Észak-Magyarország, 1959. július (15. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-10 / 160. szám

ÉPÜLŐ KELET-SZLOVÁKIA

„Acélfolyam“ jövendő földjén

Épül Kelet-S*lovákia legnagyobb vasműre

Ma még puszta síkság — holnap dübörgő gyáróriás

Kelet-Szlovákia képe szemmel- láthatólag változik és ezzel egyidő- ben változik Kosice vidéke is. A Csehszlovák Kommunista Párt és a kormány állandó figyelmet fordít a termelőerők fejlesztésére azon a területen, amely a felszabadulás előtt a legelmaradottabb volt. A szocializmus építésének elmúlt 14 éve alatt köztársaságunkban is megmutatkozik politikánk helyessége. Már az első ötéves terv befejezésénél megállapíthatjuk, hogy az ipari termelés értéke Szlovákiában lényegesen felülmúlta a háború előttit. 1948-tól 1958-ig az ipari termelés négyszeresére emelkedett. Alapjaiban változott meg az ipar összetétele, elsősorban a gép- és vegyiparban. Csak az első ötéves tervben Szlovákiában 125 új ipari üzemet építettek, továbbá felújításra kerültek az összes régi üzemek. Ezekből az építésekből és felújításokból a mi vidékünkre is jutott. A további építések állandóan gyarapodnak. A testvéri cseh munkásosztály segítségével felderítésre kerülnek mindazok az értékek, amelyeket a szlovákiai föld takar. Az ötéves szorgalmas munka eredményeként kutatóink több helyen

A Manas Tátra modellt áll

A Magas Tátra szépségei nemcsak a hazai és külföldi túristákat vonzzák, a festőművészek is szívesen keresik fel. Talán a legszebb része a Csorba-tó, amely fölött festői hegycsúcsok emelkednek. Csaplovics Pál festőművész Kézsmárkról kihasznál minden/ alkalmas időt, művészi ecsettel örökíti meg a kifeszített vásznon a Magas Tátra gyönyörű tájait.

, Foto: J. JURINA

találtak nafta- és gázterületeket, amelyek már a jövő évben energiát adnak.

A jövő évben befejezésre kerülő második ötéves terv ideje alatt ipari termelésünk túlhaladta az egész állam átlagát. Például Kelet- Szlovákiában a nehézipar termelése az ötéves tervben 86 százalékkal emelkedik.

A XI. pártkongresszus határozata értelmében az eddigi nagy eredmények mellett is még nagyobb feladatok várnak ránk. Ennek a határozatnak alapján a szlovákiai és csehországi gazdasági színvonalnak ki kell egyenlítődnie. E cél eléréséhez a kongresszus határozatai előírják, hogy a szlovenszkói ipar színvonalának emelkedése 1965-ben el kell, hogy érje az 1957. évi színvonal kétszeresét. A 3. ötéves terv alatt a szlovákiai ipar fejlődésének üteme felülmúlja az országos átlagot. Mindebből látszik, hogy a Csehszlovák Kommunista Párt a lenini elvek szerint intézi az ország sorsát, a nemzetiségi kérdést.

A hatalmas ipari fellendülés elérésének alapja a Kosice mellett felépülő vas- és kohászati kombinát. Szénbázisa az ostravai kokszoló lesz. Ez azért előnyös, mert ki lehet használni az Ostravából üresen visszatérő vonatokat, amelyek vasérc szállítása céljából Cier- nára vannak irányítva.

Kérdés, amely már eldőlt

Aki ismeri hazánk vasérckészletét, tudja, hogy az bizony nem sok. Ezért vetődik fel a kérdés: minek nekünk kohászati kombinát, ha kevés a vasércünk? Igaz az, hogy már a második világháború előtt Csehszlovákia rá volt utalva a vasércnek Svédországból való behozatalára. Azóta azonban a világviszonyok megváltoztak. Létesült egy erős szocialista tábor, amely a szocializmus építésében segíti egymást. A Szovjetunióval történt hosszúlejáratú megállapodás értelmében biztosítva van a szükséges vasércmennyiség. E testvéri segítség nélkül nem volnánk képesek olyan gyors iramban növelni termelésünket, mint ahogy azt elterveztük. Az új szocialista feltételeknél az ilyen kérdések is megszűnnek kérdések lenni.

CSR második kohászati alapja

A kelet-szlovákiai kohászati központ felépítése a Szlovákiában történt építkezések közül a legnagyobb és legigényesebb. Köztársaságunk ennek megvalósításával megteremti Ostrava után a második kohászati bázist.

