Észak-Magyarország, 1959. július (15. évfolyam, 152-178. szám)
1959-07-09 / 159. szám
Csütörtök, 1959. július *. CSZAKMAGTARORSZAO 3 Műemlékvédelem megyénkben A kékedi Mátyás-kori vadászkastély déli homlokzata Üzemi lapjaink Írják •#•••••••••••■••••••■••••••• Diósgyőri Munkás Szórakozni, művelődni vágyó dolgozóink sokszor fájó szívvel mondják: miért csak a Dunántúlnak, elsősorban Veszprémnek van komoly eredményeket felmutató, szervezett műemlékvédelme. Igaz, nálunk Borsodban sok a mulasztás, Jépten-nyomon romos épületekbe, vagy kifejezetten romokba botlunk, de azért van előrehaladás. Ha csak az Országos Műemlékvédelmi Felügyelőség ez évi programját nézzük, akkor abban ott látjuk első helyen: a sárospataki vár restaurálásának továbbfolytatását 400 ezer, a diósgyőri vár helyreállítását 500 ezer és a szerencsi vár sarokbástyájának építését 50 ezer forintos költséggel. A kékedi Mátyás-kori reneszánsz vadászkastély és a sá- lyi Eötvös-kastély tetőszerkezetének megóvására 150 ezer, illetve 100 ezer forintot használnak fel. Egyházi műemlékeink közül a bod- rogkeresztúri gótikus róm. kát. templom 40 ezer, a karcsai román stílű református templom 50 ezer és a felsőregmeci román stílű református templom részleges megóvása 100 ezer forintot emészt fel. Mindez azt jelenti, hogy közel 1 1951-ben alakult meg az Állami Pedagógiát Főiskola, Mongólia egyik legnagyobb felsőfokú tanintézete. Az első évben a 12 tagú tantestület 200 középiskolai alsótagozatú tanárt képzett ki. Az igények növekedésével együtt fejlődött a főiskola is és az 1957—-58-as tanévben bevezették a millió 400 ezer forintot használnak fel az intézményes műemlékvédelem céljára Borsodban, örvendetes, hogy végre a tanácsi szervek is támogatják ezt a munkát és anyagi összeg felajánlásával elsőnek Miskolc város tanácsa kapcsolódott be a szervezett, intézményes műemlékvédelembe, amikor a diósgyőri várral kapcsolatos költségek fedezetéül 300 ezer forintot megszavazott. Nagyjából már ismeretes az 1960. évi program, amiben változatlanul szerepel a sárospataki, a diósgyőri vár, a kékedi és sályi kastély. De már sor kerül a pácini késő reneszánsz várkastély, a mádi zsinagóga és több más műemlék megóvására. Az előirányzat szerint jövőre több mint 2 millió forint a megyénkben folyó védelmi munkák összege, ami ugyan már több mint az ez évi teljes felhasználás, de még nincs benne a megyei tanács esetleges támogatása és az Északmagyarországi Intéző Bizottság táj- fejlesztési munkája során várható, e célra fordított, összeg sem. A Minisztertanács egyik ülésén a közelmúltban foglalkozott műemnégyéves középiskolai tanárképzést. Jelenleg a tantestület hatszorosára, a hallgatók száma pedig 3 és félszeresére emelkedett. A főiskolán négy történelem-földrajz, természettudományos-testnevelés, fizika-matematika és mongol nyelvkar működik. lékvédelmünk megjavításának problémáival, melynek kihatásai feltétlenül jelentkezni fognak, láthatóvá válnak megyénkben is. De áldozatokat kell hozni a területnek is. Elsősorban megyénk lakosságának segítségnyújtása szükséges, mert hiszen a veszprémi és egyéb példák azt mutatják, hogy csak ott lehet beszélni eredményes műemlékvédelemről, ahol az már társadalmi ügy. Az Északmagyarországi Intéző Bizottság megalakulása óta már kialakult egy széleskörű aktívahálózat, melyben jóformán minden község egy-egy személyen keresztül társadalmi aktívákkal kapcsolódott be műemlékvédelmi munkánkba. Feladatuk elsősorban a területükön lévő műemlékek, történeti és természeti értékek állapotának figyelemmel kísérése, »nehogy tudatlanságból származó rongálódás, szakszerűtlen átalakítás