Észak-Magyarország, 1959. július (15. évfolyam, 152-178. szám)
1959-07-24 / 172. szám
2 ÉSZAK M AGY AKOKSZAü Péntek, 1959. július 24. Eltemették Mráz: Ferencnél Miskolc dolgozóinak nagy részvéte mellett temették el július 22-én Mráz Ferencné elvtársnőt, a munkásmozgalom régi harcosát, aki 31 esztendei pártmunka után, hosszú, súlyos betegségben szenvedve elhunyt. A párt- és tanácsi szervek képviselői, barátainak, tisztelőinek százai kisérték utolsó útjára a Mindszenti temetőbe. Ravatalánál Vass József elvtárs, az I. kerületi tanács vb. elnökhelyettese mondott gyászbeszédet. Méltatta annak a példamutató életet élő egyszerű munkásasszonynak a munkásságát, aki az elnyomatás sötét éveiben nemcsak várta a boldogabb jövendőt, hanem küzdött is érte. 1928 óta a párt soraiban harcolt a nép szabadságáért, az elnyomók ellen. A párt egyik legharcosabb, leghívebb katonáját vesztette el benne. A sírnál az öreg kommunista harcosok nevében Kiss Ferenc és Kondi Péter elvtárs, a Hazafias Népfront és a Nőtanács nevében Kostyó Sándorné elvtársnő búcsúztatta az elhunytat, majd az Internacionálé hangjai mellett engedték le koporsóját a sírba, amelyet elborítottak a tisztelők és barátok, intézmények, szervek koszorúi és csokrai. Mráz Ferencné elvtársnő eltávozott közülünk, példamutató életének emlékét kegyelettel őrizzük. Újító brigádok alakultak Ózdon A közelmúltban az Ózdi Kohászati Üzemek karbantartó és a villamos gyárrészleg újítói közös tanácskozást tartottak. A tanácskozás fő témája a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának március 6-i határozata volt. A határozat fipntos feladatként tűzi az üzemek dolgozói elé az újítások, ésszerűsítések és találmányok kivitelezésének fokozását. A két gyárrészleg újítói megbeszélésük végén közös határozatot hoztak, amelynek értelmében újító brigádot alakítanak mindkét gyárrészlegnél. A brigádok tagjai célul tűzték, hogy harcolnak a régi, elavult módszerek ellen, de egyöntetűen csatát indítanak a maradiság, a bürokratizmus ellen is. A megbeszélés után az újító brigádok tagjai vállalták, hogy felmérik a gyárrészlegeik területén található termelési feladatokat, s azok megoldására feladattervet dolgoznak ki. Figyelemmel kísérik emellett a többi gyárrészlegek újítómozgalmát, s ha valahol szükséges, azonnal segítséget nyújtanak. Az újító brigádok felhívással fordultak azokhoz, akik újításaikkal, ésszerűsítéseikkel akarják segíteni a termelést. Az újító brigád tagja lehet a két gyárrészleg minden dolgozója. A kilépést az önkéntesség elve alapján szabályozzák. Ha valaki vét a brigád erkölcse ellen, kizárják a brigádból. Az újító brigádok tagjai kollektiven és önkéntesen adhatnak be újítást, mindkét esetben kötelességük a brigád tagjainak az újítások bevezetésének segítése. A két gyárrészlegben alakult új ír tó brigádok a legfőbb újítási rendeleteket kívánják munkájukban törvényerőre emelni. A karbantartó gyárrészleg újítási brigádját Nagy László és Szőllősi Béla vezetik. A villamosüzemi újító brigád vezetője Telek Attila. Mindhárom vezető, vállalásához híven, segítségnyújtással és felvilágosítással bármikor szívesen szolgál az újítás iránt érdeklődő dolgozóknak. Külföldi helyett hazai samott: egymillió forint megtakarítás A Lenin Kohászati Művek egy műszaki dolgozókból álló csoportja a, szegilongi kaolinból és görömbo- llyi agyagból két éve kezdte meg a kísérleteket hazai samott előállítására. A kitartó kis éri ets or ozat eredményesnek bizonyult. Ennek tapasztalatai alapján tavaly kezdtéx meg a diósgyőri kohászatban a magyar samott üzemszerű gyártását és a gyárban való rendszeres felhasználását. így már több mint egy éve a diósgyőri kohászat eddig külföldről beszerzett samott szükségletének 70 százalékát