Észak-Magyarország, 1959. július (15. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-21 / 169. szám

ESZAKM AGYARORSZAG Kedd, 1959. július 21. HMRsanHHHapiani DÉLUTÁNRA KIDERÜL... Bodrogközi vasárnap — Holnap levágjuk a búzát, s már csak a zab marad. — így mondták este. Mint szorgalmas, hozzáértő gaz­dálkodók megkalapálták a kaszát is, ne legyen vele hajnalban baj. Meg azután vasárnap legalább kaszaverés­sel ne teljen a drága idő. — Háromkor indulunk! — S há­romkor csendesen megered az eső, túl a Tiszától meg olyan borulás jön egymást érő villámlásokkal, hogy nem jó odatekintgetni se. S aki va­sárnap korareggeli aratásra gondolt, visszafeküdt a puha ágyba aludni még egyet. Délelőtt tízkor még csepereg, s a vasárnapi riportra felkészült újság­író bosszúsan tekintget a tovaszálló, de sehogysem fogyó fellegekre. — No fene, ha így megy, még ki- csirázik a keresztekbe rakott búza. Meg oda a tervezett fényképes riport , is. Eső, eső, ázott határ, csendes, ki­halt falusi utcák. — Azután Sáros­patakon túl, ahol már az igazi Bod­rogköz levegője csapja meg az em­bert, két kaszás bállag a nedves or­szágúton. Kényelmesen, lassan, mint­ha a legmelegebb nyári nap pörköl­né a még lábonálló kalászokat. — Jó pihenést! Legjobb ilyenkor otthon. Nem jól jött ez az eső. — Köszönjük, de mi éppen kifelé igyekszünk, nem hazafelé. Ami vi­szont az esőt illeti, tényleg elég len- ne egyelőre. Zavarja a munkát. — De ha nem haza, akkor hova, hiszen ilyen időben még a kasza se fí>g. r-rr Most nem, de délután igen. Mert hozzáértő ember láthatja, hogy délutánra kiderül, ha nem hamarabb. Nem telik bele egy óra Hossza, foszladoznak, fogynak a fellegek, s tizenegyre már volt felhő — nincs felhő. Ragyog, süt a Nap. Kár, hogy nem kérdeztük meg a kaszások ne­vét. Most beajánlhatnánk őket sza­vahihető meteorológusoknak! 99Aratnánk. de elfogyott“ A tiszakaradi országút olyan szá­raz, hogy szinte porzik a kocsi kere­kei alatt. Ezt a részt elkerülte vala­hogy a „koránkelő” eső. — No, itt biztosan aratnak, ha má­sutt nem, a termelőszövetkezetben. — Azonban sehol kaszavillHgás, se­hol gépzúgás, még embert se látni csak egyet, az is a termelőszövetke­zet gulyáját őrzi békésen a nápsütöt- te karám mellett. Hanem ami fur­‘ csa, hogy lábonálló kalászost se lát­ni, csak' keresztek végeláthatatlan sorait. Itt nehézfejű búzakalászok hevernek egymásrarakott kévékben, amott meg már felszántott árpatarló.----Aratni? — Nevet Bata Dezső o tthon, a szoba hűvösében, ingujjra- .vetkőzötten. — Aratnánk, ha volna mit* de úgy elfogyott a múlt héten, hogy hírmondója se maradt. Már csak a zab van hátra, de az még várhat. Nincs itt az ideje. — Hát igen, ha nem megy, kár erőltetni. Ebből már nem lesz vasárnapi ara­tási riport, hiába derült ki délután­ra. Elkésett az eső. Mert ha mondjuk a hét közepén esik* a karádiak ma vasárnap aratnak. így azonban bé­késen üldögélnek odahaza. Kivéve néhány embert, aki vontatóhúzta pótkocsikkal műtrágyát szállít a kö­zös raktárba a kis vasútállomásról. Azonban ez se tart néhány óránál to­vább. * — Ha miiben jól rpegy, holnap kezdjük a cseplést — mondja az el­nök. ^A gépek kiálltak, megszer­veztünk mindent kellő aláfcossággal. Ma pihenhetünk. Pénz9 