Észak-Magyarország, 1959. június (15. évfolyam, 127-151. szám)

1959-06-19 / 142. szám

2 ESZAKM AGY ARORSZ ACJ Péntek, 1959. június 19. Jól haladnak a lakásépítkezések Az év első hónapjaiban több mint kétszerannyi lakást adtak át, mint a tavalyi hasonló időszakban Az idei 'lakásépítkezés! program szerint 1959-ben körülbelül 38 000 új lakás elkészítésével lehet számolni. Mintegy 14 000 lakás állami erőből, illetve állami támogatással épül. A múlt évben kereken 11 500 la­kást építettek állami erőből, il­letve állami támogatással. Az idei nagyobb lakásépítési fel­adat az ugyancsak jelentős ipari, mezőgazdasági és iskolaépítkezések­kel együtt erősen igénybe veszi az építőipar teljesítőképességét. Az ipar azonban győzi az igénybevételt és derekasan megfelel a rábízott mun­kának. Az Építésügyi Minisztériumban arról tájékoztatták az MTI munka­társát, hogy az idei lakásépítkezések kedvezőbben, gyorsabban haladnak, mint a tavalyiak. Ez elsősorban a nagy lendülettel megkezdett kong­resszusi munkaverseny, nemkülön­ben a fokozódó gépesítés következ­ménye. Már az indulás is jó volt. mert az első negyedévben összesen 8 000 lakást adtak át. az egész évi mennyiségnek majdnem 24 százalékát. Ez igen kedvező ered­mény. hiszen köztudomású, hogy az első negyedév nem a legjobb időszak az építkezések szempontjából. Az előző évhez viszonyítva legna­ÜZEMI LAPJAINK IIÍRJÁK gyobb a javulás az állami építőválla­latok lakásépítkezéseinél. A verseny lendülete júniusban to­vább erősödött, a gépesítést is fo­kozták, ennek megfelelően az első j félév várható eredményei jóval meg- j haladják majd a tavalyit. Az év vé- ; géig 6 810 lakásnál átlagosan 11 nap­pal rövidül meg az átadási határidő. ; Hangsúlyozták azonban a minisz- j tóriumban, hogy az idei fejlődés, bár | elismerésreméitó. mégsem teljesen kielégítő, mert az állami é 'ííőipar la­kásépítkezéseinek nagyobb része , most is a harmadik és a negyedik évnegyed végére jut. A minisztérium építési igazgató­ságai a maguk részéről mindent elkövetnek, hogy a határidők to­vábbi rövidítését elősegítsék, számítanak azonban az építtetők se­gítségére is abban, hogy a kivitele­zési terveket idejében rendelkezésre bocsátják és ezzel módot nyújtanak a kőműves-munkák, valamint a szak­ipari feladatok, a festés, a mázolás, a villany-, víz- és egyéb szerelés össz­hangzó. folyamatos végzésére. Ha ez megtörténik, további lehetőség nyílik arra, hogy újabb lakások átadási ha- \ táridejét előbbre hozzák — fejezték j be a lakásépítkezések előrehaladá­sáról szóló tájékoztatást az Építés ügyi Minisztériumban. Adenauer nyilatkozata a New York Times tudósítójának New York (Reuter) Adenauer nyilatkozott a New York Times bonni tudósítójának. Kijelen­tette, az 1961 szeptemberében meg­tartandó választások után, 1962-ben szándékozik lemondani kancellári tisztségéről. Közölte, hogy erről az elhatározásáról már egy évvel ezelőtt tájékoztatta pártjának vezetőit. Adenauer hozzátette, reméli, hogy 1962-re „a nemzetközi helyzet is tisztázódik.” (MTI) Nagy sikere van mezőgazdaságunknak a lipcsei kiállításon A napokban megnyílt a Lipcsei Mezőgazdasági Kiállítás. A Német Demokratikus Köztársaságon kívül kiállított még a Szovjetunió, Korea, Bulgária és