tegye azokat értéktelenné. Ugyanakkor egy szűkebb körű, szakemberekből álló munkacsoport készíti el a nagyobb távlatú védelmi programot. Ennek az a célja, hogy a jelentősebb, kiemelkedő és nagyobb érdeklődésre számot tartó műemlékek- védelme történjék meg elsősorban, mert hiszen mint kultúrtörténeti emlékek ezek vonják megyénkbe a látogatókat. Ez jelenti a nagyarányú hazai és külföldi idegenforgalmat. Ugyanakkor a községpolitikában is szerepet játszanak műemlékeink, mert hiszen közülük sok művelődési centrum lehet, mintahogy most készül egy tervjavaslat a szerencsi vár felhasználásával kapcsolatosan. Kastélyainkból kellemes üdülést adó szállodák, üdülők lehetnek (Kéked), vagy szociális otthon (Sály), de iskola, napköziotthon és más hasznos célokra is alkalmasak. Az emberi alkotás nagyszerű, művészeti emlékeinek megbecsülése a műemlékvédelem, amely kultúrpolitikai feladat, de a jövő építése is, mert nem tekinthetők kizárólagosan a feudális, kapitalista világ emlékeinek, a nép verítéke, alkotó ereje és művészete van bennük. Ez szolgálja a mát és a jövőt. Ennek a szolgálatnak, munkának egyik állomása a mostani kétnapos műemléki ankétsorozat, melyet reméljük, hogy most már hasonlóak, . jobbak is követni fognak és pár évi jó munka, a társadalom és a szakemberek összefogása révén olyan eredmények mutatkoznak majd, hogy megyénket is úgy fogják emlegetni, mint Dunántúlt és láthatóvá válik, hogy itt is meg tudják becsülni a műemléke(H. Szabó Béla) A Nehézszerszámgépgyár dolgozói az elmúlt évben nem tudtak eleget tenni kötelezettségeiknek, tervüket nem teljesítették. Ebben az évben a kongresszusi verseny eredményeképpen egyre jobb munkát végeznek. Az. első negyedévi tervüket is túlteljesítették, de a féléves eredményük még ennél is meglepőbb. Féléves tervelőirányzatuknak 134 százalékra tettek eleget, teljes termelési tervüket pedig 111,3 A technikumokban befejeződtek a képesítő vizsgák. Az Ózdi Kohászati Üzemek dolgozói közül is közel másfélszázan tanultak az elmúlt évben a kohóipari technikum esti és levelező tagozatán. Ez alkalomból kerestük fel a kohóipari technikum ózdi tagozatának igazgatóját, Katona László elvtársat és megkértük, tájékoztassa lapunk olvasóit, hogyan tanultak az üzem dolgozói. — Pártunk és kormányunk nagy jelentőséget tulajdonít az üzemi dolgozók, főként a vezető állásban lévők szakismeretei állandó gyarapításának! Ez helyes, hiszen a szocializmus építésének meggyorsításához politikailag és szakmailag egyaránt jól képzett vezetőkre,, szakmunkásokra van szükség. Ez az elv itt Ózdon is mindjobban érvényesül. Évről-évre több mint 100 üzemi munkás tanul a kohóipari technikum esti és levelező tagozatán, igyekszenek gyarapítani szakmai műveltségüket, hogy munkahelyeiken jobban helyt álljanak. Nagy segítségükre vannak ebben azok az százalékra teljesítették. Ezzel a múlt évi lemaradásukat teljes egészében pótolták. A jó eredmények eléréséhez nagyban hozzájárult az, hogy a vállalatok között megjavult a kooperáció, valamint, hogy a dolgozók az új gyártmányoknál egyre nagyobb gyakorlottságra tettek szert. S nem utolsósorban a szocialista munkabrigádok versenye mind eredményesebb. üzemi mérnökök és a középiskolai tanárok, akik munkaidő után fáradságot nem ismerve tanítják őket Felszabadulásunk óta 450 üzemi dolgozó szerzett így kohász, gépész és villamostechnikusi oklevelet akiknek zöme itt üzemünkben hasznosítja a négy év alatt szerzett technikumi képzettséget. Közülük azonban többen a sztálinvá- rosi Dunai Vasműbe, a Kazincbarcikai Vegyi kombinátba és a Lenin Kohászati Műveknél helyezkedtek el. Ez évben 145 üzemi dolgozó