Észak-Magyarország, 1959. június (15. évfolyam, 127-151. szám)
1959-06-19 / 142. szám
Péntek, 1959. június 19. eSZAKMAGYARORSZAG 3 il LVÁSÓINK, LEVELEZŐINK ÍRJAK Több megértést a vakokkal szemben! A múlt rendszerben úgy tekintették a vak embereket, mint akik teljesen képtelenek hasznos munkára és csak terhére vannak a családnak, a társadalomnak. Még ma is sokan ebben a régi. téves felfogásban élnek és viselkedésükben bizony sokszor éreztetik is a vak emberekkel. Nem gondolnak arra, hogy ők is dolgozó tagjai szocialista államunknak, munkájukat pontosan, lelkiismeretesen elvégzik, mint a látó emberek. Sokan mégis bizalmatlanok velük szemben. A felszabadulás előtti időben kevés olyan vak ember volt, akinek létfenntartása biztosítva lett volna. Legtöbbjük csakugyan teher volt, mivel eltartásukról, ápolásukról kellett gondoskodni. A Vakok Intézetébe is csak azok juthattak be. akik a költséges díjat meg tudták fizetni, vagy akiket a városi, községi elöljáróság szegénységi bizonyítvány alapján oda beutalt. Ezek sem maradtak benn végleg, mert ott valamilyen mesterség elsajátítása után elbocsátották őket. Legfeljebb kaptak koldulási, vagy jobb esetben ujságárusítási engedélyt, valamelyik utcasarokra. Ez azonban már a múlté. Az idős vakok legnagyobb része nyugdíjas, akik pedig nyugdíjat nem kapnak és megélhetésük biztosítva nincs, szociális segélyben részesülnek. A Vakok Intézetének kapuja is nyitva van minden vak ember előtt. Kormányzatunk a legmesszebbmenő anyagi és erkölcsi támogatásban részesíti ezeket az intézeteket. Munkalehetőséget biztosít azok számára, akik családjuk körében akarnak maradni. Reméljük, hogy az egyes vállalatok, munkahelyek és üzemek sem idegenkednek majd attól, hogy üzemükben csökkentlátókat, vagy vakokat alkalmazzanak a számukra megfelelő munkakörben, hogy a munkában eltöltött évek után ők is nyugdíjat kaphassanak szocialista államunktól, mely gondtalan életet biztosít öreg napjaikra. Kóta Károly vak telefonkezelő Szlovákiai pionirvezetők Sárospatakon Ez év áprilisában öttagú magyar úttörő delegáció utazott Királyhel- mecre és Bodrogszerdahelyre, ahol szíves vendéglátásban és gazdag tapasztalatcserében volt részük. A látogatás viszonzására most került sor. A sátoraljaújhelyi KISZ-bizottság meghívta a királyhelmeci járási pi- onir-vezetőket hasonló magyarországi tapasztalatcserére. A borongás vasárnapon fegyelmeVan, de nincs sok haszon belőle . . A Mezőkövesdi Sütőipari Vállalatnak van egy péküzeme Ónodon. De hiába van, kenyeret mégsem lehet kapni. A földművesszövetkezet üzleteiben reggel 7 órakor nyitnak, de a dolgozók nem juthatnak kenyérhez, mert nincs egy fuvaros, aki reggel kihordja a kenyeret az üzletekbe. Pár hónappal ezelőtt egy helybeli fuvaros reggel, nyitáskor már jött a kenyérrel. Most azonban azt a választ kapjuk, hogy majd lesz délután, ha eljön a mezőkövesdi kocsi a sütőipari vállalattól. Nem lenne egyszerűbb ezt helyi viszonylatban megoldani? Egyik napon váratlanul megérkezett a kocsi, rajta kosarakban a frissen sült péksütemény. De amikor az autó elsuhant mellettem, megdöbbenve vettem észre, hogy az autó porvédő ponyvája nincs lekapcsolva és az út pora rászállt a péksüteményekre. Amikor kiemelték a kosarakat, a fényesre sült cipók és fonott kalácsok szürkék voltak a portól. Ez azonban a kisebbik baj. Van pékség, van körülményes fuvar, de nincs jó kenyér. A lisz minősége, fehérsége jó, de a kenyér sok esetben élvezhetetlen. Feketére sülve, mégis nyers állapotban kerül forgalomba. Ha egyszer-egyszer fordulna elő, nem is említenénk, de csak az elmúlt héten is négy esetben vásároltam olyan kenyeret, amit nem lehetett elfogyasztani. Kérem az illetékeseket, vizsgálják felül a péküzemet és a panaszok orvoslására tegyenek intézkedést. Szabó