Észak-Magyarország, 1959. július (15. évfolyam, 152-178. szám)
1959-07-02 / 153. szám
«Mtörtffk. 1-959. július 8. ÜSZAKMAGYARORSZÄO s A borsodi ház Foton BUDAPESTTŐL NEM MESSZE fekszik Főt, az egykori Károlyi- birtok. A közelgő utas messziről látja már a szürkén ma^asló, klasz- szikus vonalú kastélyt, a százados fákat. A tó tükrében magukat nézegető fák bizonyosan sokat tudnának mesélni vidám, gondtalan urakról, „grófokról, bárókról és válogatott cigánylegényekről”, akik itt „pihenték” ki szórakozás közben szerzett fáradalmaikat. A kőkerítés védte őket a k:-áncsi szemektől, tolakodó póri népektől. Ma itt van a fóti gyermekváros. Az egykori óriás parkban pirosfedelű házak bújnak meg, mint megannyi meleg, puha otthon, bélelt fészek, — ahol népünk szeretete melengeti az arra szorulókat. Mi nem úgy hirdetjük: szeretjük a gyermekeinket és ezért adakozzatok néhány fülért. A mi szerete- tünkből házak lettek, otthonok, óvodák, iskolák. Egész város, ahol mindennap, minden órában érezni fogják, akik ott élnek, hogy van egy nagy szerető édesam;a, a dolgozó nép, aki ellátja őket és vigyáz rájuk. Ebben a gyermekvárosban épült a Borsodi Ház is. A Borsod megyei asszonyok szeretete hozta létre. A szeretet ajándékából gyűlt össze 600 ezer forint és felépült a gyermekváros egyik legszebb háza. Nagy, világos ablakain a szeretet hímezte tündérszép matyórózsák nyíltak, sok-sok méter hosszú függönyön. Falaira a legszebb mesék kerültek művészi kivitelű ícerámiá- val. A kis ágyakban csupa kézimunka, kívül kék, belül rózsaszín paplan takarja be puhán a kis alvókat. S mielőtt lezárulnának a fáradt kis pillák, az ágyacskák mellett csupa csodálatos mesekép integet még búcsúzóul. Az asszonyok festették, a borsodi nőtanács képzőművészei. Ha lelépnek a kis lábacskák, torontáli szőnyeg védi őket a megfázástól. Egyforma mackókba bújnak a hűvös reggeleken. Bolyhos frottírtörülközők dörzsölik majd az üde arcocskákat, hollóházi kerámiákban kapják a finom reggelit. Olyan lesz minden, mint a mesében. Húsz kis óvodás gyerek élvezi majd a sok szépet és jót. Az óvónéni, akinek a szobáját szintén ilyen meleg szeretettel rendezték be a borsodi asszonyok, bizonyosan sokat mesél majd, hogyc.n gyűjtötték a borsodi asszonyo'' az „egy marék tollat”, hogy párnájuk és takarójuk meleg legyen, hogyan hímezték függönyeiket, milyen szeretettel vásárolták játékaikat, nevelték virágaikat. Az ember életében nagyon döntő az a szakasz, mely életének else tíz évét jelenti; szeretnénk, ha ezek a gyerekek, akik a fóti Borsodi Házban és a többiben nevelkednek, olyanná válnának, amilyennek ilyen körülmények között válniok kell. MINDEN BORSODI ASSZONY büszkén gondolhat erre a házra. És nemcsak Foton kell róla mesélni, hanem itt Borsodban is a gyermekeknek. Szeretnénk, ha a nyár folyamán minél többen meqnéznék, milyen csoda nőtt ki a fák között Foton. Sokan megnéznék a mi borsodi asszonyaink és sokan örülnének. Ezúton is mindenkinek köszönjük, aki szeretetével és adományával segített ezt a szeretet-házat létrehozni. Legyünk rá büszkék! VARGA GÁBORNÉ a Borsod megyei nőtanács elnöke Óvakodjunk a gyilkos galócától A rendkívüli nyári időjárás és a sok eső miatt nagyon elszaporodtak az erdei gombák. Különösen sok most a gyilkos galóca, amelynek