és nehézkes, volt, az új szállítási lehetőségek élénkítőleg hatottak a magyar ipar fejlődésére is. A Debrecen—Nyíregyháza—Mis- kolc-i vasútvonal kedvezően hatott városunk iparának, kereskedelmének fejlődésére is, s már az építkezések is jelentős munkaalkalmat nyújtottak az itteni talyigásoknak, zselléreknek. A Tiszavidéki Vaspálya Társaságnak azonban szüksége volt egy javítóműhelyre is, és ez az adatok szerint 1859-ben alakult meg városunkban. Bár kezdetben ez a műhely igen kicsiny volt, a Tiszavidéki Vasút állami kezelésbevételével a régi épületeket az elkövetkezendő évtizedek alatt lebontották vagy kibővítették. Míg az alakulás évében itt csak 265 fő dolgozott, addig 1881-re ez a létszám 370-re, 1893-ra pedig 485 főre emelkedett. A későbbi évekből már adataink vannak a végzett munka meny- nyiségére és a munkások szakmai összetételére is. 1893-ban már a tanoncképzés is megindult külön la- noncműhelyben, megfelelő szerszámokkal és munkagépekkel. A tanulók magasfokú képzettségére jellemző, hogy itt készült el 1900-ban a 4281. sz. fogaskerekű mozdonymodell, mely a Párizsi Nemzetközi Kiállításon is szerepelt és itt aranyérmet is nyert A későbbiek során többször bővítik, korszerűsítik a műhelyt, 1944-ben azonban a németek a gépek nagyrészét leszerelték, a műhelyt felrobbantották és meggyújtották. A műhelyi munkások 1944. december 7-én kezdték meg újra a munkát, 1945 januárjában már a kocsija vitális megkezdődött. Az újjáépítésből a dolgozók derekasan kiveszik a részüket, napjainkig pedig többször szerzik meg az élüzem kitüntetést is. A magyar vasutak építkezésénél a tőke jórészét a paraszti proletariátus és a munkásság termelte ki, eredményeikből azonban nem részesedtek. Míg a részvények busásan kamatoztak, a vasútüzemi munkások bére a legalacsonyabb volt, munkaidejük pedig elérte a napi 12 órát. A század elején bevezetik ugyan a 8 órás munkaidőt, de ebben nem volt köszönet, mert rövidebb idő alatt kellett ugyanannyi munkát elvégezni. Nem ismerték ekkor a vasárnapi munkaszünetet s nem csoda, hogy ilyen körülmények között már korán kibontakozott a munkásmozgalom. Az itteni viszonyokról és a munkásokkal való bánásmódról bőven cikkeznek is az akkori szaklapok. A Tanácsköztársaság alatt sokan közülük fegyvert is ragadnak a proletárhatalom védelmében s az ekkori bátor magatartásukért később üldöztetésekben volt részük. A miskolci műhely munkásai között piár korán élénk kulturélet fejlődik ki, a Vasúti Dalkör 1885-ben, a híres MVSC pedig 1911-ben alakul. Élénk kultúr- és sporttevékenység folyik ma is a vasút különféle egyesületeiben, szakosztályaiban. Silye Barnabás és Pál István a fentiek szerint foglalják össze a 32 oldalas kis munkában a Miskolci Vasúti (Fő) Műhely százéves történetét, hangsúlyozva, hogy később egy nagyobbszabású munkát szándékoznak készíteni. Ezzel s az ezt követő nagy munkával értékes adatokat nyújtanak Miskolc és a százéves vasúti csomópont történetéhez. B.. F. ÉRDEKESSÉGEK — furcsaságok AZ AUTÓKÖZLEKEDÉS Áldozatai Angliában A közlekedési balesetek megakadályozására alakult angol társaság adatai szerint 1900 óta — röviddel, miután feltalálták a gépkocsit — 8,250 000 embert ért autóbaleset Angliában. Közlük 250 000-en meghaltak. Az elmúlt négy évben a sebesültek és halálos áldozatok száma rekordmagasságot ért el. A társaság jelentésében hozzáfűzi, hogy jelenleg közel 8 millió gépkocsi van forgalomban, ami ugyancsak rekordszámba