Észak-Magyarország, 1959. június (15. évfolyam, 127-151. szám)

1959-06-10 / 134. szám

2 ESZAKMAGYARORSZAG Szerda, 1959. június 10. Verseny lendületben az állami gazdaságok Sokrétű politikai felvilágosító munkát! A jubileumi esztendő és a kong­resszusi munkaverseny új színt, nagy fordulatot hozott állami gazda­ságaink életében. A MEDOSZ fel­hívására egyre-másra tettek nagy- jelentőségű verseny vállalásokat a különböző munkakörben dolgozók és az azóta eltelt hónapok alatt min­den tőlük telhetőt elkövettek azok teljesítéséért. Persze, a mezőgazda­ságban, főleg a növénytermesztés­ben most még nehéz volna megálla­pítani és számszerűleg kimutatni a vállalások teljesítésének mérték­eredményeit, hiszen azokról legin­kább aratáskor, őszi betakarításkor győződhetünk meg pontosan, de ál­lami gazdaságaink és a termelőszö­vetkezetek dolgozói az idejében el­kával, az agrotechnikai követelme' nyék betartásával igyekeznek jó- előre biztosítani a sikert. Munkájuk eredménye most még a szépen zöldelő, fejlődő és gazdag ter­mést ígérő vetéseken látszik meg. Az állattenyésztésben viszont, főleg a nevelésben és a szállítási tervek teljesítésében — mint Román Pál elvtárs, a Borsod-Heves megvei igaz­gatóság vezetője újságolja, nagyot léptek előre. Hatezer mázsa hús Komolyabb szándékkal es na­gyobb erőfeszítéssel idén kezdtek hozzá a sertés- és szarvasmarha-hiz­laláshoz, amelyben — főleg az utób­biból — az év első negyedévében páratlanul meglepő teljesítmény iga­zolja hozzáértésüket. Röviden: a ní- zómarhabeadást a megye állami gaz­daságai az éves tervhez arányosítva, május végéig 55 százalékra teljesí­tették, amely éppen hatezer mázsa húsnak felel meg. öt hónap alatt te­hát több mint a felét hizlalták és szállították el az egész évre tervezett mennyiségnek, s ennek, nagy része extrém minőségben külföldi export­ra került. Könnyen kiszámítható te­hát, hogy az év további hét hónap­jában — figyelembe véve a jobb ta­karmányozási lehetőséget, a mostani tapasztalatokat — feltétlenül bizto­sítottnak látszik a kongresszusi ver­senyvállalás teljesítése, sőt: túltelje­sítése. Kétszázezer liter tejtobblet Ami a hústermelést illeti, valóban figyelemreméltó eredménynek szá­mit, de még jelesebbé váltak a tej­termelésben. Március utolsó napjáig 109 százalékkal zárták az első ne­gyedév tejtermelését és valamennyi gazdaság összesített adatai szerint kétszázezer liter tejjel termeltek a tervezettnél többet! Ez a szám pedig akkor mond csak sokat, ha meg- toldjuk még azzal is, hogy lényege­sen csökkentették az önköltséget! Főként a klementinái, a boldvai és a taktaharkányi gazdaságok termel­tek önköltségen alul, de Román elv­társ tájékoztatása szerint kilátás van arra is, hogy a későbbi hónapok folyamán valamennyi gazdaság el­érje ezt a színvonalat. A nagy terv, hogy a lehető legrövidebb időn be­lül valamennyi gazdaságban nega­tív törzsállományt tenyésszenek ki — Boldván már megvalósult. Az itt fejt tejet közvetlen úton a kórházak­nak szállítják és a munka megköny- nyítésére a boldvaiaknak egyelőre hat modern fejőgépet küldtek. Egyébként a negatív torzsallomany Létrehozására komoly lehetőségek tannak Klementinán, Taktaharkány- ban és Szerencsen is. Milliós beruházások A kongresszusi vállalás legfőbb lényege: növelni az igazgatóság te­rületén az állatsűrűséget, — amely mind a mai napig is alacsony. Azon­kívül persze, hogy valamennyi gaz­daságban a már említett törzsállo­mány kialakításán fáradoznak — legelső feltétel a