Észak-Magyarország, 1959. július (15. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-31 / 178. szám

Világ proletárjai9 egyesüljetek !

wmmmm

A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEG Y £1 BIZOTTSÁG AN AK LAPJA

XV. évfolyam 178. svam

Ara 50 fillér 1959 július 31, péntek

1 ____ _____________

H

ruscsov beszéde Dnyepropelrovszkban

Olvasóink9 levelezőink írják

TITKOS UTAKON

A kulturoühonok

állami és pártirányítása

j

Jó úton vagyunk ahhoz, hogy fejlődésünk ütemét tovább gyorsítva, még nagyobb eredményeket érjünk el

Kállai Gyula beszéde az országgyűlés ülésén

— A pénzügyminiszter elvtárs beszámolójából világosan elénk tárul hazánk gazdasági fejlődésének képe. Az elmúlt esztendőben sikeresen folytattuk tovább a szocializmus építését, előbbre haladtunk a szocialista társadalom gazdasági alapjainak megteremtésében — mondotta elöljáróban, — majd így folytatta:

— Itt az országgyűlés színe előtt nyugodtan elmondhatjuk, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány politikájának helyességét, a magyar dolgozó tömegek ragaszkodását a szocializmus ügyéhez, valamint a vezetés és a tömegek szoros kapcsolatát ma már nemcsak a néphatalom helyreállításának és megszilárdításának politikai sikerei jelzik, hanem azok a vitathatatlan eredmények is, amelyeket a szocializmus építésének megpvorsításában értünk el. Jó úton vagyunk ahhoz, hogy fejlődésünk ütemét tovább gyorsítva, még nagyobb eredményeket érjünk el és viszonylag rövid idő alatt végleg lerakiuk hazánkban a •"-^i*iliz- mus alapjait, hogy a környező népi

ténelmi időszakban befejezzük a szocializmus építését.

Pártunk Központi Bizottságának márciusi határozata az egész nép érdekeit fejezi ki, s éppen ezért végrehajtásáért a párttagok és pártonkí- vüliek, munkások, parasztok és értelmiségiek egyaránt dolgoznak.

Az eddigi eredmények alapján joggal számíthatunk arra, hogy a verseny lendülete az év hátralévő részében fokozódik, s elérjük a Központi Bizottság márciusi határozatában kitűzött célt, az éves terv négy százalékos túlteljesítését.

Ahhoz azonban, hogy a Központi Bizottság márciusi határozatában javasolt termelékenységi mutatót is elérjük, az év hátralévő részében nagyobb lépéseket kell tennünk a termelékenység területén. Bízunk abban, hogy -iparunk szervezői és vezetői — a műszaki értelmiség segítségével, támaszkodva a munkásosztály versenymozgalmának nagy lendületére — megoldja ezt a feladatot is.

Hangsúlyozta ezután, hogy a szocializmus építésének meggyorsításában megnövekedtek az egyes iparágak feladatai, majd rámutatott:

demokratikus országokkal azonos törTovább javult iparunk szerkezete és ipari színvonala

Az elmúlt évben — és 1959 első felében — tovább javult iparunk szerkezete és műszaki színvonala. Jo utón járunk a hazánk adottságainak jobban megfelelő ipari struktúra kialakításában. Meg kell azonban gyorsítani a dieselesítési program végrehajtását, valamint egyes újti- pusú gyártmányok bevezetését. Mindent egybevetve azonban iparunk fejlődése biztató, s ami ennél is fontosabb, kezünkben vannak a lehetőségek a gyorsabb előrehaladásra.

Az elmúlt időszakban számottevően haladtunk előre a mezőgazdaság szocialista átszervezésében. Hazánk szántóterületének 50.3 százaléka termelőszövetkezetek és állami gazdaságok birtokában van, tehát a népgazdaság szocialista szektorához tartozik. ,

A párt politikája, a mezőgazdaság szocialista átszervezésére tett intézkedései helyesnek bizonyultak.

