Észak-Magyarország, 1959. július (15. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-31 / 178. szám

2

ESZAKM AG Y ARORSZÁG

Péntek, 1959, július 31.

Dr. Nesvál Ferenc beszéde

(Folytatás az 1. oldalról.)

uralkodó osztály száz éven keresztül, több kísérlet ellenére nem tudott megvalósítani, szocializmust építő államunk elkészítette és a törvény- hozás elé bocsátja.

Népi demokráciánk olyan magánjogi jogrendszert kapott örökségbe, amely alkalmatlan volt arra, hogy az épülő szocializmus viszonyai között a jog előrevivő szerepét betöltse. Ez a magánjog ugyanis nemcsak gyökerében eltérő társadalmi-gazdasági viszonyokon nyugodott, hanem — egységes kódex hiányában — a százesztendős bírói gyakorlat szövevényéből állott. Ilyen jogrendszerben csak a beavatottak igazodhattak el. Ilyen áttekinthetetlen, bizonytalan és bonyolult jogrendszer — függetlenül a szabályok kapitalista tartalmától — már formája miatt sem al- kaliriás a szocialista törvényességet követelő és megvalósító állami és társadalmi rendszer számára.

A régi magyar magánjog nemcsak formája, hanem tartalma miatt alkalmatlan népi denjokratikus társadalmunk számára. A megváltozott társadalmi viszonyok eddig is halaszthatatlanná tették sok új részletszabály megalkotását. Ezek a részlet jogszabály ok rendkívül hasznos feladatot töltöttek be, a polgári 'jog rendszerét azonban tovább bonyolították. Szükség volt tehát a rendszerező, kodifikációs munkára, amely ezeket az önmagukban helyes és haladást jelentő részlet jogszabályokat a szocialista jogrendszer elvi alapjainak egységes egészévé ötvözi.

Az országgyűlés előtt fekvő javaslat messzemenően számot vet azzal a ténnyel, hogy átmeneti korszakban élünk, s nálunk — különösen a mezőgazdaságban — még jelerftős mértékűek a nem szocialista jellegű életviszonyok. Az 1928. évi magánjogi törvényjavaslatnak több mint 2100 paragrafusával szemben javaslatunk csupán 685 paragrafusból áll. Javaslatunk szabályozza a jelenlegi életviszonyokat, de előre is mutat és segíti a fejlődést.

Az ellenforradalom fegyveres leverése óta a párt és a kormány intencióinak megfelelően jelentős eredményeket értünk el a szocialista törvényesség megszilárdításában. Állami szerveink egyre következetesebben szigorúan a törvények alapján járnak el. A szocialista törvényesség teljes szilárdsága csak akkor biztosítható. ha nemcsak az állami szervek, hanem az -állampolgárok is messzemenően betartiák a jogszabályokat. A polgári jogi kódex megalkotása. amelv világosan és félreérthetetlenül leszögezi az állampolgárok és az állami szervek jogait és kötelezettségeit a vagyoni viszonyok terén, minden bizonnvpl segíti a jo- *ok bírói kényszer nélküli érvényesülését és a kötelezettségek önkéntes teljesítését.

A polgári törvénykönyv komoly nevelő hatást fejt maid ki az állampolgárokra és az állami szervekre, a jogkeresőkre és a jogalkalmazókra.

A javaslat a társadalmi tulajdon védelmét minden állampolgár kötelességévé teszi

A továbbiakban felhívta a figyelmet arra, hogy a polgári törvény- könyv javaslatának első tervezetét a kormány határozata alapján az Igazságügyminisztérium kinyomatta és

széleskörű vitára bocsátotta. A vitában — amelynek njegszervezésében á Hazafias Népfront tekintélyes részt vállalt, — többezer észrevétel hangzott el, nemcsak jogászok, hanem a lakosság széles köréből is. Ez jól mutatja, hogy népünk magáénak tekintette a polgári törvénykönyv javaslatát.