fogyasztása halálos gombamérgezéseket okoz. A hozzá nem értő gyűjtők nem tudják ezt a veszedelmes gombát megkülönböztetni az ehető gombáktól. A gyilkos galóca kalapja a közhiedelemmel ellentétben nem piros pettyes, hanem fehérkés. Egyik helyen fehér a kalap színe, s ezért a sampinyon gombával téveszthető össze, másutt zöldes-fehér és a ga- lambica-gombához hasonlít. A gyilkos galóca leforrázás után is okozhat halálos mérgezést. i A gombamérgezések elkerülésére az Egészségügyi Minisztérium felhívja a figyelmet, hogy csak ellenőrzött gombát vásároljanak, s gombát csak akkor fogadjanak el, ha az árut ellátták piaci napi ellenőrzőjeggyel. Saját szedésű gombát is csak akkor fogyasszanak, ha vizsgázott gombaszakértő ellenőrizte. (MTI) lit KÖVETENDŐ PÉLDA Megszokottá vált Bőcsön, hogy az letek, a nemesacélok, az elektromos általános iskola Eötvös Lóránd fizi- gyufa, a detektoros rádió, a kiváló Halló! Halló! A bocsi általános iskolából beszélünk ... kai és Herman Ottó biológiai szakköre az egész évi tananyagból évenként megismétlődően kiállítást rendez. Az idei kiállítás meglepetéssel szolgált a nagyszámú látogatóknak. Minden egyes darabot maguk a tanulók készítettek, idegen kéz munkáját még keresve sem lehet találni. Az ügyes kis mestermunkák magukon viselik alkotóik elméleti megalapozottságát és nagy gyakorlati érzékről tanúskodnak. szakdolgozatok, példázzák. mind ügyességüket zött tanult és így mint a falu neveltje, mindent meg tesz azért, hogy a gyerekekben felébressze a tudásszomjat, az alkotás vágyát. Tavaly még alig harminc, most már negyvennél is több tagja van a fizika szakkörnek, de, ha minden jelentkezőt számontartanának, hetvenen is felül lenne a számuk. A minden évben megrendezett kiállítások és különösen ez, a mostani, arról tanúskodnak, hogy a bocsi iskolások megszerették a fizikát, amit elméletben elsajátítottak, gyakorlatban is alkalmazni tudják. A biológiai szakkör kiállítása a Hernád vizéből áttelepített halak, növények és rovarok világát mutatja be. Tavaly csupán növényi kiállítás volt, egy pár, a szakkör tagjai által készített nagyobb állat preparátumával. Dékány tanító bácsi ugyanúgy, mint Dudás József szívvel-lélekkel tanítja a tantárgyát és a kötelező anyagokon felül igyekszik a bocsi gyerekek természettudományos szemléletét, világnézetét alakítani. A kiállítás többszáz látogatója egyaránt megállapította — eredményes munkát végeznek a pedagógusok és a gyerekek egész évben. Valamennyien követendő példaként állítják az általános iskolák elé A fizika szakkör tagsága különös figyelmet szentelt a repülés-technika fejlődésének. Szemléltetően példázzák az ember első léghódításától kezdve az űrhajózásig elért eredményeket az apró modellek, amelyeknek egyikén Lippai Sebő hetedik osztályos tanuló szakavatottan magyarázza a rakétakilövós elvét. A fizika szakkör egy másik illusztris kiállítási tárgya a »tengerré-« varázsolt tanári dobogó, amely néhány liter viszel, több apró házzal, emelődaruval, villanytelep modelljével modern tengerparti lakótelepet mutat be. A »tengeren« elemmel hajtott csónakok úsznak, és a kis épületekben ég a villany. Sok találékonyság van a bocsi gyerekekben! A szemléltető vegyüFürge újjak igazgatják a „m<M Dudás József fizika-szakos