A termelőszövetkezetek megszilárdítására, a mezőgazdasági termelés támogatására tett intézkedéseink hatása jelentkezik a várható termés- eredményekben. Az ez évi termésátlagok — a becslések szerint — kenyérgabonából, takarmánygabonából, burgonyából, cukorrépából és kukoricából meghaladják a múlt évi eredményeket és nagyobbak lesznek a tervezettnél. Az évi terv előirányzatait az állattenyésztésben is túl fogjuk teljesíteni.

Az idei terméseredmények azok

igazát erősítik, akik az év elején megoldhatónak vélték a kettős feladatot: a mezőgazdaság szocialista átszervezését és a termelési színvonal egyidejű növelését. Most minden érőt meg kell feszíteni, hogy a kedvezőtlenné vált időjárás ellenére — nagyobb veszteség nélkül befejezzük az aratás és betakarítás munkálatait.

Szólnom kell itt — tisztelt ország- gyűlés — arról a rendelkezésről is, amelyet a forradalmi munkás-paraszt kormány két héttel ezelőtt hozott.

A párt és a kormány, szem előtt tartva a parasztság érdekeit, a jó termés ellenére sem változtatta meg az alapvető mező- gazdasági termékek felvásárlási árait.

Az állam, a munkásosztály most elvárja a dolgozó parasztságtól, hogy felesleges terményeit az állam által biztosított kedvező áron, a felvásárló szerveknek adja át, s így járuljon hozzá a munkásosztály, a városi lakosság élelmiszerellátásához.

Az állam és a termelőszövetkezeti tagság érdeke egyaránt azt kívánja, hogy a jő termésből képezzenek közös tartalékokat. S ami különösen fontos: az idei jó takarmánygabona-termésből megfelelő takarmánybázist alakítsanak ki, hogy a termelőszövetkezetek közös állatállományát az őszi és téli hónapokban jól elláthassák.

A társadalmi kérdések megoldásában nem lehet megállni félúton

Az idén a tavalyinál jobb termésátlagot értek el és érnek el az egyénileg dolgozó parasztok is. Az állam támogatását élvezték ők is és élvezni fogják ezt a jövőben is. A párt és a kormány változatlanul* a barátság fenntartására és elmélyítésére törekszik az egyéni parasztokkal. Az egyéni gazdára mi elsősorban úgy tekintünk, mint a holnap szövetkezeti parasztjára, s ennek megfelelően alakítjuk vele viszonyunkat. De nem csinálunk titkot abból sem, hogy barátságunk még jobban elmélyül, még inkább megszilárdul, ha a ma még egyénileg gazdálkodó paraszt belép a termelőszövetkezetbe.

— Napjainkban forradalmi erjedésnek lehetünk tanúi a magyar falvakban. A termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztésének alapja továbbra is a politikai meggyőző munka. Ez

minden falusi, állami, párt- és társadalmi szervezetre, minden kommunistára, ifjú kommunistára és a szocializmus ügyéhez hű pártonkívüliekre azt a kötelezettséget rója, hogy szívós felvilágosító munkával, állandóan harcoljon a szövetkezeti eszme terjesztéséért, |cüzdjön a régi, megszokott, begyökeresedett paraszti életmód élő. de már idejétmúlt szemlélete ellen.

A szocializmus hívei tudatosítsák a még egyéni gazdákkal, hogy a szocialista mezőgazdaság megteremtése az egész nép s benne a parasztság, tehát minden egyes gazda egyéni érdeke is.