megy. * „KÖNNYITSD MEG UTASAID ÉLETÉT” Gerald hoventhal newyorki taxisofőr eredeti módon gondoskodik utasai kényelméről. A tapasztalat arra tanította, hogy a legtöbb utast idegesíti és bosszantja, ha a nagy forgalom miatt nem ér elég gyorsan céljához. Loventhal elve: „Köny- nyítsd meg utasaid életév*. Ennek érdekében kis tartályban képeslapokat, cigarettákat, savanyú cukrot és rágógumit helyezett el taxijában a következő felírással: „Vendégeim szolgálatáraNyáron hideg itallal kedveskedik az utasoknak. Az ingyen szolgáltatások jól gyümölcsöznek: a rosszkedvű utasokból barátságosan „lehűtött** vendégek lesznek, akik nem nógatják a közlekedési akadályokkal küszködő sofőrt. • GÉPKOCSI VEZETÉS KÖZBEN BOROTVÁLKOZOTT Egy newyorki bíróság a napokban tárgyalta Roy J. Yancey közlekedési kihágását, aki „nem összpontosította figyelmét a közlekedésre”. A vakmerő gépkocsivezető ugyanis, miközben reggel autóján munkába sietett, bekapcsolta a viilanyborotvát és vezetés közben borotválkozott. MOTORIZÁLT TANÚ A newyorki bíróság tanúként beidézte Rosalie Johnson kisasszonyt. A hölgy értesítette a bíróságot, hogy csak akkor hajlandó megjelenni vallomástételre, ha autót bocsátanak a rendelkezésére. A bírósági elnök teljesítette kérését: letartóztatást parancsot adott ki ellene és így valóban autón ment a tárgyalásra. Lehet, hogy ez az autó néni egészen szája- íze szerint való volt, mert rabszállítón vitték a bíróságra. FLUORESZKÁLÓ GYERMEKKOCSI Egy tokiói cég gyermekkocsikat hozott piacra, amelyiknek oldalai fluoreszkálnak, felcsillannak a sötétben. Az újszePfi gyermekkocsikkal el akarják 4ierülni a gyermekbaleseteket az esti órákban. A kongresszusi versenyben csaknem három mázsával nőtt az összüzemi fejteljesítmény Rudabányán Rudabánya külszíni fejtésein és mélyművelésű üzemeiben a pártkongresszus tiszteletére 83 munkabrigád lépett egymással versenyre, hogy a nagyolvasztókba több, s jobb minőségű vasércet küldjenek. A bányászok vállalták, hogy az önköltség csökkentése mellett, az év végéig terven felül ötezer tonna barnavasércet és háromezer tonna an kéri tét termelnek. A felajánlások mielőbbi teljesítésére a bánya műszaki vezetői — az ésszerű takarékosságot figyelembe véve — széleskörű intézkedési tervet dolgoztak ki. E terv szerint átcsoportosították a bánya gépparkját, s ezzel folyamatossá vált a munka. Ugyanakkor csökkentették a rezsilétszámot és a felszabadult, munkaerőt a termelésre állították. A mélyművelésű üzemekben pedig nagy termelékenységű kamrafejtéseket alakítottak ki, amelyeket szakaszosan millsze- kundos eljárással robbantanak Összeg A megtett intézkedések már a kongresszusi verseny első hónapjaiban éreztették hatásukat, önköltségüket az első félévre vállalt 308.000 forint helyett 370 ezer forinttal csökkentették és 271.000 forint értékű anyagot takarítottak meg. A vasércbányászok a munka jobb megszervezésével január 1-től augusztus 29-ig az összüzemi fejteljesítményt műszakonként csaknem 3 mázsával emelték. így a pártkongresszusi versenyben szombat reggelig terven felül 2780 tonna bamavasércet és 2494 tonna ankeritet adtak a nagy- olvasztóknak. A vasérc minőségét pedig az év elejéhez viszonyítva két százalékkal javították. A Trükk-testvérek jelentik ir.ti:\; ai;; it; i i u i:::::: v.v.v.v.v.v.v.v.'