hazai készítésű tűzállóanyaggal fedezik. Tekintve, hogy egy tonna hazai samoit száz forinttal olcsóbb, mint az importált, az eddig előállított tízezer tonna samott mennyiséggel egy millió forintot takarítottak meg. A diósgyőri kohászat kemenceépítő gyárrészlegének dolgozói elkészítették a hazai samott gyártásfejlesztési terveit. Eszerint 1965- ig — újabb berendezések beállításával — a jelenlegi termelést több mint kétszeresére növelik, így már az ország más kohászati üzemeinek is szállíthatnak majd olcsó, hazai tűzállóanyagot. Népművelők tanfolyama Mezőkövesden A Borsod megyei tanács művelődésügyi osztálya a mezőkövesdi általános gimnáziumban kéthetes tanfo- lyamot indított július 13-án több mint 150 résztvevővel. A tanfolyam hallgatóinak nagyobb része pedagógus, kisebb része pedig a megye különböző nagyüzemében aktívan munkálkodó kultúrmunkás. A tanfolyam célja, hogy rövid két hét alatt alapvető szakismereteket nyújtson a hallgatóknak, megismertesse őket a népművelés kérdéseivel, pártunk kultúrpolitikájának irányelveivel és természetesen segítséget is adjon nekik ahhoz, hogy azonos módon lássák a táncmozgalom, a szín- és báb játszás helyét, szerepét, feladatait a népművelés egészén belül. Ennek eredményeként tánc-, báb- és színjátszó csoportvezetői munkájukat szélesebb látókörrel végezhessék. Az oktatás az iskolai formáknak megfelelően tanmenetrendszerint előírt előadások hallgatása, gyakorlati foglalkozások és ehhez kanesoló- dó, kötetlen önképzőköri jellegű munka keretében történik. Az utóbbira azért van szükség, hogy a hallgatók a klubnapokon és más alkalmakkor élménvszerű utasítást kanjának a tanfolyamon tanultak és a művelődési tevékenység szempontjából fontos tennivalók végzésére. A nénművelők tanfolyamának három: táncoktatói, báb- és színrende- zői köre működik, amelyek előírt tematika szerint bővítik a hallgatok ismereteit. A tánccsoport szakkör tagjai: Tóth János és Balogh Sándor tánctanár, valamint Bartus András művészeti előadó irányításával ismerkednek meg a magyar néptánc (főleg megyénk néptáncainak) legjellegzete- sebb típusaival, ilyen módon bővítik íánckészségüket, anyagtudásukat és elsajátítják a színpadi táncok tanítását is, így megfelelő műsoranyagot tudnak majd adni hazatérve csoportjaiknak. Az elméleti oktatás keretében megismerkednek a táncírással és olvasással, ami eddig a leggyengébb oldalukat képezte és komoly akadályokat állított eléjük, hátráltatva munkájukat. A színrendezői tanfolyam résztvevői felfrissítik és rendszerbe foglalják rendezői ismereteiket. A pedagógiai és módszertani oktatás keretében megismerkednek azzal, hogyan kell összefogni egy kis színjátszó kollektívát, hogy komoly eredmények elérésére is képes legyen. Ott- jártunkkor Karinthy Frigyes ..Bűvös szék” című szatírájának próbái folytak. A próba gördül ékenysége. a sze- ’•enlők jó felkészültsége és egvre tökéletesedő alakításai a színjátszást komolyan szerető és egyre jobban ismerő színrendezői csoportra engedtek következtetni. Végül, de nem utolsósorban szólnunk kell a bábiátszókról. akik országszerte — sajnos, megyénkben is — a legmostohább körülmények között dolgoznak. Ügyszólván — támaszkodva a csoporttagok állításaira — semmiféle segítségben nem részesülnek. Kevesen is vannak a megyében, erre mutat az is, hogy mindössze kilencen gyűltek össze a tanfolyamon. (Ebből is kettő nagyüzemből, Özdról és Borsodnádasá- ról, hét pedig a megye különböző községéből jött el a tanfolyamra). Anyagi támogatásban nem részesülnek. Ä maguk erejére utalva dolgoznak. Maguk állítják elő bábjaikat, díszleteiket. Helyes lenne, ha a községi tanácsok, illetve nagyüzemek megadnák a lehetőség szerinti támogatást a bábjátszóknak. A tanfolyam rövid ideje alatt