Nezvál Ferenc ezután á javaslat fogalmazásáról, stílusáról, kifejezés- módjáról szólt. A burzsoá törvényszerkesztők — mondotta — megelégedtek azzal, ha a jogszabályokat csak egy szűk réteg, a „kiváltságosak” érthették meg. Mi úgy szöve- geztük meg törvényeinket, hogy a dolgozók könnyen eligazodjanak a különböző szabályokban és hogy tisztában legyenek jogaikkal és kötelezettségeikkel.

Ezután hangsúlyozta, hogy a javaslat főleg az állampolgári és a szocialista szervezetek vagyoni viszonyait szabályozza. A javaslat kimondja a társadalmi tulajdon fokozott védelmének elvét és a társadalmi tulajdon megóvását minden állampolgár kötelességévé teszi. Nagy gondot fordít a javaslat a szövetkezeti tulajdon védelmére is. A javaslat azonban nemcsupán a társadalmi tulajdont részesíti védelemben. Védi a dolgozók személyi tulajdonát is. ' A párt politikájának tesz eleget a javaslat, amikor a magántulajdonos dolgozó parasztok és kisiparosok számára is megteremti a termelési biztonságot, feltéve, hogy tevékenységük nem sérti a köz érdekeit.

Az igazságügyminiszter ezután az Üj szocialista erkölcs követelményeit kielégítő jogi megoldásokról beszélt, hangsúlyozta, hogy a törvény egyfelől a köz érdekének a’ tiszteletére, másfelől embertársaink megbecsülésére nevel.

A szocialista építőmunka most so- ronlévő legfontosabb feladata, hogy a mezőgazdaság terén is megvalósítsuk a szocialista termelési viszonyokat. A mezőgazdaság szocialista átszervezése és a termelőszövetkezetek megszilárdítására a polgári jog eszközeit is fel kell használnunk. A törvényjavaslat megadja a szövetkezetek működésének alapvető szabályait. Hangsúlyozza a szövetkezeti politika legfontosabb alapelveit: az önkéntességet és a tagok jogainak egyenlőségét, a szövetkezeti demokrácia megvalósulása érdekében pontosan rögzíti a közgyűlés hatáskörét, a szövetkezetek szervezetét és vagyon felelősségét. Rendez olyan kérdéseket,^ mint például a megalakulás módja és feltételei, valamint a jövedelemelosztás alapvető módjai.

Az országos vitában a tervezet leginkább vitatott része az öröklési jogot szabályozó anyag volt. A javaslat öröklés jogi vonatkozásban lényegében a jelenlegi jogot tartja fenn. kiküszöböli azonban azokat a hiányosságokat, amelyek a gyakorlatban jelentkeztek és egyszerűbb megoldást ad. ;

_

A

z igazságügyminiszter a továbbiakban a polgári törvénykönyv politikai jelentőségét méltatta. Ezzel összefüggésben megemlítette, milyen jelentős szerepük volt a politikai és gazdasági konszolidáció megteremtésében az igazságügyi szerveknek, a jogászi munkának. A polgári törvénykönyv javaslata és az előkészületben lévő többi jelentős törvény azt a célt szolgálja, hogy még jobban alátámasszuk a politikai és gazdasági stabilizációt, még fokozottabban megteremtsük a jogi élet terén is a stabilizációt, a kulturált bírói, ügyészi és államigazgatási munka előfeltételét.

Dr. Nezvál Ferenc kiemelte, hogy az országgyűlés jogi és igazságügyi bizottságának tagjai az előkészítés munkájában messzemenően résztvet- tek, két ülésen foglalkoztak a nagyterjedelmű törvényjavaslattal és annak indokolásával. A bizottság módosító, illetve kiegészítő javaslatokat terjesztett az országgyűlés elé. Ezeket a javaslatokat a képviselők megkapták/

Az igazságügyminiszter a bizottság nevében az országgyűlés ügyrendjének 32. paragrafusa alapján azt indítványozta, hogy az országgyűlés a polgári törvénykönyv javaslatát általában és részleteiben együttesen tárgyalja és azt a jogi- és igazságügyi bizottság által javasolt módosításokkal fogadja el.