tanult a kohóipari technikum levelező és esti tagozatán. Közülük 43-an végeztek a negyedik évfolyamon és 36-an nyertek technikusi oklevelet. Ebből ketten kiváló* ketten jeles, 11-en jó, 12-en közepes, 9-en pedig megfelelő eredménnyel végeztek és 7-en tesznek javítóvizsgát. Az a kérésem a végzett technikusok felé, hogy az iskola befejezése után se hagyják abba a tanulást, képezzék magukat, hogy még hasznosabb építői lehessenek hazánknak. A pedagógusképzés központja Borsodi Bányász Kurityánban megélénkült az újító mozgalom. Bizonysága ez annak, hogy a dolgozók ismerik e mozgalom jelentőségét. Nagyon szép példa az a lelkesedés, amelyet a kurityáni bányaüzem vezetői tapasztalnak a dolgozó újítók körében. Míg 1958-ban a 38 benyújtott újítás közül 17 volt az elfogadott újítások száma, addig ez év júniusáig 21 benyújtott újítás közül tízet fogadott el a bányaüzem vezetősége. Minden remény megvan arra, hogy a termelési év befejezéséig messze túlszárnyalják majd a múlt évben benyújtott újítások átlagát. A kurityáni bányaüzem Cs. Nagy József, Durbász Zoltán, Simon Béla, Stecz János és K. Béréntés Miklós újítását — amely a végtelenkötelű szállítógépek automatikus működtetésével foglalkozik — jóváhagyás végett elküldte a Borsodi Szénbányászati Tröszthöz, ahol az értékelés alapján javasolták annak bevezetését. Az újítási javaslat bevezetésére 1959. első negyedévétől kezdve folyamatosan került sor, s a gazdasági év folyamán 39 szállítógépnél kerül bevezetésre. A 39 gépnél végrehajtott automatizálással évi 1 millió 980 ezer 873 forint megtakarítást ér el a kurityáni bányaüzem. * Ózdi Vasas XVI. U'ddig is, bármerre jártunk Kí- *-J nában, mindenütt hallottunk arról, hogy Kantonban az év elején Sjan Sju-li nevezetű fiatalasszony feláldozta az életét azért, hogy megmentsen egy gyárat a felrobbanástól. Ezt a hős fiatalasszonyt állították példaképül maguk elé igen sok hegyen Kínában a fiatalok. A kiállítás megrázóan mutatja Sjan. Sju-li egész életét és végül halálát. 1933- ban született Kantonban, 12 testvére volt, akik közül öt a felszabadulás előtt éhen halt. További négy testvébe a japánellenes felszabadító hágozott éveken át Társai tanították a kislányt, s 1954-ben, jó munkája alapján, felvették a KISZ-be. Ekkor férjhez ment, gyermeke született. Az ifjúsági szövetségben már mint aktivista dolgozott, és nevelte a fiatalokat áldozatkészségre, a haza A „császári kert” egyik bejárata ború idején halt meg. A kiállítás képekben és szövegben mutatja, hogy Sjan Sju-li már gyermekkorában megismerte a nyomort, a végtelen szenvedést. Hétéves korában már egy földesúri házban szolgált és ugyanazt a munkát kellett végeznie, amit a felnőtt szolgálóknak. Sokat szenvedett, ütötték, verték a földesúr házában. A felszabadulás után, 1949-ben tudta meg, hogy a földön boldogság is létezik, s hogy nemcsak a földesurak lakhatnak jól. A kantoni gyógyszergyárba került és itt dolszeretetére. Így jött el 1958 december 13-a, a végzetes nap. TJ árman dolgoztak a gyár labora- tóriumában. Egy 25 literes üvegből alkoholt töltöttek kisebb üvegekbe. Az egyik munkatársnője kezében megcsúszott az üveg, a földre zuhant, eltörött, és az alkohol a fal mellett álló kályhához folyt, meggyűlt, majd az égő alkohol tovább folyt a másik helyiségben tárolt különböző anyagok felé, amelyek szintén felrobbanhattak volna. Sjan Sju-li egy pillanat alatt felmérte a helyzetet: vagy azonnal megállítja az égő anyag folyását, vagy bekövetkezik a végzetes robbanás, s akkor megsemmisül a gyár, és sok-sok emberélet! Odakiálto t két társának, hogy szaladjanak segítségért, ő meg rávetette magát az izzó