Magyarország. A hagyo­mányos lipcsei kiállításon hazánk most másodízben számol be a ma­gyar mezőgazdaság helyzetéről és fejlődéséről. A megnyitó alkalmával Dögéi Im­re földművelésügyi miniszter be­mutatta a magyar pavilont és díj­nyertes borokkal kínálta a vendége­ket. A pavilon a külföldieknek _ na­gyon tetszett és komoly fejlődést állapítottak meg. A nyitást követő napokban a ma­gyar pavilonba látogatott a szovjet, a koreai és a román delegáció és az iraki gazdasági miniszter. Az első három napon 85 ezer ember fordult meg pavilonunkban. Különösen ér­dekes volt a tizennégy nyugatnémet mezőgazdasági szakember és Dögéi Imre földművelésügyi miniszter kö­zött egész délutánt betöltő beszélge­tés. A németek előtt nagy tetszést ara* tott a termelőszövetkezeti fejlődésün­ket bemutató anyag. Különös érdek­lődés kísérte a Hortobágyi Tógazda­ság anyagát, a kertészeti- és gyü­mölcsbemutatót, a takarmányszárító-, a gabonaszeletelőgépeket és az állat­orvosi műszereinket. A magyar vendéglő is az érdeklő­dés központjában áll. Népi zeneka­runk nem győzi kielégíteni a látoga­tók igényeit. Diósgyőri Munkás 1958-ban kezdték meg a szivattyú- gyártást a Diósgyőri Könnyűgépgyár­ban. De csak ez év januárjában, a ,.B'! egység átszervezésekor lett ön­álló üzem. Jelenleg 14—16-féle szi­vattyú készül, de folyamatosan ve­zetik be az újabbnál újabb típuso­kat. Ez év végére már 70—80-féle szivattyút gyártanak. Az üzem első negyedévi tervét 08,7 százalékra teljesítette. Ez az ered­mény bár nem kielégítő, mégis jónak mondható, hiszen számtalan nehéz­séget kell leküzdeniük. Különösen tapasztalt szakmunkásokban mutat­kozik nagy hiány. A második negyedévben 5 millió forint értékű szivattyút kell legyár­tani az üzemnek. Ez csaknem dup­lája az első negyedévinek. Az üzem vezetősége mindent megtesz, hoey teljesítsék a kitűzött feladatot. Új készülékeket, szerszámokat készíte­nek. A gyár igazgatósága intézkedé­sére a legjobb szakmunkásokat át­adják a szivattyűüzemnek. Eddig az öntvények beérkezésével is baj volt- Most azonban ezen a téren is javulás tapasztalható. Tóth János üzemvezető elmondotta, a gzi- vattyúüzem valamennyi dolgozója arra törekszik, hogy a Könnyűgép­gyár az élüzem címet továbbra is megtarthassa. Borsodi Bányász Az elmúlt napokban lapunk mun­katársa felkereste Szili Ferenc elv­társat, az Özdvidéki Szénbányászati Tröszt főmérnökét, és a tröszthíj« tartozó üzemek vízlecsapolási kísér­leteiről, a gépesítési folyamatok elő­rehaladottságáról, valamint az el6ő féléves termelési és minőségi terv teljesítéséről érdeklődött. — Milyen kísérletek folynak az egyes munkahelyek víztelenítésének biztosítására? — Általában a tröszt üzemeiben igen nagy gondot okoz az aknák vízdús rétegeinek lecsapolása. Éppan ezért ezen a vonalon folytatunk a legtöbb kísérletet. Bányáinkban leg­nagyobbrészt az I-es és Il-es telep között van nagy mennyi «égben víz­dús homok, különösen az ományi, a somsályj és a putnoki üzemekben. A kísérletek lefolytatására, valamint az eredmények regisztrálására a tröszt és az egyes üzemek műszaki dolgozói közül brigádokat alakítot­tunk.' Ezek a brigádok a munkájuk során tapasztalt jelenségekből kidol­gozzák a helyi viszonyoknak legjob­ban megfelelő megoldását