Ma Kosice környéke e cél lázában ég. Már 1964-ben működésbe lépnek a kombinát első agregátorai. Most már nagy iramban ké-1 szülnek a tervek és Kelet-Szlová-j kiának ezzel párhuzamosan igen] sok dolgozója gyűjti a tapasztala-} tokát, és tanul a csehországi gyá-} rakban. Ezek a dolgozók a kelet-} szlovákiai kohászatba már mint ké-1 pesített szakmunkások térnek visz-} sza. Tervünk megvalósításához} igen sok munkaerőt kell biztosíta-1 ni. A munkaerők mozgósításában} részt vesz a párt, kiveszi belőle ré-| szét a szakszervezet és a szövetke-X zeti egyesülések is. Nem utolsó-X sorban ezeken is múlik az építke-J zés határidőre való befejezése. A! kelet-szlovákiai kohászat építéséhez! a munkásosztály és a dolgozó pa-X rasztság legjobbjait válogatjuk ki. }

Környékünk dolgozói e nagy} műért a pártnak, a kormánynak} hálával tartoznak. Ezek a lehetősé-} gek hőstettekre serkentik az épí-í tőket. Képzeljék el, hogy az újon-] nan felépült kombinát évi 3,8 millió tonna acélt fog termelni és per-] sze ennek arányában kokszot és] hengerelt acélt.

A jobb megértés céljából megemlítjük, hogy ez az egyetlen kom-] binát annyi acélt termel majd,* amennyit 1955-ben az egész Cseh-? Szlovákia termelt. }

A kelet-szlovákiai vaskombinát} — ebben a szakemberek is meg- * egyeznek — világviszonylatban is} a legnagyobb kohászüzemek közé** fog tartozni. Például az USA el-5 ismert a kohászüzemek magas? összpontosításáról és nagy üzemeiről, viszont jelenleg csak öt olyan] üzeme van, ahol a termelés 3,5j millió tonna acél fölé emelkedik.

Az az acél, amit majd a kelet-] szlovákiai vasgyár termel, széles-j lemezhengerdékben kerül feldolgo-í zásra. A hengerdék a mechanizációj és automatizáció magas fokán áll-] nak, felszerelésük a világ legmo-j dernebb felszerelései közé tartóz-j nak majd. 1975. évig Csehsziová-j kia az egy főre eső acélgyártás te-j rén magasan felül fogja múlni aj legfejlettebb kapitalista országokat,] mint amilyen a Német Szövetségi] Köztársaság, Anglia vagy Ameri-j

ka. Ezen eredmények eléréséből ki-j veszi részét a kelet-szlovákiai ko-i hászati kombinát is.

A kelet-szlovákiai kohászati kom-j binát felépítése sziklaszilárd alapot] biztosít az ipar további fejlődésé-] hez. Felépítünk egy gépgyárat.} nagymértékben fejlesztjük a vegyi! és építészeti ipart, persze más-más! körzetben. }

Ezzel a fejlődéssel hathatósabban? segíthetjük majd az elmaradottabb szocialista országokat az anyagi és technikai alapok lerakásában. ♦ Mytnik Jenő *

'

......

K

elet-Szlovákia metropolisza, Kosice város tizenöt éven belül negyedmilliós várossá épül. Addig Kosicén kb. 30 ezer modern lakást építenek, amelyek zömében az acélkombinát — kelet-szlovákiai vasgyár reé dolgozói nyernek elhelyezést. A várostól délre földtani vizsgálatokat végeznek a kohászati kombinát építési helyének kijelölése céljából, melynek építése már ebben az évben veszi kezdetét. Fúrófelszereléssel vizsgálják geológusaink a föld összetételét, ahová a tervezett kombinát alapját lerakják. A képen a fúrófelszerelések láthatók.

9, Kode.

Mérföldes léptekkel fejlődik Kelet-Szlovákia sportja

A régi Csehszlovákia területén a kelet-szlovákiai sport volt a "“legelhanyagoltabb. Nagyobbrészt labdarúgással, jégkoronggal és később kosárlabdával foglalkoztak. Országos viszonylatban nem értek el említésre méltó eredményeket. A ko- sicei körzetben még a közelmúltban is csak két stadionnal és egynéhány tornateremmel rendelkeztek. A labdarúgást nyílt területeken, de legtöbbnyire legelőkön játszották. A sportfelszerelés igen szegényes volt, ugyanúgy, mint a dolgozók egész élete.