— A történelmi fejlődés különben is azt mutatja, hogy a társadalmi kérdések megoldásában nem lehet megállni félúton. A párt és a munkásosztály azzal, hogy 1945-ben széttörte a feudális nagybirtokrendszer bilincseit és felosztotta a földet a nincstelen parasztság milliói között, történelmi mértékkel mérve, csak félmunkát végzett. Az egyéni parcella megszabadította ugyan az országot a hárommillió koldustól, megszabadította a parasztságot az emberpiae szörnyűségeitől, a 80 filléres napszámtól, s elindította a parasztok tömegeit az emberi élet útjain. De az egyéni parcella semmiképpen sem biztosítja, hogy a parasztság modern, korszerű gazdálkodást folytasson, nem biztosítja azt, hogy állandóan fokozódó jólétben éljen, nem biztosítja azt, hogy mint osztály felszámolja a társadalom más osztályaihoz viszonyított kulturális, szellemi és politikai elmaradottságát. Ezért a földosztás nagy művét be kell tetőzni a mezőgazdaság szocialista átszervezésével, mert ez teremti meg az egységes, kulturált, jómódú szocialista parasztosztályt, amely a munkásosztállyal szövetségben tovább halad a társadalmi fejlődés ranglétráján a szocializmus, majd pedig a kommunizmus felé.

— Az elmúlt évben egészségesen fejlődött a kulturális élet is. Az ellenforradalom kártevéseit felszámoltuk, s ezzel az eszmei politikai konszolidáció folyamata befejeződött a kulturális életben is. Az irodalom és a művészetek legjobb képviselői ma már eredményesen vesznek részt népünk szocialista nevelésében.

— Kulturális életünk kérdései közül ezúttal csak az egyik legfontosabb kérdésről — az ifjúság szocialista nevelésének megjavításáról, közoktatási rendszerünk reformjáról kívánok részletesebben szólni.

Az iskolarendszer reformját elsősorban azért határoztuk el, mert közoktatási rendszerünk elmaradt az élet fejlődésének ütemétől, különösen az ipar és a mezőgazdaság, a technika és a természettudományok fejlődésétől.

Iskolarendszerünk legnagyobb fogyatékossága az, hogy a , felnövekvő nemzedéket nem tanítja meg dolgozni, s így nem készíti elő megfelelően az életre.

— Mindennapos jelenség, tisztelt képviselőtársaim, hogy a középiskolát végzett ifjúság jelentős része húzódozik a fizikai munkától. Sajnos, a szülők nagyrésze is csak akkor látja gyermeke jövőjét biztosítottnak, ha az valamiféle szellemi, hivatali pályára lép. Jelentős rétegek még mindig nem becsülik kellően a fizikai munkát. E helytelen és káros jelenség ellen fel kell lépni és növelni kell a fizikai munka becsületét. A szellemi és fizikai munka közötti különbség nem úgy tűnik majd el, hogy csökken a fizikai munkások száma és mindenki értelmiségi lesz, hanem úgy, hogy a fizikai munkások szellemi színvonala állandóan növekedik, s megközelíti és eléri a szellemi munkások színvonalát. Az iskolának ezt a feladatot kell megoldania és ezt a folyamatot kell segítenie. Ezért

a megvalósítandó iskolareform alapelve az a követelmény, hogy az iskola adjon korszerű, általános alapműveltséget, adjon a tanulóknak politechnikai képzettséget és jártasságot a fizikai munkában, ismertesse meg velük az ipari és mezőgazdasági munka alapjait,

s továbbtanulásra jogosító érettségi bizonyítvány mellett egy szakmában nyújtson olyan képzettséget, amelynek birtokában az ifjú nemzedék tehetségének és hajlamainak megfelelően életpályát választhat magának.

Iskolarendszerünk átalakítása az egész társadalom ügye. Ezért iskoláink átalakítására mozgósítani kell a társadalom valamennyi osztályának, rétegének, valamennyi szervezetének erőforrásait. A kormány nemrég társadalmi bizottságot küldött ki az iskolai reformjavaslat kidolgozására. A refomjavaslatot széleskörű társadalmi vitára bocsátjuk, majd felhasználva e vita tapasztála- tait, a jövő évben az országgyűlés elé terjesztjük.