tanár néhány éve került a bocsi általános iskolába. Valamikor ő is e falak köA kínai ipari üzemekben látottak alapján delegációnknak az az egyöntetű megállapítása, hogy Anglia legyőzése már a közeljövőben megtörténik. Május 1-én délelőtt 10 órakor kezdődik a felvonulás. Mi már 9 órakor elfoglaljuk helyünket a Tien-an- men melletti első tribünön. A május 1-i ünnepségen mintegy 700 külföldi küldött vesz részt, 50 különböző országból. A népi demokratikus országok mellett sok a nyugati küldöttség. Japánból, Indiából, az afrikai országokból és Dél-Amerikából is jöttek. Bábeli nyelvzavar van. Ember legyen a talpán, aki kiismeri magát a sok külföldi között. Mindenki a fényképezőgépét, filmfelvevőgépét készíti elő, hogy minél többet megörökítsen a felvonulásból. A magyar delegációt fogadja Teng Hsziao-ping elvtárs, a Kínai Kommunista Párt főtitkára. előtt a kínai munkások és parasztok életszínvonala az éhhalál felett volt néhány milliméterrel. A XVIII. században százmillió ember halt éhen Kínában. Egy-egy nagyobb aszályos évben egész tartományok népe halt ki. Volt rá eset, hogy egy évben tízmillió ember pusztult éhen! A felszabadulás előtt 5—8 tagú munkáscsalád fél kg olajjal főzött egy évig (toliseprővel kenték meg a lábas fenekét, ha volt mit főzni) és egy munkás egy évben csak egyszer evett húst! Ansonban az üzemlátogatás után beszélgettünk egy „Vörös Zászlós Mester”-rel, aki elmondotta, hogy ő a japánok alatt is itt dolgozott az üzemben, jó szakmunkás volt már akkor is, és mégis csak annyi fizetést kapott, amelyért 75 kg rizst jóllakik, mindenkinek megvan a ruházkodása és egyéb szükséges holmija. És ezt a felszabadulás mellett nagyra értékelik. Tudja minden ember, ha még jobb életet akar, akkor még nagyobb erőfeszítéssel kell dolgoznia, mert a jobb élet csak a munkából takad. A kínai embernek nap mint nap visszatérő gondolata, hogy utói kell érni és meg kell előzni Angliát az ipari termelésben. E cél elérése érdekében Anglia termelési adatait széles körben ismertetik, s ugyanakkor azt is, hogy miből mennyit kell termelni, hogy megelőzzék Angliát. Összehasonlítják az angol és más kapitalista országok termékeinek minőségét a kínai áruk minőségével és addig nem nyugszanak, amíg J^szakkelet-Kínából visszatérünk Pekingbe, hogy résztvegyünk a május 1-i ünnepségen. A magyar párt- és kormányküldöttség is aznap érkezik Pekingbe és este Csou En-laj elvtárs ad fogadást a magyar küldöttség tiszteletére. Nagy örömmel fogadjuk a meghívót és izgatottan készülünk az estre. A fogadás abban a szállóban van, amelyben mi lakunk, így csak le kell menni a földszintre. Ahogyan az ajtón belépünk, ott áll Csou En-laj elvtárs — egyszerű szürke ruhában, olyanban, amilyet minden kínai ember hord — és kézfogással üdvözli a meghívottakat. Amíg a magyar párt- és kormány- küldöttség megérkezik, szétnézünk a teremben. A sok külföldi diplomata közöttörömmel fedezünk fel magyar ismerősöket. Résztvesz a fogadáson a Kínában tartózkodó magyar nőküldöttség és a vendég szereplő balett-együttes. Megérkezik a magyar párt- és kormányküldöttség Münnich elvtárs vezetésével. Mindenki elfoglalja a helyét. Az első pohárköszöntőt Csou En-laj elvtárs mondja. Meleg baráti szavakkal köszönti a pártós kormányküldöttséget, valamint