A miniszter nagy tapssal fogadott előadói beszéde után elsőnék dr. Dabronaki Gyula képviselő szólalt fel. .

András képviselő intézte az építésügyi és földművelésügyi miniszterhez, a mezőgazdasági építkezések meggyorsításáról és javításáról. Megkérdezte a minisztereket: felkészültek-e az idei mezőgazdasági építkezések, különösen a magtárpadlá- sos tehénistállók időben való befejezésére, hogyan készültek fel az 1960-as, az ideinél nagyobb feladatok megoldására?

Trautmann Rezső építésügyi miniszter Dögéi Imre földművelésügyi miniszterrel egyetértésben válaszolt a2 interpellációra. Mint mondotta, az idei termelőszövetkezeti építkezések jelentős hányadát az építőipar az 1959-es terv jóváhagyása után, terven felül vállalta el. Inén származtak azok az átmeneti nehézségek. amelyekről Szobek András beszélt.

Kijelenthetem — mondotta a miniszter —, hogy az idei építési programot még a tél beállta előtt teljesítjük.

A miniszter ezután közölte, hogy előkészítik már — az idei tapasztalatok felhasználásával — a termelőszövetkezeti építkezések jövő évi programját. A tervezett intézkedések segítségével 1960-ban nem lesznek az ideihez hasonló nehézségek. Igv tovább erősítik elsősorban a helvi mezőgazdasági és építésügyi szakigazgatási szerveket, a tervező, a beruházó és a kivitelező vállalatok egyaránt. Támogatják és ösztönzik a termelőszövetkezeti építőbrigádok szervezését, fokozottan gépesítik az építkezéseket. A közös gazdaságokat érdekeltté teszik a helyi építőanyagok gyártásában és felhasználásában, meggyorsítják és megjavítják a típustervezést. Az előregyártó üzemek már a téli hónapokban nagymeny- nyiségű tető és födémelemet állítanak elő, hogy a jövő évi szükségletet folyamatosan kielégíthessék.

Az interpelláló Szobek András képviselő, valamint az országgyűlés az együttes választ elfogadta, maja több helyi jellegű interpelláció után Rónái Sándor elnök az ülésszakot bezárta.

A kongresszusi verseny hírei

Az edelényi bányák dolgozóinak értékes kezdeményezése: Versenyre hívták a tröszt üzemeit

<■ Az edelényi bányák dolgozói tegnap a következő levelet juttatták el a Borsodi Szénbányászati Tröszt igazgatóságához:

»•Üzemünk MSZMP-alapszerveze- te, szakszervezete és KlSZ-bizott- sága. valamint műszaki vezetősége felmérte első” féléves eredményeinket és hiányosságainkat, amit közös értekezleten ismertetett a dolgozókkal. Elhatároztuk, hogv augusztus 20.. Alkotmányunk 10. évfordulója, valamint szeptember 6., a IX. bányásznap tiszteletére a kongresszusi versenyen belül versenyre hívjuk ki a tröszt üzemeit, az éves vállalások teljesítése érdekében. Ez a versenyfelhívásunk a mennyiségi terv teljesítése mellett elsősorban a minőségi szén termelésével a gazdaságos és balesetmentes termelés megvalósítására irányul.-«

A levél a továbbiakban a versenyfelhívás. vállalási pontjait tartalmazza. Az éves terv teljesítésére vállalt 18 000 tonna túlteljesítésből az első félévben esedékes 9000 to. helyett 11 406 to. szenet termeltek terven felül. E szép eredmény bátorítást adott ahhoz, hogy újabb vállalást tegyenek. Terveik szerint a bányásznapig az esedékes 1 500 tonna helyett 2 000 tonnát termelnek ki, hogy minél előbb teljesítsék a kongresszusi vállalást. A felhívás .többi részében a produktív teljesítmény emelésére, a bányafa felhasználás csökkentésére, a kalóriaérték növelésére, az újítómozgalom további terjesztésére és a balesetek csökkentésére tettek értékes vállalásokat.

fi müszinttervek megvalósításával ISO millió forintot akarnak megtakarítani a második félévben a diósgyőri kohászatban

A Lenin Kohászati Művekben az idén csaknem száz feladatot magában foglaló műszínttervet készítettek a gazdaságos termelés tor vábbi fokozására. Az év első felében bevezetett intézkedések hasznosságát bizonyítja, hogy általuk kereken kilencvennégy millió forintot takarítottak meg. Így az első félévi műszinttervüket több mint húsz millió forinttal haladták túl.