Antalné, az ónodi ktsz dolgozója Versenyre hívták a Hidasi-féle rakodógép dolgozóit Az ormosi bányaüzem VI. aknájá- minimális csökkentésére, a baleset- ban dolgozó Szongáth Béla 8 fős bri- mentességre, a tisztántermelésre. A gádja, amely Hidasi-féle rakodógép- robbanóanyag-megtakarítás terüle- pel dolgozik, a pártkongresszus tisz- tén a megadotthoz képest 3 százalé- teletére igen értékes munkafelaján- kos megtakarítást érnek el. lást tett. Megfogadták, hogy pro- A brigád egyben versenyre szólí- dukitív teljesítményüket 7,5 tonnára tóttá a Borsodi Szénbányászati Tröszt (kiszolgálók nélkül) teljesítik. Igére- valamennyi Hidasi-rakodógéppel dőltet tettek még a kieső gépműszakok gozó csapatát. zetten vonultak fel az egyenruhás úttörők a sárospataki iskolapark sportterére, ahol az őket patronáló munkásőrség bensőséges ünnep keretében csapatzászlót ajándékozott a 4530. sz. Hunyadi János vízi úttörő- csapatnak. Ez alkalommal üdvözölték a szlovákiai vendegeket. Az egyik vendég: Dakó Borbála, járási pionír- vezető megjegyezte: büszke lehet ez a csapat, mert mint hallotta, az országban csak három ilyen csapat van. Az úttörőházban rövid műsorral kedveskedtek a munkásőröknek és a kedves vendégeknek, a szlovák fiataloknak. Rétlaki Dezső, az Úttörő Természetkutató Állomás igazgatója meleg szavakkal mondott üdvözlő beszédet. hangsúlyozva: barátságuk folytatódik Bécsben, a VIT seregszemlén. A válaszüdvözlést Trankó Jenő, a királyhelmeci járás iskola és kulturális ügyosztály — egyben a delegáció — vezetője mondotta, átadva a szlovó.k fiatalok üzenetét. A műsorhoz az úttörők adták a zenét. Műsor után az úttörők ajándékokat adtak át a vendégeknek és kicserélték jelvényeiket. Később fehérasztalnál folyt tovább a barátkozás. Molnár János, a magyar- nyelvű szlovák ifjúsági lap munlca- társa bő anyagot gyűjtött otthoni beszámolójához. Kondás Erzsébet, a szlovákiai Bély iskolacsapat vezetője meleg barátságot kötött a sárospataki nevelőkkel. Délután járási kultúrverseny volt a fiatalok között, utána ifjúsági bált rendeztek. A szlovák vendégek megtekintették Sárospatak nevezetességeit, hétfőn pedig autókirándnláson vettek részt az újhely kör nyéki hegyek között. A szlovák vendégek azzal a jóleső érzéssel távoztak hazánkból. hogy a két ország közötti baráti kapcsolat még jobban megerősödött és a látogatás emléke mindkét részről sokáig megmarad. Fekésh&zy Géza A kongresszusi verseny hírei ; A diósgyőri martinászok munkasikere a termelékenység terén A Lenin Kohászati Művekben — az eredeti tervhez képest — a termelékenység nyolc százalékos növelése szükséges ahhoz, hogy az 1980- ra előírt szintet már az idén elérjék. A márciusi párthatározat után az acélmű dolgozói voltak a gyárban az elsők, akik" ennek megvalósítására ígéretet tettek. Amint kiszámították, ennek teljesítésére eredeti éves tervükön felül 33 ezer tonnával kell több acélt gyártaniuk. Ehhez pedig az szükséges, hogy a martinkemencék óránkint 10 tonna acélt termeljenek. Az üzem műszaki vezetősége a többi dolgozókkal együtt számos célravezető intézkedést vezetett be. Ennek eredményeként a kemencék betétanyaggal való ellátása jelentősen javult, a berakási idő, valamint az acél kikészítési ideje is lerövidült. Igen eredményesnek bizonyultak a kemencék szerkezeténél végrehajtott korábbi módosítások, és nem utolsósorban a szocialista munkabrigád cím megszerzéséért indított versenyforma is. A megtisztelő címért ma már 14 munkacsapat vetélkedik az üzemben. Mindezeknek együttes eredménye, hogy a martinüzemben a kemencék óránkénti teljesítménye már elérte a 10,3 tonnát, az egy főre eső termelékenység pedig márciustól májusig — a kongresszusi verseny három hónapjában — 8 helyett több mint 10 százalékkal emelkedett. így már túl is haladták az 1960-ra előírt termelékenységi színvonalat. 