Nagy fordulat állt be a felszabad dulás után, főképp 1948. februártól, amikor a munkásosztály véglegesen átvette a hatalmat. A testnevelés és a sport megkapta végre méltó helyét az új szocialista embertípus nevelésében. Lényegesen emelkedett a testnevelés és a sport színvonala. 1948-ig a kosicei körzetben 65 testnevelő egyesület működött, ma majdnem 300. A népszerű labdarúgáson kívül falun, városban egyaránt más sportok is fejlődnek, így a kosárlabda, kézilabda, köny- nyűatlótika, röplabda, asztalitenisz*

A kosicei járás ^eh ^azen;

a magyar

határ közelében, jó termőföldön gazdálkodik a kenyheci tsz. Lelki- ismeretes, dolgos emberek laknak itt, amit bizonyít a 10 éves közös munka. Mindig és ma is a kosicei járás legjobb tsz-ei közé sorolható.

Ebben az évben azonban történt velük valami!' Elpuhultak talán az egyoldalú nézetektől, nem éltek az új munkamódszerek lehetőségei- vél? Dehogy. Egy értekezlet alkalmával valaki indítványozta a sertéshizlalás száraztakarmánnyal való megoldását. — Vajon ki lehetett az? — kérdezzük. — Újságot olvasunk, és érdeklődünk az új és jó dolgok iránt — válaszolja Tóth Imre elnök, elismerte, hogy az előrehaladásban nagy érdemek illetik meg dr. ing. Káldy elvtársat, a kosicei járási tanács egyik dolgozóját, aki a téli szövetkezeti iskolán előadásokat tartott.

— A mi szövetkezeti tagságunk olyan — mondta az elnök —, jól átgondolja az új adottságokat, mielőtt azokat bevezetné. Ebben az esetben is — folytatja az elnök —, feltették a kérdést Káldynak. ö már nem hagyott bennünket békében. Elhozta nekünk az önetetők tervezetét és márciusban kísérletként már kettőt meg is csináltunk

a/í'i/m/í* kételkedni az

nincs OKUntC elnökben, azonban úgy gondoljuk, hogy itt volt valami, ami a kenyhécieket hajtotta az új módszerek tökéletesítésére. Megtudjuk, mi áll az újítás mögött serkentőül. A kenyheci JÉD tagsága hasznos kapcsolatot épített ki a kesznyéteni tsz tagságával. Milyen volna azonban ez a kapcsolat, ha nem versenyeznének egymással? Forgács elvtárs, a kesznyéteni tsz. elnöke első látogatása alkalmával — tapasztalatcserén kívül — verLátogatás a katármentén

Kenyhec Kesznyétennel versenyez

Semkó György (bal) már Ötödik éve gondoskodik a tenyészkocákról. Az idei 14 darabos választást egy anyától biztos túllépi. Állítja ezt maga Semkó és Császár Pál (jobb), a szövetkezet könyvelője.

Fotó: J. Henzel.-viij't incutouunK a legjobD gazdasági eredmények eléréséért; a verseny értékelése az évvégi értekezleten történik. A kenyheciek igyekezete az előbb említett újításban is megnyilvánul. Uj módszer szerint hizlalnak 200 darab sertést, hat, a sajátmaguk által is tökéletesített önetetőkben. Igyekezniük kell, mert a határon túli partner jó tsz-nek számít, amiről Tóth elvtárs is meggyőződhetett. Tej hozamban a 10 liter átlagot tartják és ami főképpen tetszett az elnöknek, az a tagságnak a gépek iránti tisztelete.

De térjünk vissza a szárazetetéshez.

Magerán elvtárs „királyságát” már messziről lehet látni. Ezt másképpen nem tudom nevezni, mert Magerán elvtárs, aki azelőtt 200 darab sertés etetésével látástól- vakulásig bajlódott, ma a hizlaldában napi 3 óra alatt végez. Kitisztítja az ólakat, megnézi az állató-, kát, vizet enged az etetőbe és a nap többi idejét saját családi házának építkezésénél tölti, amelybe már eddig 70 ezer koronát fektetett

A lustává gömbölyödött süldők egy részét fekve, vagy ülve találtuk, szundikálva a kifutókban, míg a másik része az önetetőknél táplálkozott. Milyen eredményeket hozott az újítás? Azok még a kenyhe- cieket is meglepték. Beterveztek 64 kiló napi rábízást. És ime az eredmény: első hónapban, amíg az önetetőt megszokták, napi 52 kilót vettek fel, második hónapban már 69 kilót a harmadikban 87-et, végül már 89 kilót naponta.

Ez már csakugyan szép eredmény, kivált ha a régi etetési módszerrel hasonlítjuk össze. Akkor sokkal nagyobb megterheléssel

és költséggel legfeljebb 62 kilogrammot vettek fel naponta.