biztosító intézkedéseket. — Hogyan fokozzák a tröszt üze­meiben a gépesített munkafolyama­tokat, milyen elgondolások vannak ezt illetően a jövőre nézve? — Mint ismeretes, az Özdvidéki Szénbányászati Tröszt területén a legnagyobb érdeklődés az F-5 típusú fej tő-rakodógépek munkáját kíséri. E nagyszerű bányagép Borsodnádas­don már kiválóan bevált. A gép kö­zel 150 méteres előhaladási sebes­séggel dolgozik. Ezek után érthető, hogy nagy örömmel fogadtuk az újabb F-5-ös gépet, amelyet Somsú- lyon, a III-as telep feltárásának meggyorsítása érdekében helyeztünk üzembe. Ugyancsak említést érde­mel, hogy a somsáiyi üzemben há­rom darab Hidasi-féle rakodógépünk üzemel jó eredménnyel. — Bár ez nem tartozik szorosan a gépesítéshez, de a korszerű bizto­sítás meghonosítása érdekében meg­tettük az előkészületeket az acéltá- mos biztosításra a putnoki bánya­üzemben és Egercsehiben­— Teljesítik-e a tröszt üzemei az első féléves mennyiségi és minőségi tervet? — A mennyiségi tervteljesítés vo­nalán jó eredményeket értünk el az elmúlt hónapokban. Sajnos, nem mondhatom ugyanezt a minőségi terv teljesítéséről. Itt már akadnak kisebb hiányosságok. Ennek azonban objektív okai is vannak. Például: gyengébb minőségű szén mezőben folynak a munkák, a magas kalória­tartalmú szénmezőkben pedig kevés szenet termelünk. Éppen ezért elha­tároztuk, hogy a második félévben különösen azokat a szénmezőket fejt­jük, amelyeknek minőségi értéke fe­lülmúlja az eddigieket. — Szintén a minőség javítását kí­vánjuk biztosítani azzal, hogy Bor- sodnádasdon üzembe helyezzük az osztályozót és vibrátort. Hasonlóan cselekszünk a királdi bányaüzemnél ís. Ezekkel az intézkedésekkel — vé­leményem szerint — komoly ered­ményeket érhetünk el a minőségi széntermelésben — fejezte be nyilat­kozatát Szili Ferenc elvtárs. Ózdi Vasas A népjólét növelése társadalmunk­ban az anyagi javak termeléséből fakad. Az anyagi javak bőségét vi­szont a termelőeszközök állandó tö­kéletesítésével, a tudomány és a leg­fejlettebb technika széleskörű alkal­mazásával tudjuk elérni. Ez a cél vezet bennünket is az Ózdi Kohá­szati Üzemek termelő berendezései­nek tökéletesítésében és korszerűsí­tésében. Jelenleg a fínomhengerműben folynak ilyen munkálatok. A jelen­legi 3-as számú bugamelegítő ke­mence mellett új, korszerű, 20 ton- na/ó. teljesítményű kemencét épí­tünk. A kemence a * legkorszerűbb technológiai követelményeknek meg­felelően épül. Kohógáz és levegő re- kuperátorokkal (előmelegítők) épül s ez tökéletesebb előmelegítést biz­tosít. Az új kemence megépítése azért szükséges, mert a jelenlegi III-as ke­mence már most sem bírja kielégí­teni a finom- és dróthengersoron gyártott hengereltáru mennyisé­gét. A drótsoron is korszerűsítése­ket hajtunk végre, ami az építkezé­sekhez szükséges betonanyagok gyár­tásának növelését teszi lehetővé. Eh­hez képest növelni kell a buga elő­melegítő kemencék kapacitásai is. Ezért kerül sor az új előmelegítő kemence megépítésére, amely nem­csak korszerű, hanem az ott dolgozó munkások egészségügyi és munka­védelmi követelményeinek is jobban megfelel. lemondott a japán kormány Tokió (TASZSZ) A tokiói rádió jelenti, hogy a ja­pán minisztertanács csütörtökön tar­tott rendkívüli ülésén