amelynek nincsen helye ! Az Uj Elet elnöke mosolyog, hogy melléfogtunk ezzel a vasárnapi ara­tási riporttal, de gondolatban már kész a kontra. — Szép dolog, nem is hittük volna, bár számítottunk rá, hogy a karádiak talán már le is arattak. Hanem ami a tarlóhántást illeti, azzal baj van megyeszerte... — Csak nem Tiszakarádon — szól közbe szerényen. — Mert azon is túl volnánk. Igaz, nem ■ egészen, mert a keresztek helye még szántatlan. De hát- ez így van aratáskor. — Tehát itt sincs mit kereskedni, s a legna­gyobb pácban ülnénk az asztal mel­lett, pedig még sajáttermésű pálin­kával is megkínáltak bennünket,, ha nem adna az elnök ímivaló témát. De ad és mennyit? ;— Talán azt meg lehetne említeni, — feszégeti a dolgot —, hogy learat­tuk és el is szállítottuk a köményt. Több mint hatvan mázsa lett. Má­zsánként 2.500 forintjával fizettek érte. Besikerült. — Mennyit terveztek érte év ele­jén? (—S itt jön a bukfenc.-— Ez a baj, hogy semennyit és most nem tudjuk, hova tegyük a pénzt. — Hol a pénztáros? Majd mi el­visszük. Elkél az Miskolcon! El az itt is — feleli —de való­ban terven felül jött, nem akadt ne­ki „rublika”. — Hanem megnyugtat bennünket, hogy nem dobják azért ki az ablakon. Most kezdtek hozzá egy istálló építéséhez. Terven felül és csaknem saját erőből. Egymillió­ba kerül, ebből nyolcszázezret a sa­ját zsebükből fizetlek ki. Igaz, sókat segít a patronáló Kazincbarcikai Építőipari Vállalat is. Köszönet érté. —. Igázán nem panaszkodhatunk — így' áz elnök és néhány számadattal szinte elkápráztatja az embert. Kide­rül, hogy 16 mázsa lesz a búza hol- dankénti átlaga, s az árpa valamivel több. A tervezett 32 forintos mun­kaegység meg előreláthatólag megha­ladja a hatvánat is; Gyorsan kiszámoljuk, hogy egy- egy tsz-tag átlagosan 25—30.000 fo­rintot keres ebben az esztendőben a Szelesaknai híradás háztáji hasznon kívül, ha nem töb­bet. — És hova'teszik ezt á pénzt? — Ne higyjék, hogy nincs helye. Most is hat tsz-tag épít új házat! Veritek helyett Tiszavíz ~ kasza helyett biliárd ! Jó, jó, ha már nem aratnak, nem ! dolgoznak, mégis mit csinálnak ilyen- j kor a tsz-tagok? Vidám nevetéstől. és biliárdgolyó j zörgésétől hangos a Tiszagát mellettiJ vendéglő. Igaz, nincs'' sör, de van fröccs és málna, meg ott a rex-asz- j tál. Ezres partit játszanak a tsz-ta- } gok egyes alapon, s egy fröccs a vesz-; teség ára. Ám a vendéglő kicsi, nem sokan férnek el a néhány asztalnál, hanem, annál tágasabb a Tisza-part, annál hűvösebb, üdítőbb a víz. Kint a termelőszövetkezet folyó­melletti gyümölcsösénél a kocsmá­tól is hangosabb a Tisza meredek partja. Motorok, kerékpárok állnak a fák hűsében. Gazdáik meg ott úsz­kálnak a széles folyam kellős köze­pén. Meg is kérdeznénk néhánytól, hogy érzi magát, mi a véleménye úgy általában a dolgok állásáról, de se mentőöv, se csónak a környéken, a víz meg úgy hat-nyolc méter mély. JCellő uszótudomány nélkül ugyan ki­nek van mersze nekivágni a szőke- vizű, egyébként csöndes Tiszának. Pedig integetnek is, kerüljünk bel­jebb, nem kell fürdőjegyet váltani. Megköszönjük, de azért megmossuk kezünket némi frissülésként a víz­szélen. Ne higyjék, hogy félünk a víz­től. S mert a fürdőzők komoly ver­senyben a másik part felé