Különösen jó eredményt értek el az acélműben és hengerművekben. Az öntő-üstök új falazást módszerével, valamint használt anyagok beépítésével például a ■ tűzálló • anyagfogyasztást egy tonna acélnál 19 kilogrammal csökkentették. A hengerművekben a betétanyag fel- használásának csökkentésén kívül a fűtőenergiával gazdálkodtak eredményesen. A durvahengerműben

egy tonna acélhoz a tervezettnél huszonötezer kalóriával használtak kevesebbet.

A második félévben még nagyobb feladatok megvalósítása áll a gyár kollektívája előtt. Az év hátralévő részében ugyanis 150 millió forint megtakarítását írja elő a terv. Ezt az eddig bevezetett jól bevált intézkedések továbbá szélesítésével akarják elérni.

□ MISKOLCON, AZ AVASALJÁN épülő támfalnál az esőzések következtében megcsúszott a föld és több helyen elmozdította a vízvezetékcsöveket és a szennycsatomát. A Miskolci Vízművek és Fürdők Vállalat dolgozói rohammunkával másfél nap alatt megjavították a csőhálózatot, zavartalanná tették az ivóvíz szolgáltatást.

Hruscsov beszéde Dnyepropetrovszkbau

Dr. Dabronaki Gyulát

A jörőben sokkal hatékonyabban tölthetik be szerepüket a népi ülnökök

A többi között kijelentette: A polgári törvénykönyv Megalkotása nyilván jelentős mértékben megszünteti azt a ma már egyre szűkebb körben érvényesülő helyzetet, hogy az állampolgárok vagyoni vitáikat csak nehezen tudják közösen megoldani, mégpedig azért, mert nincs egységes, egyöntetűen gyakorolt polgárjog és ezért nem ismerhetik a jogi előírásokat.

— A szocialista igazságszolgáltatás egyik fő jellemzője, hogy abban fontos szerepet töltenek be a dolgozó nép képviselői, a népi ülnökök. A jövőben sokkal hatékonyabban tölthetik majd be szerepüket a polgári jogi perekben, mert rendelkezésükre áll majd a polgári törvénykönyv. E törvénykönyv megalkotása tehát jelentős lépés a szocialista törvényesség

teljes megvalósulásában.

A képviselő a polgári törvény- könyvről szóló törvényjavaslatot a módosítással együtt elfogadta.

Az országgyűlés csütörtöki ülésén felszólalt még Sási János, Bodonyi Pálné és dr. Tatár Kiss Lajos képviselő, akik a polgári törvénykönyv javaslatot elfogadták és az ország- gyűlésnek elfogadásra ajánlották.

Ezután dr. Nezvál Ferenc igazságügyminiszter válaszolt a vitában el hangzott felszólalásokra, majd az országgyűlés a Magyar Népköztársaság polgári törvénykönyvéről szóló törvényjavaslatot, a jogi és igazságügyi bizottság által javasolt módö-! sításokkal általánosságban és rész leteiben egyhangúlag elfogadta.

Ezután megkezdődtek az interpellációk. Az első interpellációt Szobek

Moszkva (TASZSZ) Hruscsov, a szovjet Minisztertanács elnöke július 28-án a dnyepro- pétrovszki gépgyár dolgozóinak gyűlésén beszédet mondott.

