Észak-Magyarország, 1959. július (15. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-24 / 172. szám

Világ proletárjai9 egyesüljetek 2 gMgMt A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Diósgyőri siker Franciaországban XV. évfolyam 172. szám Ara 50 fillér Nrfeí'V, ^rnm&r 1959 júliua 24, péntek „Taktikai borúlátás66 Genfben A Pravda cikke az értekezlet munkájáról Genf (MTI) A külügyminiszterek szerdai hiva­talos ülése előtti hangulatot Genfben az a nyugati »pszihológiai offenziva« jellemezte, amely a lehető legsöté­tebb színben igyekszik ecsetelni a helyzetet. Tükröződik ez a hangulat a sajtóban is. A nyugati polgári la­pok az álláspontok mély különbsé­gére hivatkozva ismét »zsákutcát« és »válságot« emlegetnek, s ameri­kai szóvivőket idézve arról cikkez­nek, hogy a nyugati delegációk kö­reiben a tárgyalások megszakításá­nak gondolatát latolgatják. Bár több lap rámutat, hogy a tárgya­lások megszakítása a jelenlegi helyzetben politikailag felettébb kényelmetlen helyzetbe juttatná a nyugati hatalmakat. A párizsi Monde tudósítója két­ségtelennek tartja, hogy a megszakí­tással való fenyegetőzés a nyugatiak részéről elsősorban taktikai célokat szolgál. A genfi La Suisse pedig a nyugati pesszimista nyilatkozatok idézése után megjegyzi: — Figyelemre méltó azonban, hogy senki sem vonja kétségbe, a miniszterek jövő héten még mindig Genfben lesznek. A kon­ferencia »válságban« van, de azért tovább tart. A New York Herald Tribune tu­dósítója szerint Gromiko a keddi ebéden lényegében a következőket mondotta nyugati kollégáinak: »Önöknek nem tetszik a német ve­gyesbizottságra vonatkozó javasla­tom, nekem pedig nem tetszik az önök javaslata. De mi nem beszé­lünk arról, hogy félbeszakítjuk a konferenciát, csak azért, mert ne­künk nem tetszik az önök javaslata. Mi olyan egyezményt akarunk el­érni, amely kielégítő mind a hat résztvevő számára.« 4 nyugati hatalmak nem keresik a német kérdés békés megoldását Moszkva (TASZSZ) Ez a javaslat semmiképpen sem segíti elő a külügyminiszteri érte­kezlet munkáját ■— írja a Pravda arról a nyugati javaslatról, amelyet Herter terjesztett be július 20-án, a genfi külügyminiszteri értekezleten; Ez a javaslat csak azt bizonyítja, milyen nehezen tudják tartani a nyugati hatalmak régi, a valósággal nem számoló álláspontjukat. Azt nem kockáztatták meg, hogy egyszerűen elutasítsák a német vegyesbizottságra vonatkozó szovjet javaslatot. — mert ezt a lépést sem Németor­szágban, sem a többi nyugati or­szágban nem helyeselték volna. Mi­után kénytelenek számolni a közvé­leménnyel, a nyugati hatalmak azt a látszatot próbálják kelteni, hogy hajlandók megengedni a németek részvételét a német kérdések meg­vitatásában, hajlandók figyelembe venni a Szovjetunió álláspontját. A július 20-i ülés azonban meg­mutatta: a nyugati hatalmaknak eszük ágában sincs keresni a német kérdés békés megoldásának mód­ját. A megegyezés útja sokféle, de az a lényeg, hogy keressék és megtalál­ják a mindenki számára elfogadható megoldást. A nyugati hatalmakban nincs ilyen törekvés és főként a Né­met Szövetségi Köztársaság kormá­nyából hiányzik ez a szándék. Ez a kormány erőszakkal, a Német De­mokratikus Köztársaság bekebelezé­sével szeretné megoldani a német kérdést. Ezt semmiféle köntörfala­zással nem lehet leplezni. — írja a Pravda. (MTI) az Duclos interpellációja Üszkös seb“ ügyében 55 Párizs (MTI) A francia szenátus kisebb módosí­tással 136 szavazattal 87 ellenében elfogadta a kormány általános be­ruházási programját, amely három év alatt 1 327 millió frank beruházá­sát írja elő. A szenátusban a minisz­terek válaszoltak gz interpellációkra, az