— Az elmúlt év eredményeiben nagy szerepe volt az állami igazgatási szervek munkájának is. Az államapparátus munkája javult, elvé-7 gezte feladatait. A szocializmus építése meggyorsításának feladatai azonban megkövetelik azt, hogy az államhatalom és az igazgatás központi és helyi szervei, az országgyűlés, a minisztériumok, főhatóságok, valamint a tanácsok tovább tökéletesítsék munkájukat.

Száműzni kell az adminisztrációból a bürokratikus huzavonát. s olyan ügyintézési rendet kell meghonosítani, amely a feladatokat az összes lehetséges közül a leggyorsabb, legegyszerűbb, legolcsóbb és leghatékonyabb módon oldja meg.

— A szocializmus építésének meggyorsításában igen nagy jelentősége van a társadalom önkéntés tevékenységének. Az állami szervek és különösen a tanácsok munkaprogramjukban olyan, a tömegek mindennapi érdekeit szolgáló feladatokat tűznek ki, amelyekért a harcot, a fáradtságot, a munkát, százezrek és milliók vállalják, mert e munka gyümölcseit is százezrek és milliók élvezik. — Kállai Gyula ezután budapesti problémákról beszélt* majd rámutatott, hogy a helyi szervek által irányított társadalmi tevékenység méreteit tovább kell szélesíteni. Az állam helyi szerveit arra kell nevelni, hogy ne várjanak mindent a központi hatalomtól, hanem a helyileg megoldható feladatokat végezzék el a lakosság társadalmi tevékenységének kibontakoztatásával. Ez az útja annak, hogy magasabb fokra emeljük a tömegek társadalmi* közösségi tudatát, növeljük saját erejükbe vetett hitüket — ez az útja annak, hogy eltéphetetlenné tegyük az állami szervek és a tömegek kapcsolatát.

Erősödött a népek küzdelme a békéért

— Az elmúlt évben általában javult a nemzetközi helyzet, s erősödtek hazánk nemzetközi kapcsolatai is. Tovább erősödött a szocialista tábor gazdasági és politikai hatalma és ennek nyomán növekedett nemzetközi tekintélye is. Erősödött a népeit küzdelme a békéért, s növekedtek a béke fenntartásának, a háború elhárításának lehetőségei. A kapitalista államokban meglévő reakciós erők természetesen mindent elkövettek és elkövetnek, hogy megállítsák a nemzetközi feszültség enyhülésének folyamatát. Nagy erőfeszítéseket tesznek azért, hogy megtorpedózzák a genfi értekezletet. Különösen aktív tevékenységet fejt ki ebben az irányban a nyugatnémet diplomácia. Uj és új provokációs akciókat szerveznek a szocialista tábor országai ellen. Ilyen provokációnak lehet tekinteni azt a tényt, hogy az Egyesült Államok kongresszusa törvényt hozott az u. n. „Rab nemzetek hetének” ünnepségeiről, amelynek keretében az Amerikai Egyesült Államok különböző városaiban felvonulnak a disszidensek és fellépnek a népi demokratikus országokból kiebrudalt burzsoá politikusok — az olyan Nagy Ferenc, Mikolajczyk és Kéthly Anna félék — siratják a tőkések és föld- birtokosok elvesztett hatalmát, visz- szasírják birtokaikat és hatalmukat — (Marosán György: És a lovászi, meg a kanizsai olajat!) —, miközben a magyar, lengyel és más, felszabadult népek „rabságáról” szónokolnak. Ahogy azonban a régi magyar közmondás mondja: „Kutyaugatás, szamárordítás nem hallik a mennybe”, úgy ettől sem a mi hazánk, sem a testvéri népi demokráciák társadalmi rendje nem változik meg, sőt nemzetközi kapcsolataink sem szenvednek csorbát.