— A Szovjetunió belső helyzetét igen jónak tartjuk — mondotta. — A népgazdaság minden ágában a szovjet nép nagy sikereket ért el. Ma még a Szovjetunió rosszakarói is kénytelenek elismerni, hogy népünk egységes és összeforrott, nagy kedvvel és jól végzi munkáját, sikeresen teljesíti nagyszabású terveit. Ma mindenki láthatja, hogy napról napra nő a szovjet dolgozók jóléte.

A nemzetközi helyzet kérdéseire áttérve, Hruscsov megállapította : Mindenkit az a kérdés foglalkoztat, vajon biztosítva lesz-e a tartós béke, vagy az emberiség ismét egy új háború örvényébe sodródik. Hruscsov kijelentette:

— A szovjet kormány mindent megtesz, hogy megakadályozza a háborút. Az a véleményünk, hogy a barométer most nem mutat háborúra. Minden országban az az irányzat kerekedik felül,

hogy biztosítani keli a békét.

Nixon amerikai alelnök látogatásáról szólva, Hruscsov ismertette a Nixonnal folytatott beszélgetések tartalmát.

Megjegyezte, hogy a beszélgetéseken az amerikai alelnök a béke mellett foglalt állást, majd így folytatta:

— Ha a szovjet és az amerikai nép békét akar, akkor miért ne egyeznénk meg országaink kapcsolatainak megjavításáról a béke megszilárdítása érdekében. Megkérdeztem Nixon urat: Ha Önök békét akarnak, akkor miért jutottak arra az ésszerűtlen megállapodásra, hogy megrendezzék az úgynevezett „Rab nemzetek hetét”. Vájon komolyan rab népeknek tartják önök a szocialista országok népeit?

Hruscsov kijelentette, hogy Nixonnal folytatott beszélgetése során a békés együttélés, a béke biztosításának politikáját nevezte egyedül észszerű politikának. Javasolta Nixon- nak, folytassanak békés versenyt. Versenyezzünk — mondotta Hruscsov — ki ad nagyobb mennyiségben anyagi és szellemi javakat az emberiségnek: a szocializmus vagy a kapitalizmus? Az Önök rendszere 100 éves. Több mint 118 év telt el azóta, hogy önök felszabadultak a gyarmati függőség alól. A mi szovjet államunk pedig mindössze 42 éve áll fenn, mégis már a . sarkukban vagyunk. Ez azt jelenti, hogy a mi rendszerünk gyorsabb fejlődést biztosít a társadalmi haladás útján. Hruscsov hangsúlyozta: nem adja fel a reményt, hogy eljön az az idő, amikor megszüntetik a külföldön lévő amerikai támaszpontokat.

A továbbiakban Nyikita Hruscsov megvilágította az Egyesült Államok alelnökével folytatott beszélgetésnek azt a részét, amely a nyugat-németországi militarizmus újjászületésével foglalkozott. Mi — mondotta — nem félünk Adenauer kardcsörtető kijelentéseitől.

Amint Hruscsov megjegyezte, a

nemzetközi helyzet nem a német militaristák javára változott meg. Ma két önálló német állam van: a békeszerető Német Demokratikus Köztársaság és Nyugat-Németország, amely utóbbiban egyre inkább lábra kapnak a revansisták és militaristák. Nem így történt Japánban — jegyezte meg Hruscsov. — Nagyarányú változások következtek be Olaszországban is, ahol a fasizmus uralma olyan sok bajt okozott a népeknek. Hruscsov hangsúlyozta, hogy erősödik és növekszik a szocialista tábor.

A nyugatnémet revansisták kalandor-akciói miatt azonban összeütközésre kerülhet sor a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok között. Ebben az összeütközésben sokmillió ember pusztulhat el. Minderről — mondotta Hruscsov — nyíltan és őszintén kifejtettem véleményünket Nixon úrnak.

Nyikita Hruscsov kijelentette Nixonnak, hogy ha a nyugatnémet militaristák háborút kezdenek, akkor a Szovjetunió válaszként néhány óra leforgása alatt el tudja törölni a föld színéről Nyugat-Német- országot és azokat az országokat, amelyekben a Szovjetunió és a varsói szerződésben - résztvevő országok ellen irányuló katonai támaszpontok vannak.