igyekez­nek, barátkozni a Szabolcs megyeiek­kel, mi csendesen elvonulunk és ideírjuk, hogy: a fürdőző tsz-tagok és egyéniek vasárnap kiválóan érzik magukat a heti kemény munka után a hűsen simogató Tiszavízben. Szép ruhák és vidámság! Igaz, délután, hazafelé láttunk né­hány kaszás embert itt-ott a Bodrog­közben. Lucernát, lóherét vágtak, s ez is aratás végeredményében. Azon- bab búzát nem vágtak sehol. S nem is igen látni már lábon álló kalászt errefélé. Kihásználták az elmúlt me­leg napokat. Learattak még az esős napok* előtt. S -így vasárnap pihen­nek, szórakoznak a bodrogköziek. A Tisza- és Bojdrog-part minden­felé hangos a fürdőzők lármájától. A községek, falvak utcái meg tele jól­öltözött, sétáló fiatalokkal, kapuk előtt üldögélő idősebbekkel. Mind, mind a nehéz gondoktól mentes élet, a jókedv, vidámság jelei ezek. Úgy látszik, gazdag, nyugodt esztendő ez az 1959-es. Olyan, mipt a legutóbbi vasárnap volt. Ha reggel csepergett is, délutánra ragyogóan kisütött a nap! Barcsa Sándor Új idegen nyel vű könyvek A SZOVJETUNIÓBAN KIADTÁK PETŐFI SÁNDOR VÁLOGATOTT VERSEIT Moszkvában megjelent Petőfi Sán­dor válogatott verseinek gyűjtemé­nye orosz. nyelven. A több . mint 100 oldalas, ízléses kötetben x szereplő versek a legkiválóbb szovjet költők, műfordítók tolmácsolásában olvas­hatók. A fordítók között szerepelnek többek között: Iszakovszkij, Marsak, Martinov, Csukovszkij és Tyihonov.. A könyv Magyarországon is kap­ható. A TELJES „EZEREGYÉJSZAKA”, MAUPASSANT ÖSSZES MUNKÁI ÉS MÁS IRODALMI MÜVEK KÖNYVSOROZATOKBAN A Szovjetunióban könyvsorozatok­ban kiadják a teljes Ezeregyéjsza­kát 8, Maupassant összes műveit 12, Lermontov összegyűjtött műveit 4, A. Tolsztoj összegyűjtött munkáit 10, Anatole France munkáit 8, Stendhal összes műveit 15 és Gladkov műveit 6 kötetben. A szépirodalmi sorozatokon kívül igen érdekes a 8 kötetben kiadásra kerülő „Áruszótár”, melyben minl- ■egy 20,000 cikk leírása található. Angol hagyománytisztelet az adófizetők költségén Az angol államkincstár, mint ed­dig, úgy most is kifizetett 250 ezer franknak megfelelő összeget egy olyan kastély fenntartására, amely valójában nem is létezik. Ez a helyzet már 1766 óta fennáll. A kormány ettől az időponttól kezd­ve fizeti ezt az összeget a walesi Fillingharne kastély karbantartásá­ra. Még a mai napig sem sikerült ki­deríteni, hogy ki volt az egész do­lognak a kezdeményezője. A legelfo­gadhatóbb magyarázat az, hogy II. Károly találta ki; így akarta fedez­ni testőrségének fenntartási költsé­geit. Nem érdekes az eredete — jelen­tette ki az egyik pénzügyi szakértő —, a kormány ugyanis adókból szer­zi meg az egész összeget. Szerelmi lottó — Triesztben Az olasz rendőrség Triesztben le­tartóztatott egy csinos, 22 esztendős pénztárosnőt, aki mellékesen „sze­relmi lottóval” is foglalkozott. A fiatal lány egy bárban dolgo­zott, s Ott mellékesen az olasz nem- r zeti löttó szelvényeit is árusította Jó megjelenésű és gazdag fiatalem­bereknek,. a hivatalos lottószelvényr nyel együtt, saját lottószelvényét is eladta. A hivatalos lottó szombati húzása egyben saját lottójának hú zását is jelentette. A magánlottó nyertese egy < éjszakát tölthetett a lottótulajdonosnövel. A magán-lottó­szelvényeket 