a kormány valamennyi tagja benyújtotta lemon­dását. Kisi miniszterelnök az ülés után a liberális demokrata párt vezetőivel együtt hozzálátott az új kormány megalakításához. (MTI) Haditörvényszék elé akarják állítani Manolisz Glezoszt Athén (MTD Az Avgi című lap kormánykörök­ből kiszivárgott értesülések alapján közli, hogy Manolisz Glezoszt „kém­kedés” vádjával hamarosan hadi törvényszék elé akarják állítani. Eb­ben az esetben Glezoszt golyóáltali halál fenyegeti. GlezosZ ügyének tárgyalását júliusra tűzték ki. rßaL(aqiiak a izakmiLíikáioJi Szombaton nagyará­nyú ünepség színhelye lesz a Munkaügyi Mi­nisztérium 102. számú Ipari Tanulóintézete. Az iparitanuló-kép- zés 10 éves jubileuma alkalmából, az iskola növendékei és nevelői elhatározták, hogy a középiskolákhoz ha­sonlóan ebben az esz­tendőben ballagási ün­nepséget rendeznek. Szombaton 230 ifjú szakmunkás, henge­rész, kohász, esztergá­lyos, lakatos, fodrász és a különböző szak­mák most végzett ifjú mesterei vonulnak fe Ózd utcáin, s ünnepin a tízéves iparilamiló képzést. Elbúcsúznál az intézettől, nevelők tői, akik éveken ke resztül fáradságo munkával szerettették meg velük a különbözi szakmák szépségeit. li/f ég nem írták meg, de avatott tollal meg kellene írni a for­radalmi gondolat országútjainak tör­ténetét. Az országutakét, amelyeken Cso­konai Mihály bandukolt csikorgó téli éjszakán, hogy a pozsonyi diétán verssel puhítsa meg a nemesi köve­tek érzéketlen fülét; ahol Petőfi rótta a mérföldeket, hogy Pestre vi­gye dalait, „villámlása haragos lel­kének”; amelyen Heine vándorolt, hogy megismerkedjék a Harz-hegy- ség népének- sóhajával, fájdalmával, gondjaival, és örömeivel; ahol Gogol kóborolt, hogy magába szívja Uk­rajna végtelen mezőinek, hősi múlt­jának és kisvárosainak színét, illatát; amelyen Walt Whitman, az amerikai csavargó-költő barangolt, hogy a Mississippi zuhatagaihoz hasonló áradású, hömpölygő versekben éne­kelje meg az új világot. Országutak hálózzák be a vén Európa tájait, és ezek rablóhadak dúlásáról, eszeveszett pusztító hor­dák rajzásáról, — de forradalmi se­regek dübörgéséről és a milliók ipaz- ságát megfogalmazó szabad szó re­püléséről is be’ sokat mesélhetnének! Országutak kötötték össze a távol­eső földeket, hogy elvigyék rajtuk az emberi értelem szép üzenetét, és a biztatást a gúzsbakötötteknek, a megnyomorítottaknak, hogy közele­dik szabadulásuk órája, harcoljanak érte. Ilyen üzenetet hozott az 1860-as években Odesszából egy# akkor még ismeretlen fiatalember a bolgár népnek, amelynek dereka sajgóit az immár félévezredes török járomtól, de meghajlítani nem tudták soha. E nép hátán véres nyomokat hagy­tak a dúló bojárok, a kapzsi keres­kedők, az adószedő csorbadzsik és a lélektipró pópák, de szíve érintetle­nül őrizte a hajdúknak nevezett sze­génylegények emlékét és a törhetet­len szabadságvágyat. A szegény falusi tanító fia a sza­bad gondolattól megittasulva tért vissza hazájába. Oroszországi tanul­mányai egybeestek a forradalmi de­mokrata mozgalom megélénkülésé­SÁRKÖZI ANDOR: A bolgár nép nagy, szabadságharcos költője: HPJSTO BOTEV vei. A sárbafúlt, sivár, kietlen, re­ményvesztett feudális Oroszország­ban — biztatóan szép, felemelően új világ körvonalait rajzolta