Jól tudjuk — folytatta Hruscsov —, hogy az ilyen háborúban, ha egyáltalán kitör, bennünket is súlyos veszteség érhet. Tudjuk, hogy nekünk is nagy áldozatokat kell elszenvedni.

A háború senkinek sem ígér semmi jót. Ezért van az — hangsúlyozta —, hogy mi olyan szívósan küzdünk a békéért, az országok békés együttéléséért, tekintet nélkül politikai, vagy társadalmi berendezésükre.

Az ideológiai kérdések megoldásában — mondotta Nyikita Hruscsov — nem lehet ágyúkkal célt érni, a megoldáshoz józan észre van szükség, az emberek előtt be kell bizonyítani az egyik, vagy a másik ideológia helyességét vagy helytelen voltát. .Nyikita Hruscsov bírálta az amerikai sajtóban uralkodó erkölcsöt és szokásokat. Rámutatott arra, hogy a newyorki szovjet kiállítás megnyitásakor a szovjet sajtó teljes egészében közölte Frol Kozlovnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa első elnökhelyettesének és Richard

Nixonnak, az Amerikai Egyesült Államok alelnökének ebből az alkalomból elhangzott beszédét. Ugyanakkor az amerikai lapok nem közölték Hruscsovnak a moszkvai amerikai kiállítás megnyitásán elmondott beszédét, pedig a szovjet sajtó ezúttal is minden rövidítés nélkül közzétette Nixon beszédét.

Hruscsov ezután közölte, hogy amikor Nixonnal együtt a moszkvai amerikai kiállítás televíziós stúdiójában tartózkodott, köztük beszélgetés folyt le, amelyet szalagra vettek fel. Megegyeztek abban — mondotta —, hogy ezt a beszélgetésüket az amerikai és a szovjet televízió csak akkor közli, ha már az én kijelentéseimet angolra fordították, az alelnök szavait pedig oroszra. Szovjet részről — jegyezte meg Hruscsov — ezt a megállapodást maradéktalanul megtartották, az amerikaiak azonban nem tettek eleget ígéretüknek. Az American Broadcasting Company nevű televíziós társaság közölte Hruscsov több, elvi jelentőségű kijelentését angol fordítás nélkül. Ilymódon az ezt a télevíziós adást végignéző közönség nem tudott helyes fogalmat alkotni magának Nixon úrral lefolyt beszélgetésemről — mutatott rá Hruscsov.

Hruscsov beszélt a genfi külügyminiszteri értekezlet munkájáról is. Hangsúlyozta, hogy ha az értekezlet valamennyi résztvevője ésszerűen kezeli a kérdéseket, akkor az értekezlet sikere feltétlenül biztosítva lesz,

—- ügy tűnik nekünk — mondotta Hruscsov —, hogy eljött az ideje, amikor a kormányfőknek kell hozzáfogniok e nehéz munkához. A miniszterek tegyenek újabb erőfeszítéseket, keressék a kölcsönösen elfogadható megoldásokat és egyezzenek meg abban, amiről meg tudnak egyezyi. A többit, a legnehezebbet, az elvi dolgokat vizsgálják meg a kormányfők.

Mi reméljük — hangsúlyozta Hruscsov —, hogy megegyezhetünk sok vitás kérdésben és biztosítani lehet a békét.

■— Hinni szeretném — Jelentette ki a továbbiakban Hruscsov —, hogy Eisenhower elnök kölcsönös megértésre törekszik a Szovjetunióval és minden tőle telhetőt megtesz, hogy mégakadályozza egy új háború kitörését.

— A párt Központi Bizottsága, a szovjet kormány úgy véli — mondotta befejezésül Hruscsov —, hogy olyan helyzet alakul ki, amikor az imperialisták bajosan szánják rá magukat, hogy háborút robbantsanak ki hazánk ellen, a szocializmus országai ellen. Erőnk és szocialista szövetségeseink ereje kolosszális és Nyugaton — úgy látszik — tudják ezt. (MTI)