.v.v.v/.v/.v.v.; A külföldi nézők és újságírók a közelmúltig a csehszlovák trükkíil- mek közül elsősorban a bábfilm iránt érdeklődtek; az utóbbi időben azonban egyre jobban utoléri a rajzfilm, még hozzá nemcsak népszerűségében, amelyet a nemzetközi fesztiválokon szerzett győzelmek biztosítanak számára, hanem a produkció emelésében, a témaválasztás kiterjesztésében s a képzőművészeti stílus g-azdagításában is. * A prágai rajz- és bábfilmstudió ,,Trükk-testvérek’ * kollektíva j ának hírét az idei Mar dei Plata-i nemzetközi fesztiválon a lírai Holdmese című kisfilm védte meg. Rendezője, Zdenek Miler, szerencsésen össze tudta kapcsolni a befagyott ablak jégvirágainak törékeny szépségét a gyermekrajz napfényes frisseségével. Csipkefínomságú mesét alkotott két teljesen ellentétes lény — a nao- leány és a jégvirág-úrfi nagy szerelméből. * Eredeti képzőművészeti ötletekben duslakodik Eduard Hoffman éppen most befejezett kisfilm je, az Egy tucat papa. És hogyne duslakodna —, hiszen 13 kitűnő képzőművész alkotta meg: Adolf Hoffmeister, Jiri Brdecka, Svatopluk Pitra, Frantisek Freywilig és mások. Ok teremtették meg a tizenkét férjet, akiket nagy tempóban váltogat a könnyelmű mama. Minthogy férjeivel együtt változtatja hajszínét, öltözködésének és hajviseletének stílusát is, természetesen nem marad ideje kislánya számára. így keletkezett a hároméves kislány szemén keresztül látott történet egy mindvégig humoros és szatirikus, de igen komoly problé- •>. oigató rajzfilm. Ezzel egy sorban kell említeni a ovid Dicr< • V mű filmet is. Alkotója Bretislav Pojar, akinek nevét az Egy pohárkával több és Esernyő című bábfilmekben ismertük meg. A Dicsőség szatirikus csapás a sznobok felé, akik divatkérdésnek tekintik a művészetet, s ugyanolyan gyorsan váltogatják ízlésüket, mint a filmsztárok iránti hisztérikus csodálatukat. Bretislav Pojarnak és Svatopluk Pitra képzőművésznek sikerült kitűnően és humorosan megragadnia a nagyváros atmoszféráját, vad életütemét és bolond szenzációit. A siker című filmjében, amelynek képzőművésze Jiri Trnka, korunk fontos problémájával foglalkozik Bretislav Pojar: — az atomrobbantásokkal. Drámai feszültségű és szatirikus élő jelenetekben mutatja meg, hogy nagy különbség, ha a robbantás vágyát egy kisfiú, ma.id az apa, aztán a tudós, és végül a tábornok valósítja meg. tűrik a tőkések, ha egy-egy elvtárs a Szovjetunió elért eredményeiről beszél, arról, hogy az olasz munkások nincsenek megfizetve., éhbérért dolgoznak. De a kommunisták nem félnek. Harcolnak az igazukért. Mindvégig kitartanak elvük mellett. * E bédeltünk. Barátom és én az asztal egyik oldalán, velünk szemben pedig egy olasz. Kereskedőnek néztem. A szomszéd asztalnál egy hatvanév körüli agyon töpörödött bácsika és egy 10 éves fiúcska üldögélt. ők nem ebédeltek. Az asztalunknál ülő olaszra várakoztak. A2 olasz jó étvággyal fogyasztotta a7. ugyancsak nagy adag makarónit. Amikor a pincér elébe tette a szárított burgonya-körítéses rántottcsirkét, ugyancsak felragyogott a szeme Neki esett a csirkének s gyors egymásutánban csúsztatta le az ínyenc falatokat. Láthatólag a burgonya nem ízlett neki. Közben többször, is fenékig ürítette a poharát s elégedetten tolta el maga elől a tányért, amin már csak burgonya volt. S ekkor gondolt egyet. Szólt a szomszédnál ülő öregnek s durva mozdulattal lökte neki oda az étel maradékot ; a kutyájának biztosan szebben adta volna oda. A bácsi ka magaelé tette a tányért s csak úgy kézzel enni kezdte a burgonyát. A gyerek is hasonlóan cselekedett. Az olasz még leöntötte torkán az utolsó pohár bort és