a jelenlévő többi magyar küldöttséget. Münnich elvtárs válaszol. Ezután fesztelen beszélgetés kezdődik. Ott van a magyar párt- és kormányküldöttség mellett a pancsen láma — egy 23 éves fiatalember — és élénken magyarázza a tibeti helyzetet. Angol és más nyugati diplomaták mennek köszönteni Münnich elvtársat, beszélgetnek vele. A vacsora végén még egy záró pohárköszöntő és — mindenki siet pihenni, hogy másnap résztvegyen a május 1-i ünnepségen. A delegáció Peking ben, a május 1. ünnepségen. rek. A zöm a délutáni ünnepségen vesz részt. A Pekingi Egyetemen érdeklődünk, hogy az egyetem fiataljai miként vesznek részt a felvonuláson. Elmondják, hogy a 11 500 hallgatóból 1500-an vonulnak fel. Mikor látják csodálkozásunkat, megmagyarázzák, hogy a május 1-i rendezőbizottság hónapokkal előbb értesít minden üzemet, iskolát, hogy milyen létszámmal vehetnek részt a felvonuláson; ennek alapján verseny indul az emberek között a kiérdemlés végett. A Pekingben lévő sok színház és opera között is verseny folyik, hogy melyik 5 színház, illetve opera vegyen részt a felvonuláson. Többhavi munka után, április közepén döntik el, hogy kik nyerték a versenyt. Xf an még időnk 10 óráig. Addig r a felvonulás útvonalát és a teret nézegetjük. A Tien-an-men előtt több kilométer hosszú, mintegy 100 méter széles utca van, ezen lesz a felvonulás. Szemben velünk 500 méter széles tér van, közepén áll a monumentális forradalmi emlékmű, rajta fehér márványba vésve a kínai forradalom története. A tér két oldalán hatalmas építkezés folyik: az egyik oldalon 10 emeletes múzeumot, a másikon az Operaházat építik. Ezeknél az épületeknél is összekapcsolják a modern és a régi kínai építészeti stílust. Az épületek alsó része modern vonalú, fehér márvány- nyál borított, felső része pedig ez&f- színű, pagoda-díszítésű. (Folytatjuk;) X. A kínai munkások lelkesedésé- nek, hősies munkájának egyik 'alapja, hogy tudják értékelni, már eddig is mit adott számukra a népi demokrácia. A kínai munkások élet- színvonala a felszabadulás előttihez viszonyítva ötszörösére (nem tévedés, ötszörösére) emelkedett, de még így sem éri el a magyar munkás élet- színvonalát, némileg mögötte marad. A kínai munkások a gyomrukon, bőrükön, egész életükön érzik, hogy a népi demokrácia 10 esztendő alatt mit adott nekik. A felszabadulás A május 1-i ünnepségre minden kínai ember nagyon készül. A felvonuláson nem mindenki vehet részt, csak a legkiválóbbak, akik mindenféle szempontból kiérdemlik. Ez azért van, mert másképpen egész nap tartana a felvonulás, olyan tömegben vennének részt rajta az embelehetett vásárolni. Ha csak rizst vásárolt a fizetéséért, akkor a 8 tagú családjának napi 2 és fél kg rizs jutott. Ám a fizetésből másra is kellett, ezért sok esetben 8 éhes szájnak csak fél kg rizs jutott naponta. Elmondta, hogy most mindenki jobb minőséget nem gyártanak. így volt ez a „Parker” töltőtollal is. Addig fejlesztették ezt az iparágukat, míg" végül sokkal jobb és olcsóbb töltőtollat gyártanak. E verseny kereteiben dolgozták ki az örökké színtartó ruhaanyag-festék gyártási eljárását és még számtalan más technikai újítást. ern lakótelep” apró energiaforrásait. a bőcsiek nagyszerű eredményeit és megköszönik a két pedagógus áldozatkész munkáját.