folyadékra, hogy testével zárja el továbbterjedését. Mire a segítség megérkezett, Sjan Sju-li teste borzalmasan összeégett. A gyár és sokszáz ember azonban megmenekült, a robbanás nem következett be. Az eszméletlen Sjan Sju-lit kiragadták a tűzből, és kórházba szállították, ahol kiderült, hogy teste bőr felületének több mint 60 százaléka összeégett. Az orvosok és a gyár dolgozói mindent megtettek, hogy megmentsék az életét. Különleges ágyat csináltak, amelyben feküdni tudott. A gyár fiataljai és idősebb dolgozói százával mentek a kórházba, hogy vért és bőrt adjanak a megmentéséhez. Amikor először eszméletre tért, fájdalmas mosollyal nézett az ágya körül állókra. „Megmenekült a gyár és a sok ember?” — kérdezte. Borzalmasan szenvedett, de ajkát nem hagyta el panaszos szó. Hős volt, erős és igaz ember! 33 napig élt még a szerencsétlenség után. Hiába volt minden erőfeszítés, 1959 január 15-én meghalt. A párt és a KISZ saját halottjának tekintette s a kiadott gyászjelentésben ezt írták róla: „Sjan Sju-li, a párt és a KISZ hű leánya eltávozott közülünk, de példája, lelke örökké velünk van”. Százezrek vettek részt a temetésén, kísérték el utolsó útjára és azóta is nap, mint nap a más vidékekről Kantonba érkező fiatalok százai koszorúzzák meg a sírját. A kiállításon képeken látni, amint a fiatalok gyűlések ezrein vitatták meg Sjan Sju-li hőstettét és állították maguk elé példaképnek. rz a kiállítás mutatja, hogy a fiataloknak nemcsak háborús időkben van lehetőségük hőstettekre, hanem békés időkben is. A költők már a kommunista ember öntudatának magas fokán állnak. Ebéd után a város mellett lévő Trópusi-kertet néztük meg. A hőmérő 42 Celzius fok meleget mutat árnyékban és mi, akik nem vagyunk hozzászokva az ilyen meleghezt ugyancsak „pihegünk”. Nagykarimá- jú — majd egy méter széles — szalmakalappal és legyezővel látnak el bennünket, hogy némileg védekezz zünk a forróság ellen. A Tropikus- kert egy mezőgazdasági egyetem kísérleti gazdasága, amelyben minden Kanton egyik érdekes épülete munkát a diákok végeznek. Mindenfajta déli növény megtalálható ebben a kertben. Kávé- és teaültetvények, narancs- és citromligetek, banán- és kókuszfák ezrei .. • Az ananász egészen alacsony fán terem, alig 1 méterre a föld felett. Olyan déligyümölcsöket mutatnak, amelyek Európában ismeretlenek, mert nem lehet szállítani, olyan hamar megromlanak. Az egyik ilyen különleges gyümölcs az úgynevezett Jicsi”, amelyik külsőleg öldieperhez hasonlít azonban amikor lehúzzuk a héját, átlátszó kocsonyás gyümölcs. íze nagyon kellemes A mánk fajta gyümölcs némileg a sárgadinnyére hasonlít, azonban nem x *földön, hanem magas 'ákon terem. Az egyik helyen paprika és cseresznye keresztezéséhez hasonló gyümölcs van a 'ókon és az íze is olyan, nintha egyszerre ennénk ■seresznyét és hegyes mprikát. A kertben, — amely mgy 20 négyzetkilométer kiterjedésű \ — mindenütt dolgozó diákokat látunk. Annyira hozzászoktak a meleghez, hogy még csak nem is izzadnak a szalma- kalap alatt. Ilyen melegben egyetlen hűsítő ital a forró tea, amely után nem érzi úgy a hőséget az ember. Jaj annak, aki ilyenkor hideg sön, vagy vizet iszik! (Folytatjuk.) verseket írtak, a zeneszerzők dalo- : kát komponáltak, operát írtak hő- i siességéről. A párt és állami vezetők ; a „Nagybetűs faliújságon” állították ! példaképül a fiatalok elé. Sjan Sju- . li feláldozta fiatal életét, de meg- ■ mentette százak életét, a gyárat és ; példáján a kínai fiatalok milliói nevelődnek. A megrázó képekkel és eredeti Anifképekkel ellátott kiállításról kidé jövet arról beszélgetünk, hogy az ilyen hősies fiatalok öntudatban