úgynevezett szóbeli kérdésekre. Nagy érdeklődés előzte meg Jacques Duclosnak, a kommunista szenátor­TÁVIRAT Mi, a szuhavölgyi bányaüzem kurityáni lejtősaknájának dolgozói, mély felháborodással szereztünk tudomást arról, hogy a békéért harcoló dél-vietnámi testvéreink harcát imperialista beavatkozásokkal és a leg- barbárabb fásiszta módszerekkel igyekeznek elfojtani. A legmesszebb­menőkig elítéljük az amerikai imperialisták beavatkozását, valamint a vietnámi hatóságok által történt üldözéseket és a békeharcosok ember­telen meghurcoltatását, koncentrációs táborok felállítását, a demokra­tikus jogok sárba tiprását. Követeljük, hogy az amerikai imperialisták, valamint a vietnámi hatóságok vessenek véget embertelen intézkedéseiknek, szüntessék meg a Dél-Vietnám békeharcosainak gyilkolását. Szüntessék meg azokat az aljas üldözéseket, amelyekkel el akarják fojtani a vietnámi nép béke­harcát. Követeljük a genfi egyezmény teljes végrehajtását, Vietnám újra­egyesítését! Mi, a kurityáni lejtősakna dolgozói, dél-vietnámi testvéreink har­cát minden erőnkkel támogatjuk. Igyekszünk elősegíteni az üzem ter­melési tervének teljesítését, az összüzemi teljesítés növelését, az önkölt­ség csökkentését, valamint a szén minőségének javítását, amely egyenlő a munkáshatalom megszilárdításával, a szocialista béketábor erőinek nö­velésével. A Szuhavölgyi Bányaüzem Kurityan lejtősaknájának dolgozói. csoport elnökének az »Üszkös seb« című kötet elkobzásával kapcsolat­ban Debré miniszterelnökhöz intézett kérdésére várt választ. Mint emléke­zetes, az »Uszikös seb« az algériai diákok kínvallatásáról közölt meg­döbbentő részleteket. A kötetet ke­véssel megjelenése után elkobozták. A miniszterelnök kitért a válasz­adás elől. Duclos újabb kérdést vetett fel: Igaz-e, hogy két aígéhai diákot ki­hallgatása után kórházba kellett szál­lítani? A miniszterelnök kitért a válaszadás elől, de semmi sem aka­dályozhatja meg, hogy az igazság megjárja a maga útját. — állapította meg Duclos. A miniszterelnök maga­tartása csak aláhúzza, hogy ez a szomorú ügy fájdalmas valóság, az algériai háború közvetlen következ­ménye. Franciaország érdeke azt kö­veteli, hogy minél hamarább, tárgya­lások útján vessenek véget a hábo­rúnak. Dobi István udvozlőtáviratla Dobi István, az Elnöki Tanács el­nöke, üdvözlő táviratot küldött Hailé Szelasszié császárnak, az etióp nem­zeti ünnep alkalmából. (MTI) Bányászok között • • • A diósgyőri tánccsoport tagjai az anne massei szálloda előtt. A kép baloldalán a magyar csoport francia vezetője. (Cikk a 2. oldalon). ÜZEMEINK. BÍHYüiNK ÉLEIÉBŐL milllllilllll|llllllllllllllllllllllll|||||||||||ll||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||UI||t|||||nilllllllll||||||||||||||||||||||||||||||Ü|||{|||||||||||||||||||||||||||||||| Gyorsított színképelemzéses vizsgálattal segítik a vegyészek a diósgyőri acélgyártók munkáját A Lenin Kohászati Művek acél­művében már több éve alkalmazzák az acélok összetételének gyártásköz- beni vizsgálatára is a színképelem- zési módszert. Különösen fontos ez a munka az elektroacélműben, ahol az ország hasonló üzemei közül a legtöbb nemesacélt készítik hazai szükségletre és jelentős részben kül­földi kivitelre. A készítés alatt lévő acélok ösz- szetételének vizsgálatánál a pontos­ságon kívül a gyorsaság a legfőbb követelmény. Az idejében megadott elemzési adatok alapján ugyanis az acélgyártó eredményesen intézked­het, hogy az olvasztandó acél megfe­lelő minőségű és összetételű legyen, előírt mértékben tartalmazza a szük­séges ötvözőanyagokat. A korábban szokásos elemzési módszer hosszadalmas volt. Egy-egy elem vizsgálati ideje félórát