a lelkes kis szakkör tagjai. Balogh Sándorné vezetésével szép eredményeket értek el. Megismerkedtek a próbák levezetésével, a báb- és díszletkészítéssel — nagyon sok szép bábut készítettek. Jelenleg a tanfolyam befejezésekor tartandó előadásra készülnek. Az elmondottak bizonyítják, hogy a mezőkövesdi népműv'lők tanfolyama komoly segítséget ad a hallgatóknak. nagymértékben gyarapítja eddigi ismereteiket. Visszatérve munkahelyükre. gy ü m öl csöztes <ék szorgalommal a megszerzett tudást ^ártunk művelődéspolitikájának szellemében. Kovács László Rnlrívn Kicsi> barátságos állomás, mégis olyan . DOluvci. megkapó, virágok integetnek hívoga- tóan a kora reggeli napsütésben. Utasok várják a vonatot. Talán nem is tudják, hogy a kis állomás dolgozói mennyit gondolnak most arra az ünnepnapra, amikor egész népünk hálája a vasutasok felé fordul. Miután nem nagy létszámú az állomás, így a környező községek, Sajóecseg és Sajóbábony vasutasaival közösen ünnepelnek. Jólesően gondolhatnak majd vissza az elmúlt esztendőre. A termelési mutatókat vizsgálva, azt látjuk, hogy állandóan felfelé ível a munka üteme. Csak egyet említsünk: a kocsitartózkodási tervet csaknem szá. húsz százalékra teljesítették az elmúlt hónapban. Pedig nem könnyű foglalkozás a vagonok kirakása, már pedig ide sok építési anyag, salak és tüzépáru érkezik. A kocsitartózkodási terv jó teljesítése azt jelenti, hogy több üres ragon jut a teher- áruk elszállítására. o j ^ A környékbeli vasúti pálya már igen OZencirO, úgyis mondhatjuk: elavúlt. A pályafenntartás dolgozói azonban biztosítják rajta a közlekedést. Az állomás különösen a KISZ-fiatalok brigádjára büszke. A vasutasnapra, a kongresszusi versenyre tett valamennyi Ígéretüket híven teljesítették. Most a legjobb fiatalt, Balogh Pált Kiváló vasutas címre terjesztették fel. Munkájuk azért is elismerni való, mert többnyire vidékről, távolról járnak Szendrőbe. Néhány hónappal ezelőtt még bajok is voltak, volt két rakoncátlan brigádtag, akiknek már a szép szó nem használt, későn jártak munkába. A brigád összeült és úgy határozott, hogy eltávolítja a két lógót. Azóta minden megváltozott és most a vasutasnapon a legjobb dolgozókat ünnepelhetik majd a környékbeliek. fínrlvnazilns Egy évveI ezelött nem valami Doavaszuas. hízelgően nyilatkozhattak erről az állomásról az utasok. Az állomás környékét, a főnök udvarát felverte a gaz, kaszálóhoz hasonlított az állomás területe. Most kellemes látványként tárul élénkbe az állomás. Illatos virágok pompáznak az udvarban, virágágyak, kőpoVral leszórt az út. gondos^ figyelmes emberek kezemunkáját dicséri a környék. Egy éve ugyanis új állomásfőnök van s amikor Hernádi Kálmán váltóőr megtudta, hogy mit forgat fejében az új főnök, ő is elővette kertész-tudományát, és egy-kettőre megváltozott a helyzet. Azért is várják érdeklődéssel a vasutasnapot az itt dolgozók, mert ünnepet ezen az állomáson még nem tartottak, az idei lesz az első. A községi párttitkár mond majd köszöntőt. És erre meg is lesz minden oka, mert nemcsak tiszta és rendezett az állomás környéke, hanem kiválóan is dolgoznak. Naponta mintegy 65 megrakott vagont továbbítanak innen az ország különböző részébe. Csak egyetlen panaszuk van az ittenieknek. Nincsen ivóvíz, ezt néha az utasok is szóvá teszik. Ez már nemcsak azért baj, mert nincs mivel megtölteni a kulacsokat, hanem tűz is támadhat... Szóljon a vasutasnapi köszöntő az ünnepen, amikor bor csillan a pályamunkások; pályamester, a forgalmi munkások, az állomásvezető poharában. Megérdemlik az ünneplést és úgy gondoljuk, a bányától, a tanácstól meghívott vendégek nem fukarkodnak majd az elismeréssel. j\/T int már hírül adtuk, a francia- országi Annemasse városban megtartott VI. nemzetközi