nyersen odaszólt az öregnek: — Kapják már be az ebédet, mert sietek!.. * L^ét hét nem nagy idő egy ide- gén országban. Nem tud minden városba eljutni az ember. Képtelenség teljes képet kapni az ottani életről. De ez az idő is elég volt annak meglátására, hogy milyen mérhetetlen nagy Olaszországban a kizsákmányolás, milyen nagy a munkanélküliség, mennyire nincs értéke a szegényembernek. Elég ahhoz is, hogy meggyőződiön az ember: mi Magyarországon jobban élünk. S boldogok lehetünk, hosv dolgozhatunk, emberhez méltóan élhetünk s horv ebben a társadalmi -rendszerben élhetünk. (Vége.) A legsúlyosabb mondani való jú csehszlovák rajzfilmek közé tartozik Jiri Brdecka rendező és Zdenek Seydl képzőművész Vigyázat! című rajzfilmje, a harcok és háborúk történelme attól a perctől kezdve, ami- ■^kor az ősember először ragadta meg a dorongot, hogy megölje ellenfelét. Két harcos találkozása ismétlődik új történelmi helyzetekben, új háborús felszereléssel. A film komoly figyelmeztetéssel ér véget: az embernek időben észre kell térnie, hogy ne kelljen újra a pusztaságban kezdenie életét. A felnőtteknek szóló alkotások mellett sem feledkeztek meg a csehszlovák rajzfilm dolgozói a fiatal nézőkről sem. Az ő számukra készült a Kutya-mese. amely a kutyák mesevilágának titkait, tündéreit és kincseit leplezi le s elmondja, miért kaparják a kutyák a földet. • A legkisebbek a bájos Kék cica filmnek örvendhetnek. Hőse egy kék kismacska, amellyel — színe miatt — nem akar játszani a többi cica. Zdenek Miler szellemesen rajzolta meg a kismacska figurákat. Vladimir Lehky rendező pedig költői érzéssel teremtett számukra helyzeteket, amelyekből a legkisebb gyermekek is megértik a fajgyűlölet-ellenes mondanivalót. ‘ A Marxizmus-Leninizmus Esti Egyetem közleménye Értesítjük az Esti Egyetem hallgatóit. hogy a tanévnyitók időpontja! a következők: I. évfolyam, Miskolc: 1959. saejH tember 3. du. 17 óra. II. évfolyam, Miskolc: 1959. szép* tember 8. du. 17 óra. III. évfolyam. Miskolc: 1959. szeptember 11. du. 17 óra. Helye: Miskolc, Tizeshonvéd u. 23* I. emeleti előadóterem. Az ózdi tagozat I—II—III. évfolyamának tanévnyitóját 1959. szeptember 7-én, 16 órai kezdettel tartjuk a volt Casinó épületében. MSZMP Borsod megyei Bizottság* Marxizmus—Leninizmos Esti Egyeteme. odahaza, hová tettük a szép villát, ahol hideg-meleg víz van, meg a Fiat 1100-as autót! — Ezt írták haza? Valamivel csak meg kellett nyugtatni az otthoniakat! ... Szívesen beszélgetnénk, de vezetőnk már integet, mennünk kell. Búcsúztunk a három sajnálatraméltó disszidenstől. — Ne menjenek még, mondjanak még valamit hazulról. Mindegy, hogy mit, csak beszéljenek! Olyan' jó hírt hallani hazulról!... * Az újságokból olvastam, hogy Riminibe magyarok érkeztek — kopogtatott be szálláshelyünkre egy ötvenév körüli munkáskinézésű férfi. Valamennyiünkkel lekezelt s azon nyomban kérdezgetni kezdett. Kérdései meglepőek voltak. Életünkről, Magyarországról, munkalehetőségekről, a szocializmus építéséről kérdezgetett. Elmondottuk, hogy nálunk nincsenek tőkések, a dolgozók vették át a hatalmat, s 1945-től többet építettünk, mint a. kapitalizmusban 50 év alatt. A bácsinak tetszett, amit mondottunk. Helyeslőén bólogatott s közben nagyokat sóhajtott. Miért tetszik sóhajtozni? — kérdeztük. — Kommunista vagyok s ahogy gondoltam, ‘hogy milyen jó lenne, ha már Olaszországban is olyan rendszer lenne, mint Magyarországon. S nyomatékül zsebébe nyúlt