is eltar­tott. Ez elnyújtotta az acél elkészí­tési idejét. Végső fokon a termelé­kenységet is csökkentette. Az acél­mű laboratóriumának egy háromta­gú vegyészkollektívája szorgalmas és kitartó kísérletezés után a színkép­elemzéses vizsgálatnak az eddiginél lényegesen gyorsabb eljárását dol­gozta ki. Ezzel a módszerrel — amit már rendszeresen alkalmaznak — az elemzési időt felére csökkentették, anélkül, hogy az a pontosság rová­sára menne. Az acélgyártók lelkiismeretes mun­káján kívül a vegyészek jól bevált újításának is része van abban, hogy a diósgyőri elektroacélműben az év első felében, a kongresszusi verseny most zárult szakaszában az elektro- acél selejtje a tavalyihoz viszonyít­va három százalékkal csökkent. Javult a munkafegyelem a DIMÁVAG »G*-egységében A DIMÁVAG »G«-egysége a máso­dik negyedévben teljes termelési ter­vét 116,3 százalékra, befejezett ter­melését pedig 107,3 százalékra telje­sítette. Ehhez az eredményhez nagy­mértékben hozzájárult, hogy az egy­ség júniusi termelése 128,9 százalé­kos, a befejezett termelése 103,8 szá­zalék volt. A munkafegyelem területén javu­lás állt be, júniusban például igazo­latlan kimaradás nem volt! Az egy­ségben egyetlen 100 százalékon alul teljesítő munkás sem található. Bár az önköltség 1,1 százalékkal emelke­dett, az anyagtakarékosság területén szép eredményt értek el. Az egy főre eső anyagtakarékosság júniusban 260 forint volt. A kongresszusi verseny júniusi szakaszában az egységek kö­zött a »G«-egység a második helye­zést érte el. Anyagtakarékosságból —- kitűnő A kongresszusi verseny júniusi szakaszában a. DIMÁVAG »E«-egysé- ge teljes termelési tervét 135,2, be­fejezett termelését 101, exporttervét pedig 100 százalékra teljesítette. Má­sodik negyedévi teljes termelés 115,4, a befejezett termelés pedig 110,2 szá­zalékos volt. Lemaradás mutatkozik azonban a megmunkálás selejtcsökkentésénél. A második negyedévben a megmun­kálási selejt az első negyedévhez vi­szonyítva 49 százalékkal emelkedett. Az anyagtakarékosság területén az egy főre eső anyagtakarékosság 724 forint volt. Nógrádi Sándor elvtárs látogatása Rudabányán és Alberttelepen Előadások a bányászatról — Jó pár éve, hogy nem jártam Eudabányán, s így van mit néznem. A száz számra épült új házak, mind azt bizonyítják, dolgozó népünk nem tétlenkedik — mondotta tegnap dél­előtt Nógrádi Sándor elvtárs, a Ma­gyar Népköztársaság kínai nagykö­vete, Borsod képviselője, aki szabad­ságából időt szakítva ellátogatott megyénkbe. A rudabányai vasércbányászok szí­vesen fogadták a kedves vendéget, s a kíséretében megjelent Imre József elvtársat, az edelényi járási pártbi­zottság első titkárát, Gácsi Miklós elvtársat, a Borsod megyei képviselő csoport titkárát, Monos János elvtár­sat, a Borsodi Szénbányászati Tröszt igazgatóját. Nógrádi Sándor elvtárs rudabányai tartózkodása alatt hosz- szasan elbeszélgetett a vasércbánya politikai és műszaki vezetőivel, akik ismertették a bánya óriási fejlődé­sét, a dolgozók élet- és munkaviszo­nyait, majd ellátogatott a külszini fejtésre, ahol a fizikai dolgozókkal találkozott. A vasércbánya dolgozói igen megörültek Nógrádi elvtársnak és mint régi elvtársukkal, kedves is­merősükkel, hosszasan elbeszélget­tek. Sok mindenről esett szó. A bá­nyászbuszon való közlekedéstől kezd­ve az ürescsillehiányig, a keresettől, a megváltozott élettől minden 'felve­tődött. A vasércbányászokkal történt ta­lálkozás után az épülő ércdusítóműt tekintette meg Nógrádi elvtárs, ahol Kondacs Sámuel gépészmérnök, az ércdúsító jelentőségéről, működésé­ről tájékoztatta a kedves vendégeket. Elmondotta Kondacs elvtárs: az új ércdusítómű 1960 január 