meg Ger- cen, Dobroljubov, Csernisevszkij és mások. Az orosz forradalmi demok­raták és a nyugati utópikus szocia­listák tanításainak hatására megvi­lágosodott előtte a bolgár nép elesett- sége, nyomorúsága, kivetettsége. TJristo Botev nem tesz fogadal­11 mat, nem ír páváskodó kinyi­latkoztatásokat, nem vágja magát a népapostol pózába, amikor munkához lát véreiért. Hogy erejét, fiatal szí­vét, tehetségét, egész életét a bolgár haza felszabadítása ügyének szenteli, az olyan természetes, magátólérte- tődő számára, mint az, hogy a Stara Planina fennsíkján szabadon szár­nyal a szél, és hűs enyhet adnak a Marica habjai. Elhatározása mély felelősségtudatából, emberségéből és forró hazaszeretetéből fakad. „A ha­zaszeretet — írja egyik barátjához intézett levelében — a legnagyobb érzés a világon.” És mindjárt hozzá­fűzi: „dehát olyan kevesen értik meg, hogy az igazi hazaszeretet szülőanyja egy másik nagy érzés, az emberiség iránti szeretet.” Botev hamarosan megkeresi az utat azokhoz, akik hozzá hasonlóan gondolkodnak, egy új, szabad, füg­getlen, demokratikus Bulgáriáról ál­modoznak, és ezért cselekedni is ké­pesek. A török hatóságok elől Romániába kell menekülnie, itt kapcsolódik be a Ljuben Karavelov vezette bolgár emigráns forradalmi szervezet mun­kájába. 1870 áprilisában Bukarestben alakul meg a Bolgár Forradalmi Központi Bizottság, amely célul tűzi ki a zsar­noki rendszer gyökeres átalakítását, a török fennhatóság megdöntéséit a népuralom, a demokratikus köztár­saság megvalósítását, a nemzetiségek testvériségét. „A szent és tiszta sza­badságért” tömörültek soraiba a leg­jobb bolgár hazafiak. Ennek a bizott­ságnak létrehozásában működött közre Karavelov. Amikor ő bizonyos kudarcok miatt megtorpant, Botev került a forradalmi mozgalom élére. Nevéhez, életművéhez következe­tes, radikális forradalmi demokra­tizmus kapcsolódik. Ez az álig 25 éves ifjú nagyszerű távlatokban látta és világította meg népének és az em­beriségnek holnapját. Rendkívüli po­litikai éleslátással és a társadalmi fejlődés helyes mérlegelésével mu­tatta be a hazai osztályerőviszonyo­kat és a nagy nemzetközi összefüg­géseket. Korának egyik legbiztosab­ban ítélő elméje, aki ismeri a forra­dalmi mozgás törvényszerűségeit. Hittel hiszi, törhetetlen bizonysággal vallja, hogy a felszabadulásnak egyetlen útja létezik: „népi forrada­lom, haladéktalan, mindenre elszánt; forradalom, amely nemcsak a törö­köktől tisztítja meg a félszigetet, akik árucikknek és állatnak tartanak minket, hanem minden egyébtől is, ami árthat a teljes és abszolút em­beri szabadságra irányuló igaz tö­rekvéseinknek.” Elvet mindenfajta kiegyezési kí­sérletet. Lángoló szavakkal ostorozza, gúnyolja a megalkuvást, ellenállha­tatlan érvekkel kiáltja: „Földünkön, hol őrjöng a gonoszság, hol becste­lenség ül a trónuson, e világon, hol a szegényt kifosztják, közeledik a végső harc; tudom — szent lesz e harc, szentek a harcolók, szavunk süvölt: „kenyeret vagy golyótV* Botev ostoba álomnak minősítette a török—bolgár dualizmus gondola­tát, és szavainak korbácsával suhin­tott végig a szemforgató álhazafia­kon, akik szennyes lelkűket adják- veszik, mint a használt bocs kort, és zálogba csapnák a nép szivét is. ötev