Észak-Magyarország, 1959. augusztus (15. évfolyam, 179-203. szám)

1959-08-23 / 197. szám

Vasárnap, 1559, augusztus 33, ÉSZAKMA GYARORSZ AG _ 0 Kultúrhásat a vattaié Ssentistvánban re. Hangsúlyozta beszédében, hogy milyen hallatlanul nagy tettekre ké­pes a társadalmi összefogás, a közös munka, amely itt. Szentistvánban például ezt a nagyszerű épületet, a művelődés, a kultúra otthonát ered­ményezte. Alig rgy éve, hogy a nagy Papp Károly elvtárs ünnepi beszédét mondja. úgy vannak elhelyezve. Csupán a ró­zsaliget hiányzik... — Majd lesz az is. — De belülről még szebb. Mint egy városi színház. Még operát is‘ játszhatnak benne. — Mikor nyitják ki? — Délután, majd az ünnepség után. — Ó. de kár, hogy még csak reg­gel van! Szentistván főutcáján itt is, ott is nyílnak a kiskapuk, ünneplőbe öltö­zött emberek érkeznek másfelől is. A korosabb nemzedékhez tartozó asszonyokon jellegzetes — kár,' hogy kiveszőiéiben van — szentistván i népviselet:' legtöbbjük feketében, ami az igazán nagy ünnepnek kijá­ró tisztelet jelképe. A templomban nagymisére harangoznak, egy részük oda siet, hogy még az ünnepség előtt eleget tegyen vallásának, mások, de különösen a fiatalság elvesz a két­oldalt felállított búcsús sátrak ren­getegében; szól a síp, durrannak a riasztópisztolyok, de a férfiak már itt lemaradnak a tanácsháza előtt felállított italsátor előtt, ahol igazán jegelt sört mérnek... Az udvar fe­lől ínycsiklandozó illatokat sodor a lenge augusztusi szellő: több mint 120 tyúk és egy hízó siratta meg a szentistvániak kettős ünnepét: az alkotmány 10. évfordulóját, s a ve­le egybekötött kultúrházavató ünnep­séget. Az új kultúrház előtti térségen mintegy másfélezer szentistváni la­munkára határozták el- magukat, s már ime: . készen áll az épület. Régi vágya teljesült a község lakosságú­ké) tagsága példamutató .munkát végez és Szentistván, a lakosság szá­mát tekintve 99,8 százalékban terme­lőszövetkezeti község lett. — Megyénkben — mondta a to­vábbiakban Papp Károly elvtárs — 1944-ben mindössze 14 kultúrotthon, ugyanannyi könyvtár és alig har­minc mozi működött. Ma? A szent- isi vá ni gyönyörű épület a szuzh.it- vankettedik — a most épülőfélben levőket nem is számítva — ezen kí­vül 342 könyvtár majd háromszáz- ezer kötet könyvvel és 338 mozi szol­gálja megyénk dolgozóinak kulturá­lis fejlődését, munka utáni megérde­melt szórakozását. S ez a szám nem lebecsülendő, hanem nagyon is nagy­ra kell értékelnünk, mert benne van szorgalmas népünk szorgalmas mun­kája; tükrözi többek között mind­azt, amit a felszabadulás óta elér-' tünk, tükrözi a mi alkotmányunkat, amely jogot ad minden embernek. Jogot a munkához, tanuláshoz, szó­rakozáshoz, jogot az emberi élet­módhoz. Népünk .hatalmának jelké­pe a Magyar Népköztársaság Alkot­mánya! — mondotta Papp elvtárs, és ezt a gyönyörű napot a szocializmus általános előretörése jegyében ünne­peljük. De az is szent elhatározá­sunk, hogy nem pihenünk a babéro­kon, hanem még nagyobb célkitűzé­sek megvalósításáért harcolunk. Pár­tunk azt ajánlotta dolgozó népünk­nek, hogy 3. éves tervünk egyes fon- s tos feladatait már 1959-ben teljesít­se. Megyénk munkásai, dolgozó na- p dMrt j*>.initttették a felhívást.. „Bizony, bizony, nagy dolog az, hogy mar npkfink is mondják a szentistváni öregek. ,színházunk’ van!” — nak. Segített az állam is, s jó helyen segített, mert a szentistvániak nem­csak a kultúrházépítésben, ha­nem a termelésben, a mezőgazdaság A legifjabb szentistváni zenészek is fel vonultak, s nagy sikerrel szerepeltek. 720 millió forint értékű felajánlást tettek az iparban dolgozók és a me­zőgazdasági lakosság szorgalmas munkája is meghozta gyümölcsét, amely a mostani,v termésátlagokban mutatkozik meg. Papp Károly elvtárs ünnepi beszé­dét nagy lelkesedéssel fogadták Szentistván lakói, majd igazán me­leg,^ megható jelenet következett, amikor Baranyi Antal tanácselnök átvette, majd Szunyt Gábor iskola- igazgató, a művelődési otthon veze­tőjének nyújtotta az új épület kul­csait. Nagy taps és elismerés közepette köszönték meg a különböző vállala­tok, társadalmi szervek segítségét, hogy ez a szép otthon létrejöhetett, s megilletődve adta át az épületet Sajó '-.József főmérnök, a megyei ta­nács tervosztályának dolgozója is, aki társadalmi munkában végezte el a tervezést, s igen sok szabadidejét áldozta arra, hogy az építkezés za­vartalanul menjen. A rögtönzött kultúrműsor pedig arról tanúskodott, hogy a szentistváni fiatalok megbe­csülik majd ezt az épületet, s falai között sok szép előadásban gyönyör­ködhetnek a kultúra után szomjazó emberek. Irta.: szocialista átalakításában is élenjár­nak. A