1-ón kezdi meg a próbaüzemelést. A vezetőkkel történt beszélgetés után Nógrádi Sándor elvtárs megtekintette az épü­lő üzemet, s igen elismerően nyilat­kozott az ott dolgozók munkájáról. A délután folyamán Alberttelepre látogatott el Nógrádi elvtárs, ahol a Hunyadi János művelődési házban igen értékes megbeszélést folytatott a Mák-völgyi, valamint az edelényi bányaüzem dolgozóival, vezetőivel. Nagy Albert elvtárs, a Mák-völgyi bányaüzem igazgatójának üdvözlő szavai után a jelenlévők számos kér­dést tettek fel Nógrádi elvtársnak, amire a megye képviselője részlete­sen válaszolt. Löy Árpád' elvtárs, Kossuth-díjas frontmester, a Szocia­lista munka hőse, képviselő részlete­sen tájékoztatta Nógrádi elvtársat az olhei#etepi bányaijáéra d-ojg^sgtk elért eredményeiről, munkájáról, éle­téről. Hosszasan beszélgetett el Nóg­rádi elvtárs K. Kovács István KISZ brigád-taggal, aki a fiatalság helyze­téről számolt be. A Mák-völgyi bányaüzemek mun­kájának megbeszélése után a jelen­lévők megkérték Nógrádi elvtársat, hogy beszéljen a nagy kínai nép eredményeiről, munkájáról. Nógrádi elvtárs szívesen tett eleget a kérés­nek és igen értékes tájékoztatójá­ban részletesen foglalkozott a kínai nép életével, elért eredményeivel, azzal az óriási fejlődéssel, amely a »nagy ugrás« földjén végbemegy. Noha még szívesen beszélgettek volna a jelenlévők Nógrádi elvtárs­sal, s tovább is hallgatták volna a nagy kínai népről tartott tájékozta­tóját, — az idő sürgetett —, s a ked­ves vendégnek búcsúznia kellett borsodi választóitól. Loy elvtárs me­leg szavakkal köszönte meg a láto­gatást, amire Nógrádi elvtárs azt vá­laszolta: .»Megfiatalodva távozom el a borsodi bányászok köréből, s Ígé­rem, továbbra is figyelemmel kísé­rem eredményeiket, s amint tehe­tem, újra ellátogatok az én borsodi elvtársaim, barátaim közé...« F. L. Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület borsodi csoport­ja a napokban megtartott összejöve­telén — amelyet Monos János cso­portelnök vezetett — az egyesület második negyedévi előadásait érté­kelték. Bartha Alfonz beszámolt Czottner Sándor miniszter elvtárs az ötéves terv bányagépesítési problémáival foglalkozó előadásáról. Ismertette a miniszter által közölt országos ered­ményeket és összehasonlította ezt a borsodiakéval. Az összehasonlítás alapján értékelte a pozitív és nega­tív különbségeket. Elmondta az öt­éves tervből a Borsodi Szénbányá­szati Trösztre jutó bányagépesítési feladatokat és azok várható kihatá­sát. A következő előadó, Nagy János, a tröszt főmérnöke beszámolt Lé- várdi Ferenc miniszterhelyettesnek a bányászati egyesületben tartott elő­adásáról, amely a magyar bányászat fejlesztésével foglalkozott a követ­kező ötéves tervben. Közölte az elő­adásban ismertetett adatokat a szén­bányászat fejlesztéséről és külön foglalkozott a Borsodi Szénbányásza­ti Tröszt üzemeivel, amelyek fejlesz­tését 1965-ig aknánként ismertette. Kiemelte a borsodi tröszt munkaügyi helyzetét, foglalkozott a szén tisztí­tásának kérdésével. Végül a lakás- építési, kultúrális és szociális igé­nyek kielégítéséről referált. Latorczai János a bányászati egye­sületben megtartott mélységi víz­ankét teljes programjáról számolt be. Kivonatosan ismertette Lévárdi elv­társ elnöki megnyitóját ép zárósza­vait, valamint Ajtai Zoltán és dr. Ember Kálmán elvtársak hozzászó­lásait. Dr. Heusner Vilmos acéltámokról' tartott előadását Bocsánczy János ismertette. Erről a témáról Bocsánczy a következő összejövetelen tart elő­adást, s így csak egészen röviden vá­zolta az előadás témáját. Végül Reményi Viktor csoporttit­kár egyesületi jgyekről számolt be.

Next

/
Thumbnails
Contents