33 ezer tonna többletacél gyártására tett felajánlásukból eddig már több mint felét teljesítették. Harminc nap alatt 33 targonca A diósgyőri Könnyűgépgyár targoncaüzemében a kongresszusi munkaverseny tiszteletére az elmúlt 30 nap alatt minden eddigi eredményt felülmúló rekordteljesítmény született. Az üzem és a targoncagyártás „életében” eddig még nem volt példa arra, hogy 30 nap alatt 33 darab tagoncát gyártottak volna le. Az eddigi legnagyobb eredmény 28 darab volt. Most pedig 30 nap alatt 33 darabot készítettek, amit a szerelde- üzem össze is állított. A targoncák nagy része export- megrendelésre készült, 29 darabot rövidesen elküldenek a lengyel és jugoszláv megrendelők részére. 7000 tonna importkokszot takarítottak meg az ózdi kohászok Az Ózdi Kohászati Üzemekben a napokban értékelték a gyárrészlegek öthónapi munkáját és ezen belül a kongresszus tiszteletére tett felajánlások állását. A számadatok arról tanúskodtak, hogy az ózdi kohászat dolgozói jó úton haladnak kitűzött céljuk eléréséhez. Az értékelés szerint a hengerművek dolgozói, akik éves terven felül 12 ezer, majd a baráti Románia megsegítésére további 1500 tonna hengerelt készáru gyártását vállalták, az év öt hónapja alatt 2850 tonna készárut állítottak elő. így az Öt hónapra esedékes mennyiségnek csaknem kétszeresét teljesítették. Munkájuk értékét növeli, hogy egy tonna hengereltáruhoz a vállaltnál jelentősen kevesebb anyagot használtak fel. így 1200 tonna árut megtakarított anyagból hengereltek. A kohászok az importkoksz- szal való gazdálkodással érték el legjobb eredményüket. Minden tonna nyersvasnál a felajánlott 41 kilogramm helyett 52 kilogrammal használtak fel kevesebbet. Ezzel csaknem 7000 tonna kokszot takarítottak meg, melynek pénzértéke jóval több mint 7 millió forint. A martinászok a kokillafelhasználás csökkentésével járultak a sikerhez. A gyárrészlegek összesített eredményei alapján a termelékenység a vállalt 2,5 helyett, 3,4 százalékra emelkedett a gyárban. A rendelkezésre álló 4 hónap adatai alapján igen biztató egyenleget mutat a gyártási költségek alakulása is. Egész évre szóló 75 millió forintos felajánlásukból, januártól májusig kereken 55 millió forinttal csökkentették a gyártmányok önköltségét. A kiváló eredmények elérését a bevezetett műszaki intézkedéseken kívül nagyban elősegítette a dolgozók fokozódó munkakedve és versenylendülete. Uj, értékes vonást vitt a versenymozgalomba a szocialista munkabrigád cím elnyeréséért indult kezdeményezés, ami igen népszerűvé vált a kohászok nagy családjában. E héten újabb 8 munkacsapat jelentette be a mozgalomhoz való csatlakozását és így velük együtt alig két hónap alatt már 74 brigád vetélkedik a megtisztelő címért. A többi dolgozón kívül az új, fejlettebb versenyforma igényesebb követelményei szerint dolgozó munkacsapatoktól sokat várnak a vállalati selejt, valamint a baleset számának csökkentésénél. Ezeknél ugyanis még nem érték el a kívánt színvonalat, ami pedig az élüzean cím újbóli elnyerését veszélyeztetheti. A törőgépből az anyag gumiszalagon kerül az osztályozótoronyba, ahol a vibrátorok kiválasztják a hasznos anyagból a meddőt, majd egy szintén most épült csúz- dán az anyag a vagonokba kerül. lépcsőzetes munkahelyekké kívánják kialakítani. Sipos elvtárs tájékoztatott arról is, hogy még ez évben hozzákezdenek a szociális létesítmények építéséhez. Ez nagyon időszerű, mert jelenleg elég mostoha körülmények uralkodnak ezen a területen a mészkőbányánál. Még az idén A X-es számú törőmű. A Mexikó-völgyben, köröskörül erdővel övezve húzódik meg a Lenin Kohászati Művek mészkőbányája. A gyárral egyidős bányában a nagyolvasztó művek salakképződéshez szükséges hozaganyagot, mészkövet termelnek. De hiába tartozott