és büszkén mutatta pártkönyvét. Hogy miért lett kommunista s milyen tevékenységet fejt ki? A következőkben lehet összefoglalni mondatait. Ismeri Lenin . tanításait, s egyetért vele. A kommunista eszmét a legszebb, legmagasztosabb eszmének tartja. Náluk még ugyan nehéz..; Nem is lehet még olyan nyíltan hirdetni a kommunista eszmét, mert az életével játszik, aki azt teszi. Nem — Minden disszidenst lezárnak, aki hazamegy? — vágott közbe a másik fiú, aki eddig még egy szót sem szólt, csak mustrált bennünket, — Miért csak a kommunisták dolgozhatnak? — vette át a szót újra a nyurgább fiú. — Dehogy csak a kommunisták dolgozhatnak. Magyarországon mindenki dolgozhat, aki csak akar. A hazatérő dísszidensek közül pedig csak azokat zárják be, akik az ellen- forradalom alatt valami bűnt követtek el. Budapest pedig gyönyörűbb, mint valaha. Az ellenforradalom nyomainak már se híre. se hamva. Az egyetemek igen, zárva vannak, de csak azért, mert — nyári szünet van — válaszoltuk. — Hogy!? Mindenki dolgozhat? S a disszidenseket sem zárják be? — csodálkoztak mindnyájan. Oly értelmetlenül néztek ránk, mint akik nem tudják, hogy mit higyjenek. — Pedig ez így van, nekünk csak elhihetik, hisz alig egy hete jöttünk hazuh'ól — magyaráztuk. * — És maguk hogy élnek idekint? — fordítottuk meg a beszéd fonalát. — Jól! — vágta rá a nyurgább fiú, azaz, hogy elég jól... — Neked ez jófélét? Hisz mindig éhes vagy. Szégyeled megmondani, hogy amikor disszidáltunk, negyedéves egyetemisták voltunk, s itt csak elsősnek vettek fel, s csak úgy tudod a tanulási költségeidet fedezni, ha egy szállodában éjszakánkint liftes fiú vagy! — rivalt rá a lány. — Diákszállóban lakunk, tizen egy kis szobában. Hol eszünk, hol nem eszünk — jegyezte meg a másik fiit. — Semmibe se néznek! Hazátlanok vagyunk — idegenek! — sivította a leány. — És miért nem jönnek haza? — kérdeztük. — Szégyelünk. Mit mondanának Dolognában a Szabadság-szobor *-* háta mögött lévő népkertben ismertem meg. Tüzet kért. így kezdődött ismeretségünk. Barátságos férfi. Amikor látta, hogy külföldiek vagyunk, ugyancsak megeredt a nyelve. S mintha nagyon régi ismerősök lennénk, — elmondotta bűjót-baját. Munkanélküli. Több mint féléve, hogy nem dolgozik. Pedig sok mindenhez ért. A szakmája kőműves, de otthon érzi magát a gyárban is, $ bármi munkát szívesen vállal, Azonban nincs munkalehetőség. .Pedig nagyon kellene a pénz. Három gyermeke . van. Felesége beteg. Igen nagyon nehéz körülmények között élnek. Hogy nem dolgozik, négy hónapi lakbérrel maradt el s a házigazda már felszólította: ha nem fizet, kipakoltatja. A lakásból már mindent eladtak. Ruhája mór csak az az egy van, ami rajta van. De nem tud mit csinálni... Hiába áll naphosszat a gyárkapuk előtt, a válasz mindig ugyanaz: — Nincs munkásfelvétel. Hogy mi lesz vele? Ö sem tudja... * Dádua utcáján sétálva, két fiú ■ és egy leány állta utunkat. — Maguk magyarok? — Hogy kerülnek ide?! — szegezték nekünk a kérdést,' — Autóbusszal — válaszoltuk. — Ne vicceljenek! 56-ban, vagy most jöttek el Magyarországról? S lógtak, vagy hivatalosan jöttek? — darálta egyszuszra a nyurgább fiú. — Túristák vagyunk, egy hete tartózkodunk Olaszországban s természetesen útlevéllel jöttünk. — Ne fűzzenek! Az nem igaz. Ide az útlevéllel! — Ha nem hiszik, győződjenek meg a saját szemükkel — s azzal orruk alá dugtuk útleveleinket. — Milyen Budapest? Még mindig romokban hever? — sipította a leány eszelősen.