200 líráért árusította, úgy, hogy hetenként J. 8 000 líra mel­lékkeresetre tett szert. Fúrókocsikatj dósereket és szá­guldó dömpereket kerülgetve ju­tottunk el Bucsi József elvtárshoz, a Szénbányászati Földkötró Válla­lat szelesaknai üzemegységének fiatal mérnökéhez. A munkáról, a dolgozók életkörülményeiről ér­deklődtünk s úgy látszik, jó helyre kopogtattunk, mert Bucsi mérnök az üzemegység indulása, 1957 ok­tóber 9. óta itt dolgozik. Ismer minden talpalatnyi földet, minden gépet és minden embert. Szereti munkatársait, s őt is szeretettet veszik körül. Sok nehézséggel kellett megküz- denünk — mondja —, míg elértük mai eredményeinket. Hét nagytel­jesítményű kotróval dolgozunk. Napi teljesítményünk 4—5 000 köb­méter. Ennyi földet termelnek kot­róink és szállítanak el dömpere- seink. Ez a teljesítmény mintegy napi 600 tonna szén külszíni fejté­sét teszi lehetővé. A szén ezen a területen 6—15 méter mélyen je­lentkezik. Az átlagos nem keve­sebb a másfél és nem több a két és félméteres vastagságnál. Minő­sége közepes. Felhasználása főleg az erőművekben történik. — Érdekes munka a fedő föld­réteg leszedése Hat-nyolc méterig aránylag könnyen történik. Az al­sóbb márgás réteget azonban rob­bantani kell. Egy-egy ilyen robban­tás 2 000 köbméter földet tesz szál­líthatóvá. A telep kibányászási ideje kb. 5 év. Ha a* tervek nem változnak, akkor ezalatt az idő alatt mintegy 5 000 000 köbméter földet Hell kiter­melni és a szabaddá tett területen 700 000 tonna szenet bányászha­tunk. A hatalmas munka, melyet ne­héz terepen, végeznek, alaposan igénybeveszi a gépeket is. — Gyökér Béla főgépész, a döm- peres részleg vezetője csak a leg­lelkiismeretesebb munkával és oly kihaló segítőkkel, mint például Kiss István főszerelő tudja bizto­sítani a 'szállítógépek munkájának folyamatosságát. Kiss István ma­ga végzi az adagolók javítását, be­állítását is, s hogy ez milyen anya­gi és időmegtakarítást jelent, azt könnyű felmérni, ha tudjuk, hogy az. adagolók javítását csak Buda­pesten végzik, és egy javítás a szállítással' együtt hosszú napokat vesz igénybe. Egy dömper heti ki­esése és 3 000 forintos javítási költ­ség a megtakarítás minden egyes ilyen munkánál. Van olyan nap, melyen Kiss István két adagolót is javít. A kotrógépek karbantartását és javítását Bognár István főgépész irányitása mellett jól felszerelt ja­vítórészleg végzi. Ez .a részleg a főjavításokat is elvégzi, még pedig jól és gyorsan. Bolgár Mihály vezető kotrómes­ter szinte rajta lakik a gépen. Lá­zas igyekezettel csökkentik a nyolc hétre ütemezett javítási időt, mert tudják, hogy a kotró egynapi ál­lása 30 000 forint kárt okoz nép­gazdaságunknak. — Legalább egy héttel szeret­nénk megrövidíteni az állásidőt, — mondta Bolgár elvtárs, — és a vele dolgozók lelkesen bizonyítják hogy így lesz. Megtekintettük a két munkás­szállót is. Közel 200 dolgozó ré­szére biztosít a vállalat ezekben a szállókban kényelmes, jól felsze­relt otthont. A két-háromágyas szobákban tisztaság és rend ural­kodik. Hideg-melegvizes zuhanyo­zó. fürdő áll rendelkezésükre. Ha pedig szórakozni akarnak, ott a kultúrterem. A közeli Békeváros is segít a dol­gozók kulturális igényeinek kielé­gítésében. A társaskirándulások