Az eddigi jelek szerint a nyugati imperialista körök provokációs tervei a bécsi nemzetközi

ifjúsági találkozón is szégyenletes kudarcot vallanak.

— A kapitalizmus erőszakkal, fegyverrel, atom- és hidrogénbombával akarja megsemmisíteni a szocializmust. Más dolog azonban a kapitalisták vágya és más dolog a reális történelmi helyzet. Vágyaik megvalósítására a kapitalistáknak már régen nincs erejük. A szocializmus megsemmisítésének ún. »történelmi feladatáról” is már régen lekéstek: ezt a feladatot nem oldhatták meg 1918—1919-ben, nem oldhatták meg 1941—1945-ben, még kevésbé oldhatják meg most, 1959-ben, amikor a szocializmus világrendszerré vált, s a békeszerető népek erejével együtt hatalma nagyobb a kapitalizmusénál.

— Mi kommunisták természetesen szintén szemben állunk a kapitalizmussal. De nekünk nincs olyan szándékunk, hogy más államok társadalmi berendezését erőszakkal megdöntsük. Mi a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élése politikájának vagyunk a hívei.

A szocialista tábor fejlődése, a nemzetközi kapcsolatok alakulása, reményt nyújt arra, hogy a Szovjetunióban a kommunizmus, a népi demokratikus országokban pedig a szocializmus építésének nagy történelmi műve nem a két világrendszer nyílt háborús konfliktusain keresztül, hanem a békés egymás mellett élés alapján, a két rendszer békés versenyében oldódik meg. Ez a világ fejlődésének reális perspektívája, a fejlődés egyik nagyon fontos lehetősége. De azért, hogy e lehetőség valósággá váljék, még kitartóan kell harcolni. Véleményünk szerint a magyar dolgozó nép igazán és eredményesen a szocialista társadalmi rendszer gyorsabb ütemű építésével és a szocializmus felépítésével vehet részt és vesz részt ebben a küzdelemben.

— Tisztelt országgyűlés! Az 1958. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló írásbeli és szóbeli jelentéssel, mint fejlődésünk reális helyzetképével egyetértek, azt a Magyar Szocialista Munkáspárt és a forradalmi munkás-paraszt kormány nevében elfogadom, s képviselőtársaimnak is elfogadásra ajánlom. (Nagy taps.) (MTI)

Az országgyűlés csütörtöki ülése

Az országgyűlés csütörtöki ülését Vass Istvánné, az országgyűlés al- elnöke nyitotta meg.

Az országgyűlés először új tagokat választott a mezőgazdasági, illetve a szociális és egészségügyi bizottságban elhalálozás folytán megüresedett helyekre. A mezőgazdasági bizottságba Németh Imre, a szociális és egészségügyi bizottságba Vass József képviselőt választották meg.

Az országgyűlés ezután áttért a

Magyar Népköztársaság polgári törDr. IVezvál Ferenc beszéde

Bevezetőben hangsúlyozta: Népi demokráciánknak dicséretes szokása, hogy sorra teljesíti mindazokat az évszázados tartozásokat, amelyekkel a letűnt uralkodó osztályok népünknek adósai maradtak. A munkásosztály vezetésével valósult meg a demokratikus földreform, a kulturális forradalommal a műveltség egész dolgozó népünk közös kincsévé vált és — hogy a jog területéről

is említsek példát -- a Magyar Nép- köztársaság alkotta meg a magyar nép alkotmányát.

A tisztelt országgyűlésnek bejelenthetem: a polgári törvénykönyvet* amelynek megalkotását az első magyar forradalmi országgyűlés az 1848.-XV. törvénycikkel elrendelte, s amelyet a magyar burzsoá-feudális

(Folytatás a 2. oldalon.)

I adója dr. Nezvál Ferenc igazságügV- ! miniszter volt.

vénykönyvéről szóló törvényjavaslat tárgyalására. A törvényjavaslat elő-