A keverék is csökkent. Míg az első három hét alatt egy sertés naponta 4,10 kiló keveréket evett: meg, most csak 3,60 kiló a napi átlagfogyasztás. Egy kiló húsra 4,30 kiló szemestakarmány keveréket használnak fel, így az önköltség egy kilónál 8,20 Kcs. A régi módszer szerint bizony ez 11 koronát is kitett. Ha most ősszel a keverék- ■ elkészítőbe 70 százalék saját termé- ■ sű takarmányt adnak be (a többi fehérjekeverék), úgy az egy kilóra eső önköltség 5 Kcs. lesz.

Magerán elvtárs

rel még egyszerannyi sertést is is- tápolhatna, sajnos azonban, ezt már a tervük nem engedi. így is a: száraztakarmány érdemének tudható be, hogy ez évben 60 mázsa sertéshússal többet tudnak adni.! Évente 200 darab sertést hizlalnak meg, és a hizlalási időt hét és fél hónapra csökkentették, illetve rö-: vidítették.

Az újítás sikerült. A kenyheci tsz-hez sokan fordulnak tanácsért a járásból, de az országból is.

Emellett beszélgettünk még egyéb újításokról is, amit már a kenyheciek bevezettek és élveznek.

Családi pótlék címén ™in_

r den gyermek után havonta 40 Kcs-t fizetnek és gondolkoznak ennek emelésén. Kenyhecen nincs olyan szövetkezeti tag, aki valamilyen újságot ne járatna. Ezt a kultúralap fi-; zeti részükre.

Többet már nem árulunk el a kenyheciek termelési módszereiről. Bízunk abban, hogy ez a verseny mindkét tsz hasznára válik, s a

győzelmi ünnepélyen megérdemelten koccintanak a jó tokaji borból.

Mária Dvulitová

jégkorong, síelés, tenisz, teke, ökölvívás, sakk, természetjárás, stb. Nem is olyan régen volt, hogy a kosicei körzet a labdarúgáson kívül nem volt a csehszlovákiai versenyeken képviselve. Ma már több szakosztály képviseli Kelet-Szlová- kiát. A kosicei „Jednota” I. oszt* labdarúgó csapata mellett versenyeznek kosárlabdázók, vízipólósok, továbbá működnek a tekések is, Svitről birkózók, Kosicéről a Lokomotív kosárlabdázói, s egy egész sereg más vidéki szakosztály. Ami a sportpályákat illeti, azok úgy nődnek, mint eső után a gomba. Elegendő megemlíteni, hogy Kosicén építenek egy minden igényt kielégítő stadiont, amely már ma is 25 ezer nézőt fogad be. Poprádon és Kosicén már vannak téli stadionok, műjégpályákkal. A legutolsó 10 év alatt járási székhelyeken és községekben a sportolók felépítettek 20 kisebb-nagyobb stadiont és más sportintézményt. Dicsekedhetünk azzal is, hogy körzetünkben több országos válogatottunk van. dr. Kocsis, Hrusovszki és Kropács köny-i nyűatlétikában, Kvasnák labdarúgásban, Gemmerthné vívásban, Renner kerékpárban, Soltész, Kralnak, Richvalskiné, Mohné síelés-* ben és egész sor olyan sportoló, akik az egész ország legjobbjai közé tartoznak,

Az utóbbi időben országunkban emelkedett a testnevelés színvonal la is. A tornatermek napról-napra teltebbek, a tornászok rendszeresen szerepelnek a nagyközönség előtt isi

1954-ben először rendeztek körzeti spartakiádot a kosicei körzetbeni Ezen a rendezvényen több ezer önkéntes tornász lépett feli

1955-ben az I. országos spartaki- ádon Prahában a kosicei körzetet 6 ezer tornász képviselte. Egy évvel később járási spartakiádokra került sor. A tornászok száma a testnevelési egyesületekben, az iskolákban évről-évre emelkedik. A) testnevelés a kosicei körzetben ez évben váratlan eredményeket ért el: a járási spartakiádokon, amelyek júniusban zajlottak le, egyes járásokban 42 ezer tornász lépett fel. Jövő évben pedig a Kosicén megrendezendő spartakiádon 10 ezer tornász mutat be tornamutatványokat. Ez a 10 ezer utazik majd Prahába is az országos spartakiád- ra, mely a jövő évben kerül megrendezésre.

Egyszóval: ezek nagyon szép eredmények. Ahogy változik Ke* let-Szlovákiában a dolgozók élete, ugyanúgy javul és emelkedik a kultúráltság, s növekszik a testnevelésben résztvevők és sportolók száma is.

ián Balog