táncjesz- tiválon Magyarországot a Lenin Kohászati Művek Bartók Béla Művelődési Házának tánckara képviselte. Az együttes már hazaiért, sőt azóta már nagy sikerrel szerepelt a sztá- linvárosi táncfesztiválon is. A közelmúlt napokban fehér asztal mellett találkoztak az együttes tagjai. A Kohászati Dolgozók Szak- szervezetének országos elnöksége adott tiszteletükre baráti vacsorát. Részt vett a banketten Vass János, a SZOT központja kulturális osztályának vezetője, Lázár János, a Kohászati Dolgozók Szakszervezetének titkára, Simó Tibor, a szakszervezet kulturális osztályának vezetője, Lacz- kó Béláné, a SZOT nemzetközi osztályának munkatársa, Baráth József- né, a SZOT kulturális osztályának munkatársa (ez utóbbi három Franciaországba is elkísérte az együttest), a nagyüzemi pártbizottság képviseletében Nemeskéri János elvtárs, továbbá Solti András, az üzemi bizottság elnöke, valamint a táncosok számos hozzátartozója. A franciaországi élményeket, sikereket emlegették. A beszélgetés fonala minduntalan visszakanyarodott a jogos büszkeséget adó sikeres szerepléshez. Van is mivel büszkélkedni! Kapitalista államban, jórészt kapitalista országokat képviselő tánccsoportok között nem volt könnyű dolguk a diósgyőri táncosoknak. Annál inkább méltánylandó a sikerük! Táncművészetükkel, sikeres produkcióikkal nemcsak maguknak, gyáruknak szereztek dicsőséget, hanem a magyar népi kultúrának, a szocialista kultúrának is, megcáfolhaiallanul bizonyították annak magasrendűségét és nyújtottak lehetőséget sok francia nézőnek arra, hogy — ha csak egy kisebb létszámú együttes Diósgyőri siker Franciaországban Mozaikok az annemassei nemzetközi tánc fesztiválról J' munkáján keresztül is — némi tájékozódást szerezzen a népi demokratikus országok kultúrájának igazi arculatáról. Bátran mondhatjuk, hogy a diósgyőri táncosok a szocialista kultúra jól munkálkodó követeiként tettek eleget feladatuknak, váltották be azt a reményt és bizalmat, amellyel őket hazánk képviseletében Franciaországba küldték. 'únius 26-án érkeztek a táncosok Genfbe, útjuk utolsó vasútállomására. Ott fogadta őket a fesztivál rendező bizottsága és autóbuszon vitték át őket Franciaországba, Annemasse városba. Mindjárt megérkezésük első napjának délutánján megkérdezték őket, hegy volna-e kedvük a fesztivál előtt egy rendkívüli szereplésre. A 60 kilométerre lévő Tannens város árvaházában gondozott gyermekek részére kértek egy egyórás műsort. Szívesen vállalkoztak rá és az árvaház tornatermében bemutatott műsorukkal felejthetetlen délutánt szereztek a — magyarok előtt szokatlanul elhanyagoltnak tűnő — árva gyermekeknek, akik dalcsokorral viszonozták a magyar táncosok szívességét. Az első hivatalos fellépésre június 27-én este került sor. Előtte egy kis baleset érte a népi zenekart. Ugyanis a kerítéshez támasztott nagybőgő eldőlt, eltört és kénytelenek voltak a táncszámokat is bőgő nélkül bemutatni, mert ilyen hangszerrel ott senki nem rendelkezett. A következő napon városnézés, különböző ünnepségek voltak műsoron, maid délután kétszer is felléptek. Először az ifjúság, majd később a nagyközönség előtt. Mindkét előadáson rendkívül nagy sikert aratott mind a iánckar, mind a népi zenekar, mind pedig a szólóénekes: Nyitrai László. A sikerről hadd szóljon helyettünk más: a francia sajtó. A Le Dauphiné Liberté című, tíz megyére kiterjedő, délfranciaorszaqt napilap június 29-i számában többek között ez olvasható: ____ A balett mesteri művészetét é s a hosszú gyakorlásból született vir-. tuózitást lehetett élvezni a Bartók Béla együttes csodás táncaiban, melyeknek a kötetlenségek bájos spon- tanitása és könnyedsége a pontos technikának minden lehetőségét kihasználja. Látni lehetett a ‘magyar táncosokat. hogyan