községben működő két ter­melőszövetkezet (Arany kalász* és Bé­ÓNODVÁR1 MIKLÓS Fényképezte: MART1NECZ GYÖRGY 15 éve szabadult fel Eománía Köszöntjük román barátainkat! A fegyveres népi felketéstőt a szocializmust építő . . Romániáig Augusztus 23 a román ’ né" !egna- ';Yobb nemzeti ünnepe. Az 18*^ aug 23-án diadalra jutó néoi fegyveres felkelést a ha­zafias népi erők, vala­mint a hazafias kátonák, tisztek és tábornokok egységes fellépése vitte győzelemre a Román Kommunista Párt veze­tésével, miközben a fel­szabadító szovjet hadse­reg megsemmisítő csa­pásokat mért a fasisz­tákra. A fegyveres népi felkelés fordulatot ho­zott Románia történel­mében: megszűnt a tö­megek elnyomásának és kizsákmárty olásának legkegyetlenebb rend­szere, . — az Antonescu- féle fasiszta diktatúra, — s ez egyben a népi forradalom kezdetét je­lentette, amely alapjá­ban megváltoztatta a munkásosztály, a dolgo­zó parasztság és az ér­telmiség sorsát Romá­niában. Az ország fel- szabadulásától eltelt 15-ik évben a román nép az egész népgazdaság­ban a szocialista termelési viszo­nyok teljes diadalához közeledi, miközben szilárdan halad előre Kép a bukaresti elektromos kábelgyárból. munkásosztály pártja által megjelölt úton: a szocializmus és a kommuniz­mus építésének útján. A Román Kommunista Párt — a népi felkelés vezető ereje A fegyveres népi felkelés Romá­nia történelmének döntő eseménye volt, amely a Román Kommunista A Tirgovista rajon kultúrháza. Párt vezetése és szervező munkája eredményeként diadalmaskodott. A népi felkelés győzelme annak a harcnak az eredménye, amelyet a kommunisták folytattak éveken ke­resztül a háborús előkészületek el­len és utóbb a szovjetellenes há­ború megszüntetéséért. A Román Kommunista Párt volt az egyedüli igazi hazafias erő, amely harcra szó­lította a tömegeket az ország felett gyülekező hatalmas veszély ellen. A kommunisták a munkásosztály és más hazafiak élén megszervezték a német náci háborús gépezet elleni harcot, egyesülésre szólították mind­azokat, akik szerették hazájukat. A népi felkelés előké­szítésében a Román Kommunista Párt első­sorban a munkásosztály­ra támaszkodott, . a fa­sizmus elleni harc, a társadalmi és nemzeti szabadságért folytatott küzdelem legfontosabb erejére. A Munkás-egy­ségfront létrehozása 1944 május 1-én növelte a munkásosztály harci erejét azzal, hogy meg­könnyítette minden ha­zafias erő egyesülését a fegyveres népi felkelés megvalósítására. A népi .forradalom szétzúzta mindazokat a láncokat, amelyekkel a burzsoázia és a nagybir­tokosság a munkások es parasztok forradalmi energiáját békljóba kö­tötte. A munkásosz­tály és a parasztság a maga urává vált a gyárakban, az üzemek­ben, a falvakban. Megszüntették a burzsoá földesúri államszervezetet, létrehozták a hatalom új, forradalmi szerveit, a népi demokratikus álla­mot. a dolgozók szabadságjogainak megingathatatlan őrét, a szocializ­mus építésének eszközét. A töme­gek hősies harca a Román Népköz­társaság kikiáltásához, a dolgozók hazájának létrehozásához, a legfon­tosabb termelőeszközök államosításá­hoz vezetett. Súlyos örökség — szorgos építőmunka A párt irányításával a dolgozó tö- a szocialista viszonyok, megeknek rendkívül rövid történél- A Román Munkáspárt, a Román mi időszak alatt sikerült felszámol- Kommunista Párt harcának folytató- % Vidáman hancuroznak a román niok azt a súlyos gazdasági elma­radottságot, amelyben Románia a burzsoá-földesúri kormányok áruló politikájának következményeként élt. A néptömegek új társadalmi rendet alkottak, amely az emberi kizsák­mányolás megszüntetésén alapul, fel­tárták az ország hatalmas erőforrá­sait, azonban nem a külföldi és ha­zai tőkések hasznára, hanem az or­szág hatalmas többségét képezd' mun­kások és parasztok javára. Az egész népgazdaságban uralkodóvá váltak gyermekek Bukarest parkjaiban. ja tudományos módon és alkotó szel­lemben kidolgozta és megoldotta a szocializmus építésének kérdéseit a Román Népköztársaságban. A Román Népköztársaság a Szov­jetunió és a szocialista tábor többi országának oldalán olyan aktív poli­tikát folytat, amelynek célja a béke megvédése, a békés együttélés meg­teremtése minden országgal, füg­getlenül ezek társadalmi rendjétől. Ez a politika a román nép érdekeit fejezi ki. . kos gyűlt össze és Papp Károly elv­társ, a nagygyűlés előadója pontosan 11 orakor’lepett a szónoki emelvény­' (SQcüldÖtt munkatársaink jelenük:) — Jaj de szép!-sr^Olyan így, kívülről nézve frisr 'ssaj-estett falaival, impozáns kikép­zésével, körül ezzel a finom, apro- f kavicsos járdával, mint egy Balaton melletti .állomás. Még a v'rágok is

Next

/
Thumbnails
Contents