hangjai mindig olyan tisz­tán csendülnek, mint a pusz­ták harangja, és olyan zengően, mint a vihar cibálta erdők zúgása. Plebe­jus állásfoglalása olyan kristálytisz­ta, mint a hegyi csermelyek csillámló vize, és olyan erővel is hat, mint a mélybe zúduló patakok sodra. Poli­tikai cikkeiből és forradalmi versei­nek daloló-har8ogó ritmusából egy­aránt ez a megalkuvásra és megpi- kenésre sohasem kapható, békülésre és visszalépésre sohasem fogható kö­vetkezetesen radikális plebejus de­mokratizmus szól hozzánk. Figyel­jünk csak meghatóan szép Búcsú című versére, amelyben oly meghitt lány hangon, fiúi odaadással, de a haza szolgálatára hívott és hivatott harcos öntudatával foglalja össze timizmusra? Történelmi tényekre, hi­tének programját: Megbocsáss. Anyám, s ne felejts el kedvesem! Indul a Had: megyek vele, Az út véres, de nagyszerű: Lehet, hogy ifjan pusztulok, De nincs tündöklöbb sír-írat, mint amit rólam mond a nép: Igazságért esett el ő Igazságért, szabadságért. Mire támaszkodott forradalmi op­timizmusa? Történelmi tényekre, hi­szen a bolgár parasztok szinte min­den évtizedben kisebb-no^yobb láza­dásokkal tettek kísérletet a megalázó török uralom lerázására. Népe el­szántságára, amely gyakran szinte kilátástalannak tűnő fegyveres har­cok megújításában is megmutatko­zott. A forradalmi gondolat terjedé­sére. És nem utolsó sorban nemzetközi sikerek messzire mutató tanulságai­ra. Megérte a Párizsi Kommünt, a proletariáttu első hatalomrajutását a világtörténelemben. Táviratilag kö­szöntötte a Párizsi Kommünt, a Bol­gár Kommuna nevében, amelyet 6 alapított Galacban, és megírta for­radalmi hitvallását, amelyben kom­munistának nevezte magát. Megértette az első Internacionálé megalakításának történelmi jelentő­ségét is. így írt róla: „Célja: egyesí­teni valamennyi jogfosztott mun­kást, egy értelmes és öntudatos egy­ségben, hogy közös erővel lerázhas­sák magukról elnyomóik és kínzóik, a cárok és kapitalisták uralmát, és kivívják maguknak minden ember elvitathatatlan jogát, a szabad élet­hez váló jogot, azt, hogy saját mun­kájuk gyümölcsét el ne rabolhassák tőlük, hogy ne legyenek kényszerítve etetni mindenféle élősdi népséget, akik munka nélkül, a készből akar­nak élni.” A francia munkásosztály, a francia nép sikere, ha oly rövid időszakát véres megtorlás is követte, a bari­kádokon felsorakozó kommünárok, a per la sez temető falánál elesett hő­sök kihullott vére még inkább éb­reszti benne a tettvágyat, még éle­sebb megvilágításba kerül hazájá­nak elmaradottsága. A végső harcra készül és készít fel, amelynek távla­tában népe függetlensége, és —* biz* vást mondhatjuk a szocialista jövő fénylik. Emelkedett- internacionalista gon­dolkodásra vallanak nyilatkozatai arról, hogy a bolgár nép a forrada­lom után szívesen fog kezet a tőrök néppel, ha az is lerázza magáról ki­szipolyozó urainak jármát. A török elnyomás alól való fel- szabadulás előtt valamennyi bolgár forradalmár közül Hristo Bo­tev jutott^ el a legmesszebbre a tár­sadalom és a valóság megismerésé­ben. (Folytatjuk.) A Hazafias Népfront miskolci várost bizottsága által, a közelmúltban ren­dezett Hristo Botev emlékesten — Sárközi Andor által — tartott ünnepi előadás.

Next

/
Thumbnails
Contents