melegítik be izmaikat, mielőtt a színpadra lépnek, éppen úgy, mint a sportolók egy fontos verseny előtt, és hogyan lazítják izmaikat a park fáinak árnyékában, hogyan próbálják a tánclépéseket, melyek a reflektorok fényében azután úgy tűnnek, mintha egy pillanatnyi belső sugallatból a színpadon születnének. Ez a magyar előadás egy külön fesztivál volt a fesztiválon, a szívek, a zene és a mozdulatok tündérjátéka. Az együttes zenekara, a táncosok művészetének színvonalán áll. Három hegedű, bőgő, klarinét és egy cimbalom, köztük a 19 éves prímással, aki úgy kezelte a vonót, mint eny kis Paganini. A cigányzene kedvelői az álmok és as érzelmek világába kerültek, különösen amikor a mikrofon elé lépett egy énekes (Nyitrai László, a szerk.). akinek nagyszerű hangja szívbema"kolcc.n szólaltatta meg a nagy magyar Alföld mélyén született népdalok hangulatát. Egyedül a lyoni Slash lengyel tánccsoport, amely a bevándorolt lengyel dolgozók gyermekeiből tevődik össze, maradt hű az ősi tradíciókhoz és csak ők hasonlíthatok össze a Bartók Béla együttes nagyszerű művészetével...” A La Tribune de Geneve, a Genf- ben megjelenő nagytekin-élyíí svájci lap többek között így ír: „A folklór csoportok közül tagadhatatlanul a magyar csoport vitte el a pálmát, telve lendülettel, humorral. A táncok, amelyeket bemutattak, azonnal meghódították a közönséget. Hogyan lehetne meg nem csodálni a fiatal lányok báját és ügyességét, amikor üvegekkel a fejükön táncolnak. Üvegekkel, amit a fiúktól rabolnak el. Megcsodálni való a fiúk ereje, amint a levegőben forgatják a táncosnőket. A lányok ruhái élénk és forró színekben ragyogtak. Nem szabad megfeledkezni az együttes zenekaráról sem, amelyet egy 19 éves hegedűs vezet, aki hangszeréből a legmeglevőbb hatásokat tudja kiváltani...” A fesztivált követő napon a rendező bizottság felkérésére a magyar csoport még egy külön bemutatót tartott. A Le Progres, a Lyonban megjelenő haladó politikai napilap július 1-én többek között így ír: „A VI. Annemasse-i fesztivál egy búcsúbalettel fejeződött be. Hétfőn este nagyon magas színvonalú előadással zárult. Ez a hétfő esti előadás valóban bú.csú táncelőadás volt, egészen új jelleggel, amely nem hasonlított ahhoz, amit az előző két napon láthattunk. Azok, akik abban a kivételes helyzetben voltak, hogy a cseh és magyar együttesek minden előadását végignézhették, valósággal el voltak ragadtatva a műsor változatosságától, amely a tradicionális folklórtól a koreográfia legmagasabb csúcsáig emelkedett.. A magyar csoportnak egyébkent olyan sikere volt ezen az előadáson, hogy minden egyes számot meg kellett ismételnie, az előadás után pedig hatalmas• tömeg vette körül és ünnepelte a táncosokat. Június 30-án felejthetetlen kárán- dulást tettek a csoport, tagjai a Mont Blancra, majd. este a magyar csoport adott fogadást a fesztivált rendező bizottság, a város polgármestere és több vezető személyiség tiszteletére. A baráti hangulatú fogadáson a pohárköszöntőkben mindkét fél kihangsúlyozta a magyar és francia nép közötti barátság szükségességét, valamint azt, hogy a diósgyőri csoport részvétele és sikeres szereplése á fesztiválon nagyban elősegítette a két nép kultúrkapcsolatainak elmélyítését. TJ azatértűk után sem pihentek a í f diósgyőri táncosok: Budapestről egyenesen Sztálinvárosba utaztak, ahol nagy sikerrel szerepeltek a táncfesztiválon. A diósgyőri táncosok franciaországi szereplésükkel kiválóan teljesítették küldetésüket. Örömmel kö> szöntjük őket nemzetközi sikerűft alkalmából és hisszük, hogy a nagy siker nem elbizakodottságra, hanem eddigi eredményeik további fokozására sarkallja őket. Ehhez kívánunk az együttes minden tagjának jó munkái. BENEDEK MIKLÓS Vasutasnapi készülődés