és rendezvények is sok kellemes órát szereznek. V. S. Érdemes tanu'ni a kétéves Mezőgazdasági Szakiskolában Ä felsorolt könyvsorozatok előfize­tésben kerülnek forgalomba és Ma­gyarországon is kaphatók már. A SZOVJETUNIÓ NÉPEINEK ETNOGRÁFIÁJA címmel nagyalakú, sok fényképpel illusztrált album jelent meg To- karjev professzor szerkesztésében orosz nyelven. A könyvben megta­láljuk a Szovjetunióban élő vala­mennyi nép szokásainak, művészeté­nek, települési formáinak, használati tárgyainak, népviseletének, stb. le­írását. A kötet 5 részre oszlik: nem szláv eredetű népek, a Volga és a Káma körüli népek, a kaukázusi néoek, a középázsiai népek, vala­mint az északi és szibériai népek. Számunkra különösen érdekes az a leírás, melyet a finn-ugor népek szokásairól olvashatunk a könyvben. OROSZNYELVÜ SZÉPIRODALMI KÖNYVUJDONSÁGOK A Szovjetunióból most érkezett könyvujdonságok között szerepel Vera Ketlinszkaja „Életünk nap­jai” mai témájú 4 réséből álló re­génye, valamint Leszkov elbeszélé­seinek és kisregényeinek gyűjtemé­nye. Érdekes könyv „A szovjet hatalom első éveinek költői” címmel megje­lent terjedelmes antológia, melyben a jelzett időszak úgyszólván vala­mennyi költőjének számos versét megtalálhatjuk. Kiadták Stefan Zweig Stuart Má­ria című regényét is. * A Szovjetunióban kiadták német nyelven Anna Seghers-nek, a világ­hírű német írónőnek „Die Toten bleiben jung” c. könyvét, amely most Magyarországon is kapható. 20,000 szó és terminológia találha- I tó a Szovjetunióból most érkezett orosz nyelvű „Idegen szavak szótá­ráéban. A mezőgazdaság szocialista átszer­vezése megköveteli, hogy nagyüze­meinkben minél több szakképzett ember dolgozzon, nemcsak a felsőbb vezetésben, hanem a gyakorlati munka elvégzésében is, mint brigád­vezetők, munkacsapatvezetők és szakmunkások. A mezőgazdasági szakiske1 ák azt a célt szolgálják, hogy két év alatt elméleti és gyakor­lati képzést nyújtsanak állattenyész­tési, növénytermesztési, szőlő, gyü­mölcstermesztési és öntözés ismeret­körből. Elsősorban tsz-fiataloknak, vagy állami gazdaságban dolgozók­nak, illetve egyénileg dolgozó pa­rasztfiataloknak nyújt szakmai ki­képzést. A termelőszövetkezeteink megerősödése és továbbfejlesztése megköveteli., hogy minél többen ta­nuljanak mezőgazdasági irányú ok­tató intézményeinkben. Szabadkígyóson kétéves állat- tenyésztés irányú mezőgazdasági szakiskola működik. A tanulók, isko­lánk mellett működő tangazdaságban szarvasmarhatenyésztés, itatásos bor- iúnevelés, juhtenyésztés, baromfi- tenyésztés, sertéstenyésztési szakága­zatokban nyernek gyakorlati kénzést. Emellett a nagyüzemi növénytermesz­tés, valamint üzemszervezés ismere­teit is tanítjuk. 1958. évig termelő- szövetkezeteink alig tulajdonítottak jelentőséget a szakiskolai képzésnek, 1958-ban 21 termelőszövetkezeti tag nyert felvételt iskolánkban. Dunán­túl kivételével az ország többi részé­ről veszünk fel tanulókat. Nemcsak Békés megyében, hanem a Duna— Tisza köze és egész Tiszántúl többi megyéiben is egyre inkább megisme­rik termelőszövetkezeteink mezőgaz­dasági szakiskolánkat. Igen nagy je­lentősége van annak, ha termelőszö­vetkezeti tagok, illetve tagoknak fiai, leányai kerülnek be szakiskolánkba, mert