a mészkőbánya a kohászati üzemekhez, — az elmúlt két- három évtől eltekintve — nem szívesen dolgoztak itt az emberek. Miután a mészkő kitermelése teljesen kézierővel történt, olyan nehéz fizikai munkát kellett itt végezni, hogy aki csak tehette, más munka után nézett. így a mészkőbánya állandóan munkáshiánnyal küszködött, pedig a gyorsan növekvő nyersvastermelés egyre több mészkövet követelt. Az óriáskohó megépítésével, üzembehelyezésével pedig szinte egyik napról a másikra háromszor annyi mészkőre volt szüksége a nagyolvasztóknak, mint addig. Hogy e megnövekedett feladatoknak eleget tudjon tenni a mészkőbánya, komoly intézkedésre volt szükség, még pedig erre: gépesíteni a mészkőbányát! — A mészkőbánya gépesítését 1955. nyarán kezdtük el — emlékszik vissza Sipos Sándor elvtárs, gyárrészlegvezető. — Első és legfontosabb volt a nehéz felrakási munka gépesítése, amelyet egy exkavátor üzembehelyezésével oldottak meg, 400 ezer forintos beruházással. 1956-ban kiküszöbölték a csilleszállítást, mert igen költséges • volt, ugyanis a mészkő robbantásakor a sínpályát mindig fel kellett szedni, majd újra lefektetni. Hét dömpert állítottak munkába, amibe az exkavátor közvetlen be- lerakja a kitermelt anyagot. A gépesítés igen fontos része volt az új törőművek megépítése. Régen csak egy, a VIJI-as törőmű dolgozott, ami mellé megépítették a VI-őst és a napokban lett készen a A mészkőbánya gépesítésével, a X-es törőmű üzembehelyezésével nemcsak a nehéz fizikai munkát sikerült kiküszöbölni, hanem ami igen lényeges még, növelni lehetett a termelést. Többszörösére emelkedett a kitermelt mészkő mennyisége és ma már eléri a napi 700 tonnát. Ez azonban még kevés. A Lenin Kohászati Művek nagyolvasztóművének többre van szükségük s ezért még e hónap végére 800, az év végére pedig 1 300 tonnára emelik a napi termelést. A gépesítés a termelés növekedése mellett minőségi javulást is eredményezett. A X-es törőmű 100 — 30 mm közötti szemnagyságú kővel látja el a kohókat, míg a régi VIII-as törőmű 200—30 mm közötti szemnagyságú követ tudott csak előállítani. Az apróbb szemnagyságú mészkő gyorsabbá teszi a nyersvas olvadását, ezáltal jelentős, külföldről vásárolt kokszmeny- nyiséget takarítanak meg. Gányi István főmechanikus tájékoztatásából megtudtuk, a mintegy másfélmillió forintba kerülő eddigi gépesítéssel még nem fejeződött be a mexikói mészkőbánya fejlesztése. A kezdeti lépéseket továbbiak követik. Minden erejükkel azon vannak a műszaki vezetők, olyan körülményeket teremtsenek, ahol könnyű a munka, csak a gépek kezeléséhez kell érteni. Ebben az évben még egy exkavátort állítanak munkába, növelik a dömper- gépparkot; A még elég nehéz fúUj vascsúzdán kerül a mészkő a vagonokba. szerzésével lehetővé válik majd, hogy növeljék a jövesztés mennyiségét. Jelenleg 4—5 000 köbmétert jövesztenek egyszerre, ami szép eredmény, ha figyelembe vesszük, hogy nem is olyan régen még csak 2—3 000 köbméter anyagot sikerült jöveszteni. Meg akarják valósítani és ez munkavédelmi szempontból is igen fontos, a lépcsősbányászko- dást A mészfalat 30—30 méteres Gépesítették a mexikói mészkőbányát X-es. A X-es törőmű megépítésével, amelynek 1 méter széles a befogadó nyílása, lehetővé vált, hogy a garatba egyenesen dömperekkel szállítsák a kőzetet. rási munkát is korszerű, gépi fúrással akarják felváltani. Ezért magánjáró fúrógépeket szereznek be, olyanokat, amilyenek már Tatabányán üzemelnek. E gépek bemegépül a korszerű öltöző, mosdó; Megoldják a mészkőbánya vízellátását is. Ma már a mexikói mészkőbányában szívesen dolgoznak az emberek. A nehéz fizikai munka a múlté. Gépek segítik az emberek munkáját, s az elkövetkezendő további fejlődés azt Ígéri: még könnyebb lesz a munka, tovább növekszik a termelés. FODOR LÁSZLÓ