takarmányozási és elhelyezési lehetőségek megterem­tése. A takarmányt illetően idén nem lesz különösebb hiba. Szeren­csére most, az utóbb beállott esőzé­sek előtt nagymennyiségű takar­mányt sikerült begyűjteni, az időjá­rás javulásával a kint lévő rendeket is összeszedik és a sok eső után a másodkaszálás is bizonyosan eléri majd — ha ugyan még többet nem ad, mint az első... Az elhelyezési lehetőségek megteremtésére pedig milliós beruházásokat valósítanak meg — lehetőleg nyár közepéig. A nagyértékű anyagi segítség, amelyet népgazdaságunktól az igazgatóság kaoott, eredményezi végül, hogy a különböző üzemegységekben több, de összesen ezer férőhelyes szarvas­marhaistállókat építenek. A tizen­három és félezer holdas mezőnagy- mihályi birtokon — a megye leg­nagyobb állami gazdaságában — 4 darab, egyenként 100—100 férőhe­lyes istálló építését tervezték, amely­ből kettőt már tető alá hoztak. Más egyéb tervek megvalósításában — az 1 millió 215 ezer forintos beruházá­si tervből — 33 százaléknyit má befejeztek: víztornyot emeltek, vil lamosítottak, vízvezetéket és mun­káslakást építettek. Keselyűhalomban is majd minden pénzt elköltötték már — amennyi­ben 600 ezer forintos költséggel bel­ső vízvezetéket építettek, gépműhe­lyeket korszerűsítettek, juhhodályo- kat alakítottak át és mesterséges megtermékenyítő állomást hoztak létre. Általában előrehaladott álla­potban van az állami gazdaságok beruházási terveinek megvalósítása és a most épített istállók benépesí­tése után ugrásszerűen megnöveke­dik az állatsűrűség, ami természet­szerűleg még több húst, olcsóbb te­jet eredményez! A tePTek reálisak A takarmányozásról szólva, előbb szándékosan hagytuk új fejezetnek a kukoricatermelést, amelynek fel­lendítésében, az új fajták meghono­sításában és a kísérletezésben is állami gazdaságaink járnak élen. A klementinái hibridüzem — ismer­tebb nevén: kukoricagyár — meg­építésével gyorsabb és könnyebb lett a vetőmagellátás. Már idén tavasz- szal is ugrásszerűen megnövekedett a vetésterület, amelynek a követke­ző években nemcsak az állami gaz­daságokban, de termelőszövetkeze­tekben és egyéni gazdaságokban is tovább kell növekednie. Egyúttal pedig további remény van arra, hogy valamennyi, az igazgatósághoz tartozó gazdaság vetésterületéről magas terméseredményt takarítsa­nak be. A várható jó termés elrak­tározására 300 ezer forintos költ­séggel góréépítésekbe kezdtek, sőt: ennek felét is szintén befejezték. Az pedig, más alkalommal írt tu­dósításainkból ismertté vált már, Jólsikerült kirándulást rendeztek a Szénbányászati Tröszt dolgozói Az elmúlt vasárnap nagy forga­lom volt az ózdi MÁVAUT végállo­máson. Mintegy 200 tröszti dolgozó készült, hogy a verőfényes vasárna­pot a szabadban töltse. Az útvonal -Egeren keresztül Párádra vezetett. Párádon az egyik völgyben ütötték fel a tábort. A dolgozók és családtagjaik vidám játékokkal, kéllemes pihenéssel töl­tötték a napot. A fiatalok nagyszerű zenekara mellett táncra is sor került, este nótaszóval, jó kedvvel indultak haza. Uj szovjet elektromos olajfúró berendezés Az V. nemzetközi petróleumkong­resszuson műszaki beszámoló hang­zott el több jelentős szovjet talál­mányról. Ismertették az új szovjet elektromos olajfúróberendezést, amely igen sok időt és költséget ta­karít meg. Az eddigi legmodernebb fúróberendezések mind benzin-, vagy nyersolajmotorral működtek. Az elektromos fúrók műszaki leírása beszámol arról, hogy az új szovjet ta­lálmány két változatban készül: az egyik hagyományos fúrócsővel van ellátva, a másik azonban cső nélkül dolgozik, helyette drótkábel kerül alkalmazásra. A műszaki beszámoló újfajta módszereket is közöl rezgések és elektromos kisülések útján történő sziklarobbantásra. Haladás történt az olaj és földgáz lelőhelyek ponto­sabb meghatározására geofizikai módszerek alkalmazásával. Az ed digi módszerekkel csupán hozzáve­tőleg tudták megállapítani, hogy egyes geológiai rétegződésekben esetleg olaj, vagy földgáz található A világ olajszakemberei már régóta reménykedtek egy olyan módszer fel­fedezésében, amelynek segítségével közvetlenül és minden kétséget ki záróan megállapítható, hogy a föld ben hol van olaj és földgáz. atomerőmű Róma közelében Nyolc amigol cég és egy olasz álla­mi vállalat a Róma közelében fekvő Latinában 290 megawatt (200 000 kilowatt) teljesítményű atomerőmű­vet épít. Az atomerőművet 1962-ben helyezik üzemibe. togy a kongresszusi munkaverseny | :eretében minden állami * gazdaság-1 >an ígéretes felajánlásokat tettek I i tervezettnél nagyobb terméstöbb-1 et elérésére. Taktaharkányban, Ke-1 elyűhalmon például 5 mázsa májusi I norzsolttal ígértek többet az asszo-l íyok és a KISZ-fiátalok. A tervek! ■eálisak, nem vállaltak többet, mint I mennyire szorgalmukból, tudásuk- j jól és idejükből futja, de annak I íztán becsülettel eleget tesznek, gyakorlatilag minden kukorica- és :ukorrépatábla a harmadszori mű­velést kapta, az esők után a növé- lyek szemgyönyörködtető fejlődés­iek indultak. Szirmán leróni a megye legjobb cukorrépája A múlt esztendőben izgalmas ver­seny indult: ki termel több cu- mrréoát? Jóidéig egyszinten mo-j zogtak a gazdaságok, de aztán jú­lius hónapban váratlanul kiugrott a nagymiskolci és végül 200 mázsás átlagterméssel meg is nyerte a ver­senyt. Ezzel együtt még a konyha­kerti növények termesztése után is iónéhány aranyérmet és dicsérő ok­levelet hoztak haza a mezőgazdasági kiállításról, majd önbizalmukat még tovább növelte, amikor a gyárak megállapították, hogy a szirmai üzemegységben terem a megye leg­jobb cukorrépája. Idén tehát újult elképzelésekkel tettek vállalást a kongresszusi munka verseny re: to­vább fokozzák. — ez pedig nem kis dolog — a tavalyi eredményt. Há­rom nappal később már az on- gaiak (tavaly a második helvre ke­rültek) is bejelentették csatlakozásu­kat és elküldték a versenyfelhívás elfogadásáról szóló jegyzőkönyvet Keselyűhalomról. Taktah árkán vból is. Az ismeretek birtokában állít­hatjuk viszont, hogy ebben az esz­tendőben érős versenytársakkal ke rültek össze a nagymiskolci gazda­ságbeliek, mert Szirmán terem ugyan a megye legjobb cukorréoája, de amióta a szerencsi célgazdaság is a Borsod-Heves megyei igazgató­sághoz csatolódott — nagvsürgősen elhatározták: lepipálják Rusz elv- társékat... A győzelem ugyan csak majd ősszel dől el (hírt is adunk róla), de előzetes jelentésként közöl­hetjük, hogy a cukorrépa ' növény­ápolási munkáit illetően most vala­mennyi versenytárs egyformán áll Bár az utóbbi héten a szerencsiek egy fejhosszal előbbre léptek. Tovább javul a gépellátás Túlságosan egyoldalú lenne tudó sításunk, ha nem ejtenénk szót ar ról is, hogy az igazgatóság komoly erőfeszítéseket tesz a hozzája tar tozó gazdaságok gépesítésére. A ju bileumi évbe lépő állami gazdasá­gok már eddig is figyelemreméltó fejlődést értek el ezen a területen —, ám még mindig számos olyan munkafolyamat van, amelyet gépe­síteni kellene és kell is, hogy tovább emelkedjék a termelés színvonala! Jóllehet, a további gazdasági fejlő­dés, a célszerű felfejlesztés magában hordozza ezt a tervet, a Borsod-He­ves megyei igazgatóság állami segít­séggel most megpróbálja meggyorsí­tani az ütemet. A közeljövőben 22 vadonatúj FK3-as magánjáró szov­jet kombájn (prototípusával az ipa­ri vásáron .ismerkedhettünk meg) érkezik, amelyből 3 darabot Takta- harkányba, 10 darabot pedig Mező- nagymihályra küldenek az aratás idejére. Ugyancsak érkezik augusz­tus táján 17 darab magyar gyárt­mányú silókombájn is, amellyel a nagyon szépen fejlődő négyzetesen vetett silókukoricát készítik el télire Nem is olyan régen még arra pa naszkodtak a taktaharkányi Állami Gazdaságban, hogy gépkaoacitás hí­ján bajok lesznek az aratással. íme megnyugtató válasz: a három da rab új magánjáró szovjet kombájn meggyorsítja majd a munkát! Mennyi leiz a nyereségrészesedés Ez bizony az egyének szempont­jából éppoly fontos kérdés, mint ál­talánosságban állami gazdaságaink valamely termelési ágban kivívott összeredménye, hiszen a havonta kapott pénzesborítékokon kívül azon keresztül is lemérhető egy-egy álla­mi gazdaság évi munkája, hogy fi­zet-e nyereségrészesedést és meny­nyit? Utóbb például a gazdaságok 60 százalékában értek el olyan ki­magasló termelési eredményeket, ho pv vastagabb-vékonyabb nyere­ségborítékokat osztogathattak: idén azonban lényegesen több lesz a nye­reséggel zárók száma. Azt, hogy kife­jezetten forintértékben mennyi lesz egyik-másik helyen a nyereségrésze­sedés — korai volna találgatni, s nincs is itt még annak az ideje! To­vábbi szorgalmas munkától, helyt­állástól, a tervek teljesítésétől függ, s ősszel — remélhetőleg — vala­mennyi állami gazdaság nyereséges, gazdag évéről számolhatunk be. Onodvári Miklós A POLITIKAI ÉLETBEN nincs senkiföldje” a fogalom abszolút értelmében. Régi» igazság ez, de még fokozottabban igaz 'a modern társadalmakban. Ismeretes, hogy háborúban nevezik így azt a két front közötti területet, amelyet egyik fél sem tart ellenőrzése alatt. Igen ám, de ez a „senki- földje’* háborúban is nagyon re­latív. Először is időben — napok, órák alatt változhat a front. Másodszor meg: ha a „senki­földje” lakott terület, a lakosság tudatosan vagy ösztönösen, vagy az egyik félhez húz, vagy a má­sikhoz. És a politikában a semle­gesség? Adott időben, adott he­lyen lehetséges — ma is vannak semleges országok. De: az idő és a hely már itt is meghatározza, le­hetővé teszi, avagy nem, hogy egy állam semleges politikát folytat­hat-e vagy sem. Másodszor pedig éppen a jelenlegi nemzetközi hely­zet. bizonyítja, hogy a „semleges” államok politikája is — igaz, hogy közvetve, indirekt módon — vagy az egyik, vagy a másik felet tá­mogatja. Konkréten: azoknak az országoknak a politikája, amelyek­nek semlegessége a haladás erőit, tehát a szocializmust segítik — pozitív, azoké pedig, amelyek a haladás szellemében semlegesek, — negatív. OKFEJTÉSÜNK LOGIKÁJÁT átvihetjük egy szűkebb közösség, egy község életére is. Ahol például erős a pártszervezet, hallatják hangúkat a kommunisták, ott nem jut tér az ellenfélnek. Ahol ez nem így van, ott garázda módon nyug­talanítja, izgatja az embereket az ellenség, igaz, hogy csak burkol­tan, csak alattomosan, hiszen az országos politikai helyzetből nem szakítható ki egyetlen falu sem. És a maradiság, a megszokottság!... A ma élő generációk, a fiatalokat leszámítva, kapitalista világban nevelkedtek, a kapitalista politikai, társadalmi és erkölcsi normákat szokták meg. Ha az új életeszmény nem hódítja el őket a régitől, ak­kor aszerint élnek, az jelenti szá­mukra az élet célját, azért küzde­nek, dolgoznak, azt védik. Vagy az egyik eszmény uralkodik, vagy a másik. Átmenet van, de nincs „senkiföldje”. A régimódi élet hí­veinek tábora fokozatosan csökken és gyarapszik az újé. A folyamat lehet lassú, vagy gyorsabb — ez több tényezőtől függ —, de a fo­lyamat annyira törvényszerű, mint ahogy törvényszerűen születnek és meghalnak az emberek. S akik a folyamat, az új győzelmét meg­gyorsíthatják, csökkenthetik a va­júdás idejét, mi vagyunk, emberek, én, te, ő... Mindebből levonhatjuk azt a ta­nulságot. hogy az új élet harcosai­nak teljességében érezniök kell nagy felelősségüket. Maradjunk a községeknél... A tavasszal nagyon aktív volt a politikai élet fal- vainkban. Sok helyen született új termelőszövetkezet, községek lép­tek a szövetkezeti gazdálkodás út­jára. A küzdelemben szépen gyür- között az új a maradisággal. Az új szövetkezetek megalakulása után azonban több jel azt mutatja, hogy lanyhult falvainkban a politikai tevékenység, mintha elbizakodtak volna egy-két helyen. Az eredmény, amit elértünk, nagyon szép, de azt meg is kell tartani. Általában jól halad az új szövetkezetek szerve­zeti és gazdasági konszolidálása, megerősítése, de nem mondható kielégítőnek a politikai megerősí­tés. A politizálás itt nem szűkít­hető le a tsz melletti agitációra. Nem végez jó politikai munkát az a pártmunkás, aki csak a termelő- szövetkezet előnyeit hangsúlyozza, és másra nem terjed ki a figyelme. Mert az élet sokrétű, és sok min­den tényező befolyásolja például a termelőszövetkezetek politikai megszilárdítását is. SOKAN TALÁN MEGHÖKKEN­NEK, hogy ebben a gondolatme­netben a genfi külügyminiszteri értekezletet említem meg. Pedig nézzük csak: ezekben a napokban nemcsak mi figyelünk Genfre, ha-, nem az ellenség is. A faluban egy­két kulák. és a még megmaradt uszálya összedugja a fejét, hall­gatják a nyugati rádiók kommen­tárjait, aztán politizálnak: zsák­utcába kerül az értekezlet, nem enged Nyugat, a Szovjetuniónak hátrálni kell, nem lesz itt tsz. Ilyen primitíven politizálnak! Ezek a zsí­rosgazdák az elmúlt években sokat leadtak már a héjukból — nem dolgoznak helyettük a cselédek —. de képletesen szólva, úgy látszik, az agyukban még mindig maradt valami. Most ehelyütt nem elemez­hetjük részletesen a genfi értekez­let jelentőségét, a példából azon­ban világos, hogy a nemzetközi helyzet — ami jelenleg és a jövő­ben még inkább a szocialista tá­bornak kedvez — helyes értékelése és ennek továbbadása nagyon fon­tos feladata a falusi pártszerveze­teknek. A nemzetközi helyzet erős kihatással van belpolitikánk ala­kulására. Ha erősebben támad a nemzetközi reakció, az itthoniak­nak is bátrabb lesz a hangjuk, vagy legalább is bátrabbakká lesznek ábrándjaik, s ezzel sok, nem hoz­zájuk tartozó, alapjában véve be­csületes szándékú, de politikailag képzetlen embernek is megzavar­ják a fejét. Nemzetközi méretek­ben a szocializmus tör előre, a szocializmus bázisa erősödik, miért ne használhatnánk föl ezt a tényt mindennapos agitációnkban! EMLÍTSÜNK MEG egy más vo­natkozást is ... Hogyan politizál­junk a vallásos emberek között? Megint csak maradjunk falun és a termelőszövetkezetnél. Adva egy község, amelyiknek a zöme az idei tavaszon a szövetkezeti gazdálko­dás útjára lépett. Két papja van a falunak. Egy katolikus, egy refor­mátus. Az egyik, a fiatalabb, he­lyesli a nagyüzemi gazdálkodást, önmaga is belátja, hogy ezé a jövő. Híveinek érdekei ellen tenne, ha a szövetkezést ellenezné. Azt taná­csolja tehát, hogy lépjenek be bát­ran a szövetkezetekbe. A másik el­lenszenvvel nézi mindezt. Nyíltan nem agitál ugyan, nem mer szem­beszállni a kormány politikájával, de ahol csak teheti, „nem hasz­nál”. Megkérdezték tőle: miért nem segíti új útján a falu népét úgy, mint azt lelkésztársa teszi. Meglehetősen „materialista” vá­laszt adott err£: Nem a hívei „lelki üdvét” féltette, egészen mást. így válaszolt: ha a tsz-be lépnek a pa­rasztok, kevesebben járnak majd a templomba. Ha kevesebben jár­nak a templomba, még kevesebben fizetnek párbért. Meglepően mate­rialista logika egy idealista ember­től! Bár nincs igaza. A termelő- szövetkezetekben dolgozó vallásos embereket ugyanis senki sem gá­tolja a vallás szabad gyakorlásá­ban. A vallásszabadság a termelő- szövetkezetekben is éppúgy meg­van, mint másütt, ahogy ezt az al­kotmány biztosítja. Nos, ha a párt­tagok elmondják az említett lel­kész érvelését a vallásos emberek­nek, nem igen emelkedik köztük papjuk tekintélye, s a tisztelendő, vagy tiszteletes úr által tsz ellen tett „mellékes célzásnak” vagy a tsz-be lépőkkel szembeni rosszal­lásának még olyan hatása sem lesz, mint eddig volt. A KÖZSÉGEK, a termelőszövet­kezetek, a pártszervezetek helye­sen teszik, ha sokat foglalkoznak a tsz-ek gazdasági és szervezeti meg­erősítésével. Figyelni, segíteni kell az építkezéseket. Ahol ősszel kez­dik meg a közös gazdálkodást, gon­dolni kell arra, hogy legyen takar­mány a közös állatállománynak. De mindezekkel együtt nagy gon­dot kell fordítani a politikai mun­kára is. Azért is, mert nem mind­egy, hogy milyen lelkesedéssel, oda­adással kezdik meg a szövetkezeti munkát az új tagok. A pártszerve­zeteknek állandóan segíteni kell az új belépőknek, azután is beszél­getni kell velük, amikor már alá­írták a belépési nyilatkozatot, hogy később ne kerekedjen felül bennük a kétely. S gondolni kell a még kívülállókra is. Több község van, ahol a lakosság 70—80 száza­léka már tsz-tag. Azonban egy község lakossága ilyen vonatkozás­ban nem választható szét mereven. Nagy a rokoni összefonódás, ko- maság, sógorság. A még egyénileg gazdálkodók nézetei, véleményei hatnak az új tsz-tagok — különö­sen az új belépők — között is. A pártszervezetek, a párttagok ak­kor végeznek jó politikai munkát, iia állandóan figyelik az élet ütő­erét, szembenéznek a sokrétű prob­lémákkal. Minden helytelen véle­ménnyel vitába kell szállni. A kommunisták mindenütt és min­denben hallassák véleményüket. Ne hagyjunk réseket az ellenség számára. Mert — mint cikkünk elején mondottuk —, a politikai életben nincs „senkiföldje”, és a ma még „semlegesen” gondolkodó, ingadozó ember holnap az ellén- ' fél, a maradiak erejét gyarapítja, ha mi nem segítjük hozzá az igaz­sághoz, saját maga érdekei helyes felismeréséhez. Nagy Zoltán 24 hónap a'aO készü* el a Móni B'anc-alagú» 1961 júliusában, de már talán júni­usban' megnyitják a Mont Blanc-alag- út forgalmát. Olasz részről a decem­ber 5-én megkezdett munka napi! nyolc-kilenc méteres ütemben halad I előre. Ezt az ütemet fokozhatják, mi- * helyt elérkeznek a hegy központját alkotó gránittömeghez. A mérnökök­nek pillanatnyilag az erősen törede­ző sziklák okoznak gondot; elővigyá­zatossági ■ rendszabályokat kell foga­natosítani hegyomlás ellen. Francia részről május végén kezd­ték meg a fúrási munkálatokat.

Next

/
Thumbnails
Contents