ezek a tanulmányi idő befeje­zésével visszatérnek a szövetkezetbe. A tanult elméleti és gyakorlati is­meretek alapján kifejthetik munká­jukat a közös, nagyüzemi állat- tenyésztés, növénytermesztés fejlesz­tésében. Igen indokolt volna, ha is­kolánkba kétszer annyi tanuló kerül­ne, mint 1958-ban. 1. Milyen feltételek szükségesek a felvételhez? Minden fiatal, 17—27 éves férfi és nő egyaránt jelentkezhet, ha elvé­gezte a nyolc általános iskolát. Tsz­tagoknál. illetve tagok családtagjai­nál hat általános iskola is elegendő. Ezenkívül egészségügyi alkalmassá­got is igazolni kell. A jelentkezőknek kétéves munkagyakorlatról tsz, 'ÁG. vezetőktől, az egyénieknek községi igazolást kell beküldeni. 2. Milyen ellátásban részesülnek a tanulók? Az állam fedezi az öktat'ás. a szál­lás, az étkezés összes költségeit". A tanulókat kollégiumban helyezzük el, ahol naponta négyszeri étkezést kap­nak. A gyakorlati munkavégzéshez munkaruhát adunk. Könyveket; író­szereket díjtalanul kapnak a tanulók, sőt tanulmányi eredménytől és ma­gatartástól függően havonta 30—50 forint zsebpénzt is biztosítunk. Isko­lánk Szabadkígyós községben van, egy műemlékké nyilvánított kastély épületében. Az iskolát 40 kh gyönyö­rű park veszi körül. 3. Mire ad képesítést a kétéves mezőgazdasági szakiskola? Az iskola állattenyésztési szakirá­nyú kiképzést ad. A szakiskola ered­ményes elvégzésével a tanulók „Szakiskolát végzett állattenyésztő” oklevelet kapnak. Ezzel a bizonyít­vánnyal tsz-ben. ÁG-ban brigádveze­tői munkakört, községekben gazda­sági felügyelő és a 6 1958-as F. M. rendelet alapján 3 évi gyakorlat, után tsz mezőgazdászi munkakört is be­töltheti. 1 „ 4. Továbbtanulási lehetőség. Kétéves szakiskola eredményes el­végzésével felvételt nyerhetnek: 1 éves törzskönyvi felügyelői szak­iskolára, Balassagyarmat. 1 éves baromfitenyésztői szakisko­lára, Pécel. 1 éves halmesteri.szakiskolára, íSzarvas. Beiratkozhatnak a technikum II. évére, levelezői tanulónak, miközben termelő üzemben dolgoznak. Érdemes a kétéves mezőgazdasági szakiskolában jelentkezni. Államunk rendkívül nagy kedvezményeket biz­tosít és áldozatot vállal a paraszt­fiatalok tanulásához, hogy a mező- gazdasági termelés növelését jól kép­zett mezőgazdasági szakmunkásokkal még eredményesebben tudjuk meg­valósítani. TIMKÓ BÉLA igazgató. Kisorsolták a VIT-íárporsjepk nyerőszámait Vasárnap délelőtt a Magyar Nép­hadsereg Központi Tiszti Háza szín­háztermében nagy érdeklődés mel­Családi ház Moszkvics személygépkocsi Pannónia motorkerékpár Danuvia motorkerékpár Szobabútor Konyhabútor Hűtőszekrény Magnetofon Tangóharmonika Négyezer forintos utalvány Négyezer forintos utalvány lett kisorsolták a VIT-tárgysorsje* gyek nyerőszámait. A főnyereménye­ket az alábbi sorsjegyek tulajdonosai nyerték: 14. osztály, 12. osztály, 8. osztály, 2. osztály, 5. osztály, 4. osztály, 7. osztály, 1. osztály,* 11. osztály, 1. osztály, 6. osztály, 86 132 számú sorsjegy 36 040 számú sorsjegy 6 334 számú sorsjegy 66 588 számú sorsjegy 31 445 számú sorsjegy 84 872 számú sorsjegy 22 175 számú sorsjegy 83 493 számú sorsjegy 86 455 számú sorsjegy 33 818 számú sorsjegy 31 843 számú sorsjegy

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents